Mi keresztények, komolyan vesszük-e megváltó Jézusunk Édesanyjának tiszteletét? Tudatosítottuk-e magunkban a Mária-tisztelet üdvös lelki és gyakorlati mibenlétét? Annál is inkább, mert a „tisztelet” kifejezés, általánosságban is használt érzelmi gesztus. Az Istenszülő iránt inkább, a szerető hálát és köszönetet kellene lelkünk mélyén megfogalmaznunk, hiszen „Igenjével” Üdvözítőnk Teste és Vére az ő Szeplőtelen Szíve alatt fogant és fejlődött, amely táplál minket az üdvösségre!
Ó milyen végtelen hálával tartozhatunk Isten Szentséges Anyának, aki zsinati megfogalmazásban: „Krisztust méhébe fogadva, evilágra szülve, a templomban bemutatva, és a kereszten haldokló Fiával együtt szenvedve ‒ engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével ‒ egyedülálló módon együttműködött az Üdvözítő művével és másokat messze fölülmúló, nagylelkű társa lett a lelkek természetfölötti életének helyreállításában!” (Vö. LG 61.) Ez a mi katolikus hitünk, amiként tanítja az Anyaszentegyház! Nincs emberi szó, amely Mária érdemeit méltón megközelítené és dícsőíthetné, hiszen az ő Igenje által nyilt meg előttünk az örök üdvösség lehetősége!
A bensőséges Mária-tisztelet tehát ‒ szintén a Zsinat szerint: „az üdvösség rendjében nem a dolog belső természetéből, hanem Isten tetszésből ered és Krisztus túláradó érdemeiből fakad. Tőle függ és minden hatékonyságát belőle meríti, előmozdítva a hívők Krisztussal való egyesülését.” (Vö. LG 60.)
A szentek tanítása szerint is a Mária-tisztelet, elősegíti a bensőséges hitéletet, Krisztus követését, ezért mintegy lélekzetvételként kellene sóhajtanunk az Ave Máriákat! Mi több, hirdetnünk kell a bensőséges Mária-tiszteletet, a lelkek mentésére!
A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr így szól Erzsébet asszonyhoz: „Kérd meg fiaimat, hogy küldjék a lelkeket Édesanyánkhoz, és egyetlen beszédet el ne mondjanak Édesanyám különös tiszteletének említése 
nélkül.” (I/41) ‒ idézet vége, bár legszívesebben megismételném!
A modernkedő lélekben persze felmerülhet a „miért” kérdése. Nos, erre Kanter Károly atya ‒ Budapest apostola ‒ adta meg a választ:
„a Mária-tisztelet gyengülése, az Eucharisztia iránti tisztelet lanyhulását eredményezi, amely az Egyház legyengüléséhez vezet”!
‒ Ugye szükségtelen bizonygatnom a több évszázadnyi folyamatos aknamunkát, amely mára már nyilt és látványos?
