Homályos utalások és valóságos tények
De bármennyire is hallgattak a nagy egyházi szerzők, valamiképp mégis adtak közvetett bizonyságot a Szent Szűz hollétéről! 
Példaként hozható fel Szent Jeromos (347-419) a legnagyobb történelem tudós, aki Jeruzsálemben élt, helyzetleírásai-ban nem említette Mária jeruzsálemi sírját. Holott, oly nagy precízséggel leírta a Getszemánét, azt a helyet, ahol Jézus vérrel verítékezett, és melynek emlékére templomot emeltek, de említést sem tett Szűz Mária sírjáról, pedig ezt aligha mulasztotta volna el megemlíteni, ha lett volna! Ennek ellenére a későbbi hagyomány határozottan állítja, hogy Jézus Anyja nem Efezusban halt meg (szenderült el), hanem Jeruzsálemben, és ennek helyén később valóban templom épült 560-ban (!). Ugyanakkor "azt, hogy Szűz Mária testének földi maradványai hol nyugszanak: egyetlen ázsiai egyház hagyományai sem említik. Viszont, hogy onnét távozott el a földről, annak hagyománya Efezusban volt legerősebb," (Ijjas Antal: Húsz évszázad viharában 54.o.)
Három 4. századi apokrif irat, a „B. Inatii missa S. Ioanni”, Areopagita Dénes levele Titus püspökhöz (363) és a „Ioannis liber de Dormitione Virginis”, Mária utolsó éveit és sírját Jeruzsálembe helyezik. Az 5. század óta a zarándokok úgy tudják, hogy Mária sírja a Getszemáni-kertben van. Az pedig, hogy Mária Efezusban halt volna meg, egyedül egy 431-ben íródott levél említi, amelyet a zsinati atyák a konstantinápolyi papságnak írtak, miszerint ez az esemény Efezusban történt: „ahol János a teológus és az Istenanya, a Szentséges Szűz, a Szent atyáktól elváltak.”
Egy még korábbi szerző, Lenchius Kr. u. 160-170 körül írt „János cselekedetei Prochorus szerint” című művében azt állította, hogy János csak Mária halála után költözött Efezusba. Ezzel viszont ellene mond annak, hogy miért emeltek volna egy hatalmas – és a világon első – Máriának szentelt templomot éppen Efezusban, ha nem ott halt volna meg? 
Emmerich Anna Katalin azt állította, hogy Mária már 44-ben vagy 47-ben – vagyis „tizennégy évvel és két hónappal Krisztus mennybemenetele után” – Efezusban halt meg. Részletesen leírta a ház helyzetét, amelyben kilenc éven át János felügyelete alatt élt.
Ebben az összefüggésben nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a 431-ben a III. Egyetemes Zsinat, egy már akkor Máriának szentelt templomban ülésezett, ami az Istenanya nagy tiszteletére vall Efezusban – nem másutt ‒ már a zsinat előtt is! Tehát itt – az egyetlen Mária-templomban – hirdették ki Mária Istenanyaságát dogmaként! (vö. DH 252)
És azt is tényként kell elfogadnunk, hogy az Egyház az első évszázadaiban csak olyan helyen emelt templomot, ahol egy Szent vagy vértanú meghalt. Ez is egy érv arra, hogy Isten szentséges Anyja az utolsó földi napjait Efezusban élte!
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)
(Alul: az efezusi Mária templom romja, ahol a zsinat volt 431-ben)
