Egyoldalú ökumenizmus
(Részlet egy püspöki /ML/ interjúból)
Két vagy három évvel ezelőtt készítettek egy ökumenikus Bibliát, amelyet számos püspök elfogadott. Azt nem tudom, hogy a Vatikán hivatalosan helyeselte-e ezt, de mindenesetre nyomatékosan nem ellenezte, hiszen sok egyházmegyében használják már. Például, két héttel ezelőtt Svájcban a Fribourg-i püspök protestáns lelkészekkel ezt az ökumenikus Bibliát magyaráztatta a katolikus iskolák összes gyermekének. Ezeket az órákat közösen tartották a katolikus és protestáns gyermekeknek. Vajon, mi köze lehet ennek az ökumenikus Bibliának már Isten igéjéhez? Mivel a szót: Isten, nem szabad megváltoztatni (márpedig ezt tették), s ez még csak nagyobb zavarokhoz vezet. Vagy például a Houston/Texas-i érsek mindaddig megtiltja a gyermekek bérmálását, amíg azok szüleikkel együtt részt nem vettek egy 15 napos kurzuson, amit a helybéli rabbi és egy protestáns lelkész vezet. (!) Ha a szülők megtagadják, hogy gyermekeiket ilyen oktatásra vigyék, nem szabad a gyermekeket megbérmálni! Ehhez ugyanis fel kell mutatniuk a bizonyítványt, amit a rabbi és a protestáns lelkész állít ki! Ilyenek ezek az abszurditások, amelyekbe a liberális országutakon beleütközik a Katolikus Egyház! És nem csak ilyenekkel: most már a buddhistáknak és muszlimoknak is elébe kell mennünk. Bár legutóbb sok püspök zavarba jött, mikor a pápa küldöttével a muzulmánok megalázó módon viselkedtek.
Erre nem tudok minden részletre pontosan emlékezni, de Tripoliban, Líbia fővárosában történt, hogy a pápa képviselője a muszlimokkal akart együtt imádkozni. Ők azonban megtagadták ezt és elmentek a maguk módján imádkozni. Egyszerűen faképnél hagyták a pápa képviselőjét, aki nem tudta, hogy mit is csináljon. Ez világosan illusztrálja a liberális katolikusok naivitását, akik azt gondolják, hogy elegendő egyszerűen beszédbe elegyedni a más vallásoknak! (Ez azonban nem kölcsönös, sőt) a szorosabb kapcsolat utáni vágy puszta ténye a muszlimok megvetését vívja ki felénk. Jól ismert tény az is, hogy a muszlimok soha semmit nem akarnak és nem fognak a vallásukban megváltoztatni, ez minden kétségen felül áll. Ha a katolikusok a saját vallásukat az övékével akarják összeegyeztetni, ez a kísérlet csak tanácstalansághoz és megvetéshez vezet. A muszlimok arra fognak gondolni, hogy az iszlámot akarjuk ezzel rossz hírbe keverni és azt is, hogy mi, katolikusok nem szeretjük a saját vallásunkat. Sokkal jobban tisztelik azokat, akik azt mondják: „Én katolikus vagyok, és nem tudok Önökkel együtt imádkozni, mert nem ugyanaz a hitünk.” Egy ilyen embert sokkal többre becsülnek a muzulmánok, mint egy olyant, aki azt állítja, hogy minden vallás egyforma, alapjában véve mindenki ugyanabban hisz. Az ilyen emberről azt gondolják, hogy sértegetni akarja őket.
Az iszlám elismeri Jézust, mint prófétát és nagy tiszteletet tanúsít Máriával szemben, és ezért közelebb áll a vallásunkhoz, mint például a judaizmus, amely sokkal távolabb áll a miénktől. Az iszlám a 7. században alakult ki és akkoriban bizonyos fokig sokat tanult, átvett a keresztény tanításból. Másfelől a judaizmus egy olyan felfogás utódja, amelyik a Mi Urunkat keresztre feszítette és e vallás követői – akik nem ismerik el Krisztust, vagyis nem konvertáltak –, továbbra is Jézus radikális ellenségei. Ők semmilyen formában nem ismerik el a Mi Urunkat. Még ebben a kérdésben is a katolikus hit alapja és léte ellen vannak. Ezért lehetetlen, hogy mindkettőnknek igazunk legyen, mert Jézus Krisztus vagy Isten Fia vagy nem. Ez olyan kérdés, amelyben a legkisebb kompromisszum is elképzelhetetlen anélkül, hogy ne a katolikus hit alapjait zúznánk szét. De ez nemcsak azokra a vallásokra vonatkozik, akik Jézus Krisztus, mint Isten Fiának istenségét direkt tagadják, hanem azokra is, akik nem ismerik el Őt Isten Fiának. Az iszlámnak például Istenről is teljesen más képe van, mint nekünk. Az ő elképzelésük nagyon is materialisztikus. Lehetetlen azt állítani, hogy az ő istenük ugyanaz, mint a mi Istenünk. De a többi vallásnak is egészen más elképzelései vannak. A mi katolikus hitünk az egyetlen igaz hit. Nem állíthatja magáról valaki többé, hogy katolikus, ha ebben nem hisz abszolút mértékben. A mi hitünk az, amelyik ebben a világban semmilyen kompromisszumba nem egyezhetik bele. Forrás
2004. május 5-én nemzetközi botrány Fatimában: egy hindu szekta a Jelenési Kápolnában mutathatott be rituális áldozatot. Vendéglátóik a szentély rektora Guerra, valamint Leiria-Fatima püspöke, D. Serafim de Sousa Ferreira e Silva volt. A Szentszék tiltakozott. Első kérdés, mit nevezünk megszentségtelenítésnek? Második kérdés, lehetséges lenne-e ez fordítva, hogy az ő nevezetes szentélyükben Szentmisét celebráljunk? Híranyag
