Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
Keresés és csüggedés
A Szűzanya megjelenését követően Bruno Cornacchiola élete egyre több nehézségbe ütközött, nagy megpróbáltatásokkal.
A lelki megrázkódtatás és a természetfeletti élmény továbbra is tükröződött a tekintetén, egész külsején és viselkedésén. Ugyanakkor Bruno, valóságosan a lélek sötét éjszakáit élte meg, mivel egyre csak arra a jelre várt, amelyet a Szeplőtelen ígért neki.
Bár már nem volt protestáns, de a Katolikus Egyház közösségéhez sem tért még vissza hivatalosan. Ezért nem is gyónhatott, hanem szívében hordozta bűnei súlyát, a fájdalmat, a lelkiismeret furdalást, a bizonytalanságot.
A Szűzanya utasítása alapján minden papot, akivel találkozott megkérdezett – utcán, villamoson vagy a templomban, azonnal feltette a kérdést: „Beszélhetnék az atyával?” De a válaszok különböztek attól, mint amit a Szeplőtelen adott át neki. Múltak a napok és Bruno egyre inkább magában kereste a hibát, hogy képtelen megtalálni azt a papi személyt, akiről a Szűzanya beszélt neki. Frusztráltan, kedvetlenül, egyre rosszabbul érezte magát, végül már munkába sem ment.
Május 6-án elment a jelenési barlangba azzal a forró kéréssel és hatalmas vágyódással, hogy újból találkozhasson Máriával, hiszen, aki csak egyszer is látta a Szeplőtelen Szüzet, élete végéig vágyakozik Őt látni. Amint a barlanghoz ért, azonnal térdre esett és imádkozni kezdett. Egy pillanat múlva a barlangban különleges fény támadt, melyből a Szűzanya alakja tűnt elő. Mária nem mondott semmit, csak mosolygott és szeretettel nézett Brunóra, akinek ez volt a legnagyobb jutalom és megerősítés abban, hogy reménykedhet és az igazi utat járja.
(folyt. köv.)
Szólj hozzá!
Ha egyszer ezt önök is átélik – folytatja Gloria Polo Ortiz –, talán emlékezni fognak ezekre a szavakra. Azt tudom mondani, hogy a legfájdalmasabb látni a szerető Istent, aki egész életünkben mellettünk van és állandóan keres, hogy üdvözítsen. Mennyire szenved Isten a bűneink miatt. Ott mutatták meg milyen sokan imádkoztak értem, hány pap és hány apáca fáradozott azon, hogy jó útra térjek. Pedig, hogy megvetettem ezeket az embereket! Közönséges megjegyzésekkel illettem e szent életű, áldozatos embereket. A túlvilágon egész életünket, mint egy nyitott könyvet látjuk majd, ahol minden pillanatunk fel van jegyezve. Nemcsak a szavaink, hanem még a közben gondoltak is! Ó, bizony elborzasztók a szavaink s gondolataink különbsége, melyeket ott tisztán láthatunk. Elkövetett bűneink nemcsak a saját, hanem környezetünk számára is következményekkel járnak, mint romlott gyümölcsök, a környezetük egészséges gyümölcseit is romlásnak indítják. Nagy fájdalom számunkra a másik világban, ha látjuk, hogy bűneink nemcsak nekünk okoztak kárt, hanem a környezetünk széles körében is romboltak, s megmérgeztek mindent. Sajnos a bűneink ártalmas következményei legelőször közvetlen környezetünket éri, a családunkat és gyermekeinket!
(Az eredeti mű Regreso de la Muerte – Bogota, Kolumbia)
Szólj hozzá!
A bűnök – folytatja Gloria Polo Ortiz –, nyomokat hagynak a lélekben. Ezek a nyomok, mint sebek, égési hólyagok és formátlan lyukak megbélyegzik a lelkünket. Ám a legszörnyűbb felfedezés az volt számomra, hogy a borzalmas bűz belőlem áradt. Mennyi pénzt adtam ki életemben illatszerekre, légfrissítőkre, mert gyűlöltem a kellemetlen szagokat. Megállapítottam, hogy a sok szörnyű bűnöm nem a lelkemen kívül volt, hanem a bensőmben, a lelkemben és onnan árasztotta kibírhatatlan bűzét. Mindjárt láttam egy démont, egy csúnya bestiát, aki az én bűneim bélyegét viselte. Ahogyan anyám az Úr fényes ruhájába volt öltözve, úgy öltöztetett be engem egy bestia, fekete szemeteszsákba. És ez maga volt az ördög. Ebben az állapotban jutottam el egy mocsárvidékre, ahol sokan nyakig süllyedtek a lápba és nyögtek.
Azt láttam, hogy ez a láp a bűnös szexuális kapcsolatok és perverziók magömléseiből áll, amiért mi emberek a földön felelősek vagyunk. Azt a nemi aktust, amely szentségi házasságban történik Isten megáldja. Ebben az életre szóló kapcsolatban maga Isten van jelen, mint harmadik. A szeretet, mellyel minden házastársi együttlét meg van áldva s meg van nemesítve. A szentségtelen szexualitás csupán szórakozás, önkielégülés, egoizmus. Ezért szenvednek ezen emberek az ingoványban, amelyet ők maguk okoztak féktelen szenvedélyükkel. Mindenki aki házasságon kívüli, bűnös nemi aktust folytat, ebbe a büdös ingoványba kerül és kimondhatatlanul szenved miatta és végtelenül szégyelli magát tettei miatt. Ebben a lápban egyszer csak felfedeztem apámat, aki nyakig ült a bűzlő masszában, ez fájdalom volt számomra s hangosan felkiáltottam: „Apám, mit csinálsz te itt?” Ő, síró hangon válaszolt: „Lányom, ó lányom! A házasságtöréseim és a hűtlenségeim súlya süllyesztett ide.”
Szólj hozzá!
13.
szeptember
A TRE FONTANE-i MÁRIA-JELENÉS 13. rész. Az események nyilvánosságra kerülnek
| Szólj hozzá!Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
Az események nyilvánosságra kerülése
1947. május 22-e és 30-a között Bruno Tre Fontanébe ment. A rózsafüzér imája alatt megjelent neki a Szűzanya. Cornacchiola szomorúan észlelte, hogy a barlang elhanyagolt, és újból tisztátalan találkák és bűnbeesések helyszíne lett. Ezért írt egy felszólítást, melyet a barlang előtt függeszt ki. „Ne szentségtelenítsétek meg ezt a helyet tisztátalan bűnökkel! Aki bűnben él, bűnét hagyja a Kinyilatkoztatásbeli Szűz lábánál, menjen gyónni és töltekezzen irgalmasság forrásából! Mária minden bűnösnek jóságos anyja. Ez az, amit velem, bűnös emberrel is megtett, holott a Sátán harcos szolgája voltam, egy protestáns szektában, az Egyház és Szűz Mária ellenségeként élve.
Ezen a helyen 1947. április 12-én nekem és gyermekeimnek megjelent a Szűzanya azt kérve, hogy térjek vissza a Római Katolikus és Apostoli Anyaszentegyház kebelébe, amelynek törvényeit aztán Ő maga ismertette velem. A Végtelen Isteni Irgalmasság így nyerte meg engem, elszánt ellenfelét, aki most lábaihoz borulva esdeklek megbocsátásért és a kegyelemért. Szeressétek a Szent Szüzet, mert Ő mindannyiunk szerető édesanyja és szeressétek az Egyházat is gyermekeivel együtt! Védő köpenyét Ő tárja fölénk s véd meg bennünket az ördögi tettek elburjánzásától a világban. Imádkozzatok sokat, és akkor el tudjátok hessegetni magatoktól a test csábításait. Imádkozzatok!”
Pár napon belül ez a felszólítás a rendőrségre került, és hamarosan megkeresték a szerzőt. Kihallgatták Brunót és gyermekeit, megállapítva, hogy igazat beszélnek. Az Il Messaggero, Il Popolo, Il Giornale d’Italia napilapokban megjelent, jelenésről szóló cikkek után tömegével kezdtek jönni a zarándokok a jelenés barlangjához Tre Fontanéba.
(folyt. köv.)
Szólj hozzá!
A Római Katolikus Egyház szeptember 13-án ünnepli Aranyszájú Szent János püspököt és egyháztanítót. A prédikációiról és nyilvános beszédeiről híres egyházatyát halála után chrysostomosnak, azaz aranyszájúnak nevezték.
Aranyszájú Szent János 349-ben született Antiochiában, ahol egy pogány retorikatanárnál tanult, aki számos szónoki készségre megtanította és elültette benne a nyelv és az irodalom szeretetét. Miután pappá, majd püspökké szentelték, János művészien használta fel ezeket a készségeket szentbeszédeiben és a hitoktatásban.
Jánost az különböztette meg kortársaitól, hogy képes volt a Szentírás szavait a mindennapi körülményekre alkalmazni. Arra tanította az embereket, hogyan élhetik a mindennapjaikat az Evangélium szerint. Gyakorlati érzéke miatt szavai a mai napig is aktuálisak. Több mint ezer évvel halála után még mindig inspirálják a férfiakat és nőket az egész világon.
Bölcs mondásaiból:
„Ha nem ismered fel Krisztust a koldusban, nem találod meg a kehelyben sem.”
„Gyermekeinken olyan keresztnevet adjunk, amelynek szentjeit tiszteljük is otthonunkban!”
„Bármilyen igazságosak is a szavaid, mindent tönkreteszel, ha haraggal beszélsz.”
„Míg a bűn szégyent hordoz, addig a bűnbánat bátorságot. Tehát a bűn elkövetése a szégyen, nem a megvallása!”
„A magzat elpusztítása súlyosabb bűn, mint egy köznapi gyilkosság.”
„A férj és feleség szeretete az az erő, amely összetartja a társadalmat. Ha nem így van, minden összezavarodik és a feje tetejére áll.”
„Még ha az erény csúcsán állunk is, akkor is az irgalom által üdvözülünk.”
Forrás: aleteia.org nyomán
Szólj hozzá!
A Boldogasszony-kultusz népünk Szent István előtti hitvilágában gyökerezik. Az istenszülő szűz képzete már ott volt a magyarság egyisten őshitében. Népünk tehát nem a térítés során találkozott először az Istenszülő anyával.
Gellért püspök méltán figyelmeztette szent királyunkat, Istvánt arra, hogy a magyarokat legkönnyebben a Boldogasszony hitén át lehet a Római Katolikus hit kötelékébe vonni.
A szentistváni Országfelajánlás a Szent Koronával, földjével és népeivel, királynőnkké emelte Szűz Máriát, aki elfogadta ezt, és szent kezében tartja a Szentséges Magyar Koronát. Ezt követően a Szűzanyát nem csak Nagyboldogasszonynak nevezzük, hanem Boldogasszonynak is, mely tisztelet oly mértékben fokozódott, hogy eleinte nem mertek a gyermekeknek Mária nevet adni! Szent László megújította a népi Mária-tiszteletet, sőt országunkat Mária Országának – Regnum Marianumnak –, nevezte, és egyben széleskörűvé tette a Mária névadást is!
A szent Mária név kultusza kiterjedt a templomi titulusok és helynevek választására is. Míg a Kárpát-medencében kultikus név volt Jézus Anyjának neve, addig névünnepe (festum nominis Beatae Mariae Virginis) az Egyházban a Mária-ünnepek közt csak jóval későbbi keletű. Szent XI. Ince pápa intézkedésére vált egyetemessé, Bécs 1683. szeptember 12-én történt török ostrom alóli megszabadulásának emlékére.
Mária nevének eredete és jelentése több oldalról közelíthető meg.
Héberül MIRJAM. Jézus idejében a MARIAM formát használták. Az arám MARA (= Úr) szóból eredeztetve, jelentése Úrnő. A görög szentatyáknál három értelmezése szerepel: Úrnő; megvilágosító, tenger mirhája. Szent Jeromos 'a Tenger Csillagának' mondja. Temesvári Pelbárt szerint: A MÁRIA név öt betűje jelenti azt az öt hatalmas jótéteményt, amellyel elárasztja a földet.
M – (mater misericordiae et mediatrix) azt jelenti hogy ő az irgalmasság anyja, a világ szószólója.
A – (advocata) jelentése: hogy ő az emberi nem szószólója az Úrnál.
R – (reparatrix ruinae) azt jelenti, hogy ő mind az angyali, mind pedig az emberi romlás helyreállítója.
I – (Illuminatrix) jelentése: az egész egyház és a világ a megvilágosítója. Mert amint a nap megvilágosít minden csillagot, így Mária dicsőségének fényével megvilágosít minden szentet, angyalt.
A – (auxiliatrix) jelentése, hogy ő minden szükségben a segítség.
Az Egyházban egy ünnep létrehozása vagy eltűnése jelzi a kor Mária-tiszteletét és áhítatosságát. Ez igaz Mária névünnepre is, amelyre szeptember 12-én, Szűz Mária születésének nyolcadában emlékezünk, és amelyet az 1970-es reform után egy időre eltávolítottak a naptárból.
Ábrázolása: a Mária név betűiből összeállított monogram, mely egyben a szerviták attribútuma is.
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A lelki átalakulás 2
Amikor beléptek a templomba, egy pillanatig mindnyájan döbbent hallgatásba burkolóztak, majd a csendet Bruno oldotta fel, rámutatva a tabernákulumra és így szólt: „A Gyönyörű Asszony a barlangban azt mondta nekem, hogy itt van Jézus, aki az emberiség Megváltója! Korábban azt mondtam, ebben ne higgyetek, ezért tiltottam meg nektek, hogy imádkozzatok. Nagyot hibáztam, most már biztosan tudom és tudjuk, hogy Jézus itt van. Imádkozzunk és imádjuk Őt, némán!”
Erre Isola csendesen így szólt:
‒ Ha Jézus valóban itt van, akkor imádkozzunk!
Az apa bűnösségének tudatában szorongva kérdezte:
‒ Hát miféle imádságot tudsz?
Isola erre így felelt:
‒ Én tudom az Üdvözlégy Máriát.
‒ Hol tanultad? ‒ kérdezte az apja.
‒ Az iskolában! Te otthon megtiltottad, de az iskolában mindig együtt imádkoztam a többiekkel. Így én is megtanultam.
Bruno megindultan felelte:
‒ Ha tudod, akkor csak mondjad kislányom és mi majd utánad mondjuk!
Ezt követően együtt imádkoztak.
Az ima végezetével Cornacchiola gyermekeivel hazatért, otthon felesége Jolanda észrevette, hogy férje sápadt és szeme könnyes a meghatottságtól. Rákérdezett: „mi történt veled?” „Láttuk a Szűzanyát” – válaszolta Bruno.
Valahogy ekkor döbbent rá, hogy eddigi életében milyen fájdalmakat okozott a feleségének. Gyakran verte, csalta őt, még a Szűzanya megjelenése előtti éjszakát is házon kívül töltötte, a barátnőjével.
Szörnyű bűneit felismerve, Cornacchiola térdre esett felesége előtt és sírva kérte a bocsánatát. A meglepett és elérzékenyült Jolanda szintén térdre esett, Bruno pedig így szólt: „Tiszta szívből kérem, bocsáss meg a hűtlenségemért, és a neked okozott szenvedésekért, a megaláztatásokért, melyeket elkövettem. Nagyon sok rossz dolgot tanítottam neked, káromoltam az Eucharisztiát, a Szűzanyát, a pápát, a papságot és a Szentségeket. Egy ilyen hitvány bűnösnek jelent meg a Szeplőtelen Szűz Mária.”
Összeölelkezve mindketten sírva fakadtak és életükben először megpróbálták közösen elimádkozni a rózsafüzért. Így, a közös ima és a kölcsönös szeretet egységében maradtak egészen reggelig.
(folyt. köv.)
Szólj hozzá!
(folytatás) Ezek a szörnyű sötét alakok körülvettek és egyértelmű volt, azért jöttek, hogy magukkal vigyenek. El se tudják képzelni azt az ijedtséget, borzalmat és rettenetes felismerést, hogy az intelligenciám, jogi ismereteim, az akadémiai címem, egész tudományom, észbeli képességeim és társadalmi helyzetem semmit sem számítottak. Teljesen értéktelenek lettek. A bűnök tehát lehúznak a mélybe, egészen a hazugság atyjához. De ha mi sajnálatos mulasztásainkat és bűneinket (amiért a sátánnak kell fizetnünk), a Bűnbánat Szentségében Isten elé visszük (még a földi életben), akkor Isten fizet meg értük helyettünk! Gondoljanak bele! Jézus a saját vérével és életével fizetett a Keresztfán. És bizony minden alkalommal így van ez, ha vétkezünk. Ő, megszabadított a pokol kínjaitól, amit mi érdemeltünk ki, és amiért tartozásunk lenne a bűnök tulajdonosának. Jézus Krisztus megváltott minket. Jogot adott nekünk Országához, az Ő életéhez, mert Ő minket Isten gyermekeivé tett.
És akkor jöttek ezek a sötét alakok, hogy engem, mint tulajdonukat elvigyenek. Láttam őket, amint kijöttek a műtő falából. Sokan voltak, és hirtelen vettek körül. A tekintetükből gyűlölet, ördögi gyűlölet áradt, mert lélektelenek és belül teljesen kiégettek. Megborzadtam s rettegve értettem meg, hogy értem jöttek, hiszen az ő tulajdonuk vagyok! Ez világos volt előttem! El akartak vinni. El tudják képzelni a félelmemet? Színtiszta horror volt! Szellemi testem forogni kezdett a földön és menekülni kezdtem. Az anyagi testemre vetettem magam, mert a testembe akartam visszabújni, de az már nem fogadott be. Szörnyű félelemmel küszködtem. Lelkemmel futni kezdtem és menekülni. Nem tudom, hogyan, de átjutottam a falon. Nem akartam mást, csak elrohanni, s egy ugrással a semmibe kerültem. Egy alagút belsejébe jutottam, amely hirtelen odakerült és lefelé vezetett. Először még volt egy kis világosság. Olyan látvány fogadott, mint egy lép és olyan nyüzsgés volt benne, mint egy méhkaptárban.
Sok-sok ember volt ott, öregek, férfiak és nők, hangosan kiabáltak, durván, vad sörénnyel, csikorgatták a fogaikat. Megállás nélkül mozgattak lefelé, egyre lejjebb húztak a földbe, hiába próbálkoztam mindinkább kijutni. Egyre kevesebb lett a fény, s addig csúsztam ebben az alagútban, míg teljesen sötét nem lett. Tehetetlen voltam. Olyan sötétségbe merültem, amilyen a földön nincs, emberi szavakkal nem lehet leírni. Fölül teljesen világos volt, lejjebb pedig egyre sötétebb. El tudják képzelni, milyen öröm ért, amikor még a fényben láttam az édesanyámat. Ő egészen világos volt. Már évekkel ezelőtt meghalt. Egyszerre megértettem, hogy ezek a fehér ruházatok, amilyennel anyám, mint a nap, fel volt öltöztetve, azok mind a szentmisék voltak, melyeken részt vett földi életében. Nem volt lehetőségem anyámhoz menni és nála egy pillanatig is maradni. Védtelenül merültem bele a sötétségbe, amelyhez hasonló nincs. A föld legsötétebb éjszakája is déli világosság ehhez képest. De ott ez a sötétség szörnyű fájdalmat, horrort, szégyent okoz. Minden rettenetesen bűzlik. Egyre több ijesztő alakot és lényt lehetett látni olyan csúfakat, hogy el se tudjuk képzelni.
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A lelki átalakulás 1
Carlo kiáltott fel elsőnek: „Apa, nézd, még látszik a zöld palástja” – és kitárt karokkal szaladt a barlanghoz a távolodó Szűzanya után; azonban neki ütközött a sziklának és fájdalmában sírva fakadt.
Amikor a gyerekek érzékei visszatértek normális állapotukba, mindegyik azt kérdezte apjától: „Ki volt ez a Gyönyörű Asszony?” Miről beszélt veled?
– Ő volt a Szűzanya. Később mindent elmesélek nektek – mondta Bruno sápadtan, mert még mindig a mennyei élmény hatása alatt volt.
Aztán, mintha szeretett volna még egyszer megbizonyosodni róla, hogy mindez nem volt álom, elkezdte kikérdezni gyermekeit arról, hogy mit láttak. Elbeszélésükből kiderült, hogy ugyanúgy látták a „Gyönyörű Asszonyt”, de ők a beszélgetésből nem hallottak semmit. Cornacchiolának mindez azért is jelentett fokozott bizonyságot, mert egyáltalán nem értette, hogyan részesülhetett ilyen bűnös létére a Szűzanya megpillantásának isteni kegyelmében.
Az első dolga az volt, hogy gyermekeivel elkezdték a barlangot alaposan kitakarítani. Később így emlékezett erre: „Hirtelen, ahogy tisztogattuk a barlangot, a föld illatossá vált. Még a felszálló por is illatozott. Milyen csodálatos, intenzív illat volt! A föld illatozott, még a barlang falai is – egyszóval minden illatossá vált. Ez az élmény sírásra késztetett, a gyermekek pedig örömmel hangoztatták, szinte énekelték, hogy »láttuk a Gyönyörű Asszonyt«!”
Amikor befejezték, így szólt a gyermekeihez: „Mindig azt hangoztattam, hogy a tabernákulumban nincs ott Jézus, és hogy ez csak a papok által kitalált hazugság. Márpedig, nem mondtam igazat! Most megmutatom nektek, hol van Jézus.”
Aztán mindannyian lementek a dombról a közeli Tre Fontanéban lévő trappista apátsághoz – Szent Pál apostol mártírhalálának helyszínére.
(folyt. köv.)
Szólj hozzá!
126. Részlet Dr. Gloria Polo Ortiz, Akit villámcsapás ért c. megrázó tanúságtételéből, melyben beszámol a pokol torkából való visszatéréséről. 1995-ben villámcsapás érte. Elégett testrészei és belső szerveinek státuszából reális volt az orvosi vélemény, hogy menthetetlen. A szíve valóban le is állt és lelke elhagyta a testét. Egyik pillanatban még a kórterem egy pontjáról figyelte, az orvosok újraélesztő próbálkozásait, majd egyszer csak egy ismeretlen világba lépett, ahol szóltak hozzá és ő is beszélt rokonaival, majd felismerte az Úr dicsőséges jelenlétét. De nemcsak érzékelte Isten valóságát, hanem hallotta, amint az Úr számon kéri tőle szeretetlen életét. Ott és akkor szembesült leélt életének bűneivel, és a másokban okozott lelki rombolás felelősségével. Teljes intellektusával megélte a kárhozat realitását, mint az igaztalan és szeretetlen földi élet igazságos következményét. Isten irgalmasságát egy ismeretlen szegény ember őérte felajánlott böjtje, imádsága és a lelki üdvéért befizetett szentmiséje esdette ki számára, aki újsághírből értesült a ritka és tragikus balesetről. Az Úr visszaküldte a földi életbe, hogy tegyen tanúságot a földi élet felelősségéről.
Hallgassák csak, mi történt! Amikor ebben a borzalmas helyzetben voltam a kórházban, elképesztő rémület tört rám! Egyszerre csak azt látom, hogy valóban vannak démonok, akik most eljöttek, hogy magukkal vigyenek! A valóságban magam előtt láttam ezeket a félelmetes ördögöket. Nem olyanok voltak, mint amilyeneknek a földön elképzeljük, hanem sokkal borzalmasabbak! A tekintetük szörnyen ijesztő volt és mérhetetlen gyűlölet sugárzott a szemükből. Megértettem, hogy adósuk vagyok. Azért jöttek, hogy behajtsák rajtam az adósságot, mert elfogadtam a bűnre való ajánlatukat. Ezért fizetnem kell és az ár én magam vagyok örök életemmel. Eladtam a lelkem az ördögnek, mert így-úgy üzleti kapcsolatba kerültem vele. Szörnyű volt a tudata, hogy a bűneimnek ilyen végzetes következményei vannak. A bűnök a Sátán tulajdonai, nem adja ingyen, fizetni kell értük. Minden embernek tudatában kéne lennie ennek! Egyszerre csak minden bűnöm, amit az utolsó szentgyónásom óta elkövettem, életre kelt. A bűneinkért fizetni kell, nem csak a földi lelkiismeret furdalással, de fizetünk belső békénk elvesztésével, egészségünkkel és örök életünkkel! Ha törzsvásárlók lettünk a Sátán szupermarketjében, akkor már mindig csak az ő boltjában vásárolunk, mígnem a saját lelkünkkel fizetünk. Az övéi leszünk, elzálogosítva nála örök lelkünket. Az ördög legnagyobb trükkje, hogy megpróbálja elhitetni, hogy ő egyáltalán nem is létezik – és én bedőltem ennek! (DR. Gloria Polo Ortiz)
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
Minden kétséget kizárva
Mária tudatosította Brunóban, hogy sok lelki kínlódással teli nehézségen fog átmenni, sokan nem értik majd meg – de félnie nem kell, mert Ő maga fogja körülvenni anyai gondoskodásával. Így tanította: „A rózsafüzér kis Evangélium, a rossz erők betörését megakadályozó bástya. Imádkozd és erős leszel. Én veled leszek. Ez az Anyai ígéretem. Imádkozzatok és vezekeljetek. Az igazi vezeklés a kölcsönös szeretet és megbocsátás, a felebaráti szeretet parancsolatának megélése.” – Kérte –, hogy imádkozzon sokat, minden nap mondja el a rózsafüzért, olvassa a Szentírást, vegyen részt szentmisén, amilyen gyakran csak tud, imádja az Oltáriszentségben jelen lévő Jézust és rendszeresen részesüljön a bűnbánat szentségében. Arra is kérte, hogy imádkozzon a bűnösök megtéréséért, a hitetlenekért, és a keresztények egységéért az Egyházon belül. Azt mondotta: „Minden egyes hittel és szeretettel elmondott Üdvözlégy Jézus Szívéig ér.”
Hogy minden kételkedésnek elejét vegye, a Szűzanya már akkor – 3 évvel a Mennybevételéről szóló dogma kihirdetése (1950. november 1.) előtt – kimondta: „A testem nem romolhatott meg és nem indult bomlásnak. Halálom pillanatában Fiam és az angyalok eljöttek értem, hogy magukkal vigyenek”.
Mária megszerette volna szabadítani Brunót a vele való találkozás realitásának kételyeitől, ezért így szólt: „Olyan bizonyítékot adok át neked, mely megmutatja, hogy amit most átélsz, az valóban az Isteni valóság megtapasztalása, és nem a rossz lélek aljas játéka – mint azt majd 
hangoztatni fogják neked. Valamennyi paphoz, akivel mostanság találkozni fogsz, fordulj ezzel a kérdéssel: „Beszélhetnék Önnel, atyám?” – Ha azt válaszolja: »Ave Maria fiam, mit óhajtasz?« – ez lesz a jel, hogy ezt az atyát választottam ki számodra. Tárd ki előtte szívedet, s ő majd egy másik atyára mutat, mondván: Ő fog jönni megsegítésedre! Ez lesz az, aki előkészít téged az Egyházzal való kibékülésre.” Utána a Szűzanya könnyedén meghajolt, elfordult és eltűnt a barlang falán keresztül, lassan távolodva a Szent Péter-bazilika irányába..jpg)
Bruno így mesélte el: „Testem könnyűnek és súlytalannak éreztem. A barlang előterében még mindig csak azt a lapos tufa-követ néztem, amelyen sarutlanul ott állt a Szépséges Úrnő! A környezetünket olyan csodálatos illat hatotta át, mintha magában a Paradicsomban lettünk volna. Mindazáltal, a legkisebbnek és a leggonoszabbnak éreztem magam és tudom, hogy nem érdemeim miatt jelent meg nekem a Szűzanya, hanem mert egyszerűen eszközként akar felhasználni mások számára. Egy mondattal: felém fordult Isten irgalmassága!”
(folyt. köv.)
Szólj hozzá!
119. A Szent Szűz aggódó édesanyaként figyelmeztet, felhívja figyelmünket a világ veszélyes lelkiállapotára s az idő rövidségére. A zsoltár szavaival: „Ti akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket”. (Zsolt 49,22)
120. Az isteni büntetés elkerülésére, egyedül a megtérés (öntisztulás) az egyetlen lehetőség, épp úgy mint Ninive esetében! Ha Ninive megtér, megmenekül, de ha megmarad bűnében elpusztul (vö Jónás könyve).
121. A helyzet komolyságát növeli, hogy most nem egy próféta, hanem az Egyház Anyja közvetíti az üzeneteket és nem egy város-, de az egész emberiség – esetlegesen a kárhozattól való megmentéséről van szó! →
122. Péter apostol drámai szavakkal figyelmeztet: „a vétkes angyaloknak sem kegyelmezett Isten... Nem kegyelmezett a régi világnak sem..., amikor az istentelenek világára zúdította a vízözönt. A szodomaiak és gomorraiak városát is elhamvasztotta és végpusztulással büntette, intő például azok számára, akik a jövőben gonoszat tesznek” (2Pét 2,4-6). "Az örök tűz lett a büntetésük'' (Júd 7) Jézus szavai: „Ha meg nem tértek, épp úgy elvesztek mindnyájan.” (Lk 13,4-5) →
123. A Szentírásban több büntető ítéletről olvasunk, ami sok ember pusztulását jelentette, de éppen ezen történetek tanítanak (figyelmeztetnek) arra is, hogy Isten nem akarja büntetni az embert (Ninive), hanem jobb belátásra akarja bírni. „Talán örömöm telik a bűnös halálában – mondja az Úr –, s nem azt akarom inkább, hogy letérjen útjáról és éljen?” (Ez 18,23).
124. Sajnos, sokan azért szenvednek, mert nem járulnak szentségekhez, mely pedig az isteninek az ember számára elérhető formája. E táplálék nélkül kiszolgáltatottabbak vagyunk minden rossznak és szellemnek.
125. Fontos, hogy megbocsátás legyen bennünk szüleink, nagyszüleink és elhunyt őseink bűnei és mulasztásai iránt, melyeket akarva-akaratlan elkövettek az utódaik és miellenünk, s következményeit máig is szenvedjük!
Szólj hozzá!
117. A büntetés végső eszköz Isten kezében, amit sok ember „ökörlánccal” von magára (Iz 5,18), egyben tisztító esemény! A kárhozat csupán a megátalkodott ember osztályrésze, aki Isten törvényével szemben a kísértőre hallgatott és bűnbánat nélkül, öntörvényűen rendezte be az életét. Tudjuk: A törvénynek csak akkor van értelme, ha megszegését szankcionálják. →
118. A Szentírás és a hiteles magánkinyilatkoztatások sokszor hangsúlyozzák Isten irgalmasságát, hosszantűrő megbocsátó és végtelen jóságát (Neh 9,17). Találékony szeretetében a legvégsőkig elmegy, hogy a szegény bűnöst (Fatima) megmentse a magára vont büntetéstől. Ám Isten nem iktathatja ki eszköztárából a végső büntetést, ezzel ugyanis Ő maga nyitna kaput a szeretetével való visszaélésre. Világosan látnunk kell tehát, hogy az emberi életben minden rendkívüliség, betegség, halál és politikai fordulat, az elhatalmasodó bűn és a belőle fakadó életmód következménye, melyet az egyre bővülő terephez jutott sátán művel, tönkretéve mindent, sőt a kárhozat felé tuszkolva mindenkit, akit csak tud, hiszen „hazug, gyilkos és ordító oroszlán”. Mindannyian szüntelenül harcban állunk és ehhez természetfeletti segítséget kapunk a szentségekben. „Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselettel és hiú megtévesztéssel (Kol 2,8)! Vizsgáljatok felül mindent (1Tessz 5,21)! Ne vegyetek részt a sötétség meddő cselekedeteiben, inkább leplezzétek le őket (Ef 5,11-12). Kerüljétek a profán, újdonsághajhászó fecsegést, az álságos ellenvetéseket, amelyet némelyek elfogadtak, és a hittől elszakadtak” (Tim 6,20-21).
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
Imádkozzátok a rózsafüzért!
„A Gyönyörű Asszony” – aki egy Bibliát szorított a melléhez, úgy mintha Szent fiát ölelné gyengéden, így szólt Brunohoz: „Én vagyok aki a Szentháromságban vagyok, a Kinyilatkoztatásbeli Szűz, a Kinyilatkoztatás pedig Isten Szava, mely rólam is hírt ad. Te üldözöl engem, de már eljött a legfőbb ideje, hogy véget vess ennek. Térj vissza a Katolikus Egyház szent közösségébe és kövesd az Evangéliumot!”
A Szűzanya a pápáról és az Egyházról beszélve egyúttal arra is felhívta Bruno figyelmét, hogy a kinyilatkoztatás nem korlátozódik csupán a Szentírásra, de tetten érhető az Egyház Hagyományában is, amit az Egyház Tanítóhivatala kijelentett és nemzedékről- nemzedékekre átadnak, Krisztus ígéretének megfelelően: „Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra.” (Jn 16, 13); „Először is azt értsétek meg, hogy az Írásnak egyetlenegy jövendölése sem származik önkényes értelmezésből.” (2Pét 1,20) A Szentírás szövegének végleges hiteles értelmezését csak az Egyház Tanítóhivatala adja. A kinyilatkoztatás értelmezésére tehát két forrás áll rendelkezésre, a Szentírás és az Egyház Tanítóhivatala.
A Szűzanya hangja olyan volt, mint a legfinomabb muzsikaszó, gyönyörű alakja pedig a mennyei szeretet fényének sugarait árasztotta. Mária egy óra és húsz percen keresztül tanította Brunót. Egyfelől személyes, csak Brunót érintő dolgokról, másfelől az Egyház egészét érintő, különösen a papokra vonatkozó ügyekről, valamint a Szentatya részére is hagyott egy külön üzenetet.
Egyszer csak a Szent Szűz kezével a lábainál heverő fekete reverendára és egy a közelben fekvő összetört keresztre mutatva ezt mondotta: „Ez a jel utal arra, hogy hatalmas egyházüldözések jönnek majd és ennek következtében nagyon sokan kényszerülnek megválni reverendájuktól. Nagyon sok pap kényszerül ledobni. Az összetört feszület az általad összetört családi feszületet is szimbolizálja.
Isten ellenségei, különösen három dogmát támadnak:
1. Jézus Krisztus valóságos jelenlétét az Oltáriszentségben.
2. A Legszentebb Szűz Szeplőtelen Fogantatását és Istenanyaságát.
3. A pápa csalatkozhatatlanságát.”
A Szűzanya szavait így foglalhatjuk össze: Te tarts ki hitedben! Ha ez a három dogma él szívetekben, ezt valóságos hitként, szeretetben kell megélnetek. Hozz létre egy új közösséget, egy újabb társulatot, ez az én akaratom. Cselekedetekben éljétek és imádságban erősítsétek a hiteteket. Három kristálytiszta pont ragyogjon előttetek: Az 
Eucharisztia, a Szeplőtelen Fogantatás és a Pápa fősége! Imádkozzatok és mindennap mondjátok el a szentolvasót a bűnösök és a hitetlenek megtéréséért, valamint a keresztények egységéért, hogy egy akol legyen és egy pásztor.
Tudd, hogy földi testem romolhatatlan volt, mert bűn nélkül fogantattam. Isteni Fiam és az angyalok halálom óráján értem jöttek.
A sátán lángra lobbantja a világban a gyűlölet tüzét, minek következtében az eretnekségek elszaporodnak a világban. Az emberek, de a papok és püspökök közül is sokan hűtlenek lesznek a szent Evangéliumhoz és teret hódit az a hiedelem, hogy minden vallás üdvözít! Ez hatalmas tévedés, mert nincs üdvösség senki másban, csak Jézus Krisztusban! Az egész Földet megrázó földrengések és hatalmas természeti csapások lesznek! Soha nem látott járványok és háborúk fogják súlytani az embereket, mert nem tartanak bűnbánatot. De én minden jószándékot, imát és fohászt a javatokra fordítok, és a bűn szennyezte földdel rendkívüli csodákat művelek, az eltévelyedettek és hitetlenek megtérése érdekében. Mint kértem, a szentolvasót imádkozzátok, melynek óriási az ereje és gyakorlati cselekedetekkel bizonyítsátok a hiteteket! Ettől vagytok keresztények! (folyt. köv)
0
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A jelenés
Bruno Cornacchiola próbálta újra és újra valahogy felvenni a kapcsolatot a gyermekeivel, eléjük állt, de azok nem reagáltak az apjukra, mire ő elveszítve önuralmát sírva fakadt, mint egy gyámoltalan gyermek és felkiáltott: – Mi folyik itt?
Tehetetlenségében és félelmében karját az égre emelve segítséget kért: – Istenem, csak te tudsz nekem segíteni!
Amikor e szavakat kimondta, hirtelen két hófehér, áttetsző kezet látott arca felé közeledni. Az ujjak megérintették a szemét 
és mintha szeméről valami fátylat vagy hályogot húztak volna le.
Ekkor Brunó átmenetileg rosszul lett, de érzékelte, hogy valamilyen titokzatos fény vette körül. Egy másfajta valóságot tapasztalt, mintha a lelke kiszabadult volna a testéből, vagy legalábbis valamitől nagyon megszabadult volna. Térdre esett.
Ezzel egyidőben, leírhatatlan öröm és békesség szállta meg, valami olyan gyönyörűség, amilyet eddig sohasem érzett.
Kisvártatva Bruno visszanyerte rendes látását és észrevette, hogy a különleges fényárból egy fiatal, középtermetű, kreolos bőrű, szemita arcvonású női alak bontakozik ki, akinek gyönyörűségét emberi szavakkal nem lehet leírni.
A Hölgynek mélysötétbarna haja volt, 20-25 évesnek nézett ki és kb. 165 cm magas volt. Mezítelen lábáig érő zöld palástban állt. A palást alatti ruhája tündöklő hófehér volt, rózsaszín övvel átkötve, s az egész jelenséget aranyló sugárkoszorú vette körül. Jobb kezében a Bibliát tartotta mellén, bal kezét is ráhelyezve.
Első reakcióként Bruno örömében fel akart kiáltani, de nem jött ki hang a torkán. Időközben a helyszínen, csodálatos virágillat áradt.
Bruno Cornacchiola ekkor a gyermekei mellé térdelve, összekulcsolt kézzel ő is ismételte: „Bella Signora!”.
A Szűzanya megszólalt és megfedte Brúnót azért, mert üldözte őt, és hogy az eretnekekhez való csatlakozásával, Isten ellenségévé vált. Szeretettel kérte őt, hogy térjen vissza a Katolikus Anyaszentegyházba! Megígérte, hogy áldást és gyógyulást esd ki mindenkinek, aki eljön a jelenési barlangba és meghinti magát e helynek a porával. Buzgó és kitartó imát kért a hitetlenekért.
A Jelenést a gyermekek is látták, de a Szűzanya szavait nem hallották!
Évekkel később Bruno így mesélte a történetét: „Ha valaki az égi csoda különleges kegyelmében részesült, nem kívánhat semmi mást, mint hogy halála után az örökkévalóságig élvezhesse azt”. Mint elmondta, bizonyára ez a fehér ruhás hölgy volt az, aki a spanyol polgárháborúban egyszer megmentette az életét.
(folyt. köv.)
Szólj hozzá!
113. Hatalmas felelősség terheli azon országvezetőket, akik az anyagelvűséget és a liberalizmust tartják szellemi és gazdasági vezérelvüknek, mely lényegét tekintve antihumánus! Az így épített társadalmakban könnyen felveti a fejét az ateizmus, a lelketlenség és az okkultizmus. Pl. Albániában – a világ első deklaráltan is ateista államában –, a 45 éves kommunista uralom alatt a vallást képesek voltak totálisan betiltani, ezzel szemben a mágia és okkultizmus parttalanul elterjedt! – Isten ítélőszéke előtt felelni kell majd ezért!
114. Egyházi részről, már réges-rég meg kellett volna jelentetni egy (olcsó vagy ingyenes) felvilágosító füzetet a tárgyalt témánkról, életszerű, konkrét cselekvési tervvel!
115. Sajnos az ördögi zaklatásban szenvedő, s az Egyháztól segítséget kérő emberek panaszaikkal gyakran kimosolygást és elutasítást kapnak. Ezzel szemben – mondjuk –, ha egy szektához vagy mágushoz fordulnak, azok „megértőn” készséggel segítenek! Aztán mire a „kereső ember” észbe kap, már alaposan ki van használva, és még mélyebbre süllyedt démoni kiszolgáltatottságában, mint annak előtte volt, holott a Kinyilatkoztatás, a Szentségek, az oldás, a kötés és az ördögűzés...!?
116. A Biblia szerint Isten az elhatalmasodó bűnök egy határán megálljt parancsol. Előbb azonban bűnbánatra és megtérésre szólít fel az Egyház Anyja, Mária által. Ha ez hiábavalónak tűnik, a konok ember magára vonhatja a környezeti és testi pusztulást, sőt, örök boldogságát is elveszítheti. Az örök kárhozat, a „második halál” kinyilatkoztatása világosan erre utal (Jel 20,14; 21,8).
Szólj hozzá!
Az alábbi válaszos-imát, tiszteletreméltó kármelita Marton Boldizsár
– Marcell atya kézirata nyomán készítette a szerkesztő!
Ave Maria! Sis benedictus!
Kis Szűzanya, Szeplőtelen Fogantatás – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság legédesebb Ajándéka – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki pólyájában az Üdvösség Reménye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki kezecskéjével az Ég Urát fogva tartja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki pólyában is a mindenséget igazgatja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit a Szeretet magának teremtett és megőrzött – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság tündöklő Boldogsága – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Örök Szeretet Leánya – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentlélek Választottja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten egyetlen Kedvese – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság legédesebb Mátkája – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akivel a Szeretet frigyet kötött – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Istentől megáldott Szűz Ara – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az üdvösség ruhájában ékes Menyasszony – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akiben Istennek kedve telik – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akiben az Örök Szeretet gyönyörködik – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit az Ég és Föld csodál – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Szerelem Zsengéje – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki a Szép-szeretet Anyja lettél – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a völgyek tövisei közt érintetlen Liliom – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, harmatos fehér Rózsa – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az istenszeretők Erőssége – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Kármel Ékessége és Fénye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a tündöklő hajnal legszebb Sugara – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, ránk sugárzó tiszta Fénysugár – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a lepecsételt mennyei Forrás – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a paradicsomkert legszebb Lilioma – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a túláradó kegyelem Árja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit körülvesz az imádság Illata – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, kicsiny lelkek mennyei Mannája – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Örök Világosság Ragyogása – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Béke Szentélye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Kegyelem Tükre – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akinek Szíve az isteni Szeretet Lángoló Tűzhelye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Isten Jóságának Hasonmása – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, minden malaszttal teljes – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten átható Áldása – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Újszövetség Szűzi Papja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten Bárányának áldozati Oltára – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a legragyogóbb Tabernákulum – Üdvözlégy! Kis Szűzanya, a mi leghűbb Szerelmünk – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, örökre Tiéd a szívünk – Üdvözlégy!
Üdvözlégy Kis Szűzanya, az Isteni Irgalom Reménye, életünk,
édességünk üdvözlégy! Hozzád kiáltunk e siralom völgyében,
ahol előttünk jártál csendben, szép-szeretetben.
Fordítsd felénk irgalmas szemedet és plántáld belénk erényeidet,
hogy teljesen krisztusivá váljunk!
Üdvözlégy Kis Szűzanya, üdvösségünk Reménycsillaga, üdvözlégy,
mindörökkön örökké hű, édes kis szerelmünk!
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A gyermekek extázisban
A lányka sietve oda is szaladt a barlanghoz és meggyőződött, hogy a barlangban nincs senki. Visszafelé jövet azonban hirtelen térdre esett, összekulcsolta kezeit és a barlang felé nézve ő is elkezdte mondogatni: „Bella Signora!” (Szépséges Úrnő!)
Apjuk teljesen elképedt és idegesen azt gondolta, hogy a gyermekei tán gúnyt űznek belőle. Magához hívta Carlót, aki még mindig a labdát kereste és megkérdezte tőle:
‒ Miféle játékot űztök ti itt, talán összebeszéltetek?
Ám a fiúnak csak annyi ideje volt, hogy rávágja: ‒ Nem! ‒ és máris térdre esve, ugyan olyan magasztosan ismételgette „Bella Signora!”
Cornacchiola ettől már kikészült és ingerülten felkiáltott:
‒ Na most aztán elég a hülyeségből, azonnal álljatok fel! – de a gyermekek meg se mozdultak a szavára.
Erre aztán dühösen megragadta Carlót és durván fel akarta állítani, de mintha egy több tonnás szobrot próbált volna megmozdítani. Ugyanezt próbálta a másik két gyermekkel is, de ők is mozdulatlanul és mozdíthatatlanul térdepeltek.
Ez a hihetetlen esemény egészen megrémisztette az apát. Úgy érezte, mintha rontás érte volna a gyermekeit. Azt hitte, hogy talán valami varázsló vagy katolikus pap van a barlangban, aki meghipnotizálta őket.
Kiabálni kezdett, hogy hagyja el a barlangot akárki van is ott, de csak saját hangjának üres visszaverődése volt a válasz.
Ekkor Cornacchiola berohant a barlangba, hogy öklével űzze ki a rejtőzködőt. A barlang azonban üres volt, poros, ürüléktől mocskos és szemetes. Még egyszer megpróbálta a térdeplő gyermekeket lábra álltani, de lehetetlen kísérlet volt.
Kétségbeesésében segítségért kezdett el kiabálni – de senki nem válaszolt. Elkeseredve visszatért a térdeplő gyermekekhez, akik összekulcsolt kezekkel egyfolytában ugyanazt ismételgették, mintha transzban lennének: „Bella Signora! Bella Signora!...”
(folyt .köv.)
Szólj hozzá!
109. A New Age lényegében az ókori gnoszticista eretnekség modern változata. Sok szellemi elődjéhez hasonlóan (mint pl. a Marxizmus), ez a „vízöntő eszme” is a Földön akarja megvalósítani a mennyországot. Ez nem valami „szociális program”, hanem az ősbűn tagadása, az Isten ellen való történelmi méretű teremtményi lázadás szervezése, engedelmesség a sátán ős-akaratának: „Lépjetek át Isten akaratán, nélküle akarjatok nem ismert tudást szerezni, nélküle valósítsátok meg magatokat, s lesztek mint az Isten”. →
110. A New Age legfőbb elve és célja a tudomány, az okkultizmus- és a vallások összemosása, sőt egy totális világkormány megteremtése! Hirdetik a reinkarnációt, mely ellentétes az irgalmassággával, mivel nem ismer részvétet a szenvedők iránt – mondván –, hogy ők „előző életük bűneit törlesztik csupán” um. „tisztulnak”! Az ember halhatatlan isten, és isteni képességeinek kibontásához nélkülözhetetlen a „kozmikus tudat” – az „erővel” való egyesülés –, mely teljességgel csak a luciferi „iniciáció” (beavatás) révén érhető el, ez legvégső tervük, s mint hirdetik „ez lesz a világ gyógyulása”! Ám, az Isten nélküli világ, a pokol!
111. A New Age négy célkitűzése: A vallások összemosása, deszakralizálása. A szexuális forradalom és szabadság. A kábító- és tudattágító szerek, valamint az eksztatikus ritmusok hatásainak alkalmazása. Az Egyház óva int a szektákhoz vagy a démonokhoz fordulástól, a halottidézéstől s minden más praktikától! Az asztrológus, a tenyér és kártyajós hamisan hirdeti, hogy képes lerántani a leplet a jövendőről. Mindez ellentmond annak a szerető félelemnek, bizalomnak és imádásnak, mellyel egyedül Istennek tartozunk. (vö ÚK. 2116)
112. XIII. Leo pápa 1884. október 13-án szentmiséjét követően, a tabernákulum közelében párbeszédre lett figyelmes, melyben a sátán újabb évszázadot kért az Úrtól, bebizonyítandó a teremtés kudarcát. A pápa összeesett és orvosai még a pulzusát sem észlelték. Néhány perc múltán azonban a pápa magához tért és izgatott hangon így kiáltott fel: „Ó mily szörnyűséges látványban volt részem!” Lelki szemeivel látta ugyanis a gonosz lelkek jövőbeni ténykedését a világban. Ezt követő első tevékenységeként, megírta az ismert Szent Mihály imát – elrendelve –, hogy minden szentmise után mondani kell. A liturgikus reform óta sajnos, ezt csak kevés templomban teljesítik! →
Szólj hozzá!
SZENT MÁRK, ISTVÁN és MENYHÉRT KASSAI VÉRTANÚK
Szeptember 7.
Körösi Márk: Krizevac (Horvátország), 1588. Grodziecki Menyhért: Czeszyn (Szilézia), 1584. Pongrácz István: Alvinc (Erdély), 1582. Vértanúságot szenvedtek: Kassa, 1619. szeptember 7.
Neveik sorrendje, a régebben föltételezett születési sorrendet tükrözi. Az újabb kutatások szerint azonban valószínű, hogy – a születési helyéről Körösinek nevezett – MÁRK, volt a legfiatalabb. 1611-ben, huszonhárom éves korában iratkozott be a római Collegium Germanico-Hungaricumba, s eszerint születési éve: 1588. Születési helye a horvátországi Krizevac (= Körös). Családi neve valószínűleg Stjepinac. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahonnan pappá szentelve 1615-ben tért haza. Rövid körösi tevékenysége után Pázmány érsekprímás fölfigyelt rá és meghívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója. Ezidőben vett részt azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán 1619 júliusában tartottak, s amelynek végén későbbi vértanútársa, Grodecz Menyhért letette utolsó szerzetesi fogadalmát.
MENYHÉRT, családi neve Grodziecki, a sziléziai Czeszynben (Tesin, Teschen) született – a galíciai Grodekből származó – lengyel családban, valószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.
ISTVÁN az ősi szentmiklósi és óvári Pongrácz-család sarja. 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita novíciátusba, ahol együtt volt Grodzieckivel. Klagenfurt, Laibach (ma Ljubljana) és Graz következett ezután. 1615-ben került Homonnára a jézustársasági kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, nemcsak a helyőrség magyar ajkú katonái, hanem a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztorának. Érkezését megelőzte a híre: homonnai működése annyira sikeres volt, hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres kassai prédikátora fölpanaszolta, hogy ,,amíg ez az egy jezsuita él, addig felekezetünk nem remélhet nyugtot''. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek protestáns hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.
Midőn Rákóczi György hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek. A várost védő Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak látta a harcot, különös tekintettel, hogy a város protestáns vezetés alatt állott. Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták a megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, s elhurcolták Erdélybe. Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is.
Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házi-kápolnájának sekrestyése, István atya nyöszörgésére lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat és Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz atya tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok kegyetlenségének. Így húszórás kínlódás után István atya is meghalt...
Az első, akinek sikerült méltóbb helyre hozatni és eltemettetni a 3 vértanú holttestét, özvegy Gadóczy Bálintné volt. Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte föl Forgách Zsigmondnak, a királyi nádornak a feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a föltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Ez megtörtént és a hitéről meg nem feledkező asszony piros selyembe burkoltatta a drága ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta innen a nagyszombati klarissza zárda templomába. E rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék.
Boldoggá avatásuk eljárását még 1628-ban indította el Pázmány bíboros, de az csak 1905-ben vezetett sikerre, amikor Szent X. Pius pápa január 15-én népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával 1995. júliusban szentté avatta őket.
Eperjessy István, a sekrestyés vallomásából tudjuk a következő részletet:
Rákóczi... először Körösit akarta megtörni... Előkelő emberekből álló küldöttséget menesztett hozzá, melynek szónoka... arra kérte, pártoljon át Bethlenhez, tagadja meg hitét, kövesse Kálvin vallását, s az esetben nemcsak szabadságát nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki apátság birtokait is. A csábítást végig kellett hallgatnia Pongrácznak is, aki... így szólt a vesztegetőhöz: ,,Úgy látszik, az ördög ábrázatát viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te csalárd ember!'' De megfelelt neki Körösi is: ,,Értem, mit akar Rákóczi, és mit a főrendek. De a széplaki jószág se nem az enyém, hogy valakinek elajándékozhassam, se nem az uraké, hogy tőlük elfogadhassam; annak minden jussa az esztergomi káptalannál vagyon. Ami pedig vallomását illeti, mondd meg Rákóczinak: "Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem hogy ezzel az elhajlással híremet és lelkemet pokolra vessem. Tudja meg, vannak a római eklézsiában, kik gyönyörűségesnek tartják Istenért meghalni. Tudja meg, vannak az esztergomi káptalanban férfiak, akiknek szokásuk nagy dolgokat cselekedni s el is szenvedni.'' – Így állta ki az első próbát; utána mindhárman térdre borultak és Te Deum-ot énekeltek. Ezt követően a protestánsok, szörnyű kínzások közepette kivégezték őket!
Kérünk, Istenünk, segítsen minket szent vértanúid, Márk, István és Menyhért könyörgése, hogy akiknek győzelmével dicsőítünk Téged, azoknak Katolikus hitbeli állhatatosságát kövessük! ( Forrás )
Szólj hozzá!
106. A kinyilatkoztatás mélyreható tanítást ad a bűn veszélyéről. Ha az ember teret enged a sátánnak ahelyett, hogy ellenállna és megfutamítaná! Ennek következtében, a sátán szabadon teszi tönkre az életét, a környezetét és örök sorsát. Így mennek tönkre családok, válnak ellenségessé addig békés közösségek és törnek ki háborúk a világban. Ezek mind a bűn természetes következményei! Amikor Isten az egyén vagy az emberiség érdekében pontot tesz a bűn elhatalmasodására, segítő, igazságos ítéletét büntetésként élik meg az emberek (melyet persze elkerülhettek volna!) De Isten ezek bekövetkezte előtt gyakran figyelmeztetést küld, egykor a prófétái által, korunkban pedig az Egyház Anyját küldve, hogy közvetítse számunkra irgalmasságának lehetőségét. Ezt nevezzük Mária-jelenéseknek, melyek mindegyike a megtérést és a kilátásban lévő büntetés elkerülhetőségét hirdeti.
107. A divatba jött új okkultizmus, az „ezoterika” tudatosan törekszik összekeverni az eddig helyükön volt értékeket, szimbólumokat, hogy felcserélhetők legyenek egymással a jó és a rossz. Néhány évtized óta, ijesztő méreteket öltött a kisgyermekeknek és a fiataloknak szánt horrorisztikus, démoni figuráktól bizarr, mágikus elemekkel teli és a keresztény értékrenddel ellentétes szimbolikákra épülő mesekönyvek, mesefilmek sokasága. Sajnos az ezekből megismerhető torz és démoni figurák töltik be egyre inkább a gyerekszobákat. Így a „jószívű sárkány”, a „segítő varázsló”, a Pókember, az ufók, sőt, maga a „dzsiárdzsónak” öltözött ördögfigura, melyek mind alattomosan és szülői „felügyelet mellett” lopóznak be az ifjú szívekbe. Az eredmény: iskolai mészárlások! Egy közvélemény kutatás során kiderült, hogy a tizenévesek azt hiszik, csupán egyszerű bebeszélés a krisztusi Megváltás. Ezzel szemben, teljesen valóságnak tartják a sátán produkálta UFÓ-kat... →
108. A szülőknek olyan tekintélyük és hatalmuk van saját gyerekeik felett, mint senki másnak.
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A Tre Fontane-i erdős parkban 2
Az árokrézsűn lefelé haladva az apa időnként szólongatta a kisfiút, így kontrollálva, hogy a gyerek ott van, ahol hagyta. Egyik pillanatban azonban már nem hallotta a válaszát, idegesen visszatért a helyéhez. Gianfranco azonban már nem volt ott. Úgyhogy az apa kiabálva kereste a kisfiút a bokrokban és a sziklák között.
Mígnem, idegörlő percek után végre rátalált a kis Gianfrancora, aki térdepelve, összekulcsolt kezekkel nézett a barlang felé, nagy elragadtatással és leírhatatlan örömmel ismételte: „Bella Signora!” (Gyönyörű Asszony).
A kicsi, szünet nélkül hajtogatta e szavakat, mintha imádkozna valakihez ‒ ő ‒, aki meg se volt keresztelve. „Mit beszélsz te kisfiam? Mit látsz?” – kérdezte az apja. A gyerek azonban nem válaszolt; annyira lekötötte figyelmét a látvány.
A gyerek furcsa viselkedése idegesítette és aggodalommal töltötte el Brunót: „Hiszen gyermekeimet senki sem tanította imádkozni. Talán valami furcsa játékot gondoltak ki ezek maguknak?” – morfondírozott magában.
‒ Isola! Te tanítottad Gianfrancot erre a „Bella Signora” nevű játékra? – kérdezte lányától.
‒ Én ilyen játékról még nem is hallottam! – válaszolta a kislány ártatlanul, majd hozzátette: ‒ Biztosan ott bent van valaki!
(folyt. köv.)
Szólj hozzá!
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A Tre Fontanei erdős parkban 1
Bruno Cornacchiolának a buzgó adventista szónoknak kész vázlata volt már, és ezt kívánta bibliai idézetekkel kiegészíteni. Beszédterve másról sem szólt, mint annak bizonygatásáról, hogy az Eucharisztia tisztelete kárhozatos bálványimádás, Szűz Mária csak egyszerű asszony volt, korántsem fogantatott szeplőtelenül, a mennybe sem vétetett fel, Jézusnak pedig több testvére is volt stb. Így aztán bibliájának belső előlapján felírta emlékeztetőül: „Ez lesz a Katolikus Egyház és a pápa halála”.
Az úthoz közel talált egy tisztást, ahol tábort ütöttek. A gyerekek labdázni kezdtek, apjuk pedig jegyzeteivel és a Bibliával szenvedélyesen nekilátott beszéde kidolgozásához.
Érdemes hozzátenni, hogy Cornacchiola intelligens ember volt, jó kommunikációs képességekkel. A vitákban éles nyelvéről volt híres, emellett ráadásul erőszakos és indulatos is. Annyira gyűlölte a Mária-tiszteletet, hogy mindent elkövetett annak érdekében, hogy az embereket meggyőzze saját igazáról és mindenkit a „Hetednapi Adventisták” tagjaivá nyerjen meg.
Miközben Bruno egy eukaliptusz fa alatt ülve jegyzetelt, a gyerekei labdája kétszer is elgurult. Másodszorra azonban, semmiképp sem sikerült megtalálniuk. Szólították tehát apjukat, hogy segítsen nekik a felkutatásában. A tízéves Isola a keresés közben vadvirágot szedett édesanyja számára.
Mielőtt apjuk a 7 éves Carlóval elindult volna a labda után, Bruno utasította a 4 éves Gianfrancót, hogy ne mozduljon el a helyéről amíg vissza nem tér, lányát pedig megkérte hogy figyeljen a kisgyerekre.
(folyt.köv.)
(Korabeli fotó a Tre Fontane-i parkról.)
Szólj hozzá!
100. Az említett folyamat felgyorsulni látszik a globalizáció, különösen az „Istennel szembeni autonómiát” hirdető New Age mozgalom térhódítása révén, melyről X. Piusz ezt nyilatkozta: „Az összes eretnekség végső össze-foglalása.” →
101. Általánosan megfigyelhető, hogy az Evangéliumot, a katolicizmust és a Pápa személyét, minden módon igyekszenek kikezdeni, megfélemlíteni – nem kevesebb céllal –, minthogy az Úr személyét egyszerű „Jézusotok”-ként, szupersztárként, a megváltás tényét pedig ámításként igyekszenek beállítani. A szentségi jelenlétet „kárhozatos bálványimádásnak” degradálják. Ál-evangéliumok, ál-történeteinek ál-kutatási eredményeit jelentetik meg, rombolásként (Da Vinci kód, Júdás evangéliuma, protestáns Káték, stb.) Ez a Gonosz műve! Úgy védekezhetünk, ha nem nézzük, nem olvassuk és nem terjesztjük!
102. Ez a hamiskodás az ál-evangéliumokkal már Jézust követően elkezdődött, ám a médialehetőségek mára milliószor nagyobbak, így tehát hatalmas tömegeket tudnak elérni, az elidegenítés, a megtévesztés alig leplezett szándékával! „Akinek van füle a hallásra, hallja meg!” →
103. Ratzinger bíboros a Hittani Kongregáció vezetőjeként való két megnyilatkozása: „Akinek világos képe van korunkról, ennek sötét oldalairól, láthatja azokat az erőket, amelyek azon munkálkodnak, hogy szétverjék az embereket összekötő kapcsolatokat.” „Van valami ördögi abban az aljas közönyben, amivel a pénz nevében tönkreteszik az embert, kihasználva gyöngeségét és megkísérthetőségét. Pokoli az a nyugati kultúra, mely bebeszéli az embernek, hogy az élet egyetlen célja a gyönyör és az egoista önzés!”
104. Ahol kiszorítják a keresztény nevelést, ott csakhamar pusztulnak a keresztény erkölcsök, elhatalmasodnak a tévelyek sötét rémei, és vakmerően üti fel fejét a gonoszság. (vö XIII. Leó Humanum genus)
105. Jácinta így szólt Lúciához: Ha eljön az idő, hogy erről szólj, akkor ne bújj el! Mondd meg mindenkinek, hogy Isten a kegyelmeket Mária Szeplőtelen Szívén keresztül adja nekünk. Az embereknek általa kell kérniök ezeket. Jézus Szíve azt akarja, hogy Vele együtt égi Anyánk Szívét is tiszteljék. A békét égi Anyánktól kell kérni mert Isten rá bízta ezt. Bárcsak minden szívnek átadhatnám azt a lángot, amely a szívemben ég, amellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem! (Fatimáról beszél Lúcia nővér, IV. 2006. 127-128. A továbbiakban: LN)
Szólj hozzá!
97. Különös nehézsége az evangelizációs munkának az, hogy a sátáni gondolat sokszor tetszetős eszmék köpenyében jelenik meg, s az emberi jogok címén, a felvilágosult ember nevében és érdekében kerül terjesztésre.
98. Sajnos az utóbbi időkben az ördögűzést igyekszenek megszüntetni vagy legalábbis erősen ellaposítani. Elsőként az exorcizmusnak a keresztelő rítusból való elhagyása hathat mélyrehatóan, mivel ez minden katolikus keresztényt érint. Ezt a változást többek között Karl Rahner és tanítványa, Herbert Vorgrimler sürgette. „Remélhető, hogy e rítus átdolgozásakor az ördögök kiűzése is eltűnik” – fogalmazott a két teológus közvetlenül a zsinat után. Ez elárulta a hagyományos ceremóniával szemben érzett ellenszenvüket, miként az sem véletlen, hogy az „ördögök kiűzése” kifejezést választották, mely hamis asszociációkat ébreszt. Holott az Egyház, amikor az exorcista rítust katekumeneken és megkeresztelendőkön végrehajtotta, tudatában volt, hogy nem tényleges megszállottságtól, hanem a Sátánnak a megkereszteletlen emberek fölötti szellemi hatalmától mentesít! (Kivéve persze az Istenembert és az Ő szeplőtelenül fogantatott Édesanyját)! →
99. Sokan a felvilágosítás hiányában nem ismerik, vagy már meg is feledkeztek ezen igazságokról. Így gyorsan növekszik azok száma, akik kijelölt tanítókra, ember alapította vallások hirdetőire, álpróféták üzeneteire hallgatnak, sokan pedig mágikus, ezoterikus és démonikus eszközöket használnak boldogulásukhoz. Ezektől óva intenek a szakemberek, sőt még emléktárgyként, szobadíszként sem ajánlatos pogány istenségek, totemek, guruk, nagymesterek képmásait, démonikus eszközöket, vagy mágikus irodalmat környezetünkben tartani, pláne forgatni. Ide sorolhatók a „démon-hívogató” őspogány ritmusok döngetése (még tudatlanul is), mint a sátánt dicsőítő metal és a keményrock zene hallgatása. Az emberek szélesedő körben fordulnak el az igazság meghallgatásától és mesékre hajlanak (vö 2Tim 4,4). A logikus következmény: egyre nagyobb teret kap a sátáni tevékenység és lassan társadalmi, sőt világméretűvé növekszenek. →
Szólj hozzá!
Forrás 1 Forrás 2
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A szektás hit lelki gyümölcsei
1939-ben, a családjához való hazatérését követően a római ATAC Közlekedési Vállalatnál dolgozott, kalauzként. Ebben az időben lépett kapcsolatba a „Hetednapi Adventista Mozgalommal”.
A családjában az volt az első "akciója", hogy minden szentképet a tűzbe dobott, a Feszületet és a Madonna szobrát pedig dühödten széttörte. Szerencsétlen felesége hiába könyörgött, hogy a "Pompeji Szűzanya" képét ne bántsa, mert az előtt imádkozott a kislányával, hogy épségben hazatérhessen Spanyolországból, de Bruno rendíthetetlen volt!
Lelkesen és merészen dolgozott, hamarosan az adventista római és Lazio-i ifjúságot buzdította előadásaival. Propagandista lett.
Tekintve, hogy a Katolikus Egyház ellenségei mindenkor Krisztus földi Helytartóját támadták (ma is!). Bruno azonosult ezzel a látásmóddal, mint akinek valami furcsa szemüveg került a szemére, mindjárt másképp látta a hitet és a világot, legfőbb ellenségének az Egyházat és az Antikrisztust megszemélyesítő pápát tartotta.
A feleségét és a gyermekeit természetszerűleg belekényszerítette az adventista gyülekezetbe.
Képzését követően a Fiatalok Adventista Missziója igazgatójának nevezték ki Rómában és Lazióban.
Cornacchiola fáradatlan elvetemültséggel harcolt a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa ellen. Ezért 1947-ben azt a feladatot kapta, hogy tartson beszédet a Piazza della Croce Rossa téri nagygyűlésen, és beszédével tegye nevetségessé az Eucharisztia és a Szent Szűz tiszteletét. Bruno ezt nagy megtiszteltetésnek érezte és képességeihez mérten alaposan fel akart készülni erre. Ezért április 12-én 3 gyermekével, a 11 éves Isolával, a 7 éves Carlóval és a 4 éves Gianfrancóval (aki harmadikként már meg sem volt keresztelve) kiutaztak Róma külterületére – Tre Fontanéba ‒, hogy ott a természet lágy ölén a gyermekek futkározhassanak, amíg a "szónok" felkészül a beszédére.
Ez a nap szombatra esett, és a római tavasz teljes pompájában ragyogott.
(folyt.)
Szólj hozzá!
Jézus Szíve litánia
Uram, irgalmazz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!
Krisztus, hallgass meg minket!
Mennybéli Atyaisten! — Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten!
Szentlélek Úristen!
Szentháromság egy Isten!
Jézus Szíve, az örök Atya Fiának Szíve — Irgalmazz nekünk!
Jézus Szíve, a Szűzanya méhében a Szentlélektől alkotott Szív,
Jézus Szíve, az Isten Igéjével lényegileg egyesített Szív,
Jézus Szíve, végtelen fölségű Szív,
Jézus Szíve, Isten szent Temploma,
Jézus Szíve, a Magasságbelinek szent Szekrénye,
Jézus Szíve, Isten háza és a mennyország Kapuja,
Jézus Szíve, a szeretet lángoló Tűzhelye,
Jézus Szíve, az igazságosság és szeretet Tárháza,
Jézus Szíve, jósággal és szeretettel teljes Szív,
Jézus Szíve, minden erény Mélysége,
Jézus Szíve, minden dicséretre legméltóbb Szív,
Jézus Szíve, minden szív Királya és Központja,
Jézus Szíve, amelyben a bölcsesség és tudomány összes kincsei megvannak,
Jézus Szíve, amelyben az Istenség egész teljessége lakozik,
Jézus Szíve, amelyben a mennyei Atyának kedve telt,
Jézus Szíve, amelynek teljességéből mindannyian merítettünk,
Jézus Szíve, az örök halmok kívánsága,
Jézus Szíve, béketűrő és nagy irgalmasságú Szív,
Jézus Szíve, dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzád folyamodnak,
Jézus Szíve, az élet és szentség forrása,
Jézus Szíve, vétkeinkért Engesztelő Áldozat,
Jézus Szíve, gyalázatokkal tetézett Szív,
Jézus Szíve, gonoszságainkért megtört Szív,
Jézus Szíve, mindhalálig engedelmes Szív,
Jézus Szíve, lándzsával átdöfött Szív,
Jézus Szíve, minden vigasztalás Kútfeje,
Jézus Szíve, Életünk és Feltámadásunk,
Jézus Szíve, békességünk és engesztelésünk,
Jézus Szíve, bűnösök Áldozatja.
Jézus Szíve, benned remélők Üdvössége,
Jézus Szíve, benned kimúlók Reménysége,
Jézus Szíve, minden szentek Gyönyörűsége. Irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Irgalmazz nekünk!
Szelíd és alázatos szívű Jézus!
Alakítsd szívünket a te szent Szíved szerint!
Könyörögjünk! Mindenható örök Isten! Tekints szeretett Fiad Szívére és arra a dicséretre és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében irántad lerótt. Adj megengesztelődve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek. Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Szólj hozzá!
Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: 'Jön az eső', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: 'Forróság lesz', és meglesz.
Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, a mai idők jeleit miért nem ismeritek fel? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? (Lk 12,54-57)
.jpg)
1 komment
94. Istentől kapott eszközeinkkel – bár harcok árán – kell száműznünk egyéni és közösségi sorsunkból a démoni erőket, ezáltal valósítva meg azt az egységes, egészséges és boldogabb földi életet, melyben „még az ég is kékebb”. Leszögezendő azonban, hogy Krisztus ereje örök és töretlen, Egyháza pedig betölti üdvös világtörténeti szerepét, tehát az evangéliumi mag mindig életképes! Ha mégis úgy tűnik, hogy környezetünkben nincs átütő ereje az Örömhírnek, akkor ott a befogadó „talajjal” vagy a „magvetővel” van probléma! És ez megint az egyéni és közösségi felelősség kérdése! Mert ha a sötétség fejedelmének cselszövéseire – munkálkodásának tipikus terepeire –, továbbra sem hívjuk fel hatékonyan embertársaink figyelmét, ha az evangelizációs tevékenységünk, óvakodó vagy erőtlen, természetszerűleg elhatalmasodik a bűn, annak minden következményével és fenn áll a tömeges elkárhozás veszélye!
95. A megtérés és tisztább látás súlyos akadálya az értékrendek világméretű átrendeződése a pénz és az élvezetek javára. Sajnos, a gazdagodásvágy, a szórakozás vagy a szexualitás, aránytalanul túlzott hangsúlyt kap a társadalmi kapcsolatokban annál, mint amennyit helyénvalón érdemelne. Az élvhajhászat szinte életcél nagyságrendre van emeltetve, holott elhangoló s megkötöző erejénél fogva épp az „életből” való kizárást eredményezheti! Ezzel szemben generációk nőnek fel, akik nem, vagy alig ismerik a Kinyilatkoztatást, egyre-másra veszítik el hitüket, a keresztényi és nemzeti identitásukat. Kellő ismeretek hiányában megfeledkeznek arról, hogy az Isten egyedül a Názáreti Jézust igazolta (ApCsel 2,22), értésünkre adva: csak Jézus által lehet eljutni Istenhez (Jn 14,6), és „nincs üdvösség senki másban” (ApCsel 4,12). →
96. Többen azt is feledik, hogy Jézus az egyetlen „közvetítő Isten és ember között” (1Tim 2,5), Ő „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6), és Ő az, aki tanítói megbízatást és hatalmat adott az apostoloknak „a hit szent örökségét, a hitletéteményt (depositum fidei): „Aki titeket hallgat, engem hallgat” (Lk 10,16). Az Apostoli Egyház az Istenről szóló hiteles tanítás egyetlen birtokosa, „megbízott továbbadója és értelmezője” (Új Kat. 85-87. Tov.-ban ÚK).
Szólj hozzá!
03.
szeptember
A TRE FONTANE-i MÁRIA-JELENÉS 3. rész. Az istentelenség halálos fertőzése
| Szólj hozzá!Forrás 1 Forrás 2
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
Az istentelenség és a szekták vonzása
Ebben az időben fertőzte meg Brunót a kommunizmus ideológiája, ezért belépett a kommunista pártba. Soha senki szebb és biztatóbb jövőt nem ígért neki, mint a kommunisták! Teljesen világos volt számára, hogy ott a helye.
Elvtársai akkora hatással voltak Brunóra, hogy rábeszélésükre, még fiatal házas létére is ott hagyta áldott állapotban lévő feleségét és Spanyolországba utazott, hogy a polgárháborúban harcoljon, és szabotázs akciókkal segítse a kommunizmus ügyét.
Bruno évtizedekkel később mesélte el, hogy egy alkalommal csoda történt vele. Az út szélén egy füstölgő teherautót pillantott meg. Felmászott rá, 
mert látta, hogy meg van pakolva. Ekkor azonban észrevette, hogy az árokparton túl, egy csodálatosan szép lány, hófehér ruhában integetve hívja őt, hogy sürgősen ugorjon le. Le is ugrott és épp elterült, amikor felrobbant a teherautó! A szép lánynak persze nyomát sem találta, később azt hitte, hogy csak hallucinált!
Cornacchiola, Sarogossában találkozott egy német katonával, akinek viselkedése nagyon imponált neki, mivel a férfi egy pillanatra sem vált meg a Bibliájától. Ez sokat beszélt neki az Istenről, Jézusról, ám egyetlen templomba sem volt hajlandó bemenni. Meg is kérdezte Bruno, hogy miként van ez nála? Az pedig elmondta, hogy ő adventistaként, az igaz hit követője, nem pedig bálványimádó, mint a katolikusok!
Ez a kommunista társutas katona egy protestáns szekta tagja volt és óriási gyűlöletet táplált a pápa és a Katolikus Egyház iránt. A vele folytatott gyakori beszélgetések azt eredményezték, hogy Bruno Egyház iránti ellenszenve szinte egyik óráról a másikra olyan hatalmas gyűlöletté fajult, hogy vásárolt magának egy tőrt, melyre rávéste „Halál a pápára”. (folyt.) Előző rész
Szólj hozzá!
A Szűzanya tisztelete gyorsan elterjedt Spanyolországban, majd később az egész hispán világban. A liturgikus ünnepét október 12-én tartják, amely dátum szélesebb történelmi és kulturális jelentőségre is szert tett, 
összefüggésben az Újvilág evangelizációjával. II. János Pál pápa 1982. májusában látogatta meg a kegyhelyet!
A bazilika szívében található a Szent Pilar-kápolna, ahol az eredeti, a hívek által tisztelt oszlop áll, amely közvetlenül Jakab apostolhoz és magához Istenszülőhöz kapcsolódik. Ennek ténye és vonzása nem volt közömbös kommunisták számára sem, úgyhogy az 1936-37-es Polgárháborúban a köztársaságiak egy Fokker repülőgéppel három darab 50 kilós bombát dobtak a Bazilikára. Egy a templom mellé esett, kettő pedig nem robbant fel, bár kárt tett a tetőzetben és egy képkeretben! Ez a kettő ki van állítva a templom múzeumában!
Végezetül a Szent Oszlopról ‒ a Pilarról ‒ még annyit, hogy magassága 177-, átmérője 24 cm, ezen áll egy 36 centiméter magas, fából faragott Szűz Mária a Kis Jézussal szobor, mely nem az eredeti, a ma látható késő gótikus stílusú ábrázolás, hozzávetőlegesen a 15. századból származik. A Szűzanya-szobrot a lábától az oszlop aljáig palást borítja, melyet naponta cserélnek! Magát az oszlopot ezüst és bronz borítás fedi, amely nagyon ritkán látható borítás nélkül. A kápolna hátsó szentélyéből a hívek egy nyitott okuluson keresztül megérinthetik a Szent Oszlopot.
Ha mi nem is érinthetjük meg az égi Relikviát, az Oszlopos Boldogasszonyhoz intézett imáink megérintheti a szívünket! (Folyt.) (Források az első részben!) Előző rész
Ó, Szűzanyánk! Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását
az egész emberiségre! Amen.
Szólj hozzá!
90. Amikor az Egyház nyilvánosan és tekintéllyel Jézus Krisztus nevében kéri, hogy személy vagy tárgy oltalmat nyerjen a Gonosz befolyása ellen és kikerüljön uralma alól, akkor ördögűzésről van szó. Jézus űzött ördögöket s az Egyház tőle kapta a hatalmat és megbízást az ördögűzésre. Az ördögűzés egyszerű formában a kereszteléskor történik. Az úgynevezett „nagy ördögűzést” (exorcismust) csak püspöki engedéllyel rendelkező pap végezhet. Az Egyház által fölállított szabályokat szigorúan be kell tartani. Az ördögűzés arra szolgál, hogy kiűzze vagy megszabadítson a gonosz lelkek befolyásától, mégpedig annak a lelki hatalomnak erejével, amit Krisztus bízott Egyházára...” (vö Új Katekizmus 1673) →
91. Mivel a fenti kérdésben kevesen vállalják a harcot, kevesen értik és ismerik fel a bűn szerzőjének tevékenységét, így sokan esnek áldozatul a megtévesztő szellem mesterkedéseinek, miközben arról sincs tudomásuk, hogy az ördögnek csupán annyi hatalma van felettük, amennyit (bűneik által) megengednek neki.
92. Ha ismernénk a bűn szerzőjének tevékenységét, ennek révén kivédhetnénk támadásait, s világosabbá válna előttünk a történelem, s az egyes emberi sors alakulásának háttere. Ez a tudás szabaddá teheti az embert. Ha felfedezzük, hogy a világ őrületében van valami pokoli rendszer, ennek ismerete megnyugtató világosságot jelenthet. Felszabadítja a lelket, ha felfedezi a dolgok helytelenségének okát – még akkor is –, ha ez az ok elég hátborzongató – írja Randell Paine, a démonológia értője. →
93. „Ne féljünk nevén nevezni a gonoszságot és annak előidézőjét a sátánt! – mondja II. János Pál a fiatalokhoz intézett apostoli levelében. – A stratégiája, hogy megpróbál elrejtőzni, ezért úgy ülteti el a gonoszságot az emberben, hogy az magából az emberből teljesedjen ki. Így hálózva be észrevétlenül az emberek közötti kapcsolatokat, a különféle társadalmi csoportokat és nemzeteket. Végül a 'személyes' bűn fogalma megszűnik létezni, s mára az emberek inkább csak 'kollektív' bűnösségről beszélnek. (…) Miközben a valóságban (egyénileg is) egyre jobban elmerül benne.” →
Szólj hozzá!
02.
szeptember
A TRE FONTANE-i MÁRIA-JELENÉS 1-2. rész. Kilátástalanság a nyomor sötétségében
| Szólj hozzá!
A hely nevének eredete
A Tre Fontane a mai Róma déli részén, a Via Laurentina mentén elterülő parkerdő elnevezése. Nevét Szent Pál lefejezése kapcsán kapta, mert a hagyomány szerint a levágott fej 3x fölszökkent és ahol a földet érintette, egy-egy forrás fakadt! Innen a név: Tre Fontane – Három Forrás! A környéket Aquae Salviae ‒ Szalviai Vizek-nek is nevezik!
A vértanúság helyén már az 5. században volt egy kápolna, melyet I. Sergius pápa 689-ban felújíttatott és kibővíttetett. A 6. században görög és örmény szerzetesek telepedtek le. Majd a ciszterciták vették át 1140-ben.
Napjainkban a trappisták apátsága működik a területen. Érdekesség, hogy több templom is látható az apátság területén, köztük az Égi Lépcső ‒ Scala coeli – (mely nem tévesztendő össze a Santa Scala-val!), mely Szent Benedek "égi lajtorja" látomása emlékére épült.
A tulajdonképpeni Szent Pál mártíromsága templomban, három teljesen egyforma mellék-oltár jelzi (fedi el) a "Három Forrást", melyek máig is működnek. (Egyiket lásd a mellékelt képen!)
A templom melletti gyönyörű ősi eukaliptusz liget közt elszórt apátsági épületek pihentető látványa kikapcsolódást kínál a turistáknak és zarándokoknak egyaránt.
A fenti apátságtól 1 km-re volt egy 1937-ben még szörnyen elhanyagolt és bokroktól övezett jelentéktelen barlangocska. Nos akkortájt, épp ott járt egy mélyen hívő hölgy, aki napjainkban elnyerte Egyházunktól a tiszteletreméltó címet. A neve: Luigina Sinapi (1916-1978) – aki ott és akkor –, a síró Szűzanyát látta a Tre Fontane-i elhanyagolt barlangban. A Szent Szűz többek között azt ígérte, hogy Ő még vissza fog ide jönni egy férfi miatt, aki most elkeseredetten küzd Krisztus egyháza és a pápa ellen, de a rendkívüli kegyelem, amit kiesdett számára Szent Fiánál, megtéríti majd!
Luigina ismerte Pacelli bíboros öccsét és elmesélte neki ezt és még azt is, hogy a bátyja hamarosan pápa lesz.
Ez a sorozatom, azonban sem egyik, sem a másik történetről nem szól, hanem kizárólag arról a férfiről, akit a Szűzanya említett Tiszteletreméltó Luigina Sinapinak!
(Alul jobbra a Scala coeli templom)
Bruno Cornacchiola teljes szívvel harcolt a Katolikus Egyház ellen. Különös gyűlöletet táplált a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa iránt, akit meg is akart gyilkolni. 1947. április 12-én megjelent neki a Szűzanya, és ez volt megtérésének kezdete.
A nyomor és tudatlanság sötétségében
A Cornacchiola család, szélsőségesen szegény körülmények között élt Róma külvárosában. Történetünk szereplője Bruno 1913. május 9-én született egy istállóban. Ez maga is úgy történhetett meg, hogy anyja "mindenórásan" is mosást vállalt a köz-szökőkútban. Ott jött rá a szülés és bevitték egy közeli csűrbe.
Megkeresztelésére csak akkor került sor, amikor apja börtönbüntetését letöltve visszatért otthonába. Nevét is az apja választotta, ő viszont Giordano Brunónak szerette volna megkereszteltetni. A jó plébános atya azonban erre nem nem volt hajlandó. A büszke papa végül csak akkor engedett, amikor a tisztelendő úr felajánlott neki egy üveg bort.
Ez a Bruno (aki majdnem Giordano lett), Róma istentelen nyomornegyedeiben élt és nevelkedett fel, bűnözők és prostituáltak között. Isten, Krisztus és a Szűzanya nevét csak a felnőttek káromkodásaiban hallotta. A kéregetés, lopás és verekedés, mindennaposak voltak számára. Egy módosabb asszonytól, aki csomagjai segítésével bízta meg, a feladat végeztével egy szépkötésű könyvet csent el a házából. A Katekizmus volt. (12 évesen. Alul szüleivel)
A családban állandóak voltak a veszekedések, az átkozódások és a gyerekek verése. Ennek okán, az idősebb gyerekek éjszakára elszöktek otthonról, hogy nyugodtan kialhassák magukat. A kamasz Bruno is cipő nélkül, rongyokban, tetvesen járt a Lateráni Szent János-bazilika lépcsőjére aludni.
Egyik reggel egy szerzetes felfigyelt az összefagyott fiatalemberre és bevitte magával a kolostorba. Ott megetették, megmosdatták, felöltöztették, s ami a legfontosabb: apácanővérek kezdték meg a hitoktatását. 40 napig a kolostorban élt, miközben felkészítették az elsőáldozásra, sőt a bérmálás szentségében is részesült. Ekkor 16 éves volt. A kegyelem megmagyarázhatatlan érintésére, elvégezte Jézus Szíve tiszteletére a kilenc elsőpénteki szentáldozást. Ám ezzel véget is ért hitének gyakorlása és a vallásos neveltetése. Bár a szerzetesek beíratták az iskolába, oda is csak addig járt, míg meg nem tanult írni-olvasni.
20 évesen behívták katonának, ahol életében először ehetett kedvére.
Katonai szolgálata befejeztével 1936. március 7-én összeházasodott egy gyermekkorából ismert szelíd és hallgatag lánnyal, Lo Gatto Jolandával (+ 1976), akinek külön kéréseként ment csak bele az egyházi esküvőbe.
(folyt.köv.)
Szólj hozzá!
A bazilikában való imakérésekhez, különösen a Pilár érintéséhez számtalan csoda és imameghallgatás fűződik. És bár kül- és belhoni főúri családok tagjai is részesültek rendkívüli csodákban, mégis egy egyszerű földműves fiatal esete tette világhírűvé az Oszlopos Boldogasszony tiszteletét!
Röviden bemutaom a „Calandai Csoda” néven ismert történetet.
1637 júliusában egy Miguel Pellicer nevű 23 éves Calanda-i fiatalember sípcsonttöréssel járó balesetet szenvedett.
Egyik kórházból a másikba szállították (ahol név, dátum és kórisme szerint nyilvántartásba vették), állapota azonban nem javult. Bízván abban, hogy a 300 kilométerre fekvő híres zaragozai kórház orvosai majd tudnak rajta segíteni, a saját felelősségére elindult. 50 nap hányódtatás után lefogyva és magas lázzal érkezett a városba, ám első útja a kegyhelyre vezetett, ahol meggyónt és szentáldozáshoz járult.
A zaragozai orvosok erős üszkösödést állapítottak meg és konzultáció után úgy határoztak, hogy Miguel életének megmentése érdekében a végtagot térd alatt amputálni kell. Az akkori érzéstelenítés nélküli műtét alatt a fiatalember szünet nélkül a Szűzanyához fohászkodott. A lefűrészelt végtagot az emberi test iránti tiszteletből, névvel ellátva a kórház temetőjében ásták el.
Mivel dolgozni nem tudott, a bazilika lépcsőjén koldult. Természetesen minden imájában életének jobbraforulását kérte, hogy családjának ne legyen terhére.
1640. március 29-én éjjel a Szűzanya elküldte angyalait, akik helyreállították a lábát és reggel arra ébredt, hogy úm. „kinőtt". Igenám de az új lába a régi volt és magánviselte a gyermekkori apró sérülések 
nyomait. Az elképedt orvosok felnyitották azt a helyet, ahová a csonkot temették, és a kicsi sír üres volt. A rendkívüliséget orvosi papírok és számos tanú igazolta és nagy hírnévre tett szert, a király is magához rendelte és megcsókolta Miguel lábát. 1641. április 27-én az Egyház csodának nyilvánították. (Folyt.) (Források az első részben!) Előző rész
Szólj hozzá!
85. A következmény: Tömegek dőlnek be a vallásosnak tűnő hamis üzeneteknek, s az óvó ismeretek hiányában felnőtt ifjúságot megrontotta a sátán. Íme: megvakította a pásztorokat, hogy megtéveszthesse a nyájat. →
86. VI. Pál egyik beszédében így fogalmaz: „Elhagyja a Szentírás és az Egyház tanítását, aki nem vallja létezőnek az ördög valóságát (…) Az a gonoszság, amely ma létezik a földön egy olyan, ellenünk és társadalmunk ellen irányuló támadásnak az eredménye, melyet egy sötét és rosszindulatú ügynök, maga az ördög vezet (…) A gonoszság nem pusztán a nyomort s a rosszat jelenti a földön, hanem egy élő, személyes, szellemi, romlott és rontó lényt. Egy rettenetes valóságot, aki titokzatos és dermesztő. (…) Az egyik legsürgetőbb szükség az ellen a rossz ellen védekeznünk, akit ördögnek nevezünk. (…) Tudatában vagyunk annak, hogy ez a sötét és romboló valóság létezik és igen aktívan működik; ő az, aki nagyon kifinomult módszerekkel tudja felborítani az ember testi-lelki egyensúlyát, ő az a kaján csábító, aki ismer minden bensőnkbe vezető utat, hogy ezáltal tovább terjessze a zűrzavart és megosztottságot.” (1972. nov. 15)
87. Annak ellenére, hogy az Egyház hivatalos tanítása, pl. Új Katekizmus világosan beszél a sátán létéről, s az ördögűzés mikéntjéről is, sajnos sokan próbálják tagadni az ördög létezését. →
88. Ördögűzéssel, mint lelkipásztori feladattal „manapság már sem a püspökök sem a papok nem foglalkoznak... Napjainkban úgy tűnik, a katolikus Egyház lemondott e sajátos küldetéséről...” (G. Amorth). →
89. Az pedig, hogy az Egyháznak ez ma is gyakorolt feladata, példázza a Corrierre della Sera 1993. július 20-i számában megjelent beszámoló II. János Pál pápa 1982 áprilisában a Vatikánban végzett ördögűzéséről:
„Spoleto püspöke kihallgatásra érkezett a pápához egy Francesca nevű megszállott nővel, aki kiáltozva hempergett a földön. A Pápa különféle ördögűző imákat mondott, minden látható hatás nélkül. Amikor azonban azt mondta a nőnek, hogy 'másnap érted mondom a szentmisémet' – a nő váratlanul megszabadult a gonosz jelenlététől és bocsánatot kért a Pápától. A Szentatyát annyira megdöbbentette, hogy így sóhajtott: – Igazi bibliai jelenet!”
Szólj hozzá!
Csatka Szép Csillaga
Csatka – amiként más zarándokhely esetében is –, a széleskörű evangelizáció lehetősége fontos szempont. Sőt, a zarándoklatokban nem csupán egy búcsúalkalmat kell látnunk, hanem sokkal fontosabb az Égi Édesanya lélektani, pedagógiai szándékának kifejeződése a lelkek megérintésére. A Szűzanya ugyanis hívja övéit (egyelőre csak zarándoklatra), ámde a zarándokok magukkal viszik a Boldogasszony áldásos tevékenységének hírét, az együttimádkozás élményét, és amint ezt elmesélik embertársaiknak, ezzel maguk is evangelizálnak!
Csatka jelentős állomása a Mária-Útnak, melynek vízszintes iránya Máriacelltől Csíksomlyóig tart, s ezáltal még több zarándok keresi fel az 
erdős völgy-tisztáson álló kegykápolnát. Okkal hihetjük, hogy az Istenanyának épp ez a célja!
De lássuk, és magunkban dúdoljuk el annak az éneknek a dallamát, melyet az angyal kért az első csatkai remetétől:
Máriát dicsérni hívek jöjjetek,
Mert ő fogja kérni Fiát értetek.
Üdvözlégy Mária, mondja minden hív,
áldott légy Mária!
Mondja nyelv és szív.
A csatkai Szentkút történetének tanúsága, hogy nincs emberek közti megbékélés az egyéni bűnbánat, és a bensőséges Mária-tisztelet nélkül!
Ó Csatka Szép Csillaga, Irgalmasság Anyja, könyörögj érettünk,
és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen
(Forrás: internet nyomán)
Szólj hozzá!
Nagy Szent Jakab apostol a küldetését a Szentlélek hathatós segítségével tehát teljesítette. Arra nincs adat, hogy meddig maradt Spanyolországban, de az tény, hogy visszatért Palesztínába, ahol 44-ben I. Heródes Agrippa király kivégeztette, így az apostolok közül ő volt az első vértanú! Tanítványai a holtestét benső indíttatásra vissza szállították Spanyolorzágba, ahol a mai Padrón területén temették el. A sírhelye évszázadokra feledésbe merült, mígnem a 9. század elején egy Pelagius nevű remete csillaghullást látott egy mező adott pontja felett, ami a sír felfedezéséhez vezetett. A helyet később Santiago de Compostelának (Szent Jakab csillagmezejének) nevezték el. ‒ De ez már egy másik 
történet!
A Pilár-oszlop ‒ mint maradandó jel ‒ lett a keresztények által tisztelt első kő, ami a hit szilárdságát, az evangelizáló küldetésben való állhatatosságot és annak bizonyosságát tanúsítja, hogy Mária a kezdetektől fogva hathatósan segítette az Egyházat, amiként segíti ma is!
III. Jenő, III. Sándor és III. Celesztin pápák hat bullában tanúsították a Bazilika el Pilar Mária-tiszteletének fontosságát, amiként elismerték és támogatták a spanyol királyi családok is.
Ami a „maradandó jelelet” illet, lehet hogy egy későbbinek az előképe a világ számára! Ezért a Szent Szűz általi ígéret nem pusztán egyszeri vigasztaló gesztus, hanem egy világmisszió kezdete, úgy a születendő Egyház, mint a végidős küzdelmek segítésére!
Mindazáltal a történelem viharai Zaragózát sem kerülték el! 716-ban a muszlim uralom alá került és nevét az arab Saraqustá-ra változtatták. Érdekes, hogy bár a vallásukat terjesztették és építették egy Nagymecsetet is, de a keresztények számára engedélyezték az Oszlopos Boldogasszony tiszteletét. Sajnos amikor 1118-ban végre elzavarták a muszlimokat, az El Pilar kápolna düledező és kifosztott volt, de az Oszlop a helyén állt. Évszázadok kellettek, mire a szentély elérte méltó pompáját!
1434 és 1435 között tűz ütött ki, amely számos hálaadományt és a templom alabástrom oltárképét elpusztította. Felfoghatatlan, hogy a Szűzanya „öltözőjét", ahol a ruháit őrizték és a Szent Oszlopot a tűz nem érintette. Ettől kezdve a királyok és pápák egy új román stílusú templom építésébe kezdtek a régi kápolna, a téglalap alakú szentély mellett, amely a Szent Oszlopot őrizte. A ma is látható alabástrom oltárképet, csak 60 évre rá tudták pótolni!
(folyt.) (Források az első részben!) Előző rész
Szólj hozzá!
Szentség, gyógyulás, mulatozás
A csatkai búcsú nem csupán lelki élmény, hanem páratlan látványosság és akár feledhetetlen lakoma is lehet. Mert az asszonyok az erdő szélén hatalmas kondérokban sütnek-főznek, és a fiatalok mulatnak, ismerkednek a sátrak alatt – két nap két éjszaka megállás nélkül tart a dínom-dánom. Csatkán egyszerre jelen van a katolikus- és a cigánykultúra, ennél fogva páratlan lehetőség a cigány pasztorációra, mely a cigányság felzárkóztatásában is segíthet.
Közben – és ez a kegyelem –, gyónnak, misét hallgatnak, imádkoznak, fohászkodnak, és mire vége a búcsúnak, van aki egészségi állapotában tapasztal javulást, mások régi haragosaikkal békültek ki és bizony az is megesik, hogy meddőnek hitt asszonyok, gyermekáldás elé néznek. Természetesen, mindezt a csatkai Szűzanya csodatévő kegyelmének tudják be és meg is hálálják, ahogy illik.
Mint említettem, a kápolnát minden évben megtöltik a bódító illatú liliomok, hatalmas kosár kardvirágok és az épület előtti kovácsoltvas állványon napokig égnek a karvastagságú gyertyák. A fehér ruhás, „valódi hajú” Mária szobor előtt térdeplő leányok mind jó férjért és sok egészséges gyermekért könyörögnek – ám az erdőszélen zsivajgó purdékat látva bízvást mondható, hogy imájuk meghallgattatik.
Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember 1792-ben történt csodálatos gyógyulásáról. Sőt, 1863-ban maga Ropoly plébános is feljegyezte két vak fiatalember azonnali és teljes gyógyulását!
A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás 
gyógyítására, és bénaság ellen jó. A lényeg, hogy évente több ezer zarándok érkezik Csatkára Európa számos országából, sokan közülük is beszámolnak csodás gyógyulásról, amelyeket az ottani szentkút vizének tulajdonítanak.
Tény, hogy az évtizedek során a csatkai búcsú a cigányság számára nemzetközivé vált, és bizony ehhez hasonló éves cigánytalálkozó csak egyetlen egy van egész Európában, a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ben, ahol tiszteletük középpontjában Szent Sára áll, akit a cigányság a saját védőszentjének tekint. (Forrás: internet nyomán)
(folyt.)
Szólj hozzá!
82. Az említett problémát azok a teológusok is tetézik, akik valamiféle 'felvilágosultságból' tagadják az angyalok, különösen a bukott angyalok személyes voltát és létezését, s ezzel jelentős zavart keltenek. Ezzel, a már-már divatos felfogással szemben VI. Pál háromszor, II. János Pál pápa pedig tizenötször foglalt állást! →
83. VI. Pál pápa a gonosz szellemet tartotta az emberi történelem számtalan ismert és ismeretlen szerencsétlenségéért felelősnek. Olyan megátalkodott és ravasz, hogy a mi képességeinkkel fel sem tudjuk fogni.
Titokzatos, ijesztő és hatalmas értelem. 
Képes arra, hogy gonosz erejével egész társadalmakra hasson. A pápa egyenesen nyugtalan volt amiatt, hogy az ördög nevét elfelejtették a szószékeken. „Nagyon is fontos, hogy visszatérjünk a katolikus egyház tanításának azon részeihez, amely az ördöggel és az ő befolyásával foglalkozik. Azért mondom ezt, mert manapság igen csekély figyelmet fordítanak erre.” Indítványára, a Hittani Kongregáció egy kizárólag a démonológiával foglalkozó dokumentumot adott ki 1975 júniusában. Ebben kimondta, hogy az ördög léte eddig azért nem foglaltatott dogmába, mert a mi modern korunk előtt ez még nem volt kérdéses, hiszen a sátán létezése általánosan elismert volt és illeszkedett „az Egyház állandó és egyetemes hitvallásába, mely legfontosabb forrására Jézus Krisztus tanítására alapozódott, arra az élő hit megvallására a liturgiában, amely mindig kitartott a démonok létezése mellett és odafigyelt az általuk keltett hatásokra is. A gonosz lelkekről szóló tanítás nem vitatható eleme a keresztény hitnek” – tette hozzá a dokumentum. →
84. Sajnálattal mondható el, hogy sokan azért nem ismerik fel a „sötétség hatalmainak” mesterkedését és cselszövéseinek mikéntjét, mert semmilyen információt még nem kaptak róla! „Kötelességünk az ördög leleplezése!” – mondta a pápa. Egy világos és valós szükségletről van szó, hiszen a gonosz belopakodott az Egyházba is: „valamely résen keresztül a sátán füstje beszivárog az egyházba”. (1972. június 29.) Ezzel arra is célzott, hogy ez valakik mesterkedése folytán vagy figyelmetlenségéből, a megkülönböztetés adományának hiánya miatt történhet meg, mert e kérdésben a tisztánlátás és a figyelemfelkeltés múlhatatlan evangelizációs feladat! →
Szólj hozzá!
80. Az istentelen eszmék – mint ilyenek – az élet minden területén kizárólagosságot követelnek maguknak, nyilvánvalóan a kereszténységgel szemben is, melyet mindig is a totalitárius kibontakozásuk legfőbb akadályának tekintenek. Közös céljuk, az önálló emberi gondolkodás és vélemény nyilvánítás kiirtása, um. a „népnek” egyetlen homogén „tömeg-masszává” való formálása. Ebből következik, hogy minden szinten igyekszenek behatolni az emberi kapcsolatokba, a magánéletbe, parttalanul nyomulni a sajtóban, a képernyőn, a rockszínpadon, a politikában, az óvodákban és az egyetemi katedrán, sőt az egyháziakat sem kerülik el. A felsoroltakból fakadóan érdekük, hogy beszűkítsék a tiszta források kutathatóságát és „sötét középkorinak” ítéltessenek mindent, ami tapasztalást adhatna a felismerésekre és a felvilágosításra. A megfelelő ismeretek és a megkülönböztetés adományának hiánya eredményezi, hogy az emberek jó szándékkal, sőt lelkesen támogatnak (a végkifejletében) végtelenül káros eszméket. Erre is céloz Keresztes Szent János: az ördögnek sokféle furfangja között – melyekkel igyekszik befonni a lelki embereket –, a legközönségesebb, hogy (látszólag) nem rosszat, hanem valami 'jót' ajánl nekik.
81. A megszállottak riasztó viselkedéséből látjuk, hogy az ördög – ez az istentelen hatalom –, fáradhatatlanul pusztítani akar. Célja, az ember porig alázása! Tevékenységét a féktelen düh, az irigység és reményvesztettség kíséri. E viselkedésben az elkárhozott lelkület fejeződik ki, az az észbontó rémület, melyet a totális reménytelenség iszonyata magyaráz. A sátán már tudja, hogy mit jelent a kárhozat, hogy állapotán nem képes változtatni, s úgy tűnik, hogy gőgjében ő is népet akar maga köré gyűjteni, miként Isten, ahogyan ezt a harmadik kánonban imádkozzuk. A sátán ebbéli igyekezetét pedig csak a valóság elfedésével, a jól álcázott megtévesztéssel, a modernkedő szólamok szajkózásával képes megvalósítani. Sajnos, a gonoszt ezen igyekezetében sok, megtévesztett ember tudatosan vagy jóhiszeműségből, de untalan segíti! →
Szólj hozzá!
Amikor az első tizenkét apostol elindult a világba, hogy hirdesse az Örömhírt, Szent Jakabot a Gondviselés Spanyolországba vezette. Miután meglátogatta Oviedót, Padrónt és más helyeket, hosszabb ideig Zaragozában maradt. Itt nagy lelkesedéssel tanított Isten Országáról, de az eredményesség nem felelt meg heves reményeinek. Keserűségében egy éjjel az Ebro folyóhoz vonult imádkozni tanítványaival. Miközben átadta magát a fohászkodásnak és sírásnak, a tanítványok körülötte angyalok kórusát hallották majd egy mennyei szépségtől ragyogó hölgy alakját 
látták meg, egy jáspisoszlopon állva. Az Apostol felismerte Isten Anyját és leborult előtte.
A Legszentebb Szűz így szólt hozzá: „Ne csüggedj kedves Fiam, mert itt hagyom ezt a megszentelt oszlopot, építs köré egy kápolnát Szent Fiamnak ezen a helyen, az én nevemben! Megígérem, hogy amíg az oszlop áll, mindig lesznek Jézusomnak igaz követői Spanyolországban. Sőt a Szűzanya hozzáfűzte, hogy az oszlop a világ végezetéig állni fog!"
Ez a rendkívüli esemény, Urunk feltámadását követő 40. január 2-án történt, amikor a Szent Szűz még Efezusban élt és bilokációban megjelent az apostolnak! Így ez az egyház által ismert első Mária-jelenés, az első Márai-szentély és az első ismert bilokációs jelenség!
Ezt követően Szent Jakab apostol és a város első hét megtértje vályogtéglából kis kápolnát épített az Ebro partján, a Szűzanya segítségének és oltalmának jeleként. Végülis ez vált a jelenlegi Oszlopos Boldogasszony-szentély bazilika központjává, amely a világ egyik legrégebbi Mária-kultuszhelye*.Az oszlopot Szent Jakab helyezte el oda, ahol ma is áll, amely körül fokozatosan felépült a monumentális Nuestra Señora del Pilar Bazilika négy magas saroktornyával és a színes csempékkel díszített 11 kupolájával. 1456-ban III. Kallixtusz pápa ezt írta a „Szűz Máriának szentelt összes templom közül az első!” (Folyt.) (Források az első részben!) Előző rész
______________________
* Ne feledjük, hogy az eddig elsőnek tartott Máriának szentelt templomot csak 426 körül kezdték építeni az Istenanya elszenderülésének helyén Efezusban, ahol a zsinatot is megtartották 431-ben!
Szólj hozzá!
A Kisasszonynapi búcsúk
A kápolna történetéhez tartozik, hogy 1942-ben a szervita atyák menedékházat építettek mellé.
Az 1950-es évek végén, egy a dombról levezető kőlépcső és a kápolnát körülvevő kőtámfal készült, mígnem az 1987–88-as Mária-évben határozat született a kápolna megnagyobbítására.
Ennek folytán háromhajós, tekintélyes templom lett belőle, úgyhogy az eredeti kápolna is megmaradt az épületben. Az évszázados, tömeges zarándoklatok elérték, hogy 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte Csatkát, zarándokhelyként.
Azóta már több mint tíz „hivatásos” remetéje volt a kegyhelynek, és a magyarországi németség, valamint a felvidék népei mellett a hazai vallásos cigányság is elkezdte látogatni a helyet, amelynek főbúcsúja a fecskéket útba indító Kisboldogasszonykor van, azon a dátumon, amikor a kis kápolnát 1864-ben felszentelték.
Az említett főbúcsún kívül, évente több ünnepséget is tartanak a kegyhelynél, amikor is az egész kápolna virágba borul: többen 
megköszönik a Szűzanyának a segítséget virággal, hatalmas gyertyákkal, sőt előfordul, hogy Neki méretezett gyönyörű ruhával is. Ennél fogva a Szűzanya-szobornak száz ruhája van, melybe akár hetente is öltöztetik! Emellett az imameghallgatásoknak és csodás gyógyulásoknak is többen emléket állítanak a kápolna falán az úgynevezett hálatáblákkal.
A zarándokok a Szentkút áldásosnak tartott vize miatt érkeznek, részt vesznek a Szentmisén, ájtatosan énekelnek, népi imákat és a rózsafüzért imádkozzák. Másfelől – és ez teszi igazán színessé –, hogy ilyenkor önálló cigánytalálkozót tartanak: férjet keresnek a lányoknak, ékszereket, ruhákat, különféle díszes holmikat árulnak, zenélnek és mulatnak. Sokan érkeznek a felvidéki falvakból is.
A Kisasszonynapi búcsúban a szentmiséket magyar, német és cigány nyelven is tartják a csatkai erdő mélyén, és ilyenkor felhangzik az esdeklő imádság: „Mária, Mária, édes jó anyám, Tekints az égből le reám, Nyújtsd ki segítő karod felém, Hogy el ne sodorjon a veszély”. (Forrás: internet nyomán)
(folyt.)
Szólj hozzá!
A katolikus Spanyolország két legnagyobb zarándokhelye az ország védőszentjéhez, az idősebb Szent Jakab apostolhoz kötődik: a Zaragóza-i El Pilar Bazilika és a Santiago de Compostella-i Katedrális!
Az előbbi történetét, úgy is mint a Szent Szűz első megjelenését Szent Fia feltámadását követő 40-ben, nyújtom a kedves Olvasónak, fogadják szeretettel!
(folyt.)
Források:
https://viacrucis.pt/sabias-que-a-primeira-aparicao-de-nossa-senhora-ocorreu-quando-ela-ainda-era-viva/
https://es.wikipedia.org/wiki/Virgen_del_Pilar
https://desdelafe.mx/noticias/sabias-que/virgen-del-pilar-historia-aparicion-significado/
https://apostolado.org.ve/esta-es-la-historia-de-la-virgen-del-pilar/
https://casavirgendelpilar.com/es/nuestra-senora-de-pilar/
https://casavirgendelpilar.com/nostra-signora-del-pilar/
https://carifilii.es/el-2-de-enero-la-fecha-en-que-la-virgen-del-pilar-hablo-con-santiago-apostol-como-se-establecio
Szólj hozzá!
75. Vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől származnak-e, mert sok hamis próféta rontott a világra. (1Jn 4,1)
76. A sátáni végső harcnak tulajdonítható, hogy feltűnő mértékben és méretekben szaporodtak fel a hamis jelenések, üzenetek és a „végtelenített” lelki naplók! Marie Julie Jahenny, 19. sz.-i misztikus így figyelmeztet erre: „Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által.” (1882) →
77. A Sátán hatalma véges, hisz' ő is csak teremtmény; jóllehet hatalmas, mert tisztán csak szellem. Tudása és tevékenységének lehetősége behatárolt! Bár a Sátán iszonyatos gyűlöletből tevékenykedik a világban, de Isten országának épülését nem tudja megakadályozni. Tevékenysége lehet súlyos, közvetlenül szellemi- és közvetve fizikai természetű károkat is okozhat embernek és társadalomnak egyaránt, de e tevékenységét az isteni gondviselés engedi meg, mely az ember s a világ történelmét erősen és szelíden kormányozza. Misztérium, hogy Isten miért engedi meg az ördög tevékenykedését, de „tudjuk, hogy az istenszeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28). (vö Új Katek. 395)
78. A mai időkben nem csodálkozhatunk az eretnekségeken, sem azon, hogy léteznek (hiszen már előre megjövendölték), sem azon, hogy megzavarják egyesek hitét (hiszen az eretnekségek épp arra szolgálnak, hogy hitünk próbát álljon ki). (...) Egyébként tényleg különös, hogy a rossznak ekkora ereje legyen, csakhogy az eretnekségeknek azokon van jelentős hatalma, akik erőtlenek a hitben. (…) Miként az eretnekségek is egyesek gyengeségéből merítik erejüket, de semmi erejük se lenne, ha erős hittel találkoznának. (Tertulliánus, De praescriptione)
79. Az elmúlt 200 év során tucatszámra születtek új fogalmak, amelyekkel a hit pusztításának állomásait jelölhetjük. Így pl. a felvilágosodás, a racionalizmus, a modernizmus, a szekularizáció, ateizmus, liberalizmus, a kommunizmus, a fasizmus, a szocializmus és a New Age stb. →
Szólj hozzá!
Az Irgalmasság Anyja végül győzedelmeskedik!
A csodás események hírére megindult a hívek hatalmas zarándoklata.
Ropoly Ferenc plébános a püspökség felé való jelentésre és a nagy közérdeklődésre felfigyelt az egyházi hatóság és addig, amíg az esemény kivizsgálása nem történt meg, megtiltotta a Szentkúthoz való zarándoklatot. Ráadásul a világi hatóságok kitiltották Csöbönyei Józsefet csatkai remeteségéből.
Ekkor a remete nagy keserűségében Kisbérre menekült, majd elindult a Szentföldre.
Csupán Várnáig jutott el, amikor erős indíttatást érzett a visszafordulásra, és ő meg is tette! Lám-lám, helyesnek bizonyult a sugallata, mert távolléte alatt az indulatok lecsendesedtek, s Ranolder János veszprémi püspök őnagyméltósága a kápolna építését Szűz Mária tiszteletére engedélyezni méltóztatott.
Ezen engedély következtében az említett zarándokok és maga Csöbönyei József is adomány-gyűjtést kezdett rendes okiratok mellett, és mint a gyűjtőívből kitűnik a falusiak pénzéhez a helyi földbirtokos, Lichtenstein János herceg és báró Fiáth Ferencné adott nagyobb összeget.
Érdekes, hogy a püspöki kivizsgálások közepette egy Koncz Jeromos nevű bakonybánki atya IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára.
Mindenesetre Csöbönyei József remete újra a Szentkút melletti barlangjában lakhatott. Ott is halt meg 1885. május 21-én hatvannyolc éves korában, mint a kápolna gondnoka és remetéje.
A Csatka-Szentkúti Kápolna így épült fel, melynek oltárára a Szeplőtelen Szűzanya szobrát állították, akit a nép az Irgalmasság Anyjaként tisztel.
Ropoly Ferenc plébános feljegyzései szerint az első csoda 1863-ban esett meg a Szentkútnál. Egy vak cigányfiú miután ivott a forrás vizéből, visszanyerte a látását. Az esetet újabb és újabb csodás gyógyulások követték Csatkán, és az 1860-as években népszerű búcsújáróhellyé vált, jóllehet a Szentkúthoz már a remete ottléte előtt is jártak emberek annak reményében, hogy vize gyógyító erővel hat.
Az odaérkezők a szentkút vizéből máig is isznak, megmosdanak, és az otthon maradottaknak is visznek belőle. (Forrás: internet nyomán)
(folyt.)
(Képen a szentkút mai kifolyói.)
Szólj hozzá!
72. A sátán célja nem csak evilági – mely csak „mellékes” öröme –, hanem végső célja, hogy népet gyűjtsön maga köré a kárhozatba, mintegy szervezi saját „egyházát” és ehhez sajnos, megvannak a maga hús-vér 'apostolai' is! „Az első számú ellenség az ördög, minden kísértés szülőatyja. Tudatában vagyunk annak, hogy e sötét és romboló valóság létezik és igen aktívan működik, terjesztve a zűrzavart és a megosztottságot” (VI. Pál pápa) – és ezt, nemzetek feletti titkos társaságok segítik! A lelkekért folytatott harca könyörtelen, szívós és kompromisszum nélküli. E törekvéssel szemben szüntelen harccal védekezhetünk
73. A fentiek lényeges és sarkalatos igazságokat fogalmaznak meg a bűn szerzőjéről, mégis azt kell látni, hogy sokan nem ismerik fel a „sötétség hatalmainak” mesterkedését. Nem működik a megkülönböztetés adománya vagy nem élnek vele, s ezért sok zűrzavaros álláspont alakult ki a bűn szerzőjével kapcsolatban, pedig e kérdésben a tisztánlátás és felvilágosítás súlyos evangelizációs feladat!
74. A sátán gyakran a világosság angyalának tetteti magát (vö 2Kor 11,14). Súlyos gond ez, mert a bűn szerzője, ha le nem leplezik, s meg nem futamítják, akadálytalanul végezheti aknamunkáját az egyén, a közösség és a társadalom életében. Bernanos szerint az ördög megtalálható – látszólag ártatlan – könyveink semmitmondó fecsegésében, a modern élet találékony kifinomultságaiban, a csábítóan szép ruházatokban, barátságosan mosolyogón a lét minden hasonló alakzatában, miközben az ember egyáltalán nem veszi észre. A sátán ügyesen elfordít és távol tart az Istentől. Végső soron mindegy, hogy ezt látszat-jóval, vagy tragédiákkal teszi és éri el. Az emberek egyszerűen nem figyelnek rá és úgy esnek áldozatul, szegődnek a szolgálatába, hogy nem is értik mi történik velük és körülöttük. Nemegyszer jónak látszó ügyekben is sátáni akarat valósul meg. Hogyan lehetséges? Úgy, hogy ezek az emberek „modernségükben” szentségek nélkül élnek, vagy túlzottan önteltek s nem hallják meg lelkiismeretük benső figyelmeztetéseit! →
Szólj hozzá!
Máriát dicsérni hívek jöjjetek!
Az eseménynek híre ment, és másnap, augusztus 22-én reggel 8 órakor a falu népe, a dolgát félbehagyva, a templomba gyülekezett és a kántortanító vezetésével vonult a Szentkúthoz.
A remete a népet a hegytetőn várta térdelve, azon kereszt előtt, amit négy évvel korábban állíttatott a plébános. Miután a tömeg oda érkezett, a remete a körmeneti kereszt előtt ment és vezére lett a népnek.
A Szent Kúthoz érve találkoztak a már ott egybegyűlt környékbeli hívekkel, akik hasonlóképp a megígért csodálatos jelenésre jöttek oda.
A Szent Kútnál a kántor elkezdte énekelni az "Üdvözlégy Mária, kit az Isten Fia öröktől fogva magának választott Anyjának..." kezdetű népéneket, és a néptömeg folytatta: "Malaszttal vagy teljes, irgalmas és kegyes, példája minden szentségnek, tökéletességnek. Áldott vagy, óh anya, Szentlélek temploma, áldott szűz méhed gyümölcse, Jézus, lelkünk kincse..."
Mindezt oly átadott lelkesedéssel, hogy az erdő zengett belé. Eközben az előállók nagy csodálkozására a kúttól megindult valami fényesség és sokan úgy látták, mintha mennyei lelkek lettek volna. Valójában, a Boldogságos Szűz Mária az angyalokkal indult meg a kúttól, megállva azon a helyen, ahol a kápolnának kellett épülnie. – legalábbis így tanúsították jónéhányan, a szemtanúk erejével.
Akik közel álltak, vékony füstöt is láttak az ég felé szállni, és a népek olyan rendkívüli jó illatot éreztek, hogy szerintük betöltötte az egész erdőt. Mindenesetre sokan, akik messzibb álltak, ezen illatot érezve, nagy áhítattal a Boldogságos Szűz Mária nevét hangoztatták és könnyek közt mondták a szent rózsafüzért.
Lényegében ezeket a tanúságtételeket tolmácsolta Ropoly Ferenc plébános 1862. október 6-án a püspökhöz küldött jelentésében, az atya ugyanis nem volt jelen, de híveit sorra kihallgatta. (Forrás: internet nyomán)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Jobb, ha a tudomány marad az „ősrobbanásnál", azt ugyanis senki sem látta. Januárius vércsodáját viszont igen!
Nem lehet tudományosan megmagyarázni az alvadt vér cseppfolyóssá változását, különösen nem az ismétlődéseket az újra bekövetkező alvadásokkal. Ha Szent Januárius vére a természeti törvények szerint viselkedne, akkor már rég teljesen lebomlott és porrá vált volna.
Gastone Lambertini olasz tudós hosszú évek tudományos kutatása után erre a következtetésre jutott: "Az energia megmaradásának törvénye, a kolloidok folyékonnyá válását és megszilárdulását irányító törvényszerűségek, a szerves kolloidok öregedésének elmélete és a plazma alvadására irányuló biológiai kísérletek. Mindezek megerősítik, hogy az évszázadok óta tisztelt anyag a természet törvényeinek rejtélye, és próbára teszi azokat, akik Isten természetfölötti működését figyelmen kívül hagyva keresik a magyarázatot. Szent Januárius vére olyan alvadék, ami él és lélegzik. Ez az örök élet és a feltámadás jele.”
Corrado Ursi, nápolyi bíboros érsek azt mondta, hogy Szent Januárius vére „újjáéledésének” csodája közvetlenül összefügg Krisztus feltámadásával. Ez Isten működésének különleges jele, mellyel Isten megtérésre hívja az embereket.
1972-ben Ursi bíboros azt írta: „A vértanú alvadt vérének élő emberi vérré való átváltozásával Isten meg akarja értetni velünk, hogy Krisztus feltámadt és itt van velünk, s hogy az ő örök életet adó vére mindenkor él és lüktet azokban a keresztényekben, akik megmaradnak a megszentelő kegyelemben. Miért ne szólhatna hozzánk napjainkban a feltámadt Krisztus Szent Januárius vértanú vére által, így sürgetve minket, hogy térjünk meg, és higgyünk abban, hogy ő valóságosan jelen van az Eucharisztiában?”
Jézus részesíteni akar minket feltámadásának teljességében, s ezért arra buzdít minket, hogy gyűlöljük meg a bűnt, hogy a bűnbánat szentségében álljunk fel minden bukásból, s hogy szívünk legyen tiszta, és maradjunk meg a megszentelő kegyelem állapotában.
Szent Januárius vércsodája tehát felszólítás, hogy élő hittel higgyük, hogy az Oltáriszentségben a feltámadt Krisztus van jelen. Jézus így szól hozzánk: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. Vagyis élő hittel higgyünk Krisztusnak az Oltáriszentségben való jelenlétében és az örök életben.
Szólj hozzá!
67. „A modern idők a sátán uralma alatt állnak, és ez még inkább így lesz a jövőben! (…) A pokollal való összeütközést az ember nem képes felvállalni, még a legokosabb ember is elbukik. Egyedül a Szeplőtelen Szűz kapott ígéretet Istentől arra, hogy legyőzi a sátánt!” – mondta Szent Maximilian Kolbe.
68. A bűn nem hirtelen ölt társadalmi méreteket, hanem mindig valami alattomos „terv” szerint! →
69. A bűn elhatalmasodásával, annak következményei is elhatalmasodnak s kilép az egyén, a család, a közösség kereteiből és társadalmi méreteket ölt! Ez pedig a lelki- és az evilági élet szempontjából végzetes lehet! Erre figyelmeztet az apostol: „A bűn meg, ha elhatalmasodik, halált von maga után” (Jak 1,15). →
70. A bűn – ha szembe nem szállnak vele –, átlépheti az országhatárokat és az egész világon teret nyerhet, s következményei globális pusztulással fenyegethetik akár az egész emberiséget. Súlyos probléma, hogy az ember az élet eseményeiből nem okul, s az elhatalmasodott bűn elhatalmasodott következményeit, amelyet az egyre szabadabban működő sátáni erő szervez, természetes okokra vezeti vissza, s ezeket csupán természetes összefüggésükben értelmezi.
71. Az okkultizmusból megtérni nagyobb csoda, mint Lázár feltámasztása volt. Ám, ez sem lehetséges másként, mint Jézus Krisztus rendkívüli kegyelme által! →
Szólj hozzá!
A csodás jelenés
Nehezen magyarázható, vagy előérzetnek fogható fel (amint később látni fogjuk), hogy Ropoly 
Ferenc plébános a szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított még 1859-ben.
Ez azért érdekes, mert a kegyhely újkori története, egy Csöbönyei József nevű ácsi születésű özvegyember nevéhez fűződik, aki 1861-ben jelentkezett Ropoly Ferenc plébánosnál, mint ferences harmadrendi szerzetes, hogy remeteségbe vonulna Szentkúthoz, ahol egy kis kápolnát is építene Szűz Mária tiszteletére.
A püspökség azonban nem egyezett bele a kápolna építésébe, így Csöbönyei egy maga által ásott barlangban kezdte meg remeteségét. (A barlang helyén épült kis remeteházat lásd az alsó kép bal felső részén!)
1862. augusztus 21-én azonban csodálatos dolog történt vele. Amint a szent kút környékét söprögette, megjelent egy fény-árnyék alak, akit ő Jézus nevével köszöntött, mire a jelenség megszólalt és ezt mondta:
»Én vagyok Gábriel főangyal Szűz Máriának követje, és hírül adatik Szűz Mária tisztelőinek, hogy a holnapi napon reggel 9 órakor a Boldogságos Szűz e kijelölt kedves helyen megjelenik, s kijelöli az Ő tiszteletére építendő kápolna helyét. A Szent Kúthoz való menetkor énekeltessék "Máriát dicsérni hívek jöjjetek" a Szent Kútnál pedig "Üdvözlégy Mária, kit az Isten Fia..." kezdetű énekeket. Ezen hírt vidd be a faluba, s mondd el amit láttál és hallottál." E szavak után az angyal eltűnt.« (Forrás: internet)
(folyt.)
Szólj hozzá!
A tudományos vizsgálat eredményeit nem kürtölik világgá!
Fizikus és hematológus szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a jelenség a tudomány előtt rejtély, tudományosan megmagyarázhatatlan, hogy a vér 305-től mostanáig morfológiailag változatlan állapotban maradt fenn, alvadtból folyékony halmazállapotúvá változik, és ezzel együtt megváltozik a térfogata és a tömege is, hogy aztán visszatérjen az eredeti, megalvadt állapotba. A jelenség megismétlésére irányuló valamennyi laboratóriumi kísérlet kudarcba fulladt. A jelenlegi tudomány semmilyen módon sem képes megmagyarázni ezt a titokzatos jelenséget.
Néha Szent Januáriusz megalvadt vére a folyékonnyá válása során olyannyira megnöveli a térfogatát, hogy kitölti az egész ampullát, máskor meg éppen hogy jelentősen csökken a térfogata. A tudósokat megdöbbenti, hogy a vér tömege is változik, változáson megy át a vér színe is az élénkvöröstől kezdve a sötétvörösön keresztül egészen a sárgásvörösig. Teljesen megjósolhatatlan a vér halmazállapot-változásának az időtartama is. Néha rögtön megtörténik, máskor eltart néhány percig, óráig vagy egy egész napig. Ehhez hasonlóan alakul vissza a vér alvadt állapotba is. Mindezek a jelenségek ellentmondanak a fizika törvényeinek.
Az ampullákat tudományos hitelességgel először 1902. szeptemberében prof. Raffaele Ianuario és dr. Gennaro Sperindeo vizsgálta meg spektroszkóppal. A tudósok nem nyithatták ki az ampullákat, mert azok masztixszal, pisztáciafából nyert gyantával vannak lepecsételve. A masztix az évek során úgy megszilárdul, mint a kő, így az ampullákat szét kellene törni ahhoz, hogy hozzájussunk a tartalmukhoz.
1902. december 22-én a vértanú vére épp folyékony állapotban volt, ami lehetővé tette a tudósok számára az ampullában levő folyadék spektroszkópiás vizsgálatát. Megállapították, hogy emberi vérről van szó.
1988. őszén Michele Giordano bíboros kérésére egy tudósokból álló csoport Luigi Baima Bollone-nak, a Torinói Egyetem ismert professzorának vezetése alatt Szent Januáriusz vérét újabb spektroszkópiás vizsgálatnak vetette alá, és megerősítették az 1902-ben végzett kutatások eredményeit. Az elemzése kimutatta, hogy az edénykékben hemoglobin található, tehát ütőérből származó, valódi, tiszta emberi vérről van szó, ami úgy viselkedik, mint az élő ember artériás vére. Ezzel teljesen megcáfolták azt a feltevést, hogy a középkorban Szent Januáriusz vérébe olyan anyagokat tettek volna, melyek előidézik a vér folyékonnyá válásának és megalvadásának jelenségét.
Szólj hozzá!
A modern tudomány kénytelen hallgatni!
Minden évben megismétlődik az a csoda, hogy a megalvadt vér folyékonnyá változik, ahogy a tudósok megállapították: élő ember artériás vérévé. Ez a titokzatos átváltozás általában évente háromszor játszódik le: a május első vasárnapja előtti szombaton, szeptember 19-én, vagyis Szent Januáriusz vértanúhalálának napján, valamint december 16-án, a Szent liturgikus ünnepén.
A székesegyházi kanonokok által vezetett krónika részletesen leírja az eseményeket. Több évszázad megfigyeléseiből kitűnik, hogy szeptember 19-én majdnem mindig és azonnal folyékonnyá változik a megalvadt vér. A többi dátumot illetően nincs semmiféle szabály: néha a megalvadt vér rögtön folyékony vérré változott, máskor hosszan várni kellett, sőt, volt olyan is, hogy az átváltozás egyáltalán nem történt meg. Szent Januáriusz vérét egy ereklyetartóban őrzik, amelyben két ódon üveg ampulla van. A nagyobbik ellipszis alakú, és 75%-át tölti ki a vér. A kisebbik henger alakú, és csak kis mennyiségű vért tartalmaz. A szakértők szerint mindkét ampulla a 4. századból származik.
Szent Januáriusz vér-ereklyéjéhez számtalan nagy és látványos csoda is fűződik, mint pl. 1527-ben leállította a nápolyi nagy pestist.
És ami még látványosabb, 1631-ben kitört a Vezuv, és lávaömlés fenyegetett több lakott települést, különösen Nápoly városát! Ekkor körmenetben vitték szentünk ereklyéjét a Vezuv felé, mire a lávafolyam megállt!
Szent Januáriusz vérének szokatlan jelensége próbára teszi a modern tudományt. A tudósok nagy talány előtt állnak, hiszen saját szemükkel láthatják, amint megváltoztatja a vér a színét, az állagát, a tömegét és a térfogatát. Ez az elképesztő jelenség időpontoktól, emberek jelenlététől, hőmérséklettől függetlenül megy végbe. A vér halmazállapota szilárdból cseppfolyóssá válik, akár 5 C, 
akár 32 C a hőmérséklet a székesegyházban.
A vértanú vére ugyanúgy megváltoztatja a halmazállapotát akkor, amikor sok ember van jelen, mint akkor, amikor csak néhány személy, vagy senki.
Tehát Szent Januáriusz vére halmazállapotának megváltozása nem függ az emberi elvárásoktól, a hőmérséklettől vagy egyéb külső tényezőktől, például 1976-ban Szent Januáriusz ereklyéjét nyolc napra nyilvánosan kiállították. Bár e napokban sokan imádkoztak buzgón és vártak feszülten a csodára, mégsem történt semmi Szent Januáriusz vérével.
A képen Crescenzio Sepe bíboros, nápolyi metropolita a Szent Januáriusz vérét tartalmazó ampullát mutatja a híveknek. Világosan látszik, hogy az ampulla tartalma folyékony halmazállapotú.
Szólj hozzá!
A csodatevő Szentkút
Csatka neve egy 1335-ös keltezésű záloglevélben szerepel először. Huszonkét évvel később Kont Miklós nádor adományából a pálosok kezdtek el itt építkezni. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend kolostora a templommal, 1361-re készült el és Demeter veszprémi püspök szentelte fel az Irgalmasság Anyja tiszteletére. Egészen a török időkig 
virágzott a kolostor és a település is, ámde 1543-ban a muszlim hadak teljesen romba döntötték, és a környék elnéptelenedett. Csupán kietlen romos falak maradtak a templomból, egy 1779-es tanúsítás szerint.
A falut a hódoltság után Radoványi Özséb pálos perjel telepítette újra 1723-24-ben a Győrszentmártonból való 15 katolikus családdal, akik az elvadult bozótost és erdőt kiirtva szabadították fel újra termelésre a földet. Sajnos a pálosok többé már nem tértek vissza Csatkára, és helyettük a móri kapucinusok pasztorálták a környéket.
Építészetileg jelentős csatkai műemlék a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei még a XIV. századi pálos templomból maradtak fenn. A hajdani templom és a kolostor faragott kövei sok falusi házba kerültek beépítésre.
1747-ben már 226 lakosa volt a településnek, 1920-ban 853, 1960-ban 800, majd az erőszakos téeszesítés miatt egyre csökkent a lakosság száma, mígnem a 2007-es népszámláláskor már csak 340 lelket tartott nyilván.
Figyelemre méltó, hogy a lakosság arányától függetlenül, a 19. századtól kezdődően évi több ezer zarándok látogatja Csatka híres búcsújáró helyét, ahol minden év szeptember 8-án megünneplik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál.
A csodatevő Szentkút közelében már a középkorban is állt kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.
(Forrás: internet) (folyt.)
Szólj hozzá!
62. Akad néhány ember, aki megzavar titeket és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát. (Gal 1,7) →
63. Egy keresztény kultúrájú embernek tudnia kéne, hogy a gonosz lélek minden bensőnkbe vezető utat ismer. Mégis sokan élnek a New Age propagálta keleti meditatív praktikákkal, a „tudattágítással”, a „gyógyító” reiki-cédulákkal (melyre nem tudni mi van írva!), az „energiaátadással”, „agykontrollal”, stb. Nos, eközben észre sem veszik, hogy hátat fordítanak Üdvözítőjüknek, s amikor tornyosulnak életükben, környezetükben a tragédiák, még ők kérdik vádlón: – Ilyenkor hol van az Isten? – holott azt kellene átgondolniuk, hogy hova keveredtek ők maguk, az Evangéliumhoz képest? →
64. Tudatában kell lenni annak, hogy az okkultizmus bármilyen formában való gyakorlása azt eredményezi, hogy az embert gonosz lelkek kezdik el irányítani, miáltal 'szabadgondolkodás-tudat' és gyalázatos gondolatok jelennek meg, karöltve az imádság és a szentségek elutasításával. Ennek következtében szomorúság, depresszió, különféle kényszerek, öngyilkos és gyilkos vágy, ördögi késztetések lépnek fel – akár a megszállottságig fajulva.→
65. A gonosz lelkek ravaszak, mert természetfeletti intelligenciával rendelkeznek. Az emberi élet jövőjébe és esélyeibe is van betekintésük – amelyről fogalmunk sincs –, s ilyen szempontból előnyben vannak. A jó nevében előnyösnek mutatnak végzetes dolgokat. Éginek tűnő hamis üzeneteket terjeszthetnek övéikkel. Az igazságot elferdítik és hazugok. Igyekszenek bebizonyítani, hogy az ember valójában porban fetrengő féreg (ld. a megszállottak riasztó viselkedését)! Ha egyén vagy közösség részéről jószándékot látnak, ott igyekszenek zavart és elbizonytalanodást kelteni, s az embert folyamatosan próbálják becsapni azzal a fáradatlan céllal, hogy megkötözzék vagy egészben a hatalmukba kerítsék, félelemben tartsák. Eredménnyel védekezni, csak gyakorló szentségi élettel vagyunk képesek, melyeket éppen ezért kaptuk az Úrtól!
66. Pogány istenségek és állatövi képek, souvenir totemek, ezoterikus irodalmak lakásunkban való tartása, miként a ma divatos „atlantiszi gyűrű” viselése, a megrögzött tévézés és gonosz célú internetezés, súlyos károkat okoz személyiségünkben, a családunkban, de még szélesebb környezetünkben is! Fokozottan érvényesek ezek a „transzcendentális meditációval”, a Silva-tréninggel élőkre, a reiki medált viselőkre és a havy-metal rajongókra! →
Szólj hozzá!
A feltámadás jele
Természetes módon nincs magyarázat erre a jelenségre, mert a történelem folyamán kiderült, hogy sem időponthoz, sem külső 
körülményekhez nincs kötve. Nemcsak a fej-ereklye jelenlétében, nemcsak nagy sokaság körében történik meg, még csak a mondott dátumokhoz sincs kötve, mert máskor is, a fej-ereklyétől távol és néhány szemlélő szeme láttára is megtörténik. Minden próbálkozás zátonyra fut, amely e jelenséget meg akarja magyarázni.
A 16. század óta a legkülönbözőbb okfejtésekkel próbálkoztak kritikus elmék: a csalástól az okkult jelenségekig mindent próbáltak fölhozni a csoda ,,megmagyarázása'' érdekében. Azt is mondták, hogy az egész jelenségnek semmi köze sincs az emberi vérhez. Miután azonban már ismerték a vér összetételét, 1902-ben két professzor a szeptemberi csoda után megvizsgálta a folyadékot, és azt találta, hogy az rendes emberi vér, és alvadása is ugyanúgy történik, ahogy a friss vér szokott megalvadni.
Ráadásul a csoda nemcsak Nápolyban, hanem egyidejűleg Pozzuoliban is történik, abban a templomban, amely a hagyomány szerint a kivégzés helye fölé épült. Sőt, magánszemélyek birtokában is van néhány apró vérrög, amellyel ugyanúgy megtörténik a csoda, mint a főtemplom ampulláiban őrzött vérrel.
A csoda első hiteles leírása 1389. augusztus 17-éről származik. Azóta gazdag dokumentáció halmozódott fel, mely arról tanúskodik, hogy egészen napjainkig Szent Januáriusz csodás vére, végsősoron a feltámadás jele számunkra, vagyis hogy a földi halállal nem ér véget az ember élete!
Nápoly népe a város fő patrónusaként tiszteli a vértanú püspököt, és a csoda bekövetkezését a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlen előjeleként értelmezik.
Szólj hozzá!
– A menekülteket kiknek kéne befogadnia?
A menekültek országát kiknek kéne támogatnia?
– Az igazi kérdés abban áll, hogy a mai menekültek országát kik zsákmányolták ki (népüket irgalmatlanul irtva) sok száz éven keresztül? Magyarország soha nem gyarmatosított, sőt amikor tehette, támogatta (és támogatja) a krízisbe került országokat!
Szólj hozzá!
Tizenöt Mária-kegyhely vesz részt az első világméretű eucharisztikus Mária-körmeneten Írországban
Június 13-án az Észak-írországi Derry Cityben,, a Fátimai jelenések és Páduai Szent Antal ünnepének alkalmából 6000 ember vett részt egy eucharisztikus Mária körmeneten
Az imaesemény egy világméretű eucharisztikus körmenetet indított el, amely a Boldogságos Szűzanya tiszteletére indult, több mint 550 plébánia és hat kontinens 15 kiemelkedő kegyhelyének képviseletével. A szervezők szerint ez volt az első egyesült és összehangolt globális eucharisztikus Mária körmenet.
A résztvevő Mária-kegyhelyek között volt Knock, Fátima, Lourdes, La Salette és Pontmain, Garabandal, Beauraing kegyhelyek, valamint Lúcia nővér Coimbra kolostora Portugáliából.
Eucharisztikus körmenet már 2025 februárjában és novemberében is volt Derryben, és gyümölcse a miselátogatások és a hivatások számának növekedése. Ezen nagyméretű imaesemények célja, hogy segítsenek visszavezetni fiatalokat Istenhez – nyilatkozta az egyik szervező az EWTN Newsnak.
„A megtérések számának növekedését és a hit felemelkedését tapasztaltuk a helyi Z generációs lakosság körében, hogy mindez röviddel azután történt, hogy Eamon Martin érsek, 2025 júniusában újra felajánlotta Írországot Jézus Szentséges és Mária Szeplőtelen Szívének június 6-án.”
Forrás: bounce.nl.mariedenazareth.com (szerkesztett változat)
Szólj hozzá!
59. A lélek mélye – ahol a szabad elhatározások születnek –, nem közelíthető meg a démonok számára. Az embert csupán teste és lelke határterületein, a pszichén keresztül próbálhatják befolyásolni. Egyedül a halálos bűn helyezi az emberi személyt mindenestül a sátán hatalma alá, akinek legfőbb célja, hogy halálos bűnbe vigye a lelket, mely az Isten elveszítéséhez, az örök kárhozathoz vezet. De igyekszik egyéb módokon is ártani; ott támad, ahol csak tud. A démoni zaklatás – mint olyan –, nem veszélyes ha nem ijedünk meg tőle. Voltaképpen az ijedezés és fantáziálás sokkal, de sokkal ártalmasabb. →
60. Az ördög kihasználja az emberi ösztönöket, szemérmetlenségre és közönségességre késztet! →
61. Sokan, önként kerülnek a gonosz rabságába. Különösen veszélyesek az energiaátadásos, bioenergetikusi és a paranormális gyógymódok, melyek által gonosz eredetű energiákkal kerülhetnek kapcsolatba. Csodálható-e, ha mára szembesülünk azon ijesztő ténnyel, hogy megjelent az az embertípus, aki tudatosan el akar kárhozni, hogy urához a sátánhoz mehessen! Csak reméljük, hogy többségüknek fogalmuk sincs a Szeretet Istenéről, a bűn és a kárhozat mibenlétéről, vagyis „nem tudják, hogy mit cselekszenek”! Ebből következően elengedhetetlen, hogy ne evangelizáljuk őket és fáradatlanul ne küzdjünk a sátáni törekvésekkel szemben, kérve Isten segítő kegyelmét! Mert „nem annyira a test és vér ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen” (Ef 6,12). →
Szólj hozzá!
Isten igazolja övéit!
A halálbüntetés végrehajtása előtt Januáriusz püspök letérdelt, és röviden így imádkozott: „Mindenható Uram, Istenem, kezedbe ajánlom lelkemet!
Ezután bekötötték a szemét, s ő mély békével fogadta a halálbüntetést.
A hagyomány szerint egy bátor, jámbor keresztény nápolyi asszony fölfogta két kis edénybe a vértanú püspök vérét. Sokáig magánál őrizte, majd amikor már nagyon öreg lett, 389-ben átadta az ereklyét a nápolyi egyháznak. És ekkor történt először a csoda: a nápolyi hívek körmenetben vonultak ki a vér-ereklye fogadására, és magukkal vitték Januarius püspök fejereklyéjét is. Amikor a két ereklye találkozott, a beszáradt vér folyékony lett. Azóta Nápoly és a környék lakosai Szent Januáriuszt tartják a fő patrónusuknak.
Az alkalmasint megismétlődő csodálatos jelenség abban áll, hogy Szent Januáriusz ampullákban őrzött, összeszáradt vére időről időre folyékonnyá válik, fölbuzog és friss, oxigéndús vérré változik.
Két nagy ampullát Nápolyban őriznek: a nagyobbik ovális keresztmetszetű, köbtartalma kb. 60 cm3 a kisebbik hengeres, köbtartalma kb. 25 cm3. Általában a május első vasárnapja előtti szombaton és szeptember 19-én történik a csoda, és megmarad nyolc napon át mindkét ünnep után. Utána a megalvadt vér ismét teljesen beszárad.
Szent Januáriusz „vércsodája” az örök élet létezésére is rámutat, és arra szólít fel minket, hogy higgyünk az igazságban, hogy Jézus feltámadt, és minden ember teste is feltámad az utolsó ítélet napján, „akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra” (vö. Jn 5,29). És bizony a feltámadt Krisztus nagy jeleket és csodákat tesz Szent Januáriusz közbenjárására. Minden évben megismétlődik a szent vértanú vérének „újjáéledése", és ahogy azt a krónikák bizonyítják, mindazok, akik bizalommal könyörögnek az Úr végtelen irgalmáért imádságban, a Bűnbánat Szentségében és az Oltáriszentség vételével, megszabadulnak a gonosz lelkektől, és testben-lélekben meggyógyulnak.
Szólj hozzá!
Az erdő csendes mélyén
A zarándok, aki Magyarország ősi kegyhelyeit látogatja, imádságos szívvel elmerülve a hely történetében, könnyen felviláglik előtte az Istenanya történelmi léptékű lélekmentő harca a megtérésünkért!
A Mária-jelenések ismeretében elmondható, hogy a Szent Szűznek soha nem voltak és ma sincsenek kitüntetett „címzettjei”, mert mindenkit hív, aki értesül édesanyai kéréséről, segítő szándékáról.
A Szűzanya arra biztat, hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát, vegye személyes meghívásnak Szent Fia meglátogatását még a legrejtettebb kegyhelyen is! Ilyen zarándokhely a Csatka-Szentúti Kápolna is, melyet nem csak erdei rejtettsége tesz misztikussá, de a csodatevő vizéhez való zarándoklatok múltba vesző homálya is!
Csatka község Komárom megyében a Bakony északi részén egy festői szépségű völgyben terül el, 259 m magasságban. A községtől egy kilométerre lévő, az erdő mélyén meghúzódó zarándokhely nem csupán az elmélyülésre, bűnbánatra, rózsafüzér imára és testi-lelki gyógyulásra hív, hanem az Istennel és embertársainkkal való kibékülésre is!
És ebben fejeződik ki Mária édesanyai pedagógiája azzal, hogy a Küzdő Egyházban élő gyermekeit, Szent Fia béke-zászlaja alá „toborozza”!
(Forrás: internet) (folyt.)
Szólj hozzá!
55. A Magyar Kurírból: A CNA kérdésére, hogy hol lehet tetten érni a Gonosz jelenlétét a társadalomban, Chaput érsek így válaszolt: „Amerikában az egyik legmarkánsabb megnyilvánulása az észrevétlenül mindenhová beférkőző, csábító internetes pornográfia, amely életeket tesz tönkre, mégis alig beszélünk arról, hogyan lehetne védekezni ellene. Az érsek a válást és a házasság újra definiálását is a Sátán térnyerésének nevezte. „Minden statisztika azt mutatja, hogy ép testű-lelkű utódok férj és feleség stabil kapcsolatából születnek, mégsem lehet ezt ma a fenti problémákat kifogásolni anélkül, hogy szabadság- és igazságellenesnek ne bélyegeznék az embert. Olyan alapvető emberi értékek, mint a tisztaság és a családi élet, az emberek szemében idejétmúltnak tűnnek a sok hazugság, a Gonosz szemfényvesztése következtében. Még a katolikusok sem mernek kiállni az igazság mellett; félünk, hogy régimódinak tartanának."
56. Az ördöngösség jelei: (nem tanult) nyelveken való beszéd, emberfeletti erő, feltűnően mocskos trágárkodás.
57. Olaszországban, nemrég egy fiatal lánynál sátánista „imakönyvet” találtak, mely utasításokat tartalmazott a sátánnak való önfelajánlásról, felsorolva az áldozati- és öngyilkossági módozatok valamennyi módját. Sajnos, a fiatalkorú gyilkosok és öngyilkosságok száma valóban növekszik! Feketén-fehéren látni kell, hogy Isten az élet Ura, a sátán pedig a halálé. Szent Ágoston szerint, ha Isten féken nem tartaná a sátánt, valamennyiünket azonnal elpusztítana! →
58. Sajnos, fiataljaink ma mindent megkapnak szüleiktől, csak a hitet nem! Ezért a destruktív és okkultista szekták terjedésének oka a hittani alaptudás hiánya és az ifjúkori kíváncsiság. Az ezotéria nem vallás, csak az összezavarás eszköze. Sajnos a média egyre fokozza a érdeklődést a mágikus és fantasztikus fikciók iránt, melyek hamis vágyakat keltve, lassan megmételyezik a lelkeket. Az erre való hajlamot idejekorán előkészítik a mágikus „gyermekmesék”, az erkölcsromboló filmek, az ezoterikus olvasmányok s a szekták alattomos propagandái.
(Alul, Charles Chaput, denveri érsek)
Szólj hozzá!
Atyai örökhagyás
Egy vagyonos apa és fia különösen értékes festményeket gyűjtöttek. Mindenféle művészeti irányzat megtalálható volt a gyűjteményükben Raphaeltől-Picassóig. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerű munkákat.
A vietnami háború kitörésekor, a fiút elvitték katonának. Bátran és hősiesen mentette társai életét, mígnem egyik bajtársa mentése közben halálos golyó érte. Az apát mélyen megrázta egyetlen fia elvesztése.
Hónapokkal később, épp Karácsony előtt kopogtattak és egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezében. Így szólt:
– Uram, ön csak közvetve ismer engem, mert én vagyok az a katona, aki a fia áldozatának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt biztonságba, mikor egy golyó szíven találta. Jó bajtársak voltunk és ő gyakran mesélt nekem önről és a művészet iránti szeretetükről. Ehhez szeretnék hozzájárulni a magam módján! Fogadja el tőlem ezt az általam festett képet, melyről tudom, hogy nem nagy valami, hiszen nem vagyok művész, de azt hiszem a fia szeretné, ha megtartaná! – fejezte be megrendülten a katona.
Az apa kinyitotta a csomagot és egy a fiáról készült portré tekintett rá. Egészen megrendülve csodálta, hogy a fia bajtársa, mennyire jól ragadta meg a fia személyiségét. Az apa szemei teljesen megteltek könnyel, megköszönte neki a képet és felajánlotta, hogy kifizeti.
– Ó nem uram! Hisz' hogyan fogadhatnám el én, aki soha nem tudom visszafizetni a fia áldozatát, úgyhogy ez ajándék! – s az ismerős-ismeretlen katona ezzel el is búcsúzott. Eltűnt épp úgy, ahogyan érkezett.
A gazdag ember egy jól látható helyre akasztotta ki a fia portréját, így ha látogatók jöttek hozzá, mindjárt a fia arcképe volt az első, amit alaposan bemutatott nekik a kollekcióból.
Néhány hónappal később azonban ő is meghalt.
A végrendelete szerint, sor került a képek elárverezésére. Sok befolyásos, gazdag ember és műkereskedő gyűlt össze és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes festményeket. A teremben a kikiáltó mellett, a fiúról készült kép volt előtérbe helyezve, és az aukció izgatott résztvevőinek nem is kellett sokat várakozniuk, mert csendet koppantott a kalapács.
– Az árverést ezzel a képpel kezdjük! – hangzott el az árverező szájából.
– Ugyan ki akarja megvenni ezt a képet? – kiáltott valaki hátulról. – mindenkit a híres képek érdekelnek! Hagyja ezt, lépjünk tovább!
Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt és folytatta.
– Ennek a képnek a kikiáltási ára 100 dollár! Ki kezdi el az ajánlást, 200$-ért?
Egy újabb hang kiáltotta mérgesen:
– Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet vegyük szemügyre! Mi neves festményeket akarunk! Gyerünk már az igazi képekkel!
De az árverésvezető tovább folytatta: – A fiú, a fiú! Kinek kell a fiú! Hölgyeim és uraim?
Végül megszólalt egy ember a terem hátuljából, aki egyébként hosszú ideig volt az elhunyt és fiának kertésze. Nem túl módos ember lévén, ő még 100 dollárt sem tudott ajánlani a képért, jóllehet kifejezetten örült volna neki, mert számára sokat jelentett a fiú. Így szólt: – Elviszem 50 dollárért!
– Ki ajánl érte 60$-t?" – kérdezte az árverező.
– Adja neki oda 50$-ért, aztán, nézzük a mestereket! – szóltak többen.
De az árverező csak erősködött: – 50$ az ajánlat, ki ad érte 60 dollárt?"
A terem, egyre csak zúgolódott és már türelmetlenkedni kezdett. Úgyhogy az árverésvezető hatalmasat csapott a kalapáccsal: – Először, másodszor, harmadszor! Eladva 50 dollárért!
Egy ember a második sorból közbekiáltott: – Na végre! Gyerünk már a többi képpel!
Az árverésvezető azonban higgadtan letette a kalapácsot és kijelentette: – Hölgyeim és uraim, az aukciónak ezennel vége!
– És mi lesz a festményekkel? – értetlenkedett a tömeg.
– Sajnálom hölgyeim és uraim, de amikor felkértek az aukció levezetésére, egy végakarati feltételt is szabtak, melyet nem ismertethettem önökkel a megnyitáskor. A közjegyzőileg hiteles végrendelet szerint ugyanis, kizárólag a "Fiú portréja" volt az aukció tárgya! Aki a fiút megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Tehát a fiúval átruházódott minden! – sajnálkozott némi kajánsággal az árverésvezető.
Isten Fia életét áldozta értünk, a mi üdvösségünkért, és az Ő "hagyatéka" a MEGVÁLTÁS, mely által az Őt követőknek megnyílt az örök üdvösség lehetősége. Az Atya tehát a történethez hasonlóan azt mondja: »Akié a Fiú, azé minden«!
Szólj hozzá!
Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. (Mt 10,28)
A 7. századi vértanúakták szerint Januáriusz és társainak adatai meglehetősen hézagosak. De annyi tudható, hogy 305-ben a fiatal püspök elhagyta Beneventót, és apostoli körútra indult Campaniában, majd Pozzuoliba. Ezen a területen már számos keresztény közösség élt, s nekik szükségük volt hitük megerősítésére a kegyetlen keresztényüldözés közepette. Tudjuk, hogy korábban Szent Péter tartózkodott Pozzuoliban, innen folytatva az útját Rómába. Az Apostolok Cselekedeteiből (28,14) pedig megemlíti, hogy Szent Pál 61-ben jött Pozzuoliba, és pár napot az ottani keresztények között töltött.
Sossus, a Miseno-i diákonus megtudta Januáriusz püspök Pozzuoliba (Puetoliba) való érkezését, és nagy titokban többször felkereste, ám sajnos a Cumana-i Szibillához zarándokló pogány tömeg igen ellenséges volt a keresztényekkel, és így Sossust, minden óvatossága ellenére fölfedezték. Beárulták Dracontius bírónak, aki bebörtönöztette. Ekkor Januáriusz és két kísérője elment a bíróhoz, bizonyítandó Sossus ártatlanságát, kérelmezve, hogy bocsássa szabadon. Ebből természetesen kiderült, hogy ők is keresztények, és mindhármukat letartóztatták. Januáriusz püspök a kihallgatás során habozás nélkül megvallotta hitét Jézus Krisztusban, az egy igaz Istenben, aki emberré lett, hogy üdvözítsen minket.
Dracontius bíró halállal fenyegette meg a püspököt, arra akarta kényszeríteni, hogy tagadja meg a Krisztusba vetett hitét és mutasson be tömjénáldozatot a római isteneknek. Ám Januáriusz püspök ezt határozottan elutasította és kijelentette, hogy inkább meghal, mintsem megtagadja a feltámadott Urat, aki a boldogság és az örök élet egyedüli forrása. A társai és saját maga nevében kijelentette, hogy készek vértanúhalált halni. „Krisztussal egyesülve nem félünk semmilyen szenvedéstől, amit emberek akarnak okozni.”
A bíró még egyszer felajánlotta nekik az azonnali szabadon bocsátást, azzal a feltétellel, hogy tömjénáldozatot mutatnak be. Januáriusz püspök és két társa ezt elutasították! Ekkor a bíró kimondta a halálos ítéletet: vessék a foglyokat vadállatok elé a Puteoli (Pozzuoli-i) amfiteátrumban. Dracontius bíró az ítélet kimondásakor megvakult, Januarius azonban meggyógyította, s a bíró ekkor módosította ítéletét fővesztésre.
Miközben a vesztőhelyre kísérték a püspököt és most már három társát, a puteoli egyház diákonusa, Procolus és két hívő, Eutüchész és Acutius tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. Erre őket is melléjük társítva, lefejezték.
Egy másik történet szerint, megtörtént a vadállatok elé dobásuk, ámde a bestiák nem támadták meg áldozataikat. Ezért Januáriusz püspököt hat társával végül lefejezték. Halálának napja 305. szeptember 19-e, a Jeromos-féle Martirológium szerint.
Tiszteletét a 4. század óta őrzi a hagyomány. Relikviáját 835-ben Nápolyból Beneventbe vitték, de 1491-ben visszaadták őket Nápolynak. A római naptárba 1586-ban vették föl ünnepét.
Szólj hozzá!
Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!
Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa, akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége, drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom, Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.
Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesen szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed,
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!
Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!
Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem,
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!
Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen.
Szólj hozzá!
Kérdés: Hogyan kerül valaki a Sátán hálójába?
Amorth: Sokféle oka lehet, ami miatt valaki az ördög általi szenvedés áldozatává válik. Van, amikor az illető javát szolgálja (ismerünk ilyeneket a szentek életéből), de előfordulhat a bűnben való makacsság miatt is vagy átok miatt, továbbá ha valaki odaígérte magát a Sátánnak vagy okkultizmussal foglalkozott.
Kérdés: Milyen megfigyelni egy exorcizmust?
Amorth: Emlékszem egy írástudatlan bácsira, aki az exorcizmus alatt folyékonyan angolul beszélt, úgyhogy tolmácsra volt szükségem. Vannak, akik emberfeletti erővel bírnak, mások a padló felett lebegnek, vagy nem lehet őket a széken megtartani. Azonban az ördög jelenlétéről csak bizonyos feltételek esetén beszélek.
Kérdés: Önnek soha nem ártott a Sátán?
Amorth: Amikor Poletti bíboros felkért, hogy legyek exorcista, magamat az Istenanya oltalmába ajánlottam, kértem, hogy rejtsen el a köpenyébe. Sajnos e felajánlást nem sokan teszik azok közül, akik valami tisztséget elnyernek. A Sátán gyakran fenyegetett, azonban nem ártott. Nem csoda, ha a sátán a papságot és az Egyház vezetőit célozta meg leginkább, mint ahogyan a politikai és gazdasági élet vezetőit is. De hála Istennek, itt van a Szentlélek, aki oltalmazza az Egyházat: „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta”. A bukások, az árulások ellenére sem. Ne lepjen meg senkit, hisz' az első áruló egy apostol volt, aki igen közel állt Jézushoz: Iskarióti Júdás. De az Egyház megy tovább a maga útján. Megoltalmazza a Szentlélek, s ezért a Sátán törekvései csak rész sikereket ér el. A Sátán meg tud nyerni egy-egy csatát, fontosakat is, de sohasem a háborút.
(vö. a „30 Tage In Kirche und Welt” fi. 2001. júniusi sz.)
Szólj hozzá!
Kérdés: Mi a véleménye, a sátánizmus terjedéséről?
Amorth atya: Amikor csökken a hit, terjed a babona. Vagyis, aki elhagyja Istent, az megadja magát az okkultizmusnak. Az egykor katolikus Európából félelmetes méretekben tűnik el a hit, s ennek a következménye, hogy varázslók, kártyavetők, sátánista szekták élik virágkorukat. A sátánkultuszt pl. olyanok, mint Marilyn Manson, a sátánista rockon keresztül terjesztik. De a gyermekeket sem kímélik olyan filmekkel, melyek varázslásra és sátánizmusra tanítják őket. Közkedveltek a spiritiszta szeánszok, amelyeken halottakat idéznek, akár TV-n rádión, sőt telefonon is. Ennek jellemzője az automata írás. Az ember egyszerűen már maga válhat médiummá. A tanulók 37%-a legalább egyszer részt vett asztaltáncoltatáson. Az egyik iskolában, ahová előadni hívtak, elmondták a diákok, hogy hittanórán is csinálták, de a hitoktató nem talált benne kivetni valót.
Kérdés: De hát működik ez?
Amorth: Nincs különbség fekete és fehér mágia között. Amennyiben a mágia működik, az mindig az ördög műve, mert a sátánizmus az okkultizmushoz kötődik. Az efféle dolgokkal való foglalkozás, mindig nyitás az ördög felé. És nem is kell sokáig hívogatni. Egyes gyilkosságoknál világosan kimutatható a sátáni befolyásoltság, még ha a hatóságok igyekszenek is ezt elhallgatni.
Kérdés: Hogyan vezethet ennyire félre valakit a Sátán?
Amorth: Egyszerű módszerrel! A sikerre, a hatalomra és az érzékiségre, e három legnagyobb szenvedélyre épít a Sátán. Elhiteti, hogy nincs pokol, nincs bűn, csak egy tapasztalásról van szó, amelyet át kell élni.
Kérdés: Hány ilyen esettel került kapcsolatba?
Amorth: Az első száz után abbahagytam a számolást.
Szólj hozzá!
A Szentírás szerint Dávid király családjából származó Máriának az angyal véget nem érő királyi széket ígér az Angyali üdvözletben.
Csillagkoronával tűnik fel a Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonyaként.
Az efezusi zsinat (431) a Szent Szüzet mint „Isten Anyját” a Királyok Királyának Anyjaként szentesítette.
XII. Piusz pápa 1954-ben rendelte el Világ Királynője címét és ünnepét először május 31-re (a magyar Natália nővér magánkinyilatkoztatása nyomán), majd az Egyház később augusztus 22-re tette át .
Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya — egyben a Világ Győzelmes Királynője —, egyúttal Magyarország Örökös Királynője, a Magyar Szentkoronának pedig jogos birtoklója. A Szent Korona tan a Regnum Marianum eszméjében tükröződik és a magyarság engesztelő küldetésében valósul meg.
Isten Anyja jogosan tart igényt arra, hogy királynőként ismerjük el és így is szólítsuk meg, így hódoljunk előtte. Fatimában a Szűzanya világosan ki is nyilvánította, hogy az utolsó időkben csak az ő Szeplőtelen Szíve segíthet az emberiségen.
Nekünk magyaroknak jutott az a megtisztelő kiváltság, hogy a világ megmentésének eszközeit: a Natália nővér Magyar Engesztelése és a Szeretetláng túláradó kegyelmi eszközeit bízta ránk! »Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!« (Nyilatkoztatta ki, mint a Világ Királynője Natália nővérnek)
»Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni, ez Szívem Szeretetlángja. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra.« (vö. Szeretetláng Lelki Napló I/37)
Beigazolódni látszik Montforti Grignon Szent Lajos jövendölése: »Szűz Máriának az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie irgalmassággal, erővel és kegyelemmel: irgalmassággal, hogy a szegény bűnösöket és eltévelyedetteket a katolikus Anyaszentegyházba vezesse és szeretettel visszafogadja. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a megátalkodott bálványimádókkal, szakadárokkal, mohamedánokkal, zsidókkal és istentelenekkel szemben, akik félelmetes módon látnak majd hozzá, hogy mindazokat, akik ellenük vannak, rábeszéléssel vagy fenyegetésekkel félrevezessék és elbuktassák. Utoljára pedig kegyelemmel kell közelednie, hogy Jézus Krisztus vitéz harcosait és hű szolgáit, akik érte küzdenek, bátorítsa és támogassa«. (Tökéletes Mária-tisztelet 50/f)
És valóban, most az utolsó időkben személye egyre nagyobb jelentőséget nyer. Szomorú lenne, ha pont mi − az Ő Népe −, feledkeznénk meg istenanyai és királynői hatalmáról!
.JPG)
Szólj hozzá!
A keresztény áldozatok vére, az Egyház győzelmének biztos záloga!
Szent Januáriusz (olaszul San Gennaro) Beneventó vértanú püspökének születési ideje és helye ismeretlen. Egyedül 305-ben történt vértanúhalála ismert, mely a legkegyetlenebb keresztény-üldözés idején, Diocletianus császár uralma alatt történt. Sajnos, csupán nyolc évvel később 313-ban, Constantinus császár ediktumával, teljesen megszűnt a keresztény-üldözés és biztosítva lett a keresztények vallásszabadsága.
A 3-4. század fordulóján a kereszténység még súlyos üldöztetést szenvedett, ennek ellenére rendkívül gyorsan terjedt. Diocletianus uralkodásának idején a Római Birodalom 120 tartományában néhány millió keresztény élt, és már 1800 püspöki székhely volt. A császár 303 és 304 között egy egész sor rendeletet adott ki, melyekben elrendelte az összes keresztény templom és szent könyv megsemmisítését. Elrendelte, hogy tartóztassák le és kényszerítsék aposztáziára (hit tagadásra) a püspököket és a papokat, és megfosztotta a keresztényeket minden polgári joguktól. Ezek a legkegyetlenebb keresztény-üldözésekhez tartoztak. Ahhoz, hogy egy keresztény megmeneküljön a halál büntetéstől, nyilvános tömjénáldozatot kellett bemutatnia a római istenek és a császár istenségének tiszteletére, ezzel kifejezve, hogy teljesen aláveti magát a császár hatalmának. Aki ezt teljesítette, az ún. libellust kapott, vagyis igazolást arról, hogy a birodalom lojális alattvalója, és helyes a vallási meggyőződése. Ha valamelyik keresztény nem volt hajlandó tömjénáldozatot bemutatni az isteneknek, azt azonnal halálra ítélték, melynek végrehajtása előtt az elítélteket kegyetlenül megkorbácsolták. Az elítéltekre lefejezés, keresztre feszítés, felnégyelés, máglyahalál, vagy vadállatok elé vettetés várt. A vértanúk testét általában nem adták át a rokonoknak, hanem folyóba dobták vagy kutyáknak adták eleségül. Azt a néhány keresztényt, aki megúszta a halálbüntetést, szardíniai bányákba küldték kényszermunkára.
Szólj hozzá!
KNOCK 7 perc I. rész https://youtu.be/qcTsfFSFeI0
KNOCK 7 perc II. rész https://youtu.be/K7jWeykVdig
(Ha link nem nyílik meg, ez nem a szerkesztőség, hanem a szolgáltató részéről feltételezhető akadályoztatás!)
Szólj hozzá!
"Testvérek, veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem..." (Róm 15,14-15)
Több privát üzenet érkezett hozzám, nevezett cikkeim esetenkénti irónikus megfogalmazásaival kapcsolatban. A levelekre válaszoltam, itt csupán a lényegesebb vádakra és kérdésekre kívánok nyilvánosan reagálni, egyben azt is megválaszolva (kérdezetlenül), hogy miért foglalkozom ÉN egyáltalán ezekkel a sajátos témákkal!
A némi gúnyt illetően, kétség kívül itt-ott merészebben írtam, de visszakérdeznék: Ha kedvesen és hízelgőn méltatnám egyes látnokocskák sürgető üzeneteit, vajon eleget tehetnék-e a kegyelem ereje által azon benső lelkiismeretemnek, mely az elburjánzó üzenetek iránti óvatosságra intenek (engem) és arra késztetnek, hogy másokat figyelmeztessek a veszélyeire? Ez persze nem jelenti azt, hogy minden üzenetet hamisnak tartanék! Mert ha egy részük igaz is, azok legfeljebb kisebb közösség tájékoztatására szolgálnak és korántsem a hívek széles táborának! Tartalmuk esetenként szép és találó annak okán, hogy ismételgetik az eddig is ismerteket (La Salette; Fatima; Garabandál; Szeretetláng stb. üzenetrészeit). Sajnos azonban nagyon úgy néz ki, hogy mára az "égi üzenetek", illetve a látnokok elszaporodása az egyik legtipikusabb vonása korunk lelki és politikai légkörének! Bátran tehetik, mert szabad a sajtó és ingyenes az internetes közlés! Politikai légkörön azt értem, hogy "bizonyos körök" valamiképp ösztönzik és bizonyára finanszírozzák is az egészet! Azzal a nyilvánvaló céllal teszik ezt, hogy zavart keltsenek és megosszák a hívők társadalmát, széthúzást generálva az üzenetek vak követői és az óvatos egyházi hierarchia közt!
Határozottan kijelentem tehát, hogy általánosságban, a magánkinyilatkoztatásoknak – mint a Szentlélek lehetséges útmutató ajándékainak – nem vagyok ellene, hiszen ezzel szemben állnék az Egyház tanításával. Annak tudatában viszont, hogy ugyanilyen színben megszólalhat a Megtévesztő Szellem is – nos –, óvatosságra kellene hogy intsen mindenkit, hiszen írva van: maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. (2Kor 11,14) Sajnos, a szemem láttára emberek sokasága dől be a nyilvánvalóan hamis és "bizonyos erők" által inspirált üzenet-dömpingeknek és szinte ehhez igazítja kegyelmi életét, szinte harmadlagosnak tartva az Evangélium és az Egyház tanítását! (Elképesztő!!!) Nos ezt, keresztényi felelősségem tudatában -- a magam részéről --, nem nézhetem tétlenül! Hasonlóképp ellene vagyok egyes "befutott" üzenetek folytatólagosságának! Tulajdonképp ettől lettem érzékenyebb a 'privát revelációk' iránt! A véleménynyilvánításomat, meggyőződésből teszem – lásd a bevezető idézetet! (A figyelmeztetés – végtére is –, az is lehet a Szentlélek ihletése, nemde?!)
A jogos ellenvetésre, miszerint ezen dolgok eldöntésére nem én vagyok a hivatott, bizony el kell ismernem, hogy szó szerint igaz (ami a hivatalos döntéshozatalt illeti)! Nekem csupán a Szent Keresztségben rám ruházott felebaráti felelősségtudat a jogcímem, de épp annak láttán, hogy az elhivatottak nem kellő eréllyel lépnek fel (ha egyáltalán), de még ha meg is nyilatkoznak, látható módon az érintettek egyáltalán nem hallgatnak rájuk! És ez nagyon nagy baj, mert végsősoron, ez a sikere és célja az ördögnek! Igazamat nem csak a cikkeimben untalan idézett Marie Julie Jahenny támasztja alá, hanem az előző posztban bemutatott Malachi Martin ír atya is, akivel e tekintetben egyezik a véleményem: "... az állítólagos jelenéseknek egyik közös jegye az, hogy (...) csökkentsék a fatimai jelenés iránti érdeklődést, amely ennek a századnak a központi magán-kinyilatkoztatása. Ugyanazokat a dolgokat mondják és ugyanazokat ígérik. (...) Én mindenfelé megtévesztésre gyanakszom, mert a sátán igen eszes. Ezen a téren igen nagy zűrzavart sikerült létrehoznia". Márpedig a fatimai üzenet teljesítése az egyetlen menedékünk! A Fatimai Szeplőtelen Szív engesztelő felhívásának megvalósítására, a Szeretetláng lelkesítő többletkegyelme adhat reményt! A korunkban tapasztalható "légyraj" -szerű üzenet-dömping viszont, épp az ezek iránti figyelem-elterelését célozza, tudatosan vagy jóhiszeműleg, de a sátán érdeke szerint!!!
Ami pedig a levélíróm szerint, Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony kezdetbeni (névtelenségére) rejtettségére utal, és idéz egy külföldön kiadott korabeli füzetből "hatgyermekes családanya, egy vasfüggöny mögötti országban". Válaszom: nagy tévedésben van a kedves Olvasó! Kétségkívül, az adott korban, a napi politikától eltérő ügyben nem léphetett fel senki sem névvel-címmel, mert ez önmaga feljelentésével lett volna egyenlő. Viszont, Erzsébet asszony sehol nem álnéven "jelentkezett be", ismerték gyóntatói, lelkivezetői (mert végtére is rájuk tartozott a képviselt ügy és nem a közszájra)! De nem csak a gyóntatószékig gyakorolta "rejtett alázatosságát", hanem – az Úr sürgetésére – elment megyéspüspökéhez, Dr. Svoy Lajoshoz is, aki szeretettel fogadta, meggyóntatta és kérte, hogy a lelkivezetője ismertesse felé írásban az anyagot (lásd Lelki Napló II/39-42)! A Szeretetláng kiválasztottja, nem inkognitóban ment feletteséhez, és nem is hagyta meg, hogy nevét címét (egyházközségét) kezelje gyónási titokként stb. Az egyházon belüli ismertsége végtére is annyira adott volt, hogy bel- és külföldi papok keresték fel levélben vagy személyesen (civil érdeklődőket igen ritkán fogadott)! Az pedig, hogy ÉN kit tartok igazán hiteles üzenetközlőnek a mai időkből? Pl. Gloria Polo Ortiz kolumbiai orvosnőt, akit villámcsapás ért, meghalt, megjárta a túlvilágot és megrázó élményekkel éledt újra, hogy isteni megbízatással figyelmeztesse embertársait a túlvilág és a számonkérés valóságára! Hiteles azért is, mert nem álnéven közölte a túlvilág üzenetét, hanem saját név, város és foglalkozás megjelölésével, sőt, a könyve végén a gyóntatója névvel, címmel és telefonszámmal áll rendelkezésére az érdeklődőknek! Aki ebből a könyvből nem képes leszűrni a "Nagy Figyelmeztetést", az könnyen elveszett ember! (A könyv címe: AKIT VILLÁMCSAPÁS ÉRT kiadta a Marana Tha, 2011) A könyv szövegét (kissé rövidebben) blogomban is közöltem sorozatként, ONNAN NEM JÖTT VISSZA SENKI? címmel!
Mit mondjak még? "Timóteus! Őrizd meg a rád bízott kincset, kerüld a profán, újdonsághajhászó fecsegést, az álságos 'ismeret' ellenvetéseit, amelyet némelyek elfogadtak, és a hittől elszakadtak. Kegyelem veletek! Ámen!" (1Tim 6,20-21) (Kérem a kedves Olvasót, hogy ezt az igét olvassa el lassan, még egyszer!)
Az alábbi fotót Erzsébet asszonyról a Székesfehérvári Püspöki Palota aulájában készítette e cikk írója.
1 komment
53. 2001. 05. 15-én az Olasz Püspökkari Konferencia jóváhagyta az exorcizmus új rituáléját.
Kérdés: mi van azzal a bizonyos füsttel, ami most már olyan helyiségekbe is behatolt, amelyeket védettnek hittünk.
Amorth atya: Sajnos sok mindent, amit a mai kornak megfelelően csak át kellett volna fogalmazni, ehelyett teljesen átírták! Például ezt tükrözi, az új Áldások Könyve is. Átolvasva, minden olyan utalást, hogy az Úr megvéd az ördögtől, s angyaloknak parancsolt, hogy oltalmazzanak az ördögi támadástól, eltávolítottak belőle. Kihagyták a házak és iskolák megáldásának szövegeit is, pedig fontos ezek megáldása, oltalmazása. Sajnos, egyre kevesebb a Sátán elleni oltalom. Nincs eszköz, nincs ima. Jézus a Miatyánkban egy szabadító imára is tanított: „Szabadíts meg a gonosztól”, ám olaszra ezt tévesen fordították: „Szabadíts meg a gonoszságtól”.
Ez általánosságban beszél egy rosszról, melynek nem ismeri a forrását, pedig ez az a rossz, amelyről az Úr Jézus Krisztus tanított, konkrét személy, a Sátán. →
54. Kérdés: Ön naponta harcol az ördöggel. Mi volt a Sátán legnagyobb sikere?
Amorth atya: Az, miszerint elhitette, hogy nincsen. S ez csaknem sikerült is neki, még az Egyházon belül is! A klérus és a püspökök közül sokak nem hisznek többé az ördög létezésében, az exorcizmus erejében. Évszázadok óta a latin egyház – szemben az ortodox egyházzal és néhány protestáns felekezettel – csaknem feladta az exorcizmust. A “korszerű” gondolkodás már olyan mérvű, hogy egész egyházmegyék vannak, melyek exorcizmus ellenesek, és vannak egész nemzetek, ahol nincs egyetlen exorcista sem. →
Szólj hozzá!
"Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által." (Marie Julie Jahenny 1850-1941)
Zárszóként, mielőtt bárki az én egyedi véleményemnek tartaná ezen poszt-sorozatomnak, a különféle üzenetek iránti kritikus hozzáállását. Ám engedjék meg, hogy idézzek az ír Malachi Martin: A kiforgatott katolicizmus című riportkönyvéből, mely megtalálható a PPEK 657 oldalán. Az 1990-es beszélgetéseket Bernard Janzen kanadai újságíró készítette a nagysikerű íróval Malachi Martinnal (+1999), az egykori vatikáni bennfentessel és ördögűzővel.
(Felhívom a figyelmet, hogy a teljes irat állításaival nem feltétlen, vagy nem mindenben értek egyet!)
B: Az utóbbi tíz-húsz évben a jelenések, illetve az úgynevezett jelenések elszaporodásának lehettünk a tanúi.
Martin atya: Máig legalább 260-ról beszélhetünk.
B: Ez hihetetlen! A jelenések legismertebb helyei közé tartozik Necedah, Bayside, valamint a (kis) Pebble Ausztráliában.
Martin atya: Japánban, Afrikában, mindenfelé! Ezeknek az állítólagos jelenéseknek az egyik közös jegye az, hogy Fatima utánzatának tűnnek. Az én elméletem vagy érzésem az, hogy ezeknek az a céljuk, hogy csökkentsék a fatimai jelenés iránti érdeklődést, amely ennek a századnak a központi magán-kinyilatkoztatása. Ugyanazokat a dolgokat mondják, és ugyanazokat ígérik. Gyengíteni igyekeznek Fatima szörnyű üzenetét. A fatimai történések iránti érdeklődés mégis változatlan. Egyedül Írországban a Szent Szűz számtalan szobra kezdett könnyezni. Erről írtak egy könyvet is, ott van a könyvespolcomon. Én mindenfelé megtévesztésre gyanakszom, mert a sátán igen eszes. Ezen a téren igen nagy zűrzavart sikerült létrehoznia. Vagyis ott van Medjugorje, ott van Pebble, és ott van Bayside. Ez mind képtelenség, zűrzavar és káprázat. (...) De általában a megjelenések profitképzése tipikusan sátáni vonás. Amikor a D-napon (partraszállás 1944) elözönlöttük Franciaországot, több ezer gumiból készült kis ejtőernyőst dobtunk le, és a németek sok időt és lőszert pazaroltak arra, hogy felszámolják őket.
B: Ez diverzió!
Martin atya: Így van. Ez támadás a fatimai jelenés ellen, amelynek nagyon szörnyű és nagyon pontos katolikus üzenete van. Tele van a pápaság iránti odaadással, a Jézus szenvedése iránti mély tisztelettel, a katolikus erények iránti rajongással, és tele van katolikus meghittséggel. Medjugorjéban egyáltalán nincs meghittség, mindemellett van még egy jegye: karizmatikus vagy pünkösdi összetevő van benne. Medjugorje rajongói gyakran tekintélyeknek vélik magukat. A Szentlélek szól hozzájuk! Pontosan tudnak mindenről mindent! Én ebben nem találom az alázatosságot. A Lourdes-ba látogatókat vagy Fatima híveit általában megérinti a Szent Szűz szelídsége és alázatossága. Ebből semmi nincs Medjugorjéban, „ezt el kell hinned!” Az ilyesmi zavarja az én lelkemet.
B: Lehetséges, hogy a jelenések elszaporodása kísérlet annak az űrnek a betöltésére, amely sok katolikus életében ott van. Áhítatot immár hiába keresnek a plébániájukon, de valamire szükségük van, és ezek a jelenések betöltik az űrt. 
Martin atya: Természetesen, de én azt hiszem, hogy a sátán tölti be. Én nem hiszem, hogy ez a Miasszonyunk. Szerintem a sátán azt mondja: „Ó, valami különlegeset szeretnél? Valami olyat, ami megadja az istenivel való meghittség érzését? (Nézd) Miasszonyunk éppen ott jelenik meg.” Vagy magunk hozzuk létre magunknak a jelenéseket. Azt hiszem, ezek a jelenések valóban válaszok egy hiányérzetre, de arra nem katolikus választ adnak. (34-35. oldal)
B: Szóljunk néhány szót a (medjugorjei) jelenésről. Mit gondol róla, valóságos-e?
Martin atya: Én személyesen arra a következtetésre jutottam, hogy Medjugorje a sátán megtévesztő akciója.
B: És milyen alapon mondja ezt?
Martin atya: Három fő indokom van erre. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a hiteles jelenéseket. Egyébként én jobban szeretem a megjelenés szót. A Szent Szűz mexikói megjelenéseinek Guadelupéban, továbbá La Salette-ben, Lourdes-ban vagy Fatimában van egy közös jegyük. A résztvevők vagy a látnokok, ahogy őket gyakran nevezik, mindig engedelmeskedtek az Egyháznak, és néha évekig elhallgatásban és üldöztetésben vagy éppenséggel bebörtönzésben volt részük. Okvetlenül zaklatást, kihallgatásokat kellett elviselniük, és várniuk kellett az Egyház jóváhagyására, amely végül is megérkezett. Medjugorje ettől teljesen különbözik. Ez teljes mértékben egy lázadás. „Nem, nem, mi naponta beszélünk Szűz Máriával. Ő ezt és ezt mondta. Azt mondta, hogy mondjuk ezt. Mi ezt fogjuk mondani!” A medjugorjei emberek félretolták a helyi püspököt. Milliók mentek zarándokokként Medjugorjéba. Naponta gyónnak, rózsafüzért imádkoznak, zarándokolnak, körmenetet tartanak ott. A turistákkal óriási pénzösszegek áramlanak Jugoszláviába. A marxista hatóságok nagyon lelkesek lettek Medjugorjéval kapcsolatban, mert megnövelte a turizmust. A haszon kérdésétől eltekintve, az egyik jel az, hogy nem engedelmeskedtek az egyházi hatóságoknak. Ez az első jele annak, hogy Medjugorje nem nekem való. A második az, amit Miasszonyunktól idéznek az ő szavaiként. Állítólag azt mondta, hogy más hitek éppoly helyesek, mint a miénk. Jugoszláviában sok muzulmán él. Mária állítólag azt mondta, hogy az ő hitük jó nekik. Ez szerintünk nem helyes. Én nem tudom elképzelni, hogy a Szent Szűz ezt mondta volna. Aztán különös incidensek történtek. Az egyik dokumentált zavarba ejtő esemény során egy hírügynökség francia munkatársa, tipikus francia pimaszsággal, az ujjával az egyik gyermek szeme felé bökött, aki állítólag a Szűzanyával beszélgetett. A gyermek hátrahőkölt. Ha a jelenés hiteles volt, és a gyermek az elragadtatás állapotában volt, hogyan történhetett meg ez? Később megmagyarázták: a gyermek azt hitte, hogy a kis Jézus le fog esni Mária karjáról, és így reagált. Ez ebből a szempontból nyilvánvaló színlelés volt.
Aztán ott van Vlašić atyának a magatartása és más Medjugorjéval kapcsolatos embereké, akik nem viselik magukon a menny bélyegét. (32-33.oldal) (A zárójelbe tett szavak és a kiemelések a szerkesztőtől valók!)
A szerkesztő magyarázata a 'Vlašić üggyel' kapcsolatban (Malachi atya célzására):
Tomislav Vlasic-t, aki 1981 és 1988 között szolgált Medjugorje-ban, a Szentszék 2008-ban felmentette papi kötelezettségei alól. A Hittani Kongregáció megokolásában egyebek között a hatodik parancsolat elleni vétséget is felsorolja, melyet az állítólagos "misztikus motivációk” súlyosbítanak. A pap, a "Gospa” és a látnok, Marija Pavlovic rábeszélésére hivatkozva valóban "misztikus házasságot” folytatott egy német nővel egy vegyes vallási közösség keretében.
Ennek a személyes hajlam és miszticizmus közötti különös keveredésnek hosszabb előtörténete is van: 1976-ban, tehát már Medjugorje-ba való kerülése előtt, ez a pap teherbe ejtett egy apácát egy vegyes "ferences közösségben”, akit aztán jámbor szólamokkal Németországba küldött, majd letagadta apaságát. Ezt az esetet 1984-ben Zanic püspök és Ratzinger bíboros megtudta. És éppen Vlasic volt az, aki egy Rómában tartott karizmatikus kongresszusról Medjugorjéba vitte a neki tulajdonított "jóslatot" (1981. május 6.): "Ne félj, anyámat fogom nektek elküldeni." Egy ír karizmatikus nő azt állította, hogy Vlasic-ból élő víznek a hullámai mennek ki. Egy ilyen alak befolyása a Medjugorje-jelenség kezdeti idejére csomó kritikus kérdést vet fel. Forrás
Szólj hozzá!
Itt van az idő
49. A világ dolgai, az erkölcsi élet hanyatlása, az Egyházon belüli válság-tünetek arra utalnak, hogy korunk az elhatalmasodott bűn kora, s ennek következményei világméretekben so-dorja a pusztulás felé az egyént, a csa-ládot és a társadalmakat. Az ember nem csupán napi életét nehezíti bűne-ivel, de örök életét is veszélyezteti, s számítanunk kell az igazságos Isten beavatkozására. A Jelenések könyvé-ben három fejezet is (vö Jel 8-11) utal erre. Ezek bár jelképes leírások, még-sem hagynak kétséget afelől, hogy a bűn mind súlyosabb büntetéséről van szó. Ennek kapcsán a Jelenések így fogalmaz: Az emberek fájdalmukban a nyelvüket harapdálták, s káromolták az ég Istenét kínjuk és fekélyeik miatt, de tetteiket nem bánták meg (Jel 16,10). →
50. Már Izaiás figyelmeztet az elhatalmasodott bűnre: „Jaj azoknak, akik a büntetést ökörlánccal vonják magukra, és a bűnt úgy húzzák, mint a kötél a szekeret” (5,18).
51. A szekták általában élesen szembefordulnak a történelmi egyházakkal, sőt gyakorta a társadalomnak is hátat fordítanak, és rendszerint ez ered-ményezi a közösségek, családok felbomlását, baráti kapcsolatok megszű-nését. »A sátán ténykedésével foglalkozó tanulmányok nem hagyhatják figyelmen kívül működésének „szervezett” jellegét, azt, hogy a sátán az egész világon a szekták révén terjeszti gyilkos tervét. Sajnálatos meggyő-ződésünk, hogy a felsőbb kléruson belül is sokan kételkednek a sátán ilyen irányú (személyes és globális) ténykedésében« – írja a „30 Giorni” c. olasz folyóirat. Ebből idézzük a Don Gabriel Amorth exorcistával folyta-tott interjú részleteit. →
52. Interjú részlet a www.katolikustraditio.hu-ról. 1972 június 29-én, VI. Pál drámai figyelmeztetést hallatott. Az ember ősi ellenségéről beszélt, akinek Sátán a neve. Ő az Egyház ellensége. Az Egyház falainak repedése-in keresztül behatolt a Sátán füstje – hangzott a felrázó megállapítás, mely még a katolikus világban is, meglepő, sőt visszatetsző volt. →
Szólj hozzá!
Boldog az a nemzet, melyet az Úr örökségül választott magának. (Zsolt 32,12)
Augusztus 20, az egyik legősibb magyar ünnep, amely Szent István királyunk sírjának 1083. augusztus 20-án Szent László parancsára való felnyitására emlékezik. A Hartvik-féle feljegyzés szerint az exhumáláskor a szent uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Augusztus 20. 
évszázadokig törvénynap volt, majd az államalapítás ünnepe.
Szent István öröksége felmérhetetlen, mert máig ható és hatalmas volt a szervező munkája, mely komoly büszkeségre is okot adó! Pl. az istváni törvénykezés a maga korában a legfejlettebbek közt volt közel-távol e térségben, hiszen a törvények kétharmada önálló jogalkotás terméke, nem pedig nyugati átvétel. (A számok és paragrafusok barátai kedvéért: 56 kapitulumból 5 fejezetben teljes, 2-nél részleges, 11-nél esetleges az idegen hatás. Például a cseheknél sokkal több az idegen átvétel, a lengyeleknél az egész törvénykezési procedúra későbbi.)
Hadvezérként István az egyetlen a magyar történelemben, aki nemhogy háborút, de csatát sem vesztett.
Ráadásul István nemcsak a háborúk, de a békekötések győztese is volt. Az egyházszervező munka is komoly rátermettséget bizonyít. Összehasonlításként: az első lengyel király, Vitéz Boleszló (967-1025) kezdetben csak a német szervezettől függő egyházat tudott kialakítani, Csehországban az első érsekség csak a XIV. sz. derekán jött létre.
Mindemellett István az első az egész történelemben és a szent királyok sorában, aki nem mártírként érdemelte ki a szentté avatását, hanem csupán tevékenységével és egyéniségével.
Kegyetlenségéről szóló történetek egyfelől a "Szent" jelzőt kiirtani szándékozó protestantizmus terméke, vagy felnagyítása. Másfelől történelmi tény, hogy csak első vonalas ellenfeleivel szemben volt kérlelhetetlen, ezzel szemben pl. az Ajtony-fiak, vagy a Koppánnyal szövetséges Vérbulcsú-utódok tovább élhettek maradék birtokaikon.
Ráadásul teljesen hamis azt állítani, hogy István a „múltat végképp és nyomtalanul eltörölni” elvét követte volna (ez épp azokra áll, akik ezt próbálják besulykolni a magyarság fejébe)!. Számtalan struktúra megmaradt: a tinó mint fizetőeszköz büntetéspénzként való alkalmazása, a keletről hozott ötös számrendszeren alapuló, a nyugati vérdíjtól eltérő magyar büntetésrendszer (vérbosszú helyett kárpótlás fizetése). Ősi szokás az is, hogy az ősök tiszteletére szentelt tűzhelyeken örök tűznek kell lennie (ezért mentették fel a tüzet őrzőket a templomba járás kötelezettsége alól). De az István korában létezett faluközösség büntetőjogi felelőssége is a régi törzsi-nemzetségi szervezet nyomait őrizte. Viszont tény, hogy szent királyunk törvényeivel betiltotta a nép körében elterjedt pogány szokásokat, amiként meglévő, de az egyetemes hittől különböző keresztény hitelemeket is a Római Anyaszentegyház krisztusi tanításához egységesítette. A pápához – mint Krisztus földi Helytartójához – való hűséget, az állam minden alattvalójára nézve kötelezővé tette. Szent István nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, melyek élére – (teljesen egyedülálló módon) pápai felhatalmazása révén – saját maga állíthatott érsekeket, illetve püspököket, ezért kapta a pápától az Apostoli Király jelzőt, ill az Apostoli Kettőskereszt jelképének a használatát.
A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű és szent uralkodó 1038-ban 63 éves korában hunyt el.
Államalapító királyunk ünnepe kereszténységünk és magyarságunk megélésének kiemelt ideje. Szent Istvánnak a fiához írt intelmeiben egy olyan állameszme rajzolódik ki, aminek alapja a Krisztusba vetett hit megtartó ereje, a nemzeti értékek és hagyományok megőrzésének fontossága. Tehát Szent István öröksége az az eszme, hit, hűség és tudatos akarat, amely a magyarság megmaradásának máig is egyetlen "receptje"!
Mert politikusként és apostolként is a legkiválóbb volt, elsőként ismerte fel ugyanis, hogy egy államot – de bármilyen emberi közösséget is – egyedül a keresztény tanítás és erkölcs képes tartósan fenntartani.
A Magyar Királyság nemcsak kitűnt a Pápa iránti hűségével, de az Egyház és Európa legszilárdabb bázisává vált, egyben a mindenkori államszervezés példájává.
Szent István személyéhez szorosan kötődik a Magyar Szentkorona eszmeisége, melyet a szent-istváni Ország és Koronafelajánlás által államjogilag érvénybe lépett a Szentkoronának, Nép- és Országbirtoklási kiváltsága is magasztosít!
Nem szabad felednünk, hogy a Magyar Szentkorona nemcsak a magyarság felé – vagy számára – volt "jogiszemély státuszú", hanem például még a pápaválasztásra is vétójoga volt! Ez történt 1903-ban, amikor XIII. Leo utódjául államtitkárát, a szbdkmves 
Mariano Rampolla del Tindaro (1843-1913) kardinálist választották a pápai trónra. Az utolsó pillanatban, Ferenc József osztrák császár és magyar király, a Magyar Szent Korona jogán a krakkói érsek révén vétót jelentett be a konklávé döntése ellen. Az ezt követő új választással kerülhetett a pápai trónra a velencei pátriárka Giuseppe Sarto, X. Piusz, akit aztán XII. Piusz pápa 1954. május 29-én szentté avatott.
Érdekesség (és nagy titok), hogy X. Piusz első rendelkezései közt szerepelt az, hogy az 1904. január 20-án kibocsátott Commissum nobis kezdetű konstitúciójában kiközösítés terhe mellett megtiltotta a vétóemelést, majd az év karácsonyán a Vacante Sede Apostolica konstitúcióban összefoglalta a pápaválasztás egyedüli törvényes rendjét.
Szent X. Piusz személye és pápasága Isten rendkívüli ajándéka volt, különösen azon veszély tudatában, amit a szabadelvű Rampolla kardinális megválasztása jelenthetett volna a keresztény világra!
A Werbőczy Hármaskönyve szerint a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása. Nemcsak a Magyar Államiság jelképe, hanem a Keresztény Magyar Államiság őrzője is, hiszen páratlan tisztségében a Szent Szűz Koronája is! Ez annyira így van, hogy a Mária-képeket és szobrokat semmilyen nemzeti koronával nem szabad ábrázolni, megkoronázni, ez kizárólagosan csak a Magyar Szentkorona esetében engedélyezett egyházjogilag! Más nemzetek a Mária-képeiket, szobraikat kizárólag szimbolikus királyi jelvénnyel ábrázolhatják (Coronation Canonica)!
Szent István királyunk nemzetközileg is ünnepelt liturgikus Szent, ám halálának napját – Magyarországon kívül (Szűz Mária Mennybevételének 15-i ünnepe miatt) –, augusztus 16-án tartják!
Írásomhoz felhasználtam tbk. a - http://konzervatorium.blog.hu/2010/08/20/istvan_08_20_ezertiz_ev_alapjai - honlap részleteit!)
A nemzettudat három éltető alappillére:
a Szentistváni Örökség, a Szentkorona- és a Regnum Marianum eszméje!
Amint ez tudatosodik a szívekben és a lelkekben - Magyarország feltámad!
Szólj hozzá!
Natália és Erzsébet
Minden népnek, nemzetnek és nemzedéknek megvan a maga történelmi és üdvtörténeti szerepe Isten tervében, így van ez a magyarsággal is! A „mennyei szereposztásban" Magyarországnak − talán azért is, mert maga az Istenanya az ország királynője −, kiemelkedő hivatás jutott a Szent Szűz emberiséget mentő világtervében, és ez az engesztelés.
Jézus mondja Natália nővérnek: „Magyarország engesztelő ország! Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni! Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról Nagy Művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása!” „Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!” − teszi hozzá a Szűzanya. (Mária Natália Naplója, forrásmegjelölés nélkül) Most, amikor egyenesen figyelmeztető jelenség, hogy Magyarországon mily feltűnő mértékben „felszaporodott” a látnokok száma, melyet ők maguk az Evangélium intelmeivel magyaráznak: „A végső napokban /.../ Fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, az öregek álmokat álmodnak.” (ApCsel 2,17) Az azonban vitán felül álló, hogy egyik sem „álmodott” olyan nagyságrendű − egyetemes − próféciát, mint Kovacsics Mária Natália a „Világ Győzelmes Királynője-” és Kindelmann Károlyné Erzsébet a „Szeretetláng” üzenetével! Nem kívánok itt párhuzamot vonni e két nagy misztikus között, de az figyelmeztető számunkra, hogy mindkettő Magyarország engesztelésében láttatja hazánk és az egész emberiség lehetséges jövőjét! (− Már ezen felismerés is el kellett volna, hogy gondolkoztassa a helyzetben lévőket!)
Magyarország hivatásbeliségét igazolni látszik e két nagy magánkinyilatkoztatás, mely sikeresen kiállta a „gamalieli idők" próbáját!
A fenti vélekedést nyomatékosítja, hogy egyik reveláció sem „érzelmi vallásosságból" vagy magas képzettségből eredeztethető, miként adott koruk társadalmi-politikai légköre sem volt veszélytelennek tekinthető. Mindkettőt akadályozta az államapparátus, miként az illetékes klérus értetlenkedése is. A Világ Győzelmes Királynőjeként kért Engesztelő Kápolna felépítésének elvetését például, Serédi Jusztinián hercegprímás a „jelen nehéz idők magyar egyházi helyzetére” hivatkozva vetette el, ezzel szemben a protestáns Horthy Miklós kormányzó, (minden tisztessége ellenére is, politikai rövidlátással) az ország anyagi nehézségeivel indokolta. A valóság ezzel szemben az volt, hogy csupán támogató szándéknyilatkozatukra lett volna szükség, úgymond a „szabad akaratuk kinyilvánítására”, hiszen az építkezés (munka és pénz tekintetében) az önkéntességre alapozott. Nem beszélve arról, hogy bármelyiküknek egyetlen napi reprezentációs kerete beindíthatta volna annak a kápolnácskának a megvalósítását, mely − minden értetlenségük ellenére is −, hirdethette volna Nagyasszonyunk oltalmát Magyarország Fővárosának egyik legmagasabb pontjáról! 
A már veszendő országban, 1944. december 8-án, megpróbálták a Szűzanya kérését megvalósítani, de már késő volt!
És hogy mit jelentett volna ha a Világ Királynőjének nemzetmentő kérése valóban teljesül? Csupán az elmaradásának iszonyatos hozadékából következtethetünk! Mindszenty hercegprímás ugyan kézbe vette az ügyet 1947-48-ban, kivizsgálta a forrást és a szándékot is, de sajnos már nem tudta megvalósítani az ateista-kommunista térhódítás és elkövetkező terror miatt. (Mert ugye, minden kornak megvannak a maga aktualitásai, melyet jobb nem „holnapra halasztani"!)
Az égi-földi párbeszéd bontakozása sajnos, Erzsébet asszony esetében is kis stílű akadályoztatásokkal kezdődött. Sőt, az üzenetek terjesztése igen nehéz és veszélyes volt, mivel a rezsim mindenütt és mindenben összeesküvést sejtett, ahol „ketten-hárman összejöttek”! Jóllehet, Isten érezhetően csodás oltalmát élvezte a Szeretetláng ügye, érvényre mégsem juthatott Mária Országában, mert az Úr tiszteletben tartotta azok szabad akaratát is, akik − ha nehézségek árán is, de tehettek volna −, ám nem tettek! Persze kérdés az, hogy mit nevezhetünk tehetetlenségnek, ellenségességnek, gyávaságnak, óvatosságnak vagy diplomatikus kivárásnak? Ez bizony az érintett személyek egyedi adottságának (gyengeségének, felkészültségének), lehetőségeinek és felelősségének a kérdése, melynek megítélése majd Istenre tartozik.
Mindazáltal el kell ismerni, hogy az ilyen ügyekben való óvatosság szükséges volt akkor is és szükséges ma is!
A kérdés az, hogy a hiteles magánkinyilatkoztatások − melyek az Evangélium fényében − korunk aktuális társadalmi és egyházi problémáira mutatnak rá, megérintik-e a döntéshozók szívét, és igyekszenek-e azt megvalósítani? Ez nyilvánvaló felelősséggel jár, de a szívből-lélekből való józan mérlegelést mindenképp meg kell tenniük!
Vajon, megépülhet-e végre az Engesztelő Kápolna?
Szólj hozzá!
44. Szent X. Piusz a XX. század első pápája is előre látta az eljövendő liberális hitlazulást, mely „a tévedések univerzális folyamataként” elősegíti „az Egyház hitének és fegyelmének általános meglazulását (…) Ez egy olyan méreg, mely ravaszan és titokzatosan lopakodik be az Egyház legbenső véredényébe.” Világosan figyelmeztet, hogy itt van az az idő, amikor a társadalom egyes rétegei megpróbálják majd gyökerestől kitépni és kiirtani „az ember és Isten közötti kapcsolat minden szálát”. (vö X. Pius pápa: Pascendi Dominici Gregis) →
45. Részlet, II. János Pál pápa 1987. 05. 24-i beszédéből: „Az ördög elleni küzdelem, mely Szent Mihály arkangyal kiemelkedő jellemzője, napjainkban is aktuális, hiszen a sátán ma is tevékenykedik a világban. Mindaz a rossz, ami a világban van, a társadalom hiányosságai, az ember-, a személy belső meghasonlottsága, a sátán sötét és zavart keltő tevékenységének eredménye is.”
46. Az Isten Fia azért jelent meg, hogy az Ördög műveit lerombolja” (1Jn 3,8).
47. Jézus tanítása szerint a gonoszságért és a sötétségért nem lehet csak a Sátánt felelőssé tenni: ,,Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, házasságtörések, lopások, gyilkosságok, a hűtlenség, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.” (Mt 15,21-23). Az ember felelősséggel tartozik tehát a tetteiért, bűneiért és nem okolható mindenért csak az ördög. Aki a Sátán hálójába került, önmagának róhatja fel, hiszen a házát a gonosz szellemek számára söpörte ki és díszítette fel (Lk 11,25; Mt 12,44).
48. Végkövetkeztetés: Ha az ember elfordul Istentől és nem él a szentségekkel, könnyen válik védtelenné, s a végeredmény a bűn lavinaszerű elhatalmasodása!
Szólj hozzá!
Lourdes, Fatima és a Szeretetláng közös vonása
Minden világtörténelmi ármány ellenére a 'Csodásérem' üzenetével már jó 180 évvel ezelőtt felragyogott a végveszélybe sodródó emberiség Reménycsillaga, a „Hajnal Szép Sugara” (Szeretetláng Lelki Napló II/100). Az 1830-ban elkezdődött Mária-korszakot követően, az Istenanya valamennyi jelenésében felismerhető Isten kegyelmi stratégiája, az elhatalmasodó bűnre adandó édesanyai elgondolás és ennek világosan kibontakozó pedagógiája.
Az Istenanya La Salette-i (1846) próféciájának második részében (közzétéve 1858) az emberiség jövőjének szörnyű lehetőségét mutatta be. Lourdesban (1858) kinyilvánította, hogy Szeplőtelen.
Az Istenanya La Salette-i (1846) próféciájának második részében (közzétéve 1858) az emberiség jövőjének szörnyű lehetőségét mutatta be. Lourdesban (1858) kinyilvánította, hogy Szeplőtelen. Fatimában (1917) hangsúlyozta, hogy az Ő Szeplőtelen Szíve menedék.
Végül Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja (1961) üzenete az, mely kiteljesítette a sátán elleni harc új kegyelmi segítségét, az engesztelés „globális fegyvereként”. „Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz” (I/38). Már Fatimában is ezzel a „kegyelmi lelki-fénnyel” erősítette meg a három gyermeket, akik „átható Fényről” beszélnek: „Mindez szívünkbe és lelkünk mélyére hatolt és magában a jó Istenben láttuk magunkat, aki maga volt ez a fény.” (Fatimáról beszél Lucia nővér, IV. kiadás 2006. 169.)
Mária üdvtörténeti szerepét igazolja Montforti Grignon Szent Lajos próféciája is, miszerint: „Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Ő általa kell eljönnie másodszor is”. (Tökéletes Mária-tisztelet, 1.) (...) jóllehet más módon”. (uo 50/d) Nos, ez a „más módon”, elgondolkoztató, hiszen a Szent Szűz arra a kérdésre, hogy mi a Szeretetláng, így felelt: Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus! (I/107, IV/12). „A Fiú-isten nap mint nap ki akarja magát alakítani tagjaiban és bennük, mintegy testet akar ölteni édesanyja által. (TMT 31)
Míg Lourdesban az Istenanya szavai a bűnbánatra és imádságra szólítottak fel, Fatimában már fájdalmasan kérte az engesztelést, mivel „sok lélek a pokolba kerül, mert nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!” (1917. VIII. 19.) Ezt követően a világméretűvé vált bűn megfékezésére és gyermekei vesztének megakadályozására az áldozat-imádság-bűnbánathoz – vagyis az engeszteléshez –, már lánglelkű hozzáállást vár el tőlünk. Ezt – az ígérete szerint – soha nem látott többlet kegyelmet, Ő maga lobbantja fel édesanyai Szíve Szeretetlángjával „tömegesen és egyénenként” (III/130) is!
A Szűzanya maradéktalanul be akarja teljesíteni édesanyai küldetését: »Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37) Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja. (III/144) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (…) (aki) még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét (vö I/100). Soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/58) Az induláshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el /benneteket/ tömegesen és egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki.
Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani. (III/130) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol, és ennek a lángoló szeretetnek elterjedését /rád bíztam/. (I/116) Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet tüzét a Szeretet Tüzével. A sátán gyűlöletének tüze már oly magasra csap, hogy azt hiszi győzedelme sikerrel jár, /de/ az Én Szeretetlángom megvakítja a sátánt. (…) Ehhez kell nekem az áldozat, a te /és/ a ti áldozatotok, hogy a pokol gyűlöletétől égő elmék és szívek, Szeretetlángom szelíd fényét átvegyék. Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget.« (III/203)
Úr Jézus: »Ez szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a földet elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével. Ez lesz a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség! (II/93) Mindannyiotokat meghívtalak megváltó munkámhoz. Az apákat, anyákat művelteket és tudatlanokat, egészségeseket és betegeket! Értem mindenki dolgozhat a szabad ember és a rabságban sínylődő, mert a lélek készsége a fontos. (II/102) Azt amit tesztek, égjen mint az égő csipkebokor mely ég, de el nem ég! Ilyen áldozat kell Nekem, melynek szeretettől égő tüze Hozzám ér!« (II/108-109)
Miért kell az Istenanyát kérnünk? Jácinta kórházba menetele előtt így szólt Luciához: „Ha eljön az idő, hogy erről szólj, akkor ne bújj el! Mondd meg mindenkinek, hogy Isten a kegyelmeket Mária Szeplőtelen Szívén keresztül adja nekünk. Az embereknek általa kell kérniök ezeket. Jézus Szíve azt akarja, hogy Vele együtt égi Anyánk Szívét is tiszteljék. A békét égi Anyánktól kell kérni, mert Isten rá bízta ezt. Bárcsak minden szívnek átad-hatnám azt a lángot, amely a szívemben ég, amellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem!” (Lucia nővér, 127-128.)
Szívleljük meg tehát és teljesítsük a Szűzanya kérését, szervezzük meg az országos engesztelést, mert nagy veszélyben vagyunk!
Egy részlet, Fatimáról beszél Lucia nővér könyvéből:
„Oly sok lélek kárhozik el Isten igazságossága folytán azon bűnök miatt, amelyeket ellenem elkövetnek. Jövök, hogy engesztelést kérjek: áldozd fel magad erre a szándékra és imádkozzál! Beszámoltam erről gyóntatómnak. Megbízott, hogy írjam le, mit kíván a Szűzanya. Később, egy benső közlés útján, a Szűzanya panaszkodva mondta:
– Nem akartak kérésemre hallgatni! ... Amint Franciaország királya, meg fogják ezt bánni és majd teljesítik a kérést, de akkor már későn lesz (...)
(A forrásoldal lábjegyzete:) Szent Margit Mária 1689-ben, (...) többször is megkísérelte, hogy eljuttassa a napkirályhoz, XIV. Lajoshoz, Jézus Szent Szívének üzenetét, amely a következő négy kérést tartalmazta: a királyi zászlókat díszíttesse fel Jézus Szentséges Szívének képével; építtessen egy templomot tiszteletére, hogy ott az udvar hódolatát fogadhassa; a király ajánlja fel saját magát a Szentséges Szívnek és használja fel tekintélyét arra, hogy a Szentszéknél kieszközölje a misét Jézus Szíve tiszteletére. Sikertelen volt minden igyekezete, és úgy látszik, hogy az üzenet el sem jutott a királyhoz.Néhány évvel később a királyi család, a körülményeknek megfelelően, teljesíteni kezdte a kéréseket. XVI. Lajos 1792-ben előkészítette ugyan a felajánlást Jézus Szívének, de már csak a Templom-börtönben tudta megvalósítani. Azt is megígérte, hogy kiszabadulása után teljesíti a többi kérést is, amelyeket Szent Margit közvetített számára. Ez azonban túl későn volt az isteni Gondviselés számára: XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték”. (Lucia nővér, 192. oldal) Tudom, hogy a fentiekben ismétlem önmagam, de lehet-e elégszer? Ez az eset INTŐ PÉLDA!
Keressétek tehát a hiteleset és kövessétek Égi Édesanyánk hívását addig, amíg tehetitek! Ne halogassátok!
(folyt!)
Szólj hozzá!
Kedves Testvérek!
Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek 1931. június 14-én szentelte fel a Magna Domina Hungarorum. közismert nevén Regnum Marianum-templomot és aznap megtartották az első szentmisét is.A jeles eseményre, annak 95. évfordulójának napján közös imádsággal emlékezünk az ateista önkényuralmi rendszer idején, 1951-ben lerombolt fogadalmi templom helyén, a Városliget szélén, a Dózsa György út Damjanich utcai torkolatánál, az új Néprajzi Múzeum szomszédságában, az emlékkereszt környezetében.
Tervezett időpontok 2026-ban:
Megemlékezés az első kapavágás 100. évfordulójáról
Szentmise a Szent Család-templomban, majd közös imádság, megemlékezés és virrasztása Regnum-keresztnél az utolsó szentmise 75. évfordulóján
Augusztus 27. csütörtök 20.00
Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Szeptember 17. csütörtök 20.00
Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
Október 10. szombat 15.00
Megemlékezés a templom alapkő szentelésének 101. évfordulójáról és közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
November 19. csütörtök 20.00
Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért
December 8. kedd 12.00
Teljes rózsafűzér imádság Kemenes Gábor atya vezetésével a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a templom búcsúnapja alkalmából a Regnum-keresztnél
A közös imádságok időpontjairól, az egyéb eseményekről és a Magna Domina Hungarorum-templomról az alábbi oldal nyújt tájékoztatást:
Köszönjük az eddigi és a jövőbeli részvételt!
Ez az értesítés szabadon továbbküldhető bárkinek.
Mindenkit szeretettel várunk!
Szólj hozzá!
42. Az ördög hazug és a hazugság atyja! (Jn 8,44)
43. Henry Newman (1801-90) az anglikánból katolizált későbbi bíboros (akit a Római Egyház 2019. okt. 13-án szentté avatott) így ír: Napjainkban nem törekednek-e csaknem mindenhol a világban a vallás nélkülözhetővé tételére? Hirdetik, hogy a vallásosság nem nemzeti-, hanem magánügy. Nem kísérlik-e meg kizárólagossá tenni a vallás nélküli nevelést? Nem kísérlik-e meg, hogy a hasznosságot és nem az igazságot tegyék az állami törvények és rendelkezések iránymutatójává? Nem kísérlik-e meg mást belemagyarázva kiforgatni a Szentírást? /Sajnos/, a gonosz összeesküvésével állunk szemben, mely a világ minden részén szervezkedik, intézkedik, hogy Krisztus Egyházát gúzsba kösse és előkészítse az utat az általános elszakadásra! Ez a nagy aposztázia (hitehagyás) vajon megszüli-e az Antikrisztust vagy halasztódik még? Mindenesetre ez a taktika összes jeleivel és eszközeivel a sátántól ered! Távol álljon tőlünk, hogy megtévesszenek szép ígéretei, melyben mérgek vannak rejtve. Ne gondoljátok, hogy ügyetlen a mesterkedésben! Csalétkeit nagyon is nyíltan kínálja: Ígér polgári szabadságot, egyenlőséget, jó üzletet és jólétet, ígéri az adók csökkentését és reformokat. Ezáltal fedi el műve sátáni célját, melybe be akar minket is vonni. Ezért gúnyolódik az elmúlt időkön és a hagyományos intézményeken. Nekünk azonban szükséges megértenünk, hogy az első keresztények helyzetében vagyunk; ugyanazon friggyel, papi renddel, szentségekkel és kötelességgel! Tudatosítanunk kell, hogy egy bűnben fetrengő világban élünk, hogy helyzetünket felmérve lehessünk tanúságtevők Krisztus mellett. Szükséges, hogy éber legyen a szívünk, éberek legyünk a reményre /mentsük a lelkeket/ és várjuk az Ő második eljövetelét (vö Szent István Társ. Bp. 1961. 358-363. o). →
Szólj hozzá!
41. Gloria Polo Ortiz, bogotai orvosnő „Akit villámcsapás ért” c. könyvében megrázó halál utáni élményeit írta le. Az abortuszról az alábbiakat írja: A legsúlyosabb bűn!
Minden alkalommal, amikor egy magzat ártatlan vére kifolyik, ez olyan, mintha hódoló tűzáldozatot mutatnának be a sátánnak, mely által hatalma egyre nő a Földön. A piciny gyermek lelke, mely egy érett, felnőtt lélek, kétségbeesetten kiált segítségért esedezve, de senki sem akarja meghallani! A fiatal életből kitörő kiáltás megrázza az eget és a pokolban győzelmi ordítás tör ki, mint egy futballmeccsen, amikor gólt rúgnak. A pokol olyan, mint egy stadion, óriási belátható területen rengeteg démon és ördög van, akik diadalittasan ordítanak. Az abortusz a gonosz lelkek meghívója! Feltörődnek az eddig lepecsételt kapuk, melyeket Isten helyezett el a mi oltalmunkra s ezáltal egyre több démon jön fel a mélységekből, s mint a lárvák, úgy borítják el az egész Földet, hogy mindenkit a bűn rabjává tegyenek. Magunk is látjuk, mennyire terjed a gonoszság, a sátánizmus. Teret adunk a sátánnak életünk felett, és nyomában prostitúció, eltévelyedett szexualitás, sátánizmus, ateizmus, hazugságra alapuló politika, háborúk, öngyilkosság, érzéketlenség, megmagyarázhatatlan okokból elkövetett gyilkosságok, járványok, természeti csapások s egyéb bajok jelentkeznek, amiket naponta tapasztalhatunk. Íme, a gyermekek százezreinek napi legyilkolása a pokol valóságos diadalát jelenti, amelynek következménye a kiszabadult démonok köztünk való látványos garázdálkodása!
A temérdek gonoszságtól, nap mint nap rosszabb lesz a Föld, s ez mind a pokol munkálkodásának eredménye.
És mi csodálkozunk a legjobban, holott mi magunk műveljük a halál kultúráját! Észre sem vesszük, hogy közben teljesen elveszítjük a bűnre való érzékünket, és Istent hibáztatjuk a csapásokért, hogy „miért engedi meg mindezt?” Holott mélységes bűnbánatot kellene tartanunk és élni az Egyház védelmező Szentségeivel!
Szólj hozzá!
A Szeretetláng magyarországi kibontakozása
Korrajzként előre kell bocsátani, hogy a 60-as évek légköréről beszélünk és a megfélemlített egyházról .jpg)
teszünk említést. Nem szabad felednünk, hogy csak 1961-ben (a Szeretetláng közlések kezdő évében) 35 papot és 30 világi apostolt tartóztattak le és ítéltek több éves börtönbüntetésre! De sokan hunytak el balesetnek, öngyilkosságnak, rablótámadásnak álcázott veretésekbe, kínzatásba! Még a börtönökben és elmegyógyintézetekben sem volt senki biztonságban. A kihallgatások és gyötrések során elhunytak halál okát cinikusan „heveny szívelégtelenségnek”, a tüdejükbe csapvizet vetetetteknek „tüdővizenyőt”, vagy embóliát diagnosztizáltak. A hatvanas években, még sorra végezték ki az ötvehatos szabadságharcosokat és a szocialisták az emberi jogokról akkor még hallani sem akartak! E jogok elismert bajnokává már csak akkor váltak, amikor már az emberiség ellen elkövetett bűntettek miatt „ők” kerülhettek volna sorra!
teszünk említést. Nem szabad felednünk, hogy csak 1961-ben (a Szeretetláng közlések kezdő évében) 35 papot és 30 világi apostolt tartóztattak le és ítéltek több éves börtönbüntetésre! De sokan hunytak el balesetnek, öngyilkosságnak, rablótámadásnak álcázott veretésekbe, kínzatásba! Még a börtönökben és elmegyógyintézetekben sem volt senki biztonságban. A kihallgatások és gyötrések során elhunytak halál okát cinikusan „heveny szívelégtelenségnek”, a tüdejükbe csapvizet vetetetteknek „tüdővizenyőt”, vagy embóliát diagnosztizáltak. A hatvanas években, még sorra végezték ki az ötvehatos szabadságharcosokat és a szocialisták az emberi jogokról akkor még hallani sem akartak! E jogok elismert bajnokává már csak akkor váltak, amikor már az emberiség ellen elkövetett bűntettek miatt „ők” kerülhettek volna sorra! Az általános félelem mételyező füstje, beszűrődött a gyóntatószékek szentségi félhomályába is. Nyilvánvaló, hogy abban az időben egy magán-kinyilatkoztatás, amely nem kevesebbet állított, minthogy az egész emberiséget kívánja szívében megérinteni, ez az „internacionalizmus” a legkevésbé sem tetszett az internacionalistáknak!
A Szeretetláng üzenete – mint Magyar Ügy –, még „asszonybeszédként is” gyanakvást kelthetett a gyóntatókban, különösen azok körében, akik már megjárták az alattomban működő államapparátus kegyetlen árnyék-világát. Senki sem tudhatta, hogy melyik gyónó az, aki csupán "ki akarja kóstolni” a hozzáállásukat. A kort nemismerők jegyezzék meg: hogy kevesebbet is "összeesküvésnek, vagy kémkedésnek" ítéltek, melyért akár akasztottak is, de minimum hosszú börtön járt!!!
Mindazáltal a fentiekből természetesen következő veszélyérzet, félelem és beijedés egyáltalán nem volt jellemző a Szeretetláng kiválasztottjára!
Kindelmann Károlyné Erzsébet asszonyt, özvegyen hat gyermekével minden megélhetéstől megfosztották az 1948-ban végképp teret ügyeskedett kommunisták. Rendszerint minden munkahelyéről elbocsátották „klerikális beállítottsága” ürügyén. Kétszer is ki akarták telepíteni az 50-es években, ezek ellenére kitartott hitelvei mellett és gyermekeit beíratta a rendes iskolai hittanra, a Mindszenty ellenes gyűjtőívet sem volt hajlandó aláírni! Hogy végülis mi az amitől Erzsébet asszony valóban nagyon félt és szenvedett emiatt? Ez, az égi párbeszédekből következően az volt, nehogy maga "megtévesztett és másokat megtévesztő legyen" (III/190)!
A BM, természetesen megfigyelte, nem csak Erzsébet asszonyt, de azt is akivel kapcsolatot tartott, így e sorok íróját is! Erre egy példát mesélek. 1981-ben (!) egy Németországban szolgáló lengyel pap (Andrasz Michalek) találkozni szeretett volna Erzsébet asszonnyal. A Szeretetláng ügyében ismert németországi nővért Róth Annát kérte meg a találkozás elősegítésére. Ő egy budapesti hölgyet (Jákóné Anit) hívta fel a lehetőség megszervezésére. Az asszony azt válaszolta, hogy ezt csak a "Tiboron keresztül lehet lebonyolítani"! A vezetéknevem nem említette, ennek ellenére a következő héten kinn volt nálam a rendőrség és afelől érdeklődött, hogy mi dolgom van nekem egy lengyel pappal? (Lengyelországban akkor volt forrásban a Szolidaritás Mozgalom!)
(Kedves mai látnok testvéreim, nem kérdezek semmit!)
Szólj hozzá!
40. A Benediktus Bote c. svájci bencés folyóirat 1954. okt. 1-i számában olvasható a neves ördögűző – Isten szolgája P. Wolf esete –, aki egy Maria Finterberger nevű (ördögtől megszállott) lányon keresztül nyilatkozatra kényszerítette a gonosz lelket. Az eset hitelét 17 aláírás igazolja, köztük két papé is. Az ördög beismerése kivonatosan: – Az embereknek fogalmuk sincs, hogy mily könnyen tudjuk uralni a sorsukat, ha nem védik le magukat a szilárd hittel, a szentségekkel és szentelményekkel! Mi egyre csak azt sugalljuk, hogy lehetőségeink korlátozottak, mivel le vagyunk láncolva.
Ez nagy tévedés! Annyiban valóban le vagyunk láncolva, hogy ne tudjuk kiőrjöngeni magunkat az embereken úgy, mint ezt megtettük Jézuson! De nem vagyunk annyira kötöttek, hogy ne tudnánk az embereket testileg-lelkileg kísérteni, gyötörni és tönkretenni. S, hogy ezeket miért engedi meg a Felettünk való? Jó, hogy nem tudjátok! De jaj, meg kell mondanom! Enélkül sokaknak semmi érdeme nem lenne az üdvösségre, mert önszántukból nem hajlandók megragadni semmi szenvedést, hogy megdicsőítsék Istent! A legborzalmasabb számunkra az, ha a betegséget, megpróbáltatásokat, szenvedéseket és kísértéseket felajánlják Istennek engesztelésül a saját, vagy mások bűneiért! Nem is mondom tovább! Szörnyű! Ez szörnyű kudarcunk! Fogalmatok sincs, hogy mily együgyűek vagytok, ti mind. Bebeszéljük nektek, hogy amit az ember ésszel fel nem fog, azt nem is kell elhinnie. Erre sokan úgy reagáltok, hogy megkérdőjelezitek a Kinyilatkoztatást és saját észelméleteket kezdtek gyártani, ami sokszor egy még komplikáltabb 'vallás'. Ezek után már nem is oly nehéz elhitetni veletek, hogy nincs Isten. Halott! Az egész csak a papok találmánya!
Azt sugalljuk, hogy nektek elveitek vannak, akarjatok jól élni, bármi módon! Keressétek tehát az élvezeteket! Ó, de mennyire nehezebb a helyzetünk a Mária-tisztelőkkel. Meg kell győznünk őket, hogy az „Ő” közbenjárása teljesen szükségtelen, az állandó rózsafüzérima pedig végképp üres „bogyózgatás”! Értelmes emberként jobb, ha más imát keresel vagy dolgozol a családodért! Ti meg mindentől bedőltök, erőtlen senkik vagytok! Ó, de megmondanám rólatok a véleményemet! Fel se fogjátok, hogy milyen könnyen megteszitek az első lépést saját romlástokra! Pláne, ha hajlandók vagytok ezért-azért levenni magatokról a skapulárét, vagy a csodásérmet! Mi vagyunk a leginkább tisztában ezek és a rózsafüzér hatalmas értékével! Legádázabban a Mária Kongregációk és a Rózsafüzér Társulatok szétbomlasztására törekszünk, mert ezek sokak üdvösségére vannak! Alig várjuk, hogy kinyögjétek végre: 'ma nem érek rá'! Ez a beszéd! Nektek gyenge semmiknek az egységben lenne az erőtök, mert akkor Ők is veletek vannak! Ők! Mindig csak Ők! Igyekszünk az egyházi ünnepek meghittségét megtörni a vásárlás, a tétlenség és a zabálás napjaivá tetetni az emberekkel.
Állandó mesterkedésünk eredményeként, sok pap lassan megfeledkezik, hogy mekkora hatalmat is kapott a papszenteléssel… Inkább pozícióhajhászással és az anyagiakkal foglalkoznak, ezért sok pásztort inkább hozzá segítünk ehhez, hogy szabadabban működhessünk a nyájban! Arról is megfeledkeznek, hogy mekkora áldásos erőt csatolhatnak a megszentelt tárgyakhoz. Mi azt sugalljuk, hogy a szentelményeknek semmi hatása nincs ránk, pedig számunkra ezek egytől-egyig iszonytatók s taszítóak.
Papjaitokra azért zúdítunk annyi fölösleges gondot, hogy ne tudjanak felkészülni a szentbeszédekre, így csekély értékkel és lélekkel beszélnek. Egyetlen szót sem ejtenek a 'Királynőről', akitől a legjobban félünk! Szövegeik mentesek minden misztikumtól, s minket se említenek meg, pedig ott várakozunk az ajtóban. Inkább valami statisztikára, vagy száraz filozófiára hasonlítanak beszédeik, melyek a híveket nem kötik le, képtelenek figyelni, csak bosszankodnak. Ó mennyi lelket szalasztanak el az ilyen szónokok. De mi nem! De mi nem!...
Szólj hozzá!
A fatimai események politikai légköre
Az előző két részben vázlatosan bemutattam a Francia Forradalom mibenlétét, igazi arculatát és következményeit, melyek sajnos már évszázadok óta mételyezik a megváltott emberiséget, rázúdítva a világra a megtévesztés, az ateizmus, a gőg és a pusztítás démonait, miként ez a kísértet járja be azóta is Európát is!
Nem volt ez másként 1917 Portugáliájában sem. A Cova de Iriai jelenések és az ezt követő hatványozódó népi érdeklődés, alapjaiban rendítette meg a helyi "liberális" körzeti megbízottat és szbdkmves pártját. Az ateista kormányzat már abban a hiszemben volt, hogy sikerült a vallásosságot visszaszorítani a templomokba és különösebb demonstratív látvánnyal nem kell már számolnia. A Fatimai Szűzanya azonban látta a jelen és jövőbeli veszélyeket és nem csak Fatima vagy Portugália népét, de az egész emberiséget szerette volna szívében megszólítani, Szent Fia zászlaja alatt egységbe tömöríteni, hogy megmentse kárhozattól! Amikor egyre nagyobb tömegek gyülekeztek a tizenharmadikákra, a felvilágosodás "humánus" eszméjén nevelkedett körzetvezető kivezényelte a hadsereget és kis híján vérengzésre került sor! Végül, hogy a zarándoklatokat megakadályozza és végére járjon a "papság manipulációjának", elhurcoltatta a három gyermeket és nem csak a börtönbezárással, de egyenkénti olajban főzéssel fenyegette meg őket, ha nem árulják el a rájuk bízott titkot!
Az alább idézek a "Fatimáról beszél Lucia nővér c. könyv 90. oldaláról: "Amikor az egymástól való elkülönítés után ismét együtt voltunk a börtön egyik helyiségében, kijelentették, hogy rövidesen elvisznek bennünket, 
hogy megsüssenek, Jácinta egy ablakhoz ment, amelyik az állatvásár-térre nézett. Először azt gondoltam, hogy a kitekintés által el akarja terelni figyelmét, de aztán észrevettem, hogy sír. Magamhoz hívtam és megkérdeztem, miért sír.
hogy megsüssenek, Jácinta egy ablakhoz ment, amelyik az állatvásár-térre nézett. Először azt gondoltam, hogy a kitekintés által el akarja terelni figyelmét, de aztán észrevettem, hogy sír. Magamhoz hívtam és megkérdeztem, miért sír.– Mert meghalunk anélkül, hogy szüleinket viszontlátnánk – válaszolta.
És könnytől ázott arccal mondta:
– Csak legalább édesanyámat láthatnám!
– Hát nem akarod ezt az áldozatot a bűnösök megtéréséért felajánlani?
– De igen!
És miközben hullottak a könnyek az arcára, kezét és szemét az ég felé emelte, és elmondta a felajánló imát:
– Ó, Jézusom, Irántad való szeretetből, a bűnösök megtéréséért, a Szentatyáért és engesztelésül a Szűzanya Szeplőtelen Szíve ellen elkövetett bűnökért.
A foglyok, akik ezt a jelenetet látták, meg akartak bennünket vigasztalni. Azt mondták:
– Mondjátok hát el a körzet vezetőjének azt a titkot. Mit érdekel benneteket az, hogy az a Hölgy nem akarja.
– Azt nem! – válaszolta hevesen Jácinta – inkább meghalok!" (IV. kiadás, 2006)
Ez szörnyű terror volt a gyermekek számára, hiszen Jácinta 7-, Ferenc 9-, Lúcia 10 évesek voltak!
(Kedves mai látnok testvérem! Te, aki felnőtt vagy már, ugyan bizony kardoskodnál-e "égi üzeneteid" mellett, ha azt hallanád, hogy a másik szobában már forr az olaj, mely terád vár?)
Mária hatodik fatimai jelenését az irodalom 'Október 13' címszó alatt írja le. Ekkor történt a híres fatimai Napcsoda. A Szűz megjelenése után elmondta kívánságát: ,,Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is mindennap a rózsafüzért. A háborúnak vége lesz, és a katonák hamarosan hazatérnek.” Utolsó szavai ezek voltak: ,,ne bántsák meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották!” Ezt követően a Boldogasszony kitárta karjait, s ekkor kezdődött a tíz percig tartó Napcsoda.
Valamennyi korabeli újság megemlékezik, többen fényképeket is közölnek az eseményről. Manuel Nunes Formigao, Ferreira kanonokja könyvében azt írja, hogy kb. hetvenezren (70.000!) voltak tanúi az eseménynek. A Nap forgása, színeváltozása, zuhanása megdöbbentette és mélységes bűnbánatra késztette az embereket. Formigao így folytatja: ,,A hatalmas tömeg a csodálatos esemény láttára térdre esett, a Hiszekegyet, az Üdvözlégy Máriát és a tökéletes bánatot imádkozta minden ajak, majd az öröm, a hála és bűnbánat könnye folyt valamennyi szemből.” Egy természettudós szemtanúként azt is elmondja, hogy amikor a Nap zuhanni kezdett a Föld felé, néhány pillanatig nagyfokú ijedtség lett úrrá a tömegen. "Isten így nyomta rá bélyegét a fatimai eseményekre” – írja Formigao kanonok, mintegy hitelesítve azt. Miközben a nép a napcsodát szemlélte, a látnokoknak a Szentcsalád, a Fájdalmas Anya, majd a Kármelhegyi Boldogasszony jelent meg. Amikor 1917-ben a fatimai események lezajlottak, még nem lehetett sejteni az üzenetek hatalmas világtörténelmi jelentőségét. A szbdkmves kormány a következő választásokon csúfos kudarcot szenvedett. Az Egyház részéről héttagú vizsgálóbizottság 1929. április 14-én fejezte be a jelenések kivizsgálását és hiteles voltát a fatimai püspök 1930. október 13-án százezer zarándok előtt hirdette ki.
Az alábbi képen A tömegből egy katona menti ki a kis Jácintát 1917. október 13-án.
Szólj hozzá!
A 'Mária Korszak' kezdetének korabeli légköre
A szbdkmves vallás megalapítása. A Csodásérem és Lourdes
1793-ban Maximilien Robespierre, a diktatúra vezető szervének, a Közjóléti Bizottságnak vezetője, az eltörölt istenhit az Ész Kultusza helyett (mely anarchiába torkollott) megszervezte a „Legfőbb Lény” kultuszát. Ennek előzménye Rousseau Társadalmi szerződése, melyben a kereszténység (és az ateizmus) helyett haszonelvű és praktikus polgári vallást javasolt köztársasága számára: „Az állam számára igen fontos, hogy minden polgárnak legyen vallása, amely megtanítja szeretni kötelességeit, de e vallás tantételei mind az állam, mind a polgárok számára csak annyiban érdekesek, amennyiben tárgyuk az erkölcs, valamint azok a kötelességek, amelyeket a hívők másokkal szemben tartoznak teljesíteni.” – írta Rousseau (Társadalmi szerződés, 88. o.), melyet Robespierre váltott valóra a Legfőbb Lény kultuszának bevezetésével. Ahogyan 1794. május 7-én Robespierre a nemzeti konventben tartott beszédében megfogalmazta, a Legfőbb Lény eszméje „szociális és köztársasági eszme”. Ugyanezen a napon a következő dekrétumot terjesztette a Konvent elé:
„I. – A francia nép elismeri a Legfőbb Lény létezését és a lélek halhatatlanságát. II. – Elismeri, hogy a Legfőbb Lény méltó tisztelete az emberi kötelességek gyakorlásával egyenlő.”
A dekrétum a következő – a görög és római erényeket megszemélyesítő istenségekre emlékeztető – ünnepek megtartását írja elő a francia polgárok számára: A Legfelsőbb Lény, a Természet, az Emberi nem, a francia Nép, a Szabadság mártírjainak, a Köztársaság, a Világszabadság, a Haza szeretetének, a Zsarnokok és az Árulók gyűlöletének, a Dicsőség és halhatatlanság, a Hősiesség, az Önzetlenség, a Szeretet, a Sztoicizmus, a Takarékosság, az Ősök, az Utókor és a Boldogság ünnepeit. Formálisan fenntartották a vallásszabadságot, de elrendelték, hogy a törvény szigorával kell megbüntetni azokat, bármilyen valláshoz tartozzanak is, akik „fanatikus prédikációikkal, propagandájukkal zavargásokat okoznak”.
A Legfelsőbb Lény tiszteletére a római hadistenről elnevezett Mars-mezőn tartottak „istentiszteletet”, amit a forradalom ünnepelt művésze, Louis David rendezett. Ezen Robespierre főpapként maga mutatta be az áldozatot. Ám az új kultusz főpapja sem kerülhette el végzetét. Két hónappal később letartóztatták és 1794. július 26-án, maga is a „nemzeti borotva” alatt végezte. Halála lezárta a forradalmi terror korszakát, de a történelem egyik legvéresebb időszakának lélekrombolásán Európa gyökereiben megváltozott. Isten hivatalos elutasítása és a szabadság nevében gyakorolt erőszak megnyitotta a kaput a még pusztítóbb diktatúrák eljövetele előtt.
Ezt követően az "Egyház Leánya" Franciaországában trónviszályok, restaurációk, kormányválságok, lázadások és forradalmak következtek.
Egyházi szempontból 1830-tól elérkezett a "Mária Korszak" a Csodásérem üzenetével (Rue du Bac 140).
A CSODÁSÉREM mennyei eredetű, melyet az Égi Édesanya kegyelmi segítségként – Labouré Szent Katalin által – ajándékozott a szenvedő emberiségnek. Az egyházilag elismert Mária-jelenés 1830. július és december között, a Vincés (Irgalmas) Nővérek párizsi anyaházában történt. November 27-én este ½ 6-kor, elmélkedés közben Katalin selyemruha suhogását hallotta a karzat felől. A Szent Szüzet látta maga előtt, aki egy félgömbön állt. Hófehér ruhája rózsaszínben játszott, a fején lévő hosszú fehér fátyol egészen a földig ért. Miközben arca egyre ragyogóbb volt, derékmagasságban egy gömböt tartott mindkét kezével, melyet az ég felé tekintve Istennek ajánlott. Ujjain – mint gyűrűk –, különböző méretű drágakövek ragyogtak, melyekből különféle erősségű vakító fény sugárzott. Ettől a Szűzanya alakja fényárban úszott, eközben tekintetét Katalinra irányítva így szólt: „A gömb, melyet látsz a világot ábrázolja... és külön-külön minden egyes embert. A fénysugarak a kegyelmet jelzik, melyeket azokra árasztok akik kérik.” A jelenés körül ekkor ovális keret képződött, melyen körívben e szavak ragyogtak: Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!
A látvány kissé módosult. A Szent Szűz kezéből eltűnt a gömb és karjait leeresztve ragyogó fény áradt a földre, melyen lábával a kígyót eltiporta. Feje körül 12 csillag ragyogott, majd így szólt: „Készíttess érmet ennek mintájára! Mindazok akik ezt megáldása után viselik és áhítattal elmondják e rövid fohászt, Isten anyjának egészen különös oltalma alatt állnak.” Erre, megfordult a kép és az 'érem hátlapja' volt látható, középütt egy kereszt és M betű monogramjával, alatta Jézus és Mária Szívének ábrázolásával. Az egész körül tizenkét csillag fénylett. A Szűzanya kezein lévő drágakövek közül néhány nem ragyogott. Erre ez volt Égi Anyánk válasza: „A fénytelen kövek azokat a kegyelmeket jelképezik, melyeket elfelejtenek kérni Tőlem az emberek!”
Mellesleg Labouré Szent Katalin többször életveszélyben volt az 1871-es francia forrongások idején! És mit gondol a kedves látnok testvérem, a "forradalmi erőknek" mi bajuk volt a gyönge Labouré Katalinnal és társaival, akik amúgy szegények, betegek és árvák gondozásával vették ki részüket a társadalomból? (Ó, mennyivel könnyebb élete lehetett volna Katalinnak is, ha mondjuk "Medaille Mercy" álnév alatt teszi fel a Csodásérem üzenetét az Internetre??)
1846-ban a La Salettei jelenés a két üzenettel, melyből a másodikat (titkokat) 1858-ban tehette közzé az egyik látnok Melanie. 1854. december 8-án IX. Pius pápa kihirdette a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját. Állami szempontból is jelentős változás állt be, így 1852-ben Bonaparte Napóleon unokaöccse, az angliai emigrációban élő szbdkműves Charles-Louis Napoléon Bonaparte császárrá kiáltotta ki magát III. Napóleon néven (1852-1870). Ebben a szbdkműves államrendszerben történtek meg a Lourdes-i események. Bernadette Soubirous-nak (1844–1879) megjelent a Szent Szűz, aki kérdésére a Szeplőtelen Fogantatásként mutatkozott be. A liberális körzetvezetés meg akarta akadályozni a vallási lelkület újjáéledését, a jelenési barlang előterét deszkapalánkkal zárták el a zarándokok elől, mely majdnem zavargásokat okozott. Az államügyész és a rendőrbiztos bevitette Bernadettet a Kormányzóságra és fenyegetéssel próbálták rávenni a látnokot állításainak visszavonására. A kihallgatás során, provokatív kérdéseikkel kifejezetten gyötörték és megfélemlítették Bernadettet. „A vesztedbe rohansz!” – így az államügyész. A rendőrbiztos pedig így fenyegette: „Apádat és anyádat is becsukatom!”
A Soubirous család jól tudta, hogy akár még perbe is foghatják őket lányuk miatt a "klerikális propaganda" terjesztéséért és a "zavargások" keltéséért. Ezek a vádak akár a családfő életét is kockára tehették, nem kímélve esetlegesen a lányukat sem! A rendkívüli gyógyulások hírére azonban úgy az egyházi, mint a világi vezetők is meginogtak tagadásukban, bár ezt váltig nem akarták elismerni.
A Lourdes-i jelenések híre, II. Napóleon császárt is felháborította és klerikális manipulációnak tartotta az egészet, melyre le kell sújtani. Amikor azonban gyógyíthatatlan kisfia is meggyógyult a barlangi forrás vízétől, maga intézkedett a barlangi deszkafal lebontásáról és a gyógyító forrásvíz zárlatának feloldásáról. A „Hölgy” legyőzte a császárt – mondták. – Ugye kedves látnok testvéreim, ma mennyivel egyszerűbb az internetre felrakni, és a szabad nyomdával kinyomatni végtelenített üzeneteiteket? Jóllehet, egy magán-kinyilatkoztatás hitelességét nem az esetleges üldözés adja meg, hanem a látnok engedelmessége a megyéspüspökének, és a saját gyötrő kétségei! Hiába hirdetnek szebbnél-szebb imákat, az engedelmesség nélkül nagy eséllyel a megtévesztő szellem áldozatai, hát még azok, akiket ők maguk tévesztettek meg. Ez pedig FELELŐSSÉG!
(folytatás a fatimai üzenet!)
Ismertetésem forrásául több helyütt támaszkodtam Morvay Péter történész: Az Ész terrorja c. internetes munkájára!
Szólj hozzá! · 1 trackback
A Katolikus Egyházban augusztus 15-e Szűz Mária elszenderülésének és mennybevételének ünnepe. Mi magyarok a legrégibb és legfontosabb ünnepeink közt tartjuk nyilván és sajnálatos, hogy mindmáig nem állami ünnep!
Márpedig Nagyboldogasszony ünnepét Szent István királyunk is mindig megtartotta! És, hogy mennyire fontosnak tekintette Mária égi születésnapját jelzi az is, hogy a beteg király érezve halála közeledtét, már e nagy ünnep előestéjén felajánlott Édes Magyar hazánkat a Szűzanyának! (Lásd a tegnapi posztot!) Ezért mi magyarok a Szent Szüzet nem csak égi pártfogónknak (Patrona Hungariae) nevezzük, hanem Magyarország Királynőjének, vagyis országunkat Szent László óta, Regnum Marianum-nak!
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó, édesanyja testét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem testestől-lelkestől magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az Istenanya elszenderülésének helye, minden valószínűség szerint Efezus volt. Ezt bizonyítja, hogy az első Szűz Máriának szentelt templom Efezusban épült, és az "Istenanya" dogmát is, az ott megtartott Zsinaton mondták ki 431-ben!
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, vagyis „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae-nak – „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték.
Egy rövidke idézet M. Quoist: Itt vagyok, Uram! c. könyvéből: (az Úr) "Így volt ez rendjén, így kellett lennie.
Az ujjak, amelyek Istent érintették, nem merevedhettek meg.
A szemek, amelyek Istent csodálták, nem csukódhattak le mindörökre.
És nem hidegülhettek el az ajkak sem, amelyek Isten arcát csókolhatták.
A legtisztább test, amely Isten Fiának adott földi testet, nem romolhatott meg, nem veszhetett el a föld porához keverten".
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Mennybevétele az emberi élet méltóságának és szentségének bizonysága, megerősítve, hogy végső soron Istennel lenni az örök boldogság.
Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt Mária-ünnep Magyarországon, amely a hitüket gyakorló katolikusok számára kötelező, még akkor is, ha nem szükségszerűen vasárnapra esik.
Lásd még! (Ősi Magyar Himnuszunkat)
Szólj hozzá!
33. A házasságon kívüli szexuális aktusnak kettős ártalma van. Az egyik a bujaság súlyos bűne, a másik, hogy a szentségtelen szexusban „ketten eggyé válnak” (Mt 19,6) a megszállottságban is!
34. Amikor Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt, így figyelmeztette a népet: Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken jár és nyugalmat keres; mivel azonban nem talál, így szól: 'Visszamegyek ahonnét kijöttem'. Odamegy és kisöpörve találja azt és fölékesítve. Akkor elmegy, magához vesz hét más lelket, magánál gonoszabbakat és bevonulnak a házba s ott laknak. Az illető ember sorsa pedig rosszabbra fordul, mint azelőtt volt (Lk 11,24-26).
35. Jézus azért hagyta ránk a Szentségeket, hogy segítségükkel természetfeletti módon védekezhessünk a természetfeletti ellenséggel szemben! →
36. Nem a bűnök sokasága dönti kárhozatba a lelket, hanem a konok akarat! →
37. A boldogtalan élet nem Isten csapásának tudandó be, hanem az akarva-akaratlan elkövetett figyelmetlenségek, a meggyónatlan bűnök, mások bűnős rosszakarata és ezek, ördögien egymásra épített következményeinek! →
38. A kegyelmi állapot hiányában – szentségi élet nélkül –, nehéz kivédeni a gonosz cselvetéseit!
39. A bűn világuralmát építő sátán legnagyobb bravúrja, hogy megpróbálja elhitetni; hogy nem is létezik!
Szólj hozzá!
2. A 'Mária Korszakot' megelőző korabeli légkör
1793-ban a történelemben először a francia forradalom volt az, amely meghirdette a vallás hivatalos elutasítását, törvényben rögzítve az ateista állam megalapítását és ezt, akár halálbüntetéssel is nyomatékosították. A vallásellenes kampány, Jacques Hebert radikális újságíró nevéhez fűződik, aki stílszerűen egy kiugrott apácát vett feleségül. Ő volt az, aki javasolta a forradalmi naptár bevezetését, amely tíznapos „hetekből”, dekádokból állt, a 24 óra helyett egy nap 10 új „forradalmi” órából állt, mely száz „decimális” percből, illetve száz „decimális” másodpercből állt. A változtatás célja az volt, hogy az emberek ne tudják követni a vasárnapokat, így egyhamar elfeledkezzenek arról, mikor is jártak korábban templomba. Az időszámítás kezdeteként a Köztársaság megalapítását jelölték ki, eltörölve a Jézus születése kezdetű naptárt és hangsúlyozva azt, hogy a forradalom új korszakot nyitott az ország és az emberiség történetében. (Ez igaz!)
Párizsban egyházellenes tömeg vonult a Vaugirand utcai karmeliták templomához, a párt felbérelt gyilkosaival kísérve. Itt a vad tömeg ujjongása közepette lemészároltak papokat, a Saint-Sulpice valamennyi vikáriusát, a szemináriumok igazgatóit és a Sorbonne doktorait az arles-i érsekkel s másokkal együtt. Az utcák és városok elnevezéséből törölték a „szent” szót, sőt volt, ahol új nevet adtak a településnek is. (Ugye ismerős?) A féktelen terror ellen, az istentelen forradalommal szemben a Nyugat-franciaországi Vendée-ben 1793-ban parasztlázadás tört ki, amelyről a nemzeti konvent úgy határozott, hogy minden résztvevőjét halálbüntetéssel kell sújtani.
A felkelést egyéves polgárháború során leverték. A megtorlás példátlan volt: a forradalmi hadsereg tábornoka,
Louis-Marie Turreau vezetésével hat hadoszlop indult meg, amelyek az egykori lázadók falvaiban módszeres tömegmészárlásokat kezdtek, mindent felgyújtva. Ezek a „pokoli hadoszlopok” néven elhíresült osztagok összességében 170 ezer férfit, asszonyt és gyermeket öltek meg csak azért, mert hűek voltak az Egyházhoz és a koronához. A Vendée és Poitou-Bas környéki mészárlás befejeztével ezt a jelentést küldte a francia Francois Joseph Westermann a Közjóléti Bizottságnak: "Nincs többé Vendée! A polgárok köztársaságának parancsát végrehajtattam. Kardra hánytuk a nőket és gyermekeket, s lovaink patái széttiporták az asszonyokat, akik már nem szülhetnek a banditákat! Tetemeiket elnyeli a mocsár s a Savenay-i erdők mélye. Nem maradt köztük egy sem, aki miatt szemrehányást tehetnék magamnak!" (Forrás)
A Vendée-beli mészárlásokat sok történész az első modern értelemben vett genocídiumként tartja számon. Az egyik leghírhedtebb forradalmi vezető, Jean-Baptiste Bo a lázadó katolikus tartomány lakosságának teljes kiirtását javasolta a diktatúra orwelli nevet viselő csúcsszervének, a Közjóléti Bizottságnak. „Nincs egyetlen gyermek, asszony vagy öreg sem, aki ne a banditákat segítené. Ha nem ölnek meg mindenkit… aligha érjük meg e háború végét” – írta a konvent biztos, akinek a forradalmi terrorról vallott nézeteit a 20. században több totalitárius vezető átvette.
1794. július 17-én hurcolták nyaktiló alá a Compiégne-i kármel nővéreit, akik pedig klauzúrában (világtól elzártan) élték engesztelő imaéletüket, tehát a mozgolódásokhoz semmi közük nem volt. A Francia Köztársaság, nem hogy eleddig összegezte volna "dicső forradalmuk" áldozatainak a számát, (mely több százezerre tehető!), de máig is nemzeti ünnep a világ eddigi leggyalázatosabb és legvéresebb forradalma, melyet a hamis történelem lelkesen "Nagynak" nevez! – Kedves, látnok testvéreim! Vajon e korban is oly felelőtlen gyorsasággal tetted volna közzé "sürgető üzeneteidet"? (folyt!)
Ismertetésem forrásául több helyütt támaszkodtam Morvay Péter történész: Az Ész terrorja c. internetes munkájára!
Szólj hozzá!
1038. augusztus 14-én Fehérváron a beteg István király érezte halála közeledtét, magához rendelte a püspököket, palotájának és a nemzetnek nagyjait; megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; szeressék az igazságot, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, és az alázatossággal törődjenek.
E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így fohászkodott Isten Szentséges Anyjához: "Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."