Nemkatolikus testvéreink közül sokan vannak, akik az angyalok tiszteletét nem tartják fontosnak, sőt egyenesen veszélyesnek vélik, mintha az elvonná a figyelmet Jézus Krisztus egyedüli üdvözítő voltától. Feledik, hogy a fentiek alapján az angyalok tiszteletét maga Jézus Krisztus is szorgalmazta, a szolgálatukat igénybe vette, és Egyházában helyesnek ismerte el Szentlelke által.
A reformáció előtt bizony az egyház hétköznapi tanítását képezte az angyalismeret, mely aztán fokozatosan háttérbe szorult. Ne feledjük, hogy Lisieux-i Szent Teréz már 6 évesen szövetséget kötött az őrangyalával és ez akkor még természetes volt a Katolikus Egyházban!
Szent Ágoston szerint „A szent angyalok kiválóságban felülmúlnak minden más élőlényt, melyet Isten teremtett”, kivéve az Istenszülő Szűz Máriát, akit különös tisztelet övez, hiszen ő – az isteni Ige megtestesülésére mondott igenje miatt –, messze felette áll az angyaloknak, tiszteltebb, a szeráfoknál és a keruboknál is hasonlíthatatlanul dicsőbb. Ezért a Katolikus Egyház az Angyalok Királynőjeként is tiszteli! Ez azonban semmiképpen sem csökkenti az angyalok szerepét, hanem új szempontot ad az emberek és az angyalok kapcsolatához.
Érdekes, hogy az igazán meghatározó egyházi állásfoglalások, főként az eretnek állításokkal szemben nyilvánult meg, így pl. a niceai hitvallásban (325.), melyben megfogalmazódik a látható és láthatatlan teremtett világ. Szintén az eretnekekkel szembeni fellépés késztette az Egyházat, hogy a IV. Lateráni zsinaton (1215.) újra és határozottabban foglalkozott a teremtéssel, s benne külön a szellemi természetű személyes létezőkkel, melyet hittételként is kihirdettek. Az angyalok létezésében, hitigazságában, egy hitét gyakorló ember ‒ a bűn terhe nélkül ‒ nem kételkedhet, még akkor sem, ha ez korunkban még egyes egyháziak részéről is megkérdőjeleződik.
Az angyalokban való hit a Szentírás állandó tanúságtételén alapszik, hiszen csak az 'angyal' kifejezés 333-szor nyert említést! A Biblia szerint az angyalokat Isten teremtette (hittétel!), a jövőjüket tekintve örökké létező, természetfeletti, szellemi lényeknek. Istenhez és az emberekhez hasonlóan intelligens személyiséggel, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, szabad akarattal és öntudattal rendelkeznek. Eredendően az angyalok is hittek és reméltek, de mióta eljutottak a végső tökéletességre, a hit helyét a színről-színre látás, a reményt pedig Isten örök bírásának öröme foglalja el.
Az ember földi életének idejére is „megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet”. (1Kor 13,13)
Kérdés azonban, hogy az emberek tisztában vannak-e ezzel?
(folyt.) (Források az első részben!)