A jelenések ‒ így a fatimai üzenet is ‒ sürgető buzdítás, hogy a keresztényi élet közepébe helyezzük vissza a Szeretet Istenének imádását, elsőségét, felgyújtva másokban is az Isten- és emberszeretetet és a lélekmentés vágyát. Ebben súlyos nehézség az értékrend átrendeződése a pénz és az élvezetek javára. Ez persze már régi probléma és veszélyükre Jézus is figyelmeztet (Mt 19,22-23).
Gondoljunk bele, hogy egyes bizonytalan „naprakész” üzeneteket, milyen széles kör fogadja lelkesen, és ennek tudható be az esetenkénti aránytévesztés is a hívekben! Ma már ott tartunk, hogyha a pap meghirdet egy szentségimádási órát a templomában, akkor üresek a padsorok, viszont ha ugyanez a pap, kihirdet egy zarándoklatot 10 órás utazással, akkor bizony alig marad hely a buszon! Nem szükséges tehát a „szellemek megkülönböztetésének” karizmája ahhoz, hogy különbséget tehessünk a Fölséges Isten jelenléte és egy máriás zarándoklat között! Ezzel, és csakis ezzel a tudatos hittel vehetünk részt a megváltás széleskörű érvényre juttatásában!
A megtévesztési igyekezet mára globális „építkezéssé” vált, és ebben nemcsak a modernista teológusok az „építőkövek, de olykor az egyéni látnok is! Az egyházi tanítást „modernizáló” folyamat egyre inkább felgyorsulni látszik, a racionalitást és az „Istennel szembeni autonómiát” hirdető New Age mozgalom térhódítása révén. Erről nyilatkozta Szent X. Piusz pápa, hogy a modernizmus az összes eretnekség végső összefoglalása.” (Pasciendi Dominici gregis 1907)
Általánosan megfigyelhető, hogy így vagy úgy, az Evangéliumot és a katolicizmust minden módon igyekszenek kikezdeni, megfélemlíteni – nem kevesebb céllal –, minthogy Jézus személyét egyszerű szupersztárként, a megváltás tényét ámításként, Szentségi Jelenlétét „kárhozatos bálványimádásnak” degradálják. Álevangéliumok ál-történeteinek ál-kutatási eredményeit jelentetik meg, rombolásként (Da Vinci kód, Júdás evangéliuma, protestáns Káték, az Igazság- és Énok könyve, „Nagy Figyelmeztetések”, miként a Harry Potter féle démoni gyermekmesék stb.) Ez mind a Gonosz műve ‒ bár ügyes!
(folyt.)