A Hajnal Szép Sugara

FATIMA (Lúcia nővér): Jézus azért vette magára a kereszt súlyát, hogy letörölje a bűn foltjait. De ahhoz, hogy Krisztusnak ez a tette hasznos legyen számunkra, mindenkinek hittel, szeretettel kell saját keresztjét vinnie Krisztus után; Krisztussal egységben. Más szavakkal: szükség van az Istennek felajánlott és elfogadott áldozatra saját és testvéreink bűneiért. Az üzenet ebben az értelemben kérdezi mindannyiunktól:
«Föl akarjátok magatokat ajánlani a jó Istennek? El akartok viselni minden szenvedést, engesztelésül a bűnösök megtéréséért?» De a mi törékeny természetünk számára, amelyet a bűn meggyengít, az állandó, nagylelkű és dicséretre méltó áldozathozatal nem lehetséges Isten kegyelmének különleges segítsége nélkül, ami fenntart és erősít bennünket. A Szűzanya ezért válaszolt a szegény és alázatos gyermekeknek a kegyelem segítségének ígéretével: "Sokat kell tehát szenvednetek, de Isten kegyelme megerősít benneteket». (A fatimai üzenet felhívásai: 128)

SZERETETLÁNG Lelki Napló: Jézus: Azért izzadtam vért. Azért koronáztak tövissel. Önként feküdtem szent keresztem áldott fájára. A kínok kínját szenvedtem, és utána elrejtőztem jelentéktelen (külső alá), szerénységgel, hogy megközelíthető legyek számotokra, és hogy ne féljetek Tőlem. Mint fehér pólyába takart kisgyermek, úgy rejtőztem a Szentostyába. (I/73-74)
Ahová állítottalak, ott álljátok meg helyeteket szilárdan, önfeláldozóan! Én mindent kitaláltam, hogy csak értetek szenvedhessek, és ti, kényelmesek, semmi készséget sem mutattok, csak mentegetőzés az egész életetek. Vegyétek már fel azt a keresztet, melyet Én is magamhoz öleltem, és feszítsétek fel már magatokat, miként Én, mert nem lesz örök életetek! (II/110)
Légy te az Én kis napraforgóm, és fordítsd Felém olajos magvaidat, melyek az isteni Nap sugarában megérnek.” Egy másik alkalommal ezt kérdezte: „Akarod-e, hogy olajos magvaid mind duzzadtabbak legyenek? Ha igen, akkor fogadj el minden áldozatot, melyet felkínálok, mert olajos magvaid csakis így lehetnek hasznosak. És akarod-e, hogy olajos magvaidat kisajtoljam? Ha igen, ezt csakis a meghozott áldozatok árán érhetjük el. Ezek a szenvedések által kisajtolt olajcseppek a lelkek üres mécsesébe hullva Anyám Szeretetlángjától kigyúlnak, és ennek fényénél látni fogják a Hozzám vezető utat. Ez az olajcsepp, melyet szenvedéseid árán kisajtoltam, az Én érdemeimmel egyesítve ráhull még azokra a lelkekre is, akiknek nincsen mécsesük. Ők keresni fogják ennek okát, és megtalálják az üdvösségre vezető utat.” (II/23-24)

„Rendkívül sok égi segítséget kapunk a Rózsafüzér elmondásával. Eretnekségeket győztek le vele, erkölcsök újultak meg általa, járványokat űztek el vele és háborúknak vetettek véget. ... A Rózsafüzér fegyver az egyén és az Egyház kezében.” (Bosco Szent János)

FATIMA (Lúcia nővér): Az üdvösséghez, mindannyiunknak ki kell inni az áldozat és a vágyainkról való lemondás kelyhét, s nem szabad hagynunk, hogy rossz hajlamaink rossz útra térítsenek bennünket, le kell mondanunk túlzott kényelemszeretetünkről, sőt, ugyanakkor boldogan kell fogadnunk minden áldozatot, amelyet az élet kér tőlünk, legyen az anyagi, fizikai, erkölcsi, társadalmi vagy szellemi áldozat.
Az. önmegtagadás áldozata mindenkit elér, még azokat is, akiknek nem adatott meg az a boldogság, hogy a hit adományát birtokolhassák. Ők is találkoznak útjukon az áldozattal, mert az egész emberiséget megjelölte Krisztus megváltó keresztjének jele, még azokat is, akik nem ismerik ezt a jelet, vagy nem akarják előnyeit kihasználni. Mindannyiunknak vinni kell Krisztus keresztjének azt a darabját, amelyik nekünk jut a Megváltás művéből, mert a kereszt a bűn miatt súlyos, vagy inkább a bűn teszi súlyossá a keresztet. (A fatimai üzenet felhívásai: 127-128)

SZERETETLÁNG Lelki Napló: Áldozat! Imádság! Ez a ti eszközötök. A cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atya mennyei trónjához! Akkor az eredmény is bőséges lenne.” (II/106) Ne csak ímmel-ámmal tegyétek azt, amit tesztek! Égjen, mint a csipkebokor, mely égett, de el nem égett. Ilyen áldozat kell Nekem, mely soha el nem ég, és szeretettől égő tüze Hozzám ér.” (II/108-109)
Minden kis felkínálkozó cselekedetedre tedd rá a szeretet nyomatékát, a határozottság pecsétjét, hogy önfeláldozó szeretettel fogadod, s ezáltal megváltó munkám boldog részesévé tehesselek. Ez azt jelenti, hogy egyszer s mindenkorra az örök boldogság részesévé tettelek. Minden csepp kis szenvedés, melyet a tiszta áldozat és szeretet árán hozol meg, a Szentháromság gyönyörűségére szolgál, és Velük együtt is fogod élvezni. Jutalmad ez lesz, mely nem e világból való.” (II/107)
Ne engedjétek magatokon úrrá lenni a jóra való restséget! Ez minden bajnak a gyökere, mely lelketekbe férkőzik. (...) A sátán úgy eltorlaszolta lelketekben az isteni fény útját, hogy az be ne hatoljon, és ennek a fénynek éltető világossága nélkül a restség sötét nyomása alatt szenvedtek és kínlódtok. Jöjjetek Hozzám, kik a jóra való restséggel terheltek vagytok, Én leveszem vállatokról és megkönnyítlek benneteket! (I/89)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozta!

Légy te az első!

     1956. október 28-ára Pest néhány nagyobb útja négy nap alatt (!) jobban szét volt lőve, mint a második világháború négy hónapig tartó ostroma után. Számtalan holttest feküdt az utcákon, és elképesztó mennyiségű páncélos volt szinte a felsimerhetetlenségig szétroncsolva az utcákon. A szovjet csapatoknak nem csak technikai-, de emberveszteségei is óriásiak voltak, mely a feltételezések szerint elérhette a 800 főt! Ez sokkolta a szovjet katonai vezetést, és ezért 28-án már harmadszorra kértek tűzszünetet, jóllehet, minden hadüzenet nélkül pusztították édes Magyar Hazánk fővárosát!
Nagy Imréék az államvezetés nevében elfogadták a 3. tűzszüneti kérést és bejelentették a forradalom győzelmét. Ettől kezdve a Kossuth Rádióban nem volt már statáriumra, fegyverletételre felszólítás és fenyegetés. Így, Nagy Imre miniszterelnökségét a forradalmárok is elismerték. A rádió azt is közölte, hogy a szovjet fegyveres erők elhagyják a főváros területét, de azért még voltak lövöldözések. Hamarosan megkezdődtek a tárgyalások a szovjet csapatok teljes kivonulásáról az országból. Népünk felszabadultnak érezte magát és a város, valamint a munka helyreállításába kezdtek. Ez vasárnap volt.

A Szentlélek sugallatára hívunk mindenkit ebben az esztendőben is az engesztelő ima-hadjáratra a lelkek és hazánk megmentéséért!

Kapcsolódjatok be minél többen, mindenki ott, ahol tud!

Alapszándék:

Kérjük nagy alázattal, hogy Jézus Krisztus drága Szent Vérével, a Szűzanya Szent Palástjával és a Szent Angyalok lángpallossal védjék meg a Kárpát-medencét! Tartsák távol határainktól a járványokat, a természeti csapásokat és az idegenszívűeket, oltalmazzon minket az Antikrisztus előharcosainak támadásaitól!
Könyörögjünk édes Magyar Hazánkért és az egész emberiségért!

"Ha Isten velünk, ki ellenünk?" "Bátorság! Ne féljetek!" 

Sanctus, Sanctus, Sanctus

Dominus Deus Sabaoth.

Pleni sunt cæli et terra gloria tua.

Hosanna in excelsis.

Benedictus qui venit in nomine Domini.

Hosanna in excelsis.

Az engesztelő imaórákat 2020-ban is (az év hátralevő részében) az alábbi Mária-ünnepeken, az Irgalmasság Órájában tartjuk:

Április 26. (vasárnap) – 15-17 órakor – Mária, a jó tanács Anyja

Május 24. (vasárnap) – 15-17 órakor – Szűz Mária Keresztények Segítsége /Úti Boldogasszony/

Június 1. (Pünkösd hétfő) – 15-17 órakor – Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja

Július 2. (csütörtök) – 15-17 órakor – Sarlós Boldogasszony

Augusztus 15. (szombat) –15-17 órakor – Nagyboldogasszony

Szeptember 8. (kedd) – 15-17 órakor – Kisboldogasszony

Október 8. (csütörtök) – 15-17 órakor – Magyarok Nagyasszonya

November 21. (szombat) – 15-17 órakor – Szűz Mária bemutatása

December 8. (kedd) – 12-15 órakor – Szeplőtelen Fogantatás

A részvétel módja, a szándékok részletezése és az ajánlott imák:

Imádkozzuk otthon, összekapcsolódva az összes imádkozóval, a Szent Angyalokkal, a Szentekkel és a Szűzanyával.

Az Engesztelő rózsafüzért minden egyes emberért, a világ vezetőiért, a papokért, az Egyházért!   http:// oratio.hu/r-olvaso08.php 

Az Irgalmasság rózsafüzérét Magyarország békéjéért, a járvány megállításáért és minden magyar ember megtéréséért.    http:// oratio.hu/r-atya4.php 

A Szeretetláng rózsafüzért, hogy a Szent Anna réten minél előbb felépüljön az Engesztelő Kápolna a Világ Győzelmes Királynője tiszteletére.   http:// oratio.hu/r-maria06.php

A Fájdalmas rózsafüzért Európa és a világ békéjéért, miniszterelnökünkért, a kormányért. Az idegenszívűek hatalmának megtöréséért.    http:// oratio.hu/r-alap2.php 

Hittel, reménnyel és szeretettel Hozzád fordulunk Szép Szűz Mária, az Angyalok és a Világ Győzedelmes Királynője.

Kérünk, terítsd ránk palástodat, védelmezz meg minket minden látható és láthatatlan ellenséges támadástól, hogy nemzetünk, a Te jogos és örökös tulajdonod fennmaradhasson!

A ránk váró nehéz időkben az a remény éltet, hogy szentjeinkkel és Szent Angyalaiddal védelmezel minket. Ámen

Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején.

Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz.

Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak.

Ámen

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: "Parancsoljon neki az Isten!" 

Te, pedig mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!

Ámen

Lehetőségeitek szerint, küldjétek tovább! Visszajelzéseket erre az e-mail címre küldhettek: erdeinem@gmail.com

     1956. október 27-én Tiszakécskén mintegy 200 fős tüntetés kezdődött, mely a tanácsházánál akarta kifejezni elégedetlenségét, céljait, követeléseit. A tömegben volt Kerekes Gábor tanácselnök-helyettes, Orosz Zoltán tanácselnök pedig beszédet mondott, jogosnak minősítve a nép követeléseit.
     Azon a szombat délelőttön Gémes Mihály plébános Kállai Árpád és Kállai Etelka ezüst menyegzőjét áldotta meg. Az ezüst menyegző résztvevői kiléptek a templomból, a Himnuszt eléneklő, a tanácselnök beszédét hallgató tömeghez csatlakoztak. Pár perc múlva Kállai Etelka már nem élt.
     A kecskeméti 3. hadtest öt elemit végzett, moszkovita parancsnoka Gyurkó tábornok a pártbizottság kérésére, két MIG 15-ös vadászgépnek adott felszállási parancsot kapott a kecskeméti repülőtéren. Tiszakécske fölé érkezve riasztólövés helyett az egyik gép a 23-as és a 37-es gépágyúból tüzet nyitott a tüntetőkre. Éppen Matuz Dezső földműves a Nemzeti Dalt szavalta, mikor tűzcsapás történt.
A tragikus végeredmény 17 halott és 110 sebesült volt.
     A kegyetlen támadás sebesültjein azonnal megpróbáltak segíteni dr. Bedő István, dr. Hanusz Béla, dr. Kiss Ferenc és dr. Balla Sándor körzeti orvosok, a mentésbe bekapcsolódtak Gémes Mihály plébános dr. Tóth Szilveszter állatorvos és vöröskeresztes felesége.
Az indulatok Fehér József párttitkár ellen fordultak, a lincselést Gémes Mihály plébános akadályozta meg.
     A két támadást végrehajtó MIG-15-ös elhagyta Tiszakécske légterét. Az egyik gép, melyet Istenes Elemér főhadnagy vezetett, mélyrepülése után a gép stabilitását vesztette és a földbe fúródott, a pilóta életét vesztette. A másik, a tűzcsapást végrehajtó gép pilótáját Takács főhadnagyot súlyos lelkiismeretfurdalás gyötörte és alkoholizálva itt-ott beszélni kezdett. Pár év múlva "vadászbaleset" áldozata lett.
A halottakat Tóth Dezső ácsmester vitte ki a temetőbe, és két napon belül Gémes Mihály plébános eltemette.

A tisztelet és kegyelet alapján ismertetjük az elhunytak neveit:

1. Csonka László 17 éves
2. Szabó Péter 36 éves
3. Szóráth György 37 éves
4. Mohácsi István 47 éves
5. Kállai Etelka 56 éves
6. Mihályi Gizella 30 éves
7. Bognár József 28 éves
8. Szitár János 27 éves
9. Lovas József 35 éves
10. Hercikova Győzőné 62 éves
11. Sánta István 21 éves
12. Parádi Pál 33 éves
13. Parádi János 29 éves
14. Fazekas Imre 20 éves
15. Gyapjas Ferenc 26 éves
A későbbi vizsgálat alapján még további hárman vesztették itt életüket:
Rédai Bertalan, Czakó Ferencné és Utasi Ilona.

(Forrás: http://mek.oszk.hu/09500/09500/html/ Bagó Imre szemtanú visszaemlékezései nyomán a szerkesztő)

 A vértanúk emléke szívünkben él!

Imádkozzunk lelki üdvükért s azért,  hogy a Mennyből segítsék Édes Magyar Hazánkat!

LUCIA NŐVÉR: A Szűzanya egy nagy lángtengert mutatott nekünk, amely úgy látszott, mintha a föld mélyén lenne. A lángtengerbe merülve láttuk az ördögöket és a kárhozott lelkeket, mintha átlátszó, feketén vagy barnán izzó emberi alakok lettek volna. Ide-oda kavarogtak a tűzben, kiemelkedtek a lángokból, amelyek bensejükből füstfelhővel együtt törtek elő. Mint nagy tűznél a sziporkák, súly nélkül estek minden irányba. Közben fájdalmukban és kétségbeesésükben ordítottak. A rémülettől reszkettünk és megdermedtünk. Az ördögök úgy néztek ki, mint utálatos, ismeretlen állatok, ijesztő és szörnyű formájuk volt, de azok is átlátszók és feketék voltak.

ERZSÉBET ASSZONY: Előttem rettentő füst kezdett gomolyogni, melyben felismerhetetlen alakok jajveszékelve tolongtak, tanakodtak, rettegtek, és a gomolygó füst között hatalmas alak jelent meg, kit a szürkésen gomolygó füst miatt nem láttam, hogy nézett ki, csak éreztem, hogy a sátán volt. Észbontó üvöltéssel segélykiáltást hallatott. Nem tudja, mitévő legyen, ellenállása inog, minden eszköz csődöt mond, és minden kísérletezés hiábavaló. Ez csak néhány percig tartott. Utána Isten kegyelme azt a tudatot erősítette meg bennem, hogy a Szent Szűz Szeretetlángjának ki kell gyúlnia, mert ez fogja a pokol erőit megingatni. Ez a látvány annyira kimerített, alig tudtam szabadulni még utána is hatásától. (II/75) 

 (A fatimai idézetek a "Fatimáról beszél Lucia nővér" c. könyv 2006-os IV. kiadásából valók, a továbbiakban LN jelöléssel. A Szeretetláng üzeneteket a Lelki Napló Szent István Társulatnál, 2010-ben megjelent kritikai kiadásából idézzük, jelölése római/arab számmal!)

Lúcia nővér: ...ebben a hónapban elvesztettem lelkesedésemet az áldozatok és önmegtagadások iránt. Már arra gondoltam, hogy mégis azt mondom, hazugság volt az egész. Ezzel mindennek vége lesz. Jácinta és Ferenc azonban azt mondták:

Erzsébet asszony: Eddig minden gondolatomban és cselekedetemben az vezetett, hogy minden áldozatot meghozok a szent ügyért. De hogy valóban így van-e, hogy az ügy nem tőlem való-e, ezt senki nem tudja, én magam sem vagyok biztos felőle. Hogy nem az ördögtől van, (bár) ezt már a püspök atya is megmondta, és M. és B. atya is. (...) Uram, bocsásd meg vétkeimet, nem bírom áltatni magam tovább! Végképp meg akarok nyugodni. Látom, teljesen értelmetlen az, amit tettem, és nem tudom miért, azóta csak szenvedek. Hisz a bűnből eredő szenvedés nem lehet érdemszerző. Szabadulni, szabadulni, ez az egyetlen imádságom az ég felé. (III/209)

     »A harc a jó és rossz között megmaradt a világban, mint az áteredő bűn öröksége. S az ősi csábító nem szűnt meg az emberiséget hamis ígéretekkel félrevezetni. A századok folyamán egyik fölfordulás követte a másikat egészen a jelenkor forradalmáig, amely már majdnem az egész világon dühöng, vagy legalább is komolyan kísért s célkitűzésében és erőszakosságában veszedelmesebb minden eddigi egyházüldözésnél. Egész nemzeteket fenyeget a veszély, hogy rosszabb barbárságba süllyednek, mint amilyenben az emberiség nagyobb része a Megváltó előtt volt. A fenyegető rém – mint úgyis tudjátok Tisztelendő Testvéreim – a bolsevista és istentelen kommunizmus, amelynek célja a társadalmi rend fölforgatása és a keresztény művelődés alappilléreinek ledöntése.« (Részlet XI. Pius: Divini Redemptoris enciklikájából 1937. március 19.)

szinkretista - összekevert

A csütörtöki és pénteki engesztelés

     A Szűzanya szavai: „Tudod-e, hogy ezt a két napot, a csütörtököt és pénteket mily nagy kegyelmi napoknak kell tekintenetek? Akik ezeken a napokon engesztelik Szent Fiamat, nagy kegyelmekben részesülnek, mert az engesztelő órák idején a sátán hatalma oly arányban gyengül, amilyen arányban az engesztelők könyörögnek a bűnösökért”. (I/116)

„Minden csütörtökön és pénteken kenyéren és vízen böjtölj, és ezt ajánld fel a tizenkét papi lélekért. Mind a két napon négy-négy órát tölts el szent színem előtt, és különösen engesztelj az Engem ért sok bántalomért. A pénteki napon tizenkét órától három óráig imádd szent Testemet és szent Véremet, mely kiontatott az egész világ bűneiért. A pénteki böjtöt úgy tartsd meg, hogy szent Testem keresztről való levétele idejéig – ez egy különös kegyelmekkel járó áldozatvállalás. Tedd meg ezt, leánykám /és úgy esdekelt felém/! Vállald ezt magadra tizenkét héten át, azért a tizenkét papi lélekért, akik legalkalmasabbak lesznek terveim keresztülvitelére. A tizenkét papi lélek, akiket különös kegyelmeimmel akarok méltóvá tenni. /És újra kért: Tedd meg, leánykám!/ (I/123-124)

SZENT MÓR (1000 körül,  † Pécs, 1070 körül) 
     Az első magyar származású bencés szerzetes 1000 körül született, és kb. hetven évet élt. A rendbe belépve kapta a Maurus, Mór nevet. Szent Imre legendája említi, hogy iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, Pannonhalmán. Kora legjobb képzését kapta meg.  
     1030 körül a Szent Hegy bencés kolostorának apátja volt, s ebben az időben itt  találkozott Szent Istvánnal és fiával, Imrével, amikor felkeresték a szerzeteseket.
A Szent Imre legenda szövege így tudósít erről:
„A király, ismerve fiának kitűnő érdemességét és a fogadtatás tisztségét, amely őt illette volna meg, fiának engedte át. Amikor ugyanis a nevezett szerzetesek körmenetben jöttek a király üdvözlésére, ez tiszteletből fiát bocsátotta előre üdvözlésük fogadására. A kis Imre pedig betelve Szentlélekkel, mintegy isteni kegyelem megnyilatkozásából, mindannyiuknak érdemeit ismerte, és ezek szerint több-kevesebb csókot adott nekik. Egyeseket csak egyszer, másokat háromszor, ismét másokat ötször, utoljára pedig egyet hétszer csókolt meg. Szent István király a többiek előtt némán szemlélte a dolgot. Amikor azonban a misének vége lett, kíváncsian tudakolta fiától, miért adott az egyiknek több, a másiknak kevesebb csókot. Szent Imre herceg erre mindegyik érdemeit elszámolta atyja előtt.  Például, hogy ez vagy az ennyi ideig élt a szent önmegtartóztatás erényében. Ebből a szempontból csókolta meg ő az egyiket többször, a másikat kevesebbszer. Akit hétszer csókolt meg, egész életében szűzi életet élt." 
                                                                           
   A hét csókot tehát Mór szerzetes kapta, és hogy mennyire osztatlan szívvel szolgálta ő Istent, kitűnik a legenda másik jelenetéből is. Szent István néhány nappal azután, hogy a Szent Hegyről eltávozott, két kísérőt véve maga mellé visszatért, s a testvérek virrasztását és imádságait titokban kikémlelte.
     „A hajnali zsolozsma után a szerzetesek visszatérhettek fekhelyükre, azok azonban, akiket Imre csókjaival kitüntetett, továbbra is a templomban maradtak. Buzgóságuk a virrasztás kihasználására ösztönözte őket, és oltártól oltárhoz menve zsoltárokat énekeltek, dicsérték Istent. A király először félrevonulva figyelte az imádkozókat, majd fölfedte jelenlétét. A barátok üdvözölték, köszöntötték, és evvel eleget tettek az illem szabályainak, de megszegték a hallgatást. Mór itt is kivétel maradt: megtartotta a rend szabályát, jóllehet a király fenyegetéssel is próbálta eltántorítani. Később a káptalanteremben gyűltek össze a barátok a király jelenlétében. A nyilvános bűnvallomáskor István azzal tette próbára Mór alázatosságát, hogy igen sok dolgot vetett a szemére, ami a szerzetesi élettel ellenkezik. Mór mindezt hang nélkül, Istenbe vetett bizalommal tűrte. Végül is Szent István a dolgokat rendben elbeszélvén, Mórt dicséretekkel felemelte, és hogy a püspöki hely általa ékesíttessék, kevéssel annak utána a pécsi püspökségre felmagasztalta.”
A történet naiv kedvességén átüt a tiszta léleknek az a finom érzéke, amelyet Szent Jeromos mondott ki oly tömören János evangéliumával (21,7) kapcsolatban: ,,Solus virgo virginem agnoscit: Csak a szűz ismeri fel a szüzet.''
     Mór 1036-ban foglalta el püspöki székét, a pécsi egyházmegye második püspöke lett. Templomokat építtet, kolostorokat alapítva szerzeteseket telepített le. Gyalogosan, szekéren járta egyházmegyéje településeit, amelynek területe a mai pécsi egyházmegyének háromszorosa volt.  
     Az 1046-ban kitört pogánylázadást csak három püspök élte túl. I. Andrást Fehérvárott királlyá koronázó három főpapnak ő az egyike. Kézjegye tanúként rajta van az 1055-ben keltezett tihanyi apátsági alapítólevélen, mellyel András újabb bencés apátságot hívott életre.
     Első magyar íróként – természetesen latinul – írta meg a legendát a Zobor-hegyi két szent remete (Zoerárd-András és Benedek) életéről. Az írásból kicseng a magát végsőkig megtagadó, önfeláldozó, aszketikus életforma tisztelete, csodálata.
     Mór 1070-ig, haláláig volt Pécs püspöke.
     Bár Mór püspök tisztelete hamarosan elterjedt, nyilvános kultuszát csak IX. Piusz 1848. augusztus 4-i döntése erősítette meg Scitovszky János, Pécs akkori püspökének kérésére. Periratában kifejtette, hogy képét nemegyszer festették meg ’szent’ felirattal, és vannak 1449-ből való misekönyvek, amelyek Mór dicséretét zengik. A martirológiumokban is szerepel Mór neve, ezek szentként említik. XI. Piusz pápa 1925-ben a pécsi egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította, ünnepe október 25-re került.  Az Árpád-házi szenteken kívül Szent Mór az első magyar, akit az oltárra emeltek között tisztelhetünk.
     A Pannonhalmi Főapátság területén szobor őrzi emlékét; az apátságtól nem messze egy kilátó viseli a nevét. Pécsett utca, a székesegyházban kápolna viseli nevét.
(Katona István püspök: Szentek, szent életű emberek, és a Magyar Kurír felhasználásával)

Minden erővel védjétek meg Szeretetlángomat! (III/130)

      Mint írtam, nem az első másító eset! A gonosz lelkeket a Szeretetláng fohász irritálja a legjobban, melyről a Szűzanya mondta: "Ezt az imát reggel és este is, és napközben is végezzétek, mert ez közelebb visz benneteket Szent Fiam által az Örök Atyához, és szívetek megtelik kegyelemmel. A kegyelemmel teljes lángot, melyet Szívemből adtam nektek, szívről-szívre járva gyújtsátok meg az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, és a Sátánt megvakítja" (I/39). A Mozgalom Alapszabályának "Küldetésük" c. fejezete világosan kimondja: "9.2) Megvédeni és közkinccsé tenni a Mozgalom lelki és apostoli örökségét, mely a Szeretetláng Lelki Naplóban foglaltatik". A pontosság kedvéért Erzsébet asszony Naplójáról van szó!

Ennek ellenére, már eddig is számtalanszor fel-felbukkant egy módosított fohász, miszerint "áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását ránk és az egész emberiségre"! (Vagy: "az egész emberiségre és a tisztítótűzben szenvedő lelkekre"!) Mindkét esetben azonos a probléma: egyfelől hamisított szövegváltozat, másfelől az emberiség mi (is) vagyunk! Nem szükséges külön magunkra és külön a "többiekre" kérnünk a kegyelmet!
Ha így lenne – ahogy azt az 'inspirált' látnok véli –, akkor a Szűzanya azon ígéretét kérve, hogy "Szeretetláng megvakítsa a sátánt!" (vö III/203), így helytelenül így is mondhatnánk a fohászt: "áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását a sátán megvakítására"! De nem így van, hanem: AZ EGÉSZ EMBERISÉGRE (!) és ez az a fohász, mely megvakítja a sátánt! A Szeretetláng Mozgalom Alapszabálya világosan meghatározza, hogy miként és milyen feltétel mellett imádkozzuk az Üdvözlégyet, mely a "Társulás sajátos céljai" fejezetben így áll: „magán áhítatként” Szűz Mária kérését az Üdvözlégy Mária imádkozására vonatkozóan: „Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja imádkozzál érettünk bűnösökért, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre most és halálunk óráján. Amen.” Hangsúlyos, hogy közös imában csak ott ahol ezt az Egyház, illetve a helyi plébános jóváhagyja!
     Érdekes, hogy egy alkalommal a kápolna-béli helyesbítésem nem tetszett egy atyának, aki enyhe mosollyal hozzá tette: "a megdicsőült lelkekért nem kell imádkoznunk!" Mi tagadás így igaz: nem értük, de hozzájuk! Bizony kérnünk kell őket, mert ily módon működik a Szűzanya Szívének többletkegyelme a Szeretetláng (na meg a "Szenteknek egyessége" is)! Maga a Lelki Napló is ezt írja: "Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37) A Magyar Szentek ujjongó örömmel esdekelnek, hogy Szeretetlángom mielőbb kigyúljon országunk felett. (II/20-21) Az összes magyar szentek között a kis Imre imája a legmeghatóbb, az ő könyörgése az ifjúságért". (II/21) – Ők ugyebár, már üdvözült lelkek és nem értük, de hozzájuk imádkozhatunk!

(folyt!)

Ne üljetek fel minden híresztelésnek, mindenféle látnoknak! "Hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta ment szerteszét a világba". (1Jn 4,1)

Minden erővel védjétek meg Szeretetlángom! (III/130)

     Sajnos, sem a Szeretetláng lelkiségének és mozgalmának az elismerése, sem pedig az egyházilag jóváhagyott  "A Szeretetláng Mozgalom Társulás Alapszabálya" nem képes kizárni azon ártó igyekezeteket, miszerint a Szeretetláng üzenete nem csak Erzsébet asszonyhoz kötődő kiváltság, hanem egy parttalan üzenetlánc. Akár ijesztőnek is tartható, hogy a Szeretetláng kinyilatkoztatott üzenete, idővel egyre bővülhet a számtalan látnok aktualizált toldalékával! De miként is áll ez az Alapszabályban: A Társulás lelkisége az Isten Szaván, az Anyaszentegyház tanításán és a Szeretetláng Lelki Napló üzenetein nyugszik (IV. Alapításból fakadó Szabályok) Tehát Szeretetláng Mozgalom és Lelkiség, nem a folytatólagos "üzeneteken" alapszik, hanem kizárólagosan az Erzsébet asszony által leírt lelki Napló tartalmán! Mindazok, akik az Alapszabály ezen (vagy bármely pontját) nem fogadják el, azok szembehelyezkednek az egyházi jóváhagyás iránymutatásával, és a Szűzanya szándékával!
     A bomlasztó és káros tevékenység, több vonalon is megnyilvánul! Egyfelől, az említett "lánc-reveláció", másfelől a Szeretetláng üzenetének, valamely más – jóvá nem hagyott – friss üzenetekkel való összemosása, mintha ez-az igazolná a Szűzanya ügyét (azonos szintre húzva le a Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony személyében kiváltságolt Szeretetlángot). Szent Péter levele már figyelmeztet erre: "A tudatlanok és állhatatlanok meghamisítják, mint ahogy a többi Írásokat is, a saját vesztükre" (2Pt 3,16) hozzá tehetjük, a Szeretetláng üzenetét is! Harmadrészt, valamiféle "jobbító" szándékú szövegmódosításokban nyilvánul meg, melyek egy-egy szavas betoldásaival (lényegében szövegrontással) igyekszenek zavart kelteni, a Szeretetláng hitelét kérdőjelessé tenni! Holott az Általános Szabályok IV. fejezete 13/9 pontja világosan kiköti: ne engedjék meg, hogy a mi lelkiségünkbe idegen elemek keveredjenek, vagy olyanok, amelyek nincsenek jóváhagyva, vagy kifogásolva vannak az Egyházi Hatóság által.

Én, mint Erzsébet asszony melletti "Szűzanya titkára", kötelességemnek érzem a hamisságok és ferdeségek mindenkori helyretételét!
     A bíboros úr jóvoltából a Szeretetláng Mozgalom megkapta a Bp. Székely Bertalan utca 25 szám alatti Szent Család Kápolnát. A bérház-udvari épület épp 90 éves, és azt megelőzően istálló volt. Megható párhuzam tehát Mária Szíve Szeretetlángjának szálláskeresésével. Az épületet a Szeretetláng közösség adományokból Tolvajné Irénke hihetetlen áldozatossággal és fáradatlan munkálkodással sikeresen felújította. A Mozgalom, 2012. november 19-én hálaadó imanapot és szentmisét tartott az akkor még félkész kápolnában. A hívek tiszteletreméltó buzgósággal imádkozták a rózsafüzért, ám a Szeretetláng fohászt az Üdvözlégyekben, kissé megtoldva mondták: "áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre és a tisztítótűzben szenvedő lelkekre". A végén a mikrofonhoz léptem és felhívtam a figyelmet arra, hogy a jóváhagyott Lelki Napló Szűzanya általi szavaival kell mondanunk a fohászt, mely így hangzik: "áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!" (IV/36) Ennyi és nem több! Ez a Szeretetláng kegyelmi hatását kérés "kulcsmondata", mégpedig úgy, ahogyan azt égi Anyánk kérte és Erzsébet asszonnyal leíratta! Hangsúlyoztam, hogy az "egész emberiség" alatt, a Küzdő-, a tisztítótűzben Szenvedő- és a Megdicsőült Egyházat kell értenünk, tehát külön nem kell mondanunk a szenvedő lelkeket! Ekkor néhány asszony halkan megjegyezte, hogy novemberben a tisztítótűzben szenvedőkért mondjuk a rózsafüzért. Nos, erre már nem válaszoltam, hiszen mindig (egész évben) ezért mondjuk a szentolvasót! A Szeretetláng kegyelmi hatásának "mechanizmusa" a következő: a mi általunk kiszabadított szenvedő lelkek visszasegítenek az Istenanya lélekmentő-, illetve az Úr Jézus megváltó munkájának (III/164) sikerében. A legszomorúbb az, hogy ezt a kiegészítést egy látnok "kapta" és mint már említettem, teljesen fölöslegesen! De lássuk, hogyan is kéri égi Anyánk a Lelki Napló szövege szerint? "Ha bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok és három Üdvözlégyet tiszteletemre elimádkoztok, minden alkalommal egy lélek szabadul ki a tisztítótűzből, a halottak hónapjában pedig egy-egy Üdvözlégy elimádkozása által a lelkek tömegesen szabadulnak ki a tisztítótűzből. A szenvedő lelkeknek is érezniük kell anyai Szívem Szeretetlángjának kegyelmi kiáradását.” (II/15-16) És milyen Üdvözlégyet kért a Szűzanya? Az Általa pontosan megadott fohásszal mondott Üdvözlégyet és rózsafüzért, melyhez a kegyelmi kiáradás ígérete fűződik!

      Dr Kovács Zoltán mariológus, aki teológiai szakvéleményében a következőket írja: "Krisztus Szent Sebei által árad ki a Szeretetláng (vö. I/39), mely megvakítja az ördögöt, s ezáltal szabadul meg sok lélek a kárhozattól. Mária ebben a folyamatban a lelkekért küzd. A sátán megvakítása a lelkek felszabadulását is eredményezi". (Szeretetláng Lelki Napló, Szent István Társulat Bp. 2010, 407 oldal) (folyt!)

Ne üljetek fel minden híresztelésnek, mindenféle látnoknak! "Hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta ment szerteszét a világba". (1Jn 4,1) 

Alább lásd a teljesen felújított Szeretetláng Kápolnát, melynek teljes szervezése Tolvaj Endréné Irénkét dícséri, és azokat a bőkezű híveket, aki a munkálatok finanszírozását fedezték, ill. tevőleges részt vettek! A Kápolna beszentelését Dr. Erdő Péter bíboros-érsek végezte.

12. Tiszteletreméltó testvérek! Felhívásaink és a visszajelzések nyomán nyilvánvaló az Önök figyelemreméltó és odaadó tisztelete Isten Szent Anyja iránt, azzal az elkötelezett szeretettel, melyet éreznek a keresztények nyája iránt, ez kitűnik munkátokból, mely természetesen kiváló eredmény. Szívünk telve van a rózsafüzér csodálatos gyümölcseivel, amelyeket máris váratlan bőségben élvezünk. Következetes hűséggel tevékenykedjünk, különösen a rózsafüzér ezen hónapjában.

Már augusztusban különös bensőségességgel ünnepeltük Királynőnket, felajánlva neki magunkat ‒ mint odaadó gyermekeit ‒, és az Ő misztikus koronáját a Szent Rózsafüzért, mely által elnyert kiváltságok és kegyelmek, már akkor megerősítést nyertek és igazolódtak. [Vö. ep. Encycl. Supremi Apostolatus officio (1893. szeptember 1.); ep. Encycl. Superiore anno (1884. augusztus 30.); az S. R. C. Inter plurimos rendelet (1885. augusztus 20.); ep. Encycl. Quamquam csapok (1889. augusztus 15.)]

13. Milyen lélekemelő gondolat, hogy a városokban és falvakban, a szárazföldön és a tengeren ‒ ahová a katolikus tanítás csak eljutott ‒, a nap minden órájában százezrek tekintenek Máriára rózsafüzérrel kezükben. Minden bensőséges hitű ember, Máriával Jézusért törekszik megszerezni azt a kegyelmet, hogy az istenkereső, vagy tévelygő emberek megtalálják a krisztusi tanítást, mely alapját képezheti a békének és biztonságnak, valamint az igaz boldogság forrásának. Esedezve kérjük tehát a Szűzanyát, hogy az Anyaszentegyház mindenhol elnyerje szabadságát, hogy mindenki számára hirdethesse az Örömhírt.

14. És veletek, tiszteletre méltó testvérek, együtt könyörögjünk a Szent Rózsafüzér Királynőjének közbenjárásáért, hogy a Mindenható Isten minden szolgájának adjon mennyei ajándékokat, erőt és segítséget a pásztori hivatal feladatának elvégzéséhez. 

Kelt Rómában, Szent Péternél, 1891. szeptember 22. napján, a pápai hivatalunk tizennegyedik évében.

XIII. Leo

Hogyan alakítsunk imaközösséget?

Az imaközösségek ill. vezetőinek kötelességei a Mozgalom 2009-ben jóváhagyott Alapszabálya szerint (kivonat):

25.3) Amikor megalapítanak egy cenákulumot a plébánián, ez vegye fel annak a nevét. Pl: "Magyarok Nagyasszonya Plébánia Szeretetláng imacsoportja". Ha az imaközösség magán imacsoport, akkor is ajánlott nevet adni, Pl: "Mária Szíve imaközösség"„ ha pedig családi Szeretetláng "kegyhelyként” alapított, akkor megnevezhető a család vezetéknevével is.

25.4) Legyen állandó kapcsolatban a Helyi, az Egyházmegyei vagy Országos Koordinátorral sajátos helyzetének megfelelően.

25.5) Példás legyen a pontosság az imacsoportban. Ebben a leghatározottabban meg van tiltva hozzáadni, elvenni vagy kiegészíteni eszmékkel, friss üzenetekkel, olyan imákkal vagy ima módokkal, amelyek a Társulásnak nem sajátjai.

     A szerk. hozzáfűzése: Az imacsoportok alapítását és működtetését, nem csak a fentiekben vázolt feltételek betartásával, hanem annak büszkeségével kell élniük, hogy egy nagy és egyre gyarapodó nemzetközi imaközösség tagjai lehetünk! Hála Égi Édesanyánknak, 2012. áprilisi adat szerint csak Magyarországon 245 bejegyzett Szeretetláng Imaközösség működik, ebből 68 Budapesten! Az indulásnál, ajánlott a Szűzanya kérését követni,  „egy órányi idő, amit engesztelésre fordíttok, kezdődjék lelki olvasmánnyal” (pl. egy-egy szakasz az Evangéliumból, a Szeretetláng Lelki Naplóból, a Tökéletes Mária-tiszteletből vagy a Fausztina Naplóból) és imádság a (következőkben) mellékelt imákból.

   A „hogyan engeszteljünk?” kérdésre a fatimai gyermekek életáldozata a legszebb példa. Ha e készség fel is merül a mai emberben, engesztelésének hatékony megvalósítása, önmagában már gyakran erőtlen marad, ha nem „Máriával egy szívvel-lélekkel” próbálja megvalósítani szándékát. A Szeplőtelen Szív által maga is áttüzesedik, erőt, sőt társakat kap a további engeszteléshez. Erőt, amely átjárja a szívet és az akaratot, erőt mely megtanít újra szeretni, készségessé téve a szívet a Jézusért és a Jézussal való lélekmentő munkára. A Szeretetláng az a kegyelmi adomány, eszköz, amely nem csak Jézussal és Máriával hoz létre 'szív-szeretet' egységet, de embertársainkkal is! Ez az egységteremtő erő, képes áthatni az egész társadalmat, végső soron a küzdő-, a szenvedő- és a megdicsőült Egyházat! E kölcsönhatás segít hozzá az „emberiség nagyságrendű” engesztelés megvalósításához! 

Célja: Jézus Szívének vigaszt-, Mária Szívének pedig azt az édesanyai örömöt nyújtani, hogy egyetlen gyermeke sem kárhozik el. A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő késztető Kegyelem. Azok fognak tehát engesztelni, akikben megfogant ez a szívbeli késztetés!

     Természetesen nem mindenki követheti és nem is szabad ugyanazt megtennie, amit a szentek, ámde mindenkinek tudatosan ellenőriznie kell az életvitelét, saját érzéseivel összeegyeztethetően! Következésképp mindenkinek a saját életét és az erkölcsét, saját maga által kell felügyelnie, helyesbítenie az isteni igazságosság félelmében. Mert azok, akik ebben az életben önfegyelmet gyakorolnak és önként szenvednek, az erény jutalma érvényesül. Sőt, Krisztus misztikus testében ‒ amely az Egyház ‒, minden tag egyesül, együtt szenved és virágzik, Szent Pál szerint: "Ne legyen meghasonlás a testben, hanem a tagok egymásért kölcsönösen szorgoskodjanak. Ha tehát az egyik tag szenved, vele együtt szenved valamennyi tag; vagy ha az egyik tag tiszteletben részesül, együtt örvendezik vele valamennyi tag. Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként tagjai." (1Kor 12,25-27). Ebben az együttérzésben Krisztus példáját kövessük, aki szeretetének teljességében magára vette bűneinket és feláldozta magát a mi üdvösségünkért, eltörölve a bűn végzetes hatalmát!

Összefoglalva: a szent bűnbánás gyakorlata annyira változatos és olyan széles, hogy megtehetjük Krisztussal, hogy mások helyett is bűnbánatot tartunk!

(folyt.)

 Mit és hogyan imádkozzunk?

   1) A templomi – esetlegesen szentségimádással egybekötött – közös imának a vezérfüzete, az „Engesztelő Imaóra”, melynek eredetijét még Dr. Kosztolányi István biblikus professzor, Szentírás-fordító állította össze, 1976-ban. Ebben le vannak írva a liturgikus teendők, az imák és az egyházi énekek.

   2) A Lelki Naplóban leírt módon a Szűzanya kérése szerint: „Leányom, azt kérem tőled, hogy csütörtökön vagy pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiamat. Az engesztelés módja (lehetőleg) a családokban történjen. Az egy órai idő, amit az engesztelésre fordítotok, legyen lelki olvasmánnyal kezdődő, áhítatos összeszedettséggel teljes ájtatosság, a szentolvasó vagy más módja az imádságnak. (…) Ötszöri keresztvetéssel kezdjétek meg (és) közben ajánljátok magatokat Szent Fiam Sebei által az Örök Atyának. Az engesztelő ájtatosságot így is fejezzétek be.” (vö I/38-39)

   3) Egyénileg vagy közösségben imádkozott rózsafüzérrel.

   Előzetes megjegyzés, hogy a Szeretetláng Lelkiség háromféle rózsafüzért ismer és imádkozik: Az egyik a „rendes” öttizedes szentolvasó, melynél az Üdvözlégyekbe fűzzük bele vagy a tizedek végén mondjuk a Szűzanya által kért könyörgést. A másik az un. „Szeretetláng imasor”, ahol a kis-szemekre ezt mondjuk: "Szűzanyánk, ments meg minket Szeplőtelen Szíved Szeretetlángja által"! A harmadik, amikor a Miatyánkok után tízszer mondjuk: "Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre"!

a). Tehát a Szeretetláng kiáradásáért felajánlott szentolvasóval, az Üdvözlégyekbe illesztve mondjuk a könyörgést, az alábbi módon (templomi közös ima esetén csak a plébános engedélyével!)  ...asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, (és) Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen. De opcióként, mondhatjuk a tizedek végén is (mint a fatimai imát), de ez esetben nem kell hozzátenni a "most és halálunk óráján"!

   A szentek és a pápák mindenkor lelkesen ajánlották a (Domonkos) Rózsafüzér imádkozását, mely számtalan hatékony búcsúval van ellátva!Égi Anyánk is minden jelenésében a rózsafüzér imádkozását kérte, így van ez a Szeretetláng üzenetében is! Szűzanya: „Kármelita kisleányom, imádkozd el a teljes rózsafüzért, és vegyél részt egy erre a szándékra felajánlott szentmisén. (II/193) Aki a böjtöt rendszeresen megtartja, annak elegendő este hat óráig megtartania! Egy öt-tizedes rózsafüzért imádkozzon el." (IV/27)

„A Boldogságos Szűz rózsafüzére olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje.” (vö ROSARIUM VIRGINIS MARIAE  II. János Pál apostoli levele /1/) 

A Szűzanya a neki oly kedves imádság kegyelmi hatását megsokszorozza azzal, ha kérése szerint az Üdvözlégyeket a Szeretetláng könyörgéssel mondjuk. Ezáltal tesszük hatékonnyá a Küzdő-, a Szenvedő- és a Megdicsőült egyház összefogását, miszerint a tisztítótűzből kiszabadított lelkek visszasegítenek földi küzdelmeinkben, és hatékonyan segítik az Istenanya emberiségmentő tervében. „Óhajtsd szíved egész erejével Szeretetlángom mielőbbi kigyúlását, mely a sátán megvakítására és félelmére indul.” (I/59)

b). Vagy az un. „Szeretetláng imafüzérrel” (ld a következő bejegyzésekben!), mely egy az Erzsébet asszonytól független "üzenetközlő" révén vált ismertté, először külföldön. Hatékonysága abban remélhető, hogy ebben is ötször hangzik el a Szeretetláng könyörgése!

c). Magyarországon kevéssé ismert, de a Dél-amerikai országokban elterjedt imaforma, hogy a Miatyánkok után 10x ismétlik: "Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre"!

   A Szűzanya kérése Erzsébet asszonyhoz: minden hozzám intézett imához, fohászhoz fűzzétek hozzá az egyetemes könyörgést: áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!  Mert ez az a fohász, mely megvakítja a sátánt! 

(A szerkesztő személyes, szóbeli feljegyzése Erzsébet asszonytól)

11. Most a kötelesség és a fiúi szeretet arra buzdít bennünket, hogy kérve-kérjük Istent, ne csak az ima lelkületével ajándékozzon meg bennünket, hanem a mélységes bűnbánat lelkületével is, mégpedig széles körben, az egyház összes fia számára. És miközben ezt a komoly kérést megfogalmazzuk, mindenkit arra buzdítunk, hogy mindkét említett erényt folyvást gyakorolják. Így az ima megerősíti a lelket a nemes törekvések iránt és közelebb viszi Istenhez, a bűnbánat pedig önmagunk urává tesz minket, különös tekintettel a testre, amely az eredeti bűn miatt a szellem keserű ellensége.

Nem kétséges, hogy ezek az erények tökéletesen kapcsolódnak egymáshoz, támogatják egymást és együtt hajlamosak ugyanazon cél elérésére: a mennyekre hivatott embert a földi dolgoktól elterelni, mellyel bensőségesebb kapcsolatba hoznak Istennel. Mert sajnos a szenvedélyek által izgatott és az öröm által táplált lélek érzéketlen a mennyei dolgok örömére, és az imája csupán gyenge és hideg hang, amely méltatlan arra, hogy Isten meghallja. Legyen példa előttünk a szentek bűnbánata, akiknek hatékony imái és könyörgései leginkább tetszettek Istennek, úgyhogy még csodákat is tettek. Ők fegyelmezetten irányították a lelküket, szívüket és az akaratukat. A legnagyobb örömmel és alázattal fogadták el Krisztus doktrínáit és az egyház tanításait. Egyedi vágyuk az volt, hogy előrehaladjanak az isteni ismeretekben, és cselekedeteiknek nem volt más célja, mint Isten dicsőségének növelése. Szigorúan elfojtották szenvedélyeiket, kemény vezeklésben részesítve testüket, és még a megengedett élvezetektől is tartózkodtak. Mindezek mellett ők is mondhatták volna Szent Pállal: „A mi hazánk a mennyekben van” (Fil 3,20). Nos, ezért voltak imáik annyira hatékonyak.

(folyt.)

    Az emberi szellem élesl a a mindenko ri viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez, de valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten, a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk.(!) És akkor világosan kiderül majd, hogy mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a legkedvezőbb meghallgatást. Következésképpen világosan kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy még az elferdült korszellem közepette is, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. (2Kor 7,1) Mások viszont, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon és épp a kísértések leküzdéséből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek bár, de az Egyház imáinak kegyelme által egyfajta belső unszolásra, lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek, s az irgalmas Isten szerető karjaiba vessék magukat.

Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne. Csak ezek után kérhetünk Istentől előnyöket életünkhöz, mindig köszönetet mondva ‒ attól függetlenül ‒, hogy vágyaik teljesültek vagy sem. Vagyis, imáinkat és könyörgéseinket hálatelt szívvel mondjuk az Úrnak, aki megszabadított minket a haláltól, az Ő legszentebb példája szerint, nagy sírásokkal és könnyekkel. (Zsid 5,7)

(folyt.)

10. Bár vannak olyanok, akik őszintén egyetértenek azzal amit mondottunk, mégis mivel a reményeik ‒ különösen az egyház békéje és nyugalma tekintetében ‒ még nem teljesültek, vagy mert a bajok látszólag fokozódnak, ima-szorgalmuk és lelkesedésük csökkent. Az ilyenek tartsanak önvizsgálatot és azon munkálkodjanak, hogy az Istenhez intézett imáik megfelelő szellemben, Urunk Jézus Krisztus parancsa szerint hangozzanak. Az elcsüggedők lássák be, hogy mennyire méltánytalan, ha a Mindenható Isten segítségnyújtásának idejét és módját maguk akarják meghatározni, mivel Ő semmivel sem tartozik nekünk, és amikor meghallgatja a mi esdő koronánkat, Ő a saját végtelenségét koronázza meg (Szent Ágoston. Epi 194, al. 106, Sixtum, cv, n. 19.).

Amikor a látszat szerint, Isten a legkevésbé sem teljesíti kívánságainkat, Ő jó apaként jár el gyermekeivel, a későbbi előnyökért. Az imákat illetően, amelyekhez azért csatlakozunk, hogy az Egyháznak irgalmat esdjünk ki, ezeknek a könyörgéseknek kegyelme és hatalmas súlya, nem a mi imáink által, hanem Krisztus, a mi Urunk imádságai és érdemei által van, aki szereti egyházát és felajánlotta magát neki, hogy megszentelje, és őt dicsőítsék benne. Ő a szuverén feje, a szent és ártatlan, akinek imáira és könyörgésére mindig isteni bizonyossággal támaszkodhatunk. Ám ami az egyház külső és időbeli állapotát érinti, nyilvánvaló, hogy meg kell küzdenie a rosszindulatú és hatalmas ‒ bár időleges ‒ Ellenféllel.

Az egyetemes imádság gyengülése okán, Krisztus egyháza túl gyakran szenvedi el jogai eltörlését, szabadságának csökkentését és elnyomatását. De ezek ellenére az Egyház, e konfliktusok közepette is mindig kiemelkedik nagysága, és növekszik dicsősége. Az emberi okfejtés nem is értheti meg teljesen, miért igyekszik a domináns gonoszság ártani annak az egyháznak, mely az üldöztetéseiből és szenvedéseiből mindig diadalmasan megerősödve és dicsőségesen támad föl? Az Egyház ugyanakkor továbbra is kitartó az erényben, mert kihez is mehetnének az emberek, hogy elnyerhessék az üdvösséget. És mivel ez a küldetése, imáinak nagy hatalommal kell bírniuk, kiesdve Isten irgalmasságát, az emberek iránti céljainak megvalósításához. Így amikor az emberek imádkoznak az egyházzal és az egyházon keresztül, akkor végül megszerzik azt, amit a Mindenható Isten az egész örökkévalóságtól kezdve tervez, hogy az emberiségnek ajándékozzon.

(folyt.)

Minden család a Szeretetláng kegyhelye legyen!

     Jézus: „Juttasd el kérésemet a Szentatyához, aki által kiosztani kívánom a nagy kegyelmekkel járó áldásomat, melyet azokra a szülőkre adok, akik a teremtés e nagy munkájában isteni tetszésemet és akaratomat elfogadják.(Rájuk) minden alkalommal különös áldást adjanak. Ez az áldás egyedülálló, s csak a szülők részére adható meg. Minden gyermek születésénél rendkívüli nagy kegyelmeimet árasztom a családokra.” (III/155)
     Te és minden családanya, kik az Én Szívem szerint cselekedtek, munkátok értéke nem kisebb még a legnagyobb papi méltóságra emelt személyek tevékenységénél sem. Értsétek meg ti édesanyák, azt a fenséges hivatást, melyet rátok bíztam. Ti vagytok hívatva benépesíteni az Én Országomat és betölteni a bukott angyalok helyét. Szívetekből, öletekből indul el Anyaszentegyházam minden lépése! Országom úgy növekszik, ahogy ti édesanyák munkálkodtok a teremtett lelkek között. Nektek van a legnagyobb és (...) a legfelelősségteljesebb munkátok. Legyetek (...) tudatában, hogy a ti kezetekbe adtam annak munkáját, hogy a lelkek sokaságát üdvösségre vezessétek.” (III/155)
     „Add át az illetékeseknek. Azok a családok, akik a csütörtök vagy a pénteki napon a családjukban az engesztelő imádási órát megtartják, ha a családjukban meghal valaki, egyetlen szigorú böjti nap után a család halottja kiszabadul a tisztítóhelyről.” (III/121)

9. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk Isten azon rendkívüli kegyelmeit, melyeket a rózsafüzér-imában kínál. Közismert, hogyha valamely nemzetben az idők folyamán a vallási lelkesedés csökkent bár, de az országos vagy a nemzetközi események veszélyes irányt vettek és a szervezett rózsafüzérezéshez fordultak, akkor a veszélyhelyzet elmúlt és az odaadó hitélet ismét lenyűgöző módon felvirágzott.

A rózsafüzér rendkívüli hatalmára példákat, nem az elmúlt korokban kell keresgélni, hiszen napjainkban is kézzelfogható jelei vannak az általa való kegyelmek elnyerésének. És mint mondottuk, különösen fontos imádkozni ezekben az időkben, akár globális méretekben is, hisz ez egyike azon imáknak melyet mindenhol tökéletesen ismernek! Az egységes ima-összefogás lehetősége tehát adott! Ezt a kihagyhatatlan körülményt, pedig isteni kínálatnak és kegyelmi irányításnak kell tulajdonítanunk, nem pedig az emberi számítás, bölcs erőfeszítésének. A Szűzanya rózsafüzére megerősíti, bátorítja és vigasztalja szívünket, és nagy reménnyel tölthet el bennünket, egészen az Egyház végső és legdicsőségesebb diadaláig. (folyt.)

8. Hittel állíthatjuk, hogy maga a Mennyei Királynő különös hatékonyságot adott a rózsafüzér imádságnak, mivel azt tanácsolta Szent Domonkosnak, hogy mint erős fegyvert alkalmazza és terjessze a bűnök és eretnekségek ellen. Mindezt a katolicizmus azon szomorú időszakában, mely kevéssé különbözik a jelenlegitől! Akkor az eretnekség az albigensek nevéhez fűződött, akik számtalan régióban támadtak, a háttérben rásegített az alattomos manicheizmus is, és mindkettő a lelkek megtévesztésén, és az Egyház krisztusi tanításával való szembeállításán ármánykodott. Már-már úgy tűnt, hogy nincs emberi remény ezen fanatikus és kárhozatos szekták megfékezésére, míg a Boldogságos Szűz áldásra nem nyújtotta kezét a rózsafüzérezőkre. És lám, a hatalmas Szűz ezen ima által győzte le dicsőségesen az összes eretnekséget szétszóratva és megsemmisítve. A katolikus hit pedig sértetlenül és ragyogóbb módon virágzott fel, mint korábban.

Számtalan példa igazolja a rózsafüzér hatalmas erejét a hitvédelemben és látványos csodákban egyaránt, különösen, hogy a szervezett imába a társadalom minden osztálya azonnal bekapcsolódott. Nem csoda, ha a keresztény emberek szebbnél-szebb elnevezéssel tisztelik Isten Anyját, de ezek közül kimagasló a Rózsafüzér Királynője cím.

A rózsafüzér-imádság nemcsak feltételezi a Máriába vetett bensőséges tiszteletet, de valamiképp a szeretet végső győzelmének ígéretét is hordozza. Ez a szeretet és remény ösztönzi a magán- és közösségi rózsafüzérezést, akár a családokban akár az oltár előtt, miként az ünnepi körmeneteken. Mert nyilvánvalóvá vált, hogy nincs még egy olyan, mindenki által ismert könyörgés, mely ennyire erős védelem és ilyen hatékonyságú a kegyelmek kieszközléséhez.

(folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondja el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

La Salette

Figyelembe kell-e vennünk az Istenanya intő szavait? 1 

   A szó ,,kell” határozottságával természetesen nem! Nem kötelezettségnek, nem kényszernek, hanem a gyermeki szabadakarat indíttatásának kell engedelmeskednünk! A tiszta benső sejtetés mindannyiunkban működik és érvényre is jutna, ha nem nyomná el a ,,modernkedés” vagy a mások felé való megfelelni akarás! Vajon, a bibliai vérfolyásos asszonynak minden ,,illetéktelensége” ellenére is át kellett-e furakodnia a tömegen, meg kellett-e érintenie Jézus ruháját ahhoz, hogy meggyógyuljon? (Lásd Mk 5,27 és Lk 8,44) Az Úr részéről aligha! Ám neki - miként nekünk is -, 'tisztátalanságunk' ellenére is hittel kell éreznünk, hogy nagy szükségben csak Isten segíthet rajtunk, s ehhez minden kegyelmi lehetőséget meg kell ragadnunk! És van-e Jézushoz jobb ajánlás, mint Szentséges Anyja, akit maga rendelt nekünk a kereszten? (Ld. Jn 19,27)

    Történelmietlen, de eljátszhatunk a megrázó gondolattal, mi lett volna, ha 1846-ban (ill. 1858-ban) a La Salette-i zokogva síró Szűzanya teljes üzenetét kellő hangsúllyal megszívleli a világ? Ezzel szemben alig hallottunk róla, holott a Grenoble-i püspök De Brouillard már 1851. szept. 19-én elismerte és a jelenések valódisága mellett állt ki IX. Pius pápa, majd XIII. Leo is. Az üzenet tartalma ma is érvényes!

Az üzenet két részből áll, egyfelől az 1846. szeptember 18-án, a jelenés napján elmondott nyilvános üzenetből és egy titkos üzenetből, amelyet Melánia (a látnok) később 1858-ban tehetett közzé. El kell azonban mondanunk, hogy a szabadkőműves III. Napóleon császár nem fogadta el az események valódiságát és ebben nagyon sok püspök és pap is követte, megosztva a hívek tömegeit. 

   Mi lett volna, ha 1854-ben, a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetését követően  az Egyház  nagyszabású imahadjáratot kezdett volna a dogma ismertté tételére? Lourdesban (négy évre rá 1858-ban) ugyanis, a Szent Szűz Szeplőtelen Fogantatásként mutatkozott be a kis Bernadettnek, aki soha nem hallotta ezt az elnevezést és fogalma sem volt a jelentéséről! A jelenéseket egyébként már akkor sem fogadta mindenki nyitott és gyermeki szívvel! Sokaknak nem fért bele abba a ,,felvilágosult” világképbe, melyet oly precízen felépítettek maguknak! IX. Piusz pápának kellett közbelépnie, aki 1869. szept. 4-én kelt levelében igyekezett magyarázatot nyújtani a megbotránkozó hívőknek: ,,Az emberi gonoszságnak az isteni irgalmasság ellen intézett harca szükségképpen arra szolgál, hogy a csodálatos események valódisága és igaz volta annál világosabban kitűnjék.” Ezt a pápai nyilatkozatot érdemes mindannyiunknak ma is megfontolni!

   Mi lett volna, ha 1917-ben az I. Világháború legnagyobb dúlása közepette Egyházunk komolyan veszi és megvalósítja a Fatimai Szent Szűz kérését: ,,A Rózsafüzér Királynéja tiszteletére imádkozzátok a rózsafüzért, hogy így kieszközöljétek a világ számára a békét és a háború végét, mert egyedül ő tud rajtatok segíteni.”(július 13.) Ne feledjük, hogy ekkor hangzott el a I. Fatimai Titok is a pokollal és Oroszország Szeplőtelen Szívnek való felajánlásával kapcsolatban. És mindez még hónapokkal az oroszországi bolsevik puccs előtt!

   A Szűzanya 1917-ben tett figyelmeztetéseit és az 1925-ben mondottakat 1929. június 13-án Tuy-i jelenésében külön nyomatékozta: ,,Elérkezett a pillanat, amelyben Isten felszólítja a Szentatyát, hogy a világ valamennyi püspökével együtt ajánlja fel Oroszországot Szeplőtelen Szívemnek s megígéri, hogy ezáltal megmenti”. A keresztény világtól meg azt várta, hogy végezzék el az Öt Elsőszombati engesztelő szentáldozást, 15 percet eltöltve Vele a Szentmise után! A Szűz még a jelenés során szomorúan panaszolta Lúciának, hogy kérését nem, illetve késedelmesen fogják teljesíteni: ,,Nem akartak kérésemre hallgatni!... meg fogják bánni, és majd teljesítik is, de már késő lesz. Oroszország akkorra már elterjeszti tévtanait a világon, háborúkat és egyházüldözést idéz elő!” 

Szó szerint így történt! Jóllehet, a látnok gyóntatóján keresztül többször ismételten kérte, és még 1940-ben is így írt XII. Piusznak: ,,A mi Urunk továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Szentséged a világot Mária Szeplőtelen Szívének ajánlja Oroszország külön megemlítésével és ezenkívül úgy rendeli, hogy a világ valamennyi püspöke Szentségeddel együtt teljesítse ezt a felajánlást.” A dolgok lassú intézése vagy egyéb okok miatt a kérés teljesítése elkésett. XII. Piusz pápa csak 1942. október 31-én végezte el a felajánlást. De ekkor már valóban késő volt. Az eredmény pedig a világbolsevizmus és annak minden következménye. A Krisztus utáni húsz évszázad összes keresztény vértanúinak számát 40 millióra becsülik (értsd: kifejezetten a hitükért üldözött keresztény áldozatok száma!). ,,Ennél is meglepőbb az a tény, hogy a két évezred legtöbb vértanúja (arányában) huszadik századi! ...számuk 27 millióra tehető.” (Vö Boldog Marto Ferenc és Jácinta – 2001 július-szept.) Ebben a mészárlásban élen járt az az ateista-kommunista Oroszország, (melyre a Szent Szűz figyelmeztetett!), mely 70 évig korlátlanul ,,terjesztette tévtanait” a világon és istentelenségével lelkek milliárdjait terelte a kárhozat felé! Hatásait máig nem hevertük ki! A Szűzanya által kért felajánlást 1984-ben, II. János Pál pápa a világ püspökeivel együtt megismételte. Lúcia szerint a Szent Szűz ez utóbbit fogadta el, mely Coimbrában 1989. aug. 29-én írt leveléből világosan kitűnik! (Vö Alonso, J.M.-A.P. Riberio: Fatima üzenete és az önfelajánlás. II. kiad. Eger, 1994.)

Ám az ígéret a felajánlás, a megszenvedett késedelmesség ellenére is érvényben maradt, miszerint az ő Szeplőtelen Szíve győzedelmeskedni fog!

    De Magyarországon is másfelé gördülhetett volna a történelem szekere, ha a Magyar Egyház és a kormány nem hárítja el a Világ Királynőjének Mária Natália nővér által kért normafai Engesztelő Kápolnájának megépítését! Meg volt ugyanis ígérve, hogy azesetben Magyarország ki fog maradni a háborúból! (Ez hihető is lett volna, hiszen hazánk totálisan  csak 1944-ben keveredett bele a II. Világháborúba!)  És míg Serédi Jusztinián hercegprímás a ,,jelen nehéz idők magyar egyházi helyzetére” hivatkozott, a protestáns Horthy Miklós kormányzó, (minden tisztessége ellenére is nagyfokú politikai rövidlátással) az ország anyagi nehézségeivel indokolta az Engesztelő Kápolna szükségtelenségét. A valóság ezzel szemben az, hogy csupán támogató szándéknyilatkozatukra lett volna szükség, úm. a ,,szabad akaratuk kinyilvánítására”, hiszen az építkezés (munka és pénz tekintetében) az önkéntességre alapozott. Nem beszélve arról, hogy bármelyiküknek egy napi reprezentációs kerete beindíthatta volna annak a kápolnácskának a megvalósítását, mely - minden értetlenségük ellenére is -, hirdethette volna Nagyasszonyunk oltalmát Budapest egyik legmagasabb pontjáról! És hogy mit jelentett volna ha a Világ Királynőjének nemzetmentő kívánsága - ha  akkor - valóban teljesül, csupán az elmaradásának iszonyatos hozadékából következtethetünk! Megjegyzem, hogy a normafai Kápolna csupán egy hála és elköteleződési gesztus Örökös Királynőnk felé, melynek megépítést a mégoly "ésszerű" megfontolások alapján is kár halogatnunk! 

    Mikor Mindszenty József hercegprímás 1947-ben felkarolta az ügyet, már késő volt! Ő már tökéletesen tisztában volt annak mibenlétével, amit a Szűzanya 1929-ben Lúcia nővérnek mondott: ,,Nem akartak kérésemre hallgatni!   ...meg fogják bánni, és majd teljesítik is, de már késő lesz! Oroszország akkorra már elterjeszti tévtanait a világon, háborúkat és egyházüldözést idéz elő...” Szó szerint megvalósult!

    Hogy a Világ Győzelmes Királynőjének üzenete és ügye, mennyire aktuális volt a világ számára, bizonyítja, hogy  XII. Pius pápa 1954-ben, 80 ezres tömeg előtt – Natália nővérre való utalás nélkül – kihirdette a Világ Királynője ünnepét. (Ünnepe aug. 22.)

    Ne keressünk tehát direkt ellentmondást a Szeretetláng Lelki Naplóban sem, mert a részleteken való rágódás akadályozhatja az egésznek, a lényegi értelmezését! A Lelki Napló tanítása életünkben és apostolkodásunkban ugyanis, bizonyíthatóan már most is „jó gyümölcsöt terem”! Ezzel szemben a restség vagy a szembenállás nem vezet sehová, csak hátráltat (és hátráltatott)! Röviden: kellő jóindulattal és lényeglátón olvassuk Erzsébet asszony lejegyzéseit, különben oda jutunk, mint az egyszeri teológa, aki megakadt az Evangéliumban amikor összevetette Máté 2,13-at a Lukács 2,39-el. (– Érdemes utánanézni!) (folytatom!)

6. Ezért most, az egyházat sújtó háború viharában, Mária hűséges gyermekei megértik, hogy szent kötelességük buzgó rózsafüzér-imádsággal fordulni Isten felé, s ezzel a szentek példáját követve Jézus Anyjának közbenjárását kérve! Bátorítsunk tehát másokat is, kérve: "Jóságos Anyánk! Add, hogy imáinkat elfogadja Szent Fiad, aki Téged arra kért, hogy minket gyermekeidként oltalmazz." (Ex sacr. liturg.)

7. Ebből következik, hogy a Boldogságos Szűz tiszteletét szolgáló számos szertartás és imádság közül néhányat ki kell emelnünk amennyiben tudjuk, hogy melyik a legerősebb és leginkább tetsző Anyánknak, így ezek közül kiemelten említhetjük a Szent Rózsafüzért. A közös nyelv "korona" néven is említi ezt az imádságot, melynek titkain való elmélkedés, szinte sorrendileg vetítik le az imádkozó számára Jézus és Mária életének nagy misztériumait. Ezzel nem csak hitbeli megerősítést nyernek, de segítik a bűnelkerülést, és növelik a lélek erejét az erkölcsi értékek megtartására.

Ily módon az aki imádkozik, a hit által megvilágosítva örömteli lelkesedéssel szenteli magát a rózsafüzérezésnek, melynek titkait átelmélkedve, hálával és csodálattal szemléli a megváltás csodálatos munkáját, és végtelen nagy árát. Az isteni szeretet ezen megnyilvánulásával szembesülve, a lélek hálára és szeretetre lobban, a reménye és lélekmentő vágya növekszik azok iránt, akikért Krisztus vállalta a kínszenvedést és halált.

A rózsafüzér-ima olyan szavakból áll, amelyek mind Istentől valók, így az Üdvözlégy szavai Gábriel arkangyaltól és az Egyháztól származnak! A rózsafüzér erősíti és növeli a reményt, és képes megszerezni azt a mennyei jutalmat, amelyet Krisztus ígért azoknak, akik vele egyesülve, osztoznak fájdalmában és követik Őt. (folyt.)

Az üdvtörténeti mértékű ügy

A Szeretetláng üdvtörténeti nagyságrendjét a Szent Szűz így határozza meg: „Mondom neked leánykám, ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezéstekre mint most, szívem szeretetének izzó Lángját. Mióta az Ige testté lett ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint Szívem szeretetének Lángja. Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítsa! Rajtatok múlik! Vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után!” (I/84)
,,Égi Anyám! Énrám, a világon a leggyámoltalanabbra bízod ezt a hatalmas, nagy ügyet? Én, /aki/ rongyokban sínylődő kolduslélek /vagyok/? (I/84)
A világon a legkisebb, a legtudatlanabb és legkevésbé érdemes lélek vagy, akit valaha is kiválasztottam a kegyelmek továbbadására, (mégis) a te kicsiségeden és alázatosságodon keresztül akarom vinni közléseimet.” (II/64)
,,Meríts erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkádat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére.” (vö. I/85)
,,Az induláshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el /benneteket/ tömegesen és egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő. Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.” (III/130)

A hitetlenség által lassan elhomályosuló Föld 3

     Annyi csapás és világégés után a Két Szív azonban nem hagyott magunkra katasztrófális lelki helyzetünkben sem! Egyfelől, a Szentséges Szívtől segítségül kaptuk az Isteni Irgalmasság üzenetét, mint „utolsó mentőövet” (N.965), másfelől a Szűzanyától pedig Szíve Szeretetlángját, mely szintén egyedülálló üdvtörténetileg.

A Naplóból: „Én édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta országotokat, és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra.” (I/37)!

Don Stefano Gobbi, a Papi Mozgalom kiváltságoltja Kék Könyvében néhány tekintetben a Szeretetláng kiáradására vonatkoztatható sorokat olvashatunk: „Szenvedések várnak rátok, de Szeplőtelen Szívemben megízlelitek majd anyai szeretetem bensőséges örömét is.

A sötétség sűrűsödik, de a Szívemből kiáradó fény sugara is erősödik majd, hogy jelezze számotokra az utat. (1979. 06. 14.) Ti vagytok a végső idők apostolai. Az én feladatom, hogy felkészítselek titeket a Szentlélek fogadására, aki eljön, hogy elhozza számotokra a második Pünkösd ajándékát… A Szentléleknek meg kell dicsőülnie. A Szentlélek megdicsőül akkor, amikor isteni tüzével megtisztít és átalakít benneteket.” (1995. 02. 2.) Hogyan történhet meg a szíveknek és a lelkeknek ez az előkészítése? A Kék Könyv erről a következőket írja: „Új tűz fog lejönni az égből és meg fogja tisztítani a pogányságba visszatért emberiséget. Olyan lesz, mint egy ítélet kicsiben, mindenki látni fogja magát, magának az Isten igazságának a fényében… Így a bűnösök visszatérnek a Kegyelemhez és az életszentséghez, az elveszettek a jóság útjára, a távollévők az Atya házába, a betegek a teljes meggyógyuláshoz. Jöjj Szentlélek, jöjj a Te nagyon szeretett jegyesed Mária, Szeplőtelen Szívének hathatós közbenjárása által.” (1994. 05. 22.)

Szent Terézia, könyörögj népünk megtéréséért 

és fiataljaink hivatásáért!

5. A Szent Apostolok és az első keresztények kezdetektől óriási örömmel fogadták az isteni irgalom gondoskodását, melyet Krisztus utolsó szavai megerősítettek. Az egyházatyák szintén megértették és tanították, még azon esetben is, ha minden írás eltűnt volna, mert a keresztény nép emlékezete tisztán őrizte, mely erőteljesen ráirányította figyelmüket és szeretetüket az Istenanyára.

Semmi sem természetesebb és kívánatosabb, mint menedéket és közbenjárást keresni olyannál, akinél megvallhatjuk terveinket, tetteinket, bűnbánatunkat, szenvedéseinket, örömeinket, imáinkat és vágyainkat. És ezt Krisztus Anyjában találhatjuk meg, akibe bátran vethetjük reményünket abban, hogy az általa kiesdett kegyelmek teljesítése révén kedvezőbbé válik mindaz, ami Istennek kevésbé tetszhet bennünk. Mert az, amit Legszentebb Anyja mutat be Istennek, azt különös irgalommal fogadja.

Ezen gondolatok igazsága és édessége kimondhatatlan vigaszt adhat a léleknek, ám egyben együttérzést is kelt azok iránt, akik anyátlanok lettek, mert hitükben nem tisztelik Máriát. És ez fájdalmunk egyik oka, mivel sokak, keresztény hitük ellenére sem tisztelik Üdvözítőnk Anyját, és túlzással vádolják mindazokat, akik Mária iránt gyermeki odaadással viseltetnek, súlyosan sértve ezzel az Anyát és a gyermeki érzületet.

(folyt.)

A hitetlenség által lassan elhomályosuló Föld 2

     A kommunizmus tévtana nem csak valamilyen szociális megvalósulást tűzött ki célul, hanem minden időben világforradalomra és világuralomra törekedett és törekszik. (...) Úgy tűnik, hogy az Istentől és az igazságtól való elszakadási folyamat feltartóztathatatlanul ma is folyik tovább! A profán politika nem hordoz igazi megoldást, mert a békés világ megteremtése csakis az ember és Isten, ember és ember kiengesztelődésével érhető el. Ez pedig a „felvilágosodás” liberalizmusával és a marxizmus-leninizmus tudatos ateizmusával végzetes irányt vett. Amikor ez a megosztó süllyedés a 20. század elején világméretű katasztrófává terebélyesedett, még időben megnyílt a menny és mentőövet küldött. 1917. május 13-án Szűz Mária megjelent Fatimában, a menekvés egyetlen eszközével a Szeplőtelen Szívnek való világfelajánlással és az általa meghirdetett egyetemes engeszteléssel!

A fatimai üzenet egy „életmentő ajándék” a világnak, melyet a világ vonakodott elfogadni! Ám, nem vádolhatjuk az Egyházat a világfelajánlás késedelméért! Mert vajon mi ‒ Isten Népe ‒ időben megvalósítottuk-e a napi rózsafüzér-imádságot, a Szeplőtelen Szívnek való egyéni és közösségi felajánlást, az első-szombatok megtartását, Szentmisével, szentáldozással és 15 percnyi (mise utáni) elmélkedéssel? Az egyéni és egyetemes engesztelésről a szegény bűnösök megtéréséért, a világ békéjéről már nem is beszélve! ‒ És?

4. Amikor az emberi faj megmentése Kereszt áldozatával megvalósult, és amint Krisztus feltámadása után megalapult és megszilárdult az Egyház, attól a pillanattól kezdve az isteni Gondviselés korábban ismeretlen megnyilvánulásai kezdődtek el Isten Új Népe számára. Célszerű tehát, hogy az isteni tanácsokat nagy tisztelettel kövessék.

Isten örök Fia, aki felvette az emberi természetet az ember megváltására és üdvözítésére, misztikus egyesülést hozott létre az emberiséggel. Ám, ezt nem akarta megtenni anélkül, hogy előzetesen ne kérte volna a Názáreti Szűz teljes és szabad beleegyezését, aki bizonyos módon képviselte az egész emberiséget. Aquinói Szent Tamás ragyogó meghatározása szerint: "Az Angyali üdvözletben a Szűz beleegyezése, az egész emberiség nevében történt." Ezért indokolt tehát, teljes okkal és hálával megerősíteni, hogy „a kegyelem és az igazság Krisztus által valósult meg.” (Jn 1,17)

Egyértelmű igazsággal megerősíthetjük, hogy Isten Máriát jelölte ki, hogy közvetítse nekünk Jézus irgalmasságát. Amiként a magasságos Atyához senki sem járulhat, csakis a Fiú által, úgy bizonyos mértékben Krisztushoz sem járulhat senki, csakis Édesanyja által. Ó, mennyi bölcsesség és irgalmasság ragyog ebben az isteni tervben, és mennyi gyermeki az emberben! Ahogyan dicsérjük Isten végtelen irgalmát és bízunk benne, akként féljük végtelen igazságosságát. Imádjuk a szeretett Szabadítót, és féljük az igazságos Bírót! Aggodalmunk oka, hogy tisztában vagyunk vétkeinkkel, és bizony szükségünk van egy olyan védőre, aki élvezi Isten minden kegyelmét és aki oly nagylelkű, hogy nem utasítja el a legnagyobb bűnöst sem. Isten Szentséges Anyja ez a személy, aki bár az emberi nem szülöttje, de isteni Fia révén, reményt és biztatást ad az isteni irgalom iránt, az elutasítottak és szenvedők számára. Maga Isten ajánlotta Őt nekünk, amikor egyszülött Fia anyjának választotta Máriát, ismerve együttérző, gyengéd anyai érzéseit. Jézus Krisztus példát mutatott nekünk az őszinte gyermekségre azzal, hogy ő maga milyen alárendeltséggel és gyermeki engedelmességgel viseltetik Édesanyja iránt. Így ajánlotta a Keresztről nekünk is anyaként, amikor János tanítványában az egész emberiség gondozását bízta Máriára.

Végül ezt bizonyítja az Istenanya elszántsága és felajánlása, hogy segíti Szent Fia hatalmas örökségét, elfogadva anyai megbízatását az emberiség felé.

(folyt.)

A isteni Kéz fog

„Erzsébetem, söprű vagy te is Kezemben. Az isteni Kéz fog és seper veled, a te áldozataiddal. És mindenki söprű az isteni Kézben, aki átadja magát szerető lemondással, önfeledten. A szünet nélküli áldozat meghozása által lesztek csak méltók arra, hogy Kezembe vegyelek és a leghatásosabb tisztogatásra használjalak fel (benneteket). Igen, kisöpröm általatok az iskolákat, a színházakat, mozikat, a hivatalokat, műhelyeket és gyárakat, kórházakat és mulatókat, az utcákat, a virágos mezőket, a lombos erdőket s mindazt, ahol csak bűn van! Ne vedd furcsának ezt a beszédemet, mely egészen emberinek hangzik. Ahogy a közmondásban van: „Előbb söpörjön ki-ki (a maga) háza előtt!” Ezt tartsd te is és mások is szem előtt. Aki úgy érzi, hogy lelkének igénye több s nagyobb, az szolgáljon Nekem hívebben. Értem senki semmit sem vihet túlzásba. Ha úgy találnád, hogy szavaim nagyon egyformák, azért csak írd le, kérlek, és jegyezd meg jól: Az Isten szava mindig egy és ugyanaz, mely által a lelkek megmentését kérem.” (III/165)

A hitetlenség által lassan elhomályosuló Föld 1 

     A balliberális világ, mely ma vörös helyett szivárványszín alatt, az Egyház igazságaival szembeni harcát évszázadok óta fokozza, mindig veszedelmesebb tévtanokhoz, és forradalmakhoz vezet.

Érdekes látni, hogy az újkor legalapvetőbb történései három évszámmal jellemezhetők. Ezek az 1517-es (protestantizmus), az 1717-es (szabadkőművesség) és az 1917-es év (kommunizmus). Ebben a három dátumban Európában és az egész világon az Isten igazságától való elszakadás szisztematikusan egymásra épülő előrehaladása fejeződik ki.

Az Üdvözítő így szólt az apostolokhoz: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” (Jn 20,21) Ebben a szóban, három szint egyesül. Az Atya, a Krisztus és az Apostolok (azaz az Egyház). Az Atya Krisztust küldi. Krisztus az apostolokat. Krisztus ezt mondta: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki küldött.” (Lk 10,16) És ugyanezt más szavakkal még számtalan más helyen elismételte. Azonban az igazságtól való világi elszakadás pontosan ebben a három lépésben zajlott le: elszakadás a katolikus Egyháztól (1517), elszakadás Krisztustól (1717) és végül elszakadás Istentől (1917). Ez logikus és elkerülhetetlen folyamat az általános bűnök miatt. Aki Krisztus küldötteit, az apostolok utódait (vagyis az Egyházat) elutasítja, az konzekvensen Krisztust utasítja el, s aki Krisztust elutasítja, az az Atyaistent is elutasítja. Az elmúlt fél évezred történetének tévtanai tehát ‒ látványos módon ‒ nem maradtak csupán elvi síkon, hanem az ember és a társadalmak életét minden aspektusában megváltoztatta. Ennek a pusztításnak a hatásait csak az egységben védhetnénk ki, ám a hamis üzenetközlők ebben az egységteremtésben is akadályozó tényezők!

3. Ez csodálatos és a reményen túlmutató! A világ fáradatlanul "fejlődik", és büszke gazdagságára, hatalmára, fegyvereire és zsenialitására. Az Egyház viszont határozott és biztos lépésekkel halad tovább évszázadokon keresztül csak Istenbe bízva, aki éjjel-nappal rajta tartja a szemét és oltalmazó kezét. Bár Isten egyetlen mozdulatával véget vethetne az emberi szenvedésnek, megvárja míg bensőséges imában fordulnak feléje, és ezáltal megszabadulhassunk az addig elkerülhetetlennek tűnő megpróbáltatásoktól.

Amellett, hogy a a lelkek számára az üdvösség útja tisztábban látható, a világ szellemétől való hatékony távolságtartás, az isteni akarattal való folyamatos egyesülését is elősegíti Krisztus békéjében. Abban a békében, melyet Krisztus kínszenvedése és keresztje által értünk, a mi üdvösségünkért elviselt. A keresztény bölcsesség ezen alapvető vágyát, a krisztuskövetők mindenkoron ápolták és hittel követték, olyannyira, hogy az imáik gyakoribbak és intenzívebbek voltak, amikor a Szent Egyházat vagy annak legfelsőbb vezetőjét erőszakos és méltatlan támadások érték. Márpedig az egységes imádság hatékony erejét példázza Péternek, az Úr Krisztus földi helyettesének szabadulása a börtönből (Apcsel 12, 6-10). A gonosz Heródes parancsára ugyanis börtönbe került és bizonyosan halálra szánta. Fogva tartói meg voltak győződve, hogy kettős bilincsbe verve, két katona között nincs olyan külső segítség, amely kiszabadíthatná. "Az egyház azonban szüntelenül könyörgött érte Istenhez" (ApCsel 12,5), és az Úr elküldte angyalát szabadítására! Ez mindenkor biztatás a kérő imák sikerességére, mert minél nagyobb a baj miatti félelem, annál nagyobb az esdeklő ima buzgalma Istenhez.

Krisztus példát adott nekünk ‒ isteni példát ‒, hogy az Egyház ne csak az ő parancsain, hanem az ő példáján alapuljon, hiszen egész életében gyakran és buzgón imádkozott az Atyához, még utolsó óráiban is a Getszemáné kertjében, amikor a lelkét keserűség és szomorúság töltötte el. (Lk 22,43) Nem önmagáért imádkozott, mert Ő nem félt, mivel Isten, legfeljebb embersége igényelte a részvétet. Krisztus értünk imádkozott, az egyházáért, amelynek imáit és jövőbeli könnyeit már akkor örömmel fogadta el, hogy irgalommal adja vissza őket.

(folyt.)

A SZERETET lángja a Szentírás és a szentek fogalomtárában 4

     Keresztes Szent János kármelita – akiről a Tanítóhivatal állítja, hogy az Isten Lelkétől vezettetve, mennyei bölcsességtől eltelve írt –, az Élő Szeretetláng c. könyvében csodálatos képekben érzékelteti az Isteni Szeretet Szikráját, mely a lélekben fokról-fokra lobogó Szeretetlánggá teljesedik ki, sőt egy elmélkedésében nem kevesebbet állít, mint „Az Élő Szeretetláng, maga a Szentlélek!” Vagyis a tökéletesek lelkében az isteni ébredés már itt e földön olyan szeretetlángot gyújt, amely részesedés a Szentlélek égő szeretetlángjában. „Ez már nemcsak lassan emésztő tűz módjára alakítja át a lelket édes szeretetté, hanem lobog és lángokat vet benne… Így működik a Szentlélek abban a lélekben, mely már csupa szeretetté vált. Lelki tevékenységei a ki-kicsapó lángnyelvek… Így azután ezek mérhetetlen értékűek s egy ilyennel több érdemet szerez, mint azelőtt egész élete folyamán… Ebben az állapotban a lélek nem magától cselekszik, hanem a Szentlélek indítja őt, munkálkodik benne… Valahányszor fellobog benne e láng, mindannyiszor úgy érzi, mintha az örök boldogságban részesülne. Az élő Istent élvezi, a Zsoltáros (83,3) szava szerint: Szívem és lelkem ujjongott élő Istenemben.” (Keresztes Szent János, Élő Szeretetláng I.1.)

Montforti Grignon Szent Lajos próféciája az apostoli lelkekről: „Akiket a Szentlélek képez ki hűséges Jegyese által, előkészítik és felállítják majd a Szentlélek uralmát szeretetben és igazságban. Aki tiszta szeretetének lángjával megsemmisíti majd a szakadásokat és a bálványimádást!” (Mária által Jézushoz 33-34.o.) Ugyancsak Grignontól olvashatjuk a 'Tökéletes Mária-tiszteletben': „Az Úr papjai lesznek, akik mint valami láng, mindenütt felgyújtják az isteni szeretet Tüzét!” (56) Majd uo. a 144-ben ezt írja e lelkekről, hogy Mária: „Elmeríti kegyelmeinek tengerébe, felékesíti érdemeivel, támogatja hatalmával, felvilágosítja az igazságra, lángra gyújtja szívét szeretetével, s közli vele erényeit: alázatosságát, hitét, tisztaságát. Ő lesz kezese Jézusnál”.

2. Mindazáltal nem szabad elrejtenünk mélységes szomorúságunkat amiatt, hogy az álcázott és nyílt üldöztetések az igazakat sújtják. Az állandó háborúság sokakat elriaszt és tévedésbe, közömbösségbe ejt Isten iránt, sőt a vallás minden formája iránt. Végül sokak, névleges katolikusokként, szentségi élet nélkül sodródnak a szakadék felé.

Még inkább aggodalommal tölti el a lelkünket annak ténye, hogy az egyes államok az intézményeikben kevéssé, vagy egyáltalán nem adnak helyet az egyháznak, nem adva lehetőséget a keresztényi erényesség tanúságtételére. Ebben a helyzetben fel kell ismernünk Isten nagy és igazságos büntetésének lehetőségét, mely felrázhatja az Őt elhagyó nemzeteket, hogy elhagyják égbekiáltó bűneiket, és ne éljenek nyomorult mentális vakságban.

Feltétlen szükséges tehát, hogy a katolikusok napról-napra nagyobb buzgósággal imádkozzák a rózsafüzért és "szünet nélküli" (1Tessz 5,17) könyörgéssel forduljanak Istenhez. Ne csak magánájtatosságként tegyék ezt saját otthonukban, hanem közösségekben imádkozzanak, mindenekelőtt szent helyeken! Minden erejükkel kérjék, hogy az irgalmas Isten megszabadítsa az Egyházat "az alkalmatlanoktól és a gonoszoktól" (2Tessz 3,2), és Krisztus világossága és szerető kegyelmeinek segítségével megtérjenek a tévelygő nemzetek.

(folyt.)

1964. VII. első szombat

     A Kedves Házban jártam. A kézmosásnál, amikor a szappanhoz nyúltam, észrevettem, hogy aki előzőleg használta, piszkosan tette vissza. És nekem önkéntelenül kiszaladt a szó a számon: „Fujj, de utálatos!” A mellém rendelt nővér meghallotta és mindjárt meg is feddett, hogy az én számból igazán nem vár ilyen megjegyzést, és ne mondjam ezt többet. Én utána a nővér lelki fontoskodására gondoltam. S amint ezt gondoltam, meglepetésemre az Úr Jézus szólt hozzám: „Ugye, nem tetszett neked, hogy az a szappan, mely a tisztaság szolgálatában áll, undort keltett benned. Látod, ilyen bánatos vagyok Én is, ha azok a lelkek, akik Nekem szentelték életüket, testüket és lelküket, és tisztaságukat, ők ehelyett undort és utálkozást keltenek embertársaikban. Tudod, hogy fáj ez Nekem? Mennyi bánatom van miattuk! Ezekért is engesztelj.” (III/176)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, 

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! 

Légy te az első!

A SZERETET lángja a Szentírás és a szentek fogalomtárában 3

     Nagy Szent Leo pápa írja: „Az emberi természet méltósága úgy valósul meg, ha az emberben mintegy tükörben, az Isten jóságának formája ragyog fel. (...) Az Isten szeret minket, saját képére újra formál és erőt ad ahhoz, hogy úgy cselekedjünk, ahogy Ő cselekszik, így megtalálva bennünk jóságának képmását. Vagyis, Isten lángra gyújtja szívünk mécsesét, hogy a szeretet tüzétől lángoljon és így szeressük Istent és mindazt, amit Isten szeret.” (Sermo 12,1)

Ebben a szent értelemben beszélek a Szeretetláng fogalmáról, így a 'szeretet lángja', a 'vezérlő tűzoszlop', a 'lángolt a szívünk' és a 'pünkösdi lángnyelvek' kifejezések alatt Istent, az 'isteni szeretet' szinonimáit értem! Tehát a fogalom nem tekinthető ismeretlennek sem a Szentírásban, sem a szentek kifejezései közt. Ami viszont érdekes, hogy a Szeretetláng lényegét egy nyolc éves fatimai kislány Jácinta fogalmazta meg legpontosabban‒ lásd a 37. oldalon!

A tűzről tehát − újra hangsúlyozom − nem mint természeti elemről, kémiai folyamatról beszélek, hanem arról a szeretet hevületről, mely átjárja a szívet és megújítja a lelket, krisztusivá formál, felszítja a jóra való készséget és a hit erőssége!

A Szeretetláng tehát, a másokért és magunkért való lélekmentő készség, vagyis a bennünk munkálkodó Jézus Krisztus!

Szent Colombière Kolos mondása: „A szívnek telve kell lennie az isteni szeretet tüzével, hogy azokra is átterjedjen, akikhez beszélünk.” (41. Lev.)

A XIII. sz.-i Boldog Özséb pilisi remete (az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend alapítója) barlangja előtti keresztjénél látomásban részesült. Sok-sok apró lángocskát látott mindenfelől összegyűlni, melyek a kereszten egyetlen nagy lánggá egyesültek. Ez az egy látomás elegendő indíttatást adott neki ahhoz, hogy a szétszórt engesztelő remetéket egybegyűjtse, megalapítva a Pálos Rendet. Szűzanyánk célja se más, mint összegyűjteni az engesztelő szíveket (lángocskákat), hogy felszítsa azokat Szeplőtelen Szívének jézusi hevületével, hogy végül a bűnt felperzselő Szeretetlánggá egyesítse azokat, amint ígérte: „Tüzet tűzzel fogunk oltani, a gyűlölet tüzét, a Szeretet Tüzével!” (III/203)

A Naplóban olvashatjuk az Úr Jézus szavaként: „Azt amit tesztek, égjen mint az égő csipkebokor, mely ég, de el nem ég! Ilyen áldozat kell Nekem, melynek szeretettől égő tüze Hozzám ér!” (II/108-109). Hasonlóképp ír Szent Amadé püspök is, midőn a Szent Szűz szívében égő isteni szeretet Tüzét szemléli: „Égtél, mint a csipkebokor, melyet egykor Mózes látott, égtél és meg nem égtél.” És erről a tűzfolyamról azt állítja, hogy a „pokolnak rettenetes”.

Az V. sz. fordulóján ezt a tüzes lelkületet kéri Szent Ágoston is:

„Uram add, hogy szereteted Tüze bennem égjen, s egyetlen lánggá növekedvén szüntelenül lobogjon szívem oltárán.”

Nem hiteles fordítás!

A TISZTELENDŐ TESTVÉREINKNEK, A PÁTRIÁRKÁKNAK, PRÍMÁSOKNAK, ÉRSEKEKNEK, PÜSPÖKÖKNEK ÉS AZ EGYES HELYEK FŐPÁSZTORAINAK, AKIK BÉKÉBEN ÉS KÖZÖSSÉGBEN ÉLNEK AZ APOSTOLI SZENTSZÉKKEL. 

Tiszteletreméltó testvérek, köszöntés és apostoli áldás!

     Október hónapjával ‒ melyet a Rózsafüzér Boldogságos Szűzének szenteltünk és szentelünk ‒, emlékezzünk azon sürgető felszólításokra, melyet az elmúlt években a tiszteletre méltó testvéreknek címeztünk. Vágyaink és hűségünk, ma különösen arra ösztönözhet bennünket, hogy fokozottabb odaadással éljük meg az Istenanya ‒ a kereszténység hatalmas segítőjének ‒ kultuszát. Egész hónapban könyörgéssel forduljunk feléje a szent rózsafüzér gyakorlatával, mellyel az Egyház különösen a bizonytalan és nagy nehézségekkel küzdő helyzetekben, mindig eredményt ért el.

Célunk, hogy ezúttal még sürgetőbben szólítsunk imára, mivel a gyötrelmek és az Egyház szenvedései nemhogy enyhülnének, de súlyosbodnak. Az elítélendő és gonosz erők folytatnak ádáz harcot a szentséges dogmák ellen, amelyeket az Anyaszentegyház hűen őriz. Igyekszenek megrontani a keresztény erkölcs tisztaságát, de leghatározottabb célpontjuk a pápa tévedhetetlensége, és az egyházi hierarchia. Valójában azonban a Krisztus istenségét és a Megváltás isteni tényét kívánják alapjaiban hitelteleníteni, amelyet semmilyen hatalom nem volt képes eltörölni vagy megsemmisíteni.

Nem újdonság ez a hierarchikus Egyház életében! Az ilyen próbákat Jézus előre jelezte apostolainak. Tehát nap mint nap fel kell vennie a harcot Krisztus Egyházának, hogy a lelkeket az igazság ismeretére és az örök üdvösségre vezethesse, vállalva akár a vértanúságot is, egyesítve vérét Alapítójának Vérével, amelyben az ígért dicsőséges győzelem reménye rejlik.

(folyt.)

Szedd le a lelkedben ápolt virágaidat, és mindig frissen hozd Elém, Nálam illatozzon és viruljon. Csak vágott virágokat kérek, olyan nem kell, mely a földben gyökeredzik, az nem tud Engem megörvendeztetni, mert az olyan áldozat a földtől is veszi erejét és nedvét.” (II/97) 

     A Szeretetláng Naplóból: (Jézus) „Téged az Én fényességem hat át és vesz körül. Te Általam világítasz azoknak a lelkeknek sötét adventjébe, akik még várnak Rám. /A te/ életed áldozatai érdemeimmel egyesülve lesz a világosság számukra is. Megmondtam, ti vagytok a világ világosságai, kiket kegyelmeim különös fényével árasztok el. A föld sötét foltjaira, melyeket a bűn árnyékol be, neked, nektek kell fényt derítenetek, hogy az Én isteni fényességem az igaz útra térítse a bűn és sötétség árnyékában botorkáló lelkeket.” (IV/10-11) „Sok az aratnivaló, de kevés a munkás, főleg az, aki szívvel-lélekkel áll be munkásaim közé. Ugye, érted? Ne csak ímmel-ámmal tegyétek azt, amit tesztek! Égjen, mint a csipkebokor, mely égett, de el nem égett. Ilyen áldozat kell Nekem, mely soha el nem ég, és szeretettől égő tüze Hozzám ér.” (II/108-109)

A lángoló csipkebokor, az isteni Szeretet kiáradása; a Szeretetláng előképe volt.

A SZERETET lángja a Szentírás és a szentek fogalomtárában 2

     Az emmauszi tanítványok esete abban is tanulságos számunkra, hogy az út során, bár megtapasztalták „szívük lángolását”, mégsem ismerték fel az isteni Vándort! Egyedül csak a „kenyértörésben”, a Szentmisében világosodtak meg! És ez az, ami számunkra figyelmeztető! Vagyis, hiába részesül valaki a „láng-átadásban”, Krisztus csak akkor vesz helyet a szívében, a „kegyelmi hatás” csak akkor érvényesül, ha Szentmisére jár és bensőségesen meg is éli! A Lelki Napló hangsúlyozza is, hogy „a szentmiseáldozatban való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását” (II/33), mely azt támasztja alá, hogy a szentmise a kegyelem legfontosabb eszköze. Ekként is értelmezhetőek az Efezusi levél sorai: „Gyújtson lelketekben világosságot, hogy megértsétek milyen reményre hívott meg benneteket,” (1,18) „hogy Lelke által megerősödjetek benső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. Akkor majd fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt mi a szélesség és hosszúság, a magasság s a mélység, megismeritek Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét, és beteltek az Isten egész teljességével.” (3,16-19) 

A Lelki Naplóban a Szűzanya szintén jézusi lelkületről beszél, így határozva meg Szíve benső tüzét: „Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus!” (I/107; IV/12)

A SZERETET lángja a Szentírás és a szentek fogalomtárában 1 

     Maga a 'Szeretetláng' fogalom nem szerepel ugyan a Szentírásban, de tartalma és mibenléte levezethető néhány szentírási szakaszból, melyek Isten jelenlétére, szeretetére s a vele találkozó emberi szív „lángra gyúlására” utalnak! Például: A lángoló csipkebokor (Kiv 3,1-7); „Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a világra. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon? (Lk 12,49); Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket. (Lk 3,16); Hát nem lángolt a szívünk? (Lk 24,32); Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni (1Jn 3,16; vö. Mt 3,11); Lángnyelvek jelentek meg nekik, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel... (Apcsel 2,3-4) Legyetek tüzes lelkűek. Az Úrnak szolgáltok (Róm 12,11); A mi Istenünk emésztő tűz (Zsid 12, 29). Az Úr Jézus megjelenik az égből hatalmának angyalaival, tűz lángjában.” (2Tessz 1,7-8)

A Szeretetláng fogalma tehát azt a benső átalakulást, „tüzes lelkületet”, felismerést és buzgóságot fedi, amelyet pl. Lukács 24-ben olvashatunk. Ezt Szent II. János Pál pápa így magyarázta: „Jelentőségteljes, hogy az emmauszi tanítványok, miután az Úr szavai megfelelően fölkészítették őket, az asztalnál – a 'kenyértörés' egyszerű gesztusában ismerték fel Őt. A jelek csak akkor 'beszélnek', ha az értelem megvilágosult és a szív lángol” *

Ne feledjük, hogy az evangéliumi elbeszélés szerint a tanítványok az isteni Útitárssal fáradtan értek haza, ám Ő úgy tett, mintha tovább szándékozna menni, de mivel későre járt, marasztalták. Miután felismerték Jézust a kenyértörésben s Ő eltűnt, e két fáradt ember lelkesedéstől nekibuzdulva, halogatás nélkül visszagyalogolt (15 km-t!) Jeruzsálembe, hogy az Apostoloknak tanúságot tegyenek! − Nos −, ez a fáradhatatlan „lánglelkűség” hiányzik a hitében, lelkében elerőtlenedett emberiségből! Ez az a 'benső tűz', fáradhatatlan indíttatás, a szívek mélyén végbemenő csoda.

________________________

* (Mane nobiscum Domine, II. János Pál pápa apostoli levele a püspököknek, a papságnak és a híveknek, 14)

     Kedves Olvasó! A Magyarok Nagyasszonya napjának megünneplése, nem csak egy szép népszokás Mária iránt, de tudatos kifejezése és megerősítése kell legyen annak, hogy a Szent Szüzet Magyarország Királyasszonyaként elismerjük és így tiszteljük!

A királynői tisztelet és elismerés pedig nem annyira az országfelajánlás formai következménye – hiszen ezt más nemzetek is megtették –, hanem a Magyar Királyi Korona felajánlásáé, mely egyedüli birtokosa az országnak, javainak, népeinek – és fontos tudnunk –, hogy a szentistváni felajánlással vált a Boldogasszony a Magyarok Nagyasszonyává, és az országunk Regnum Marianum-má!

A Szent Korona egyedülálló státusza nemzetközileg elismert, hiszen például az összes nemzeti koronák közül – kánonjogilag és liturgikusan – az Istenanya csakis a Magyar Szent Koronával ábrázolható, koronázható meg. Tehát a Mária-képek és szobrok bárhol a világon, csak szimbolikus koronával ékesíthetők!

Miért? Mert a Magyar Korona szent és angyali eredetű – amiként ezt a népi hagyomány és feljegyzések is említik, ezért nevezik misztikus koronának, és eredete épp olyan rejtély, mint a Turini Lepelé, a Guadalupei Képé, vagy a Manoppellói Kendőé! Ezért lehet a mindenkori magyar uralkodó apostoli király, ami nem pusztán egyházi privilégium, hanem ezt az magyar koronás Apostolok Királynője, és az  Apostoli Kettőskereszt teszi!

A Magyarok Nagyasszonya ezért tényleges uralkodója népünknek, ha beszélünk róla, ha nem! Mária hathatós Királynőként és anyaként oltalmaz minket és mi Benne reménykedhetünk, amiként kér minket, és mi is kérhetjük!

Mindszenty bíboros mondta 1946-ban: „Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pedig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanyja őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha a ma magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet!”

A Szeretetláng Lelki Naplóban ezt olvashatjuk: "Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra." (I/37)

A fenti idézetekből következik a szükség, hogy újra tudatosítani kell országunk népében Mária királynői fenségét, mely a nemzettudatunk és jövőnk alapja!

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepét és a Lorettói Litániába a Magyarok Nagyasszonya könyörgés beiktatását!

Magyarok Nagyasszonya ünnepét kezdetben október második vasárnapján tartották, majd Szent X. Piusz pápa áttette október 8-ra. Érdekesmód a II. Vatikáni Zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re helyezte, de 1984-től újra október 8-án üljük és magyarként, Királynőnket magasztalva ünnepeljük!

Köszöntsük tehát népünk örökös Nagyasszonyát, a Hozsannás könyv szövegével:

,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint''. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk,

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre!

Amen

A Szeretetláng üzenetének képi hasonlatai 13

     Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. És Én, a hajnal szép sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, kénes, bűzös lávájától megfertőzött világot, mely által a lelkek éltető levegője fojtó és halált okozó. Egyetlen haldokló sem kárhozhat el! Már kezd Szeretetlángom gyújtani. Tudod, kislányom, a választott lelkeknek meg kell küzdeniük a sötétség fejedelmével. Borzalmas zivatar ez! Nem, inkább orkán, és pusztít, még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét, melyet a lelkek sötét éjébe Szeretetlángom kegyelmi hatása kiáradása által nyújtok. (II/100)

A Szeplőtelen Szív végső győzelméért 6

Mária Szíve Szeretetlángjának kegyelmi ígérete, két sarokpontban határozható meg: áradás és kiáradás!

Az áradás: a szívről-szívre való terjedés folyamata – vagyis a terjedés –, mely nem csak a kegyelmi állapotban lévők imáinak, hanem épp az imák hatására kiszabadult tisztítűzbeli lelkek és az üdvözült lelkek segítségének az eredménye. Ehhez, a szokott búcsú-ajándékok mellett a rózsafüzér „Szeretetláng fohásszal” való imádkozása, fokozott hatékonyságával járul hozzá!

A kiáradás: a minden szívet megérintő egyetlen alkalom (rendkívüli esemény), mely a Szent Szűz által Istentől kiesdett rendkívüli kegyelmi HATÁS kiáradása, melynek eredmény a sátán végleges megvakítása, vagyis Jézus Krisztus győzelme!

A szívről-szívre való áradás Ezzel, nem csak a Küzdő Egyház segítségét kérjük, hanem a Szenvedőét is, tehát a tisztítótűzből általunk kiszabadított lelkekét, akiket a hála is kötelez a visszasegítésünkre. Hát ilyen egyszerű és mégis természtefelettiségében többszörösen hatékony adományról van szó, Mária Szíve Szeretetlángja által!

Tehát, Istentől kapott eszközeinkkel – bár harcok árán – már most száműzhetjük egyéni és közösségi sorsunk alakításából a démoni erőket, hogy (a végső kiáradásig) egy egészséges földi élet bontakozhasson ki. Mert Szretetláng győzelme, mely a Fatimában megígért Szeplőtelen Szív diadala lesz: „A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik”. (II/93-94)

Fontos leszögezni, hogy Krisztus ereje örök és töretlen, Egyháza pedig betölti üdvös világtörténeti szerepét, tehát az evangéliumi mag mindig életképes! Ha mégis úgy tűnik, hogy környezetünkben nincs átütő ereje az Evangéliumnak, akkor ott a befogadó „talajjal”, vagy a „magvetővel” van probléma! És ez megint az egyéni és közösségi felelősség kérdése! Mert ha a sötétség fejedelmének cselszövéseire, munkálkodásának tipikus terepeire, továbbra sem hívjuk fel hatékonyan az embertársaink figyelmét, és evangelizációs tevékenységünk erőtlen, akkor természetszerűleg elhatalmasodik a bűn, ennek minden következményével, s fenn áll a tömeges elkárhozás veszélye!

15 perc elmélkedés a Szent Rózsafüzérről: https://youtu.be/aDBjQmaIicI

A Szeplőtelen Szív végső győzelméért 5

     Tertullianus (†220) karthágói laikus teológus a következőképp fogalmazott, mely ma is aktuális: „A mai idők állapota kötelez minket, hogy emlékezetetekbe idézzük: nem kell csodálkoznunk az eretnekségeken, sem azon, hogy léteznek (hiszen már előre megjövendölték, hogy felütik fejüket), sem azon, hogy megzavarják egyesek hitét (hiszen az eretnekségek épp arra szolgálnak, hogy hitünk próbát álljon ki). (...) Egyébként tényleg különös, hogy a rossznak ekkora ereje legyen, csakhogy az eretnekségeknek azokon van nagy hatalma, akik nem erősek a hitben. (…) Miként az eretnekségek is egyesek gyengeségéből merítik erejüket, de semmi erejük se lenne, ha erős hittel találkoznának”. (De praescriptione)

Bár a világ helyzete, ahogyan a Szeretetláng Naplóban olvasható, „Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. De Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt.” (II/100)! Vagyis, mi Isten gyermekei nem eshetünk kétségbe, hiszen van nekünk Anyánk az Égben, mégpedig királynői méltóságban! A nevezett Naplóból:

A sátán megvakítására törekedjetek, törekednetek kell, melyet az egész emberiség összefogó erejével fogunk megvalósítani. Ne hátráltassátok, mert egyszer felelni kell a reátok bízott tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen egy se kárhozzon el. Mert a sátán oly mértékben lesz világtalanná, amilyen mértékben ti munkálkodtok ellene. (III/130)

Tudom-tudom kedves Olvasó, hogy túl hangzatos az „egész emberiség összefogó ereje” kifejezés, hiszen hogyan is szólíthatnánk meg 8 milliárd embert? Nos úgy, hogy nem 8 milliárdról van szó, hanem ennek többszöröséről! Az Istenanya ugyanis az „egész emberiség” alatt, a Küzdő-, a Szenvedő és a Megdicsőült Egyházat érti, vagyis a földön élőket, a tisztulás helyén lévőket és az üdvözült lelkeket! Így értsük az „egész emberiség” felszólítást!

   Az 1867-es „rendszerváltás” után, a vérbírák és hóhérok felelősségét senki nem firtatta. Nem csak a bocsánatkérés maradt el osztrák részről, hanem Windischgrätz és Haynau megbecsült személyek maradtak. Az utóbbi még földesúr is lehetett Magyarországon. Nem történt meg a kivégzettek és bebörtönzöttek rehabilitálása, nem kaptak kárpótlást. A kárpótlás kérését Damjanich János és Csányi László özvegyei megpróbálták, de a magyar pénzügyminisztérium vezetői el sem mentek a tárgyalásra. Míg a hóhérok magas kegydíjat, nyugdíjat élveztek, addig a 48-as honvédek kegyelemkenyéren éltek. A magyar országgyűlés március 15-e helyett, április 11-ét (a márciusi törvények szentesítését) iktatta be ünnepnek, nehogy a hóhér Ferenc Józsefet megsértsük. Az akkori magyar miniszterelnök Kossuth Lajos temetésére sem mert elmenni. Dicsőítsük hát ma is Ausztriát! Mégis csak jobb itt egy Habsburg Intézet, mint egy 48-as.
     Folytatásként az eddigi, október 6-i megemlékezések szereplői többnyire olyan tábornokok voltak, akik nem magyarként álltak ügyünk mellé. Irántuk érzett tiszteletem fenntartásával mégis kritikával kell említeni ezt a szemléletet. Legutóbb a közmédia már odáig elment, hogy a 13 vértanú közül csak hárman beszéltek magyarul, de ők sem biztos, hogy ízig-vérig magyarok voltak. Nyilván Nagy Sándor Józsefre, Török Ignácra és Vécsey Károlyra gondolt a „tisztelt” szakértő. A magyar nevűek közül tehát nem volt már magyar Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Lázár Vilmos! Igaz, hogy Lázár és Kiss felmenői közt voltak örmények, de ettől még ők nem örmények voltak és nem örményül beszéltek. Hogy sírjukban nyugodtan pihenjenek, valljuk, hogy igaz magyar hazafiak voltak. Ez a szemlélet elvezet odáig, hogy le lehet írni, hogy Árpád zsidó volt és a fenti szemlélet alapján IV. Béla sem volt magyar, mert anyja merániai Gertrudisz volt. A nemzeti tudatunk szerint még az Anjou Károly Róbert is magyar volt. Talán a médiának inkább Illyés Gyula: Ki a magyar c. könyvét kellene közzé tenni, haj de ott olyanok dirigálnak, akik ezt sem ismerik. A csúsztatás egyértelmű: mire vagytok ti büszkék magyarok? A 13 mártír nem is magyar volt, ők a liberális szabadság eszményekért haltak meg. Valóban? Az Olmützi alkotmány nem vonta kétségbe a feudális rend felszámolását és a polgári rend kialakítását, de megtagadta nemzetünk létét, szabadságát. Ez ellen folyt a szabadságharc és az aradi 13 tábornok, oly sok mártírral együtt a nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért áldozta életét igen tisztelt liberális média! Senki nem veheti el ettől a nemzettől, hogy büszke legyen mártírjainkra, mert ők miénk lesznek, míg e nemzet él a Kárpát-medencében.

(folyt.)