2.3 § Máriának Isten iránti szeretetéről Villanovai Szent Tamás azt állítja, hogy ama csipkebokor, amelyet Mózes égni látott anélkül, hogy elégett volna, Mária előképe volt. Szent Bernát pedig megemlíti, hogy Szent János a Jelenések könyvé-ben Máriát a Napba öltözve látta: »És nagy jel tűnt fel az égen: Egy asszony, kinek öltözete a Nap«. (Jel 12,1) Mária ugyanis a szeretet által oly szorosan egybeforrt Istenével, ahogy gyarló teremtmény már nem képes Istennel bensőbben egyesülni. (Serm. in Sign. magn.)
Szent Bonaventura azt állítja, hogy Máriát sohasem kísértette meg a po-kol, mert amint a legyek elmenekülnek a nagy tűz elől, úgy Mária szeretettől lángoló szíve is elűzi az ördögöket, akik sohasem merészkedtek hozzá közeledni. (T. 2, serm. 51. a. 3.) Ugyanezt mondja Richárd is: »A Boldogságos Szűz a sötétség hatalmai előtt rettenetes, úgyhogy soha nem merészkedtek közeledni hozzá, hogy megkísértsék, mert a szeretet lángoló tüze elűzte őket«*. (Part. 2. c. 26. in Cant.) Mária kijelentette Szent Brigittának, hogy itt a földön nem volt más gondolata, más kívánsága, más öröme, csupán Isten. P. Suarez szerint a Szent Szűz, Isten folytonos szemlélete közt élt e földön és megszámlálhatatlanok voltak szeretetindulatai, melyeket magában ébresztett. (Tom. 2, in 3. p. d. 18. s. 4.) Mégis, a jámbor Bástisi Bernát kijelentése jobban tetszik nekem; ez ugyanis azt állítja, hogy Mária nem ismételte egymás után a szeretet-indulatait, hanem a különös kegyelem következtében, élete minden pillanatban állandó szeretet-indulatban szerette Istent. (P. 2. Serm. 4. de Nat. V.) E királyi sas folyton az igazság isteni Napjára irányította szemeit, úgyhogy Damiáni Szent Péter szerint külső foglalatosságai nem akadályozták Isten iránti szeretetében. (Serm. I. de Nat. Virg.) »Az illatáldozatok oltára ‒ mondja Szent Germán ‒ minden tekintetben előképe volt Máriának, mert azon sem aludt ki soha a láng, mely rajta éjjel-nappal égett«. (169. oldal)
__________________________
* "Ne csak ímmel-ámmal tegyétek azt, amit tesztek! Égjen, mint a csipkebokor, mely égett, de el nem égett. Ilyen áldozat kell Nekem, mely soha el nem ég, és szeretettől égő tüze Hozzám ér.” (Az Úr szavai, Szeretetláng Lelki Napló II/108-109)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.