A hitetlenség által lassan elhomályosuló Föld 4
»A szentek és a misztikusok leírták, hogy mi történik a lélekben, miután átment a hit éjszakáján, és teljesen átalakult Krisztusban. A lélek olyan lesz, mint egy szeretetláng. Az élete „egészen egy szent vágyakozássá válik” – Szent Ágoston szerint.« (Vö. Raniero Cantalamessa, Mária az Egyház tükre 242. oldal. Kiadta: Sarutlan Kármelita nővérek Pécs, 2002.)
Liguori Szent Alfonz így magasztalja a Szent Szüzet: „Gyakran szelídségével gyújtja lángra a bűnösök szívében az iránta való áhítatot, s bűneik halálos álmából olyanokat ébreszt fel, akik messzire távolodtak Istentől, mélyen merülve el kárhozatos kábultságban. Így készíti elő a bűnösök lelkeit az isteni kegyelem befogadására, s így lesznek ezek lassan az örök üdvösség részeseivé”. (Szűz Mária dicsősége, Kalocsa 1924. 66. o.)
A Szűzanya által kért imában − áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását, az egész emberiségre −, a fentebb alaposan körülírt lelki vágy, erő, készség és „áttüzesedés” kegyelemi beteljesülését kérjük!
Kérjük – mondom ‒, de nem kérjük általánosan! Hiszen a Szeretetláng fohászt gyakorta, még a Mária-tisztelők sem feltétlen mondják, és ez azért van, mert nem értik az Istenanya kérésének lényegét, és azért nem értik, mert az illetékesek nem szorgalmazzák a széleskörű felvilágosítást!
Erzsébet asszony elmondása szerint a Szűzanya kérése, hogy minden imához és fohászhoz fűzzük hozzá a könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! És kedves Olvasóim, ezután nem kell mondani, hogy „most és halálunk óráján. Amen”! Ezt csak akkor mondjuk, ha az Üdvözlégybe fűztük bele a kiáradás kérését!
Meg kell ismételnem, hogy az egész emberiség alatt a Küzdő-, a Szenvedő- és a Megdicsőült Egyházat kell értenünk! Vagyis helytelen hozzáfűznünk, hogy „és a tisztítótűzben szenvedő lelkekre”, akiket persze ki akarunk szabadítani, hiszen a Szenvedő Egyház, vagyis az „egész emberiségbe” értendők!
Azt már mondanom sem kell, hogy az is helytelen, ha úgy mondjuk, hogy „ránk és az egész emberiségre”! Ejnye, hát mi nem vagyunk-e az emberiség része?
(folyt.)
