A társadalom a legborzasztóbb ostorcsapások és a legnagyobb események előestéjén áll... A pápa óvakodjon a csodatévőktől, mert oly mértékben és olyan erőszakossággal lépnek fel hamis látnokok a világban, hogy még az igazakat is megtévesztik! (…)Az emberek azt hiszik, hogy már minden elveszett.
Az igazak is szenvedni fognak, de imáik, bűnbánati cselekményeik és könnyeik felhatolnak az égbe és így, egységes segélykérésként esedeznek irgalomért Istenhez. Akkor Krisztus igazságosságának és az igazak iránti nagy irgalmasságának egy ténye által megparancsolja angyalainak, hogy pusztítsák el minden ellenségét. És azonnal megsemmisülnek Jézus Krisztus ellenségei s minden (bűnbánat nélküli) bűnös ember, s a föld pusztasággá válik. Aztán béke áll be, és az emberek kiengesztelik az Istent... Mindenütt felvirágzik a szeretet... A béke azonban nem tart sokáig, hamar el fogják felejteni, hogy az emberi bűn az oka minden bajnak, mely a földet éri!
Az Egyház Anyja ezt követően beszélt az Antikrisztus tevékenységéről, az Egyház válságáról, az évszakok összekeveredéséről, a rossz termésekről, az égitesteken tapasztalható feltűnő jelekről, földrengésekről, járványokról, éhezésről és háborúkról, a sátáni erők sokakat megtévesztő hamis csodáiról stb.
„Sürgős felhívást intézek a Földhöz, felhívom az élő Isten igazi tanítványait..., az emberek egyetlen és igaz Megváltójának követőit..., gyermekeimet, ...követőimet, azokat, akik nekem adattak..., az utolsó idők apostolait... Itt az ideje, hogy előjöjjenek és megvilágítsák a földet... Harcoljatok világosság gyermekei, ti, kicsiny nyáj! (…) Azon a ponton áll az Isten, hogy hallatlan módon fenyítsen. Jaj a föld lakóinak, Isten ki fogja meríteni haragját...
Prózaian vetődik fel a kérdés: vajon hány embert sikerül megmenteni az Isten Országa számára, amíg beteljesednek a prófétai szavak? Sikerül-e felrázni a világot, amely ökörlánccal vonja magára a büntetést. (Iz 5,18)
(folyt.)
