Mária, mint édesanya, fölajánlotta Fiát engesztelő áldozatként az Atyának, hogy kibékítse Isten végtelen igazságosságát. Jézus Krisztus a Kereszten haldokolva Őt adta oda a tanítványnak, hogy legyen a mi anyánk a kegyelem rendjében: „asszony, íme a te fiad!” (vö. Jn 19,26-27.). Az Anya együtt szenvedett a Kereszten haldokló Fiával, és „engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével egészen különleges módon közreműködött az Üdvözítő munkájában, hogy a lelkek természetfeletti élete helyreálljon” (RM 22.).
Ó „milyen nagy, milyen hősies így a hit engedelmessége, melyet minden fenntartás nélkül tanúsított Mária Isten felfoghatatlan akarata előtt, akinek „útjai kifürkészhetetlenek”! (RM 18.) Mert bizony a Szentlélek erejének, világosságának és kegyelmének köszönhető Mária szeplőtelen fogantatása, hogy Üdvözítő Szent Fiának ugyanazt a szeplőtlenséget adhassa.
Társi feladatának csúcspontján tőr járta át szívét, (vö. Lk 2,35.) és a Kereszt tövében a Szentlélek ereje és fénye ragyogta át a lelkét. A Fájdalmas Anyát ez tartotta meg és töltötte el malaszttal, hogy Isten akaratát követni tudja ‒ társként a Megváltó oldalán.
Kedves Testvérek! Nagy misztérium Isten örök tervében a Szent Szűz szerepe. Tagadhatatlan tény, hogy korszakváltást jelentettek üdvtörténetünkben a Szűzanya jelenései, de legfőképp a Mária-dogmák kihirdetései! Négy dogmája, amiként nagy jelenései is, evangelizációs iránymutatói Isten Népének. Így hasonló korszakválást jelentene a Szentszék által kihirdetendő ötödik dogma is! Ezért imáinkban kérjük Egyházunkat, hogy mihamarabb hirdesse ki az ötödik Mária-dogmát: „A Megváltó Társa, Közbenjáró és Szószóló” kijelentéssel!
Ó Mária, Istennek szent Anyja, hálatelt szívvel kérünk,
légy a mi társunk is küzdelmünkben,
hogy majdan színről-színre láthassunk Téged Szent Fiaddal! Amen.
