Pio atya 1917 januárjában érkezett Rotondoba. Ezt követően május 16-án elkísérte Graziella nevű húgát Rómába, ahol az belépett a Brigitta nővérek rendjébe. Itt később „Pia nővér” néven ismerték.
A hat hónapos betegszabadság elteltével Pio atya rendben visszatért törzsparancsnokságához, ám nem tudni miért, újabb két hónapra haza küldték. Végülis 1907. augusztus 18-án rendelték be táviratilag. Sajnos ebből a hatból nyolc hónapra növekedett szabadságból kikerekedett egy „katonaszökevény legenda”, melyet később több újság és életrajzíró is felkapott. A „történet” arra a kitalációra alapoz, miszerint Pio atya szabadságos levelén ez állt volna: „hat hónapi helyben maradás, további parancsra várva”. Mivel a szabadságolt, úgymond nem jelentkezett időben, mint dezertőrt köröztették, de nem találták (?), mivel Francesco Forgione gyalogost mindenki csak Padre Pio néven ismerte.
Elmélkedés verzió szerint mikor végre megtalálták, parancsnoka felelősségre vonta, melyre állítólag Pio atya így válaszolt: Parancsnok úr! Nem lehetek dezertőr, mivel csak szabadságos levelem utasítását követtem, miszerint: „várva a további parancsra”. Én vártam, amint megkaptam, azonnal indultam. Ezt a fiktív történetet egyébként sem a hadtörténeti iratok, sem Pio atya korabeli zsoldkönyve sem támasztja alá.
Az azonban tény, hogy Forgione gyalogos augusztus 19-én érkezett Nápolyba, ahonnan már másnap beutalták kivizsgálásra a „Trinita” kórház főklinikájára. 1917-et írtak ekkor, a fatimai jelenések évét, és Pio atyát szörnyű álmok és aggodalmak gyötörték. Szinte alig kapott levegőt, többször rosszul volt. Érezte, hogy valami nagy istentelenség fog rátörni az emberiségre. Istentelenség, melyre az Istenanya előre figyelmeztette a világot, s amely iszonyatos pusztítást okoz majd a lelkekben, a közerkölcsben sokakat megtéveszt és százmilliók halálát fogja okozni.
Ebben a lelkiállapotban ráadásul a kórházban nem volt lehetősége még szentmisén sem résztvenni. Belebetegedett és 48 fokos láza volt, ennek ellenére egy ezredesi rangban lévő katonaorvos ránézésre alkalmasnak nyilvánította.
(folyt.) Források az I. részben!