BEVEZETŐ
A hívő embereket mindenkor megosztotta az „igaz vagy hamis” jelenések és üzenetek kérdése, holott, az Egyházi Tanítóhivatalra kellett volna mindenkor figyelniük!
Az alábbiakban, a kegyelem eszközeként szeretném bemutatni a hiteles jelenések és üzenetek üdvtörténeti szerepét és evangelizációs befolyását, szembeállítva a hamis vagy bizonytalan forrású üzenetek fékező, elterelő, vagy romboló hatásával!
E kényes kérdéskör megvilágító kifejtésére egyfelől a Keresztségem kötelez: „ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel! Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan!” (vö. 2Tim 4,2) Másfelől a Szeretetláng lelkiségében betöltött tisztségem is indít, követve Erzsébet asszony intő szavait: „Szólnotok kell mindenkinek, mert majd épp azok fognak a legjobban vádolni benneteket, akiknek nem szóltatok!” (1971. VII. 26.)
Vezérlő elvem ebben is az Egyház iránti engedelmesség, a bensőséges Mária-tisztelet előmozdítása és az objektív tájékoztatás!
Megeshet, hogy az újabb jelenések és üzenetek iránti óvatoskodásomat sokak a 'Szeretetlánghoz' kötődő elfogultsággal magyarázzák! Ám én, e lélekújító lelkiség nagyságrendjét nem a „mindenek fölöttiségében” kívánom láttatni, hanem a segítő „kegyelmi hatásában”! Mert Mária Szíve Szeretetlángja nem utolsó sorban, a Szűzanya 1917-es fatimai kéréseinek megvalósításához kínál többletkegyelmi erőt és indíttatást! Fatima üzenete ugyanis a világ bajaira és a lehetséges következmények elkerülésére adott, és ad ma is lehetséges megoldást az emberiségnek ‒ olyannyira ‒, hogy amíg a fatimai kérések meg nem valósulnak, nem lel békére a világ! Ebből következően meglehet, hogy az Istenanya által kiesdett (Szeretetláng) többletkegyelmére nem is lett volna szükség, ha a fatimai kéréseket maradéktalanul és időben teljesítette volna a világ! Napi tapasztalat ugyanis, hogy a jó és a rossz ádáz harca egészen elfajult és elvadult a világban, a tét pedig a lelkek üdvössége, vagy kárhozata!
