
(Úr) „Erzsébetem, söprű vagy te is kezemben. Az isteni kéz fog és seper veled, a te áldozataiddal. És mindenki söprű az isteni kézben, aki átadja magát szerető lemondással, önfeledten. A szünet nélküli áldozat meghozása által lesztek csak méltók arra, hogy kezembe vegyelek és a leghatásosabb tisztogatásra használjalak fel (benneteket). Igen, kisöpröm általatok az iskolákat, a színházakat, mozikat, a hivatalokat, műhelyeket és gyárakat, kórházakat és mulatókat, az utcákat, a virágos mezőket, a lombos erdőket s mindazt, ahol csak bűn van!” (III/165)