Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. (...) El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába. Elment tehát József is áldott állapotban lévő Hitvesével Názáret városából Betlehem-be, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt. (vö. Lk 2,1-5)
Szent József gondosan fölpakolta élelemmel és meleg takarókkal Annáék szamarát, melynek volt egy kis csacsija is, mely szintén velük tartott. Megpróbált tehát minden lehetséges kényelmet biztosítani Máriának a hosszú útra! Egyikük sem aggodalmaskodott, mert erősen bíztak Istenben.
Három éjszakát töltöttek ismeretlen jó emberek által adott szálláson, és ötödnap délután érkeztek Betlehembe. József épp a szülőhelyén nem számított arra az emberi közömbösségre – különösen nem a rokonaitól –, amellyel szembesülnie kellett. Nem kaptak szállást és emiatt nagyon szégyenkezett Mária előtt. Végül abban az istállónak használt barlangocskában húzták meg magukat, melyet József még gyermekkorából jól ismert. Szent József ekkor alázatosan bocsánatot kért a gyenge szállásért, Mária azonban szívből örült, és teljesen elégedett volt.
(Források a 11. részben!) (folyt.)