KILENCEDIK FEJEZET
Óh irgalmas, óh kegyes
1. §. Mily kegyes és jóságos Mária
Szent Bernát Máriának irántunk, szegény bűnösök iránt való jóságát és kegyességét tárgyalván, azt mondja, hogy ő a tejjel és mézzel folyó ígéret földje. (Sup. Salv. Reg.) Szent Leo állítása szerint Mária oly irgalmas, hogy nemcsak megérdemli e jelzőt, de a megtestesült Irgalmasságnak kellene Őt hívnunk. (Serm. I. de Nat. Dom)
Midőn Szent Bonaventura fontolóra vette, hogy Mária kizárólag a nyomorultakért lett Isten anyjává, s e tisztet azért nyerte, hogy Isten Irgalmasságát osztogassa. Mária olyan nagy irgalmú, hogy úgy tetszik, mintha nem is lenne más óhaja, mint a szükségben szenvedőkön segíteni. A Szent felkiáltott: úgy tűnik fel neki, mintha Mária megpillantásánál nem 
az isteni igazságosságot látná, hanem egyedül Isten Irgalmasságát, mellyel Mária el van telve. (Stim. Am) Merthogy ‒ Guerricus apát szerint ‒ Mária oly jóságos, hogy szerető szíve sosem nyugszik, hanem állandóan az irgalmasság cselekedeteit gyakorolja. (Serm. 1. de Assumpt.) »Miképp is volna lehetséges ‒ kiált fel Szent Bernát ‒, hogy az irgalmasság forrásából más fakadjon, mint Irgalmasság!?« (Serm. 1. in D. post. Ep.) Máriát a Szentírás az olajfához hasonlítja:
»Mint a díszes olajfa a síkságon«. (Sír 24,19) Amint ugyanis az olajfáról kizárólag az olajat, az Irgalmasság jelképét nyerjük, úgy Mária kezeiből is csak kegyelem és könyörület kerül ki. »Joggal nevezi tehát ‒ de Ponte Lajos ‒ Máriát úgymond az "olaj anyjának", mert hiszen ő az Irgalmasság Anyja«. Attól sem kell félnünk, hogy elutasító választ nyerünk, ha ehhez az Anyához Irgalmasságának olajáért esedezünk, mint ezt az okos szüzek az evégből hozzájuk folyamodó balgákkal tették, mondván nekik: »Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek« (Mt 25,9) Ettől nem kell tartanunk Máriánál. mert ő felette bővelkedik az Irgalmasság ezen olajában, miként Szent Bonaventura megjegyzi. (In Spec. c. 7.) S ezért az Anyaszentegyház őt nemcsak bölcs, hanem Legbölcsebb Szűznek nevezi. (147. oldal)
