Elismerés, megszívlelés nélkül
José Alves Correia da Silva Leiria-i püspök az általa kinevezett kánoni bizottság 1930. október 13-án hitelesnek nyilvánítva a három gyermek látomását és hivatalosan is engedélyezve a Fatimai Rózsafüzér kultuszát. Manuel Gonçalves Cerejeira bíboros szavaival élve: „nem az Egyház kényszerítette rá Fatimát, hanem Fatima kényszerítette rá magát az Egyházra”.
A fatimai események idején XV. Benedek pápa semmit nem tudott a fatimai eseményekről! 1922. február 6-tól azonban XI. Piusz ült a pápai trónon. Bár a fatimai események kivizsgálását pozitív hozzáállással nyomban elrendelte, de a Világfelajánlást nem tette meg! Ez egyfelől a határozatlansága, másfelől a politikai diplomácia akadályozta (ez utóbbi sajnos hatékonyan befolyásolta valamennyi pápát)! Urunk a következőket közölte Lúcia nővérrel 1931. augusztusában a spanyolországi Rianjo-ban:
‒ Nagyon vigasztalsz azzal, hogy irgalmat kérsz Tőlem ezeknek a szegény nemzeteknek (Oroszország, Spanyolország és Portugália)… Tudasd papjaimmal, hogy halogatásaikkal Franciaország királyának példáját követik, miáltal követni fogják őt a szerencsétlenségbe is! Végül ugyanis a francia királyhoz hasonlóan ők is megteszik amit kértem, de már késő lesz: Oroszország már elterjeszti tévedéseit az egész világon, háborúkat indít és üldözni fogja Egyházamat. A Szentatyának sokat kell szenvednie! De soha nem lesz késő Jézushoz és Máriához folyamodni. 1939. márciusa. Tuy. Urunk többször visszatért, hogy Lúcia nővérnek kifejezze azt a fiúi vágyát, hogy a világban megteremtse Szeplőtelen Édesanyja Szívének tiszteletét és a neki való felajánlottságot. Kérte, hogy a hónap első szombatjainak áhítatát Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére ajánlják az Egyházban. Közel az idő, amikor igazságosságom szigora sok nemzet bűnét meg fogja büntetni.
(Források a II. részben!) (folyt.)
