Egy teológiai olvasatban az idők jeleit, a világháborúkat és a totális háborút a rossz elmélyüléseként, a bűn elterjedésének valódi jelképeiként láthatjuk, amelyet először hatalmas méreteiről, világméretű szinten megnyilvánuló borzalmairól veszünk észre. Ezek nyilvánvalóvá teszik a globálisan szervezett bűnözés formáit, amelyekkel tragikusan tele volt már a XX. század is.
Nos megélhettük, hogy a rosszat és a devianciákat normálisnak és hétköznapinak állítják be, mint a szabadság megvalósulását! A "háttér ideológusok" racionálisan megmagyarázzák és legitimizálják ‒ sőt, túl az elméleti szinten ‒, tudományosan és technikailag beprogramozva, végre is hajtatják (ha tudják)! 
Az idő távlatából ma már tisztán látható a mai kor átalakulása, a bűn és az elkorcsosulás egymásra ható bontakozása, a pusztító következményeivel együtt. Az új kor újdonsága nem abban áll, hogy az ember szabadon használja az értelmét Kant tétele szerint, mely a kereszténységben gyökerezik, azon meggyőződésében, hogy az ember Isten képmására teremtetett és képes a teremtő ismeretre.
A korszakos törést az a tény igazolja, hogy az új kor Istent és a keresztény tanítást kizárja a közgondolkodásból (legszívesebben totálisan megsemmisítené) és céltudatos terve a tömegek irányítható, (ön)tudattalan masszává formálása (szocialista-, nemzetiszocialista- vagy fogyasztói világpolgár embertípussá).
A XIX. század «nagymesterei» ezt szélsőséges elméletekben meg is fogalmazták Nitsche és Marx nyomdokain: Istennek meg kell halnia, hogy az ember éljen.
A XIX. század, örökségként – mint követendő elvet – hagyta nyílt sebként az általános lelkiismereten, melyet a XX. század meg is valósított, elmérgesített! Egyfelől harag Isten iránt, aki az ember ellensége, másfelől az egyéni gondolkodás iránt, mely a globalizmus ellensége. És pontosan ez vezetett százmilliók halálához.
A XXI. században már nem csak látva látjuk az ateista léleksorvasztás káros (kárhozatos) "gyümölcseit", de világossá vált a "mögöttes mozgató", a rejtett és nyílt sátánizmus végcélja is!
(folyt.) (A forrásokat lásd az első részben!)
