Így nyerte vissza látását és hallását a húsz éves Madiha Mohamed Sahid, akit két mohamedán bátyja vitt a templom elé 1968. június 4-én, miután több specialista visszautasította a kezelését, mert reménytelen esetnek tartották. Mindhárman megkérték a kopt papot is, hogy könyörögjön velük együtt a gyógyulásért. Madiha ezután hirtelen meglátta a Szent Szüzet, és ugyanakkor meglepetten és majdnem hisztérikusan felkiáltott: „Ó a Szent Szűz! Csoda történt, csoda történt, látok, látok! És az emberek felé nyújtotta karjait!" Mondták, hogy ez egy muszlim ember volt, akinek Szűz Mária visszaadta a látását.

Az egyik legnagyobb csoda egy hölggyel történt, akinek mellrákja volt. Egyik este a templom közelében lévő ház szobájában feküdt, amikor látomása volt, melyben a Szent Szűz jelent meg neki. Ezután mély álomba zuhant. A következő reggel teljesen gyógyultan ébredt. Egy kendőt talált az ágya mellett, amelyre keresztek voltak vérrel rajzolva. A röntgen kimutatta, hogy a rák teljesen eltűnt.

Ezek a csodák sokakat térítettek meg a kereszténységre, amiként sok keresztényben megerősítették a hitet, és mindez később életmódjukban, hitvallásukban is megnyilvánult. Görögkeleti, katolikus, evangélikus és mohamedán hívők tolongtak, kezükben Mária-képekkel és gyertyákkal a templom körül. Egy hét tagú orvosi és tudományos bizottság vizsgálta ki a csodás gyógyulásokat, melyek a jelenések következtében történtek. 

Ennyi idézet az újság beszámolóiból.

(folyt.)

     A Kairóban megjelenő kopt-keresztény hetilap a „Watani”, két oldalon adott helyszíni tudósítást az eseményekről a jelenések időszakában. A tudósításokból kiragadok néhány megfogalmazást: A tömeg olykor több százezerre duzzadt. Sokan látták, amint Szűz Mária letérdel a kereszt elé, olajfaággal int az embereknek, máskor meg széttárja karját, mint a Csodásérmen. 

Látni lehetett, hogy az éjszakai szellő lebegteti ruháját. Dr. Ibrahim Said evangélikus lelkész, aki egész Egyiptomban képviseli a protestáns keresztényeket, hivatalosan kijelentette, hogy hitelesnek tartja a Szent Szűz jelenéseit. Az alexandriai katolikus pátriárka, I. Stephanus bíboros véleménye: „Kétségen felül áll, hogy a jelenés hiteles.” VI. Kyrillos, Alexandria görögkeleti pátriárkája hivatalosan elismerte a jelenéseket és hozzátette: „Kérem, ne feledjék, hogy Egyiptom is szent föld, ahol Szűz Mária, Szent József és a kis Jézus éltek éveken át, menekülésük idején… A Szent Család jelenléte szentelte meg e földet.”

„Több alkalommal láttam saját szememmel a Szűzanyát”, mondta Konstantin Moussa, a zeituni templom plébánosa, és kész volt ezt esküvel tanúsítani. Athanasios kopt érsek kijelentette: „Két órán keresztül láttam az Istenanyát. Fényes volt, akár a Nap”…Wadida Marcos csodálatos módon meggyógyult, amikor megpillantotta a zeituni katedrális tetején a Szent Szüzet, aki körül galambok repültek szárnyuk mozgatása nélkül. Volt egy lány, Terezának hívták, polió vírussal fertőződött meg hat hónapos korában, és vonszolta fél lábát, ő is meggyógyult Zeitunban. Láttam őt járni. És a csodák nem csak keresztényekkel történtek. Sayed Mohamed Ahmed, a szakács sokszor elmondta, mekkora csoda történt vele. „Gyűrűs ujjamra rácsapódott az ajtó, és szinte letépte. Gyorsan a csodálatos templomhoz siettem, kezemben az ujjammal, és ott egy pillanat alatt újból összeforrt.

(”folyt.)

BÍZZÁL A RÓZSAFÜZÉR EREJÉBEN https://youtu.be/UG1uYRU1JQE

Jó szokás az imádság!

     Élt egyszer egy vízimolnár, aki a harangszóra már kisgyermekkorától kezdve mindig elmondta az Úrangyalát. Annak idején sok társa is követte ebben, de amint elkövetkezett a kamaszkor, sajnos sorra elhagyogatták ezen üdvös szokásukat. Ez a molnár azonban hűen kitartott a Szűzanya köszöntésének napi szokása mellett. Családot alapított és apja nyomdokain lett maga is malomtulajdonos.
     Mivel a nagy zajjal járó tevékenység nem tette lehetővé, hogy meghallja a szomszéd falu harangját, ezért a templomtoronyra néző kis ablakot mindig tisztán tartotta a szálló lisztportól, hogy láthassa a toronyórát. Amikor a harangozásra esedékes időt meglátta, mindig leállította a malomszerkezet mechanikáját és a harang szavára elmondta az Úrangyalát.
     Történt egyszer, hogy a gyermekei, más pajtásaikkal a malompatak felső folyásánál játszottak. A nagy hancúrozásban a legkisebb beleesett a vízbe. Na, volt nagy sivalkodás és segélykiáltás, ám senki nem jött a segítségükre. Eközben a kapálódzó kicsi, egyre csak sodródott a duzzasztás felé, ahol a patak vízesésként forgatta a nagy lapátkereket. Életveszélyes volt a helyzet, mert ha át is fordul a keréken, kőre eshet, sőt a kerék maga alá is gyűrheti a fiúcska kicsi testét. A molnár tehát nem hallhatta volna a sikoltozást, ám épp kinézett kis ablakán és látta, hogy a déli harangszó következik. Így aztán leállította a malomgépeket és ekkor hallotta meg a gyermekek riadalmát. Kirohant és épp időben, mert még a zúgó előtt elkaphatta gyermekének kezét, kihúzva őt a halálos veszedelemből.
     Magához ölelte a vacogó gyermeket, aki remegésével apja lisztes ruháján jóformán "csirizt" kevert. A molnár kimondhatatlan hálával fordult a Szűzanya felé és olyan szépen köszöntötte a harang konduló szavára, hogy még Gábriel arkangyal is elismerően bólintott az égben.

     Következetesen tartsuk meg tehát imaszokásainkat és semmi okot se találjunk a halogatásra! Ez az egyszeri vízimolnár is mondhatta volna magában, hogy "Ennek a gabonaszállítmánynak az őrlése oly nagyon sürgős, hogy most inkább nem állítom le a malmot, majd az esti harangszónál fogom pótolni rendre az imámat"!

       Az Isten ellen lázadó szellemeket még mindig angyaloknak nevezzük, mert nem lettek sem állatok, sem embererek, hanem maradtak angyalnak – bukott angyalnak –, ám továbbra is hatalmas szellemek, megtévesztő szellemek, rendkívüli értelemmel és akarattal. Elveszítették azonban azt, ami eddig a többi angyalhoz hasonlóan az övék volt, a megszentelő kegyelmet, a részesedést az Isteni természetből, a természetfölötti életből. Ettől kezdve számukra már megszűnt az isteni fény és a kegyelem. Ezáltal fáradatlan gonosz erők, ártó szellemek lettek. Minden erőnkkel védekeznünk kell ellenük!

A Szentírásból világosan megtudjuk, hogy az élethalálharc végső győztese: Jézus Krisztus. Ő az, aki kereszthalála által, az önfeláldozó szeretet révén a sátán hatalmát és erejét véglegesen megtörte. Bár Jézus megdicsőülése a sátán bukását okozta, a sátán még a világban maradt, s amíg be nem következik a gonoszság uralmának végső megsemmisítése, amíg Jézus végleg el nem söpri „szája leheletével”, és meg nem semmisíti őt „jövetelének tündöklésével” (2Tessz 2,8), ez az Istennel szemben álló hatalom minden erejével Isten egyetemes üdvözítő terve ellen dolgozik. Vádolja az embereket az Atyánál (vö. Jel 12,10) és igen találékony módon a lelkek vesztére tör, hiszen „kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja”. (Jn 8,44)

Tehát vigyáznunk kell magunkra, családunkra és környezetünkre – a kegyelmi élet gyakorlásával – a szentségi élettel, a bensőséges Mária-tisztelettel és őrangyalunk segítségül hívásával, hiszen rendkívül esendőek vagyunk! „Józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségtek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben...” (1Pét 5,8-9).

A gonosz lelkek ma már sokkal alattomosabban, de hatékonyabban működnek, mint hajdan a megszállottság látványos jeleivel, (ördöngösség). Ez a működés nyomon követhető az elvilágiasodásban, az Isten kizárásában a társadalom minden területéről, s legfőképp a babiloni nagy kéjnő által propagált szabados életmódokban. Ennek következménye az abortusz is, ami a valaha volt legbrutálisabb kivégzése az ártatlanoknak az anyaméhben. Ez véráldozat a sátánnak! Pedig VI. Pál pápa által is mondva van: „Elhagyja a Szentírás és az Egyház tanítását, aki nem vallja létezőnek az ördög valóságát... A gonoszság, amely ma létezik a földön egy olyan ellenünk és társadalmunk ellen irányuló támadás eredménye, amelyet a sötét és rosszindulatú ügynök, maga az ördög vezet.” Arról a vakmerő sátánról van szó, aki még Isten Fiát is megkísértette! Jézus azonban nemcsak nem engedte eltéríteni magát az Atyától rábízott feladattól, de a leghatásosabb fegyverrel, az önfeláldozó szeretettel győzte le, miután kínszenvedése és halála árán megváltotta az emberiséget!

A gonosz lelkek már tudják mit jelent a kárhozat, tudják, hogy állapotukon nem képesek változtatni, s úgy tűnik, vezérükkel ők is népet akarnak maguk köré gyűjteni, miként az Isten, ahogyan azt a harmadik kánonban imádkozzuk.

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

A "pálfordulás"      

Szent Pál életéről kevés információnk van. Egyetlen dátumot sem lehet pontosan meghatározni, legfeljebb halálának dátumát (†67).
Pál a világ felé nyitott diaszpóra-zsidóságból származott. A kilikiai Tarzuszban született, gyaníthatóan a középső társadalmi szinthez tartozott. Tulajdonképpen Saulnak hívták, de már születésekor megkapta a római polgárjoggal a Pál (Paulus) nevet is.
     Jól beszélt görögül, ismerte a hellén műveltséget. Gondolkodásának súlypontja azonban kétségtelenül a zsidó hagyományban volt. Tudatosan a zsidóság szigorú irányzatához, a farizeizmushoz csatlakozott, és a Törvényért s az atyai hagyományokért égő buzgólkodása a keresztények üldözőjévé tette. Hogy mikor és hogyan találkozott velük először, már nem lehet megállapítani. Életének döntő kérdése, a Törvény vagy Jézus Krisztus volt. Csaknem biztosra vehető, hogy István (első) vértanú megkövezésénél jelen volt.
     És ez időben történt megtérése (34 körül), mely megadta élete értelmét. Úgy értelmezte mint Isten tettét, és Jézusnak ezt a megjelenését egy sorba állította a Föltámadott megjelenéseivel (Gal 1,15; 1Kor 9,1; 15,8). A választott néphez, a Törvényhez való tartozás ettől kezdve jelentéktelen dolog volt számára. "Amit előnynek tartottam, azt Krisztusért hátránynak tekintem... Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tekintettem, csakhogy Krisztust elnyerhessem, és hozzá tartozzam. Hiszen nem a Törvény útján váltam igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit révén'' (Fil 3,7). Ez jelentette a fordulatot; Isten jövője kezdődött meg vele.
     Az átváltozás órájáról, amikor Saulból Pál lett, drámai leírást ad Szent Lukács: Amikor Saulnak kimerítő lovaglás után kevéssel dél előtt a távolban feltűntek Damaszkusz tornyai, ,,az égből egyszerre nagy fényesség vette körül. Földre hullott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl?" Pál megkérdezte: "Ki vagy, Uram?" "Jézus vagyok, akit te üldözöl. De állj föl, és menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned!"
Útitársainak elakadt a szavuk, mert hallották a hangot, de látni nem láttak semmit sem. Saul fölkelt a földről, kinyitotta szemét, de nem látott. Úgy vezették be Damaszkuszba kézen fogva. Itt három napig imádkozott és töprengett. Akkor az Úr elküldte hozzá Ananiást és szíve elnyerte a hit ismeretét. Ezután megnyíltak szemei és látott.
     A következő szombaton határtalan volt a csodálkozás a damaszkuszi zsinagógában, amikor Saul fölállt és a farizeusok biztos szentírásismeretével bizonyította az elnémult hallgatóság előtt, hogy a Názáreti Jézus valóban a megígért Messiás. Azt is elbeszélte nekik amit maga átélt, és hogy ő már a Krisztusé. Akkor kitört a fölháborodás vihara, Pálnak menekülnie kellett és barátai éjjel kosárban voltak kénytelenek leereszteni a város falának egyik oldalán. Így kezdi Pál rögös útját, amely az Egyháznak a népekhez vezető útja lesz.
Pál fölemészti magát "az ige terjesztésében''. A gyenge és beteges ember mintegy hatezer, fáradságosan megjárt kilométert tett meg apostoli útján, és ezért nevezheti az utókor a Népek Apostolának!

( Forrás nyomán )

MI VÉGETT ÉLÜNK?     https://youtu.be/oajiZPZlo6o

     Számtalan film- és fényképfelvétel készült a jelenésekről, ami nagy kegyelem és rendkívüli bizonyíték. Doktor Samy Antoun, a kairói mezőgazdasági iskola tanára következőképpen nyilatkozott a jelenésekről: „Én és családom 1968. április 27-én, több ezer zarándokkal együtt tanúi voltunk a rendkívüli eseménynek, amikor láttuk a Szent Szüzet. Ragyogó fényességben jelent meg, úgy hat láb magasan a legnagyobb kupola fölött. Hasonlított egyik ismert szobrához. A dóm felett lebegett, és integetve üdvözölte a tömeget. Kék árnyalatú ruha volt rajta, és sugárzó dicsfény koszorúzta a fejét. Szeretettel meghajolt, és az ég felé emelte kezét a nagy fényben.

Az emberek lélegzetüket visszafojtva csodálták és hozzá fohászkodtak. Ez a látomás háromnegyed órán át tartott. Ezen kívül még egy alkalommal láttam a jelenést.”

Egy kairói asszony mesélte: „Ott volt a mi 17 éves szolgálónk is, aki semmit sem tudott a kereszténységről. Örömében ugrándozott, hogy láthatta a csodálatos jelenést, ami persze minket is izgalomba hozott. Ezt hallani olyan rendkívüli és megható volt, hogy egészen másképpen éreztük magunkat tőle. Kikérdeztük a lányt, hogy mit és kit látott? Számunkra az a válasza volt megdöbbentő, hogy Szűz Máriát, koronával a fején, ami csupa izzás és csupa fény volt, s úgy vette Őt körül, mint egy képkeret. A lány ugyanis nem ismerte a dicsfény, és a glória fogalmát.”

Dr. Khary Malek csak egy a sok tanú között: "A Jelenés ott állt egy darabig, majd elindult sétálva a tetőn és amint elérkezett a kereszthez, ott letérdelt. Ez volt a legcsodálatosabb és leggyönyörűbb mennyei látvány, amiben éltemben részem volt. A semmiből tűnt elő a templom tetején. Lejött, és a földön állt a templom mellett, majd behúzódott a templomba és eltűnt. El sem hiszem, hogy láttam Jézus Krisztus Anyját, hiszen miért is mutatná meg magát egy olyasvalakinek mint én?"

(folyt.)

     Az összes angyalok teremtésük pillanatában megfelelő segítő kegyelmet kaptak, mellyel közreműködve mindnyájan fölkészültek a megszentelő kegyelemre, amit azonos időpontban meg is kaptak valamennyien. Csak ezután következett a próba és a végleges döntés. Az angyaloknak is a szabad akaratuk tette lehetővé a döntést, a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett. Viszont bár sokan vannak a bukott angyalok, de náluk többen maradtak hűek Istenhez. A Szentírás zsoltárai is több helyen kéri őket, hogy imádják az Istent: „Áldjátok az Urat, angyalok mind, ti hatalmasok, kik teljesítitek parancsait és lesitek a szavát!” (Zsolt 103,20-21)

A Szentírás a Sátánt Belzebubnak (Mt 10,25) nevezi, továbbá rá vonatkozik még a „világ fejedelme” (Jn 12,31) és a „világ istene” (2Kor 4,4) kifejezés is. A Sátán csatlósait, a bukott angyalokat, a Biblia démonokként emlegeti. (Az ördög szatan jelentés – ellenállni, a „diabolosz” – szétdobál, összezavar.) Mint kísértők, Jézus működésekor is feltűnnek, gyakran valamilyen élőlény testébe öltözve (Lk 8,32). Ahol a jó angyalok, őrangyalok tevékenykednek a jóra való készség elősegítésében, ott a gonosz angyalok is jelen vannak, így nem csak az egyes emberek mellett, de az egyes vidékek, városok, települések mellett is próbálnak istentelenségre és pusztításra késztetni mindenkit.

Nos, az Újszövetségi Szentírás ezt a pusztításra késztetőt, a bűn szerzőjének nevét az Újszövetségi Szentírás közel 150-szer említi különböző formában. Márpedig Jézus Krisztus igehirdetéséből, a teljes kinyilatkoztatásból világosan látható: az ember létét és történelmét alapjaiban fenyegető tényezőről van szó!

" Aki bűnt követ el, a sátántól való, hiszen a sátán kezdettől fogva bűnös. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy a sátán művét romba döntse." (1Jn 3,8)

A próba időpontjára és tartamára vonatkozólag a kinyilatkoztatás kevés utalást tartalmaz. A Jelenések könyve 12-ben jelzett szellemi harc alig értelmezhető másképp, minthogy némely felsőbb rangú angyal más, alacsonyabb rangúakat megkísértett és magával rántott a bukásba. Az viszont bizonyos, hogy az ember teremtésekor a kísértő bukása már befejezett tény volt.

Szent Tamás azt gondolja, hogy a próba egy-egy angyalnál általában egy pillanat alatt ment végbe mégpedig úgy, hogy az angyali életnek három mozzanata (a teremtéskor az isteni kegyelmekkel való töltekezés, a próba és a véglegesülés), ez azonban csak tárgyi és nem időbeli egymásutánt jelent.

„A sárkány és angyalai harcoltak, de nem diadalmaskodtak, és nem volt többé helyük az égben. Ekkor letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki elcsábítja az egész világot. Letaszították a földre, és vele együtt angyalait is letaszították.” (Jel 12,7-9) Amiként az Úr mondja Szent Lukácsnál: „Láttam a sátánt: mint a villám, úgy zuhant le az égből”. (10,18)

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

     A tényfeltáró leiratban azt is említették, hogy április 2-a óta addig 22 alkalommal történt jelenés és előfordult, hogy megelőzően, alatta vagy utána fehér galambok tűntek fel, és váltak láthatóvá.

Csak megjegyzem, hogy a fényképek tanúsága szerint, nem feltétlen galambok voltak a jelenés kísérői, hanem a keresztény ikonográfiából ismert "szárnyas angyalfejek"! És ezt a feltevésemet a kairói állatkert igazgatója is megerősíti miszerint, azok a madarak nem lehettek galambok, mert azok nem repülnek éjszaka. A látott madarak túl gyorsan repültek a szárnyuk mozgatása nélkül. Volt úgy, hogy csak egy galamb jött, de feltűntek kettesével és csoportosan is. Előfordult, hogy kereszt formájában mozogtak, közülük tizenketten két sorban. Ezek a fehér jelenségek fényt árasztottak magukból, mintha belsejükben lett volna a fényforrás.

Tény, hogy nagy feltűnést okoztak a jelenségek, melyek felkeltették a diplomáciai testületek érdeklődését is!

Például, a Szovjetunió akkori nagykövete is szemtanú volt, diplomáciai helyzetjelentésében meg is említette a Kreml urainak, hogy Kairó leglakottabb városnegyedében egy kopt-keresztény kupola felett ismételten látható az Istenszülő Mária. Jellemző viszont, hogy a jelentést követően, azonnali hatállyal hazahívták a nagykövetet.

(folyt.)

Szent Pál hűséges kísérője volt. Az apostol szentelte őt Efezus püspökévé.

Vértanúként halt meg az I. század vége felé.

 (Szunyogh Xavér Misszáléból)

     »Krisztus az angyalok világának középpontja. Övéi, mert általa és érte teremtettek: „Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön; a láthatókat és a láthatatlanokat: a trónusokat, az uralmakat, a fejedelemségeket és a hatalmasságokat; minden általa és érte teremtetett” (Kol 1,16). Még inkább az övéi, mert üdvözítő tervének hírnökeivé tette őket: „Nemde ők mind szolgáló lelkek? Azok szolgálatára vannak rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget.” (Zsid 1,14) (Vö. KK 331) Az üdvtörténet folyamatában jelen vannak; távolabbról vagy közelebbről hirdetik az üdvösséget és szolgálják az isteni terv megvalósulását. (Vö. KK 332) A megtestesült Ige életét a Megtestesüléstől a Mennybemenetelig körülveszi az angyalok imádata és szolgálata. Jelen lesznek Krisztus visszatérésekor, akit hirdetnek, és szolgálni fogják az ítéletkor. (Vö. KK 333)«

Amikor Isten megteremtette az angyalokat, minden természetes és természetfeletti adományaik ellenére végső tökéletességüket még nem érték el. Ennek elérésére ki kellett állniuk egy próbát, hogy végleg részesedjenek Isten életében. Tehát a mennyei boldogságot az angyalok jutalmul kapták. A kegyelem mértékét illetőleg Szent Tamás azt tanítja, hogy a természettől fogva kiválóbb angyalok több kegyelemben is részesültek.

Az egyházatyák az angyalok egy részének lázadását azáltal próbálták magyarázni, hogy az angyaloknak Isten Fiát emberi alakban kellett imádniuk. Az emberré alázkodott Isten Fia az angyalok egy részének nem volt imádatra méltó, hiszen a saját tiszta szellemi létüknél alacsonyabb rendűnek tartották. Tehát az angyalok próbája a gőg volt, mivel a Szentírás a gőgöt ismételten a legsúlyosabb bűnként említi olyannyira, hogy a sátán ezt merte mondani: „ki olyan, mint én?” És erre válaszolta Szent Mihály: „de Ki olyan, mint Isten?” Nincs más Isten csak a Szentháromság Egyisten, ahol:

1. Az Atya, Aki teremt,

2. A Fiú, Aki újjáteremt,

3. A Szentlélek, Aki gyógyít, megszentel és békét teremt 

Mária Agreda (ferences apátnő a XVII. században) látomásai alapján erről így ír (csak tartalmilag idézve): „Isten az angyalokat megteremtésük után próbatételnek vetette alá. Megmutatta nekik tervét, hogy a Második Isteni Személy emberré lesz, és Istensége hypostatikus unióba fog lépni emberségével. Ezt az Istenembert az angyaloknak imádniuk kell a földön is. Lucifer (aki nem tartozott egyik karba sem) azonban gőgtől hajtva föllázadt ez ellen. Ő maga akart volna ugyanis megtestesülni angyali és emberi természetet egyesítve a hypostatikus unióban. Fölszólította a többi angyalt is, hogy vele együtt lázadjanak fel Isten ellen.”

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

A Szentszék teljes búcsút engedélyezett Assisi Szent Ferenc „grecciói karácsonyának” nyolcszázadik évfordulója alkalmából

     A Ferences Család elöljáróinak kérésére a Szentszék teljes búcsú elnyerésének lehetőségét engedélyezte Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepétől, 2023. december 8-tól kezdve Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig, 2024. február 2-ig! Azok a hívek, akik a ferencesek templomaiban az ott felállított jászol előtt imádkoznak, a szokott feltételekkel teljes búcsút nyerhetnek. A betegek és azok, akik fizikailag nem lehetnek jelen, szintén részesülhetnek a teljes búcsúban, felajánlva szenvedéseiket az Úrnak vagy jámbor cselekedetet végezve.

A teljes búcsú elnyerésének megszokott feltételei a hívő ember számára a következő: a megszentelő kegyelem állapota (súlyos bűnöktől mentesség); tudatosan szakítson a bocsánatos bűnökkel; hittel imádkozzon egy Hiszekegyet és egy Miatyánkot a Szentatya szándékaira.

Világméretű lelki keresztes hadjárat Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére ‒ Isten beavatkozásáért esedeze az Egyház válsága miatt

     Fatimában a Szűzanya a rózsafüzér imádkozását és az öt elsőszombati ájtatosságot adta nekünk, mint hatékony lelki eszközt, amellyel különleges isteni kegyelmeket nyerhetünk. Ezért a Katolikus Egyházat jelenleg sújtó borzasztó válság megfékezésére Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által, Isten segítségét és beavatkozását kérjük. Ennek elősegítésére a Fatimai Miasszonyunk Testvérisége világméretű lelki keresztes hadjáratot indít a rózsafüzér napi imádkozásával és az öt elsőszombati ájtatosság elvégzésével, különösen a római Szentszékért.

Az öt elsőszombati engesztelés a következő: öt egymást követő hónap első szombatján a szentgyónás és a szentáldozás szentségéhez járulni és a szentmise végeztével még tizenöt percet elmélkedni a rózsafüzér titkairól, engesztelésül a Szeplőtelen Szíven esett sérelmekért.

     Ez a lelki keresztes hadjárat 2024. január első szombatján (január 6.) kezdődött és 2024. december első szombatján (december 7.) fejeződik be. 

2023. december 8., a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén, Christopher P. Wendt, a Fatimai Miasszonyunk Nemzetközi Testvériségének igazgatója

 + Athanasius Schneider, a Fatimai Miasszonyunk Testvériség spirituálisa, az asztanai Szűz Mária Főegyházmegye segédpüspöke 

(A Püspök atya kérése, hogy a felhívást ezzel a linkkel együtt terjesszük: https://www.livefatima.io/crusade/ 
) 

Ad Iesum Per Mariam

Az egyházi naptárreform előtt, ezen a napon ünnepelte Isten Népe Mária és József házassága napját!

Szűzanya és Szent József könyörögjetek a szent házasságokért!

     A Zeitun-i jelenésre először két túlórázó szerelő figyelt fel este fél kilenckor, akik a kopt templommal szemben lévő busz-garázsban dolgoztak. A magas kupolán egy fehér ruhába öltözött, apácához hasonló alakot láttak. Rémületükben, hogy leesik, az fordult meg a fejükben, hogy talán öngyilkossági szándékkal kapaszkodott fel valaki a tetőzetre. Oda is kiáltottak, hogy le ne ugorjon, és indultak is, hogy lesegítsék onnan. 

Másoknak közben feltűnt, hogy az a női alak a meredek kupolán is biztonsággal mozog, és a kiáltást hallva megállt. A fénylő alak Szűz Máriára emlékeztette őket, és áldásáért kezdtek könyörögni.

Az egyik szerelő a bekötözött, súlyosan sérült ujjával mutatott a jelenésre, ám másnap boldogan vette tudomásul, hogy ujja teljesen meggyógyult. Ezt az első csodát sok ezer gyógyulás követte!

Sötétedés után, nap mint nap, tömegek gyűltek a templom előtti térre, köztük az előző miniszterelnök, állami tisztségviselők, más vallási felekezetek hivatalnokai, katolikusok, protestánsok és az ortodox egyház képviselői. A Szent Szűz olykor a tömeg felé fordult, és a dóm felett végig lebegve a templom főhomlokzata fölé jött, és mindannyiukat megáldotta.

Ami az eseményben egyedülálló, az, hogy minden szemlélő képes volt látni a Szent Szüzet, beleértve a muszlim hitben élő embereket is. Még Nasser egyiptomi elnök is megerősítette, hogy látta a leírhatatlan természetfeletti jelenséget.

A muszlim hatóságok átkutatták a környéket feltételezve, hogy valahonnan vetítik a látomást, de kénytelenek voltak hivatalosan elismerni, hogy valóban Szűz Mária, Jézus Anyja lehet az, aki megjelent a Zeitun-i kopt templom tetején fénylő ragyogásban, a keresztények és muzulmán tömegek szeme láttára.

(folyt.)

      A Szent Szűz és Szent József eljegyzési Gyűrűjének az egyházi naptárreform előtt külön ünnepe volt, január 23-a Szent Gyűrű napja!

Ma a Szűz Mária és Szent József eljegyzési gyűrűjét, mely egy mikrokristályos kalcedonból van, a Perugia-i San Lorenzo bazilikában őrzik, réz-ezüst ereklyetartóban. Ezt egy nyolc méter magasan lévő széfben tartják.

A széf kinyitásához 14 kulcsra van szükség, amelyek közül hetet a városi tanács, négyet a katedrális kanonokai, kettőt az érsek, egyet pedig a perugiai kereskedelmi kamara őriz.

A Szent Gyűrűt kezdetben pünkösd hétfőn állították ki, de azért, hogy a közeli Assisi-i zarándokokat Perugiába csalogassák. Manapság évente háromszor állítják ki: január utolsó előtti vasárnapján, júliusban 29 és 30. közötti nap, valamint szeptember 12-én, a perugiai San Lorenzo katedrálisban. Ekkor ünnepélyes szertartás közepette leeresztik az ereklyetartót az oltár szintjére, és ezt az eseményt a „Szent Gyűrű leengedésének” is nevezik.

Sok jegybenjáró és házas keresi fel a bazilikát és kéri a Szűzanya és Szent  József segítségét. Mi is bátran forduljunk Hozzájuk!

                Egy tized rózsafüzérrel köszöntsük Józsefet és Máriát a Szent Házasokat, kérve segítségüket  a magyar ifjúság és a családok megszentelődéséért!

     Izaiás prófétának egyszer megadatott, hogy mélyen bepillanthasson az égbe. Élményéről ezt írja: „Láttam az Urat. Szeráfok lebegtek Előtte, mindegyiknek hat-hat szárnya volt, és ezt harsogták: Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet” (Iz 6,1-3). E szentírási hellyel rokon a hálaadó egyházi énekünk: „Téged minden szép angyalok, kerubok és szeráfkarok; egek és minden hatalmak szüntelenül magasztalnak: Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy.” Az idézett sorokból látható, hogy az angyalok egészen Isten fölségének boldogító örömében állnak. A „szent, szent, szent” szüntelen éneklése nem kényszeredettséget takar, hanem az angyalok nagy boldogságát.

Az angyalok szeretete, egyúttal lángoló szeretet. A szeráfok, azaz „lángolók” neve is kifejezi, hogy az Isten iránti szeretet tüze lobog bennük, vagyis a mérhetetlen öröm és boldogság! Még az emberek is, olykor úgy fogalmazzák meg túlzó szeretetüket, boldogságukat, hogy a „érted lángol a szívem”, „őérte égek”.

És bizony mily sokan vakon keresik Istent vagy az istenbizonyságot, holott eleve Benne és Általa élnek, vagyis a Szeretetben, mert „Isten maga a Szeretet”! (1Jn 4,8) Hogy ez mennyire így van, ahol Istent kizárják az életükből, ott bizony istentelenség van!

Ezekiel és Izajás prófétánál olvashatunk a trónhoz legközelebb álló csodálatos lényekről, a kerubokról és szeráfokról. A kerub kifejezés egyes feltevések szerint a ’megművel’, a ’szánt’ jelentéssel hozható kapcsolatba. Az Ezekiel próféta könyvének elején (Ez 1-3) megjelenő, Isten trónjához kapcsolódó ‒ az emberi szavakkal alig körülírható ‒ mennyei élőlényeket szokta a hagyomány a kerubokkal azonosítani, akik sokan vannak és a Szentháromsághoz tagozódnak! Négy szárnyuk közül kettővel testüket fedik, lábuk egyenes, talpuk borjútalp, kezük az emberi kézhez hasonló, mellettük kerekek, melyen szemek vannak (legalább 6). Hozzájuk hasonló csodálatos teremtmények az Újszövetségben is megjelennek, a Jelenések könyvében (Jel 4). A felsorolt sajátosságok is mutatják, hogy a mennyei élőlényeknek, angyaloknak pontos leírása a bibliai szövegek alapján is igen nagy nehézségekbe ütközik. Sajnos gyakran a kerubokat a „Négy Élőlénnyel” azonosítják, holott ezek a négy Evangélium angyalai, akik külön feladatra teremtettek és karon kívüliek! Ezek a bibliai lények látszatra „oroszlán”, „bika”, „ember” és „sas” arccal ábrázolódik.

A szeráfok, akik nevének jelentése ’égő’, láng, Izajás próféta látomásában jelennek meg (Iz 6). Újból hangsúlyozom, hogy a leírtak, többszörös szimbolikával vannak emberi kifejezéssé formálva, hiszen „szem nem látta, fül nem hallotta” (Iz 64,3; 1Kor 2,9)! A szeráfokról már a nevük is mondja, hogy igen nagy a szeretetük, lángolnak, égnek a szeretettől. Ezt bár minden más angyalról is el lehet mondani, ha szeretetük hőfoka nem is éri el a legmagasabb angyalokét.

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

Márpedig a Loretói Ház az a hely, ahol üdvösségünk kezdetét vette!

     Kezdettől fogva a Casa Santa oltárának közepén tabernákulum állt, a Legméltóságosabb Oltáriszentséggel, a második Isteni Személlyel, aki magát a világ üdvösségéért feláldozta, és Akit az eucharisztikus Kenyér és Bor színe alatt imádunk. (Amikor a Szentségháznak még helye volt a Szent Kápolnában!)

Azon a helyen, ahol Ő az emberiség történetébe belépett, hogy az Atya üdvös kinyilatkoztatását bevégezze. Azon a helyen, ahol a Szent Szűz nevelkedett, és igent mondott az Angyalnak, hogy a Messiás Édesanyja, az isteni Szentség Tabernákulumává legyen!

Nos, ez a ház egy idő óta üres! A Legméltóságosabb Oltáriszentséget kivették belőle, és egy külön erre a célra kialakított szentségi kápolnába helyezték el. Amiként ez máshol is megtörtént, és nyilván az indok ugyan az: „A turisták miatt!”

Ha egy zarándok „korábban” belépett a Loretói Szent Házba, térdet hajtott, és így imádkozott az Oltáriszentség előtt, tekintetét a Fekete Madonnára szegezve.

Ezzel szemben, ha ma lép be ugyan oda, akkor már nem is tudja, hogy mit tegyen? (Alább: a Tabernákulum már nincs benn!)

Ami Loretóban korábban fontos és az áhítat meghatározója volt, az a Legméltóságosabb Oltáriszentség és az Istenanya szobra. E „Két Lakónak” helyük volt gyermekkori házukban, ám most az Anyát elválasztották a Fiától. És ezzel a Loretó-i Ház lényegében múzeumi funkciót kapott, mely ugyan ébreszthet megrendülést, dokumentálhatja a múltat, de az Úr gyermekkori házában már „nincs otthon”!

De így is, Jézus távollétében is lenyűgöző és megindító elimádkozni a Szent Házban az Úrangyalát, elmélkedve a Megtestesülés és a Megváltás titkáról. Úgy is mondhatnánk, hogy az Úrangyala a legmegindítóbb loretói imádság! 

(Forrásokat lásd az első részben!) (Vége!) 

(Az Úrangyala imádsághoz KATTINS IDE!)

   A második triászt alkotják az Uralmak, Erősségek és Fejedelemségek, a harmadikat a Hatalmasságok, Arkangyalok és Angyalok. Ez utóbbi kör áll legközelebb az emberek világához. Fontos tényező, hogy a szellemi kozmosz második és harmadik gyűrűje csak az elsőnek a közvetítésével juthat hozzá az isteni kisugárzáshoz, mely természetesen egyre gyengül, ahogy a középponttól távolodunk.

Míg egyes karokban kevés angyal található, a kilencedikben „angyali seregek egész légiói” vannak. Ugyanakkor valamennyi angyal, mind a 9 karból lehet és nagyon is akar őrangyal lenni, hogy megértse, miért lett a második Isteni személy a Fiú, Jézus Krisztus emberré. Amikor megkapja a feladatát, akkor minden rangját, kitüntetését fel kell függesztenie a küldetéséhez és egyféle „kiképzésen” kell átesnie, hogy megtanulja a hálátlan ember logikátlanságát, tiszteletlenségét.

Felfoghatatlanul nagy misztérium, hogy ezen angyaloknak a Szűzanya édesanyai Szívén kell – mintegy – átmennie, hogy ezáltal „édesanyai módon” tudjanak az ember dolgaihoz hozzáállni!

Az utolsó időkben az angyalok segítségével tudunk csak megmenekülni! Épp ezért, ezen angyalokról szóló sorozattal Isten kegyelmével és irgalmából, egy kaput szeretnénk kitárni, űrt pótolni az angyalok léte és megértése irányába. Egy olyan utat mutatni, amely őszintén szeretve összeköt minket az Isten által nekünk ajándékozott hatalmas kísérőinkkel, akik szolgálatát, segítségét mellőzni nem csak esztelenség, de az üdvösségünk szempontjából veszélyes! Az Angyalokban Isten dicsőségét, mély és bensőséges szeretetét kell felismernünk, hiszen minden angyal Isten végtelen bölcsességének, jóságának és szeretetének egy teremtett tükörképe. 

Mert az Isten végtelenül jó és mindenkit meg akar menteni, ezért küldi az angyalokat, hogy segítsenek. Az angyalok tanítanak, oltalmaznak, de nekik is tiszteletben kell tartaniuk a szabad akaratunkat, hiszen ők nem „rendőrök”! Az angyalok világa csodálatos, ahol minden angyal tudja és teszi a feladatát és ebben nem vitatkozik Istennel, mint az ember. Az Isten arcát szemlélniük a felfoghatatlan boldogság!

Meggondolandó ‒ és felfoghatatlan ‒, de az ember egyetlen kiváltságában felülmúlja az égi teremtményeket! Megváltó Krisztusunk ugyanis az embert váltotta meg (és nem az angyalokat), ebből következően Isten Fiának testvérei és társörökösei lettünk. Ezáltal az emberi természet eljuthat az Istennel való egységre, láthatja majd az Istenséget és Krisztus feltámadása révén maga is megdicsőül testében. A keleti atyák azt tanítják, hogy az ember teremtése csak a bukott angyalok okozta hézagok kitöltése végett történt. Ezek szerint a bukott angyalok helyére azok az emberek kerülnek (üdvözültként), akik megteszik Isten akaratát, hasonlóképp, mint Szűz Mária, aki az angyalok fölé került.

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

     Kedves Olvasóim! Az egyiptomi Zeitun-ban történt néma Mária-jelenést szeretném bemutatni, ám előtte néhány mondatban bemutatom a helyszínt!

Az alexandriai püspökséget Szent Márk evangélista alapította az első század negyvenes éveiben. Krisztus után 68-ban halt vértanú halált Egyiptomban. Halála óta folyamatosan be volt töltve a püspöki szék, és a mindenkori püspök nagy tiszteletnek örvendett a niceai, a konstantinápolyi és efezusi zsinatok idején. A 451-ben megtartott chalcedoni zsinat után, sajnos felbomlott a Rómával való egység (így jött létre a kopt egyház), de püspökszenteléseiket és szentségeiket, továbbra is  elismeri és érvényesnek tartja a Római Katolikus Egyház.

Nos, 1968. április 2-án Kairó, Zeitun nevű külvárosában a koptok "Fényességes Szent Szűz" ünnepe, több mint két évig tartó jelenéssorozat nyitánya volt, amelynek során sok százezren, különféle társadalmi helyzetű idősek és fiatalok láthatták Máriát, függetlenül a vallási hovatartozásuktól.

Ebben a Saitim-Zeitun külső kerületben egyébként nem volt ismeretlen a Mária-tisztelet, hiszen, 2000 éve ismert zarándokhely egy tiszteletben álló fa, melynek árnyékában a hagyomány szerint megpihent a Heródes üldözése elől Egyiptomba menekülő Szent Család.

(folyt.)

 A Szent Szűz és Szent József eljegyzési Gyűrűjének az egyházi naptárreform előtt külön ünnepe volt, január 23-a Szent Gyűrű napja!

A hagyomány szerint Isten Anyja mielőtt elszenderült (mennybe vétetett) Efezusban, a gyűrűt átadta Szent János apostolnak. Ezt követően a Szent Gyűrű holléte évszázadokig nyomonkövethetetlen.

985-ben Ranieri, egy Siena tartománybeli Chiusi-i ötvös megvásárolta egy zsidó drágakő kereskedőtől, aki mindenképp meg akart tőle szabadulni. Álmában ugyanis megjelent neki a Madonna, aki hitetlenségére figyelmeztette, és hogy emiatt nem kellő tisztelettel őrzi az értékes gyűrűt.

A kereskedő mindezt elmesélte Ranierinek, aki azonban ugyanazt a hibát követte el, mint ő, és megvette minden tisztelet hiányában.

Arra még van adat, hogy 1473-ban még Chiusi-ban volt és nagy tisztelet övezte. Ám balszerencsés volt az, aki netán méltatlanul kezelte. Feljegyzések szerint egy grófnő, aki a Gyűrűt fel akarta próbálni, nyomban lebénult az ujja, és csak Szűz Mária bocsánata iránti könyörgésére gyógyult meg a keze.

Ám egy napon az ereklye eltűnt. Egy Mainz-ból való Fra Winter barát, aki a San Francesco kolostorban vendégeskedett, nagy titokban és ördögi ügyességgel "elsajátította" a szent ereklyét azzal a szándékkal, hogy Németországba vigye. És bár ismerte a Szent Gyűrűhöz fűződő történeteket, ezért mély tisztelettel, sőt félelemmel kezelte, ámde neki sem volt szerencséje. Amint elindult hazája felé, olyan sűrű ködbe keveredett, hogy teljesen eltévedt.  Addig bolyongott, mígnem a – Gyűrű csodájaként – megérkezett a Perugia-i templom kapujához. Itt elfogták és börtönbe zárták.

„Jámbor legenda?”

     Sajnos, az „angyali tranzitus” valósága sok egyházi tisztségviselőben is kétségeket ébresztett. De lehet, hogy csupán a protestánsok szkepticizmusának kívántak megfelelni az „ökumené” jegyében!

A lényeg, hogy már a II. Vatikáni Zsinat előtt, 1961-ben megjelent egy dekrétum a liturgikus ünnepek újjárendezéséről, melyet Gaietan bíboros írt alá 1961. február 14-én. Azon ünnepek között, melyeket töröltek a Római Liturgikus Naptárból, a Szent Háznak „Loretóba való átvitelének” ünnepe is beletartozott.

Mellesleg ugyanekkor törölték el sok neves szenttel együtt Szent Filoména és Szent György ünnepét is. A hivatalos megokolás így hangzik: „Nem a kultuszt, vagy a szent történetben való hitet törölték el, hanem csak az ünnepeket.” – Ez volt a megfontolt jó szándék!

Ámde a valóság azonban másképp néz ki!

A döntéssel a Loretó-i nagy csodát, a Ház áthozatalát, az angyali tranzitust (illetve jónéhány szent létezését) megfosztották történelmi alapjaitól, és a jámbor legendák körébe utalták. Így aztán ennek köszönhetően minden, ami Loretóval összefüggött, folyamatosan kezdett eltűnni a hívő nép gondolatvilágából, aminek köszönhetően a legtöbb katolikus már nem tud mit kezdeni a „loreto” fogalommal, és ez az 1961-es döntés gyümölcse! Most akkor mit lehet erre mondani? Márpedig az egyház nem növekszik és nem virágzik, ha rejtett gyökerei nem nyúlnak vissza a názáreti otthonba. Mert a Názáreti Ház a családegyház példája, akár a munka, akár a lélek benső csendessége tekintetében!

Apropó, a Loretói Litániáról!

A legrégebbi formája a XII. század végétől ismeretes egy párizsi lejegyzés nyomán.1601-ben VIII. Kelemen pápa az akkor ismert mintegy 60 litániából csak kettőt engedélyezett: a Mindenszentek Litániáját, és Szűz Mária Loretói Litániáját!

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

   Az Angyali Karok egymás fölött hétszeres hatalommal bírnak és három gyűrűben foglaltan más-más feladatkörben teljesítik szolgálatukat a vízszintes és függőleges körökben is az alattuk állók felé. Bár itt egymás alá soroltam a „köröket” (gyűrűket, triászokat) valójában vízszintesen kell értelmeznünk!

A legfelső az első, az imádás gyűrűje minden egek felett, Isten trónja körül. 

1. Kar a Szeráfok ‒ Szentlélek

2. Kar a Kerubok ‒ Jézus

3. Kar a Trónok (Trónusok) ‒ Atya

A második Isten rendjének és mindenhatóságának gyűrűje az egész teremtett világ felett:

4. Kar az Uraságok (Uralmak) ‒ Szentlélek

5. Kar az Erősségek. ‒ Jézus

6. Kar a Fejedelemségek (Fejedelmek) ‒ Atya

A harmadik a megváltás gyűrűje az egész emberiség körül:

7. Kar a Hatalmak (Hatalmasságok) ‒ Szentlélek

8. Kar az Arkangyalok (Főangyalok) ‒ Jézus

9. Kar az Angyalok ‒ Atya

Az Ószövetségben kétszer is feltűnik az oltalmazó kerub kifejezés. Isten megparancsolta Mózesnek, hogy készítsen vert aranyból két kerubot a Frigyláda tetejének két végére. A kerubok szárnya fölfelé legyen széttárva, hogy szárnyukkal befödjék a fedelét, az arcuk pedig forduljon egymás felé. A kerubok arca tekintsen a Frigyládára. (Vö. Kiv 25,18-20)! Izajás próféta látomásában szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnnyal. Kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, és kettővel repültek. (Iz 6,2-7) „Dávid, és az egész vele tartó sereggel a júdeai Baalába vonult, hogy elhozza onnan Isten ládáját, amely a Seregek Urának nevét viseli, aki a kerubok fölött trónol.” (2Sám 6,2)

Az első triászt alkotják a Kerubok, a Szeráfok és a Trónok, valamint a Jelenések Könyvében említett „Négy Élőlény”, akik mindig titokzatosak maradnak. Ők tükörképei a titoknak, az Istennek, a Logosnak. Ezekiel (9-12 fejezet) és Izajás prófétánál olvashatunk a trónhoz legközelebb álló csodálatos lényekről, a kerubokról és szeráfokról (Iz 6,2-6). Míg a kerub kifejezés 87-szer van említve a Szentírásban, a szeráf csak kétszer (Jel 4; 5; 6; 19)! A Szeráf jelentése „lángoló”. Egyes feltevések szerint a kerub név a ’megművel’, a ’szánt’ jelentéssel hozható kapcsolatba.

A mennyei Trónusok Isten legközvetlenebb környezetét adják, bírói tevékenységének társai. Az említett három kar képezi az első triászt (más néven kört vagy gyűrűt)! Az első triász lényei emberi fogalmakkal leírhatatlanok, nem csoda, ha emberi szavakkal nehezen fogalmazhatók meg a titokzatos misztériumok! 

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

     A Lelki Naplóban a Szűzanya szintén jézusi lelkületről beszél, így határozva meg Szíve benső tüzét: „Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus!” (I/107; IV/12)

Nagy Szent Leó pápa írja: „Az emberi természet méltósága úgy valósul meg, ha az emberben mintegy tükörben, az Isten jóságának formája ragyog fel. (...) Az Isten szeret minket, saját képére újra formál és erőt ad ahhoz, hogy úgy cselekedjünk, ahogy Ő cselekszik, így megtalálva bennünk jóságának képmását. Vagyis, Isten lángra gyújtja szívünk mécsesét, hogy a szeretet tüzétől lángoljon és így szeressük Istent és mindazt, amit Isten szeret.” (Sermo 12,1)

Ebben a szent értelemben beszélek a Szeretetláng fogalmáról, így a 'szeretet lángja', a 'vezérlő tűzoszlop', a 'lángolt a szívünk' és a 'pünkösdi lángnyelvek' kifejezések alatt Istent, az 'isteni szeretet' szinonimáit értem! Tehát a fogalom nem tekinthető ismeretlennek sem a Szentírásban, sem a szentek kifejezései közt (ld. alább). Ami viszont érdekes, hogy a Szeretetláng lényegét egy nyolc éves fatimai kislány, Jácinta fogalmazta meg legpontosabban ‒ lásd a 36. oldalon!

A tűzről tehát − újra hangsúlyozom − nem mint természeti elemről, kémiai folyamatról beszélek, hanem arról a szeretet hevületről, mely átjárja a szívet és megújítja a lelket, krisztusivá formál, felszítja a jóra való készséget és a hit erőssége, vagyis a bennünk munkálkodó Jézus Krisztus!

Szent Colombière Kolos mondása: A szívnek telve kell lennie az isteni szeretet tüzével, hogy azokra is átterjedjen, akikhez beszélünk. (41. Lev.)

A XIII. sz.-i Boldog Özséb pilisi remete (az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend alapítója) barlangja előtti keresztjére, sok-sok apró lángocskát látott mindenfelől összegyűlni, melyek a kereszten egyetlen nagy lánggá egyesültek. Ez az egy misztikus élmény elegendő indíttatást adott neki ahhoz, hogy a szétszórt engesztelő remetéket egybegyűjtse, megalapítva a Pálos Rendet. Szűzanyánk célja se más, mint összegyűjteni az engesztelő szíveket (lángocskákat), hogy felszítsa azokat Szeplőtelen Szívének jézusi hevületével, hogy végül a bűnt felperzselő Szeretetlánggá egyesítse azokat, amint ígérte: „Tüzet tűzzel fogunk oltani, a gyűlölet tüzét, a Szeretet Tüzével!” (III/203)

(folyt.)

Előző rész

Hasonlóan angyalok szállították Andocsra a kalocsai csoda-kápolnát

     A loretói csoda rejtélyének egyelőre nincs természettudományos magyarázata és meglehet, hogy nem is lesz soha! Ámde nem egyedülálló! Merthogy Édes Magyar Hazánk sokat vesztett azzal, hogy szentkoronás területéről „eltűnt” a názáreti kegyhely, ám a Szűzanya talán vigaszként nálunk is angyalaival szállíttatott egy kápolnát! Éspedig ennek története sok tekintetben hasonlít a loretóihoz.

A barokk andocsi kegytemplom késő gótikus szentélyéről (kápolnájáról) már a XVII. században is azt tartották, hogy angyalok repítették Kalocsáról Andocsra, méghozzá azért, mert eredeti helyén a templomot nem tisztelő protestáns ember az ökrét készült bekötni a szentélybe. Ekkor történt az angyali közbeavatkozás, és elrepítették az épületet – szintén alapok nélkül – a mai helyére, Andocsra.

A muszlim villongások miatt, szorongással teli idők voltak akkoriban, így Andocs hívő népe nem csupán szokásból mondta a rózsafüzért!

A hagyomány szerint 1520 táján egy éjszaka nagy fényesség árasztotta el az eget, egész Somogy megye fölött. Az égi ragyogásban angyali ének zengett, és maga a Szentséges Szűzanya közeledett angyalaival az alvó faluhoz, Andocshoz.

A éjszakai csoda kézzelfogható bizonyítéka a másnapi meglepetés volt! A munkába induló falu népe ugyanis könnybelábadó szemmel tapasztalta meg, hogy a falu közepén, az addig üres telken egy gyönyörű tornyos kápolna áll. Körbe járták, körbe állták és a csodálkozástól még egy fohász sem hagyta el ajkukat!

A csoda, az csoda! Az azonban vitathatatlan tény, hogy a misztériumnak vannak dokumentációi! Kovácsovics György, Csáky Imre kalocsai érsek jószágfelügyelője 1719-ben vizsgálatot tartott a Kalocsáról eltűnt kápolna ügyében, és megállapítást nyert, hogy a szóban forgó kápolna nyomtalanul eltűnt!

Amikor a jezsuiták andocsi missziójának 1686-os megszűnte után harminc évvel Volkra Ottó János veszprémi püspök letelepítette a kápolna mellé a ferenceseket, szintén vizsgálatot rendelt el a szóbeszéd igazságtartalmának kiderítésére. És az nem volt vitatható, hogy 1642-ben Andocsra érkező jezsuiták e kápolnában kezdték meg működésüket, amely pedig azonos volt a Kalocsáról eltűnttel!

De nem csupán a kápolna középkori, hanem az ott őrzött kegyszobor is. Ehhez a hársfából faragott, körülbelül ötszáz éves Madonnához is számtalan csodálatos esemény fűződik.

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

   Az angyalok számára a dolgok, vagy a jövő megismerése korlátozott, de az emberét messze felülmúló tisztánlátásuk okán az viselkedésünkből, kimondott szavainkból tudnak következtetni a jövő lehetőségeiret! Sem Isten titkaiba, sem az emberek legbelsőbb gondolataiba nem képesek belelátni, ha csak Isten, ritka esetben – egy döntésnyi kérdésben – fel nem hatalmazza őket. Mint Isten teremtményei, teljesen Tőle függnek, Őt dicsőítik és egyesülve Isten Szent Akaratával, azt teszik, ami Isten örök terve. Az angyalok, ezek a „szolgáló lelkek” ugyanis „mindenkor látják” az Atyát, Caesariai Szent Baszileiosz szerint az angyalok seregei nem is lehetnének boldogok, „ha nem látnák szüntelenül a mennyei Atya arcát”!

A Szentírás utalásai szerint az angyalok megszámlálhatatlanul sokan vannak. Jézus az Olajfák hegyén elfogatásakor ezt mondja Péternek: „Vagy azt hiszed, hogy nem kérhetem Atyámat, s nem küldene tizenkét légió angyalnál is többet?” (Mt 26,53.) János apostol a Jelenések könyvében ezt írja: „Amint néztem, sok angyal szavát hallottam... Számuk meghaladta az ezerszer ezret és a tízezerszer tízezret.” (Jel 5,11.) Dánielnél ez áll: „Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte.” (Dán 7,10.)

Az előző részben taglaltak szerint hatalmas seregről van szó. A „Mennyei Seregek Ura” kifejezést a Szentírás gyakran használja Isten neveként. Az angyalok megszámlálhatatlan serege teszi lehetővé, hogy minden egyes megkeresztelt embereknek őrangyala van, aki végigköveti őt egész életében! A pogányoknak csoportos angyaluk van. E hatalmas szellemi seregben egyéni vonásokkal bíró angyalok vannak, saját személyiséggel, arccal és névvel – még akkor is –, ha a Bibliából csak háromnak a nevét ismerjük: Micháel, Gábriel és Ráfáel.

Az angyalok között rangsor van és rendezettség, mint a csillagrendszerekben.

Angyali rendek és karok vannak Szent Pál alapján (Vö. Róm 8,38; Ef 1,21; 3,10; Kol 1,16; 2,10; 1Tessz 4,16.), Szent Péter (1Pét 3,22.), Júdás apostol levelei (Jud 8-9.) és Nüsszai Szent Gergely (†394) szerint „az angyali seregek száma mintegy végtelen”. Nyugaton Ambrosius, keleten Jeruzsálemi Szent Kürillosz (†387) az első, ahol kilenc angyali rend szerepel. Aranyszájú Szent János (†407) is kilenc rendet említ, de megjegyzi, hogy „nemcsak ezek a népségek vannak a mennyben, de végtelen nemzetségek és számtalan törzsek, amelyeket kimondani semmilyen beszéd nem képes”.

Dionysziusz Areopagitész De caelesti hierarchia című munkája dolgozta ki az angyalok hierarchiájának rendszerét, miszerint valamennyi tiszta szellem a mennyei hierarchiában lakik. Az angyalok három köre (triásza), koncentrikus körökben helyezkedik el Isten körül úgy, hogy tőle távolodva „rangjuk” is csökken. A három triász közül az elsőnek, amelyet a Szeráfok, Kerubok és Trónusok alkotnak. Kitüntetett hely, mert ez az egyetlen kör, amely közvetlen, bensőséges kapcsolatban áll magával Istennel. Leírásuk emberileg szinte lehetetlen, úgyhogy a róluk szóló szavakat ne értelmezgessük, mert csupán halovány közelítései a nem e-világi, isteni valóságnak!

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

     A Szűzanya szavai a Szeretetláng Naplóban: „Nagy bánatom van országom felett. A családok, ó a magyar családok szétszórva, mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek. Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, hogy terjedjen mint a futótűz.”
     Nyilvánvaló tehát, hogy minél bensőségesebben fogadjuk be Mária Szíve Szeretetlángját, annál gyorsabban, hatékonyabban érvényesül a Szentlélek megszentelő kegyelme ‒ a Szeretetláng aktivizáló kegyelmi hatása ‒ bennünk, a társadalomban és az egész emberiségben!
     Rózsafüzér-imádság nélkül nincs bensőséges Mária-tisztelet, Mária-tisztelet nélkül nincs hiteles kereszténység és kereszténység nélkül nincs Béke!
     Kedves Hallgatóim! Hitünket, imádságunkat, szentségi életünket meg kell újítanunk, erre szólítanak fel az egyházilag elismert Mária-jelenések!
    Amiként a Csodásérem üzenete csak akkor érvényesül az életünkben, ha az Érmet hordjuk, a fatimai üzenet is csak akkor éri el célját, ha az emberiség megvalósítja a Szűzanya fatimai kéréseit! Hasonlóképp, a Szeretetláng kegyelmi hatása akkor árad ki az emberiségre, ha minden ember szíve valamiképp befogadja az Isten és emberszeretet Tüzét!
Erősen bizakodnunk kell tehát, hogy még időben megvalósul Égi Anyánk lélekmentő vágya: Szeplőtelen Szívének nagy ígérete Szeretetlángjának kiáradása.
Fűzzük tehát minden, Hozzá intézett imához, fohászhoz a könyörgést, például így: Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj értünk, kik Hozzád menekülünk és Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen. 

     Kedves Olvasóim! Ezzel befejeztem a Mária-korszak főbb jelenéseit bemutató sorozatomat! 

Köszönöm figyelmüket!

MIÉRT TEREMTETT ENGEM AZ ISTEN https://youtu.be/52o07dnMES8

Magyarok a Loretói Mária-tisztelet terjesztésében 2

     Meg kell említenünk II. Ferdinánd királyunkat, aki már fiatalon elzarándokolt Loretóba, és eljegyezte szívét a Loretói Boldogasszonnyal. Felesége 1627-ben fölállíttatja a bécsi ágostonos templomban a Loretói Ház, a Domus Lauretana mását. Ettől az példától ösztönözve a birodalom magyar, cseh, osztrák főnemessége szinte versengve építtette a „Loretói” kápolnákat.

Így a Czobor-család Holicson és Sasváron, Nádasdy Ferenc Loretomban, Pálffy Pál Malaczkán, Eszterházy Pál Kismartonban, a Drugeth-család Homonnán, Sennyey püspök Szombathelyen, a Héderváryak Héderváron, a Löwenberg-család Teplicskán. A föntebbiekből az is érthető, hogy alig van jezsuita templom, ahol ne találnánk loretói kápolnát, így például a budavári Koronázó Főtemplomban, amely hosszú ideig az ő kezükben volt, vagy a vízivárosi Szent Anna templomban, továbbá Székesfehérváron (ma ciszterci-templom). Szinte természetszerűleg a többi szerzetesrend is követte a bensőséges Mária-tisztelet eme példáját. Így a ferencesek: Pozsony, Csíksomlyó (Salvator-kápolna), Gyulafehérvár, Érsekújvár, Körmöcbánya, minoriták: Eperjes, karmeliták: Szakolca, Győr, kamalduliak: Majk, orsolyiták: Pozsony. Loretó-kápolnák vannak még Modorfalván, Aradon, Gyulán, Lőcsén és külön meg kell említenünk még a győri Karmelita-templomot is, amelynek keleti oldalához kapcsolódik az 1718-ban épített Loretói-kápolna, mely szokatlan, különös hangulatot áraszt és Magyarországon egyedi, a názáreti Szent Ház másolatai közül. De bizonyára még más helyeken is vannak loretói kápolnák, áldott legyen az Isten érte!!

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

(A győri Kármelita templom Lorettó Kápolnája)

   Az angyalok rendkívüli képességük megnyilvánul gyorsaságukban is, hiszen egy pillanat alatt ott vannak, ahová az Isten akarata rendeli őket és „szárnysebesen”, tűpontosan hajtják végre a kapott feladatot! Emberileg, ezért ábrázolják őket a szárnyakkal, mindazáltal egyszerre csak egy helyen képesek lenni „a gyors szelek a te angyalaid, tüzes villámok szolganépeid.” (Zsid 1,7.) Puszta szellemként a dolgokat egyszerre, egyetlen aktusban, tökéletes módon ismerik fel és épp ezért később nem tudnak valamit másként, tökéletesebben felismerni. Így a döntésük e teljes felismerés alapján egyúttal végleges és visszavonhatatlan is.

Angyalok mozgatják az eget és a szférákat az ítélet napjáig, s így a természet állandó változásának is okozói, őrei ‒ de erről majd később! Mint említettem, az emberhez hasonlóan értelemmel rendelkező lények, ám sokkal tökéletesebb formában, hiszen nekik nincs szükségük megfontolásra, mérlegelésre. hanem a másodperc töredéke alatt mindent megértenek és döntenek! A bizalmuk és a hitük Istenben határtalan, ennek oka a lényükben rejlik.

Az angyalok felülmúlják az embereket belátásban, akaratban, tudásban, intelligenciában és érzelmi világukban! Istenhez hasonló előrelátással, jövőbe látással azonban ők sem rendelkeznek, így saját bukásukat sem tudhatták előre. Viszont a jó angyalok már nem tudnak elpártolni Istentől, csak a jót tudják követni, mivel ők közvetlenül a teremtés után estek próbatétel alá, s jóként vagy rosszként, véglegesen eldőlt a sorsuk. Az isteni kegyelem folytán halhatatlanok, mely az emberi léleknek is sajátja.

Azok az angyalok, akik Istennel szemben fellázadtak, nem vesztették el természetük nagyszerűségét, de az Istennel való közösséget igen, mely számukra a végső boldogtalanságot hozta meg. E bukott angyalok örökre megmaradnak Istennel szembeni állapotukban. Számukra ‒ ellentétben a bukott emberekkel ‒, nem létezik megváltás, bűnbocsánat, megtérés, a haláluk után esetlegesen a „mennyország előszobája” a tisztítótűz (a vezeklés helye) sem! Az angyalok természetében hiányzik mindennemű kapcsolódási pont a megtéréshez, újbóli átgondoláshoz, így arra sincs lehetőségük, hogy egy utat még egyszer elölről megjárjanak. Mint az előbbiekben említés történet, az angyalok döntése végleges!

Szent Ágoston szerint „Az angyalok kiválóságban felülmúlnak minden más élőlényt, melyet Isten teremtett”, kivéve az Istenszülő Szűz Máriát, akit különös tisztelet övez, hiszen ő – az isteni Ige megtestesülésére mondott igenje miatt –, messze felette áll az angyaloknak, tiszteltebb a keruboknál, a szeráfoknál és hasonlíthatatlanul dicsőbb. Ezért a Katolikus Egyház az Angyalok Királynőjeként is tiszteli! Ez azonban semmiképpen sem csökkenti az angyalok szerepét, hanem új szempontot ad az emberek és az angyalok kapcsolatához.

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

    Hazánkban ismert egy régi üzenet, melyben az Úr nem kevesebbet ígér, mint: Magyarország engeszteléséért, hajlandó vagyok az egész világon megkönyörülni!
Lehet-e még kétségünk, hogy kiben bízzunk és reméljünk?
A Lelki Naplóban konkrét a válasz: „Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) De hallgassuk meg újfent a Fatimai Lúcia nővért kis unokahúgára, Jácintára való emlékezésében:
„Kórházba menetele előtt így szólt: Ha eljön az idő, hogy erről szólj, akkor ne bújj el! Mondd meg mindenkinek, hogy Isten a kegyelmeket Mária Szeplőtelen Szívén keresztül adja nekünk. Az embereknek általa kell kérniök ezeket. Jézus Szíve azt akarja, hogy Vele együtt égi Anyánk Szívét is tiszteljék. A békét égi Anyánktól kell kérni, mert Isten Őrá bízta ezt. Bárcsak minden szívnek átadhatnám azt a lángot, amely a szívemben ég, amellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem!”
     Kedves Hallgatóim! Ennél pontosabb választ nem kaphattunk! Mentegetőzhetünk-e azzal, hogy „nem szabad mindent elhinni”, amikor pedig oly könnyen elhittünk már ezt meg azt, pedig a bensőnk tiltakozott! Az egyházilag kivizsgált üzeneteket ugyanis bátran követhetjük és beismerhetjük, hogy ami valójában tiltakozik bennünk, az csupán a jóra való restség, amiért áldozatot kellene hoznunk, komolyan véve keresztségi kötelmeinket!
Nem legyinthetünk lenézőn és értetlenkedve, mint a bárkát építő Noé gúnyolódó környezete! Mert csak annyit kell tennünk, hogy elindulunk a Szűzanya által megjelölt engesztelés útján és kifejezzük gyermeki készségünket a józan emberi ész, tiszta mértéke szerint! És ha végül valóban megtapasztaljuk az Általa ígért benső csodát, Szeplőtelen Szíve oltalmát és hitünk megújulását, már aligha kell keresgélnünk a hálára való okot! Mert az ígérete nem semmi: „Szívem Szeretetlángja nektek az, mint Noénak a Bárka volt!” ‒ Jó, ha elgondolkozunk ezen!
     Tehát, ne a világ logikája vezéreljen bennünket! Hiszen hol van ez a következetesség a Mammon csillogó ígéreteinek elfogadásában? Hová lett bennünk a jóra való készség? Hová lett a lélekmentésre való Keresztségi indíttatás? Hol van az igazságosság, a mértékletesség, a bölcsesség, az irgalmasság és a hazaszeretet bennünk akkor, amikor az emberi megszólástól és a kollégák kimosolygásától tartunk, a karrierért, a kényelmünkért kockáztatva a magunk és mások lelki üdvösségét?

AKÁR HISZEL, AKÁR NEM!   https://youtu.be/E2Ubz9LZS0I

Magyarok a Loretói Mária-tisztelet terjesztésében 1

     Ismert, hogy 1571-ben Lepantónál összecsapott a keresztény Európa a muszlim világ tengeri ármádiájával. Az európai gályák fővezére megsemmisítő győzelmet aratott a török felett. Miután a győzelmet október első vasárnapján vívták ki, az Olvasós Boldogasszonyt örök emlékezetül ezen a napon ünnepli az Egyház. A visszatérő katonák ajkán Loretóban született meg Auxilium christianorum (keresztények segítsége, lásd lenn!) invokáció, amely természetesen a Loretói Litániába is mindjárt bekerült. A lepantói győzelem hatására Verancsics Antal esztergomi érsek is elrendelte, hogy a diadalt Te Deum-mal ünnepeljék meg. Templomok, kápolnák épültek Máriának, a Győzelem Anyjának tiszteletére és nem véletlen, hogy kultusza éppen a töröktől annyira fenyegetett Közép-Európában, de elsősorban hazánkban terjedt el. Népszerűségében kétségtelen része volt az ellenreformáció nyomán megújult Mária-tiszteletnek is, amelyet különösen a jezsuiták terjesztettek buzgón, akik Loretóban 1554-ben telepedtek le.

Szintén a jezsuiták érdeme az, hogy az addig is ismert Loretói Litánia egyházi közkinccsé lett, ugyanis Canisius Szent Péter 1558-ban Loretóban hallotta először énekelni, ezt követően felvette imádságos könyvébe, és ezzel a litánia gyors elterjedését, páratlan népszerűségét nagy mértékben előmozdította. Még a régi jezsuita gimnáziumokban is kedvelt szokás volt a szombati napokon a Loretói Litánia eléneklése.

A jámbor ájtatosság népszerűségét fokozta Nádasi János magyar jezsuita buzgólkodása is, akinek köszönhető a Loretói Litánia bekerülése a Katolikus Egyház templomi liturgiájába!

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

   Az angyalok erős és tiszta szellemek! A „tiszta” szó jelen esetben nem egyszerűen, „bűn nélküliséget” jelent, hanem azt, hogy az angyalok nincsenek testhez kötve, mint az emberek, akik test és lélek. (Kezdetben az ember is romolhatatlan testtel bírt, mely az ősbűn által romlandóvá vált ‒ jóllehet csak a földi próbatétel idejére)!

A jó angyalok méltóságát fejezi ki Istenhez hasonló szépségük, akik az embereknek általában ragyogó fehér ruhában, átható tekintetű férfi képében jelennek meg (Dán 10,5; Mt 28,3; ApCsel 1,10), mert Isten nagysága sugárzik körülöttük. Fontos tudnunk, hogy az angyalok nem nők és nem férfiak, jóllehet többnyire szép „nőies” vonásokkal ábrázolják őket! Az ún. bukott angyalok többek közt ezt az isteni szépséget (is) elveszítették, ezért a külsejük minden elképzelést felülmúlóan félelemkeltő.

Vannak bosszuló angyalai is Istennek, sosem szabad elfelejteni ugyanis, hogy Isten nem csak irgalmas, de igazságos is! Tudnunk kell, hogy amennyire különbözőek az emberek, annyira különbözőek az angyalok is. Ennek okán nem szabad a Szent angyalokat sablonosan ‒ szinte sorozatként ‒ elképzelni, ábrázolni. Vagyis az angyalok nem egyformák, és nem összetéveszthetők egymással. Vannak csendes és eleven, fénylő és izzó, világító és sötét, nagy és kicsi, fenséges és egyszerű angyalok. Minden karnak, és egy-egy karon belül is minden csoportnak meg vannak a sajátos jegyei!

Az angyalok hatalma és méltósága a Jelenések könyvében érhető tetten, ahol tiszteletet parancsoló fenségükben jelennek meg. Ennek nyomán állítható, hogyha egy angyal megjelenik, ott fény és kegyelemár van, jóllehet esetenként reng a föld, és ha az Utolsó Ítéletkor kiáltanak még a sírok is megnyílnak, s a holtak feltámadnak. Általánosságban elmondható, hogy az angyalok megjelenését követően, amint teljesítették küldetésüket, „látszattestük” szertefoszlik. Sámson szüleinek látható alakban jelent meg egy angyal. Az üzenet átadása után égő áldozatot mutattak be neki. Erről a Szentírás megjegyzi: „Amikor a láng az ég felé csapott az oltárról, az Úr angyala fölemelkedett a lángban” (Bir 13,20.). Rafael arkangyal, az ifjú Tóbiás kísérője, hosszú útjuk végén így szólt: „Azt hittétek enni láttok, pedig az csak a látszat volt” (Tób 12,19-).

Olykor az embereknek csak álmukban jelentek meg az angyalok. Szent Józsefnek többször is. Pl. „ne félj magadhoz venni feleségül Máriát.” (Mt 1,20.). Vagy: „Kelj föl, fogd a gyermeket...” „Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Olyan volt a megjelenése, mint a villám, és a ruhája fehér volt, mint a hó. Az őrök megrettentek tőle való félelmükben, és mint a holtak, olyanok lettek.” (Mt 28,2-4) (Mt 2,13-19.).

Ám, ha nem élünk bensőséges hit- és imaéletet, óvatosnak kell lennünk az esetleges angyal-jelenésekkel, „hiszen a sátán is a világosság angyalának tettetheti magát.” (2Kor 11,14)

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

     Nemzetünk nagy megtiszteltetése, hogy ezen „Mára-korszakvégi” többlet kegyelemnek ‒ pontosabban kegyelmi hatásnak ‒ a világ felé való árasztását a Szent Szűz, országára bízta, hogy általunk és rajtunk keresztül beteljesítse fatimai nagy ígéretét: Szeplőtelen Szívének végső győzelmét. Ennél fogva a győzelemben nekünk is részünk lehet, miáltal nagy dicsfény övezheti majd nemzetünket, az Ég és a Föld színe előtt – amiként ezt, Szent Pió atya is pontosan megemlítette egy magyar zarándoknak! De mit is mondott a Szűzanya a Szeretetláng Lelki Napló szerint?
     „Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva mentelek meg benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni.
Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37)
Ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezésetekre, mint most, Szívem szeretetének izzó lángját. És rajtatok múlik, vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után.” (I/84) Legyetek áldozatosak, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Rajtatok múlik, segítsetek Nekem, hogy a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét a világ felett, közös erővel visszatarthassuk! (I/92)
Csütörtökön vagy pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiamat. Az engesztelés módja a családokban történjen. (I/38) Minél több lesz az áldozatos, imában virrasztó lélek, annál nagyobb lesz Szeretetlángom ereje a földön. Tehát sorakozzatok fel, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől izzó láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől izzó lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét.” (III/204)
     Az Úr szavai: „Megváltozik a föld színe és anyám mosolya ragyogja be a világot! Ehhez kell az áldozat és imádság! Ez a ti eszközötök. Cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atyához, akkor az eredmény is bőséges lenne. (II/106) Vágyaitokkal öleljétek át a földet! Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem!” (I/90)

Árpád-házi Szent Margit (szűz, domonkos másodrendi apáca)

     IV. Béla király és Laszkarisz Mária gyermeke a tatárjárás alatt született 1242-ben. Legrégibb legendájának tanúsága szerint szülei még születése előtt felajánlották születendő gyermeküket Istennek, hogy az ország megszabaduljon a tatárvésztől. Fogadalmukat beváltva, Margitot már négyéves korában beadták a veszprémi kolostorba, mely a Domonkos Rend felügyelete alatt állt. Apja a Nyulak szigetén építtetett számára új kolostort, ahová Margit tízéves korában költözött át több társával együtt. Itt tett 1254-ben fogadalmat Humbertus de Romanisnak, a Rend mesterének kezébe.

Margit teljesen magáévá tette a szülői felajánlást: hivatásától senki nem tántoríthatta el, maga apja, a király sem, aki legalább három alkalommal akarta férjhez adni, Margit azonban hallani sem akart arról, hogy a kolostort elhagyja.

Margit szívét a szegény és szenvedő Jézus hatotta meg, akit radikálisan akart követni. Egész életét jellemezte az alázatosság, az utolsó hely keresése. Ezért választotta mindenben a szegénységet, és ezért vállalta el a leginkább alacsonyrendű szolgálatokat a kolostorban, különösen a betegek ápolásában, amelyet olyan nagy szeretettel végzett, hogy többen megjegyezték róla: „ilyen nagy jóságot senkiben sem láttam.”

Társai csodálattal figyelték intenzív imaéletét is, amelyben olyan Istennel való egység és bensőségesség lett nyilvánvalóvá, mely számukra ismeretlen volt. „Ajánld tested-lelked az Úristennek, szíved mindig legyen nála, úgy, hogy sem halál, sem bármilyen teremtmény el ne szakíthasson téged Isten szeretetétől” – tanácsolta Margit azoknak, akik belső életének titkát akarták ellesni. Margit lelkes imádója volt az Eucharisztiának. A szenvedő Krisztussal való azonosulás útját jelentette számára a vezeklés sokféle formája, melyeket egész életében gyakorolt. Vezekléseit ajánlotta fel Istennek azok bűneiért, akik a szegényeket elnyomják és az egyház egységét megbontják. Sokat imádkozott a békéért.

A sok vezeklésben egészsége megromlott, 28 éves korában 1270. január 18-án halt meg. Sírja gyorsan zarándokhely lett. Később a törökök elől menekülve az apácák elhagyták a szigetet és Margit ereklyéit is magukkal vitték. Ereklyéi végül a pozsonyi klarissza kolostorba kerültek; a kolostor 1782-es feloszlatásakor pedig nyomuk veszett. Csak a Domonkos Rend feloszlatása előtt magánkézbe került ereklyedarabok maradtak meg.

Margit szentté avatási pere már 1271-ben elkezdődött, de végül csak XII. Piusz pápa kanonizálta őt 1943. november 19-én, rokona, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapján.

Lékai bíboros indította el Szent Margit megünneplésének azt a módját (ami immár hagyománnyá vált), hogy a január 18-hoz közelebb eső vasárnap 11 órakor a Margit-szigeten, egykori kolostora romjainál – ahol Szent Margit sírjának helye is látható – a mindenkori bíboros szabadtéri szentmisét mutat be. Sok éve ünnepelnek így az emberek a szigeten, dacolva a januári faggyal, engesztelve Szent Margittal együtt nemzetünkért.

Forrás: http://vilagidomonkosok.x3.hu/szentek_januar.htm

Magyarok zarándoklatai 2

     1514-ben Pécsváradi Gábor szentföldi útja során Loretóban is megfordult, latin nyelvű beszámolójában emlékezett meg Szűz Mária házáról.

Nem akasztották meg a magyarországi zarándoklatokat sem a török háborúk, sem a hódoltsági viszonyok, sőt erős törökellenes jelentése is volt, amely a loretói Szent Szűz kultuszában is kifejezésre jutott.

1584-ben P. Domonkos, egy Raguzából való olasz ferences zarándokol Loretóba Temesvárról, aki azon ritka szerzetesek közé tartozott, akik szinte egyedül látták el a török megszállás alatt álló Délvidéket.

1594-ben Leszeli János jezsuita atya halálának közeledtét érezvén ment el Loretóba, ahol meg is halt a szentség hírében. De megemlíthetjük a protestáns Szenczi Molnár Albertet is!

Büszkén említhetjük Pázmány Pétert, a költő Zrínyi Miklóst, Nádasdy Ferenc országbírót, és II. Rákóczi Ferencet is.

Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról a másik, igen nevezetes mozzanatról sem, amely hazánkban nagymértékben fellendítette, illetve szükségszerűvé tette a Loretói Boldogasszony tiszteletét ‒ vagyis a török veszedelem. A török kezén volt ugyanis a Szentföld, Bizánc, de Magyarország tekintélyesebb része is, fenyegetve Itáliát. Szigetvár eleste, Zrínyi Miklós vértanú halála, Szent V. Pius pápát olyan mély szomorúsággal töltötte el, hogy ennek indíttatására létrehozta a törökellenes ligát: a pápa, Velence és Spanyolország között. A pápa vezére Colonna, útban Ancona felé, magát és flottáját Loretóban a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A pápa személyesen vett részt azokon a könyörgő körmeneteken, amelyeket a török csapás elhárításáért Rómában tartottak, ugyanakkor Loretóban naponta is imádkoztak a vállalkozás sikeréért.

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

(Zarándok magyarjaink ezt láthatták!)

     Mindezek után újra kérdés: mit kell tennünk, ha meg akarunk felelni az égi kéréseknek? A válasz: a jó szándék, a nyitott szív, a kérések megismerése és teljesítése, amiként az Úr mondta a Szeretetláng Naplóban: „Áldozat, imádság, ez a ti eszközötök”! (II/106)
Aki meghallja és teljesíteni kívánja a Szűzanya kéréseit, az megteheti egyénileg és közösségben is, sőt az evangelizációs munka közösségben sokkal hatékonyabb.
Tehát – imacsoportokat – kell létrehozni, mert a közösségi ima hatékonyabb!
     Modern világunkban az elsődleges probléma persze, az emberek Istenhez való viszonyának elgyengülése, a közömbösség vagy a kifejezetten ellenséges magatartás. Ilymódon felebarátainkból imaközösséget szervezni emberileg lehetetlennek tűnhet! Istennek azonban minden lehetséges, és ezt a „lehetségest” felséges Anyjának közbenjárására és Őáltala kívánja megvalósítani! A Szűzanya, nemcsak üzenetein keresztül szeretné hívni gyermekeit Szent Fia győzedelmes zászlaja alá, hanem a Mária Rádió összes frekvenciáján is, hogy aki meghallja hívását, az vegye személyes meghívásnak és cselekedjen, engeszteljen ‒ amíg nem késő!
     Az egyébként jó szándékú – sőt még hitüket is gyakorló hívek is ‒ a korszellem jegyében sajnos átvesznek ezt-azt a világ mentalitásából és észre sem veszik, hogy ennek folytán a hiterejük megfogyatkozik az üdvösségért való küzdelemre. Az Egyház Anyja erre a gyengülésre, erre az erőtlen keresztényi életre kínál megoldást a Szeretetláng ajándékával, mely üdvtörténeti nagyságrendű többletkegyelem (II/93). Mária Szívének célja pedig, „a megváltó munka érvényre juttatása” (II/106) ‒ az ‒, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el (III/130)! Antalóczi prelátust újból idézve:

a Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus!

     Az angyalok többek és kevesebbek is az embernél, mert például képességeik lehetőségeiben messze tökéletesebbek, hiszen test nélküliek, változatlanok. Viszont kevesebbek, mert az emberek Jézus testvéreként Isten gyermekei, társörökösei! Ugyanakkor a legkisebb angyal is nagyobb, mint a legnagyobb szent, ennek ellenére ők minden önteltség nélkül, szeretetből segítik az embereket, mint teremtett társakat. Szodomában az angyalok siettették Lótot és mondták: „Rajta, vedd feleségedet s két lányodat akik itt vannak, nehogy a várost sújtó büntető ítélet téged is érjen.” (Ter 19,15) „Angyalaimnak parancsoltam felőled, hogy megőrizzenek minden utadon.” (Zsolt 91,11) Maga Jézus mondta: „Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég és Isten angyalai föl-alá szállnak az Emberfia előtt.” (Jn 1,51) Szent Pálnál is olvashatjuk: „Benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat, mindent általa és érte teremtett.” (Kol 1,16)

Maga az angyal kifejezés – görögül angelosz (hírnök), latinul angelus –, a hivatalukra és nem a mivoltukra utal, akiket hírnöknek, küldöttnek, Isten fiainak, őrnek, a menny lakóinak, mennyei seregeknek neveznek. Héber és arám megnevezése maleach, amely szintén hírnököt, hírvivőt, követet, küldöttet jelent. Már a Paradicsomkert kapujában ott találjuk az angyalt tüzes karddal. Ábrahám történetében az angyalok vigasztalnak és figyelmeztetnek és jelennek meg Ábrahám előtt, hogy fia születését megjövendöljék. Közismert például a szólás „áll, mint Bálám szamara”, ennek forrása a Számok Könyvében található (22,22-35). Azt az esetet írja le amikor Bálám (Bileám) szamárháton Moáb vezéreinek küldetést hajt végre. Az Úr angyala azonban oltalmára, útját állta! Így a szamár – mely látta az angyalt tüzes kardjával – megtorpant. Bálám hiába ütlegelte az állatot, az nem ment tovább, mígnem Bálám is meglátta az angyalt és megszégyenülve bocsánatot kért!

Az Ószövetségi Szentírás számtalan olyan jól megrajzolt képet nyújt az angyalokról, hogy ehhez az Újszövetségnek alig kellett hozzátennie. Lukács evangéliumának már a legelején Gábriel arkangyallal találkozunk, aki megjelenik Zakariásnak, hogy hírül adja neki az Úr előfutárának születését. Utána csakhamar Máriának viszi a hírt a Megváltó megtestesüléséről. Nem sokkal később megjelennek a mennyei seregek Betlehem határában és éneklik: „Dicsőség a magasságban Istennek!” A Megváltót angyalok veszik körül, és megkísértése után „szolgáltak Neki”. Az Olajfák hegyén „angyal jelent meg Urunknak az égből és megerősíti”, sírjánál az asszonyoknak angyal hirdeti, hogy Jézus feltámadt. Mennybemenetele után egy angyal azt mondta az apostoloknak: „Jézus, úgy jön el ismét, amiként a szemetek láttára az égbe emelkedett”. De a legnagyszerűbben a Jelenések könyve mutatja be az angyalokat.

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

MÉG HA A VILÁGBAN KELL IS ÉLNÜNK, DE NE A VILÁGNAK! https://youtu.be/XrrZ5HUHrjM

Magyarok zarándoklatai 1

     A magyarok loretó-járása még a középkorban elkezdődött, ugyanis a Rómába zarándokoló magyar búcsúsok rendszeresen útba ejtették Loretót is.

Örömteli és elmélkedésre érdemes a Názáreti Ház magyarországi vonatkozása! Az, hogy először a Magyar Királyság területére hozták az angyalok, kiemelt jelentőségű! A Szent Korona Magyarországa ugyanis Mária Országa (!) és nyilvánvaló, hogy Királynőnk itt érezte legalkalmasabb helyen az Angyali Üdvözletet visszhangzó Házát! És bizonyos, hogy a magyarság részéről is kevésbé a józan mérlegelés, mint inkább a Szűzanya iránti szerető érzelem tette már a középkorban is kedveltté Loretót. Ezt tanúsítják a középkori magyar zarándoklatokról szóló dokumentumok.

Figyelemre méltó, hogy a tersatói csoda emlékére és a néhány ottmaradt nyom alapján a horvátok fölépítették a Szent Ház pontos mását, mely a századok folyamán Horvátország legfontosabb Mária-kegyhelyévé vált.

A XIV. század végén az első név szerint ismert magyar zarándok egy Antal nevű harmadrendi ferences volt, aki ott is halt meg.

1477-ben Ilona magyar özvegyasszonyról olvashatunk, aki úgy végrendelkezett, hogy általános örököse a loretói templom legyen, és ott is temessék őt el.

1489-ben Báthory István erdélyi vajda egy ezüst Mária-szobrot küldött a kegytemplomnak, mert a Boldogságos Szűz közbenjárása révén megmenekült a töröktől.

1502-ben Corvin János, Mátyás király fia Velencén és Anconán át ment Loretóba és a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét is ott töltötte, útjára 100 főnyi csapat kísérte el.

A pápaválasztásra igyekvő Bakócz Tamás esztergomi érsek is útba ejtette a kegyhelyet, és azt gazdagon megajándékozta.

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.) 

(Zarándok magyarjaink ezt láthatták!)

     Az 1953-as, szeretettől lángoló Szívére mutató Szűzanya Szirakuza-i néma könnyezése rendkívüli figyelmeztetés számunkra, mert ha egy édesanya már csak sírni tud, akkor ez azért van, mert veszélyhelyzetben lévő gyermekei már nem hallgatnak kimondott szavára! Pedig az ő Szeplőtelen anyai Szíve az emberiség menedéke, melyre felhívta figyelmünket Fatimában!
     Az 1961-ben kezdődő Szeretetláng üzenete, nézetem szerint, nem csak az előző nagy üzenetek összegzése, de leginkább a megelőző 130 év égi kéréseinek megvalósításához kínál többlet-kegyelmi HATÁST! A szívében elhidegült emberiségen, már csak a Fatimában és Szirakuzában megmutatott szeretettől lángoló Szeplőtelen Szív segíthet, az Istentől kiesdett többletkegyelme által.
     Összegezve az eddigieket, Mária azért jön, hogy Isten akaratából és erejéből segítségünkre legyen örök üdvösségünkért vívott küzdelmünkben.

     Isten Szent Anyja országának a Regnum Marianumnak kínálta fel Szíve Szeretetlángját, mint új eszközt, hogy általa és a mi közreműködésünkkel valósítsa meg a fatimai végső győzelem feltételét, a sátán tehetetlenné tételét! Ezt mondja: „A sátán megvakításához az egész világ összefogó ereje kell! Ne hátráltassátok, mert egyszer felelnetek kell a tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el. A sátán oly mértékben lesz világtalanná, amilyen mértékben ti munkálkodtok ellene.” (vö. III/130) ‒ Nem kis felelőssége ez nemzetünknek! Érdemes komolyan venni!

     Nemkatolikus testvéreink közül sokan vannak, akik az angyalok tiszteletét nem tartják fontosnak, sőt egyenesen veszélyesnek vélik, mintha az elvonná a figyelmet Jézus Krisztus egyedüli üdvözítő voltától. Feledik, hogy a fentiek alapján az angyalok tiszteletét maga Jézus Krisztus is szorgalmazta, a szolgálatukat igénybe vette, és Egyházában helyesnek ismerte el Szentlelke által.

A reformáció előtt bizony az egyház hétköznapi tanítását képezte az angyalismeret, mely aztán fokozatosan háttérbe szorult. Ne feledjük, hogy Lisieux-i Szent Teréz már 6 évesen szövetséget kötött az őrangyalával és ez akkor még természetes volt a Katolikus Egyházban!

Szent Ágoston szerint „A szent angyalok kiválóságban felülmúlnak minden más élőlényt, melyet Isten teremtett”, kivéve az Istenszülő Szűz Máriát, akit különös tisztelet övez, hiszen ő – az isteni Ige megtestesülésére mondott igenje miatt –, messze felette áll az angyaloknak, tiszteltebb, a szeráfoknál és a keruboknál is hasonlíthatatlanul dicsőbb. Ezért a Katolikus Egyház az Angyalok Királynőjeként is tiszteli! Ez azonban semmiképpen sem csökkenti az angyalok szerepét, hanem új szempontot ad az emberek és az angyalok kapcsolatához.

Érdekes, hogy az igazán meghatározó egyházi állásfoglalások, főként az eretnek állításokkal szemben nyilvánult meg, így pl. a niceai hitvallásban (325.), melyben megfogalmazódik a látható és láthatatlan teremtett világ. Szintén az eretnekekkel szembeni fellépés késztette az Egyházat, hogy a IV. Lateráni zsinaton (1215.) újra és határozottabban foglalkozott a teremtéssel, s benne külön a szellemi természetű személyes létezőkkel, melyet hittételként is kihirdettek. Az angyalok létezésében, hitigazságában, egy hitét gyakorló ember ‒ a bűn terhe nélkül ‒ nem kételkedhet, még akkor sem, ha ez korunkban még egyes egyháziak részéről is megkérdőjeleződik.

Az angyalokban való hit a Szentírás állandó tanúságtételén alapszik, hiszen csak az 'angyal' kifejezés 333-szor nyert említést! A Biblia szerint az angyalokat Isten teremtette (hittétel!), a jövőjüket tekintve örökké létező, természetfeletti, szellemi lényeknek. Istenhez és az emberekhez hasonlóan intelligens személyiséggel, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, szabad akarattal és öntudattal rendelkeznek. Eredendően az angyalok is hittek és reméltek, de mióta eljutottak a végső tökéletességre, a hit helyét a színről-színre látás, a reményt pedig Isten örök bírásának öröme foglalja el.

Az ember földi életének idejére is „megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet”. (1Kor 13,13)

Kérdés azonban, hogy az emberek tisztában vannak-e ezzel?

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

FORDULJUNK BÁTRAN ISTEN SZENTSÉGES ANYJÁHOZ https://youtu.be/Zs1xZTB36BA

A Szentszék elismeréseként bazilika épült a Szent Ház fölé!

     1469-ben II. Pál pápa (1464–1471) templomot építtetett késő gótikus stílusban a Loretói Szent Ház fölé a kis kápolna köré pedig falat építtetett. VII. Kelemen pápa (1523–1534) ezeket lebontatta, és egy nagyobb méretű templom építésbe kezdett. A kis házat márványfallal boríttatta be, melyet Bramante csodálatos márványburkolattal díszített. A márványfalra támaszkodik a mostani Szent Ház teteje, amelyet az eredeti fatető helyett építettek. A régi tetőt azért bontottak le, hogy az állandóan égő mécsesektől nehogy lángra kapjon.A márványborítás elkészítésekor ismét megbizonyosodtak róla, hogy a Ház minden alap nélkül áll, „egyszerűen csak oda van helyezve”!

II. Gyula pápa (1503–1513) erődítményt épített a bazilika széles körzete körül, hogy a tenger felől érkező esetleges muszlim támadásoktól védve legyen. Mivel a jelenlegi bazilika 1468-től 1570-ig épült, tehát több mint száz évig (!), így nem képvisel egységes stílust. Lényegét tekintve a korai gótika és a késői reneszánsz stílusjegyeit viseli magán. A bazi­lika belseje 93x30 méteres latin kereszt alakú. A bazilikában a főhajón kívül több kápolna nyert elhelyezést, melyek közül a Mária Ház kápolnáját látogatja a legtöbb zarándok. A bazilikabelsőt a híres Bramantén kívül, az olasz reneszánsz leghíresebb művészei készítették.

A zarándokok, a szentélyben a Loretó-i Szüzet, a „Fekete Madonnát” tisztelték. Az eredeti Loretó-i Fekete Madonna szobor története a 13. századra megy vissza. Azt a szobrot 1797-ben a napóleoni csapatok elrabolták és Franciaországba vitték, ahonnan 1801-ben visszaadták a Loretó-i szentélynek. Ám 1921-ben tűzvész pusztított a „Casa Santa”-ban, amelyben az antik Loretó-i Madonna-szobor megsemmisült, ezt pótolták az eredetihez hasonló szoborral.

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

   Az 1846-os La Salette-i üzenetben komoly figyelmeztetést kaptunk a
káromkodás elhagyására és az Úr napjának, a vasárnapnak a megszentelésére, valamint a megtérésre! A prófécia második része – a
TITOK –, csak előrevetíti a kérések elmulasztásának szörnyű következményeit!
     1858-ban Lourdes-ben a Szent Szűz, hangsúlyosan kérte a rózsafüzér imádkozását és annak bensőséges tudatosítását, hogy ő a Szeplőtelen Fogantatás!

     Az 1871-es Pontmain-i szótlan jelenésben, előzetes példát kaptunk arra, hogy egyedül az Istenanya tud békét teremteni, melyet később Fatimában a kis Jácinta fogalmazott meg: „Isten a kegyelmeket, így a békét is Mária Szeplőtelen Szívén keresztül adja nekünk. Az embereknek általa kell kérniök ezeket, mert Isten Őrá bízta ezt.”
     Az 1879-es írországi Knock-ban (vagy angolosan Nakkban) megmutatta a Szűzanya, hogy minden nyomorúságból van kiút, ha a családok az Oltáriszentség, a Mária-tisztelet és az Evangéliumi élet által megszentelődnek! Ezt szimbolizálta a négy szoborszerű néma jelenés: az Isten Báránya, a Szent Szűz, Szent József és Szent János evangelista a könyvvel!
     1917-ben Fatimában már nem csak az emberiség lehetséges ‒ La Salettben feltárt ‒ jövőjét mutatta meg a Szűzanya, hanem a poklot is, amely a végső és megváltoztathatatlan esélye a bűnében megmaradó emberiségnek! Mindezek elkerülését a Szeplőtelen Szívnek való felajánlásban, a szentségi életben, az engesztelésben, az öt elsőszombat megtartásában és a rózsafüzér rendszeres imádkozásában jelölte meg.
     Az 1932-33-as két belgiumi kegyhely Beauring és Banneux üzenetének, illetve történéseinek summája, hogy a Mária-tisztelet nélkülözhetetlen kelléke a bensőséges keresztény hitnek, mely nem mellőzhető még egy protestáns többségű országban sem, ha jövőt akar építeni!
     Az 1947-es Tre Fontane-i jelenés üzenete, nem annyira a szavakban, mint inkább az addig elvakult egyházgyűlölő szektás Bruno Cornacciola szemének a tiszta hitre való megnyitásában és megtérésének példájából összegezhető.
Okulásunkra szolgálhat, hogy a felnőtt korára elszektásodott férfi, az őt ért rendkívüli kegyelmeket az ifjúkorában elvégzett első péntekek üdvös kegyelmének köszönhette!

     A Szentírás tanúsága szerint, kezdve a paradicsomi kiűzetéstől egészen a Jelenések könyvében leírtakig tudhatunk tisztán szellemi lényekről, akiknek működése ‒ mint említettem ‒ megtapasztalható az ember életében. Az angyaltan kidolgozását (angelológiát) főképp az arisztotelészi filozófiának a keresztény teológiába, pontosabban a skolasztikába való beépülése után kezdték el. Areopagita Dénes vagy latinos nevén Dionysziusz Areopagitész De caelesti hierarchia című munkájában kidolgozta angelológiai sémáját (részletesebben lásd a 8. részben), melyet az Egyház a kanonizált iratok közé felvett! Az angyalkérdésben legkomolyabb támadást a XVII. századtól kezdve, a protestantizmustól és az újkori modernista teológiától kellett elszenvednie, amely fokozatosan nyert teret, hihetetlen mérvű kárt okozva a lelkeknek.

Isten háromféle teremtménnyel veszi körül Magát:

‒ az emberek felett álló, az emberi törvényszerűségekkel fel nem fogható szellemi teremtményekkel, az angyalokkal;

‒ az emberek alá rendelt, általuk uralt anyagi, növényi és állati teremtményekkel;

‒ e kettő között van az ember, a lelkével felülről, a testével alulról ‒ akit az Isten a Föld fölé rendelt, és még az angyalokat is a megmentésére rendelte.

Az angyalok a Bibliában Isten küldöttei, akik az általuk megszólított embereknek adnak át üzenetet, feladatot vagy sietnek segítségükre. Folytonosan részt vesznek az istendicsőítésben (Zsolt 148,2; Jel 4,8), s majdan az ítélet végrehajtásában is. (Jel 6-19). Jézus életének egyes állomásainál is feladatot teljesítenek (Lk 1,26; 2,9; Mk16,5; ApCsel 1,10).

A hivatalos egyházi tanítás feltűnően kevés angyalokkal foglalkozó dokumentumot idéz, meg sem kísérelve a velük való „kapcsolattartás” (szövetség) lehetőségét felvázolni. Sajnos a katolikus hittanban is csak a „puszta létezésüket” említik meg, az őrangyalokkal való együttműködés lehetőségeit már nem! Ezzel szemben az okkultisták (New Age) nagy rutinnal szervezik az „angyalkommuni-kációs tréningeket” és ahol megtévesztő és ártó tanításokat oktatnak!

A Szentírás a gonosz szellemekben az embert gyötrő erőket lát.

A sátán és angyalai (ördögök, démonok) az isteni teremtés ellenségei, gyűlölik az embereket és folyvást a rosszra kísértenek, a jó angyalok (őrangyalok) viszont a jóra sugallnak! A harc a démon és az angyal között az emberben folyik és mi a szabad akaratunkkal dönthetünk egy életnyi idő alatt az Isten Országa, vagy a sátán közt. A baj az, hogy mai ember szinte semmit, vagy a keveset is hibásan tudja a hitismeretekről és az angyalokról, ebből következően felkészületlen és óvatlan.

Ezen hiányossággal pedig a szülők és a hitoktatók okolhatók!

(folyt.) (Források az első részben!)

Előző rész

ANNAK ÖRÜLJETEK, HOGY NEVETEK FEL VAN ÍRVA A MENNYBEN https://youtu.be/Wd8A6wyPkhs

     Remete Szent Pál, vagy Thébai Szent Pál az első ismert nevű keresztény remete, a sivatagi atyák egyike. A 13. századi, egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos rend névadója, akit szellemi ősként, példaképeként tisztelnek.

Azt a keveset, amit az első, név szerint ismert remetéről tudunk, Szent Atanáznak és Szent Jeromosnak köszönhetjük. Remete Szent Pál gazdag thébai családból származott, 228 körül született. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint 16 évesen elvesztette szüleit, és egyedüli örökösként nagy vagyon birtokosa lett.

249-ben kitört a Decius-féle keresztényüldözés. Az ifjú Pál találkozott olyan keresztényekkel is, akik ‒ megtörve a kínzásoktól ‒ megtagadták hitüket. Ő sem érezte magát elég érősnek a vértanúsághoz.

Sógora részint a vagyon miatt is feljelentette Pált a római hatóságoknál, ezért elmenekült az Alsó-Théba-i pusztaságába, ahol egy rejtett barlangra talált, melynek közelében datolyapálmák és egy tiszta vizű forrás volt ‒ eszményi rejtekhely.

Isten, menekülésében megérintette Pál lelkét, aki úgy döntött, hogy teljesen Istennek szenteli életét, s elvonultan éli életét. A pálmafák leveleiből készített ruhát magának.

A Szent Jeromos által írt legendában Remete Szent Pálnak mindennap egy holló vitt egy fél cipót. Sőt, amikor a 90 éves Remete Szent Antal égi indíttatásra több napos vándorlás után meglátogatta Pált, a holló egy egész cipót hozott. Hálát adtak Istennek, hogy így gondoskodik szolgáiról.

Az átimádkozott éjszaka után Pál kérte Antalt, hogy hozza el neki Alexandriai Szent Atanáz püspök köpenyét. Antal útra is kelt, de visszatértében látomásban látta amint Pál lelkét angyalok, és próféták kísérik a mennybe.

És valóban, Pált térdelve, ég felé emelt karokkal találta holtan. Antal beburkolta Pál testét a Szent Atanáz köpenyébe, pálmalevél ruháját pedig megtartotta (a nagy ünnepeken mindig azt hordta)! Pál testét pedig abba a mélyedésbe eltemette, melyet két, váratlanul megjelenő oroszlán kapart ki.

Remete Szent Pál 341-ben halt meg, és köré vagy emlékére laza közösség alakult ki, akik kezdetben csak az istentiszteletre gyűltek össze. ‒ Ilyenformán a pálosok "lelki elődei" lehetnek.

A Mária-korszak jelenéseinek összefoglalása

     Kedves Hallgatóim! Az elmúlt előadásaimban, 11 Mária-jelenést ismertettem! Visszajelzést kaptam, hogy az egyházilag jóváhagyott 25 jelenés közül, kár volt kihagynom – és itt csak hármat említek –, pl. az 1877-es Dietrichswalde-i (2. kép) az 1945-59-es Amszterdam-i vagy az 1973-as japán Akita-i jelenéseket. ‒ Igaz! Köszönöm!

Nos, Dietrichswald-ról azért nem szóltam, mert az üzenete eléggé helyi vonatkozású és nem sorolható az iránymutató nagy Mária-jelenések közé. Az Amszterdam-i üzenet (3. kép) kihagyása viszont kétségtelenül hiba részemről, hiszen ha valami, akkor ez valóban Minden Néphez szól, nem utolsó sorban az ötödik Mária-dogmának ‒ „Mária, a Megváltó Társa (Coredemptrix)” ‒ szentszéki kihirdetését szorgalmazó közlése miatt is.

Az Akita-i jelenéssel (4. kép) már más a helyzet!  A története, üzenete érdekes és világraszóló, amiként a Niigata-i püspök John Ito Shojiro 1984-ben jóvá is hagyta, ám a halálát követő utódja ezt ‒ bizonyos zavaró tényezők miatt ‒ visszavonta.
     Maradjunk tehát meg szerényen azoknál, amelyeket e sorozatomban Isten kegyelméből ismertethettem, mert még ezek üzenete is teljesítésre vár a világtól.
‒ Nos a sorozatomban, melyek hangzottak el és mik a teendők, hogy az ígért kegyelmekben, a Szűzanya emberiséget mentő harcában tevékenyen részt vehessünk?

     Az 1830-as Csodásérem (1. kép) egy jel, a 'hovatartozás jele' ‒ egy ajándék ‒, mellyel oltalmat kérünk Isten Anyjától, akinek ígérete szerint az érmet viselőket Ő védelmezi a gonosztól és megmenti őket a pokol tüzétől! Hordod, kedves Hallgatóm? Viseljük és ajándékozzuk másoknak, szeretteinknek a Csodásérmet, miáltal hitet s oltalmat kérünk a Kegyelmek Anyjától számukra vagy magunkra. Naponta mondjuk el tehát a fohászt, mások helyett is: Ó Bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk, kik Hozzád menekülünk! A megszentelt érem nem talizmán, hanem a hovatartozás jele, és ekként hordható a nyakban, a pénztárcában, vagy akár ruhába, iskolatáskába varrva is! Még ha a tulajdonosa nem is tud róla ‒ de mi elmondjuk helyette a fohászt ‒ akkor is egyféle segélykérés a Szűzanya felé, ezért is hívják az érmet csodásnak, mivel sok imameghallgatás, megtérés, oltalom és csoda fűződik hozzá.

   A neomodernista teológia egyre inkább kerüli a szellemi világ, az angyalok (még kevésbé a bukott angyalok) kérdését! Ámde ez nem volt mindig így!

A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt írja: Hitigazság, hogy szellemi, test nélküli lények, akiket a Szentírás általában angyaloknak nevez, léteznek! Ezt a Szentírás éppoly világosan bizonyítja, mint az egybehangzó Szenthagyomány. (KK 328)

Szent Ágoston róluk mondja: Az 'angyal' kifejezés hivatalt és nem természetet jelöl. Természetét tekintve szellem, a hivatala után angyal. Az angyalok létük szerint Isten szolgái és hírnökei. Mivel „állandóan látják az én Atyám arcát, aki a mennyben van” (Mt 18,10), ők azok „akik teljesítik szavát, mihelyt meghallják beszédének hangját” (Zsolt 103,20). (KK 329) Mint tisztán szellemi teremtményeknek, értelmük és akaratuk van; személyes és halhatatlan teremtmények. Tökéletességük fölülmúlja minden látható teremtményét. Ennek bizonysága dicsőségük ragyogása. (KK 330)

Schütz Antal Dogmatikájában ezt írja: „Vannak angyalok, azaz az embernél tökéletesebb szellemi valók”. Hittétel! Ezt tagadják a szadduceusok, akik 'azt mondják, hogy nincs föltámadás, sem angyal, sem lélek'. (Miként) a materialisták, akik a szellemi világot általában tagadják; a racionalisták, akik az embert tekintik a legkiválóbb teremtménynek, a liberális protestánsok, akik az angyalok hitét az isteni gondviselő tevékenység „költői beöltöztetésének”, emberi erények és bűnök megszemélyesítésének, esetleg vallási kölcsönzésnek gondolják. Velük szemben a IV. Lateráni Zsinat (1215.) ünnepélyesen kimondotta: „Isten az ő mindenható erejével az idő kezdetével a semmiből egyszerre teremtette mindkét rendbeli teremtményt, a szellemit és a testit, ti. az angyalit és a világbelit.”

E sorozatnak hármas célja van, hogy megtanuljuk és Isten iránti hálával megismerjük (legalább vázlatosan) a minket körülvevő angyalvilágot. Az angyalok ugyanis arra rendeltettek, hogy egészen egyenes úton vezessenek el Istenhez, és jóravaló cselekedetre késztessenek. Nem lehet kétséges, hogy a sátán és angyalai a világ vezetőit, sőt egész társadalmakat próbálnak uralni, és ezen természetfeletti erők ellen csak természetfeletti erőkkel, a Szent Angyalok hatékony segítségével vehetjük fel a harcot az Istenanya vezetésével!

Tudatosítanunk kell azonban, miszerint az ördögöket és a többi démont Isten természetük szerint jónak teremtette, de szembefordultak Istennel és a Teremtéssel. Ám emberi ésszel, bölcseleti spekulációval nem lehetséges bizonyítani az angyalok létét, természetét és működését, ámde megtapasztalható! Ezt különösen a Szentírás által említett megszállottak riasztó viselkedésében látható, mivel az ördög ‒ ez az istenellenes hatalom ‒ fáradhatatlanul pusztítani akar, s tevékenységét az állandó düh, irigység és reménytelenség kíséri. Ebben a viselkedésben az elkárhozott lelkület fejeződik ki, amit a totális reménytelenség magyaráz. A sátán már tudja mit jelent a kárhozat, tudja, hogy állapotán nem képes változtatni. Ámde ő is népet akar maga köré gyűjteni a kárhozatba, miként az Isten.

(folyt. Források az első részben!)

   Előző rész

Angyali közreműködés nélkül?

     1469-ben bazilikát kezdtek építeni Olaszországban a Loretói Szent Ház fölé, Bramante pedig csodálatos márványburkolattal vette körül. Amikor 1531-ben a kőművesek megbontották a padozatot, hogy alapot készítsenek a Bramante-féle nehéz márványburkolathoz, ámulva állapították meg, hogy a Casa Santá-nak semmiféle alapozása sincs, és mivel egy darabig az ősi országút közepén állt, a falai maguk alá préselték azokat a cserjéket és bokrokat, amelyek az út szélén nőttek. Sőt látható volt, hogy egy csipkebokor a ránehezedő fal alól oldalt kinőtt az útra. Néhány növénymaradvány kifejezetten csak arra a vidékre jellemző, így ez egyféle bizonyság volt a Szent Ház angyali szállításának ezen állomására!

A természetfölötti közreműködést körömszakadtáig tagadók egyik hipotézise szerint, a Szent Ház »„a tenger hullámain, mint egy hajó” érkezett Loretóba. 1485-ben a tudós Giovanni Battista Petrucci nevű bölcselő határozottan megállapította, hogy „a Szent Házat Jeruzsálemből erőszakkal távolították el, átszállították a tengeren, és először a horvátok, majd Loreto lakóinak birtokába került, angyali közreműködés nélkül.”«  (??)

Megjegyzendő, hogy Názáret nem Jeruzsálemben van! Nem is beszélve arról, hogy a hajón épségben való szállításához is angyali közreműködés kellett volna! De a „nagy tudás” birtokosai, olykor nem gondolkodnak!

A názáreti Szent Házat már az apostolok miséző-szentéllyé alakították, de ha ezt a hit letéteményesei nem így tették volna, akkor a 2-3. században biztosan keresztény szentéllyé alakították át. És miután az 5. században Theodosziosz császár államvallássá nyilvánította a kereszténységet, átvették a Názáreti Szent Hely feletti felügyeletet a bizánci keresztények. A területen kolostort és bazilikát építettek, melyek nagy része a muszlim hatalomátvétel után megsemmisült!

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

(A Bramante féle külső márványház.)

AKI IDŐBEN FIGYELMEZTETETT https://youtu.be/7cm-YiMnT14

     
A Szeretetláng lelkiségét, illusztrálják az Úr, Lelki Naplóban elmondott szavai:
 "Szeretném ha azt, amit most mondok, leírnád és kezéhez juttatnád azoknak, akiknek nagy szükségük van erre, hogy eligazodjanak! Szenvedéseiket ajánlják fel engesztelésül a lelkekért. Segítsetek hordozni keresztemet hisz oly nehéz. Ne hagyjatok magamra!
Nem azért hívtalak meg benneteket, mert nincs szükségem reátok, sőt most igazán itt az ideje és alkalma annak, hogy bizonyságot tegyetek Mellettem.
Ne legyetek kényelmesek, nézzetek Rám a keresztre! Mi kényelmet engedtem meg én magamnak? Ez nem hat meg benneteket?
Ó ti lanyhák, mi tudna rátok hatni, ha az Én mérhetetlen szenvedéseim mellett elmentek érzéktelenül. Ennyi hűtlenségtek ellenére is szeretettel hívogatok mindenkit, jöjjetek, mert én megváltottalak benneteket az örök haláltól. Vagy nem akartok élni velem? Elég nektek a földi mulandóság?
Szabad akaratotok van és én azt szeretném, ha tisztán mellettem döntenétek! (vö. II/14-15) Áldozat! Imádság! Ez a ti eszközötök. Cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atyához, akkor az eredmény is bőséges lenne. (II/106) Vágyaitokkal öleljétek át a földet!
Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem! (I/90) Kis kármelita leányom írd csak írd panaszos sóhajaim, hátha megtörnek rajta a kemény szívűek, ha csak egy kevés is, de te már akkor is jól végezted a munkád. A mi ajkunk együtt könyörögjön az örök Atyához irgalomért!"

És Loretó?

     »A mai Szent Ház oltárlapja fölött latin felirat hirdeti a János evangélium híres karácsonyi szavait: „Az Ige testté lett”. Egyetlen szót tettek hozzá: „itt”. A szöveg latinul így hangzik: „Verbum caro hic factum est”, vagyis „Itt testesült meg az örök Ige”.

Ez az apró szó oly megható és sokatmondó. Meghatja a zarándok szívét és valójában Loretó ezért lett immár több mint 700 éven át Itália legjelentősebb kegyhelyévé. Aki eljön ide, hozza el magával a Szentírást, olvassa el a János evangélium előszavát, a híres Prológust és Lukács evangéliumából élje át azt a beszélgetést, mely a legfontosabb Isten és az ember történetében! Ebből a beszélgetésből született Urunk Jézus, az Isten és Mária Fia, aki megváltotta a világot.« (Vértesaljai Lásló SJ)

A pápák állandóan nagy figyelmet fordítottak a loretói szentélyre, saját közvetlen irányításuk alá vonták, mert itt „isteni misztériumok teljesedtek be”. Ez vonatkozik elsősorban a Megtestesülés titkára, amelyet az angyal hozott hírül Máriának.

Szent  XXIII. János pápa 1962. október 4-én zarándokolt el ide és ezeket mondta: »Az Ige megtestesülése a témája az egész világon a hívők sokasága által imádkozott Úrangyalának. Ez a meghitt imádság ezen a helyen különös indítást ad a zarándokoknak; hogy elmélkedjenek az ég és a föld találkozásáról, amely a Megtestesü­lés és Megváltás célja volt. (...) A megtestesülés titka megszenteli Jézus életének azt a harminc esztendejét, amelyet Máriával és Józseffel a názáreti csöndben töltött el. A megtestesüléssel újra kezdődik az ember vándorlása az égi haza felé és felemelkedése az égi dicsőségbe, a rejtett életből felszáll a dic­sérő ének a család fontos­ságáról és méltóságáról, a munka szent kötelességéről. (...) Íme, Názáret tanítása: szent családok, áldott szerelem, családi erények áradjatok napjainkban is a nagy­lelkű és jóakaratú szívekbe!«

Szent II. János Pál: »A Loretói Szent Ház a Szűzanya első igazi nemzetközi kegyhelye, évszázadok óta a keresztény Mária­ kultusz lüktető szíve. (...) A Loretói Szent Ház nem egy elvont fogalom képe, hanem egy eseményé, az Ige megtestesülésének titkáé. Belépve a szentélybe mindig nagy lelki meghatódottsággal olvashatjuk az oltár fölé írt szavakat: Az Ige testté lett.« (Pápai levél, a kegyhely 700 éves jubileumára.)

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

    Az angyalokról írni a Szentírás szűkszavúsága okán, még az egyházatyáknak és a teológusoknak is kemény feladatot jelenthetett. Számomra annyiban volt könnyebb, hogy én már az elérhető munkáikból forrásozhattam.

Sorozatom tartalma – néhány papíralapú könyv kivételével –, a világhálóról való böngészés szürleménye – kerülve – nem csak az ezoterikus-, de még az apokrif forrásokat is! Szövegközi hivatkozásokat ‒ a Szentírás és a Katekizmus (KK) kivételével ‒ csak esetenként használtam!

Sorozatom célja azonban több, mint pusztán felhívás az „angelológiára” angyal-kérdésre, mert amiként nem tudunk tanúságot tenni keresztény hitünkről, ha nem tanultunk róla, úgy nem tudunk igazán együttműködni sem az angyalokkal, ha fogalmunk sincs róluk. Angyalok pedig léteznek és e sorozat célja a természetfeletti valók vázlatos bemutatása és a velük való együttműködés lehetősége! Már előzetesen tudnunk kell, hogy az angyalok tiszteletben tartják a szabad-akaratunkat és ahhoz, hogy aktív oltalmukat-, segítségüket elnyerjük, két dolog szükséges: Isten utasítása feléjük, vagy a mi kérésünk hozzájuk!

Furcsa igazság, de az angyalok ismerete nélkül nem lehet megérteni a Szentírást!

Nagy titok az angyali karok és a mennyei hierarchia világa, melyet nehéz emberi szóval körülírni. Épp ezért „ne rágódjon” a kedves Olvasó a kifejezések és képzetek „képiségén”, mert arról olvashatnak, „amit szem nem látott, fül nem hallott” (1Kor 2,9). Ámde megpróbáltam mindezt – bár töredékesen és homályosan –, az egyházi források, valamint a „Szent Angyalmű” katolikus lelkigyakorlat résztvevőinek jegyzetei nyomán érzékeltetni! ‒ Fogadják szeretettel!

Felhasznált főbb források:

– Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő – Kisboldogasszony plébánia, Eger

– A. M. Rathgeber: Az angyalokról szóló tanítás – Ursprung und Ziel – 2010. http://www.katolikus-honlap.hu/1002/angyal.htm

– Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.

– Katolikus Katekizmus – Szent István Társulat

– Laczkó Eszter: „Angelus” – Temesvári Pelbárt angyalokról szóló prédikációinak párhuzamos helyei.

– Magyar Kurír

– Ó- és Újszövetségi Katolikus Szentírás

– Rodewyk, Adolf: Sie stehen ganz im Licht : von den heiligen Engeln. (Akik fényben állnak. Könyv a Szent Angyalokról) – Christiana-Verl., 2007.

http://eleyson.hu/manreza/imadoc/Akik%20f%C3%A9nyben%20%C3%A1llnak.pdf

– Schütz Antal, Dogmatika – Szent István Társulat 1927

P. S. Lang Maria ORC atya „Angyalműről” szóló lelkigyakorlata hallgatójának, Németh Erzsébet Máriának a lektori útmutatásai

– Wikipedia és egyéb internetes felületek

(folyt.)

     Kedves Hallgatóim!

Többen kérdezték tőlem, hogy egészen pontosan, miben is áll a Szeretetláng lelkisége a gyakorlatban? Nos, a Szeretetláng nem egy – ma oly divatos – tetszetős üzenet, mely zarándoklatra hív vagy imádkozásra, nem is a Mária-tisztelet egy újabb formája, hanem tulajdonképpen egy soha eddig nem volt "kegyelmi eszköz", amely az Istenanya ígérete szerint áldozataink és imáink kegyelmi "hatásfokozója"! Ezért kérjük imáinkban a Szeretetláng "kegyelmi hatásának kiáradását".

    A Szeretetláng lelkisége, vagy pontosabban lelkülete azok jellemzője, akik követni kívánják a Szűzanya lélekmentő munkáját, befogadták szívükbe, élik és tovább adják Mária Szíve Lángját, mely maga Jézus Krisztus!

  Az pedig, hogy mit jelent ez a gyakorlatban?

- Először is a Lelki Napló szerinti ‒ a mi lábunk együtt járjon ‒ jézusi ima megélését.

- Másodszor, a Szűzanyához intézett minden imához, fohászhoz fűzzük hozzá a könyörgést: "Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre".

- Harmadszor, cselekedjünk a Fatimai Angyal útmutatása szerint: "Mindent, amit tudtok, ajánljatok fel áldozatul Istennek a bűnök engesztelésére és imádkozzatok a bűnösök megtéréséért. Így ki fogjátok eszközölni a békét". Mindez azt eredményezheti, hogy már nem mi, hanem Krisztus él bennünk, és ez kihat szentségi és mindennapi életünkre!
A gyakorlat tehát: Máriával élni Jézusért!

A Szeretetláng ‒ mint Mozgalom ‒ nemzetek felett álló, imádsága tehát nem Magyarországért, nem a kereszténységért, hanem az egész emberiségért könyörög!
„Úgy, ahogy nevem ismert az egész világon, úgy legyen ismert Szívem Szeretetlángja is, mely csodákat tesz a szívek mélyén.” (II/18)
     Fontos! Ezt az erőt, ezt az ajándékot, EZT A CSODÁT csak az nyerheti el, aki kinyújtja érte a kezét, kitárja a szívét! Mint már mondottam, a szívünkben kigyúlt Szeretetláng, az Úrhoz való egészen bensőséges közelség megvalósulását eredményezheti, Mária közbenjárása által! Vagyis, közel állni – mi több – eggyé válni a kegyelem Forrásával, mely valóban krisztusivá formálhat bennünket „szívünk együtt dobbanásáig”. És ennek a „krisztusinak” a kegyelmi kisugárzása hatással lesz sajátos jelenlétünkre és apostolkodásunkra felebarátaink körében.
     Ezzel kapcsolatban, meg kell jegyeznem: hogy a Szeretetláng kegyelmi adománya egyetemes ajándék, a bűn elleni eszköz, sőt fegyver − jóllehet ,,kegyelmi hatása” − minden látványosságot nélkülöz! Egyéni és közösségi imái, tevékenységei, mindenkor az Egyházon belül és az Egyházért nyilvánul meg. Tehát a világ minden emberéért imádkozó társaság, mely az Evangéliumon, az Egyház tanításán és Erzsébet asszony Lelki Naplója alapján áll, mindenkor szem előtt tartva az egyházi hierarchia útmutatását és döntését!
Célja: a megváltás jézusi művének a Fatimai Szeplőtelen Szív szerint való segítése a lelki élet hagyományos eszközeivel (áldozat, imádság, böjt, virrasztás, szentségimádás, szentmise, életfelajánlás, apostolkodás). Az áldozat egyik jellemző motivációja a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel való együttműködés a lélekmentés, a családok és a papok megszentelődése érdekében!

A LORETÓI LITÁNIÁRÓL https://youtu.be/KIUB-uMLQ6Q

Angyalok, vagy szállítómunkások?

     A hitetlen embernek nyilván képtelenség Isten angyalainak tulajdonítani a Názáreti Szent Ház tengeren át való átszállítását. Ámde, ha bárki belegondol az ezernyi „szállítástechnikai” buktatóba, akkor még a józan megfontolás is valószínűsíti a „lehetetlen szállítás” angyaloknak való tulajdonítását!

Ha a Santa Casa-t valóban hajón szállították egyben, vagy nagyobb panelekben, nyilván olyan erős ácsolattal kellett körbevenni, amely még az imbolygó hajóutat is kibírja! Ámde ebben az esetben sincs magyarázat arra, hogyha már partot értek Dalmáciában, akkor miért szállították fel a Fiume és Tersató közti hegyre? Ráadásul mindezt egyetlen éjszaka alatt össze is rakva úgy, hogy a helyi lakosok észre sem vették, csak reggelre ámuldoztak! (Mellesleg az égből való leereszkedésnek állítólag voltak szemtanúi, míg a kézzel való „földi-cargónak”, még állítólagosan sem voltak tanúi!)

Még ha ez emberi szervezéssel össze is jött volna, akkor bizony három év múlva miért pakolták fel újból, és hajóztatták át az Adrián azért, hogy egy bizonytalan talaj adottságú erdős helyen újfent összerakják? Ha még ez sem lett volna elég megrázkódtatás egy 3 méter magas, három falú alap nélküli háznak, akkor a dombról miért vitték le egy gazos országútra, innen pedig újra egy dombra, ezúttal Loretóba! – Na neee! – Ez azért már sokkoló, egy ilyen – összességében instabil, rozoga, vasbetonmentes – építménnyel! Megjegyzendő, hogy a nevezett állomások talajai, növénymaradványai és pollenjei nyomán, pontosan feltérképezhető a Szent Ház „vándorútja”! 

És itt merül fel a másik nagy kérdés, hogy ezt a hosszas, több „állomásos” utaztatást, miért tették meg Isten angyalai? Hiszen az Úr egyetlen szempillantás alatt Loretóba „teleportálhatta” volna a Szent Házat?!

Nos, Isten az utaztatás állomásain, mindig számba vette az emberek szabad akaratát, a csoda révén a rajtuk érvényesülő kegyelmi hatást, vagyis a „fogadtatást”! Bizonyára nem véletlenül érkezett az Angyali Üdvözlet Háza elsőként a Magyar Szentkora területére! Persze annyiban rosszkor, hogy a szívek-lelkek már kevéssé voltak alkalmasak a csoda lélek-termékenyítő befogadására! Mert nem csak a Szent Építménynek nem volt alapja, de már Szent István hitbeli örökségének is alig maradt! Ennél fogva sajnos, nem csak az Árpád-ház halt ki lassacskán, hanem az emberek ajkáról a bensőséges napi imádság is! Mert bizony, nem utólag kell imádkozni, hanem előre! Ahol ugyanis csökken az Istennel való párbeszéd, ott hamarosan felveti fejét a békétlenség! És ez a Ház minden állomására igaz, kivéve az országútra való leeresztést! Akkor ennek mi volt az értelme? ‒ Az, hogy az emberek felfigyeljenek az „abszolút lehetetlenségre”, olyannyira, hogy a „Kegyelmek Tárháza” egyenesen az útjukat állta, hogy visszazökkenjenek a „rendes kerékvágásba”, s magukba szálljanak!

     2020. január 9-én a La Croix c. újság, felemás teóriát tett közzé a Loretó-i Szent Házzal kapcsolatban. Egyfelől elismerte, hogy valóban az Angyali Üdvözlet háza, másfelől azt sugallta, hogy hajón szállították Olaszországba. A legújabb tanulmányok azonban megkérdőjelezik ezt az elméletet, és a kutatók kénytelenek egyetérteni a régóta fennálló hagyománnyal, miszerint angyali szállításról van szó, három helyszín érintésével.
A kutatások megcáfolták, hogy a De Angeli nemesi családnak tevőleges szerepe lett volna a Ház tengeri szállításban, ez a palermói család kitalációja! A háromfalú, alapok nélküli épület tengeri szállítása ugyanis, még a mai technikák mellett is képtelenség lenne! Idézünk Frédéric Catani "A Loretó-i Ház csodája" c. 2019. december 10-én megjelent cikkéből: "A tengeri szállításról szóló történetet, a Palermo-i De Angeli család találta ki annak érdekében, hogy elhitesse a világgal, hogy a család az Epiruszi (Görögország) Angeli fejedelem családjából származik." A könyv nagyrészt a Torinói Egyetem professzora Andrea Nicolotti tanulmányának (2018) következtetéseit mutatja be, amely igazolja, hogy „a De Angeli család hamisításának ténye bizánci dokumentumok alapján igazolható...”

A tény az, hogy akár a hitismeretek-, akár a racionális tudomány szerint magyarázzuk az Angyali Üdvözlet Házának Loretóba kerülését, minden vitán felül, OTT VAN! ‒ Mellesleg – mi olvasók –, hogyan fogadjuk ezt a „képtelen valóságot”: angyalok általi- vagy a korabeli szállítástechnika csodájának?

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

(Kép: Az úton.)

     "A nehéz idők elérkezése előtt készüljetek fel újra erős elhatározással arra a hivatásra, amelyre meghívtalak. Ne unott, közömbös tétlenségben éljetek. Az árral szemben csak az elhivatott lelkek maradnak meg. A nagy veszély, melyet felétek indít a sátáni hatalom, az Én kezem felemelése által indul el. Adjátok tovább figyelmeztető szavaimat minden papi lélekhez. Rázzon fel benneteket előre figyelmeztető szavam és szigorú kérésem. (III/159-160)
"Én koldulok étlen-szomjan. Járok utcáról-utcára, házról-házra, faluból-városba, hideg télben, tikkasztó nyárban, süvítő szélben, zuhogó esőben. Nem kérdezi meg senki Tőlem, hogy hová megyek ilyen szánalmas állapotban. Hajam vértől csapzott, lábaim össze repedeztek az utánatok való sok gyaloglástól. Kezem állandó segély-kérésre kinyújtva. Szívről-szívre járok és alig kapok egy kis alamizsnát. Utána gyorsan becsukják szívük ajtaját, alig tudok bepillantani oda. Vissza kell húzódnom szerényen, és kegyelmeim halmozva vannak Szívemben.
Sok lelket felszólítottam az Én különös követésemre, de csak nagyon kevesen értik meg, hogy mit óhajtok tőlük. Imáidba szünet nélkül foglald be őket, és hozz áldozatot értük, hogy engesztelő táborom, melyet így próbálok gyűjteni, ellensúlyozza igazságos haragomat. Édesanyám kérlel, Ő tartotta vissza eddig is igazságos haragomat." (I/51)
Kis napraforgóm! Az Én sok-sok panaszom tudom meghallgatod és szíved melegénél én is felmelegszem. Olyan egyedül vagyok, maradj soká nálam és a mi szívünk együtt dobbanjon. Legyen a fenséges érzés jutalmad hűségedért, Bensőnk együtt érezzen! Mily boldogság ez nekem. Merülj el bennem, a kegyelmeim tengerébe, hisz te kérted, hogy engedjelek elmerülni. Kis kármelita leányom csak kérj, és én boldogan ontom kincseimet, melyet beválthatsz majd halálod óráján. Úgy gondolod, hogy amennyi a szenvedésed volt, annyi lesz a jutalmad is? Ó nem! Mert azt földi szóval ki nem lehet fejezni, amit számotokra tartogatok. Várom a pillanatot, hogy megérkezz, Én bőséges ajándékkal várlak, Szívem megdobban jöttödre. És a sok szenvedő lélek, akiket kisegítettél áldozataid által a tisztítóhelyről, azok is örömrepesve fognak üdvözölni és mint jó barátaid várják a veled való találkozást. Éld bele magad ebbe a határtalan örömbe és ne legyen számodra semmi sem fárasztó, amit az Én megváltó munkámért tenned kell.
A szemünk egymásba nézzen és vértől könnyes szemeimbe meglátod sóvárgásom a lelkek után. Gyűjts velem leánykám és ragadj meg minden lehetőséget te is. (II/10-11)
Kislányom, légy te Anyaszentegyházam ablaka, melyet az én Isteni kegyelmeim tisztán ragyogóvá és fényessé tesznek.
Ám azért, hogy ez így legyen, azért neked állandóan munkálkodnod kell, hogy az Isteni Nap mindig beragyoghasson rajta.
Még ugyanakkor, a Szentáldozás után a Szűzanya is anyai jósággal kezdett beszélni hozzám: Kislányom, Szívem Szeretetlángja melyet rád bíztam, legelőször rádveti kegyelmeim bőséges sugarát és ez az égben is folytatódni fog. Olajcseppjeid, melyeket oly sok szorgalommal gyűjtögetsz megáldom anyai kezemmel, és ha megérkezel Anyai szeretettel várlak. Ó kármelita kislányom! A szenvedések által kisajtolt olajcseppjeid a földön maradt lelkek üres mécseseibe fog visszahullani, melyek az én szeretetlángomtól meggyulladnak. Ők keresni fogják ennek okát és megtalálják az Istenhez vezető utat! Neked tehát mellettem lesz a helyed, hogy így együtt mentsük a lelkeket a világ végezetéig. (II/11-12)

A Szentszék teljes búcsút engedélyezett Assisi Szent Ferenc „grecciói karácsonyának” nyolcszázadik évfordulója alkalmából

     A Ferences Család elöljáróinak kérésére a Szentszék teljes búcsú elnyerésének lehetőségét engedélyezte Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepétől, 2023. december 8-tól kezdve Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig, 2024. február 2-ig! Azok a hívek, akik a ferencesek templomaiban az ott felállított jászol előtt imádkoznak, a szokott feltételekkel teljes búcsút nyerhetnek. A betegek és azok, akik fizikailag nem lehetnek jelen, szintén részesülhetnek a teljes búcsúban, felajánlva szenvedéseiket az Úrnak vagy jámbor cselekedetet végezve.

A teljes búcsú elnyerésének megszokott feltételei a hívő ember számára a következő: a megszentelő kegyelem állapota (súlyos bűnöktől mentesség); tudatosan szakítson a bocsánatos bűnökkel; hittel imádkozzon egy Hiszekegyet és egy Miatyánkot a Szentatya szándékaira.

A kétségtelen tények 2

     A Loretói Kápolna építőkövei is rendkívüli tanúsítványok! Az építmény kövein vésett és karcolt feliratok (graffitik), keresztet, Krisztus-monogramot, Mária “M” vagy “MA”-t, alfát és omegát, a zarándokok neveit, de rövid fohászokat is tartalmaznak, melyek jóval az Efezusi Zsinat (Kr. u. 431) előttről már tanúsítják a virágzó Mária-tiszteletet. A ház belső falán látható freskótöredékek azonban későbbi időkből valók!

A szakértők véleménye szerint a graffitik világosan zsidó-keresztény zarándokoktól valók. A Ház palesztinai származását bizonyítják továbbá a felhasznált anyagok és a kötőanyagban található pollenmaradványok is! Maga a tény, hogy az épület három oldalú, amiként ennek pontos méretei is tökéletesen megegyeznek az eredeti Názáreti Szent Ház körülményeivel!  A Loretói Ház keleti része – ahol most az oltár áll – (ahol nem volt fal), közvetlenül csatlakozott egy lakható sziklabarlanghoz. De ha sorolgatjuk a csodákat, akkor ide kell számítanunk a „második legnagyobb csodát” azt, hogy e három falnak nem volt semmi alapozásuk, és mégis kibírták a „szállítást” – pláne, ha emberi erőfeszítéssel hajóval történt! 

És itt kell beszélnünk a bizonyítottan Názáreti Ház Loretóba kerüléséről, mely kétség kívül mesés! Ámde Istennek semmi sem lehetetlen, és minden mesével és legendával ellentétben a Názáreti Szent Ház utazásának az időpontjai pontosan ismertek (1291, 1294)! Ráadásul – mint említettem –, a ház minden külső jegye és anyaga tökéletesen megerősíti a názáreti eredetet.

A ház utaztatása hipotéziseihez segítséget nyújthat egy 1294-es dokumentum, amely szerint a kövek Nikéforosz Angelosz (Angeli) epiruszi király leányának, Ithamárnak a hozományához tartoztak, és vélhetőleg a nápolyi király fiával kötött házassága révén kerültek mai helyükre. Egy ún. „titkos vatikáni dokumentum” szerint, Angeloi bizánci császári család tagjai mentették meg a muszlimok elől a Szent Ház maradványait és hozták Itáliába. Mindenesetre az Angeli név (angyalok) magyarázzák az angyalok képbe kerülését. A fentieket tanúsító dokumentum szövege azonban megadja a rejtély kétségeit is: »Amikor Nikéforosz Angelosz epiruszi uralkodó kiházasítá Ithamár nevű lányát a nápolyi király fiával, II. Tarentói Fülöppel, a hozományához tartoznak azok a szent kövek is, amelyeket a Szűz és Istenanya, Miasszonyunk házából hoztak el.«

Nagy kérdés, hogy a „szent kövek” alatt egy 3 méter magas falakkal és tetővel bíró házat érthetünk-e?

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

(Az első kép a Szent Ház hátsó része az ablakkal, a második kép a sziklabarlanghoz csatlakozó „üres” oldal, az oltárral!)

     (Jézus) "Másnap reggel a templomban panaszkodni kezdett: Szívem fájdalma oly nagy a sok nekem szentelt lélek miatt. Pedig, hogy járok utánuk, lépten-nyomon követem őket kegyelmeimmel. Ők mégsem vesznek észre és mégsem kérdezik hová megyek.
Látom őket, amint fásult tétlenséggel csak a maguk kényelmét keresve és Engem mellőzve élnek. Bele-bele kapaszkodnak minden olyan lehetőségbe, mely mellett gyáván meghúzódhatnak és önmagukat áltatva úgy járnak, mintha nem is az én munkásaim lennének. Ó ti szerencsétlenek! Hogy fogtok számot adni az elfecsérelt időtökről! Ne akarjátok kierőszakolni szentséges kezeim átokra emelését. Én magam vagyok a szeretet, a türelem, a jóság, a megértés, a megbocsátás, az áldozat és az örök Élet. És ez nem kell nektek? Keresztre feszített, vértől ázott Szent Testem hiába emelkedett magasra? Ti vakok és szívtelenek! Nem látjátok, hogy mit tettem értetek? Nem indul meg szívetek? Nem akartok velem járni, velem gyűjteni, a szívetek nem dobban velem, a bensőtök nem érez velem? Hiába nyitottam meg szívemet, a kegyelmek bőségét ott hagyjátok? Hidegen hagynak benneteket az érzéseim, mely csak értetek és veletek érez? Szívem szelíd dobbanását nem akarjátok hallani? Azt akarjátok, hogy majd dörgő hangon kiáltsam felétek, hogy mit álltok itt tétlenül, mit finnyáskodtok, ne válogassatok! Ahová állítottalak benneteket, ott álljátok meg helyeteket szilárdan és önfeláldozóan!
Én mindent kitaláltam, hogy csak értetek szenvedhessek, és ti semmi készséget nem mutattok, s csak mentegetődzés az egész éltetek. Vegyétek már fel azt a keresztet, melyet én is magamhoz öleltem és feszítsétek fel már magatokat miként én, mert nem lesz örök éltetek!" (II/8-10)

Angyalokról nevezett Boldog Monteagudo Anna (szűz, domonkos másodrendi apáca)

Anna 1602-ben született a perui Arequipában. Itt lépett be 1618-ban a domonkos apácák Sziénai Szent Katalinról elnevezett kolostorába, ahol egy év múlva ünnepélyes fogadalmat tett. Sekrestyési feladatot látott el, később a novíciák mesternője, majd elöljárónő lett. Kitűnt a szegénység szeretetével, egyszerűségével és bölcsességével. Nővér-társaival és a kívülállókkal nagyon szívélyes volt, az üldözötteket pedig támogatta. Boldog Anna a szemlélődő élet példaképe. 1686. január 10-én halt meg Arequipában.

II. János Pál pápa avatta őt boldoggá 1985. jan. 2-án, az amerikai kontinens első szemlélődő szerzetesnővéreként.

Forrás: http://vilagidomonkosok.x3.hu/szentek_januar.htm

A kétségtelen tények 1

A barlanglakás elő-építményét – a három oldalú szobát – elvitték az angyalok, mely Loretóban ma is megtekinthető, az ott maradt barlangrész, ma kápolna! (ld. a képen!)

Egyébiránt, számos korabeli feljegyzés maradt ránk! Assisi Szent Ferencről feljegyezték, hogy 1219-ben szentföldi zarándoklata során elment Názáretbe, „hogy tisztelje a házat, melyben az Ige testté lett.” Ugyanakkor, a még ép Angyali Üdvözlet bazilikáról (mely magában foglalta a Názáreti Házat), utolsó beszámoló Riccoldo da Montecruce domonkos misszionáriustól származik. Ő 1288-ban, mielőtt Belső-Ázsia felé indult, fölkereste a Szentföldet, s a bazilikát siralmas állapotban találta, mert 1263-ban Bibars szultán parancsára lerombolták, jóllehet a muszlimok a Szent Házat megkímélték, mert az Angyali Üdvözletet a korán is említi. Riccoldo domonkos atya így fogalmazott: „a korábbi templomépületből szinte semmi sem maradt, csak egy cella, ahol Mária fogadta az Üdvözletet; az Úr ezt még megtartotta, hogy mindenkit az alázatra és a szegénységre emlékeztessen.” (A Ház rekonstrukciós képe)

Az itáliai Poggibonso által 1345-ben írt Libro d’Ultramare (tengeren túli könyv) úgy mondja, hogy „a templom le van rombolva, és Szűzanyánk szobájának csak a padlózata látszik. E szoba nagyon kicsi lehetett és mozaikokkal díszített. Az épület láthatóan a sziklabarlanghoz kapcsolódhatott.” Mária názáreti háza ugyanis két részből állt: az egyik egy sziklába vájt barlang volt, a másik az eléje épített ház (ez került három helyszín érintésével, csodás módon Loretóba)! (A Ház eredeti elhelyezkedése)

Egy német zarándok, Wilhelm von Baldensel 1332-ben járt Názáretben, ő is romokban találta a templomot, de elmondása szerint „a Szűzanya háza vagy szobája helyett már csak egyetlen oszlop áll az angyali üdvözlet helyén”. ‒ A szoba tehát 1288 és 1332 között tűnt el!

Názáretben az ókori keresztény bazilikában időközben hivatalos régészek is beazonosították a Loretói Ház alapjait, valamint alapos kutatómunkával bebizonyították, hogy a nevezett ház anyaga Palesztinából származik. Maguk a faragott építőkövek is az ún. nabateus technika szerint megmunkáltak, ami igen elterjedt volt Galileában Jézus idejében.

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

(A Szent Ház fala)

Egy hihetetlen csoda valósága 2

     Frangepán Miklós gróf, a Magyar Szentkorona nevében horvát zsupán, szintén hírét vette a csodának. Modrus-i birtokáról Tersatóba (ma Trsat) sietett és Sándor püspök áldásával négy udvari emberét a Szentföldre küldte, hogy az áthelyezett názáreti házacska hitelességét kikutassák. A kis társaság szerencsésen Názáretbe ért, s ott nemcsak hallomásból értesültek a szent házacska csodás eltűnéséről, hanem saját szemükkel és pontos méréseikkel is meggyőződtek arról, hogy a tersatói új kápolna falai az előbbi helyen maradt alapokkal teljesen összevágnak, s így annak hitelességéhez kétség nem férhet.

Sajnos azonban a Magyar Szentkorona országainak e végpontján, a horvát-magyar tengerparton szűnni nem akaró külföldi villongások kezdődtek. Ráadásul a feljegyzések szerint a horvátok a saját érdemeiknek vélték a rendkívüli csodát. Így három év után a Santa Casá-t az angyalok 1294. december 9-én az Adria másik partjára, az itáliai Recanati melletti babérerdőbe eresztették le, melynek első tanúi pásztorok voltak, akik már a tenger felett látták a fénytől övezett házat közeledni. A „loreto” név eredetére vonatkozóan kettős magyarázat létezik. Az egyik a babérerdő (babér ‒ lauretum), a másik a hely, mely egy jámbor matróna a tulajdona volt, akit Laureta-nak (Loreto) hívtak.

Lényeg a lényeg, hogy a nevezett erdő sajnálatosan búvóhelyül szolgált az útonállóknak is, akik a zarándokok életét veszélyeztették, így Isten harmadszor is úgy rendelte, hogy a házat nyolc hónappal olasz földre érkezése után ismét arrébb vitték, és ezúttal egy közelben levő dombra helyezve. Ám a domb két testvéré volt, akik véresen összevesztek a szentélybe érkező adományokon, ezért Isten negyedszer is tovább szállíttatta a házat, és Loretótól nem messze egy országúton tetette le angyalaival. Hamarosan innen vitték az angyalok mai helyére a loretói dombra.

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

     Tény, hogy Máriában megjelent a földön a bűntelen ember, akiben Istennek kedve tellett. Figyelemreméltó, hogy a magyarság a kereszténység egyik legmisztikusabb ünnepét mindig a legelsők között tartotta számon. A Szeplőtelen Fogantatás tanában ugyanis az emberi lét misztériumát ismerhetjük fel, mert Mária tiszta mivoltában annak beteljesedését szemlélhetjük, amire valamennyien meghívást kaptunk.

Szent Ambrus így ír:"Amidőn az Úr a világ megváltásába fogott, Márián kezdte, hogy ő fogadhassa elsőként Fia kezéből az üdvösség gyümölcsét, hiszen az ő közreműködésével jutott el a Megváltás mindenkihez!"(In Luc. 2,17)

A Keresztség által mindannyian megszabadulunk az áteredő bűntől és a régi teremtményből mi is új teremtménnyé válunk, miáltal sebzett természetünk helyreáll – pontosabban elkezdődik az –, ami be fog teljesedni, ha együtt haladunk vele. Tehát a szeplőtelenséget csak az üdvösségben fogjuk elnyerni!

Egyedül Mária volt fogantatása pillanatától mentes az eredendő bűntől, sőt ez tette Őt alkalmassá, hogy a Szentlélek elhalmozza őt – mint jegyesét – minden kegyelmi karizmával és ezért szólíthatjuk a Szűzanyát malaszttal teljesnek!!

Ó Mindenkor Szeplőtelen Istenszülő Anya könyörögj érettünk,

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

(Vége,  Előző rész)

     Az Úr Jézus és Édesanyja, a benső párbeszédek során nem csak "Kis Kármelitának", de olykor "Kis Napraforgónak" is nevezték, felszólítva, hogy "az isteni Nap sugaránál érlelje meg olajos magvait, melyeket a szenvedések préselnek ki"! Ezekből a párbeszédekből is hallunk részleteket a következőkben!
"Egy alkalommal szentséges litánián voltam. Az Úr Jézus meglepett szavaival: ‒ Ma nagyon szétszórt vagy alig fordítottad felém a lelked! Miért mellőzöl, amikor én úgy lesem szavaid és lelked minden rezdülését?
Közben elkezdődött a litánia. Amint a szentségtartóra felnéztem melyben Ő hófehéren pihent mélységes hódolattal pillantottam fel Rá és ebben a pillanatban a Szentségtartó megmozdult és kissé felém fordulva a szívemben határtalan szeretet ömlött át. Én lehunyt szemmel, nyomorúságom tudatában felajánlottam magam és átadtam minden gyarlóságom mert mást nem tudtam nyújtani Neki.
Ő megindultan így szólt hozzám: Látod, az Isteni Nap feléd fordult, mert te nem fordultál feléje! Elszórtad szavaid a haszontalanságba, ezért most tereld gondolataid felém. Gyűjtsünk együtt, minden csepp olajra szükség van. Olajos magvaid csak az Isteni nap sugarába tudnak megérni és bő termést hozni. Szolgálj nekem jobban, ne feledd el hajszál sem férhet közénk. Tudod sok a tennivaló és kevés a munkás, maradj meg állandóan megváltó munkámban, minden erőddel.
Azért mert későn álltál munkába, a jutalmad nem lesz kevesebb mint a korán kezdőké. De természetesen megkívánom a szorgalmad és hűséged, mely sírig tartó legyen. Mert csak úgy tudsz majd fentről te is segíteni. A mi kezünk ott is együtt gyűjt majd."

„Engem senki nem figyelmeztetett!”
     A bíróság ezért-azért egy év börtönre ítélt egy fiatalembert, aki kellemes modora miatt egész életében a társaság középpontja, a szülők és testvérek féltett kincse, mindenki kedvence volt. A fiú az ítéletet hallván az utolsó szó jogán így kiáltott fel: „Engem senki nem figyelmeztetett!”
     A "más is ezt csinálja"-val mentegetőző hasonló ifjak mindenütt számosan akadnak, és ha nem is kerülnek mindannyian konfliktusba az evilági törvénnyel, az isteni számonkéréssel minden bizonnyal! A világ szokásaival való könnyed sodródás óhatatlanul s bűnhöz vezet. Márpedig mindenki ismer ilyen egyszerű és ma már "természetes" élethelyzeteket. És ha találunk is rá "korszerű" mentséget, Isten előtt nem mentegetőzhetünk: „Engem senki nem figyelmeztetett!”
     És ez esetben a vétkesség megoszlik, mert azok is felelősek, akik a rossz példát mutatták, vagy akik szólhattak volna de nem tették! Mert ne feledjük, Isten előtt azok fognak bennünket a legjobban vádolni, akiknek rossz példát mutattunk, vagy figyelmeztethettük volna őket, de elmulasztottuk, holott erre módunk adódott számtalanszor! Ahogy az Írás mondja: "Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel”! (2Tim 4,2)
     Sajnos, sokan vétkeznek a közömbösség vagy ál-tapintat miatt. Hány szülő hagyja gyermekét saját szobájában együtt élni a partnerével, hányan engedik fiukat a barátnőjével egyedül nyaralni, hányan nem figyelmeztetik őket a vasárnapi mise látogatásának és a szent gyónásnak a szükségességére? És ráadásul sokan még biztatják is a tétovázókat: "addig szórakozz, amíg fiatal vagy", de nem teszik hozzá: "emiatt bánkódni ráérsz majd idősebb korodban, bűnhődni meg ott lesz az örökkévalóság"!
     Hány kormány hoz istentelen törvényeket például az abortuszról, az eutanáziáról, az azonos neműek házasságáról, vagy a hazug és istentelen médiák korlátlan engedélyezéséről?
A szabadság nevében még azt is megengedik, hogy országukban pogány templomok épülhessenek. És persze nem óvják népüket, nem figyelmeztetnek, sőt, még maguk is következetesen az örök kárhozatba vezető úton grasszálnak! Sokak legyintenek, hogy ez a korszellem, holott a "korszellem" maga a kísértő – a sátán –, aki csábos kínálataival népet akar gyűjteni maga mellé a kárhozatra! Most mondom: NEM BABRA MEGY A JÁTÉK, mert kozmikus harc folyik minden egyes lélekért, a technika és a psziho-manipuláció minden eszközével!

    Csodálkozhatunk-e, ha majd számtalan megtévesztett fog az isteni ítélőszéke előtt így kiáltani: „Engem nem figyelmeztetett senki!” És akkor rá is, de az életük szótlan cinkosaira is méltó büntetés hárul, mert ők tudva-tudták, hogy bűnösök közt cinkos aki néma!
     Vigyázzunk, hogy bennünket ne érhessen sem a bűnkövetés, sem a másokat nem figyelmeztetés vádja!

Egy hihetetlen csoda valósága 1

     Az egyszerű, faragott terméskövekből rakott házikót a Santa Casa-t (a Szent Házat), angyalok hozták Názáretből Tersatóba. A Ház, fa tetőzetű, három falból álló épületrész, mely egy lakóbarlang elő-építménye volt. Ebben a Házban született Szűz Mária, itt élt és itt köszöntötte az Úr angyala, s mondta ki Mária az IGEN-t! E házban nevelkedett az Üdvözítő, itt dolgozott Szent József, hogy a Szent Családot eltartsa!

1291. április 18-án Akkon elestével Palesztinában végleg a Szentföld a muszlimok hatalma alá került, akik természetszerűleg romba döntöttek mindent, kiváltképp szentnek tartott helyeket. Isten akarata azonban kíméletet adott annak az építménynek, ahol a második isteni Személy megtestesült Szűz Máriában és emberré lett. Ezért az Úr angyalai kiemelték Mária házának elülső részét az Angyali Üdvözlet bazilika romjai alól, és Dalmáciába, az Adriai tenger partjára vitték a Tersato és Fiume közötti dombra.

Ekkor az utolsó Árpád-házi király, III. András (1290-1301) ült Szent István trónján. 1291. május 10-én, éppen szombati napon, a horvát-magyar tengerpart legkisebb pontján, a tersatói várhegy lejtőjén, hirtelen feltűnt egy szerény, 3 falból álló, alap nélküli kápolnácska, fából készült tetőzettel, amely az azt megelőző napon még nem volt ott.

Nagy lett a csődület és a csodálkozás, mert ‒ egyes szemtanúk szerint ‒, mintegy az egekből ereszkedett le, belsejében oltárral, feszülettel s egy szentképpel.

A Tersato várában halálos betegen fekvő Sándor corbavi püspök hírt kapott a csodásan feltűnt kápolnáról, és nagy vágyat érzett, hogy meglátogassa, és gyógyulását esdekelje. Ekkor megjelent neki a Szűzanya, e szavakkal: „Fiam! Nagy vágyakozásodra eljöttem, hogy meggyógyítsalak. Tudd meg egyúttal, hogy a határaitokba szállt kápolna ugyanaz a ház, amelyben születtem s növekedtem. Ebben hallottam az Angyali Üdvözletet s a Szentlélek erejével itt fogantam az Örök Igét. Efezusba költözésem után az apostolok kápolnává szentelték, s benne sokszor bemutatták a Szentmise-áldozatot.”

E szavak után a Szent Szűz eltűnt, Sándor főpap pedig nyomban felépült, és jó erőben sietett a csodás kápolnához, hogy ott lerója a háláját a Betegek Gyógyítója iránt. Meghatottan hirdette a nagy kegyelmi kiváltságot, hogy az Istenanya Szent Házával a keresztény világ nemzetei közt a Magyar Szentkorona Országának e végpontját dicsőítette meg.

(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)

(A képeken balra a Tersato-i vár, tőle jobbra a kegytemplom annak helyén, ahová az angyalok letették a Názáreti Házat!)

A Szeretetláng üzenete - hetedik rész

     Kedves Hallgatóim! Valamennyien a kiválasztottságra születünk, melyre a keresztségben kapunk isteni pecsétet. Ám az, hogy ezt mennyiben sikerül betöltenünk, sajnos többnyire a halál után derül ki „Íme, ilyen voltál és ilyennek kívántalak téged – mondhatja nekünk szomorúan az Isten.” (Raoul Plus SJ)
     A Szeretetláng kiváltságoltjával, Erzsébet asszonnyal az Úr bizonyára elégedett lehetett, mert nehéz körülményei ellenére is, igyekezett a Szentlélek útmutatásait követni és „ösztönösen” Mária-tisztelő volt ‒ mígnem ‒ nagy rózsafüzérezővé vált. Minden feltűnés nélküli, példás kegyelmi életet élt! Montforti Grignon Szent Lajos azt írja, hogy „a Mária-tisztelet, a kiválasztottság biztos jele”! (vö. TMT 40; 200; 250)
     De halljuk Erzsébet asszony egyik nagy lelkivezetője, Dr. Antalóczi Lajos prelátus véleményezését: „Évekre szóló személyes ismeret után elmondhatom: Erzsébet asszony egyszerű, de szívós, sokat szenvedett, kitartó egyéniség volt, akit az élet terhe, a keresztek nem törtek meg, hanem acélossá formáltak. Erős asszony volt, akinek az életében természetes volt az erények gyakorlása, a rendívül kemény böjt, a sok imádság és a porig való megalázódás. Idealizált lenne azonban az Erzsébet asszonyról alkotott kép, ha letagadnánk természetéből fakadó emberi gyengéit. Mindezek ellenére viszont határozottan ki kell jelenteni: Erzsébet asszony ezt a Lelki Naplót természetfölötti közreműködés nélkül nem tudta volna megírni. Nem lett volna rá képes! A Szeretetláng Napló esetében a jó szándékú emberi mesterkedés teljesen kizárt.
Erzsébet asszonynak a Szeretetláng révén nagyon sok megaláztatásban volt része. Ugyanakkor hetente több napon kenyéren és vízen böjtölt húsz éven át. Életét különösen megnehezítette, hogy a Szeretetláng kapcsán látványos esemény nem történt. Nem volt gyógyulás, nem volt napcsoda, forrás vagy könnyezés stb. Csupán gyümölcsökről beszélhetünk, amiről a belső csoda megtapasztalói tanúskodnak.
A csodák ugyanis a lelkek mélyén mennek végbe. Jóllehet ez a legnagyobb csoda, hiszen a Mária-korszak valamennyi eseménye éppen ezt a célt szolgálja és ennek hatására Erzsébet asszony lelkében is az életszentség gyönyörű hajtásai kezdtek virágozni. Küzdött, imádkozott és engesztelt. De a kételyek gyötrő kínjai is kínozták, mivel a sátán minden módon megpróbálta meggyőzni Erzsébet igyekezetének és hithűségének hiábavalóságáról.”

     Időrendben előbb van az anya és utána a fiú. Következésképp ahhoz, hogy Mária Szeplőtelen lehessen, Krisztusnak már születése és kereszthalála, vagyis a Megváltás véghezvitele előtt meg kellett Őt váltania.

Ám Istennek ‒ aki az Időnek is ura ‒ semmi sem lehetetlen! Így a minden teremtmény felett szeretett Szent Szüzet, minden angyalnál és minden szentnél messzebbmenően ruházta fel istenisége kincstárának bőségével. Azért, hogy ez az anya, aki minden malaszttal teljes és a bűn minden foltjától mentes, Istenhez méltó és tökéletes legyen. Az Atya szerető akarata, hogy ez az Anya birtokolja a szent ártatlanságnak és szentségnek azon teljességét, amelyet Istenen kívül egyetlen elme sem képes teljesen felfogni.

IX. Piusz pápa mielőtt Mária Szeplőtelen Fogantatásának dogmáját kidolgozta, kikérte az ügyben a püspökök és teológiai fakultások véleményét. A válaszok összegzése alapján 543 püspök közül 484-nek örömére szolgált, 18 nem akarta a dogma kimondását, 41 püspök pedig nem tartotta időszerűnek! Ebből világosan kiérződik, hogy nem mindenki értette meg a dogma üdvtörténeti jelentőségét, talán még a tartalmát sem!

Ezen valóban isteni Titok misztériumát próbálta szavakba önteni 1854-ben IX. Piusz pápa a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetésével az Ineffabilis Deus kezdetű bullájában.

"A Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatától, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és kiváltságából, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt! A Szeplőtelen Fogantatás Istentől való kinyilatkoztatás, és ezért erősen és állhatatosan kell hinnie minden hívőnek!"

(folyt. Előző rész)

Bevezető

Tisztelt Olvasóim!

Amiként 2019. január 11. és február 26. között olvashatták „SZŰZ MÁRIA EFEZUSI HÁZÁNAK TÖRTÉNETÉ-t”, úgy most megkísérlem a LORETÓI SZENT HÁZ TÖRTÉNETÉ-t is ismertetni.

Az Angyali Üdvözlet, a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, mely üdvös esemény abban a Házban történt, melyet sorozatommal bemutatok!

Természetesen ezúttal is hitem és saját meglátásom szerint kutattam a Loretói Mária-ház „angyali misztériumát” abban a reményben, hogy így csokorba szedve, az Olvasók számára megkönnyíti e rendkívüliségről való ismeretszerzést, és talán el is mélyíti a bensőséges Mária-tiszteletüket!

Fogadják szeretettel!

Felhasznált források:

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2019-03/loreto-szent-haz-nazaret-tortenet-paplor.html

http://imrikzsofia.hu/a-loretoi-szent-haz-tortenete-es-abrazolasai

https://ujszo.com/panorama/maria-nazareti-haza-loretoban

http://lexikon.katolikus.hu/L/Loreto.html

www.kath.net

http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_05/loretoi.html

http://www.szentkeresztplebania.hu/nagybojt_2016_31.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Loreto_(Olaszorsz%C3%A1g)

http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/honnan_erkezett_budapestre_a_loretoi_madonna_.3070.html?pageid=119

http://adattar.vmmi.org/cikkek/4513/letunk_1995.1-2_08_barna_gabor.pdf

http://www.katolikus-honlap.hu/1102/loreto.htm

Penyaforti Szent Rajmund OP

Rajmund 1175 körül katalán nemesi családból született, a katalóniai Penyafort várában. Hazájában kezdte tanulmányait, majd harminc évesen már egyetemi professzor lett Bolognában, ahol magiszteri fokozatot szerzett kánonjogból. Hazájába visszatérve a barcelonai székesegyház kanonokja lett. Ekkor érintette meg a domonkos életeszmény. 1222 nagypéntekén belépett a Domonkos Rendbe. Mély alázatossága sem akadályozta meg, hogy hírneve elterjedjen, ugyanis IX. Gergely Rómába hívta, felkérte penitenciáriusának, és megbízta a pápai dekretálisok (Decretalia) összegyűjtésével és rendszerezésével. Ezt a munkát négy év alatt befejezte. Műve azóta is fontos hivatkozási pont a kánonjogban. 1238-ban Szent Domonkos második utódjává választotta a Rend káptalanja. Két év múlva lemondott hivataláról, és visszatért hazájába, ahol a zsidók evangelizálásának szentelte magát. A rend elöljárójaként is szívén viselte a zsidók és a muzulmánok körében végzett apostolkodást. Támogatta a mercedáriusok és a többi koldulórend észak-afrikai misszióit, és biztatta az alkalmas misszionáriusokat, hogy tanuljanak arabul és tanulmányozzák a Koránt. 

Az ő műve az első rendszerezett pasztorális mű, egy gyóntatási kézikönyv. Rajmund a szegények és a szenvedők nagy barátja és hatékony szószólója is volt.

Barcelonában halt meg 1275. január 6-án, közel száz évesen. VIII. Kelemen pápa avatta szentté 1601-ben.

Forrás: http://vilagidomonkosok.x3.hu/szentek_januar.htm

     A Mindenható Isten, akinek útja az irgalom és az igazság, aki öröktől fogva előre látta az egész emberi faj siralmas nyomorúságát, minden következményével. Így azért, hogy az emberiséget Ádám végzetes bűnéből kimentse, megvalósította évezredekig rejtett tervét egy magasztos titokban, az Ige Megtestesülésével. Ezt azért vitte végbe végtelen szeretetében, hogy az emberiség, mely a Sátán ravasz gonoszsága révén az első Ádámban elveszett, a második Ádámban - Jézus Krisztusban dicsőségesen üdvözülhessen. Mert amiként Ádám bukása elővételeződött Éva elesésében, úgy az új Ádám igenje már jelen volt a Szűzanya szavában: "történjék velem a te igéd szerint".

Az örökkévaló Isten tehát egyszülött Fiának már az idők kezdete előtt ki kellett választani és előkészítenie egy méltó Anyát, akiben Isten Fia megtestesül, és az idők teljességében meg fog megszületni. Ahogyan XVI. Benedek pápa fogalmazott: „Isten kegyelme magához ölelte azt a teremtményt, akit Jézus anyjának szánt, megmentve őt az áteredő bűntől.”

Mária soha nem álmodott arról, hogy az ígért Messiás Anyja legyen, holott tudta, hogy lánytársai közül valmelyikük a Messiás Anyja lesz és az Úr be fogja ragyogni "Sion lányaként" mint választott "Frigyládát"!

Minden ember az áteredő bűnnel jön e világra, és az örök kárhozattól való megszabadulásért Krisztus megváltására van utalva. Mária is, mint az emberi nemhez tartozó teremtmény így született volna, de nem így történt!

A Legszentebb Szentháromság – Máriát, mint Jézus Krisztus leendő Anyját –, a Megváltó Fiú érdemeinek megelőlegezéseként, páratlan kiváltságban részesítette, és fogantatásának első pillanatától megőrizte Őt, az áteredő bűntől.

(folyt.)

     Jézus szavai a Lelki Naplóban: "Ha a szülő új ruhát vesz gyermekének, megköszönteti vele és lelkére köti, hogy vigyázzon rá, mert nehezen tudta megszerezni. Mennyei Atyám is új ruhát adott a szent Keresztségben, a megszentelő kegyelem csodás szépségű ruháját, s ti mégsem vigyáztok rá! Van-e szülő aki többet szenvedett, mint Én? Azért, hogy a megszentelő kegyelem ruhája újra tisztítható legyen, rendeltem a szentgyónást, és ti mégsem veszitek igénybe. Azért izzadtam vért. Azért koronáztak tövissel. Önként feküdtem Szent Keresztem áldott fájára. A kínok kínját szenvedtem, és utána elrejtőztem jelentéktelen külső alá, szerénységgel, hogy megközelíthető legyek számotokra és hogy ne féljetek Tőlem. Mint fehér pólyába takart kisgyermek, úgy rejtőztem a Szentostyába. És ha szívetekbe térek, vigyázzatok, ne legyen azon semmi szenny, sem szakadás, sem folt, mert van-e szülő, aki többet szenved gyermeke új ruhája megszerzéséért és sokan még meg sem köszönik illendően. Mindennap ugyanazokat a közömbös szavakat érzés nélkül mondják csak el. Oda sem figyelnek, gondolatuk máshol kószál, és csak jönnek mindennap, és így megy ez évről-évre. Nem gondolnak arra, hogy Én az emberi természetet is magamra vettem, és úgy kell Hozzám szólni, csak egyszerű, emberi szavakkal. Nem kell a két lépés illemszabályt betartani, hisz a szívükbe fogadtak. Tehát ne hagyjatok ott egyedül! Szívem szeretetre és bizalomra vágyik. Én kérlek, hogy legyetek szívesek és szóljatok Hozzám, hogy alkalmam legyen szavaitokat kegyelmeim teljességével megválaszolni. Leánykám, ahol csak teheted, hozd a lelkeket közelebb Hozzám!” (I/72-73)
     Megmondom őszintén, hogy amikor annak idején e sorokat még a kéziratban olvastam, a könnyeimmel küszködtem! Többször abbahagytam az olvasását. Engem az egész Szeretetláng üzenetéből ezek az esdeklő jézusi sorok ragadtak meg legjobban, melyből Édes Üdvözítőnk végtelen és emberi, közvetlen és isteni szeretete sugárzott a szívembe. És talán ez az, amely megindított és elindított!
     A Szeretetláng Lelki Napló tartalma, olyan bensőséges hitet, olyan biztató reményt és készséget szabadított fel bennem, melyet szeretnék e műsor-sorozatom által a kedves Hallgatónak átadni! Vegye mindenki személyes meghívásnak a Szűzanya részéről elhangzottakat és legyenek bátran engesztelő munkatársai Jézus zászlaja alatt!
     Ennek reményében megismétlem: A Szeretetláng lélekmentő eszközei teljesen azonosak az Egyház kétezer éves gyakorlatával. Ezek a mi közismert fegyvereink, melyeket fokoz Mária Szíve Szeretetlángjának ígért kegyelmi többlet-hatékonysága, mellyel megmenthetjük az egész emberiséget! A fekete fellegek gyűlnek, a gondok fokozódnak! Ne latolgassunk tehát, hanem cselekedjünk bátran és hites elszántsággal hiszen égi-földi sorsunkról van szó!

Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

     1978. január 6-án tért vissza oszthatatlan ősi tulajdonába

a szentistváni Szent Korona, Magyarország Királynőjének,

a Boldogságos Szűz Máriának hatalmi éke, 

a Kárpát-medence jogiszemély státuszú királyi jelvénye!

Imádkozzunk, hogy mihamarabb visszaállíttassék az Isten

által felkent méltóságába,

hogy az égi kegyelmeket sugározva, hatékonyan oltalmazza

a Magyar Szentek   Országát!

   Amiként a Naplóban olvasható:

    ,,Én fénycsóvát adok a kezedbe, ez Szívem Szeretetlángja, melyhez add a te szereteted is és add tovább! E kegyelemmel teljes Lánggal, szívről-szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. (vö. I/39)

     A Szeretetláng üdvtörténeti nagyságrendjét a Szent Szűz így határozza meg:
„Mondom nektek, hogy ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezéstekre mint most, szívem szeretetének izzó Lángját. Mióta az Ige testté lett ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint Szívem szeretetének Lángja. Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítsa! Rajtatok múlik! Vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után!” (I/84)
,,Égi Anyám! Énrám, a világon a leggyámoltalanabbra bízod ezt a hatalmas, nagy ügyet? Én, /aki/ rongyokban sínylődő kolduslélek /vagyok/?" (I/84) ‒ kérdezte Erzsébet asszony, és a Szűzanya válasza jellemző a Mária-korszak valamennyi kiválasztottjára:
     "A világon a legkisebb, a legtudatlanabb és legkevésbé érdemes lélek vagy, akit valaha is kiválasztottam a kegyelmek továbbadására, (mégis) a te kicsiségeden és alázatosságodon keresztül akarom vinni közléseimet. (II/64) Meríts erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkádat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (vö. I/85) Az induláshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el /benneteket/ tömegesen és egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.” (III/130)

     Kedves Hallgatóim! Az előzőkben kérések, figyelmeztetések és ígéretek hangzottak el. Mindannyiunkban azonban felmerül a kérdés, hogyan lehet mindezt megvalósítani? Végső soron Erzsébet asszony is ezt a kérdést tette fel az Égieknek! Nos, részünkről az első lépés a jóra való szándék, a második pedig, hogy mélyen átgondoljuk, mit jelent számunkra a Szent Keresztség, vagyis az istengyermekség és tudatosan éljünk ennek szellemében!

Vízkereszt ünnepe kötelező ünnep!

Világméretű lelki keresztes hadjárat

Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére

‒ Isten beavatkozásáért esedezve az Egyház válsága miatt

     Fatimában a Szűzanya a rózsafüzér imádkozását és az öt elsőszombati ájtatosságot adta nekünk, mint hatékony lelki eszközt, amellyel különleges isteni kegyelmeket nyerhetünk. Ezért a Katolikus Egyházat jelenleg sújtó borzasztó válság megfékezésére Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által, Isten segítségét és beavatkozását kérjük. Ennek elősegítésére a Fatimai Miasszonyunk Testvérisége világméretű lelki keresztes hadjáratot indít a rózsafüzér napi imádkozásával és az öt elsőszombati ájtatosság elvégzésével, különösen a római Szentszékért.

Az öt elsőszombati engesztelés a következő: öt egymást követő hónap első szombatján a szentgyónás és a szentáldozás szentségéhez járulni és a szentmise végeztével még tizenöt percet elmélkedni a rózsafüzér titkairól, engesztelésül a Szeplőtelen Szíven esett sérelmekért.

     Ez a lelki keresztes hadjárat 2024. január első szombatján (január 6.) kezdődik és 2024. december első szombatján (december 7.) fejeződik be. 

2023. december 8.

a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén, Christopher P. Wendt, a Fatimai Miasszonyunk Nemzetközi Testvériségének igazgatója

 + Athanasius Schneider, a Fatimai Miasszonyunk Testvériség spirituálisa, az asztanai Szűz Mária Főegyházmegye segédpüspöke 

(A Püspök atya kérése, hogy a felhívást ezzel a linkkel együtt terjesszük: https://www.livefatima.io/crusade/ ) 

Ad Jesum Per Mariam

     Jöjjünk tehát össze a szeretetben és közösségekben imádkozzunk, kérjük az Istenanya segítségét és ne keressünk kifogást! 

Mint XIV. Lajos francia király! Tőle azt kérték az égiek Alacoque Szent Margiton keresztül, hogy a nehéz idők elkerülése céljából ajánlja fel magát, a családját és országát Jézus Szentséges Szívének, ő azonban halogatta! Néhány évvel később a királyi család, nagy nehezen teljesíteni kezdte a kéréseket.
     XVI. Lajos 1792-ben elkészítette ugyan a felajánlást Jézus Szívének, de már csak a börtön-templomban tudta megvalósítani. Ez azonban túl késő volt az isteni Gondviselés számára: XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték és Franciaország az istentelenség martalékává vált!
     Sokan kifogásolják a "sátán megvakítása" kifejezést, mondván, hogy egy szellemi lényről van szó! Nos, a keresztény hagyomány már a második századtól Szűz Máriával azonosítja a protoevangélium asszonyát, akit az egyház sátántipró asszonyként tanít. Ez a fogalmi leírás semmivel sem reálisabb, mintha azt mondjuk, hogy „Mária Szíve Szeretetlángja megvakítja a sátánt”, hisz' lényegében és céljában a sátán tehetetlenné tételéről van szó! A katolikusok számára világos, hogy Mária személye, történelmi tevékenysége teljesen és közvetlenül Jézus Krisztus üdvözítő szerepéhez kapcsolódik.

    Az őskígyó elleni harc győztese Jézus Krisztus, de Máriáé a láb, a szeretettől Lángoló Szív, mely eltiporja az őskígyó fejét.

     Szembeötlő az üdvtörténet két legfontosabb szerepét játszó asszonya közti párhuzam (Szent Iréneusz):

Éva a sátán szavára hallgatott, míg Mária az Istennek mondott igent. Éva a kígyónak szolgáltatta ki önmagát és gyermekeit, ezzel szemben Mária, hogy megmentse gyermekeit, le kívánja leplezni és teljesen tehetetlenné akarja tenni a sátánt. Ez pedig Isten akaratából és erejéből történik.

     Isten angyala amikor Máriához belépett, nem a nevén szólította, hanem ekként: Üdvözlégy Malaszttal Teljes! (Lk 1,28-29) Tehát a kegyelemben ragadható meg Mária személyisége. Az Úr Szolgálóleányának kegyelme abban értendő, amiért az angyal köszöntötte, vagyis azon hivatásának szolgálatában, hogy a Messiás anyja legyen, szélesebb értelemben pedig Szent Fia testvéreié, az egész emberiségé is. Az Istenanya kegyelme Jézustól forrásozza teljességét, aki „feltöltője” a kegyelmeknek. Nyilvánvaló tehát, hogy a Szent Szűz csupán kegyelmi közvetítő és ha azt mondjuk, hogy „Jézust adja nekünk” ‒ amiként ezt a Mária Rádióban is hallhatjuk ‒ ezt akként értelmezhetjük, amiként János mondta: „Szeretet az Isten” (1Jn 4,8)!

Idézetek a Szeretetláng Lelki Naplóból:
     A Szűzanya: »Nagy bánatom van országom felett. A családok, ó, a magyar családok szétszórva, mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek. Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, hogy terjedjen, mint a futótűz. Legyetek áldozatos lelkek minél többen, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Segítsetek Nekem, hisz rajtatok múlik, hogy a láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét így közös erővel visszatartsuk. (I/92)
     Tudod, a sátán feldühödött erővel dúlja fel a családokat. (II/4)
     Csütörtökön vagy pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiamat. Az engesztelés módja a családokban történjen. Az egy órai idő, amit az engesztelésre fordítotok, legyen lelki olvasmánnyal kezdődő, áhítatos összeszedettséggel teljes ájtatosság. (I/38)
     Tudom, te megértesz Engem (...) Országomban sok közömbös család van. Ezeket és a többieket fel akarom melegíteni Szívem Szeretetlángjával. (...) Jaj, a lelkek elvesztése miatt gyötrő, kínzó fájdalmaim vannak! Leánykám, szenvedj Velem! Én igazán Fájdalmas Anya vagyok. Úgy szenvedek lelketek elvesztése miatt, mikor látom Szent Fiam hiábavaló szenvedését! (vö. II/27)
     Kármelita kislányom! Általad kívánom nyilvánosságra hozni anyai Szívem határtalan szeretetét és aggodalmát, mely a családi szentélyek széthullása miatt fenyegeti az egész világot. Édesanyai segélykiáltásomat mindenekelőtt hozzátok intézem, és veletek összefogva akarom a világot megmenteni. Kislányom, neked engedem először érezni ezt a nagyhatalmú erőkifejtést, melyet a sátán megvakítására indítok. (...) Együtt érző szíved szeretete az, mely érdemessé tesz erre, Szeretetlángom továbbadására. És aki Velem érez, mind jogosult lesz erre a nagy kegyelemre, mellyel a lelkeket megmentjük az örök kárhozattól.« (III/140)

Mária Mennybevétele

    A negyedik Mária-hittételt (Assumptio) XII. Piusz pápa 1950. november 1-én a Munificentissimus Deus c. enciklikájában jelentette be a világegyháznak. "A Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével fölvétetett a mennyei dicsőségbe." Mária, aki Szent Fiának Jézus Krisztusnak a Sátán fölötti végleges diadalában – az Úr feltámadása és mennybemenetele után – dicsőségében osztozott! Nem szenvedhetett a Sátán művétől, a bűn minden emberen érvényesülő hatásától, a haláltól. Mark Miravelle mariológus professzor az aggódók megnyugtatására megállapítja, hogy a Mária-misztérium Isten üdvözítő tervében távolról sem ért véget a Szent Szűz názáreti életével. A Mária-misztérium igazában korunkban írja világtörténelme végső, diadalmas fejezetét! 

     A Szűzanya: "Kislányom és mindannyian kedves gyermekeim. Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábatok alól a remény talaját! Tudja ő nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie, mindent elvett tőletek! A reményét vesztett lelkeknél már bűnre sem kell kísértenie. A reményvesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti. Ó gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek a kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben".
     A Szűzanya arra biztat, hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát és válaszolni kíván felhívásaira, ajánlja fel önmagát „egyenként és összesen” Szeplőtelen Szívének és esdekelve imádkozza a Szeretetláng fohászt, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el!
     Az önmaga és embertársai üdvösségéért felelős ember tennivalóit világosabban már nem lehet megfogalmazni, mint ahogyan Jézus nyilatkozott Erzsébetnek:
„Akarjatok részt venni az Én megváltó munkámban. Ez legyen éltetek legfőbb célja, ez az egyetlen érték, amit Elém hozhattok! Ragadjatok meg minden alkalmat és módot a lelkek megmentésére. Ezért fáradozzatok!” Jóllehet ez a gondolat csendül ki a Mária-jelenések valamennyi üzenetéből, ám a Szeretetlángnak kifejezetten ez az általános mozgósítás a célja! Ezért figyelmezteti Jézus Erzsébetet: "Add át szavaimat az illetékeseknek és kérd őket az Én nevemben, hogy cselekedjenek és ne hátráltassák ezt a világraszóló kegyelmi kiáradást, melyet Anyám Szeretetlángja által akar a földre árasztani". (II/109)
     A Szűzanya így kérlelte Erzsébetet: "Ne legyetek passzív magatartásúak, sürgető szent ügyemmel szemben. Mert a keveseken, a kicsinyeken és alázatosokon keresztül kell megindulnia ennek a világot rengető nagy kegyelmi kiáradásnak. Ne mentegetőzzön és ne méltatlankodjon senki a meghívottak közül! Kicsiny eszközeim vagytok mindannyian. (III/132) Én adok erőt az induláshoz, mely igen sok ellenvetésen és rosszindulatú gátláson keresztül mégis csak érvényre fog jutni. A rengeteg sok ellenvetést, melyet a nekem szentelt lelkek tesznek szent ügyünk ellen, meg kell szenvedned nagyon." (I/94)
/Ezt követően az Úr:/ "Bízzál leányom, az Isten ügyét nem tudja semmi keresztül húzni! Az igaz, hogy megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz miattatok kell megtennem, de egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha!" (I/95) – idézet vége!
„A szeretet erősebb mint az ördög!” – jelentette ki XVI. Benedek pápánk 2008. szeptember 14-én Lourdes-ban.

Korunk tanúja az Úr és a Sátán közötti végső összecsapásának
     A La Voce di Padre Pio c. újság 2015. márciusi számában, egy interjú során Carlo Caffarra bíboros ezeket mondta: "Amikor a Pápai Intézet felkért, hogy írjak egy tanulmányt a házasságról és a családról, levelet írtam Lúcia nővérek Coimbrába. Valójában csak az imáját kértem a feladathoz, ám ő nagy meglepetésemre egy kézzel írott választ küldött.
A levélben a nővér azt írta, hogy az Úr és a Sátán közötti végső összecsapás összpontosítása a családokra és a házasságokra fog irányulni. A család a Szentháromság képmása, ezért az Úr védelmezni akarja a Szentségek által! A sátán viszont azért van a legnagyobb gyűlölettel a családok iránt, mert tudja, hogy a Házasság és család az Egyház központi tartópillére, mely hivatott a bukott angyalok helyét betöltetni a mennyben! Épp ezért ne féljenek azok ‒ tette hozzá ‒, akik a házasság szentségét hűen őrzik, mert oltalomban részesülnek! A Szűzanya végül eltiporja a Sátán fejét és győzedelmeskedni fog!"
     Egy exorcista szerint a családokat ért démoni befolyás oka minden esetben más és más, de lényegileg közös vonásuk, hogy az érintettek valamiképp rést nyitottak a szentségi házasságuk "auráján"! Például olyan esetekre gondolhatunk, amikor a házasfelek felhagynak a szentségi élet gyakorlásával, házastársi hűtlenségbe keverednek, esetleg abortusz vagy más, családromboló cselekedetek által beengedik a gonoszt otthonukba.
»A keresztény közösség jóléte szorosan összefügg a házastársi és a családi közösség kedvező helyzetével. (...) A házasság és a család intézményének méltósága nem mindenütt egyforma fénnyel ragyog, mert a többnejűség, a válás járványa, az úgynevezett szabadszerelem és egyéb erkölcsi eltévelyedések elhomályosítják; továbbá a hitvesi szerelmet igen gyakran megszentségteleníti az önzés, a hedonizmus és a meg nem engedett fogamzásgátlás«. (GS 47)
Boldog az, aki a Szent Családra tekint és példáját követi!