(A képen Mester prelátus egri sírja, aki az elsők között volt a Szeretetláng elfogadói közt Rómában)
Hazánkban a Szeretetláng üzenete elsősorban az „alsópapság” körében talált pozitív visszhangra a klérus részéről, amellett, hogy voltak magas végzettségű papok is, akik nem tartottak a "kollégák" kimosolygásától és határozottan ki mertek állni az Istenanya Ügye mellett! Ez azért történhetett meg, mert hajlandóak voltak megismerkedni a Lelki Napló tartalmával, mely szó szerint megérintette a szívüket!
Az üzenetek a legkülönfélébb módon terjedtek szerte az országban és ennek nyomán, egymás után jöttek létre imaközösségek. Az első Szeretetláng-imaórát, nem kisebb személy, mint Dr. Kosztolányi István, szentírásfordító teológiai professzor állította össze, amely csupán gépelés útján terjedhetett. Ennek tematikája nyomán sorra alakultak a papság vezette templomi imaközösségek.
(Bal oldali képen Prof. Zsoldos Imre SVD atya, aki azért jött haza Taivanról, hogy bíborosunknak tanúságot tegyen a Szeretetláng, minden elképzelést felülmúló sikeréről a kínai pogány és protestáns népesség körében /is/!)
Azt is bizonyító erejű tanúságtételnek tarthatjuk, ahogyan a Tajvani Francia Egyetem tanszékvezető professzora Dr. Zsoldos Imre SVD atya kiállt a Szeretetláng kegyelmi hatásának rendkívüli hatékonysága mellett. Idézem: ,,25 éves misszionáriusi munkám után félévi európai szabadságra érkezésemet, Rómában többnapos magas szintű hittudományi képzés követte. Ezután magyar hazámban töltöttem egy hónapot. Ekkor találkoztam a világhírnevet befutott Szeretetláng kiválasztottjával, Erzsébet asszonnyal pesthidegkúti, maga építette kis otthonában. Még a római kurzust is felülmúló volt a vele való négy órás beszélgetésem. Tőle kaptam többet, nem a 'fejtágító' és éles ellentmondásokat kiváltó hittudósoktól.
Lefordítottam kínaira is a Szeretetlángot és megmagyarázhatatlan, hogy a több kiadást elért könyvecske után 1990-ben is nő azoknak a kínai keresztényeknek a száma, akik ennek a magyar misztikusnak közlései szerint rendezik át mindennapi életüket.” ‒ idézet vége!