Bár a világban élni áldozatos, a világnak élni eséllyel kárhozatos!
Az új modernista felfogás szerint, sem személyes sátán, sem pokol nem létezik! Mindez annak ellenére, hogy az Újszövetségi Szentírás közel 150-szer említi a bűn szerzőjének nevét különböző formában. Jézus Krisztus igehirdetéséből és a teljes kinyilatkoztatásból mindez világosan látható, miszerint a gonosz lélek, az ember létét és történelmét alapjaiban fenyegető tényező. A sátán megnyilvánulása az egyén, a közösség és a társadalom életében bár igen változatos, mégis felismerhető. Nagyon fontos ráébredni, hogy a bűn szerzője a megtévesztő szellem (vö. 1Tim 4,1) „tévútra akarja vezetni az egész világot” (Jel 12,9 b), a bűn következményei révén igyekszik tönkretenni az ember testi-lelki valóságát, s az emberi kéz munkáját.
A gonosz általános módszerei közé tartozik a kísértés, az ördögi zaklatás, a megkötözöttség és a megszállottság. A korunkat eluraló bagatelizáló transzcendens szemlélet, a test kívánságának túlzott kiszolgálása, a helyenként állami szintű ateista propaganda és a klérus visszafogott felvilágosítása, lényegesen kiszélesítette a lelkek bizonytalanságát. megnehezítve az evangelizáció és a lélekmentés eredményességét!
A gonosz lélek először a szívben, majd a családban vagy más közösségben igyekszik békétlenséget kelteni. Amikor bárhol felveti fejét a széthúzás, a békétlenség révén sérül az egység. Ekkor tudni kell, hogy a háttérben sátáni erő, a bűn szerzője kezdi a működését. A helyzet súlyosbodik, ha az ember lelkében tanyát ver a gőg, mely a sátán kezében igen hatékony eszköz. Ezzel szemben az alázat az első és legfontosabb fegyver. ,,Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak kegyelmet ad” (1Pét 5,5b).
(folyt.)