A Hajnal Szép Sugara

     Szent Hedvig királynőről elmondható, hogy egész életével éltette és máig élteti Lengyelországot.
Nem véletlen, hogy életcélját jelképező szimbólumként a két egymásbafonódó MM betű lett, az evangéliumi Mária és Márta betűi. Mária, mint az imádság, és Márta, mint a tettek jelképe.
     Hasonlóan Árpád-házi Szent Erzsébethez, ő is a szegények, a betegek, az árvák és az özvegyek istápolója lett. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét és alapítványt hozott létre a krakkói egyetem részére. Ékszereit is felajánlotta e célra.
     Európa minden országában nagyrabecsülés és tisztelet övezte és közismert volt uralkodónői bája és szépsége.

     Már életében szentként tisztelték Hedviget, gyűrűjét az érseknek adta, mint ereklyét.
     Huszonöt évesen egy koraszülött kislánynak adott életet, aki háromhetesen a Mennybe ment, ám néhány nap múlva az édesanya is követte.
A szomorú hírre félreverték az ország minden harangját. Ravatala előtt egy hónapig, emberek sokasága fejezte ki mély ragaszkodását.
Temetése augusztus 15-én, Szűz Mária mennybemenetelének ünnepén történt.
Virághegyek borították a helyszínt, és sírjánál hosszú évekig döbbenetes csodák sorozata történt.
Boldoggáavatásán az a Karol Wojtila bíboros munkálkodott, aki II. János Pál pápaként szentté is avatta 1997-ben.
     Magyar nemzetünk számára is örök példa Szent Hedvig, nemcsak mert ereiben Árpád-vér is folyt, hanem azért, mert küldetése, életszentsége, keresztény hite, erkölcsi tartása és szeretete máig követendő népeinknek. Szent Hedvig királynő saját vallomása szerint sok álmatlan éjszakát töltött a waweli fekete feszület előtt, hogy "mindent alaposan átgondoljon" és világosságot merítsen döntéseihez. "Fac quod vides" hallotta Megfeszített Mesterétől "Tedd, amit látsz! Szemléld az én megfeszített Szeretetemet és tudni fogod, mit tégy!"
     Az ezredéves magyar-lengyel kötődés jeleként 1998. február 24-én Franciszek Macharski krakkói bíboros-érsek személyesen hozta el Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéjét, amelyet az egri Minorita templomban őriznek.
Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. Ünnepe: július 18.

Kérjük Árpád-házi Szent Hedviget – mint az államfők védőszentjét ‒, hogy segítse meg hazánk és Európa vezetőit a krisztushit és a béke megőrzésében! Szent Hedvig, könyörögj értünk! Amen.

     A 11. századi két lengyel származású felvidéki remetét – mestert és tanítványát – Magyarország első szentjeiként tiszteli a hagyomány. Először a Szent István alapította Zobor-hegyi bencés apátság tagjai lettek, Nyitra vára közelében. Ott adta Zoerardusnak az András nevet Fülöp apát, akinek engedélyével a Nyitra völgyében magasodó Zobor-hegy barlangjába vonult, ahol később társául szegődött Benedek.
     E két szentéletű remetéről szól az első magyar írásmű Szent Mór, pécsi püspök tollából 1070 körül. (Az eredeti szöveg nincs meg, másolatai Münchenben és Párizsban találhatók.) Mór püspök oly különös tiszteletben részesítette e két vezeklő szentet, hogy történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta.
     Elvonultságuk célja a világ bűneiért való vezeklés, böjttel, lemondással és rendkívüli önsanyargatással, melyre félelmetesen szigorú praktikákat épített ki magának (lásd alsó kép)! A magyar föld első ‒ írásban is jegyzett ‒ engesztelői voltak. (Képen a Szkalkai monosotor, melynek körzetében van a remetebarlang)
     András halála után testén megtalálták vasból készült ciliciumát (kínzó-övét), melyet soha nem vett le magáról, melyet benőtte a hús.
     Ennek az övnek a fele Mór püspökhöz került, aki ereklyeként őrizte.
     1064 húsvétján Pécs nevezetes eseménye volt Salamon király koroná-zása, akinek Mór püspök odaajándékozta András remete ciliciumának egy darabját.
     A két Zobor-hegyi remete, szoborként magasodik a Magyar Engesztelés példájaként!
     Szent László királyunk idején, 1083. július 17-én avatták őket szentté, István királlyal, Szent Imre herceggel és Szent Gellérttel együtt. Ünnepnapjuk július 17. (Az alábbi források felhasználásával:

http://www.magyarkurir.hu/hirek/zoborhegyi-szent-zoerard-andras-es-benedek
http://www.katolikus.hu/szentek/0717.html )

     Nagy Lajos királyunknak két szép leánya volt, Mária és Hedvig. A király halála után a magyar trónt Mária örökölte. A kassai privilégiumnak megfelelően a lengyel trón is Máriára szállt volna, ám a lengyelek ragszkodtak a királynő Krakkóban való tartózkodásához, amit magyar királynőként nem tudott biztosítani, így végül Hedvig (1374–99) örökölte a lengyel trónt.
     Hedviget ‒ aki később az uralkodók védőszentje lett – 1384-ben úgy kenték fel, mint az uralkodókat. Királyként említik az oklevelek is, mivel a kor hivatalos nyelve a latin, nem tett különbséget királynő és királyné közt.
     A 174–180 cm magas, vékony, szőke, magyar – lengyel–anjou származású gyönyörű szépségű hölgy csodás lelki életet élt, ám már négyéves korától el volt jegyezve az ausztriai II. Lipót fiával, Vilmos herceggel. Tekintve, hogy Lengyelországot állandóan veszélyeztették a pogány litvánok seregei, kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában.
     A királynő két feltételhez kötötte válaszát, az egyik a litván nép kereszténységre való áttérése, a másik, hogy IX. Bonifác pápa felbontsa a Vilmossal meglévő jegyességét!
Hedvig égi jelként fogadta, hogy mindkettő megvalósult, olyannyira, hogy Jagelló keresztapja maga a pápa lett, akitől az Ulászló nevet kapta!
     Ezzel az 1386-ban megkötött friggyel, Lengyelországban két király uralkodott Hedvig és Ulászló. Annak ellenére, hogy külön irodáik és külön pecsétjeik voltak, az állami dolgokról közös okmány készült.
Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Egyben az ő személyével kezdődött Lengyelország legragyogóbb korszaka.
     Hedvig 1397-ben a krakkói egyetemen teológiai fakultást állíttat fel, melyhez híres professzorokat hívatott, miáltal Krakkó európai hírű lett. A tudósok munkáját sokra becsülte, támogatta és védelmezte. Lengyelre fordította a Szentírást és néhány szent életét.
     Hedvig érdeme, hogy Szűz Mária nevét elültette népe szívében, és hogy az Istenanyát Lengyelország Királynőjének kérte fel, miáltal népét megerősítette bensőséges hitében. (folytatása következik!)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

4.1 §. Mária hitéről
     Amiként a Szentséges Szűz anyja a Szeretetnek és a Reménynek, úgy anyja a Hitnek is: „Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménységnek” (Sir 24,24). És méltán mondja Szent Ireneusz: a kárt, melyet Éva hitetlensége okozott, Mária állította helyre rendíthetetlen hite által.
Megerősíti ezt Tertullian is: Éva hitelt adott a kígyónak, Mária pedig Gábrielnek. Amit Éva hitében vétett, azt Mária hitével eltörölte. Ezért mondja Szent Ágoston, hogy Mária beleegyezését adva az Ige megtestesülésébe, hite által megnyitotta az emberek számára az eget.
     Azért dicsérte Erzsébet is ezt a hitét a Boldogságos Szűznek: „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45) Szent Ágoston pedig hozzáteszi: „Boldogabb Mária Krisztus hitének vételekor, mint Krisztus testének fogantatásakor.”
P. Suarez azt mondja, hogy a Szentséges Szűznek több hite volt, mint az összes embernek és az angyaloknak együttvéve.
     Látta Fiát a betlehemi istállóban és mégis hitte, hogy ő a Világ Teremtője. Látta születni és hitte örökkévalóságát. Menekíteni kellett Heródes elől és mégsem szűnt meg hinni, hogy ő a Királyok Királya. Látta, hogy szegény, hogy ételre-italra szorul és mégis hitte, hogy ő a Mindenség Ura. Szalmán feküdni látta és Mindenhatónak hitte. Tapasztalta, hogy beszélni sem tud és mégis hitte, hogy ő a Végtelen Bölcsesség. Hallotta sírását és hitte, hogy ő a mennyek országának öröme. Látta végül Jézust megvetetten és fölfeszítve meghalni, de azért legkevésbé sem ingadozott hitében, mint mások, hanem erősen hitte Mária, hogy az ő Istene az.
     „Jézus keresztje alatt ott állt anyja” (Jn 19,25). Ezt magyarázva így szól Szent Antonin: Állt Mária, mert fölemelte őt a hit, melyet rendületlenül megőrzött Krisztus istensége felől. Ez az oka a szent szerint annak is, miért hagynak csak egy gyertyát a nagyheti fekete zsolozsmák éneklése alatt égve. (173-174. oldal)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

3.2 §. Mária felebaráti szeretetéről
     Naziansi Szt Gergely azt mondja, hogy Mária vonzalmát az irgalmasság és szeretet által szerezhetjük meg leginkább. Miként Isten int minket: „Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36); úgy Mária is így szól összes gyermekeihez: Legyetek irgalmasok, miként én is, a ti Anyátok, irgalmas vagyok.
     Annyi bizonyos, hogy amiként mi gyakoroljuk a szeretetet felebarátunkkal, éppoly fokban lesz részünk Jézus és Mária irántunk való szeretetében: „Adjatok és akkor ti is kaptok… Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.” (Lk 6,38). Adj a szegénynek és vedd a mennyeket – mondja Szent Method. Azért mondja az apostol, hogy a felebaráti szeretet boldoggá tesz mind ebben, mind a másik életben. Az ájtatosság pedig mindenre hasznos, ahogy meg van ígérve a jelen és jövő életben egyaránt (1Tim 4,8). Aranyszájú Szent János pedig a Példabeszédek könyve eme mondatának: „Aki megszánja a szegényt, az Úrnak ad kölcsön” (Péld 19,17); – magyarázatául azt mondja, hogy segítsünk tehát a szegényeken és ezzel az Isten lesz adósunkká: Ha Istennek kölcsönözünk, adósunkká tesszük.
     Ó, irgalmasságnak szent Anyja, te mindenki iránt szeretettel teljes vagy, ne feledkezzél tehát meg az én nyomorúságomról se.
Ajánlj engem Istennek, hisz ő semmit sem tagad meg tőled.
Nyerj kérlek, számomra kegyelmet, hogy hasonló legyek hozzád szeretetben, követhessem a te Isten és felebarát iránt tanúsított szeretetedet. Ámen. (173. oldal)

3.1 §. Mária felebaráti szeretetéről
     Az Isten és a felebarátunk iránti szeretetre ugyanaz a parancs kötelez minket. »Az a parancsolatunk, mely szerint aki szereti Istent, szeresse felebarátját is«. (1Jn 4,21) Ennek az oka Szent Tamás szerint az, hogy az Istent szerető, szereti mindazt, amit Isten szeret.
     Genuai Szent Katalin így szólt egykoron Istenhez: Uram, te azt akarod, hogy szeressem felebarátomat is, de én nem tudok mást szeretni, csak Téged.
Isten pedig így felelt neki: Aki engem szeret, az szereti mindazt, amit én szeretek.
     Mivel pedig soha nem élt és nem is fog élni soha olyan, aki jobban szeretné Istent, mint Mária, ezért sohasem volt és nem is lesz, aki jobban szeretné felebarátját, mint Mária.
Krisztus maga a Szeretet a legnagyobb szeretettel töltötte be a Szent Szüzet, hogy megsegítse mindazokat, akik hozzá folyamodnak.
     Mária szeretettel teljes volt földi életében úgy, hogy kérés nélkül is segített a rászorulókon. Így tett a kánai menyegzőn is, mikor Fiát csodára ‒ a víz borrá változtatására ‒ kérte azzal, hogy feltárta előtte a család zavarát: »Nincs boruk!« (Jn 2,3). Amikor felebaráti szeretetből meglátogatta Erzsébetet: „Sietve ment a hegyes tartományba” (Lk 1,39).
    Nagy szeretetét jobban s nagyobb fokban már nem tanúsíthatta volna, mint amikor szent Fiát halálra adta a mi üdvösségünkért. Szépen mondja ezért Szent Bonaventúra: Úgy szerette Mária a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Szent Anzelm pedig így szól: Ó, áldott az asszonyok között, ki legyőzöd az angyalokat tisztaságra nézve és a szenteket felülmúlod a kegyesség tekintetében!
     Mária szeretete irántunk – mondja Szent Bonaventúra – korántsem hűlt ki vagy rövidült meg a mennyekben, sőt inkább növekedett: mivel most inkább látja mindnyájunk nyomorúságát. Azért írja a szent: Mária irgalmassága már akkor is nagy volt a nyomorultak iránt, amikor e földön járt; de sokkal nagyobb most, mikor már a mennyben uralkodik.
     Szent Brigittának pedig azt mondta egy angyal, hogy akik imádkoznak, Mária szeretete által nyerik el a kegyelmeket: Senki sincs, aki ne nyerne Mária édességéből áhítatot, ha kéri.
Bizony szegények volnánk, ha Mária nem imádkozna értünk! Jézus maga mondta egyszer Szent Brigittának: Ha Anyám imái közbe nem járnának, nem volna remény még az irgalmasságra sem!
     Boldog az, aki megszívleli tanításomat és figyel az én szeretetemre, hogy mások iránt gyakorolja azt az én követésemre – mondja Istennek Szent Anyja: »Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit«. (Péld 8,34). (171-172. oldal)

Bármerre jársz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

2.5 § Máriának Isten iránti szeretetéről
     Minthogy Mária ily nagy szeretettel viseltetik Isten iránt, leginkább azt várja el tisztelőitől, hogy ők is szeressék Istent, amennyire csak tőlük telik. Ezt meg is mondta egy napon Folignói Szent Angelának, miután az megáldozott: »Angela, Fiam megáldott téged; igyekezzél tehát Őt annyira szeretni, amennyire csak képes vagy!« Szent Brigittához is így szólt egyik alkalommal: »Leányom, ha hozzám szeretnél hasonulni, szeresd Szent Fiamat!« Mária mit sem óhajt annyira, minthogy szeretetének tárgyát, Istent szeretve lássa.
     P. Novarinus felteszi a kérdést, miért kérte Mária az Énekek énekében az angyalokat, hogy vigyék hírül Urának, mennyire szereti Őt: »Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai! Ha rátaláltok kedvesemre, mondjátok meg neki, hogy beteg vagyok a szerelemtől!« (Én 5,8) »Tán Istennek nem volt tudomása, hogy mennyire szerette Őt a Boldogságos Szűz? Miért akarta, hogy szívének sebét feltárják szerelmese előtt, holott maga a szerelmese volt az, aki Őt megsebesítette«. (Lib. 4. n. 306.) A választ is ugyanő adja meg, miszerint Isten Anyja nem Istennek, hanem nekünk akarta tudtunkra adni szerelmét, hogy a mi szíveinket is áthassa az Isten iránti szeretet, amiként őt teljesen be is töltötte. Minthogy Mária szíve az Isten iránti szeretetben magasan lángoló Tűz, ennélfogva lángra lobbanthatja azok szívét is, akik őt szeretik, akik hozzá közelednek: »Mária kieszközli, hogy hasonlók legyünk hozzá« ‒ vélekedik Szent Bonaventura.
     Szienai Katalin Máriában az isteni szeretet tüzének hordozóját látta. Ha akarjuk, hogy mi is lobot vessünk e mennyei boldog lángnál, arra kell törekednünk, hogy imádsággal és lelkünknek Istenhez emelésével mindjobban közeledjünk szeretett anyánkhoz, Máriához.
     Ó Szeretet Királynéja Mária, te szeretetre legméltóbb, te legjobban szeretett és valamennyi teremtmény közt legjobban szerető, (ahogyan Szalézi Szent Ferenc nevez téged) ó Anyám! Te mindig teljesen át voltál hatva Isten szeretetétől, részesíts abban a kegyelemben, hogy egy szikra nekem is jusson e szeretetből! Te közbenjártál Fiadnál a lakodalmas népért, akiknek elfogyott a bora. És ne könyörögnél érettünk Istennél? Miértünk, akikben elfogyott az Isten iránt való szeretet, Akit pedig kötelesek lennénk szeretni? Mondd hát Szent Fiadnak: »Íme nincs szeretetük!« és nyerd meg ily módon számunkra a szeretet képességét! Semmi más kegyelmet nem kérek Tőled, csupán szeretetet Isten iránt. Ó Anyám, Jézus iránt való nagy szeretetedre kérlek, hallgass meg engem és könyörögj értem! (170-171. oldal)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

2.4 § Máriának Isten iránti szeretetéről
     Szűz Mária még álmában is tudatosan szerette Istent. E megállapításunknak alapul szolgál Szent Ágoston kijelentése miszerint, Ősszüleink is élvezték ezt az előjogot mindaddig, amíg megmaradtak ártatlanságukban: »Az alvók álma épp oly üdvhozó volt, mint az ébrenlévőknek az ébrenlét« (S. 5. in Jul. c. 9). Tehát nem szabad ugyanezt az Isten Anyjától sem megtagadnunk. Ez okból P. Suarez, Rupert apát, Szent Bernát és Ambrus ezt az előjogot neki is tulajdonítják: »Mialatt teste nyugodott ‒ mondja Szent Ambrus Máriáról ‒ azalatt lelke ébren őrködött« (Sib. 2. de Virg.), s így teljesedésbe ment nála, amit a bölcs előre hirdetett: »Mécsese el nem alszik éjjel«. (Péld 31,18) Szent Bernát szerint, mialatt Mária szent teste a nyugodt szendergésben gyűjtötte a szükséges erőket, a lelke Istenhez emelkedett, és tökéletesebben gyakorolta a szemlélődést, mint ébrenléte bármely szakában. Az Énekek énekében felkiálthatott a jegyessel: »Én alszom, de szívem vigyáz«, mert ‒ miként P. Suarez SJ. hozzáteszi ‒ álmában csak épp úgy az erények világát élte, mint akár ébrenlétében. »Egy szóval ‒ mondja Szent Bernát ‒ míg Mária itt a földön élt, megszakítás nélkül szerette Istent« (Tom. 2. Serm. 51. a. 3. c. 3.).
Valóban soha nem is cselekedett egyebet, csak amiről tudta, hogy Istennek tetszésére van. Nagy Szent Albert szerint joggal mondhatjuk, hogy Mária annyira el volt telve Isten szeretetétől, hogy itt e földön egyetlen teremtmény se lett volna képes őt ebben felülmúlni. (Lib. de laud. V. c. 96.) Villanovai Tamás állítása szerint Mária izzó szeretete, oly szép és tetszetős volt Isten szemében, hogy arra bírta Őt, hogy méhében emberré legyen; (Com. 5. in Nat. D) Szent Bernát. pedig így kiáltott fel: »Íme egy szűz, aki erényeivel megsebezte és meghódította Istenének Szívét!« (T. 2. Serm. 61. a. I. c. 4.) (169-170. oldal)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

2.3 § Máriának Isten iránti szeretetéről
     Villanovai Szent Tamás azt állítja, hogy ama csipkebokor, amelyet Mózes égni látott anélkül, hogy elégett volna, Mária előképe volt. Szent Bernát pedig megemlíti, hogy Szent János a Jelenések könyvé-ben Máriát a Napba öltözve látta: »És nagy jel tűnt fel az égen: Egy asszony, kinek öltözete a Nap«. (Jel 12,1) Mária ugyanis a szeretet által oly szorosan egybeforrt Istenével, ahogy gyarló teremtmény már nem képes Istennel bensőbben egyesülni. (Serm. in Sign. magn.)
     Szent Bonaventura azt állítja, hogy Máriát sohasem kísértette meg a po-kol, mert amint a legyek elmenekülnek a nagy tűz elől, úgy Mária szeretettől lángoló szíve is elűzi az ördögöket, akik sohasem merészkedtek hozzá közeledni. (T. 2, serm. 51. a. 3.) Ugyanezt mondja Richárd is: »A Boldogságos Szűz a sötétség hatalmai előtt rettenetes, úgyhogy soha nem merészkedtek közeledni hozzá, hogy megkísértsék, mert a szeretet lángoló tüze elűzte őket«*. (Part. 2. c. 26. in Cant.) Mária kijelentette Szent Brigittának, hogy itt a földön nem volt más gondolata, más kívánsága, más öröme, csupán Isten. P. Suarez szerint a Szent Szűz, Isten folytonos szemlélete közt élt e földön és megszámlálhatatlanok voltak szeretetindulatai, melyeket magában ébresztett. (Tom. 2, in 3. p. d. 18. s. 4.) Mégis, a jámbor Bástisi Bernát kijelentése jobban tetszik nekem; ez ugyanis azt állítja, hogy Mária nem ismételte egymás után a szeretet-indulatait, hanem a különös kegyelem következtében, élete minden pillanatban állandó szeretet-indulatban szerette Istent. (P. 2. Serm. 4. de Nat. V.) E királyi sas folyton az igazság isteni Napjára irányította szemeit, úgyhogy Damiáni Szent Péter szerint külső foglalatosságai nem akadályozták Isten iránti szeretetében. (Serm. I. de Nat. Virg.) »Az illatáldozatok oltára ‒ mondja Szent Germán ‒ minden tekintetben előképe volt Máriának, mert azon sem aludt ki soha a láng, mely rajta éjjel-nappal égett«. (169. oldal)
__________________________
* "Ne csak ímmel-ámmal tegyétek azt, amit tesztek! Égjen, mint a csipkebokor, mely égett, de el nem égett. Ilyen áldozat kell Nekem, mely soha el nem ég, és szeretettől égő tüze Hozzám ér.” (Az Úr szavai, Szeretetláng Lelki Napló II/108-109)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

2.2 § Máriának Isten iránti szeretetéről
     Szent Bernát szerint az isteni szeretet oly mélyen hatotta át Mária szívét, hogy abban semmi nem volt, amit a szeretet maradéktalanul át ne hatott volna, úgyhogy minden fogyatkozás nélkül teljesítette Isten legelső parancsát (Serm. 29, in Cant.).
     Ezért hát teljes joggal sóhajtotta a Szent Szűz: »Enyém a kedvesem, és én az övé!« (Én 2,16), s ez okból jöhettek le Richárd véleménye szerint maguk a szeráfok is az égből, hogy Máriának szeretettől lángoló szívétől tanulják meg, miképpen kell Istent szeretni. Isten, aki maga a szeretet (1Jn 4,16) azért jött e világra, hogy mindnyájunkban felszítsa Szent Szeretet Tüzét. Egyetlen szívben sem lobbantott fel akkora nagy szeretetet, mint Anyjáéban. A Boldogságos Szűz ugyanis, teljesen szabad volt minden földi vonzalomtól, ennélfogva szíve is a legfogékonyabb volt az isteni Szent Tűz iránt. Ezért is kiáltott fel Szent Jeromos: »Isten szeretete teljes egé-szében lángra gyújtotta őt, úgyhogy semmi sem volt képes elhomályosítani érzelmeinek tisztaságát; állandó öröm volt benne a szeretet, és ittas volt a szeretet túláradásától« (Sem. de Ass.) Ennélfogva Mária szíve, miként az Énekek éneke mondja, csupa tűz és láng volt: »a szikrája izzó (szeretet), az Úrnak lángja!« (Én 8,6) Szent Anzelm szerint »Tüzes azért, mert belül ég a szeretettől, és lángoló azért, mert kifelé az erények gyakorlatában nyilvánul meg«. Mária tehát, midőn még a földön élt és Jézust karjaiban hordozta, joggal mondhatta: »tűz vagyok, aki Tüzet hordok«, és egyértelműbb joggal mondhatta, mint az a nő, aki Hippokrates tanúsága szerint tényleg tüzet vitt a kezében. Szent Ildefonz szerint Mária a Szentlélektől izzott, mint vas a tűzben, olyannyira, hogy nála csak a ˮszent zsarátnok lángjaitˮ, mintegy az isteni Szeretet Tüzét lehetett érezni. (De Ass. Orat. I.) (168-169. oldal)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

2.1 § Máriának Isten iránti szeretetéről
     Szent Anzelm szerint minél nagyobb a szív tisztasága, annál nagyobb a szeretet Isten iránt. Minél tisztább egy szív, minél kevésbé van eltelve önmagával, annál nagyobb szeretettel fog Isten iránt lángolni. Mivel Mária oly alázatos, önmagát oly kevésre becsülő volt, azért volt oly nagy szeretettel eltelve Isten iránt ‒ annyira ‒, hogy mint Szent Bernát mondja: jobban szerette Istent, mint az összes angyalok és emberek. Joggal nevezi Szalézi Szent Ferenc Máriát a Szeretet Királynéjának.
     Isten megparancsolta az embereknek, hogy Őt (Istent) teljes szívükből szeressék: »Szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből«. (Mt 22,37) »E parancsot azonban ‒ mondja Aq. Szent Tamás ‒ nem itt a földön, hanem csak az égben fogjuk teljes mértékben betölteni«. (Summa 2. 2 qu. 24. a. 7. et 8.) Nagy Szent Albertnek erre vonatkozó megjegyzése szerint helytelen eljárásnak tetszik Isten részéről, hogy olyan parancsot adott, amelyet senki sem képes tökéletesen betölteni az emberek közül. S valóban ez az eset forogna fenn, ha az Ő isteni Anyja a szeretet parancsát ‒ egyedüliként ‒ a legtökéletesebben be nem tartotta volna. (Super Miss. c. 76.)
     Szent Viktorról nevezett Richárd megerősíti ezt, mondván: Ami Emmánuelünk Anyja tökéletes volt, mivel az összes erényeket a legmagasabb fokban magáénak mondhatta. Vajon ki teljesítette valaha oly gyönyörűen ezt a legfőbb parancsot: »Szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből«, mint Mária? Isten szeretete oly hatalmasan lángolt e szívben, hogy nem volt abban hely semmiféle fogyatkozás számára. (Lib. 2. de Em. c. 29.) (167-168. oldal)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

1.4 §. Mária alázatossága
     Midőn Folignói Boldog Paula egy napon elragadtatásba esett, Isten megismertette vele Mária alázatosságát. A szent közölte gyóntatójával a dolgot: az csodálkozásában egészen magánkívül, így kiáltott fel: »Tisztelendő Atyám, ó mily nagy Mária alázatossága! Úgy tűnik számomra, hogy nincs a világon egyetlen ember sem, akinek az alázata csak a legcsekélyebb mértékben is mérhető lenne, a Szűzanya alázatosságához«.
     Egyik napon az Úr Szent Brigittának (Revel. lib. I. c. 29.) egy látomásban két asszonyt mutatott, akiknek egyike dölyfösen és teljes pompában jelent meg. Ez a kevélység – mondá neki az Úr. A másik azonban, aki lesütött szemekkel mindenki iránt szolgálatkészen, egyedül Istent hordozva szívében és saját semmiségének teljes tudatában látsz, az az alázat, akit Máriának hívnak. Ezzel Isten tudtára akarta adni, hogy az ő szent Anyja olyannyira alázatos, hogy egyenesen jelképéül szolgálhat az alázatosságnak.
     Nyssai Szent Gergely szavai szerint, nem kételkedhetünk abban, hogy a bűn miatt megromlott természetünknek, egyetlen erény gyakorlása sem nehezebb, mint az alázatosság. Márpedig soha nem leszünk Máriának igazi fiai és gyermekei, ha nem leszünk alázatosak. »Ha nem utánozhatod a Boldogságos Szűz Mária szüzességét ‒ mondja Szent Bernát ‒ utánozd legalább az alázatát«. (Hom. I. sup. Miss. est.) Mária elfordul a kevélyektől és csak az alázatosakat hívja magához: »Aki kicsiny és tudatlan, jöjjön hozzám!« (Péld 9,4) Richárd mondja: »Mária az alázatosság palástja alatt védelmez meg bennünket«. S ezt Isten Anyja maga nyilatkoztatta ki Szent Brigittának, midőn így szólt hozzá: »Gyere te is leányom és rejtőzz el palástom alá! E palást az én alázatosságom«. Majd hozzátette, hogy alázatosságának szemlélése védő palást, mely meleget ad, de csak azt melegíti, aki azt hordja és nemcsak szóval, hanem ténylegesen is! Végül így fejezte be: »Öltsd fel tehát magadra, ezt az alázatosságot, kedves leányom!«
     Ó mennyire kedveli Mária az alázatos lelkeket! A Boldogságos Szűz közel áll oltalmával azokhoz ‒ mondja Szent Bernát ‒, akik hozzá folyamodnak, különösen ha az alázatosságban és a tisztaságban hasonlítanak hozzá. A szent figyelmeztet mindenkit, hogy aki Máriát szereti, legyen alázatos: »Ha szeretitek Máriát, akkor törekedjetek szert tenni erényeire«. (In salve Reg.)
     Marino jezsuita, Mária iránti szeretetből gyakran tisztogatta a lakását és összeszedett benne minden szemetet. Egy napon, megjelent neki az Isten Anyja és e szavakat intézte hozzá, mintha csak egy elvégzett  szolgálatért mondott volna köszönetet: »mily nagyra becsülöm alázatos cselekedetedet, melyet irántam való szeretetből végzel!« (P. Nieremberg által írt életrajzából).

     Ó Királynőm! Lehetetlenség, hogy igazán fiad lehessek, ha nem leszek alázatos! De lásd a bűneim, melyek hálátlanságra vezettek Istennel szemben, még kevéllyé is tettek. Segíts tehát ó Anyám, és érdemeid által eszközöld ki számomra az alázatos-ság kegyelmét, hogy ez által a te igazi gyermeked lehessek! Amen. (166-167. oldal)

1.3 §. Mária alázatossága
     Az alázatos, szolgálni is akar másoknak; ezért Mária is három hónapon át segített Szent Erzsébetnek. »Erzsébet csodálkozott azon, hogy Mária hozzá jött ‒ mondja Szent Bernát ‒, de még inkább nőtt csodálkozása, mikor látta, hogy Mária nem azért jött, hogy kiszolgálják, hanem azért, hogy Ő szolgáljon«. (Serm. de Nat. Virg.)
     Az alázatosak visszavonulnak és mindenütt az utolsó helyet választják maguknak. Szent Bernát megjegyzi, hogy Mária egy ízben beszélni óhajtott Jézussal, midőn éppen egy házban tanított, de nem mert az Ő engedelme nélkül belépni. (Mt 12, 46) Alázatból választotta magának az utolsó helyet az apostolok közt az étteremben is, mert miként Szent Lukács mondja: »Ezek mindnyájan állhatatosan, egy szívvel-lélekkel kitartottak az imádkozásban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jézus anyjával«. (Apcsel 1,14) Nem gondolhatjuk, hogy Szent Lukács félreismerte volna Jézus Anyjának magas méltóságát, minél fogva első helyen kellett volna említenie az Utolsó Vacsora termében. A szent evangélista azért nevezi utolsó helyen ‒ mert Mária az apostolok és asszonyok mögött választott helyet ‒, mivel figyelemmel volt a helyre, melyet ki-ki elfoglalt. »Méltán lőn az utolsóból első ‒ fűzi hozzá Szent Bernát ‒, mert önmagát utolsónak tette, holott ő volt az első«. (Serm. sup. Sign. magn.)
     Tekintve, hogy az alázatos lelkek szeretik a megvettetést, következésképp nem is olvashatjuk, hogy Mária Virágvasárnapján jelen lett volna Jeruzsálemben, midőn a nép az ő Fiát oly nagy tisztelettel, pálmaágakkal dicsőítette. Ellenben nem mulasztotta el, hogy isteni Fiának megfeszítésénél a Kálvárián jelen legyen! Ezzel szemben kitette magát a szidalmaknak és annak, hogy őt egy elítélt anyjának tekintsék, akinek a gonosztevők halálnemével kellett meghalnia. Maga Mária mondotta egy ízben Szent Brigittának: »Lehet-e nagyobb megvettetés, minthogy bolondnak néztek engem, mivel a legszükségesebbeket is nélkülöztem és önmagamat minden másnál méltatlanabbnak ismertem el? Ilyen természetű volt az én alázatosságom, s ebben leltem örömömet, mert egyedül csak isteni Fiamnak akartam tetszeni«. (165-166. oldal)

Bármerre jársz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

1.2 §. Mária alázatossága
     Alázatosságunkat bizonyíthatja, ha az Istentől nyert természetes adományokat rejtegetni iparkodunk. Mária is el akarta titkolni az Isten anyjává való kiválasztatásának kegyelmét Szent József előtt, bár szükségesnek látszott a felvilágosítás, hogy legalább szegény jegyesét a szüzességében való kételkedéstől és a lelki zavaroktól megmentse. De Szent József egyfelől képtelen volt Mária szüzességében kételkedni, másrészt azonban a titkot nem ismervén, de a tény miatt arra gondolt, hogy elbocsátja Őt. (Mt 1,19) Bizonnyal meg is tette volna, ha az angyal fel nem világosítja, hogy jegyesét a Szentlélek ereje ragyogta be.
     Az igazán alázatos lélek a dicséretet se óhajtja, hanem minden megtiszteltetést Istenre vonatkoztat. Mária ezért ijedt meg, amikor Gábriel angyal magasztalta őt!
Nem reagált másként Erzsébet magasztalásakor sem: »Áldott vagy te az asszonyok között! Hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Boldog vagy, mert hittél!« (Lk 1,42-45) Mária tüstént Istenre vonatkoztatta e magasztalásokat és eme alázatos dicsőítő énekkel felelt: »Magasztalja lelkem az Urat«. (Lk 1,46), mintha csak így szólt volna: »Te dicsérsz engem, Erzsébet, ám én azonban az Urat dicsérem, aki egyedül méltó minden dicséretre. Te csodálkozol azon, hogy hozzád jövök? Én pedig Isten jóságát csodálom, akiben egyedül bírok örvendezni: »Örvend lelkem üdvözítő Istenemben«.Te magasztalsz, mivel hittem? Én pedig magasztalom Istenemet, aki semmiségemet felemelte, »mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát«.
     A Boldogságos Szűz egy napon így szólt Szent Brigittához (Revel. lib. 2. c. 23.) »Miért aláztam meg mélyen magam? Miért érdemeltem ki oly nagy kegyelmeket? Mert beláttam és tudtam, hogy magamtól semmi vagyok és nincs semmim. Ezért nem vettem figyelembe, ha dicsértek engem és csak azt akarom, hogy Azt magasztalják, aki engem teremtett és aki nekem mindent adott«.
     Szent Ágoston, Mária alázatosságának szemlélésénél így kiáltott fel: »Óh valóban boldog alázat, mely nekünk Istent szülte, mely megnyitotta az eget, s megszabadította a lelkeket a pokoltól!« (Serm. 35. de Sanctis.) (164-165. oldal)

A Hold vörösen fénylik

A Hold vörösen fénylik,

a Nap néha meg-megáll:

nem tudjuk, mi lesz ma,

és holnap még mi vár.

*

Izzik a gyűlölet,

a népek buszra várnak:

London sugárútján

mészárosok járnak.

*

Este az ég alján

villóznak a fények:

Stockholm szűk utcáin

autók, házak égnek.

*

Omlanak a tornyok

a régi, s új világban:

széttépett emberek

Boston városában.

*

Az öregek rettegnek,

a fiatalok félnek:

a gyilkosok hódolnak

a Sátán jelének.

*

Lesz-e szép, új világ,

vagy az ördög nevet,

hogy a városokból

Isten kiűzetett.

*

Az Új-Szodomában

ember-arcú férgek

szolgálnak röhögve

a Bűn-istenének.

*

A Hold vörösen fénylik,

a földből láng tör elő:

az Új-Szodomára

hull a tüzes eső.

* 

A.D.2013.05.27.©JóB

SZENTEK AZ ÉLETÜNKBEN

      Sokan nem is tudják, mekkora segítséget nyújtanak szentjeink, s hogy milyen igazi, nagy közbenjárók ők Isten és ember között. Mindenkinek lelkéhez közel áll egy-egy szent, s ha tiszteljük is az összeset, érezzük, kikkel rokonszenvezünk leginkább. Nem mi választjuk, hanem Isten küldi nekünk szentjeit segítőül, azokat, akikre rezonál a lelkünk.
     Egyik nap férjem izgatottan telefonált, hogy imádkozzam, mert ellopták a Nagycsarnokban a tárcáját. Ugyan nem sok pénz volt benne, de mindennemű irat (jogosítvány, személyi, stb.) ott volt. A csarnokban hangosbemondón kiabálták be a tárca lopását. Férjem letörve jött haza, hogy semmi eredmény.
     Elvonultam imádkozni. A végén hirtelen eszembe jutott Szent Rita, aki a megoldatlannak tűnő helyzetek, valamint eltűnt tárgyak szentje. Könyörögve fordultam közbenjárásáért.
     Fél óra múlva telefonált férjemnek a Szent Mihály templom sekrestyése és miután azonosította férjem személyét, elmondta, hogy egy tárcát talált, tele irattal, személyes holmival, menjen be érte és vegye át.
Férjem megkérdezte, hogy hol találta meg?
– A Szent Rita mellékoltárára tették le! – volt a válasz.
     Döbbenetes élményként hatott ránk. (A tárcából nem hiányzott semmi!)
Csodálatos Istenünk van, Aki szentjeink imáit meghallgatja és segítségünkre siet az ő kéréseikre!
     Éljünk ezzel a lehetőséggel, forduljunk bizalommal a szívünkhöz közelálló szentjeinkhez közbenjárásért!
Ők jó barátaink és örülnek, ha segítségünkre lehetnek a mennyből.
     Köszönjük nekik!                                            (Horváth Mária)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

1.1 §. Mária alázatossága
     Az alázatosság ‒ tanítja Szent Bernát ‒ alapja és megőrzője a többi erénynek és joggal, mert alázatosság nélkül egyetlen más erény sem foglalhat helyet a lélekben. Birtokoljon bár egy lélek minden erényt, ezek mind elpusztulnak, mihelyt az alázatosság kivesz belőle!
     »Isten olyannyira kedveli az alázatosságot ‒ így ír Szalézi Szent Ferenc Szent Chantal Johannának ‒, hogy tüstént odasiet kegyelmével, ahol észreveszi«. Krisztus eljövetele előtt ez a gyönyörű és oly szükséges erény ismeretlen volt. Isten Fia eljött e világra, hogy azt bemutassa nekünk, s azt akarta, hogy főként ebben igyekezzünk Őt utánozni: »tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű«.(Maté 11,29) Mária, Jézus első és legtökéletesebb tanítványa volt az összes erényekben, főként pedig az alázatosságban, s éppen ezzel az erényével érdemelte ki, hogy minden teremtmény fölé emeltessék.
     Szent Mechtildnek nyilatkoztatott ki, hogy az alázatosság volt az első erény, amelyet Mária legzsengébb korától fogva különös módon gyakorolt!
     A szívbeli alázat legelső vonása, hogy önmagunk felől lekicsinylő véleménnyel vagyunk. Mária oly csekély véleménnyel volt önmagát illetőleg, hogy magát senki elé sem helyezte ‒ miként erről Szent Mechtild tanított ‒, bár felismerte, hogy több kegyelemben részesült, mint mások; Salzburgi Szent Rupert apát pedig a Szentírás szavait magyarázván: »Megsebezted szívemet, húgom, mátkám! Megsebezted szívemet szemed egyetlen tekintetével«. (Én 4,9) azt állítja, hogy a jegyes szerény tekintete nem egyéb, mint Máriának önmaga felől táplált alacsony véleménye, mellyel Istennek szívét megsebezte. (In d. I. Cant 4.) A Boldogságos Szűz persze nem tarthatta magát bűnösnek, mivel az alázatosság Szent Terézia szavai szerint az igazságban áll. Mária pedig tudta, hogy Ő Istent soha nem bántotta meg; azt is be kellett önmaga előtt ismernie, hogy Istentől több kegyelmet nyert másoknál, mivel egy alázatos szív éppen azért ismeri fel az Úrtól nyert különös kegyelmeket, hogy aztán annál inkább megalázhassa magát; Istenének hatalmáról és jóságáról bírt nagy ismerete révén. Azonban annál inkább megtudta becsülni az Isten Anyja, a maga alacsonyságát és épp ez oknál fogva alázkodott is meg jobban másoknál. Az Énekek énekében így kiált fel a jegyessel: »Ne csodálkozzatok, hogy lebarnultam, hogy a nap megbarnított!« (Én 1,5) szavakat Szent Bernát következőképp magyarázza: »Aki Istenhez közeledik, úgy találja, hogy fekete; ami onnan ered ‒ fűzi hozzá a szent ‒ a Boldogságos Szűz is a maga semmiségét állandóan Isten fenségéveI hasonlította egybe«. Miként egy koldusnő se lesz büszke arra, hogy őt új ruhába öltöztették, hanem ellenkezőleg, még inkább megalázkodik jótevője előtt, mert az adomány csak szegénységét juttatja eszébe: úgy Mária is, minél több kegyelemmel halmoztatott el, annál jobban megalázkodott, mert mind e bőség csak arra emlékeztette őt, hogy minden ajándék Istentől ered. Azért is így szólt a bencés rendi Szent Erzsébethez: »Tudd meg, hogy mindenkoron igen nyomorultnak és az isteni kegyelemre méltatlannak tartottam magam«. (Ap. S. Bonav. de Vit. Christ.) Szienai Szent Bernát szavai szerint nem volt teremtmény, ki mélyebben alázkodott volna meg mint Mária, de nem is volt a teremtmények közt egy sem, ki nálánál jobban felmagasztaltatott volna. (T. 2. serm. 51. c. 3) (163-164. oldal)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A Boldogságos Szűz Mária erényei
     Szent Ágoston azt mondja, hogy legbiztosabban úgy nyerjük meg a szentek pártfogását, ha lehetőségeink szerint követjük őket. Ha látják ugyanis, hogy utánozni próbáljuk, ha nem igyekszünk megvalósítani azon erényeket, melyeket ők is gyakoroltak, kényszerítve érzik magukat, hogy értünk imádkozzanak. Ha a Szentek Királynéja ‒ a mi hatalmas szószólónk ‒, egy lelket kiszabadít az ördög karmai közül, akkor elvárja tőle, hogy kövesse őt. Másként ugyanis nem tudná a kegyelmekben megtartani a lelket, a test ugyanis bűnös hajlamaival ellenállna neki. Mária boldognak hívja azt, aki őt utánozni törekszik: »Most pedig gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat!«. (Péld 8,32)
     Aki szeret valakit, az vagy hasonló a szeretett személyhez, vagy igyekszik hasonlóvá lenni hozzá, amiként a közmondás is tartja: »A szeretet vagy talál, vagy készít magának rokon lelkeket«. Ezért figyelmeztet bennünket Szent Jeromos is, hogyha szeretjük Máriát, követni tartozunk őt, mert ez a legnagyobb szolgálat, amelyet iránta tanúsíthatunk. (S. de Ass. ap. Lohn.) Richárd azt mondja, hogy csak azok igaz fiai Máriának, és csak azok érdemlik meg e szép nevet, akik úgy törekszenek élni, ahogyan Ő élt. »Legyen gondja a fiúnak arra ‒ fejezi be Szent Bernát ‒, hogy Anyjához hasonlóvá legyen, ha kegyét megnyerni óhajtja; mert csak akkor fog Mária velünk fiaiként bánni és nekünk kedvezni, ha iránta való tiszteletünket látja életünkön«.
     Bár az evangéliumokban kevés feljegyzést találunk Mária erényeiről, mégis megtudhatjuk belőlük, hogy Mária malaszttal teljes volt. Ebből elegendőképp kitűnik, hogy Ő az összes erényeket hősi fokban birtokolta. Szent Tamás szerint minden szent egy-egy erényben tűnt ki, a Boldog-ságos Szűz Mária azonban az összes erényekben tökéletes volt és éppen ezért példakép számunkra. (Op. 8.) Szent Ambrus is arra tanít, hogy Mária élete egyedül elégséges mintakép mindenki számára. Azért e szavakkal serkent bennünket: »Eszményképként lebegjen szemetek előtt Mária szüzessége és élete, melyből az összes erény ragyogó példája tündököl felétek. Tekintsetek rá, mint földi vándorlástok mintaképére és róla ismerjétek fel, mit kell magatokon javítani, mit kell kerülni, mit kell megtartani«. (Lib. 2. de Virg.)
     Mivel a régi atyák véleménye szerint az alázatosság alapja a többi erénynek, lássuk mindenekelőtt, mily nagy volt Isten Anyjának alázatossága. (162-163. oldal)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 7.
     Kérjük Istent, részesítse a kedves olvasót ama nagy kegyelemben, hogy az utolsó szó, amely ajkára jön, Mária neve legyen! Szent Germán is azt kérte az Úrtól, hogy isteni Anyjának neve legyen az utolsó szó, mely nyelvét megmozgatja! (Orat. 6. de Ann. Virg.) Óh édes halál, ó nyugodt halál, melyet üdvünk neve kísér!
     Ó édes királynőm és Anyám! Te tudod mennyire szeretlek és szeretem a te Szent Neved is. Eltökélem magamat és remélem, hogy segítségeddel képes leszek hű maradni elhatározásomhoz, hogy Szent Nevedet amíg élek, de különösen halálom óráján gyakran hívom segítségül!
     Fejezzük be tárgyunkat Szent Bonaventura gyengéd imádságával: »Ó áldott Szűz, ha lelkem majdan elhagyja ez árnyékvilágot, dicsőséges Neved elhangzására jöjj elém és zárj karjaidba! Vigasztalj majd akkor engem ó Mária, kedves jelenléteddel, s légy számomra lépcső az égbe vezető úton! Eszközölj ki részemre bocsánatot és örök nyugodalmat! Ó hatalmas szószólóm Mária, meg kell védelmezned tisztelőidet és közben kell járnod érdekükben Krisztus ítélőszékénél!« (Psalt. Deip)

Imádság
     Ó Istennek hatalmas Anyja, édesanyám Mária! Add, hogy mindig segítségül hívhassam szent és hatalmas nevedet, mert a te neved védője az élőknek s üdve a haldoklóknak. Ó legtisz-tább Szűz Mária, ó legédesebb Szűz Mária, tedd, hogy neved a mai naptól fogva lélegzetvételem legyen!
     Ó szeretett Anyám Mária, ó szerelmes Jézusom! Bár élne állandóan az én szívemben és minden ember szívében édes nevetek. Ó Megváltó Jézusom, ó anyám Mária! Ha majdan halálom órája közeleg, melyben szegény lelkem elhagyja e világot, kérlek, adjátok meg nekem érdemeitekért ama kegyelmet, hogy utolsó szavaim, miket akkor váltig ismételgetni óhajtok, ezek legyenek: s Szeretlek benneteket. Jézus és Mária nektek ajándékozom szívemet és lelkemet! Amen. (160. oldal)

Határok nélkül

A szeretet határok nélkül
Lángra lobban rendkívül,
Ha az ember legyőzi önmagát,
Mert bennünk van a távolság.
Szeretetláng lobogj!
A szívünkben dobogj!
Egyre jobban lángolj!
Világíts messze…távol…!
S vidáman énekelj!
Az Úr elé térdepelj
Hálát adni mindenért,
És fohászkodj másokért!
Hogy megtalálja a fényt
És soha-soha ne adja fel a reményt.
Segítse az elesett szegényt,
Kövesse az Isteni erényt!
Mert csak a szeretet,
Ami legyőzi a veszélyt,
S kialszik a gyűlöletláng,
Határok nélkül lobog a szeretetláng!

Trombitásné Morvai Teréz
2016. április 16.

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 6.
     Az eddig elmondottakból láthattuk, hogy Mária édes szent neve ‒ az általa nyert sok kegyelemnél fogva ‒, mennyire kedves az őt tisztelők számára. Sokkal édesebb azonban e név a haláluk óráján, mert nyugodt és szent halált biztosít nekik.
     P. Sartorius Caputo jezsuita atya állandóan figyelmeztette azokat, akik haldoklókhoz mentek, hogy gyakran hangoztassák előttük a Mária nevet, mert úgymond elegendő, ha valaki halála óráján e nevet kiejti, s minden ellensége elhagyja az illetőt s aggodalmaiban vigaszra lel.
     Lelliszi Szent Kamil is figyelmeztette rendtársait, emlékeztessék a haldoklókat, hogy Jézus és Mária nevét hívják segítségül. Maga is megszívlelte halála óráján e tanácsot éspedig igen tökéletes módon ‒ miként, élettörténetében olvashatjuk, Jézus és Mária nevét ugyanis oly gyengéd áhítattal hívta segítségül, hogy mindenkit szeretetre gyújtott, aki csak hallotta. Amint kiadta lelkét, szemei Jézus és Mária két képére voltak függesztve; kezeit keresztbe tette, arcán pedig mennyei nyugalom sugárzott; utolsó szavai Jézus és Mária édes neve volt.
     Kempis Tamás szerint Jézus és Mária legszentebb nevének segítségül hívása, önmagában is rövid ima, amely az elmét nem fárasztja, édes érzelmeket kelt és emellett tökéletesen alkalmas, üdvünk ellenségeinek távol tartására!
»Boldog az ‒ kiált Szent Bonaventura (Spec. B. V.) ‒ aki szereti a te nevedet, ó Istennek szent Anyja! A te neved oly magasztos és oly csodálatos, hogy nem kell tartania az ellenség támadásaitól annak, aki hajlandó azt halála óráján segítségül hívni«.
     Boldognak mondható, aki úgy halhat meg, mint Ascoli Szent Fulgens, aki a következő szavakkal adta ki lelkét: »Ó Mária, Mária, legszebb az asszonyok közt, veled együtt akarok az égbe bemenni!« Vagy mint a ciszterciek rendjéből való Szent Henrik, aki a rendi évkönyv szerint (1109. évből) ugyanabban a pillanatban halt meg, midőn Mária nevét kiejtette. (159. oldal)

Krisztusban szeretett Testvéreink!

     Ezúton szeretnélek meghívni Benneteket, és általatok a lehető legtöbb embert, hogy a Sziklatemplomban vagy lélekben közösségben imádkozzunk a világ békéjéért.
Európa hitbeli megerősödéséért, a Közel-Kelet és a világ békéjéért, valamint a vallási üldözések áldozataiért és az üldözőkért tartanak engesztelő szentségimádást és imavirrasztást a budapesti pálos Sziklatemplomban.

     "A Magyar Pálos Rend küldetésének része, hogy az imádsággal és az engeszteléssel szolgáljon, ezért nagy örömmel fogadtuk el a meghívást a békeimádság elindítására" - mondta Csóka János a pálos rend tartományfőnöke a Mária Rádióban. "Az üldözőkért való imádság nagyon fontos, hiszen akit üldöznek, bajban van, de aki üldöz, az még nagyobb bajban van. Hiszen, aki tiszta szívvel vállalja Krisztus követését, és ezért üldözik, annak Jézus megígérte a Mennyországot, de aki az üldözést végrehajtja, nagyon távol áll ettől. Az értük való imádságban azért kell fohászkodnunk, hogy aki most még üldözi, megtalálja Jézus Krisztust."

     Az imádságot Győrfi Szabolcs pálos szerzetes vezeti, aki így fogalmazta meg az imádság célját: „Szívünkben hordozzuk ezt az imádságot. Szívünkön viseljük azt a szándékot, hogy Európáért, a világ békéjéért imádkozzunk. Azoknak a problémáknak a megoldásáért könyörgünk, melyek vallási területen sújtják a világot. A világban zajló folyamatokat figyelve úgy érezzük, szívünk legmélyéből kell szólni a Jóistenhez, össze kell fognunk katolikus és nem katolikus keresztény testvéreinkkel, hogy együtt imádkozzunk a világ békéjéért.”
"Jézus itt van velünk a bárkában. Ne féljünk hozzá fordulni." - így biztatta elmélkedésében a hallgatókat Bátor Botond pálos szerzetes, hargitafürdői házfőnök, hogy a nehéz pillanatokban, a megoldhatatlannak látszó helyzetekben ne féljünk Krisztust segítségül hívni.
Krisztus felé fordulunk ebben az imádságban, mely egyszersmind csatlakozik Ferenc pápa békéért mondott fohászaihoz, és imáink elkísérik konkrét cselekedetei során.

     A Magyar Pálos Rend mindenkit hív a közös imádságra, engesztelésre július 1-jén, első pénteken, Sarlós Boldogasszony vigíliáján az esti szentmise és befejező imaóra után.
Az imádság este fél 10-kor kezdődik és hozzávetőleg 2 óra hosszan fog tartani. Annak érdekében, hogy ne zavarják meg az áhítatot, a templomot kezdéskor bezárják és a befejezés után nyitják ki.

     A pálos testvérek és a szervezők szeretettel várnak minden testvérünket, aki töredelmes szívvel imádkozna, virrasztana az Oltáriszentségben köztünk lévő Úr Jézus előtt az Ő Szent Anyja közbenjárását kérve.
     Kérlek, hogy csatlakozz a pálos testvérekhez és hozzánk július elsején a Sziklatemplomban, vagy otthon lélekben a magán imádságodban.

     És kérlek, ne feledkezz el imádkozni Ferenc pápáért és a Magyar Pálos Rendért!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 5.
     Kövessük tehát mindenkoron Szent Bernát tanácsát, aki így figyelmeztet bennünket: »Valahányszor az isteni kegyelem elvesztése fenyeget, Máriára kell gondolnotok, az Ő és Jézus nevét kell segítségül hívnotok, mert e két név olyan, melyet soha nem volna szabad egymástól elválasztanunk. Bár sose hiányoznék e két édes és hatalmas név szívünkből s ajkunkról! Mert csakis ezek kölcsönözhetik számunkra a szükséges erőt, hogy a kísértésekben helytálljunk és azokat mindenkor legyőzzük«. (Hom. 2. sup. Miss.)
     Jézus igen sok kegyelmet ígért azoknak, akik nagy áhítattal viseltetnek Mária neve iránt. Egy napon ugyanis megjelent Szent Brigittának isteni Anyjával, és tudtára adta, hogy három különös kegyelemben részesül az, aki Mária nevét bizalommal és erős javulási szándékkal kiejti: nevezetesen őszinte bánatot nyer a bűnei fölött és még itt a földön eleget tesz értük; erőt nyer a keresztény tökéletesség elérésére és végül Isten az égben, részesévé teszi az örök mennyei dicsőségének. Ekkor az Úr Anyjához fordult e szavakkal: »Lásd szeretett Anyám! Szavaid oly édesek és kedvesek előttem, hogy bármit kérnél is, meg nem tagadom tőled«. (Revel. lib. I. c. 10.)
     Szent Efrém azt állítja, hogy Mária neve a mennyország kapujának kulcsa annak, aki áhítattal segítségül hívja (In deprec. ad Virg.), ennél fogva Szent Bonaventura joggal nevezhette Máriát mindazok üdvének, akik hozzá folyamodnak, úgyhogy azonos értelmű: a Mária nevének segítségül hívása és az üdvözülés.
     Szent Jordán szerint is »e szent és édes név segítségül hívása itt e földön a kegyelmek túláradó bőségét, az égben pedig egykoron a dicsőség magas fokát eszközli ki számunkra. (De laud. Virg. 1. 2. c. 2.)«. »Vigaszra akartok találni minden bajotokban gyermekeim? ‒ kérdi Kempis Tamás ‒, akkor meneküljetek Máriához, hívjátok őt segítségül, szolgáljátok őt és ajánljátok magatokat állandóan a kegyeibe! Örvendjetek Máriával, sírjatok Máriával, imádkozzatok Máriával és Vele keressétek Jézust. Határozzátok el magatokat, hogy Jézussal és Máriával együtt akartok élni és halni! Ha ezt teszitek, mindjobban előre fogtok haladni az Úr útjain, Isten Anyja szívesen fog imádkozni értetek és a Fiú biztosan meg fogja hallgatni Anyját«. (Pacciuch. Exc. 22. 22. in Sal. Angel.) (158-159. oldal)

MI A SZERETETLÁNG?
     A küzdés vértje és a harc fegyvere − azé a végső harcé −, amelyet az Istenanya az Ő gyermekeivel összefogásban, a sátánnal fog megvívni!
     A Lelki Naplóban ez olvasható: „(Szűzanya) Az összefogáshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el benneteket tömegesen és egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani. (III/130)
Bízzatok Bennem és cselekedjetek sürgősen! Vegyétek fel a harcot, a győztesek mi leszünk! Ahogy nevem ismert az egész világon, úgy legyen ismert Szívem Szeretetlángja is, mely csodákat tesz a szívek mélyén. (vö. II/18)
Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, megfertőzött világot. (vö. II/100)
     (Jézus) Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. Ez szinte olyan lesz, mint az első Pünkösd, mely elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével a Földet. Ez a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik. (vö. II/93-94)
Imádkozzatok /tehát/, virrasszatok, jöjjetek össze ketten-hárman, és vegyétek fel a harcot a sötétség pusztító erejével. Ne tétlenkedjetek! (I/90) /Mert/ a sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (I/95)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 4.
     Igen, a Boldogságos Szűz maga jelentette ki Szent Brigittának (Revel. lib. I. c. 9.), hogy nincs e földön oly lanyha bűnös, akitől az ördögök tüstént el ne menekülnének, ha az ő szent nevét komoly javulási szándéktól áthatva kiejti.
Más alkalommal (Ibid lib. 2. c. 19) ugyanezt ismételte meg Mária és hozzáfűzte, miszerint az ördögök tüstént otthagyják a hatalmuk béklyóiban tartott lelket, mihelyt csak a nevét hallják.
     Miként a bukott angyalok ‒ tette hozzá még a Boldogságos Szűz ‒ a neve hallatára eltávoznak a bűnösök mellől, a jó angyalok viszont mind jobban és jobban közelednek azon igaz lelkekhez, kik az Ő nevét gyakran áhítattal kiejtik.
Szent Germán megjegyzi, hogy amiként a légzés az élet biztos mutatója, úgy Mária nevének gyakori segítségül hívása pedig a kegyelmi élet jele, vagy legalábbis jelzi, hogy Istennel nemsokára kibékülünk; mert ‒ fűzi hozzá ‒ e hatalmas névnek az az ereje, hogy azok számára, kik áhítattal kiejtik, megszerzi Isten segítségét és a kegyelmi életet. (De zona Virg.)
     »Egyszóval ‒ mondja Richárd ‒ e csodálatos név erős toronyhoz hasonlít, melyben ha a bűnös, benne elrejtőzik, védelmet talál a halál ellen, mert még a legboldogtalanabb bűnösök is biztos oltalomra és üdvre lelnek ebben a mennyei toronyban«. (De laud. Virg. lib. II.)
     Mária neve azonban nemcsak erős torony a bűnösök védelmére, de egyúttal az igazak számára védőfegyver is a pokol támadásai ellen. Jézus neve után ugyanis ‒ mondja Richárd ‒ nincs más név Mária nevén kívül, melyben hatalmasabb segítségre találnánk és mely révén nagyobb kegyelmekben részesülnénk. (De laud. Virg. c. 2.) Ismeretes dolog és Mária tisztelői naponként tapasztalhatják, hogy Mária neve egészen különös erőt ad a tisztaság elleni kísértések legyőzésére. A Szentírás eme szavairól: »A szűz neve Mária«. (Lk 1,27) Richárd megjegyzi, hogy az evangélista e két szót: szűz és Mária, egymás mellé hozza azért, hogy valahányszor Máriára gondolunk, egyúttal a szent tisztaság is eszünkbe jusson. Szent Chrysologus szerint, Mária nevének kiejtése a tisztaság jele (Serm. 146.). (157-158. oldal).

Nagyszerű összesítő meghatározást olvastunk az alábbi honlapon:  http://www.szentkeresztplebania.hu/Szeretetlang.html

     A Szeretetláng egy Magyarországról kiindult világméretű mozgalom, mely az Eucharisztikus lelkiséget szeretné felkínálni egy sajátos Szűz Mária tiszteleten keresztül.
Célja, hogy az Új Evangelizáció támogató eszköze legyen azáltal, hogy előmozdítsa a családokban az együtt-imádkozást, mint a személyes és közösségi megszentelődés módját és eszközét, hogy a családok így „szentéllyé” váljanak.
     A Társulás lelkisége az Isten Szaván, az Anyaszentegyház tanításán és a Szeretetláng Lelki Napló üzenetein nyugszik, hogy általuk tanítványokká és küldöttekké legyünk.
"E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek szívről szívre járva, gyújtsátok meg mindenkiét, s annak fénye megvakítja a Sátánt. Ez az összetartó szeretet tüze. Veletek összefogva mentelek meg benneteket. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni. Nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel. (...) Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a Fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja."

      Szeretetláng néven terjedt el az a Lelkiségi Mozgalom, mely Kindelmann Károlyné Erzsébet, világban élő, harmadrendi karmelita édesanya 1961 és 1983 közt a Lelki Naplójában lejegyzett magánkinyilatkoztatásai nyomán terjedt el az egész világon. Több országban főpásztori jóváhagyás mellett, jelentős evangelizációs tényezővé vált. A hitelességét nem csupán egyszerű, evangélium-hű tanítása és hagyományos engesztelő gyakorlatai igazolják, hanem azok a szembetűnő lelki megújulások (gyümölcsök) is, melyek egyéneket, családokat, egész közösségeket késztetnek rendszeres imára, engesztelésre és részvállalásra a lélekmentő munkában.
      A Szeretetláng Lelki Napló részleteit számos  nyelvre lefordították. Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek 2009. április 5-én egyházi jóváhagyást adott a teljes Lelki Napló kiadásához, és egyházmegyéjében, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében megalapította a Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalmat.
      A Szeretetláng Isten túláradó kegyelme, amit Szűz Mária által ad az emberiségnek a túláradó bűnnel szemben. E kegyelmi kiáradást Szt. Pál szavaival magyarázhatjuk: „Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem.” (Róm. 5,20) A Szeretetlángban a Szentháromság szeretete egyesül Szűz Mária anyai szeretetével, melyet Szeplőtelen Szíve által közvetít felénk.
     A Szeretetláng kiáradását Jézus Szent Sebeire, szenvedésének érdemeire hivatkozva esdette ki számunkra a Szűzanya a Mennyei Atyától a lelkek megmentésére és megszentelésére.
     Első üzenetében így szólt a Szűzanya Erzsébet asszonyhoz: „Szent István király nekem ajánlotta országotokat, és én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni. Nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz országomra. Leányom, vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg vele a tiédet és add tovább.” (Szl. LN, 1962. ápr. 13.)
     Később azt is hozzáfűzte a Szűzanya, hogy hazánkból kiindulva akarja Szeplőtelen Szívének Szeretetlángját az egész világon elterjeszteni, minden népre és nemzetre kiárasztani.

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 3.
     »Legyen egy szív bármily kemény, essék valaki bármennyire is kétségbe Isten Irgalmasságát illetően ‒ kiált fel Szent Jordán ‒, ha csak Téged említ ó kegyes Szűz Mária, lehetetlen, hogy nevednek ereje csodálatos módon meg ne lágyítsa eldurvult szívét és új reménnyel ne éltesse. Mert te vagy az, aki reményt öntesz a bűnösökbe, Isten megbocsátása és kegyelme felől.« (Idiot. ap. Alph. Mar. p. 827.)
     »A te édes neved ‒ jegyzi meg Szt. Ambrus ‒ jó illatú olaj, mely az isteni kegyelem illatát terjeszti szét«. Majd a következő könyörgéssel fordul a Szűz Anyához: »Add, hogy az üdvnek ezen olaja szívünk legmélyéig hatoljon«. Mindez annyit jelent: »ó hatalmas királyné tedd, hogy gyakrabban emlegessük bizalommal a nevedet, mert ha valaki azt szeretettel ejti ki, annak jele, hogy máris bírja Isten kegyelmét, vagy nemsokára részesülni fog benne«.(De instit. Virg. c. 13.)
     »A te nevedre való emlékezés ‒ mondja Landolfus ‒ megvigasztalja a szomorodókat, visszavezeti a tévelygőket az üdv ösvényére és bátorítja a bűnösöket, nehogy átadják magukat a kétségbeesésnek «.(In vita Christ. p. 2. c. 86.)
Ezért is Mária nevét az Énekek éneke olajjal hasonlítja össze: »Neved kiöntött olaj« (Én 1,2) »Az olajhoz hasonlítják az ő magasztos nevét ‒ mondja boldog Alanus ‒, mert amiként az olaj gyógyítja a betegeket, kedves illatot áraszt és a lángot szítja, úgy Mária neve is meggyógyítja a bűnösöket, örömmel tölti el a szíveket és Isten szeretetére gyullasztja őket« (In Cant. loc. citat.) Szent Lőrincről nevezett Richárd bátorítja a bűnösöket, hogy keressenek oltalmat e hatalmas névben, amely egymagában elegendő ahhoz, hogy minden nyomorúságtól, veszedelmes bajtól megszabadítsa őket. (De laud. Virg. p. 14.)
     »Az ördögök ellenben ‒ jegyzi meg Kempis Tamás ‒ olyannyira rettegnek Máriától, az Egek Királynéjától, hogy attól, aki nevét kiejti, mint pusztító tűz elől menekülnek«. (Lib. 4. ad Novit.) (156-157. oldal)

(Folytatás)
     A Szeretetláng Lelki Naplóból: „Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol. (I/116) A Szeretetláng nem ismer határokat: kiterjed minden népre és nemzetre, még a meg nem kereszteltekre is.
A Szűzanya: 'Nem csak az anyaszentegyházban élőkre, hanem mindazokra a lelkekre is, kik Szent Fiam áldott keresztjének jelével megjelöltettek' (II/120) Mondom neked, leánykám, ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezésetekre, mint most, Szívem szeretetének izzó lángját. Mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek. (...) Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítsa. És rajtatok múlik, hogy vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után. (I/84) Közel az idő, mikor Szeretetlángom ki fog gyúlni, és abban a pillanatban is vakká lesz a sátán, melyet éreztetni fogok veletek, hogy bizalmatokat fokozzam. S ez nagy erőt ad nektek. Ezt az erőt mindenki fogja érezni, akihez csak eljut, mert nemcsak a Nekem ajánlott országban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt sincs megközelíthetetlenség. (I/85) Ahogy nevem ismert az egész világon, úgy ismerjék meg Szívem Szeretetlángját is, mely csodákat tesz a szívek mélyén. (II/18) Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! (IV/144) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) Merítsetek erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére.” (I/85)
      Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a gonoszság túlárad a világban (vö Róm 5,20), ám hatalmas erővel bontakozik ki valami nagy kegyelmi kiáradás is! Amit egyszerű emberként tehetünk az az, hogy hallgatva égi Édesanyánk hívó szavára, imáinkat és engeszteléseinket felajánljuk Szíve Szeretetlángjának mielőbbi kiáradásáért!
      Az Úr szavai: »Leánykám, meg kell neked mondanom, hogy ily nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe-lelkekbe.
Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért.« (II/109) „Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a földet!” (szóbeli feljegyzés 1971. VII. 26)  (Elgondolkodtató!)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 2.
     Nem szándékom ezen a helyen arról az érzékileg is megtapasztalható édességről szólni, amely nem mindenkinek osztályrésze, de mindenképp szeretnék a lélek azon édes érzéséről beszélni, amely vigaszt, szeretetet, örömöt és bizalmat késztet bennünk.
     Franco apát szerint e név Mária, »valami olyan csodálatosat, édeset és istenit rejt magában, hogy édes illatot áraszt szét abban a szívben, amely előtte szeretőn megnyílik. A legcsodálatosabb pedig e szent névben az, hogy tisztelői előtt mindig újnak tűnik fel, mégha ezerszer is hallották már, mert mindig újulólag érzik ezt az édességet, mihelyt meghallják«. (De grat. Nov. Test. tr. 6.)
     Ezért bizonygatta boldog Szuzó
Henrik, hogy valahányszor Mária nevét kiejtette, a bizalma oly nagy arányokat öltött és oly forró szeretet fogta el, hogy azt kívánta örömében sírva, hogy bár egyidejűleg a szívét is kiadhatná, és ezért örömmel kiált: »Ó édes név Mária, milyen leszel majd te magad, amikor már neved is oly kedves és szeretetreméltó!«
     A szeretettől lángoló Szent Bernát gyengédséggel eltelve hasonló szavakat intézett jó anyjához, Máriához: »Ó nagy, ó kegyes, ó minden dicséretre méltó Szűz Mária! A te neved oly édes és oly kedves, hogy az ember nem képes kiejteni anélkül, hogy szeretetre ne gyulladjon irántad és Isten iránt, aki azt neked adta«. (Ap. S. Bon. Spec. c. 8) »Elegendő, hogy tisztelőidnek csak eszükbe jusson a te neved, s már is eltelnek szeretettel és vigasszal. Ha már a szegények is vigaszra találnak a pénzben, mivel az őket szükségükből kisegíti: ó mennyivel inkább vigasztal bennünket bűnösöket, a te neved ó Mária, mert több vigasztalást és reményt nyújt ez nekünk az élet szenvedéseiben, mint amennyit a föld összes javai tudnának szerezni!«.(De laud. Virg. c. 2.)
     Szent Method fejezi be: »Egy szóval a te neved – ó Istennek Szent Anyja –, bővelkedik áldásban és kegyelemben« (Or. in Hyp), úgyhogy Szent Bonaventura szerint nem mondhatjuk ki áhítat nélkül, hogy egyidejűleg máris valamely kegyelemben ne részesülnénk! (Spec. B. V. c. 8.) (155-156. oldal)

(folytatás)

     Sajnos, sokan nem értik épp azok közül, akik érdemben tehettek volna (tehetnének) a Szeretetláng üdvtörténeti kibontakoztatásáért. Maguk is megtapasztalva a mozgósító erejét, látva az imádságra való késztetését, csupán a többi (nem elhanyagolható) ájtatossági mozgalom közé sorolják, holott ez csak a látszat megnyilvánulása! A rákérdezés, miszerint "miért, miként kéne fogadni a Szeretetlángot"? Egyszerű a válasz: Máriára tekintve, nyitott szívvel!

     Miként Grignon írja: Szűz Mária a hajnalpír s általa kell, hogy kinyílváníttassék Jézus Krisztus. (vö TMT 50/c) Az Úr első eljövetelében Máriát kevéssé ismerték, de a második eljövetelben Őt kell megismerni. Ugyanis az üdvözítés csodálatos rendje azt kívánta, hogy az első eljövetelben rejtve maradjon, hogy így egyedül Fiát, Jézus Krisztust ismerjék, de a második eljövetelben Őt fogja Isten kinyilatkoztatni. (vö TMT 1) Az Úr szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban: Én vagyok az, aki feléjük közeledem (III/218), mintegy igazolja a Grignon fentebbi szavait! Majd így folytatja Jézus: Az Ő (Sza) közbenjáró nagy hatalma az, amellyel kieszközölte Tőlem a családok részére ezt a nagy kegyelmi áradatot, melyet most készül a földre árasztani. Ahogy Ő is mondja, ilyen még nem volt, mióta az Ige Testté lett. A baj gyökerére teszi anyai jóságának gyógyító erejét, melyet nem nyilvános csodának szánt, mint a nagy, csodálatra indító és világhírű kegyhelyeket. Ő azt akarja, hogy minden család egy kegyhely legyen, egy csodás hely, ahol veletek összefogva teszi csodáját a lelkek mélyén. Szívről-szívre járva kezetekbe adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja. (III/140)
    Ebből következően, a Szeretetláng nem egyszerűen Mária-tisztelet, nem egy újabb ájtatossági forma, hanem a kegyelemáradás rendkívüli módozata, Isten "soha nem volt" kegyelmi ajándéka Mária által, az engesztelés hatékony eszköze, lehetősége (lásd: I/84; II/18.93; III/129; III/140)! A Szeretetláng kiáradásáért tenni, nem egy újabb ájtatosság gyakorlása, hanem részvétel a Szűzanya sátán elleni végső harcában, „a cél pedig a megváltó munka sikeres érvényre jutása”. (vö II/106) Mindez az egyéni imán és áldozaton túl, az Egyház által kiszolgáltatott Szentségekkel való aktívabb  és bensőségesebb életet is feltételezi!  (pl) „A szentmiseáldozaton való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását.” (II/33) (Folyt. köv!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

TIZEDIK FEJEZET

Ó édes Szűz Mária

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 1.
     E magasztos név Mária, mely Is-ten Anyjának jutott, nem földi terv-ből vagy eszméből támadt, nem is az emberek tetszése adta és választotta azt, amint máskülönben történni szokott, ha valakit elneveznek. E név Mária, az égből származik, mert az Úr parancsára adatott az Isten Anyjának, miként ezt Szent Jero-mos (Lib. de Nat. Mar.), Szent Epi-fan (Or. de Praes Deip.), Szent Antonin (P. I. hist. tit. 4. c. 6.) és mások tanítják. Szent Lőrincről nevezett Richárd azt mondja, hogy e név, Mária, az Istenség kincstárából került elő; »mert ‒ fűzi hozzá ‒ a Szentháromság maga adta e nevet neked, ó Boldogságos Szűz, mely isteni Fiad neve után a legmagasz-tosabb. Nevedet, Isten nagy fen-séggel és hatalommal ruházta fel, hogy valahányszor azt kiejtik, hódo-lattal hajtson térdet minden az égben és a földön, sőt a pokolban is«. (De laud. Virg. libe I. c. 2.)
     Mi most, eltekintve ama sok egyéb kiválóságtól, amelyet az Úr e névnek kölcsönzött, csupán azt akarjuk szemügyre venni, mily édes e név a Mária-tisztelőknek mind életükben, mind halálukban.
Honorius remete és Páduai Szent Antal szerint is, Mária neve telve van édességgel. Sőt Szent Bernátot a két legszentebb név elragadtatásba ejtette: »Jézus és Mária neve, örömre gyújtja a szívet, s mint a legédesebb méz érinti ajkam. E két név tisztelői fülében még a legszebb zenénél is kellemesebben cseng«.
     Tiszteletreméltó Ancina Juvenal püspök életrajzában olvashatjuk, hogy valahányszor Mária nevét kiej-tette, határozott édességet érzett nyelvén.
     Az Énekek énekében olvassuk, hogy az angyalok Mária mennybe-menetelekor háromszor kérdeztek neve után: »Ki az, aki feljön a pusz-tából, mintha fűszerek füstoszlopa lenne? (3,6) Ki az, aki úgy ragyog, mint a hajnal pírja? (6,10) Kicsoda az, aki feljön a pusztából, gyönyö-rűségektől eltelve«. (8,5)
Miért tudakozódnak az angyalok oly gyakran az egek Királynéjának neve után? ‒ kérdi Richárd. És így felel: »Az angyaloknak is oly édes volt Mária nevét hallani, hogy nem fárad-tak bele az utána való kérdezősködésbe«. (De laud. Virg. c. 2.) (154-155. oldal)

Mi a Szeretetláng?

    Furcsán hangzik, de a Szűzanya Szíve Szeretetlángja, nem csupán egy lelkiség – jóllehet – az előzőkben ekként vagy mint Mozgalmat mutattam be, természetesen, „szerveződés” értelemben! Az Istenanya Szívéből kiáradó Szeretetláng − a kegyelem rendjében −, üdvtörténeti nagyságrendű megnyilvánulás és jelentőségét tekintve messze túlmutat egy „lelkiség” vagy ájtatosság általános értelmezésén. Maga az Úr és Szent Anyja is úgy mutatja be, hogy „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett!” (I/84; II/18.93; III/129; III/140)
    Az Ige megtestesülése előtt az emberiség évezredek óta várta a Messiás eljövetelét. Ez a várakozás áthatotta a kultúrájukat, az életüket és a hitüket. Ez lelkiség volt! De amikor elérkezett az idők teljessége (Gal, 4,4) − az Angyali Üdvözlet −, Isten belépett az emberi történelmébe, s a túláradó kegyelem készen állt a kiáradásra! Ettől kezdve nem beszélhetünk üdvtörténetünk 'lelkiségi' szakaszáról, mert megvalósult Jézus Krisztus első eljövetele!
    Grignon Szent Lajos, a Tökéletes Mária-tisztelet c. értekezésében így ír: „Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Őáltala kell eljönnie másodszor is (TMT 1), (...) jóllehet más módon”. (uo 50/d) Nos, ez a „más módon” elgondolkoztató, hiszen a Szent Szűz arra a kérdésre, hogy mi a Szeretetláng, így felelt: Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus! (I/107, IV/12). Tévedés ne essék, nem Krisztus második eljöveteléről van szó, hanem arról, hogy Krisztus jelenléte valamiképp másként "eddig még nem volt" módon nyilvánul meg a szívekben, valami új "megérintettségben". Talán hasonló módon, mint a vizitációnál, Erzsébet méhében felújongott a magzat és Erzsébet eltelt Szentlélekkel (Lk 1,41). Tehát a Szent Szűzből egy "kegyelmi kiáradás" történt! „A Fiúisten nap, mint nap ki akarja magát alakítani tagjaiban és bennük, mintegy testet akar ölteni édesanyja által. (TMT 31) Szűz Mária a Szentlélekkel létrehozta a legnagyobbat, ami volt s ami lesz, vagyis az Istenembert, következőleg ő fogja létrehozni azokat a nagy dolgokat is, melyek az utolsó időkben történni fognak.” (TMT 35) „Én vagyok a világ világossága (Jn 8,12); Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. (Jn 15,5)” – mondja Jézus. Nem ellentmondás tehát, ha az Istenanya Szívéből áradó Láng, Fénysugár, Erő vagy benső tudat jézusivá formálja a lelkeket! Grignon is azt tanítja: „Az a lélek, aki ezt a Formát megtalálta és abban elmerült, hamarosan átalakul Jézus Krisztusba, akinek ez a Forma hű képmása.” (TMT 260/c)

    Antalóczi fogalmazásában: „A Szeretetláng kegyelmi adomány. Mégpedig erő, amely átjárja a szívet és az akaratot. Erő, amely helyreállítja bennünk az értékrendet; erő, amely átformál, szeretni tanít, készségessé tesz bennünket Jézussal együtt és Jézussal teljesen azonosulva hatékonyan és kitartóan részt vállalni a lélekmentő munkában. A Szeretetláng segít megérteni a Szent Szűz szándékát. Segít tárgyilagosan felismerni valós helyzetünket. Másként fogalmazva: a Szeretetláng az a kegyelmi adomány (eszköz), mely erőt ad a Boldogasszony kérésének, az engesztelésnek következetes megvalósításához, és az apostolkodáshoz.  Ennek pedig kizárólagos célja, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus”. (vö JÜ 175) (folyt. köv!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

A Szeretetláng üzenete és tartalma

     Szokatlan kifejezéssel találkozunk a Lelki Naplóban, amikor is jó néhány üzenet a sátán megvakításáról szól (vö. I/39.59.63.83.109.110; II/33.36.90.102; III/125.126.130.140.152.198.234.236). Ez a Szeretetláng kiáradásnak egyik legevidensebb következménye. A nyelvezet erőteljesen szimbolikus (erről bővebben lásd: az előzőkben) és antropomorf, de a tudattartalom egyértelművé válik a szövegkörnyezetben: a sátán (egyelőre ideiglenesen) hatalmát, erejét veszti, így a lélek megkísértettsége csökken, illetve megszűnik, mert a sátán elveszíti a lelkeket kárhozatba vivő képességét.
     Az Evangéliumok és az exorcista gyakorlat tapasztalatai bőségesen igazolják¹, hogy a sátán Isten kegyelmének kiáradásától szenved, elveszti hatalmát és képességeit. Ez a folyamat azonban a Lelki Naplóban sem csak egy új dolog, (konkrétan a Szeretetláng-ima által) valósul meg, hanem az egész keresztény élet által. Nem teljesen új valóságról van szó, hiszen maga a Napló mondja, hogy pl. «a szentmiseáldozatban való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását» (II/33), mely azt támasztja alá, hogy a szentmise a kegyelem legfontosabb eszköze. A „sátán megvakítása” – fogalom tehát a kegyelemnek a sátánra gyakorolt hatásának képszerű leírása. A Lelki Napló «új eszköznek» (I/37) nevezi a sátánnak a Szeretetláng által történő megvakítását, mely terminológiai szempontból valóban új, de tartalmi szempontból nem.
     A sátán megvakítását a szenvedések, sőt a «kegyelem állapotában Isten dicsőségére felajánlott munka» is fokozza: a kegyelem állapotában és Isten dicsőségére végzett munka melyeket másokért felajánlunk, segítheti azokat, akikért a felajánlást tettük (vö. II/36). Szembetűnő, hogy a Lelki Napló az ima és a munka fontosságát egyaránt hangsúlyozza, így nem egyoldalúan spiritualista felfogású: «napközben is ajánljátok fel munkátokat Isten dicsőségére. Ez a kegyelem állapotában történő felajánlás is a sátán megvakítását fokozza» (II/36).
Kiegyensúlyozott vonása az üzeneteknek, hogy a gonosz hatalmát alapvetően nem hangsúlyozza túl. Jóllehet egy-egy erőteljes megfogalmazás a sátánnak a lelkek fölötti uralkodására enged következtetni (vö. I/83), mégis ezek szövegkörnyezetéből világossá válik, hogy nem félelemkeltésről van szó. Íme néhány példa arra, hogy a Napló nem túlozza el a gonosz hatalmát, s nem vonja ki azt Isten ellenőrzése alól: «Ne félj a gonosztól, én letiportam» (I/72); a sátán műve csak addig tart, ameddig az Úr engedi (vö. I/90); az Úr azért engedi meg a gonosz működését, hogy próbára tegye az embert (vö. III/230); a lelkek felszabadulnak a bűntől (vö. I/63). (Teológiai Szakvélemény /6.3. A sátán megvakítása/ LN 409-411)

Lábjegyzet: ¹A Római Egyházmegye egyik exorcistájával, a Szeretetláng Lelki Napló eddigi olasz nyelvű kiadását jól ismerő don Roberto Lianival 2008. április 14-én folytatott beszélgetésem során az ördögűző arról számolt be, hogy addigi gyakorlata során az ördögűzések alkalmával valahányszor próbaként a Szűzanya Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának kiáradását kérte, a megszállott egyén szabadulása feltűnően hamar és könnyen megtörtént. (Alább: Giotto di Bondone: A sátán megvakítása, XIII. század)

1.9 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Fejezzük be mindezeket Szent Bernát azon szavaival, melyeket e fohászhoz hozzáfűz: Ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária! »Irgalmas vagy a szükségben szen-vedők iránt; kegyes vagy azokkal akik segítségedet kérik, édes vagy azok számára, akik téged szeret-nek. Irgalmas vagy a bűnbánatra készek iránt, nagylelkű azok iránt, akik az erényekben előrehaladnak vagy a tökéleteseknek. Tehát irgal-masságot gyakorolsz velünk, ha megszabadítsz a büntetéstől; kegyességet, midőn kegyelmeket osztogatsz, és nagylelkűséget, ha odaajándékozod magad azoknak, akik Téged keresnek«. (Sup. Sal. Reg.)

Imádság
     Boldogságos Szűz, Irgalmasság Anyja! Isten minden teremtménye között a legnemesebb, legtisztább, legszebb, legbájosabb és legboldogabb Te vagy. Tudjuk, hogy semmit sem óhajtasz annyira, mint azt, hogy mindenki szeresse Szent Fiadat. Eszközöld ki tehát számunkra a kegyelmek legnagyobbját, Jézus igazi szeretetét, hogy az föllelkesítse, és minden jó véghezvitelére buzdítsa akaratunkat. Nem világi javakért folyamodunk most Hozzád, hanem arra kérünk, hogy kívánságod teljesedjék bennünk, és szívünk egész erejével szerethessük Fiadat, Jézust. Reméljük is bizalommal, hogy alázatos imánk meghallgatásra talál, hogy bemutatod, és az Úr irgalmasságába ajánlod kérelmünket. Ne tagadd meg tőlünk anyai szószólásodat, hanem emlékezzél meg arról, hogy milyen változékonyak, állhatatlanok és gyarlók vagyunk Isten kegyelme nélkül, amely egyedül ad elég erőt, hogy Fiadat életünk végéig és majdan az örökkévalóságon át szeressük. Ó Mária, Anyám, reménységem, szerelmem, életem, menedékem, oltalmam és vigaszom, segíts meg! Amen. (152-153. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

A Szeretetláng üzenete és tartalma 1

     (A Szeretetláng üzenete) apokaliptikus és eszkatológiai vonatkozásokban nem bővelkedik, legfeljebb amennyiben a purgatóriumban szenvedő lelkekről van szó. Érezhető az üzeneteknek az a kondicionális jellege, mely magában hordozza azt a lehetőséget, miszerint a Szeretetláng befogadóját különleges kegyelmi hatás éri, s így könnyebben elkerülhetővé válik számára a kárhozat; (vö. I/84). A fatimai titkokhoz hasonlóan, a kárhozat és a pusztulás „ígérete” itt sem megmásíthatatlan: van még kiút, ha felelős döntést hozunk üdvösségünkért. A Szeretetláng befogadása és továbbadása ezt segíti. (Teológiai Szakvélemény /6.4.4. Eszkatológiai dimenzió/ LN 413)

1.8 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     »Ó hányan menekültek meg Mária irgalmassága által, akik különben megérdemelték volna, hogy az isteni igazságosság örökre elkárhoztassa őket! ‒ kiált fel Szent Jordán. Ő ugyanis Istennek legdrágább kincse és kincstartója az összes kegyelmeknek, úgy hogy üdvösségünk az Ő kezébe van letéve«. (Prolog. in Contempl. V.)     Forduljunk ennélfogva mindig ehhez az irgalmas Anyához és reméljük bizalommal, hogy közbenjárásával meg fog bennünket menteni ‒ mondja Bustisi Bernát ‒ ő a mi üdvünk, életünk, reménységünk, tanácsunk, menedékünk és segítségünk (P. I. serm. 6. de C. M.) Szent Antonin szerint Mária az apostol által említett ama kegyelemtrón, melyhez bizalommal kell menekülnünk, hogy Isten irgalmas legyen irántunk és velünk az üdvösségünkhöz szükséges kegyelmeket közölje (P. 4. t. 15. c. 14.·§ 7.) »Járuljunk ezért bizalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk az alkalmas időben való segítségre«. (Zsid 4,16) Szienai Szent Katalin Máriát az isteni irgalmasság kiosztójának hívta. (152. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője

     A Szeretetlángot jellemzi, hogy azt szívről szívre át kell adni (vö. I/39; III/140), sőt még a tengerentúlra is el kell vinni (vö. I/104). A Szeretetláng továbbadása missziós feladat, mert valóságos részvétel az üdvösség művének kiterjesztésében (vö. I/63). Ehhez alázatra van szükség, mely nemegyszer a megaláztatás gyümölcse (vö. I/112). Terjesztését nem kell „nagydobra verni”: alázattal, csendben kell tenni (vö. I/116-II/1), s ezt bárki elvégezheti (vö. II/1).
     Erőteljes kifejezésnek hat az is, hogy «mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt Részemről, mely így tört volna felétek, mint ahogy Szívem Szeretetlángját küldöm hozzátok» (vö. I/84). Noha ezt nem bizonyítja közvetlenül semmivel, mégis hatalmas kegyelem-kiáradásra enged következtetni, mely leginkább gyümölcseiben lesz mérhető (a sátán hatalomvesztése, megtérések, a tisztítótűzben szenvedők szabadulása).
A Szeretetláng robbanásszerű kiáradása az egész földkerekségen egy másik üzenet szerint Mária «legnagyobb csodája» (II/18), mert ez fogja szétrobbantani a gyűlöletet, ez fog «tüzet tűzzel» oltani (III/203): a gyűlölet tüzét a szeretet lángja semmisíti meg.
     A Szeretetláng terjedése – a Napló szerint – Mária mélyebb tiszteletére fogja ösztönözni az embereket, ezért a Szűzanya maga kéri Erzsébet asszony által az illetékes egyházi vezetőket, hogy ne hátráltassák a Szeretetláng kiáradását (vö. II/109). A Szeretetláng nem ismer határokat: kiterjed minden népre és nemzetre, még a meg nem kereszteltekre is. Kegyelemforrás a tisztuló és a zarándok Egyház számára (vö. II/120).
     Erős, de egyértelmű az a kifejezés is, miszerint Mária már nem tudja Szívében tartani a Szeretetlángot, mert annyira szeretné már, hogy minél több emberre kiáradjon, akik azt befogadják és hirdetni tudják (vö. III/129).
Áldozatos, imádságban virrasztó lelkek fogják a Szeretetlángot elterjeszteni a Földön (vö. III/204). Aki igazán hisz a Szeretetlángban, annak halála óráján a sátán megvakul, a haldokló lelke kegyelemmel telik el, s a Szeretetláng ragyogása bűnbánatra indítja, mely üdvösséget hoz számára (vö. III/216).
     A Lelki Napló üzeneteiben bemutatott Szeretetláng-fogalom megfelel a Mária Szívének tiszteletéből kiinduló lelkiség legfőbb ismérveinek: a Mária-tisztelet formálásának, spirituális tartalommal való megtöltésének eleget tesz, az ezzel kapcsolatba kerülő hívőtől lelki és morális életének rendezését és a máriás lelkület elsajátítását kéri, valamint a Mária-tiszteleten belül is fellelhető bizonyos katartikus funkciója. Ezért úgy ítélem meg, hogy a Szeretetlángot a Mária Szívét érintő lelkiség részének tekinthetjük.

(Teológiai Szakvélemény /6.2. A Szeretetláng fogalma/ LN 404-409)

1.7 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     »Meg lehetünk róla győződve ‒ mondja Szent Germán ‒, hogy Mária pártfogása nagyobb és hatalmasabb, mint amilyennek mi azt magunknak el bírjuk képzelni«. (De zon. Virg.) Egy jámbor író felveti a kérdést: »Honnan van az, hogy ugyanaz az Isten, aki az Ószövetségben oly szigorúan büntette a bűnösöket, az Újszövetségben sokkal irgalmasabb még olyanok iránt is, akik amazoknál nagyobb bűnöket követnek el?« A feleletet a következőkben adja: »Egyedül Mária iránti szeretetből és az ő érdemeiért cselekszik így az Úr«. »Már régen elpusztult volna a világ ‒ mondja Szent Fulgens ‒, ha imádságával Mária fenn nem tartotta volna!« »Most azonban ‒ így folytatja Chartresi Szent Arnold ‒ már teljes bizalommal fordulhatunk Istenhez és minden jót remélhetünk Tőle, mert a Fiú közbenjáró az Atyánál, az Anya pedig közbenjárónk isteni Fiánál. Képes lenne-e az Atya, hogy ne hallgassa meg a Fiát, ha megmutatja neki a Szent Sebeket, melyeket a bűnösökért szenvedett? És képes lenne-e a Fiú arra, hogy meg ne hallgassa Édesanyját?« (De laud. Virg.) Chrysologus Szent Péter állítása szerint a Boldogságos Szűz azért, hogy Istennek adott szállást, a világ részére békét, a veszni indulóknak üdvöt, a lelkileg halottak számára új életet kér jutalmul. (Serm. 140.) (151. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

Csókay András idegsebész levelének második része (Szerkesztett változat!)
     Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária Rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot.
     Ha idejönne egy intelligens marslakó és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2016-ot?
Azt válaszolnánk, hogy mert 2016 évvel vagyunk Krisztus után és ehhez igazítjuk az időszámítást.
     Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek?
Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap voszkreszenyie szó feltámadást jelent. Tehát amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös Téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk.
     Aztán megkérdezné a marslakó, hogy mutassátok a szép épületeiteket Európában!
És mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat a kölni, firenzei, milánói és természetesen a római bazilikát, a párizsi Notre Dame-ot.
     Kérdezné tovább a kultúrát a festészetet, a szobrászatot.
És mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano és a mi Munkácsynk trilógiáját; mindegyik keresztény ihletésű mű.
     Aztán kérdezné: a fantasztikus tudományos eredményeitek hogyan lettek?
És mi idéznénk Einsteint: "A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak!" Max Planckot és Heisenberget: "Amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten". Vagy Pascalt, de a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak, mint Einsteint. Ő igazi matematikus módon közelítette meg a hitét, de logikus és helytálló: "Ha úgy élek ahogy Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem, ha nem igaz a feltámadás. De ha igaz és nem úgy élek, ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet!"
Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak, nektek teljesen elment az eszetek?
És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végképp csodálkozna.
     Arra már csak megdöbbenten legyintene, hogy egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretetet: és ez a kereszténység.
     Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést; a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de aktív cselekvő szeretetre képtelen. Ehhez Teréz anyának kellett elmenni Indiába, hogy megmutassa.
     Az elmúlt években óriási dolog történt: ezzel az árral szembe fordult a népünk, országunk. A kis Magyarország létrehozott egy olyan alkotmányt, amiben meg meri említeni Istent, a családot védi ‒ a kereszténységre utalva. Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett nyugatnak! Ha csak ennyi történt volna, az már az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb sikere 56-on kívül, folytatnunk kell, hogy rajtunk keresztül térjen meg Európa újra a gyökereihez, a kereszténységhez. Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket.
     Isten szerencsére nem fáradt bele a megbocsátásba, sajnos mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe.
     Ne adjuk fel, ne fáradjunk és a jó úton haladó hazánk tovább fog emelkedni!

1.6 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Szent Viktorról nevezett Hugó (jobbra) eképp figyelmeztet minket: »Ha bűneink visszatartanak bennünket attól, hogy Istenhez közeledjünk annak tudatában, hogy azokkal az Ő végtelen méltóságát bántottuk meg, még akkor sem vagyunk akadályozva abban, hogy Máriához meneküljünk, mert nála semmi okunk sincs a félelemre. Igaz ugyan, hogy ő szent és minden makula nélkül való, Istennek pedig Anyja s az egész földnek királynéja, de emellett olyan ember, mint mi, épp úgy Ádám ivadéka, mint mi!«
     »Mária ‒ mondja Szent Bernát ‒ telve van minden kegyelemmel és irgalmassággal; mert ő az Irgalmasság Anyja, és mindenkinek mindene. Nagy szereteténél fogva Ő egyaránt adósa, úgy az igazaknak, mint a bűnösöknek, mivel mindenkinek megnyitja kincsesházát, hogy valamennyien részesüljenek az ő bőségében«.(Sup. Sign. magn.) Szent Péter mondja, hogy az ördög körüljár, keresvén, kit nyeljen el (1Pét 5,8). Bustisi Szent Bernát szerint Mária is körüljár, keresvén, kit kelthet még életre és kit menthet meg. (Marial. p. 3. s. 3) (151. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 4

 (Tisztelt Olvasóm! Tudom, hogy ismétlésbe esem, ám kevés főpapi nyilatkozat illusztrálja pontosabban a Szeretetláng többletkegyelmi mibenlétét, mely egyben a világ spanyol nyelvterületein való elterjedését eredményezte, mint az alábbi ajánlás a Lelki Napló kiadásához! Ez az írás kiválóan példázza, hogy mit jelent egy hiteles magánkinyilatkoztatás, hiteles főpap általi elismerése, mely persze hitelesedett is a szívekben! )

   Ajánlatos elgondolkodni a szavakon, amelyeket Bernardino Echeverria Ruiz, guayaquili érsek 1988-ban vetett papírra a teljes Szeretetláng Napló ecuadori kiadásában:
,,Nagy áhítattal és mélyen megindultan olvastuk ezt a könyvet... őszintén meg kell vallanunk, hogy e könyv lapjain megtaláltuk a lelki élet legszebb és legmélyebb leckéit...
Szeretetláng – ez az új neve annak a mérhetetlen és örök szeretetnek, mely Mária Lelkében él minden ember iránt... Láng ez, mely megvilágít, láng, mely melegít, láng, mely tűztengert képes fellobbantani. Láng, mely Mária Szívében ég, s égni akar gyermekei szívében is... A Szeretetlángnak égnie kell minden keresztény megmentésére, hogy megmentse a családokat..., hogy segítse a papok megszentelődését... A Szeretetláng kell, hogy megvilágítsa a keresztény ember életének minden pillanatát, legyen az szenvedés, betegség, haláltusa, vagy maga a halál... Míg megadjuk az engedélyt eme szép szeretetkönyv kiadására, egyben azon buzgó jókívánságunknak is kifejezést adunk, hogy jusson el sokak kezébe, s általa közelebb kerüljenek Istenhez...''

Kár, hogy ez a nyilatkozat Dél-Amerikában, és nem a Szeretetláng szülőhazájában került megfogalmazásra. Gondoljunk csak bele!

     Erzsébet asszony, a Szeretetláng közvetítője 1963. 08. 04-én kapta a felszólítást, hogy a Szent Szűz üzenetét és ajándékát juttassa el az illetékesekhez. A kálvária, amit Erzsébetnek a feladat teljesítése érdekében – különösen a megalázódás terén – vállalnia kellett, nagyon kemény volt. Mindig akadtak egyháziak és világiak, akik lenézően utasították el a látnokot. Nemegyszer arcpirító megnyilatkozásokra is sor került szóban és írásban egyaránt. Az Isten szándéka viszont akkor sem hiúsulhat meg, ha ügyének képviseletét semminek látszókra bízza, s ezeknek kell meggyőznie a valaminek látszókat. Ez történt a Szeretetláng esetében is. (JÜ 177-178) Minden akadályoztatás ellenére is, a Szeretetláng lelkisége futótűzként terjedt el a világban. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy a Lelki Napló spanyol nyelvre való fordítását követően a Dél-Amerikai országokban – egészen rövid idő alatt – evangelizációs tényezővé válhatott ez az engesztelő lelkület! Egyértelműen megfigyelhető, hogy a Szeretetláng Lelkisége, nagyban elősegíti a fatimai engesztelés megvalósulását, melynek nagy ígérete: a Szeplőtelen Szív győzelme!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Csókay András idegsebész levelének első része (szerkesztett változat!)
     Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv igaz, jóllehet a legmagasabb szinten differenciált.
Ahogy az autóvezető is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát, az emberi személy lényege és szabad akarata nem csak az agyban van, hanem csupán az agyunk segítségével irányít.
     A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet, a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Isten-kapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a 70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak. Lukács állítólag azt mondta: igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák!
     Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől?
Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített, meghalt, majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk Őt vagy nem; ez már a szabad akaratunktól függ. Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, melynek a lényege, hogy az ember az Isten és a tágabb értelemben vett tudományon (amibe a politika tudománya is beletartozik) keresztül uralni tudja a problémákat.
     Kimaradt az EU alkotmányból a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög-római kultúrára való hivatkozás, sőt a felvilágosodásra is.
1955 december 8-án szavazták meg egyhangúlag az EU zászlót: a Szeplőtelen fogantatás napján, a 101 beérkezett pályázatból. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban. ‒ A kék a Szűzanya színe, a 12 csillag a Jelenések könyvéből a napba öltözött asszony fejét díszíti. A szavazók egyike sem gondolt erre. ‒ Istennek jó a humora.
     Az EU még nem tért le a fogyasztásban való tobzódás bűvöletéből, az élvezetek halmozásáról. Súlyos dolog a szenvedélybetegség! Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Sajnos igaz ez nagyobb léptékekben is! Tehát a súlyos szenvedélybeteg nyugat, a fogyasztási mániájában kénytelen minket is, és akit lehet, kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztani valója. (Folyt. holnap)

1.5 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Midőn Szent Bernát elmélkedni kezdett azon, hogy Szent János apostol Máriát a napba öltözve pillantotta meg: »És nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona«. (Jel 12,1) Bernát, így kiáltott fel: »Ó Királynőm, te az örök Napot, az isteni Igét emberi testbe öltöztetted; s ezért aztán Ő is felruházott téged hatalmával és irgalmasságával«.
»A mi Királynénk oly irgalmas, oly jóságos szeretetű ‒ mondja ugyane szent ‒, hogyha egy bűnös kegyeibe ajánlja magát, Ő sose keresi annak érdemeit, sem azt, hogy méltó-e vagy méltatlan a segítségére, hanem kivétel nélkül mindenkit meghallgat és mindenkin segít«. (Serm. in Sig. magn.) Szent Hildebert szerint ez az oka annak, hogy Máriát a holdhoz hasonlítják: »Szép vagy, mint a hold« (Én 6,10) Mert amiként a hold a földön a legalacsonyabban fekvő tárgyakat is megvilágítja, úgy világosítja meg és segíti Mária a legméltatlanabbakat (Epist. 26) ‒ jóllehet a hold a naptól nyeri fényét!
     E tény arra bírta Szent Anzelmet, hogy felkiáltson: »Gyakran közelebb vagyunk üdvösségünkhöz, ha Mária nevét hívjuk segítségül, mintha Jézus nevéhez fordultunk volna« (De exc. Virg. c. 6.) (150. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

1.4 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     »Mária bőkezűsége ‒ Szent Lőrincről nevezett Richárd szerint ‒ hasonlít Fiá-nak bőkezűségéhez, aki mindig többet ad, mint amennyit kérünk«. (De laud. Virg.) S ezért írja Szent Pál: »bőkezű mindazok-hoz, akik segítségül hívják őt«. (Róm 10,12)
     Egy jámbor író a következő szavakat intézi Máriához: »Ó Úrnőm, könyörögj értem, mert te nagyobb áhítattal fogod számomra a kegyelmeket kérni, mint én magam, és többet nyerhetsz el Istentől, mint amennyit én kérni merészelnék«.
     Midőn a szamaria-beliek vonakodtak Jézust és tanítását befogadni, Szent János és Jakab apostolok a következő kérdést intézték Mesterükhöz: »Uram! Akarod-e, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből, és eméssze meg őket? De ő hozzájuk fordul-va megfeddte őket«. (Lk 9,54-55) Mintha csak ezeket mondta volna: »Én szelíd vagyok és mindenek fölött irgalmas; mert nem azért jöttem a földre, hogy büntessek, hanem hogy a bűnösöket üd-vözítsem! Ti azt akarjátok hogy elvessze-nek? Miért kértek hát tüzet és büntetést? Hallgassatok és ne szóljatok többé bünte-tésről, mert az nem tőlem való!« Ebből teljes bizonyossággal következtethetjük, hogy Mária is hajlandó irgalmasságot gyakorolni velünk szemben, mert az Ő szelleme hasonlít Fiáéhoz, amiként Szent Brigitta tanítja (Revel. lib. I. c. 6.) azért nevezik Máriát az Irgalmasság Anyjának, mert Istennek irgalmassága kegyessé és irgalmassá tette Őt mindenki iránt. (150. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 5

     Maga a „Szeretetláng” fogalom nem szerepel ugyan a Szentírásban, de tartalma és mibenléte levezethető néhány szentírási szakaszból, melyek Isten jelenlétére, szeretetére, s a vele találkozó emberi szív „lángra gyúlására” utalnak. Néhány példa: Mózes az égő csipkebokor előtt (Kiv 3, 1-7); «Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon?» (Lk 12, 49); «Hát nem lángolt a szívünk?» (Lk 24,32), «Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni» (Jn 3,16; vö. Mt 3,11); «Legyetek tüzes lelkűek. Az Úrnak szolgáltok» (Róm 12,11); «Isten a szeretet» (1Jn 4,8), «Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten lelke lakik bennetek?» (1Kor 3,16); «A mi Istenünk emésztő tűz» (Zsid 12,29); «[Valaki, aki az Emberfiához hasonlított…] szeme, mint a lobogó tűz» (Jel 1,14; vö. 19,12).
     Az üzenetek feltételezik Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletét, mert a Szeretetláng Mária Szívéből fakad. (...) a Szeretetláng nem új fogalom, hanem mint új terminus jelenik meg a Naplóban. Mária szavai szerint Szívének Szeretetlángja maga Jézus Krisztus. A Szeretetlángot Erzsébet asszony Isten kegyelmi adományaként mutatja be. Az ördög egyre ismétlődő támadásai a Szeretetláng kiárasztása során meghiúsulnak. A Szeretetláng tehát Isten egyik kegyelmi adománya, mely a gonosz lélek hatalmát megtöri, s így elősegíti a lélek növekedését és megerősíti az üdvösség felé vezető úton (különösen halála óráján), a halál után pedig megtisztulásának folyamatát gyorsítja.
     Az, hogy a Szűzanya Szívében a Szentlélek által az Isten- és emberszeretet tüze ég, mely felénk tör, nem új tanítás, s nem is a Lelki Naplóban jelenik meg először. Ami valóban új a Naplóban, az a szeretet-kiáradás módjának és intenzitásának leírása, valamint az ehhez fűződő kérő imádság (vö. IV/36).
     A Szeretetláng «kegyelmi hatása» az imavirrasztások közben a haldoklókra is kiárad, melynek mechanizmusa a következő: a haldoklókra kegyelem árad ki, a sátán „megvakul”, vagyis hatalmát veszti, így az Úr kegyelméből felindított bűnbánat által megmenti őket a kárhozattól (I/110). Szembetűnő, hogy a Szeretetláng kiáradása igen nagy segítséget nyújt a tisztuló Egyháznak (vö. I/34.115; II/15-16).
     A Naplóban másutt azt találjuk: Krisztus Szent Sebei által árad ki a Szeretetláng (vö. I/39), mely megvakítja az ördögöt, s ezáltal szabadul meg sok lélek a kárhozattól. Mária ebben a folyamatban a lelkekért küzd. A sátán megvakítása a lelkek felszabadulását is eredményezi.  

(Lábjegyzet: Nem a kárhozat állapotából való szabadulást kell érteni ezen, hanem a kárhozat felé vezető útról való letérést, illetve a tisztítótűzből való szabadulást (vö. I/63); A sátán hatalmának megbénítása Mária kegyelemközvetítésének következménye. A Szűzanya ilyen módon is „együtt küzd” az Egyháznak a sátán ellen küzdő tagjaival.)

(Dr KOVÁCS Z., A Szeretetláng Lelki Napló teológiai cenzorának értékelése. /6.2. A Szeretetláng fogalma/  Szeretetláng Lelki Napló; Szent István Társ. Bp. 2010. 404-409. A továbbiakban LN)

)

1.3 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Attól tartsunk tán, hogy Mária nem látja nyomorúságunkat, vagy nincs részvéttel irántunk? Nem, ez az eset nem foroghat fenn; mert sokkal jobban ismeri ő hiányainkat, mint mi magunk és felette nagy részvéttel viseltetik irányunkban. »Ki volna a szentek közül nagyobb könyörülettel irántunk ‒ kérdi tőlünk Szent Antonin ‒, mint Mária?« (P. 4. t. 15. c. 2.) Amint nyomorúságot pillant meg, tüstént odasiet, hogy irgalmasan segítséget vigyen. Ezt tanítja Szent Viktorról nevezett Richárd (In Cant. 4. 5.) s ugyanezt megerősíti P. Mendoza is, midőn így kiált fel: »Ó áldott Szűz, bőkezűen osztod irgalmasságodat, ha nyomorúságban látsz bennünket!« (In I. Reg. 4. cap.) A mi jó Anyánk sose fárad bele ezen tisztének gyakorlásába, amiről maga is biztosít bennünket:
»Kezdetben teremtettek engem, és meg nem szűnök a szent hajlékban szolgálatomat tennem«. (Sír 24,14) »Egészen a világ végéig nem fáradok ki ‒ mondja Mária e szövegben Hugó bíboros szerint ‒, hogy az embereket minden nyomorúságukban megsegítsem, könyörögve a bűnösökért, hogy üdvözüljenek és megszabadíttassanak a végső romlástól«.
     Suetonius elbeszélése szerint Titus császár olyannyira szívén viselte, hogy kegyességét bizonyítsa azok irányában, akik őt valamire kérték, hogy amikor valamely napon nem volt alkalma jót cselekedni, egészen szomorú volt azt mondogatva, hogy egy napot elvesztett. Titus ezt valószínűleg inkább hiúságában, a mások nagyrabecsülése miatt mondta, mintsem igazi felebaráti szeretetből. Ha azonban lehetséges volna, hogy a mi Királynénk töltene el egy napot anélkül, hogy valakit valamely kegyelemben ne részesíthetett volna, akkor bizonyára Ő beszélne így, éspedig tisztán azért, mert ő ama kívánságtól van áthatva, hogy mindenkivel jót tehessen. »Igen! ‒ mondja Bustisi Szent Bernát ‒ az Ő kegyelmekben részesítő óhaja sokkal nagyobb, mint a mi kívánságunk, hogy azokat tőle elnyerjük; amiért is kezeit mindig telve fogjuk találni irgalommal és kegyelemmel, valahányszor hozzá menekülünk«. (Mar. part. I. Serm. 5. de Nov. M.)
     Rebeka Máriának volt előképe, mert midőn Ábrahám szolgája arra kérte őt, hogy merítsen számára egy kevés vizet, azt felelte, hogy nemcsak őt, hanem tevéit is hajlandó a szükséges vízzel ellátni: »Sőt tevéidnek is merítek vizet, amíg eleget nem isznak!« (Ter 24,19) Szent Bernát ennél-fogva a következő szavakat intézi Máriához: »Ó Királynőm! Te irgalmasabb és bőkezűbb vagy, mint Rebeka, s nem elégszel meg azzal, hogy csupán Ábrahám szolgáinak, Isten hű alattvalói előképeinek nyújtsd kegyelmeidet, melyek irgalmasságod kimeríthetetlen bőségéből kiáradnak, hanem részesíted abban a tevéket is, amelyek a bűnösöket jelentik«. (Serm sup. Miss.) Miként Rebeka is többet adott, mint amennyit kértek tőle, úgy Mária is mindig többet nyújt az óhajtottnál. (148-149. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 3

     ,,Mondom neked, leánykám, ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam rendelkezéstekre, mint most: Szívem szeretetének lángját. Mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás még nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint Szívem szeretetének lángja. Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítaná...'' (1962. 8. 1.) ,,Ezt az erőt mindenki érezni fogja, akihez csak eljut. Mert nemcsak a nekem ajánlott országokban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni. Még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt nincs megközelíthetetlenség...'' (1962. 8. 1.) Ezt az erőt, ezt az ajándékot azonban csak az nyerheti el, aki kinyújtja érte a kezét.
     A Szent Szűz célkitűzése világos: ,,azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. Akarjátok ti is velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja.'' (1964. 1. 13.) ,,Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget. Leánykám, ehhez kell nekem az áldozat..., hogy a pokoli gyűlölettől égő elmék és szívek szeretetlángom szelíd fényét átvegyék. (1964. 12. 6.)
     Ebben a gondolatban a tennivaló is kifejezésre jut: bűnbánat, áldozat és az imádság. A heti engesztelő szentóra megtartása közösségben, a családi közös ima szorgalmazása, a böjt ajánlása képezik azt az eszköztárat, amit a Szent Szűz ajánl azoknak, akik figyelnek rá. ,,Az induláshoz csodálatos erővel árasztalak el benneteket tömegesen és egyenként is... Az egyesült munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyulladni és gyújtani fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszíti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.''(1963. 11. 27)
     Az önmaga és embertársai üdvösségéért felelős ember tennivalóit világosabban már nem lehet megfogalmazni, mint ahogyan Jézus nyilatkozott Erzsébetnek 1964. 01. 15-én: ,,Akarjatok részt venni az én megváltó munkámban! Ez legyen életetek legfőbb célja, legfőbb értéke, melyet elém hozhattok. Ragadjatok meg minden alkalmat és módot a lelkek megmentésére! Ezért fáradozzatok!'' Ez a gondolat csendül ki a magánkinyilatkoztatások valamennyi üzenetéből és minden cselekedetéből. A Szeretetlángnak is ez a ,,mozgósítás'' a célja. Ezért figyelmezteti Jézus Erzsébetet 1963.08.04-én: ,,add át szavaimat az illetékeseknek, és kérd őket az én nevemben, hogy cselekedjenek, és ne hátráltassák ezt a világra szóló kegyelmi kiáradást, melyet Anyám Szeretetlángja által akar a Földre bocsátani!''
    A világ helyzetére utalva az Egyház Anyja Fatimában megjövendölte, hogy a végén az ő Szeplőtelen Szíve fog győzedelmeskedni. Ehhez a győzelemhez közreműködésünket kéri, s így részünk lehet ebben a győzelemben. A végkifejletet az Úr Jézus a Szeretetláng lelkinaplóban így fogalmazza meg: ,,És anyám mosolya beragyogja a földet'' (1971. 07. 26.). (JÜ 176-177)

Tisztelt Olvasóim!

Örömmel teszem közzé az örömteli hírt, hogy június 28-án 0.00 órakor szólal meg a Mária Rádió Budapesten az FM 88.8-as frekvencián. Kérem, értesítsék a rádió megszólalásának idejéről Budapesten élő családtagjaikat, ismerőseiket.

A Mária Rádió Egyesület elnöksége és a rádió munkatársai köszönik a Médiatanács tagjainak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársainak az új budapesti frekvencia érdekében megtett munkát. A Rádió elnöksége köszöni, hogy több tízezer ember imádkozott a Mária Rádióért. Köszönjük a hallgatói család tagjainak azt is, hogy az elmúlt évben nem hagyták cserben a Mária Rádiót, imáikkal és önkéntes szolgálatukkal napról napra segítették és óvták a rádió működését. Köszönjük Magyarország kormányának, hogy felfigyelt a Mária Rádió segélykérő hívására.

Köszönjük Erdő Péter bíboros úr eddiginél is nagyobb figyelmét és nyitottságát a rádió dolgai kapcsán. Köszönjük az esztergomi cigány közösségnek, hogy elsőnek álltak ki a Mária Rádió mellett és jótékonysági koncertet szerveztek a rádió megsegítéséért.

Aki tehát hallani szeretné e blog szerkesztőjének előadásait minden csütörtökön 13.25-től a Mária-korszak jelenéseiről, azok nagy eséllyel már biztosabban és jobb minőségben megtehetik!

Bármerre jársz, bármit is csodálsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

1.1 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Szent Viktorról nevezett Hugó megjegyzése szerint, Mária annyira bővelkedik kegyelmekben és irgal-masságban, hogy ezeket szétoszt-hatná akár valamennyi ember közt anélkül, hogy a legcsekélyebb hiánytól kellene tartania.
Miért mondja azonban a Szentírás, hogy amaz olajfa a síkságon áll? Miért nincs egy falakkal és sövé-nyekkel bekerített kertben? Hugó bíboros felel erre: »Hogy mindenki könnyen elérhesse és szorongatta-tásában hozzá meneküljön«. Szent Antonin is ebben keresi az okot, mondván, hogy egy olajfához amely a szabadon áll, mindenki könnyen hozzáférhet gyümölcseihez. Hasonlóképpen Máriához is mindenki, a bűnös és igaz, odamenekülhet és könyörületre találhat. »Ó ‒ folytatja ugyane szent ‒, hány halálos ítéletet vont már vissza Isten, mivel e szent Szűz oltalmába vette a hozzámenekülő bűnösöket!« (P. 3·t. 31. c. 4) »vajon találhatnánk-e mi biztosabb menedékhelyre ‒ kérdi a jámbor Kempis Tamás ‒, mint amilyen Mária könyörületes szíve? Nála a szegény megélhetésre, a beteg gyógyszerre, a bánatos vigaszra, a kétségbe eső tanácsra, az elhagya-tott segítségre talál!«
     »Ó de szegények is lennénk, ha nem mondhatnánk magunkénak az Irgalmasság Anyját, aki folyton abban fáradozik, hogy nyomorunkon könnyítsen! Ahol nincs asszony ‒ mondja a Szentlélek ‒, fohászkodik a szűkölködő«. (vö. Sír 36,27) Damaszkuszi Szent János azt tanítja, hogy ez az asszony Mária, mert ahol Ő hiányzik, ott sírnak és sóhajtoznak a nyomorultak. Ez onnan van, mivel Isten úgy határozta, hogy minden kegyelem Mária által jusson el hozzánk; ha tehát Mária nem könyörög érettünk, nem remélhetünk irgalmat, amiként ezt az Úr megmondta Szent Brigittának: »Ha Mária nem könyörögne kegyelmekért, nem volna remélhető az irgalmasság«. (Revel. lib. 6. c. 26.) (148. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 2

     Fel kell vetnünk a kérdést: mi a Szeretetláng, miben áll ez az új eszköz? Alacoque Szent Margit 1673. 12. 27-i látomásában Jézus Krisztustól a következő üzenetet kapta: ,,Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel van eltelve az emberek iránt, hogy Szeretetének Lángját nem képes magában tartani. A te közvetítéseddel áradjon az emberekre...'' Csaknem háromszáz évvel később, a Szent Szűz hasonló élményben részesít egy magyar édesanyát: ,,Én Fénycsóvát adok kezedbe, ez Szívem Szeretetlángja... Leányom, vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először... Gyújtsd meg vele a tiédet, és add tovább!... E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek, szívről szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s amelynek fénye a sátánt megvakítja.'' (1962. 04. 13.)
     Bár a ,,lángoló szeretet'', a ,,szeretet tüze'' és a hasonló kifejezések ismertek a misztikus irodalomból, a Szeretetláng mibenlétének magyarázatát megadni mégsem egyszerű feladat. Hogyan is konkretizálható mint eszköz, a Szent Szűz Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja?
     Egy alkalommal Erzsébet is megkérdezte ezt a Szent Szűztől. Mária így válaszolt: ,,Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus.'' Ez sem egészen érthető. A kérdés teljesebb átlátásához közölnünk kell egy rövid imádságot, amit Jézus leíratott Erzsébet asszonnyal:

,,A mi lábunk együtt járjon. A kezünk együtt gyűjtsön. A szívünk együtt dobbanjon. A bensőnk együtt érezzen. Az elménk gondolata egy legyen. A fülünk együtt figyeljen a csöndességre. A mi szemünk egymásba nézzen, és tekintetünk összeforrjon. Az ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért.'' (I/36)

Akinél ez megvalósul, arra érvényes Szent Pál kijelentése: ,,Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem'' (Gal 2,20). Az ilyen ember krisztusivá formálódik, teljesen azonosul vele, s ez gondolatvilágára, szándékára és cselekedeteire egyaránt kihat.

     A Szeretetláng kegyelmi adomány. Mégpedig erő, amely átjárja a szívet és az akaratot. Erő, amely helyreállítja bennünk az értékrendet; erő, amely átformál, szeretni tanít, készségessé tesz bennünket Jézussal együtt és Jézussal teljesen azonosulva hatékonyan és kitartóan részt vállalni a lélekmentő munkában. A szeretetláng segít megérteni a Szent Szűz szándékát. Segít tárgyilagosan felismerni valós helyzetünket. (...) A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus. (JÜ 174-175)

ORSZÁGOS
SZERETETLÁNG IMATALÁLKOZÓ

Ebben az évben is mindenkit szeretettel várunk immár hagyományos imatalálkozónkra, hogy az ország minden tájáról összegyűlve, egy szívvel-lélekkel könyörögjünk és engeszteljünk hazánkért és az egész emberiségért!

KILENCEDIK FEJEZET

Óh irgalmas, óh kegyes

1. §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Szent Bernát Máriának irántunk, szegény bűnösök iránt való jóságát és kegyességét tárgyalván, azt mondja, hogy ő a tejjel és mézzel folyó ígéret földje. (Sup. Salv. Reg.) Szent Leo állítása szerint Mária oly irgalmas, hogy nemcsak megérdemli e jelzőt, de a megtestesült Irgalmasságnak kellene Őt hívnunk. (Serm. I. de Nat. Dom)
     Midőn Szent Bonaventura fontolóra vette, hogy Mária kizárólag a nyomorultakért lett Isten anyjává, s e tisztet azért nyerte, hogy Isten Irgalmasságát osztogassa. Mária olyan nagy irgalmú, hogy úgy tetszik, mintha nem is lenne más óhaja, mint a szükségben szenvedőkön segíteni. A Szent felkiáltott: úgy tűnik fel neki, mintha Mária megpillantásánál nem az isteni igazságosságot látná, hanem egyedül Isten Irgalmasságát, mellyel Mária el van telve. (Stim. Am) Merthogy ‒ Guerricus apát szerint ‒ Mária oly jóságos, hogy szerető szíve sosem nyugszik, hanem állandóan az irgalmasság cselekedeteit gyakorolja. (Serm. 1. de Assumpt.) »Miképp is volna lehetséges ‒ kiált fel Szent Bernát ‒, hogy az irgalmasság forrásából más fakadjon, mint Irgalmasság!?« (Serm. 1. in D. post. Ep.) Máriát a Szentírás az olajfához hasonlítja:
»Mint a díszes olajfa a síkságon«. (Sír 24,19) Amint ugyanis az olajfáról kizárólag az olajat, az Irgalmasság jelképét nyerjük, úgy Mária kezeiből is csak kegyelem és könyörület kerül ki. »Joggal nevezi tehát ‒ de Ponte Lajos ‒ Máriát úgymond az "olaj anyjának", mert hiszen ő az Irgalmasság Anyja«. Attól sem kell félnünk, hogy elutasító választ nyerünk, ha ehhez az Anyához Irgalmasságának olajáért esedezünk, mint ezt az okos szüzek az evégből hozzájuk folyamodó balgákkal tették, mondván nekik: »Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek« (Mt 25,9) Ettől nem kell tartanunk Máriánál. mert ő felette bővelkedik az Irgalmasság ezen olajában, miként Szent Bonaventura megjegyzi. (In Spec. c. 7.) S ezért az Anyaszentegyház őt nemcsak bölcs, hanem Legbölcsebb Szűznek nevezi. (147. oldal)

Bármerre jársz, bármit is csodálsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 1

     A Szeretetláng látnoka csak átvitt értelemben nevezhető látnoknak. Erzsébet – az ő szavaival élve – a szemeivel semmit nem látott és füleivel semmit nem hallott. (Bossis Gabriella esetében is ugyanez a helyzet.) Ennek ellenére a látnok mégis világosan tudta, ki az, aki hozzá beszél. Sőt azt is ,,látta'', hogy a Szent Szűz vagy az Úr Jézus tekintete szomorú vagy derűs, esetleg mosolygós. A misztikus irodalom ezt a jelenséget értelmi látomásnak nevezi (allocutio).
     Erzsébet asszonynak a Szeretetláng révén nagyon sok megaláztatásban volt része. Ugyanakkor hetente több napon kenyéren és vízen böjtölt húsz éven át. Életét különösen megnehezítette, hogy a Szeretetláng révén látványos esemény nem történt. Nem volt gyógyulás, nem volt napcsoda, forrás vagy könnyezés stb. Csupán gyümölcsökről beszélhetünk, amiről a belső csoda megtapasztalói tanúskodnak. A csodák a lelkek mélyén mentek végbe. Jóllehet, ez a legnagyobb csoda, hiszen valamennyi jelenés minden eseménye éppen ezt a célt szolgálja, jelen esetben ennek nem voltak külső jelei, csak gyümölcsei. A lélek átformálódása pedig nem minden esetben látványos. Egyetlen regisztrálható, de mégis a legmeggyőzőbb fejlemény a Szeretetláng fogadtatása volt az egész világon. Kínától Amerikáig, Ausztráliától a skandináv államokig rengeteg nyelven és rengeteg országban közkézen forgott. Még japánul is kiadták. (Később szót ejtünk a Szeretetláng csodálatos kivirágzásáról Közép- és Dél-Amerikában.) Erzsébet asszonynak, aki igen megszenvedte a kételkedést is, ez volt egyetlen bizonysága és vigasztalása.
     A Szeretetláng egy új eszköz égi anyánk részéről: ,,Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz. (I/37)  Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, és a Sátánt megvakítja. (I/39)''
(1962. 4. 13.) A Szeretetlángnak szívről szívre kell járnia, hogy az egész világon felragyogjon. ,,Én a hajnal szép sugara, megvakítom a sátánt!'' – mondja önmagáról a Szent Szűz 1963. május 19-én.
     A sátán megvakítása kifejezés gyakran előfordul a Szeretetláng Naplóban. Sőt mi több, a Szent Szűznek ez a célja. A megvakítás igen találó kifejezés, bár a megfogalmazást többen kifogásolják. Egyszerűen a sátán tehetetlenné tételéről van szó. Megjegyezzük, hogy a Garabandal-i templomban áll egy majdnem
embermagasságú, 300 éves gyönyörű Szent Mihály-szobor (ld lent). Az angyali seregek vezére az ábrázolás szerint lándzsáját az éppen legyőzött sátán szemébe döfi. (Antalóczi L., Jelenések, üzenetek és a jövő; Kisboldogasszony Plébánia EGER 2000. 173-174. A továbbiakban JÜ)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

+ J. Ulises Macias S.
Hermosilloi Érsek

A SZERETETLÁNG MOZGALOMNAK

       A béke, amely Istentől származik, töltse be egész életüket.
Jelen levelem által jóváhagyom a „Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom” nevű Társulat alapszabályait, amint azok meg lettek határozva, és le lettek fektetve 2008. augusztus 15-én Sao Paolo városában, Brazíliában. Ezáltal elismerem a

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalmat,

mint Krisztus hívők Társulatát az Egyház kebelében az Egyházi Törvénykönyv 215. kánonjának megfelelően.
Ugyancsak megadom az IMPRIMATUR-t az alapszabályok részére, melyeket Zaida Luz Ceballos de Urbina asszony, ennek a Máriás Mozgalomnak országos koordinátora nyújtott át nekem. E Mozgalom székhelye ebben a városban, a Sonora állambeli Hermosilloban van.

Kérem Édesanyánkat Máriát, vezessen minket mindig Szent Fiához, a mi Megváltónkhoz, Jézushoz.

Nagy szeretettel Krisztusban és Máriában!

+ J. ULISES MACÍAS SALCEDO Hermosillói Érsek (Mexikó)

Hermosillo, Sonora, 2008. december 11-én

3.9 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     P. Nieremberg azt tanítja "Mária szeretete" című művében (Cap. 10.),
hogy Isten Anyjának szolgái nemcsak itt a földön részesülnek különös előjogokban és kegyelmekben, hanem a mennyországban is, ahol Isten különös módon fogja őket megtisztelni. Hozzáteszi, hogy ők az égben egészen különös ismertetőjeleket fognak magukon viselni, melyekről azonnal felismerhetők, hogy az Egek Királynőjének társai és udvarának tagjai, amiként ezt a Példabeszédek könyvében (31,21) is kijelentette: »Egész háznépének kettős a ruhája«.
     Pazzi Szent Magdolna egy napon elragadtatásában egy hajót látott a tengeren, melyben Mária valamennyi tisztelője helyet talált; a kormányrudat maga Mária tartotta, mellyel a hajót biztos révbe vezérelte. Ebből világos lett a szent előtt, hogy mindazok, akik az Istenanya oltalma alatt élnek, a világ veszedelmei közt is mentesek maradnak a bűntől és az örök kárhozattól, mert Mária biztosan az égbe vezérli őket. Legyen tehát rá gondunk, hogy mi is belépjünk e hajócskába Mária védőpalástja alá, hol biztosak lehetünk, hogy az örök üdvösség honába bejutunk, mert hiszen maga az Anyaszentegyház is így fohászkodik a Boldogságos Szűzhöz: »Benned, ó Istennek szent szülője, örvendetes lakóhelyre találunk.«
     Ó Istennek szent Anyja! mindnyájan, kik részesei lesznek az örök üdvösségnek, Benned laknak, a te oltalmad alatt élnek.

Imádság
     A legmélyebb gyermeki szeretettel hódolok legszentebb Szíved előtt, ó boldogságos Szűz Mária! Azon legtisztább Szív előtt, amely Istenednek öröme és nyugvóhelye volt.
Ne vesd meg a földkerekség leghálátlanabb és legnyomorultabb bűnösének szívét, mely lángoló szeretetre gyulladt Irántad, mivel felismerte, hogy egyedül a te közbenjárásod által menekülhet meg a pokoltól! Óhajtom, hogy bárcsak minden ember szívében fellobbanna az a szeretet, mellyel anyjaként szeretne, tisztelne és követne Téged, Szent Fiad örömére!
Igen, irántad való szeretetből, ha kell, kész vagyok életemet is feláldozni Szeplőtelen tisztaságod, istenanyai méltóságod fenséges és egyedülálló kiváltságáért.
Előző bűnös életem ne szegje kedvedet! Tudom ugyanis, ó szívem irgalmas Úrnője, hogy te még a legnyomorultabb bűnösöktől se tagadod meg szeretetedet, ha azok téged szeretve oltalmad alá futnak.
     Ah szeretetreméltó Királyné, szeretni akarlak téged az égben is! Ne feledkezzél meg tehát rólam és könyörögj érettem Jézusnál, mert én hű gyermeked akarok lenni! Nem keresek rajtad kívül más oltalmazót, Neked kell kieszközölnöd üdvösségemet.
Oly lassan múlik számomra az idő, és úgy tetszik, mintha még évezredeknek kellene elmúlnia, hogy megláthassam szépségedet az égben, ahol még sokkal inkább foglak dicsérni és szeretni, Anyám, Királynőm, legszebb, legédesebb, legtisztább Szeplőtelen Szűz Mária! Amen. (144-146. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A Guayaquili Főegyházmegye  (Ecuador)                                                                          Guayaquil, 2008. május 13-án,
Érsekétől Prot. 445/2008

MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE SZERETETLÁNGJA MOZGALMÁNAK

      Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalmának jellemző vonása tagjainak igaz keresztény lelkisége. Hálát adunk Istennek a gyümölcsökért, melyeket a plébániákon megalakult imacenákulumok teremnek, valamint azon fáradozásukért, amellyel a családi közös imádkozást előmozdítják.
      Fő apostoli tevékenységük az evangelizálás, az imádság, a szentségekhez való gyakori járulás, a testvéri szeretet által, a készség, amellyel részt vállalnak Egyházunk tevékenységében, a hitoktatásban. Egy megtervezett képzési programot követnek Országos Lelki Tanácsadójuk Pe. Dumes Patricio irányításával.
      Céljuk előmozdítani Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletét a Szeretetláng rózsafüzér imádságának terjesztésével, mely ima jó fogadtatásra talált, mert megtapasztalták ennek az imádságnak a kegyelmi hatását: őszinte vágyat ébreszt az élet megváltoztatására és Isten Szeretetének igazi megismerésére vezet.
Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom csodálatos módon elterjedt a világ különböző országában, a mi Országunkban is megújulóban van, áldott (égi) Édesanyánk különleges jelenlétével.
      Megáldom ezt a Mozgalmat különös áldásommal, ugyanakkor (fő)pásztori jóváhagyásomat adom, hogy Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának Mozgalma előmozdítsa Országunkban ezt a szent áhítat(gyakorla)tot, hogy sokak szívébe eljusson, az ő igazi megszentelődésükre.

Igen nagy szeretettel Krisztusban!

+Antonio Arregui Yarza
GUAYAQUILI ÉRSEK

(Fordította P. Róna Gábor SJ)

3.8 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Legfőképp abból a gyönyörű ígéretből meríthetünk bátorságot üdvösségünkre vonatkozólag, melyet Mária azoknak tett, akik őt tisztelik és akik szavukkal, valamint példájukkal odahatnak, hogy őt mások is megismerjék és tiszteljék. Mária ugyanis ezeket mondja: »Akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe. Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek«. (Sír 24,31) »Ó de boldogok is azok ‒ mondja Szent Bonaventura ‒, akik Mária kegyét megnyerik! A mennyei üdvözültek az ilyeneket már társuk gyanánt tekintik; mert akiről megismerhető, hogy Mária udvari népe közé tartozik, az be van már írva az örök élet könyvébe«. (In Spec.)
     Mit használ tehát nekünk, ha azon a hittudósoktól vitatott kérdéssel nyugtalanítjuk magunkat, hogy az örök életre való kiválasztatás követi vagy megelőzi-e a jó cselekedetek előreláthatóságát, és az örök élet könyvébe be vagyunk-e írva, avagy sem?
     Ha Máriának igaz szolgái vagyunk, akkor biztosan üdvözülünk, mert Damaszkuszi Szent János szerint Isten, csak azokat részesíti az Istenanya iránt való áhítatban, akiket üdvözíteni akar. Úgy látszik e kijelentés teljesen egyezik azzal, amit az Úr Szent Jánosnak kijelentett: »Aki győz, azt oszloppá teszem Istenem templomában, és ráírom Isten nevét és Istenem városáét«. (Jel 3,12) aki győzedelmeskedik, szívébe írva hordja majd Isten városának nevét. »Dicsőséges dolgok mondatnak felőled Isten városa«. (Zsolt 87,3) Ám, ki lehetne más Isten városa, mint Mária? ‒ jegyzi meg Szent Gergely, Dávid eme szavairól.
     Szent Pállal mondhatjuk tehát: »A szilárd alap, amelyet Isten lefektetett, rendületlenül áll, és ez a pecsétje: Ismeri az Úr az övéit«. (2Tim 2,19) Aki ismertetőjelként a Mária iránti áhítatot viseli magán, azt Isten ‒ mint a magáét ‒ megismeri, s az ilyen Szent Bernáttal együtt meg lehet győződve, hogy eléri az örök üdvösséget. Boldog Alanus azt mondja az Üdvözlégyről, hogy aki ezzel az imádsággal sűrűn üdvözli Máriát, ezt a cselekedetét üdvössége hatalmas záloga gyanánt tekintheti. (P. 2. Ros. e. 11.) Hasonlót állít a rózsafüzér naponkénti elimádkozásáról is. (P. 44. de Psal. c. 24.) (144. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A magánkinyilatkoztatások jóváhagyása

3.7 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Persze itt a földön senki se tudhatja biztosan, vajon üdvözül-e, mert bűneink és érdemeink mérlegelése az Örök Bíróra tartozik. Ezért kérdezte Dávid is az Úrtól, hogy ki lesz megmentve: »Uram, ki fog lakni a te hajlékodban?« (Zsolt 15,1)
     Szent Bonaventura azonban bátorít bennünket. így szólván hozzánk: »Bűnös lelkek, kövessétek Mária nyomdokait! Boruljatok le előtte és ne engedjétek őt magatoktól előbb eltávozni, míg meg nem áldott benneteket, mert az ő áldása záloga a ti mennybejutástoknak«. »Elegendő ó Mária, hogy te bennünket üdvözíteni akarj, mert akkor már nem veszhetünk el« ‒ kiált fel Szent Anzelm ‒ (De exc. Virg. c. 11.). Sőt! Szent Antonin szerint azok a lelkek, akiket Mária pártfogol, szükségképp üdvözülnek. (P. 4. tit. 15.)
     Szent Ildefonz megjegyzése szerint joggal jelenthette ki Mária már előre, hogy boldognak hirdeti majd minden nemzedék (Lk 1,48) mivel a választottak általa nyerik el az örök üdvösséget. (Serm. 3. de Ass.) »Ó Istenemnek hatalmas Anyja! ‒ mondja Szent Method ‒ te vagy üdvösségünknek forrása, közepe és vége« (Serm. in Hyp.)
Szent Bernát így lelkendezik: Te vagy forrása ‒ mert Mária által nyerjük meg bűneink bocsánatát. Te vagy közepe ‒ mert Mária közbenjárása által maradunk állhatatosak Isten kegyelmében. Te vagy vége ‒ mert Mária révén jutunk az égbe! Általad nyílik meg a mennyország, általad marad üres a pokol, és a te közbenjárásoddal állíttatott vissza a paradicsom, a te réveden részesül oly sok lélek az örök életben, kik már megérdemelték volna az örök halált. (Serm. 4. de Ass. Virg.) (143. oldal)

A magánkinyilatkoztatások súlya és tekintélye

3.6 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     A Jelenések könyve szerint, Mária csillagokkal van megkoronázva: »A fején tizenkét csillagból álló korona (12,1) az Énekek énekében viszont egyidőben azt olvashatjuk, hogy vad-állatok, oroszlánok és párducok alkotják koronáját: »Jöjj a Libanonról mátkám! Jöjj le Libanonról, jöjj! Hagyd el az Amána csúcsát, a Szenir és a Hermon ormát, az oroszlánok tanyáját, a párducok hegyeit.«. (Én 4,8) Hogyan egyeztethető e két szöveg egymással? ‒ kérdi Szent Lőrincről nevezett Richárd ‒, és meg is válaszolja, szerinte a vadállatok a bűnösöket jelképezik, akik a Mária által nyújtott kegyelmek és az ő közbenjárása által mennyei csillagokká változnak át és az irgalmasság eme királynéjának fejét jobban ékesítik, mint az ég összes más csillagai. (De laud. Virg. c. 3.)
     Midőn Isten hű szolgálóleánya, a Capri-i Szerafina nővér egy, a Mária mennybemenetele előtt tartott szent kilencedében a Boldogságos Szűztől ezer bűnös megtérését kérte. Aggódni kezdett azonban, hogy kérése tán túlságosan szerénytelen volt. Ekkor tüstént megjelent neki Isten Anyja és eloszlatta félelmét, mialatt így szólt hozzá: »Miért félsz? Úgy véled, hogy nem vagyok elég hatalmas arra, hogy kieszközöljem Fiamtól ezer bűnös üdvösségét? Íme, már meg is nyertem az általad kért kegyelmet!« Erre a Szűzanya áthelyezte lélekben az apácát a mennyországba és megmutatta neki, hogy a pokol végtelen gyötrelmeit kiérdemelt lelkek közül is mily megszámlálhatatlan sokaság üdvözült az Ő közbenjárására és lett részesévé Isten örökké tartó kegyelmének. (142-143. oldal)

Hiteles vagy nem hiteles? 5

3.5 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Guericus apát arra tanít bennünket, hogy aki Máriának szolgál és akiért a Szent Szűz imádkozik, oly biztosan jut el a mennyországba, mintha már ott is lenne. Máriát szolgálni és őt követni ‒ Damaszkuszi Szent János szerint ‒ a legnagyobb kitüntetés, melyet elnyerhetünk; mert aki szolgálja az Egek Királynéját, már most uralkodik az égben és aki őt szolgálva él, hatalmasabb, mintha uralkodnék (De exc. Virg. c. 9.) Azok ellenben ‒ fűzi hozzá ‒akik nem szolgálják Máriát, egész biztosan elvesznek, mert aki szűkölködik e hatalmas királynő pártfogásában, az a Fiú segítségét is nélkülözni kénytelen, s egy ilyet elhagy az egész mennyei udvar.
     Adjunk hálát Istennek ‒ kiált fel Szent Bernát ‒, hogy Máriát szószólónkul rendelte az égben: Ő anyja ugyanis bíránknak, de egyúttal az irgalmasságnak is, ennélfogva közbenjárása hathatós örök üdvünk érdekében. (Serm. I. de Ass.)
     Szent Jakab szerzetes megjegyzése szerint Isten Máriát üdvünk hídjául rendelte, melyen keresztül e világ hullámain átkelhetünk és az égi kikötőbe bejuthatunk (Orat. in Nat. Deip.).
     »Ó ti mindnyájan, kik az égbe kívántok jutni ‒ kiált fel Szent Bonaventura ‒, szolgáljátok és tiszteljétek Máriát és biztosan elnyeritek az örök életet!« (In Psal. Virg.)
     De még azoknak sem kell üdvösségük felett kétségbeesniük, akik már megérdemelték a poklot, csak törekedjenek e nagy királynét hűségesen szolgálni*. »Hány bűnös talált újra Istenhez általad, és üdvözült a te segítséged következtében, ó Mária« ‒ mondja Szent Germán. (Serm. de Dormit. Deip) (142. oldal)
______________________
* A szerk. megjegyzése: ha ugyan még képesek a saját maguk által választott megkötözöttségükből kibontakozni!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Hiteles vagy nem hiteles? 4