A kérést, mely még ha nem lenne hiteles, akkor is teljesíteni kéne!
1941. október 17-én Valença-ban Lúciát kihallgatta dr. José Galamba de Oliveira pöspök, újságíró és történész. Ezt kérdezte:
‒ Kedves nővér, amikor Ön azt mondta, hogy a vezeklést csak részben teljesítették az emberek, akkor magától beszélt vagy kinyilatkoztatás alapján?
‒ Úgy gondolom, főtisztelendő Püspök úr, hogy ilyen esetben semmit nem mondok vagy írok, ami csak tőlem származik. Istennek köszönetet kell mondanom az isteni Lélek segítségéért, mert érzem, hogy Ő sugallja, mit írjak vagy mondjak. Ha néha képzelőerőm vagy értelmem akar valamit sugallni, rögtön érzem, hogy itt hiányzik az isteni kenet, és kivetem addig, amíg lelkem legmélyén nem érzem, hogy Isten mit akar ehelyett mondani. De miért mondom el mindezt? Nem tudom, Isten tudja. Ő sugallta Nagyméltóságodnak, hogy mindent elmondasson velem; mert tudatosan semmit sem titkolok el.
Érdekes, hogy míg a Szűzanya és az Úr kéréseit évtizedekig figyelmen kívül hagyták, a Szent Szűznek "tévedést" róttak fel!
A Szűzanya 1917. július 13-án elhangzott II. Fatimai Titokban így szólt: 
"Ha azonban nem hagyják abba Isten megbántását, XI. Piusz (†1939. 02. 10.) pápasága alatt egy másik, még szörnyűbb háború kezdődik. Amikor egyik éjjel ismeretlen fény tűnik fel, tudjátok, hogy ez az a nagy jel, amelyet Isten ad nektek. Akkor a világot gonoszsága miatt háborúval, éhséggel, az egyház és a Szentatya üldözésével fogja büntetni." XI. Piusz pápa a Világfelajánlást nem tette meg!
Nos azok a figyelmesek ‒ akik évtizedekig semmit sem tettek ‒, azt nyomban szóvá tették, hogy a második világháború nem 1938-ban kezdődött, hanem 39. szeptemberében XII. Piusz pápasága alatt!
Lúcia nővér erre a következőket válaszolta: "Ausztria 1938. márciusi megszállása már tulajdonképpen a háború kezdete volt. A "rendkívüli" (északi fény), pedig ezt előzte meg, 1938. január 25-ről 26-ra virradó éjszakján."
(Források a II. részben!) (folyt.)
