A Szent Szűz és Szent József eljegyzési Gyűrűjének az egyházi naptárreform előtt külön ünnepe volt, január 23-a Szent Gyűrű napja!
A hagyomány szerint Isten Anyja mielőtt elszenderült (mennybe vétetett) Efezusban, a gyűrűt átadta Szent János apostolnak. Ezt követően a Szent Gyűrű holléte évszázadokig nyomonkövethetetlen.
985-ben Ranieri, egy Siena tartománybeli Chiusi-i ötvös megvásárolta egy zsidó drágakő kereskedőtől, aki mindenképp meg akart tőle szabadulni. Álmában ugyanis megjelent neki a Madonna, aki hitetlenségére figyelmeztette, és hogy emiatt nem kellő tisztelettel őrzi az értékes gyűrűt.
A kereskedő mindezt elmesélte Ranierinek, aki azonban ugyanazt a hibát követte el, mint ő, és megvette minden tisztelet hiányában.
Arra még van adat, hogy 1473-ban még Chiusi-ban volt és nagy tisztelet övezte. Ám balszerencsés volt az, aki netán méltatlanul kezelte. Feljegyzések szerint egy grófnő, aki a Gyűrűt fel akarta próbálni, nyomban lebénult az ujja, és csak Szűz Mária bocsánata iránti könyörgésére gyógyult meg a keze.
Ám egy napon az ereklye eltűnt. Egy Mainz-ból való Fra Winter barát, aki a San Francesco kolostorban vendégeskedett, nagy titokban és ördögi ügyességgel "elsajátította" a szent ereklyét azzal a szándékkal, hogy Németországba vigye. És bár ismerte a Szent Gyűrűhöz fűződő történeteket, ezért mély tisztelettel, sőt félelemmel kezelte, ámde neki sem volt szerencséje. Amint elindult hazája felé, olyan sűrű ködbe keveredett, hogy teljesen eltévedt. Addig bolyongott, mígnem a – Gyűrű csodájaként – megérkezett a Perugia-i templom kapujához. Itt elfogták és börtönbe zárták.