Az angyalok többek és kevesebbek is az embernél, mert például képességeik lehetőségeiben messze tökéletesebbek, hiszen test nélküliek, változatlanok. Viszont kevesebbek, mert az emberek Jézus testvéreként Isten gyermekei, társörökösei! Ugyanakkor a legkisebb angyal is nagyobb, mint a legnagyobb szent, ennek ellenére ők minden önteltség nélkül, szeretetből segítik az embereket, mint teremtett társakat. Szodomában az angyalok siettették Lótot és mondták: „Rajta, vedd feleségedet s két lányodat akik itt vannak, nehogy a várost sújtó büntető ítélet téged is érjen.” (Ter 19,15) „Angyalaimnak parancsoltam felőled, hogy megőrizzenek minden utadon.” (Zsolt 91,11) Maga Jézus mondta: „Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég és Isten angyalai föl-alá szállnak az Emberfia előtt.” (Jn 1,51) Szent Pálnál is olvashatjuk: „Benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat, mindent általa és érte teremtett.” (Kol 1,16)
Maga az angyal kifejezés – görögül angelosz (hírnök), latinul angelus –, a hivatalukra és nem a mivoltukra utal, akiket hírnöknek, küldöttnek, Isten fiainak, őrnek, a menny lakóinak, mennyei seregeknek neveznek. Héber és arám megnevezése maleach, amely szintén hírnököt, hírvivőt, követet, küldöttet jelent. Már a Paradicsomkert kapujában ott találjuk az angyalt tüzes karddal. Ábrahám történetében az angyalok vigasztalnak és figyelmeztetnek és jelennek meg Ábrahám előtt, hogy fia születését megjövendöljék. Közismert például a szólás „áll, mint Bálám szamara”, ennek forrása a Számok Könyvében található (22,22-35). Azt az esetet írja le amikor Bálám (Bileám) szamárháton Moáb vezéreinek küldetést hajt végre. Az Úr angyala azonban oltalmára, útját állta! Így a szamár – mely látta az angyalt tüzes kardjával – megtorpant. Bálám hiába ütlegelte az állatot, az nem ment tovább, mígnem Bálám is meglátta az angyalt és megszégyenülve bocsánatot kért!
Az Ószövetségi Szentírás számtalan olyan jól megrajzolt képet nyújt az angyalokról, hogy ehhez az Újszövetségnek alig kellett hozzátennie. Lukács evangéliumának már a legelején Gábriel arkangyallal találkozunk, aki megjelenik Zakariásnak, hogy hírül adja neki az Úr előfutárának születését. Utána csakhamar Máriának viszi a hírt a Megváltó megtestesüléséről. Nem sokkal később megjelennek a mennyei seregek Betlehem határában és éneklik: „Dicsőség a magasságban Istennek!” A Megváltót angyalok veszik körül, és megkísértése után „szolgáltak Neki”. Az Olajfák hegyén „angyal jelent meg Urunknak az égből és megerősíti”, sírjánál az asszonyoknak angyal hirdeti, hogy Jézus feltámadt. Mennybemenetele után egy angyal azt mondta az apostoloknak: „Jézus, úgy jön el ismét, amiként a szemetek láttára az égbe emelkedett”. De a legnagyszerűbben a Jelenések könyve mutatja be az angyalokat.
(folyt.) (Források az első részben!)
