Máriával, Jézus anyjával állhatatosan, sokkalta szorosabban! (Vagy ahogyan tiszteletreméltó Marcell atya mondta: "Mindent Máriával, semmit nélküle!")
A továbbiakban felvetett kritika, kizárólag a Kármel I. Rendjére irányul!
Vajon, mi az oka a Szent Szűz hiteles üzenetei iránt való kármelita óvatoskodásnak? Talán bizony még mindig óvatosságra intő a győri atyák 1936-ban történt esete Sz. Ilonka „látnoknővel”, akinek a jó kármeliták mind hittek a gyóntatószékben, ámde amikor kitört a hamissága miatti botrány, akkor valamennyien Tiszteletreméltó Marcell atyára mutogattak gunyorosan – holott ő kezelte a legnagyobb óvatossággal a „látnoki” gyónót és „üzeneteit”!
Na ez az! – mondhatják – legbiztosabb az Evangélium! – Bizony igaz! – Nem is lenne semmi szükség a Mária-jelenésekre (üzeneteikre), miként a Skapuláré ígéreteire sem, ha az emberiség súlyosan le nem tért volna az evangéliumi útról! Márpedig az Evangélium követendő tanítása így szól: Máriával Jézus anyjával állhatatosan, egy szívvel-lélekkel kitartani az imádkozásban. (vö. ApCsel 1,14) – Egy csipetnyivel mindenesetre „állhatatosabban” ahhoz, hogy egy novícius († P. S. öccse), ne kaphasson idegösszeomlást egy tétova pillanatban, s a kórházi kezelés után végleg ott ne hagyja a rendet!? A „nincs emberem” okait hadd ne részletezzem, mint pl. a türelem és az akárhányszori megbocsátás hiányát? Mert nem egyszer, nem hétszer, de „hetvenszer hétszer” (Mt 18,22), meg kell bocsátani, még akkor is ha valaki a szentillési Kármel hegyéről tért vissza! Apropó Illés! Miért nem lehet egy szerzetest szemináriumba engedni, ha ez a vágya?
Eddig (minimum) három felszentelt kármelita papi hivatás ment el a Rendből egyházmegyés papnak, de ők legalább maradtak szent hivatásukban! Ám hányan hagyták el szerzetesi és már papi hivatásukat?? (...) Vajon átimádkozta-e a Szűzanyával, egy szívvel lélekkel szemlélődő Konvent, hogy ki tehet örök-fogadalmat és ki mehet, és ki nem mehet szeminaristának? Merthogy – ebben is érvényes –, az Istenanya nélkül nem megy! Az imádság ugyanis ŐVELE nem „napirend”, hanem a benne élés – ez a Kármel! Mert az agendában (napirendben) lehetnek szünetek, de az elkötelezett lélek benső imájában soha! (Mellesleg, ennek hiánya a legkevésbé sem a fent említett szerencsétlen novícius mulasztása volt)! Tény: a Szűzanyával való együtt imádkozás nélkül nem fog menni, és erre legkiválóbb példa a Tiszteletreméltó Marton Boldizsár Marcell atya lelkisége!
A Szent Szűz hathatós segítsége nem „állítólagos” és nem „legenda”, hanem élhető, naprakész VALÓSÁG!
A Sarutlan Kármeliták Konstitúciójának (1986) 'a' és 'b' pontja kimondja, hogy „a Kármelhegyi Boldogasszony, Anyánk és Királynőnk ünnepének a legfontosabbnak kell lennie a Rend összes ünnepei között!” Ennek ellenére 2019-ben sehol, semmilyen módon nem tartották fontosnak, hogy értesítsék a híveket, hogy a budapesti Huba utcában július 16-án a renoválás miatt, elmarad a Szentmise és a búcsú! Pedig van Honlap, van újsághirdetési lehetőség, és van a Katolikus- és Mária Rádió, Bonum és Apostol tv, stb!
ÉS AZ IDÉN, 2020-BAN?
De már hallom a mentegetőzést: – „Nincs rá emberem!” (Jn 5,7)
Testvéreim az Úrban! A rendi templom melletti utcában is meg lehetett volna tartani a Szentmisét, az önkormányzat aligha akadályozta volna! Az pedig, hogy – minden időbeni meghirdetés nélkül – a IV. kerületi Aschner Lipót tér 10-ben tartották délelőtt 10 órakor (!), honnan lehetett megtudni a Mária Rádión kívül, mondjuk egy vidékinek? És ha már minden hirdetés nélkül a „sarus" nővéreknél valósulhatott meg a „Kármelhegyi Boldogasszony, Anyánk és Királynőnk ünnepe”, akkor miért nem a szokott időben délután 18 órakor? Mert végtére is mi a legfontosabb a Rend összes ünnepei között? És tanúsíthatom, hogy a Szentmise az Szentmise volt 2020-ban, de az ünnep, az nem volt Kármelita ünnep! - Miért? - Azért mert a szentbeszédben el sem hangzott a Szent Szűz méltatása, sőt, ha a skapuláré-felvételről nem esett volna szó, akkor még a Kármelita Szűzanya neve sem hangzott volna el! Hol tartunk, hová tartunk, és mivégett?? Talán a Rend léte abban mutatkozik-e meg, hogy van pénze vagy nincs pénze, nem pedig abban, hogy van-e bensősége Mária-tisztelete, vagy sem? Mondjuk, miért kell pénzzé tenni az üres rendházakat? Vajon azért üres a rendház, mert kevesen vannak, vagy azért üres a rendház, mert üres a lélek?
– Ó jaj, ajánlatos lenne mindent, de mindent nem csak átgondolni, de a Szűzanyával átimádkozni! Vagyis „mi a legfontosabb a Rend összes ünnepei között”, amiként a Szűzanya Rendje mit cselekedjen és mit ne cselekedjen, sokak lelki javára vagy kárára?! (Források az első részben!) (folyt.)