Jöjjünk tehát össze a szeretetben és közössé-gekben imádkozzunk, kérjük az Istenanya segítségét, és ne keressünk kifogást, úgy mint XIV. Lajos francia király! Tőle azt kérték az égiek Alacoque Szent Margiton keresztül, hogy a nehéz idők elkerülése céljából ajánlja fel magát, a családját és országát Jézus Szentséges Szívének, ő azonban halogatta! Néhány évvel később a királyi család nagy nehezen teljesíteni kezdte a kéréseket.
XVI. Lajos 1792-ben elkészítette ugyan a felajánlást Jézus Szívének, de már csak a börtön-templomban tudta megvalósítani. Ez azonban túl késő volt az isteni Gondviselés számára: XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték és Franciaország az istentelenség martalékává vált!
Sokan kifogásolják a "sátán megvakítása" kifejezést, mondván, hogy egy szellemi lényről van szó! Nos, a keresztény hagyomány már a második századtól Szűz Máriával azonosítja a protoevangélium asszonyát, akit az egyház sátántipró asszonyként tanít. Ez a fogalmi leírás semmivel sem reálisabb, mintha azt mondjuk, hogy „Mária Szíve Szeretetlángja megvakítja a sátánt”, hisz' lényegében és céljában a sátán tehetetlenné tételéről van szó! A katolikusok számára világos, hogy Mária személye, történelmi tevékenysége teljesen és közvetlenül Jézus Krisztus üdvözítő szerepéhez kapcsolódik. Az őskígyó elleni harc győztese Jézus Krisztus, de Máriáé a láb, a szeretettől Lángoló Szív, mely eltiporja az őskígyó fejét.
Szembeötlő az üdvtörténet két legfontosabb szerepét játszó asszonya közti párhuzam (Szent Iréneusz). Éva a sátán szavára hallgatott, míg Mária az Istennek mondott igent. Éva a kígyónak szolgáltatta ki önmagát és gyermekeit, ezzel szemben Mária, hogy megmentse gyermekeit, le kívánja leplezni és teljesen tehetetlenné akarja tenni a sátánt. Ez pedig Isten akaratából és erejéből történik.
Isten angyala amikor Máriához belépett, nem a nevén szólította, hanem ekként: Üdvözlégy Malaszttal Teljes! (Lk 1,28-29) Tehát a kegyelemben ragadható meg Mária személyisége. Az Úr Szolgálóleányának kegyelme abban értendő, amiért az angyal köszöntötte, vagyis azon hivatásának szolgálatában, hogy a Messiás anyja legyen, szélesebb értelemben pedig Szent Fia testvéreié, az egész emberiségé is. Az Istenanya kegyelme Jézustól forrásozza teljességét, aki „feltöltője” a kegyelmeknek. Nyilvánvaló tehát, hogy a Szent Szűz csupán kegyelmi közvetítő és ha azt mondjuk, hogy „Jézust adja nekünk” ‒ amiként ezt a Mária Rádióban is hallhatjuk ‒ ezt akként értelmezhetjük, amiként János mondta: „Szeretet az Isten” (1Jn 4,8)!
