„Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.” (Zsid 7,17)
Sajnos ismert, hogy akik el akarják pusztítani az Anyaszentegyházat, a papokat kezdik üldözni, mert ahol nincs pap, ott nincs Eucharisztia; ahol nincs Szentség ott nincs bensőséges hitgyakorlat, ahol nincs istenhit, ott istentelenség van!
‒ Mit tehetünk? ‒ Erre II. János Pál pápa ad választ: „Maga Jézus mutatta meg! Az imádság és a böjt a fő- és leghatásosabb fegyver a gonosz erői ellen, amiként az Úr mondta tanítványainak: egyes ördögök másként nem űzhetők ki. Alázattal és bátran kezdjünk újra imádkozni és böjtölni, hogy a Magasságbeli erejével le tudjuk rombolni a csalás és hazugság falait” (Vö. Evangelium vitae, 100).
A pap példakép kell legyen az imában, és alapos körültekintéssel (esetleg a részvételével) kezdeményezze és támogassa templomában a „Rózsafüzér Társulatok" működését, kihelyezett Oltáriszentség mellett!
Egy 1957. december 26-án folytatott beszélgetésben Lúcia nővér a következőket mondta: „A Boldogságos Szűz Mária ezekre az utolsó időkre, amiben mi élünk, a rózsafüzér imádkozásának különleges hatékonyságot szerzett. Olyan hatékonyságot, hogy nincs az a probléma, akár az evilági, akár a szellemi életben, akár a privát-, a családi- vagy a közösségi életben, népek és nemzetek sorsában – amit a rózsafüzérrel ne tudnánk megoldani! Ismétlem, hogy nincs olyan probléma – bármily súlyos is –, bármily nehéz is az, amelyet a rózsafüzér imádkozásával ne tudnánk megoldani! A szentolvasóval fogjuk magunkat megmenteni, megszentelni, vele fogjuk Urunkat vigasztalni és számtalan lélek üdvözülését elérni!” (Pater Fuentes interjúja 1957. dec. 26-én)
XVI. Benedek pápa ösztönzésére a Vatikáni Pápai Kongregáció 2007-ben ezt a levelet küldte el a világ összes püspökeinek: „Szándékunkban áll rendkívüli módon Szűz Máriának, a legfőbb és örök Főpap Anyjának oltalmára bízni az összes papot, és az Egyházban létrehívni egy imamozgalmat, mely a huszonnégyórás szentségimádást állítja a középpontba, hogy a világ minden tájáról szüntelen szentségimádás, hálaadás, dicsőítés, könyörgés és engesztelés szálljon fel Istenhez. Ennek elsődleges célja az elegendő mennyiségű pap lelki kisérése, hogy szolgálatukat a legjobban teljesítsék!” (Bef.)