Efezus hírneve
A fentiekben felvázolt, történelmi és kereskedelmi jelentőségén túl Efezusban volt az ókor egyik csodája, az Artemisz Templom, mely Artemisznek, a termékenység istennőjének állított emléket.
A keresztény Efezus, más okok miatt vált híressé. Az Apostolok cselekedete szerint egy virágzó evangelizáló közösség alakult meg itt, akik az ázsiai provincia lakosságát ismertették meg Krisztus tanaival.
A keresztény időkben „Hagios Theologos” névvel is illették, Szent János evangélista emlékére. (Üres sírja a neki szentelt bazilikában található, bár maradványainak hollétét mindmáig homály fedi!) A kereszténység anatóliai virágzására már az 1. századból vannak emlékek. A Jelenések könyve is említést tesz hét Kis-ázsiai gyülekezetről, ezek név szerint: Epheszosz, Magnézia, Thiatíra, Szmirna, Philadélphia, Pergamon és Laodícea. 
Ezt igazolandó az ifjabb Plinius leírja „Epistulae” című művében, hogy a bithüniai kormányzó Traianus római császárnak 112-ben írt levelében megemlíti, hogy különféle népek csatlakoznak a kereszténységhez, és egyre inkább kiürülnek a római templomok.
Több Újtestamentumi írás Efezushoz kötődik, így Szent Pál első Korintusi- és a Filippiekhez írt levele, de feltételezések szerint a Galata levél is, a hagyomány szerint Szent János evangéliuma és levele is Efezusban íródott. A Jelenések könyvében szereplő 7 egyház központja is Efezus volt.
Boldog Emmerich Katalin leírása szerint az Apostolok többsége is megfordult itt, legalábbis Szűz Mária Házában (de erről később)! Erre az időszakra tehető a „Hétalvók” legendája is (lásd később)!
431-ben a III. Egyetemes Zsinat is e városban ült össze az efezusi Panhagia templomban, ami az első Szűz Máriának szentelt templom a világon, jóval azelőtt, hogy a Zsinat kinyilvánította volna a „Theotokosz” Istenszülő dogmát.
A valaha dicső város elnéptelenedése, pusztulása több tényező együttes közrejátszásának tudható be.
Elsősorban a geológiai változások, az egykor kikötőváros ma már jó 10 km-re van az Égei tengertől. Másodsorban a háborús hatalomváltások okán, de jelentős mértékben az évszázadok alatti betörő rabló hordák garázdálkodása miatt.
Efezus ma, lényegében romváros és mint turisztikai központot, nem utolsó sorban a vallási turizmus tartja fenn. Sorozatom fő témája Meryem Ana – Szűz Mária Háza, 7 km-re van a régi Efezustól, és a 11 km-re lévő Selçuk közigazgatási területéhez tartozik!
Szűz Mária Házának török neve Meryem Ana, mely egyszerre jelenti „Mária Anya”, „Szűz Mária”, miként „Mária-szentély” kifejezéseket. Ez a hely Törökország Nyugat-anatóliai részén, a régi Efezustól délre, a Bülbül-Dagh (Fülemüle hegy) hegy-völgyeinek erdős részén található, melynek hírneve, jelentősége állandóan növekszik, annál is inkább, mert Szűz Mária háza nem csak a keresztények kegyhelye, hanem a muzulmánok számára is Szent hely!
Érdekes adalék a Loretói Szent Ház angyali szállításának története. Eszerint először Tersatóban, a horvát-magyar tengerpart legkisebb pontján helyezték le a várhegy lejtőjén 1291. május 10-én. A hirtelen feltűnt a szerény 3 falból kápolnáról hírt kapott a helyi, Corbav-i püspök, aki Tersató várában halálos betegen feküdt. Nagy vágyat érzett, hogy megtekintse és gyógyulását esdekelje a csodás helyen. Ekkor a főpapnak megjelent a Szűzanya, és e szavakat mondta: „Fiam! Nagy vágyakozásodra eljöttem, hogy meggyógyítsalak. Tudd meg egyúttal, hogy a határaitokba szállt kápolna ugyanaz a ház, amelyben születtem s növekedtem. Ebben hallottam az Angyal Üdvözletet s a Szentlélek erejével itt fogantam az Örök Igét. Efezusba költözésem után az apostolok kápolnává szentelték, s benne sokszor bemutatták a Szentmise Áldozatot.”
Végső soron, Isten végidős tervének bizonyítékát láthatjuk csodáiban, abban is, hogy a törökországi Meryem Anában Szűz Mária efezusi Háza, a keresztényeknek és hívő mohamedánoknak, szent helye.
Az Efezusi Ház az a hely, ahol Szűz Mária egykor Szent János gondviselése alatt élt, és emlékeztet ez a hely Jézus szavára, amivel anyját a szeretett tanítvány gondviselésére bízta (Jn 19,26-27).
