Ifj. János Zsigmond magyar király és Erdély fejedelme a katolikus csíkieket és gyergyóiakat erőszakkal akarta áttéríteni az unitárius hitre. A kereszténynek alig nevezhető unitárius hitvallásról tudni kell, hogy tagadják a Szentháromságot. Erre nyilvánvalóan a katolikus csíki székelyek cseppet sem hajlottak, ezért János király ígéretekkel s fenyegetésekkel próbálta rávenni őket. Végül 1567-ben hatalmas protestáns sereget bocsátott rájuk, hogy erőszakkal térítse el őket a hitüktől.
A csíkiek és a gyergyóiak a Kis-Somlyó hegy lábánál álló ferences templom és kolostor körül gyülekeztek. A papság lelkesítő beszéde és áldása után templomi zászlókkal a királyi sereg elé indultak. Az asszonyok és a gyermekek a templomban maradtak, és a csodatévő Madonnához imádkoztak.
Tolvajos tetőn (985 m) 1567. május 15-én, pünkösd szombatján csaptak össze az erőszakos hittérítőkkel és megfutamították őket. (Ennek emlékét 1996-tól a hegyi átjáró síkján egy hatalmas acélkereszt őrzi.)
A győztes katolikus nép – a győzelem jeleként – nyírfaágakat tűzött az egyházi zászlókra. A somlyói templomban ekkor történt először az a hálaadás, melyet azóta minden évben pünkösdkor búcsújárással ünnepelnek meg.
A kitartó csángó és székely búcsújárás évszázados hagyományt teremtett, és a csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus, közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
(Források a negyedik részben) (folyt.)
