Az előzőkben említettem néhány neves szentet, de sorolhatom Alacoque Szent Margiton át Eudes Szent Jánost, Szent Brigittát, Josefa Menendezt és a szentek egész sorát! Ám e szóban forgó „benső tüzet” (és az egész Mária-korszak lényegét) a legpontosabban egy nyolc éves fatimai kisleány fogalmazta meg. Szent Jácinta kórházba menetele előtt így búcsúzott Lúciától: „Mondd meg mindenkinek, hogy Isten a kegyelmeket Mária Szeplőtelen Szívén keresztül adja nekünk. Az embereknek Őáltala kell kérniük ezeket. Jézus Szíve azt akarja, hogy Vele együtt Égi Anyánk Szívét is tiszteljük. A békét Égi Anyánktól kell kérni, mert Isten Őrá bízta ezt. Bárcsak minden szívnek átadhatnám azt a lángot, mely a szívemben ég, mellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem!” (Fatimáról beszél Lúcia nővér - Fatima, 1997, 108.o.)
Nos, a Szűzanya által kért fohászban ‒ „az áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre” ‒, ezen körülírt lelki vágyat, erőt, készséget és „áttüzesedést” kérjük!
Kérjük – mondom ‒ de sajnos kevesen, mivel nem értik a Szeretetláng lényegét, már azért sem, mert nem tudják, hogy a Szűzanya által kiesdett Szeretetláng kegyelmi hatásának kiáradása – mintegy második Pünkösdként – fordulópont lesz az emberiség történelmében!
A Szeretetláng ugyanis nem a Mária-tisztelet újabb megnyilvánulása, nem egy új ájtatossági forma, vagy ima-mozgalom, még csak nem is egy újabb „kegyelem” a szó szoros értelmében, hanem elsősorban a kegyelem rendkívüli HATÁSA! Ez az a Szent Szűz által ígért hatás, amelynek egyetemes kiáradása alkalmassá teszi az emberiséget ‒ még az Istentől elhidegült lelket is ‒ az isteni kegyelem befogadására, miáltal a hit szent vágyakozássá válik, s ez a lelkeknek a sátáni befolyástól való felszabadulását eredményezi!
(folyt.)
