Az angyalok erős és tiszta szellemek! A „tiszta” szó jelen esetben nem egyszerűen, „bűn nélküliséget” jelent, hanem azt, hogy az angyalok nincsenek testhez kötve, mint az emberek, akik test és lélek. (Kezdetben az ember is romolhatatlan testtel bírt, mely az ősbűn által romlandóvá vált ‒ jóllehet csak a földi próbatétel idejére)!
A jó angyalok méltóságát fejezi ki Istenhez hasonló szépségük, akik az embereknek általában ragyogó fehér ruhában, átható tekintetű férfi képében jelennek meg (Dán 10,5; Mt 28,3; ApCsel 1,10), mert Isten nagysága sugárzik körülöttük. Fontos tudnunk, hogy az angyalok nem nők és nem férfiak, jóllehet többnyire szép „nőies” vonásokkal ábrázolják őket! Az ún. bukott angyalok többek közt ezt az isteni szépséget (is) elveszítették, ezért a külsejük minden elképzelést felülmúlóan félelemkeltő.
Vannak bosszuló angyalai is Istennek, sosem szabad elfelejteni ugyanis, hogy Isten nem csak irgalmas, de igazságos is! Tudnunk kell, hogy amennyire különbözőek az emberek, annyira különbözőek az angyalok is. Ennek okán nem szabad a Szent angyalokat sablonosan ‒ szinte sorozatként ‒ elképzelni, ábrázolni. Vagyis az angyalok nem egyformák, és nem összetéveszthetők egymással. Vannak csendes és eleven, fénylő és izzó, világító és sötét, nagy és kicsi, fenséges és egyszerű angyalok. Minden karnak, és egy-egy karon belül is minden csoportnak meg vannak a sajátos jegyei!
Az angyalok hatalma és méltósága a Jelenések könyvében érhető tetten, ahol tiszteletet parancsoló fenségükben jelennek meg. Ennek nyomán állítható, hogyha egy angyal megjelenik, ott fény és kegyelemár van, jóllehet esetenként reng a föld, és ha az Utolsó Ítéletkor kiáltanak még a sírok is megnyílnak, s a holtak feltámadnak. Általánosságban elmondható, hogy az angyalok megjelenését követően, amint teljesítették küldetésüket, „látszattestük” szertefoszlik. Sámson szüleinek látható alakban jelent meg egy angyal. Az üzenet átadása után égő áldozatot mutattak be neki. Erről a Szentírás megjegyzi: „Amikor a láng az ég felé csapott az oltárról, az Úr angyala fölemelkedett a lángban” (Bir 13,20.). Rafael arkangyal, az ifjú Tóbiás kísérője, hosszú útjuk végén így szólt: „Azt hittétek enni láttok, pedig az csak a látszat volt” (Tób 12,19-).
Olykor az embereknek csak álmukban jelentek meg az angyalok. Szent Józsefnek többször is. Pl. „ne félj magadhoz venni feleségül Máriát.” (Mt 1,20.). Vagy: „Kelj föl, fogd a gyermeket...” „Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Olyan volt a megjelenése, mint a villám, és a ruhája fehér volt, mint a hó. Az őrök megrettentek tőle való félelmükben, és mint a holtak, olyanok lettek.” (Mt 28,2-4) (Mt 2,13-19.).
Ám, ha nem élünk bensőséges hit- és imaéletet, óvatosnak kell lennünk az esetleges angyal-jelenésekkel, „hiszen a sátán is a világosság angyalának tettetheti magát.” (2Kor 11,14)
(folyt.) (Források az első részben!)
