A Hajnal Szép Sugara

      Azok, akiknek győzelmét ünnepeljük a holnapi napon, évről évre többen vannak, s a világ végezetéig, az utolsó napig tart, míg mindnyájan felsorakoznak a trón és a Bárány előtt. Te is közéjük tartozol, hiszen Isten gyermeke vagy: meg vagy jelölve a keresztség és a bérmálás eltörölhetetlen jelével, ruhádat fehérre mosta a Bárány vére. A kérdés csak az, meg akarod-e őrizni ezt a hófehér ruhát?
Beszennyeződhet a fehér ruha, de ha akarod, a Bárány vére újból és újból megmossa, és ragyogó tisztává teszi.  - Barsi Balázs - 

      A Szeretetláng Lelki naplóból (Jézus): "Ha a szülő új ruhát vesz gyermekének, megköszönteti vele és lelkére köti, hogy vigyázzon rá, mert nehezen tudta megszerezni. Mennyei Atyám is új ruhát adott (nektek) a szent keresztségben, a megszentelő kegyelem csodás szépségű ruháját. És ti mégsem vigyáztok rá. És van-e szülő, aki többet szenvedett, mint Én? Azért, hogy a megszentelő kegyelem ruhája újra tisztítható legyen, rendeltem a szentgyónást, és ti mégsem veszitek igénybe. Azért izzadtam vért. Azért koronáztak tövissel. Önként feküdtem szent keresztem áldott fájára. A kínok kínját szenvedtem, és utána elrejtőztem jelentéktelen (külső alá), szerénységgel, hogy megközelíthető legyek számotokra, és hogy ne féljetek Tőlem. Mint fehér pólyába takart kisgyermek, úgy rejtőztem a Szentostyába. És ha szívetekbe térek, vigyázzatok, ne legyen azon semmi szenny, sem szakadás, sem folt, mert van-e szülő, aki többet szenved gyermeke új ruhája megszerzéséért, és sokan még meg sem köszönik illendően. Mindennap ugyanazokat a közömbös szavakat érzés nélkül mondják csak el. Oda sem figyelnek, gondolatuk máshol kószál, és csak jönnek mindennap, és így megy ez évről-évre. Nem gondolnak arra, hogy Én az emberi természetet is magamra vettem, és úgy kell Hozzám szólni, csak egyszerű, emberi szavakkal. Nem kell a két lépés illemszabályt betartani, hisz a szívükbe fogadtak. Tehát ne hagyjatok ott egyedül! Szívem szeretetre és bizalomra vágyik. Én kérlek (benneteket), szóljatok Hozzám, hogy alkalmam legyen szavaitokat kegyelmeim teljességével megválaszolni. (I/72-73) Figyelj a csöndességre! Dobbanjon együtt szívünk, forrjon össze szemünk, és csak annyit mondj, hogy szeretsz, imádsz mások helyett is. Ugye, tudod, hogy mindig gyűjtened kell Velem? Most, itt a csendben is tudsz Velem gyűjteni. A magányos éjben is tudsz, amikor virrasztasz. Azért tanítalak, hogy tanuld meg a fogásokat, s mondd el másnak is, hogyan kell a lelkeket gyűjteni. A lélek akarása már szeretet, a szeretet pedig mindenre képes. Csak akarj, minden erőd megfeszítésével! A mi gondolatunk mindig egy legyen: a lelkek megváltása az örök kárhozattól! Mert kegyetlen fájdalmaimat csak így tudod csillapítani." (I/114)

(Szűzanya): Elmerülésem közben a Szent Szűzanya leheletszerű, finom sóhaja lepte meg lelkemet. „Kislányom, részvéted a szegény lelkek iránt úgy meghatotta anyai Szívemet. Megadom azt a kegyelmet, hogy bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok, és három  Üdvözlégyet  elimádkoztok  tiszteletemre,  a  halottak  hónapjában pedig egy-egy  Üdvözlégy elimádkozása által a lelkek tömegesen szabadulnak ki a tisztítótűzből. A szenvedő lelkeknek is érezniük kell anyai Szívem Szeretetlángjának kegyelmi kiáradását.” (II/15-16)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el AVE MARIÁ-t, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

     Szent Bernát, arra a misztikus kérdésre hogy – mit tenne először, ha visszatérne a földre? – ezt válaszolta: – Elimádkoznék egy üdvözlégyet!
A rózsafüzér Szeretetláng fohásszal való imádkozása a egyike a leghatékonyabb Sátán elleni fegyvereknek. Az Istenanya ígérete szerint: megvakítja a sátánt, miként ezt igazolják az exorcista tapasztalatok is! Jézus a Szl. Naplóban: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert (...) ezáltal megvakul a sátán, s világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől.” (I/63)
     E füzetke felsorakoztatott érvei ismeretében ráérezhetünk az Üdvözlégyek és a rózsafüzér imádság titokzatos értékeire. Hányszor van, hogy a jól ismert Üdvözlégyet nem túl nagy odaadással, rutinszerűen mondjuk...? Nos – ennek ellenére, (az ördög kényszerű tanúsága szerint) imánk alatt az egész Pokol megremeg! (vö. F. BAMONTE: Szűz Mária harca a gonosszal, IHTYS 2014. 6. o) 

Ám ha még továbbra is kételkedünk a szentolvasó ima szükségességében, félő hogy az Úr előtt majd keserűen tekintünk életünk egészére, mert folyvást értetlenkedtünk vagy kevésszer imádkoztuk! Majd akkor látjuk, hogy életünkben számtalanszor éreztünk indíttatást, de halogattuk, bele is kezdtünk volna, de az időből kifutottunk. Lelkünk mélyén egész életünkben kerestük az édesanyai kezet, aztán nagy „felnőttségünkben” halogattuk a gyermeki alázatot! Pedig nemcsak földi boldogulásunkat, de üdvösségünket is egyengethettük volna, ha Reménycsillagunkra tekintünk. Szentünk is ezt tanácsolja: „Aki megtalálja Szűzanyát, megtalálja az életet Krisztust, aki az Út, az Igazság és az Élet. De Szűz Máriát nem találja meg az, aki nem keresi, és nem keresheti az, aki nem ismeri. Megtalálni s ragaszkodni Hozzá különösen ezekben az időkben igen üdvös, mert az ördög jól tudja, hogy kevesebb ideje van már a lelkek rontására mint valaha, napról-napra megkétszerezi tehát erőlködését és támadásait.” (TMT 50.e,g)
     Ne feledjük, ha segítséget várunk az Úrtól, imában szólítjuk meg Őt – és eredményesebb –, ha "saját szavaival" tesszük, pláne, ha Édesanyja viszi elé kéréseinket. A pápák és a szentek szerint, erre legalkalmasabb az Üdvözlégyek áhitatos mondása! A Mária-jelenések évszázados tanúsága szerint is, a rendszeres rózsafüzérezés az egyik legnagyobb gát a sötétség fejedelme ellen – mely a Szeretetláng fohásszal még hatékonyabb!
Ez az imamód a fatimai ígéret záloga is: „Szeplőtelen Szívem végül győzedelmeskedni fog!”

IMAÓRA, SZENTMISE ÉS FELAJÁNLÁS
EURÓPA ÉS HAZÁNK VESZÉLYHELYZETÉBEN

Minden hónap első keddjén imaórát szervez
az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia.
Címe: 1131. Bp., Babér u. 17.

(most nov. 3-án)

M3 metróval a Gyöngyösi útig,
vagy a 105-ös busz végállomása.
A templom előtt nagy fizetős parkoló van!

Program:

   Oltáriszentség előtt: 12 órakor Úrangyala imádság;
   Isteni Irgalmasság rózsafüzére;
   Litánia Szent Mihály főangyal tiszteletére.
   A szentségi áldás után a Szent Mihály himnusz éneklése,
   majd utána Szentmise –
amikor a liturgia engedi ‒ könyörgés Szent Mihály arkangyal közbenjárásáért a Gonosz elleni küzdelmeinkhez.
   Mise után a lourdesi kápolnába vonulunk, ahol
   Szent II. János Pál pápa szavaival megújítjuk felajánlásunkat
   a Szűzanya Szeplőtelen Szívének.

     1956. október 26-án több vidéki városban is sortüzek dör-düldek, az ÁVH emberei fegyvertelen tüntető tömegbe lőttek többek között Mosonmagyaróvárott, Esztergomban és Mis-kolcon is a nap folyamán. A sortüzek áldozataira emlékezünk a történtek rövid bemutatásával.

     Mosonma-gyaróvárott munkások, diákok, nők, gyermekek gyűltek össze és végigjárták a középületeket. Énekeltek, szavaltak, majd követelték a vörös csillagok eltávolítását a középületekről. Ezt még a pártbizottságon és a honvédségi laktanyánál is elérték. A tömeg ezt követően a határőr laktanyához vonult. (A fenti képen az felvonulók utolsó percei) Az itt szolgáló határőröket korábban Budapestre vezényel-ték, csupán a kiszolgáló személyzet maradt helyben. Kiegészítésükre Nagyatádról irányítottak át határőröket. Az egymást alig ismerő katonák parancsnoka Dudás István határőr százados lett. Ő parancsot kapott arra, hogy a laktanyát minden körülmények között védje meg, mert ott a nyu-gati határ biztosításához szükséges fegyvereket, lőszereket, sőt operatív iratokat tároltak. A laktanya felé vonuló fegyvertelen tüntetők közeledtére Dudás százados elébük ment, beszélt néhány tüntetővel, feltehetően eredménytelenül. Ezt követően az egyik tiszt pisztolyával a levegőbe lőtt, rögtön utána a határőrök tüzet nyitottak mind kézifegyvereikből, mind sorozatlövő fegyverekből. A tömeg pánikba esett és menekült. Ekkor egy második, semmivel sem indokolható sortűz is eldördült, sokan hátulról kapták a golyót. A sortűz áldozatainak emléktábláján 56 név szerepel: ipari tanulók, középiskolások, főiskolai hallgatók, munkásasszonyok, kubikusok nevei szerepelnek rajta.

A vértanúk emléke szívünkben él! Imádkozzunk lelki üdvükért s azért, hogy a Mennyből segítsék Édes Magyar hazánkat!

Becker József: Esti ima a nemzetért

Októberi estén hozzád száll az ima
Égi nagy partonánk, népünk Nagyasszonya.
Ezernyi jó magyar buzgón imát rebeg,
Összekulcsolt kézzel a felnőtt, s a gyerek.

Országunk csillaga, kegyes Szűz Mária,
Égi nagy partonánk, népünk Nagyasszonya:
Ezer sebtől vérzik szétszakadt Hazánk
Mária, jó Anyánk, az égből nézz le ránk!

Szenvedő országod könyörgő népe hív.
Véreznek sebei, mint tőrrel átszúrt szív.
Török rabolta el, mit tatár meghagyott,
A testvéri szeretet mára már megfagyott.

Országunk csillaga, kegyes Szűz Mária,
Égi nagy partonánk, népünk Nagyasszonya:
Ezer sebtől vérzik szétszakadt Hazánk
Mária, jó Anyánk, az égből nézz le ránk!

Ember lett minálunk embernek farkasa,
Nem maradt más, csak országunk harmada.
Te maradtál nekünk, Úrnőnk, Szűz Mária,
Fejeden fényesen ragyog egy Korona.

Országunk csillaga, kegyes Szűz Mária,
Égi nagy partonánk, népünk Nagyasszonya:
Ezer sebtől vérzik szétszakadt Hazánk
Mária, jó Anyánk, az égből nézz le ránk!

Eljött az új-világ istentelen kora,
Még ma is hallatszik a vértanúk szava.
Eltiport nemzetnek ősi jelmondata:
A zászló felirat: Cum Deo pro Patria.

Országunk csillaga, kegyes Szűz Mária,
Égi nagy partonánk, népünk Nagyasszonya:
Ezer sebtől vérzik szétszakadt Hazánk
Mária, jó Anyánk, az égből nézz le ránk!

A.D. 2012.10.08. © JóB

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

     A Szeretetláng üzenete hasonló drámaisággal aktualizálja az „áldozat és imádság” szükségét!
A Szűzanya: »Mindannyian kedves gyermekeim. Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábatok alól a remény talaját! Tudja nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie mindent elvett tőletek! A reményvesztetteknél már bűnre sem kell kisértenie. A reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti. Ó gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek kegyelmeim hatását létre jönni lelketekben.« (uo. IV/30)
     A Szűzanya arra biztat; hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát és válaszolni kíván felhívására, ajánlja fel önmagát és szeretteit Szeplőtelen Szívének. Imádkozzák a rózsafüzért és fogadják szívükbe az Isten és emberszeretet tüzét, működjenek együtt lélekmentő anyai vágyával. Az engesztelő szentórák megtartása közösségben, a családi közös ima szorgalmazása, a böjt, az áldozat és az imádság ajánlása képezik azt az eszköztárat, amit a Szent Szűz ajánl azoknak, akik figyelnek rá. „Általad kívánom nyilvánosságra hozni Anyai Szívem határtalan szeretetét és aggodalmát, mely a családi szentélyek széthullása miatt fenyegeti az egész világot. Édesanyai segélykiáltásom mindenek előtt hozzátok intézem s veletek összefogva akarom a világot megmenteni!” (uo. III/140)
     Ne méricskéljünk és ne fáradjunk bele az imádságba! Hetényi Varga Károly így ír Beszélgetés a Mesterrel című könyvében: „Ha az ismétlés szíved természetévé válik, a rózsafüzér nem lesz unalmas. Ha a szentolvasót imádkozod, szedd össze minden kérésedet, saját és szeretteid fájdalmát, szívednek minden óhaját és foglald be a Miatyánkba és az Üdvözlégybe!” Erre vonatkozóan az Úr biztatást ad számunkra a Szeretetláng Lelki Naplóban is: „A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk vagy Üdvözlégy sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelmektől duzzadó lélek áradozása. (I/53 -54) Megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (I/95)

XII. Piusz pápa
LUCTUOSISSIMI EVENTUS kezdetű levele

Róma, 1956. október 28.

     Azok az igen gyászos események, melyek Közép-Európa népeit sújtják, különösen pedig a számunkra oly kedves Magyarországot, amely most egy borzalmas öldöklés vérében fekszik, mélyen megrázzák atyai lelkünket. De nemcsak a mienket, hanem bizonyára mindazokét, akik számára drága értéket jelentenek a civilizáció jogai, az emberi méltóság és szabadság, amely kijár egyénnek és nemzetnek egyaránt. Apostoli hivatalunkból fakadó tudat ösztönöz bennünket ezért arra, hogy sürgető felhívással forduljunk hozzátok Tisztelendő Testvérek és a rátok bízott nyájhoz, hogy testvéri szeretettől csatlakozzatok hozzánk, könyörögjünk az Istenhez, esdjük ki Tőle, Akinek kezében van a népek sorsa és vezetőinek nemcsak hatalma, hanem élete is, – hogy legyen vége a hatalmas vérontásnak és ragyogjon fel végre az igazi béke, amely igazságon, szereteten és igazi szabadságon alapszik
     Legyen végre világos mindenki előtt, hogy ha a nép rendje egyszer felborul, azt nem lehet visszaállítani sem a halálosztó fegyverek erejével, sem a polgárokra alkalmazott erőszakkal, mert az ő legbelsőbb érzéseiket nem lehet elfojtani, sem pedig csalárd elméletekkel, amelyek megrontják a lelket, megsértik az Egyház, a polgári és a keresztény lelkiismeret törvényeit. Az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.
Rendkívül komoly körülmények között, melyek a keresztény nyáj egy részét annyira sújtják, kedves emlékek jutnak eszünkbe. Midőn 20 évvel ezelőtt elődünk XI. Piusz legátusaként Budapestre mentünk, hogy résztvegyünk az Eucharisztikus világkongresszuson, melyet akkor ott tartottak meg, nagy örömmel és vigasztalással láttuk, hogy a szeretett magyar katolikusok mily nagy áhítattal és mély tisztelettel követik a legméltóságosabb Oltáriszentséget, midőn azt a város utcáin körmenetben vitték. Biztosak vagyunk abban, hogy ugyanaz a hit, az isteni Megváltó ugyanilyen szeretete lángol fel ismét ennek a népnek a lelkében, annak ellenére, hogy azok, akik az istentelen kommunizmust rájuk erőszakolták, minden eszközzel arra törekedtek, hogy kitöröljék lelkükből atyáik vallását.
     Ezért szilárdan hiszünk abban, hogy ez az igen nemes nép, még ebben a szörnyű felfordulásban is, melynek közepén találta magát, imával fordul az Istenhez, hogy kieszközölje az igazságos renden alapuló, annyira óhajtott békét. Biztos reményünk továbbá az is, hogy minden igaz keresztény, a világ bármely részében éljen is, csatlakozik imáival az oly sok bajtól és igazságtalanságtól sújtott testvéreinek könyörgéséhez és ezzel tanúsítja a szeretet nagy közös kötelékét. Különösen buzdítjuk erre az imahadjáratra azokat, akikre különös gyengédséggel tekintünk – hiszen ugyanúgy kell tennie földi helytartójának is, ahogyan maga az isteni Üdvözítő tett –, azokra, akik éveik első virágjában pompáznak ártatlanságban, kedvességben és bájosságban, különösen nagy reményt fűzünk ezeknek a kicsinyeknek az imádságához, mert ebben az annyi bűntől beszennyezett világban már valamiképpen az angyalokat kell szóhoz juttatni. Velük együtt minden keresztény hívja segítségül a Boldogságos Szűz Mária hatalmas pártfogását, mely olyan értékes az Isten előtt, hiszen ő isteni Megváltónk anyja és a mi szeretett édesanyánk is.
     Nincs kétségünk aziránt, hogy minden ember a városokban és községekben, sőt még a legtávolabbi falvakban is, ahol csak világít az Evangélium fénye – minden keresztény, főleg pedig a kisgyermekek – egész lelkükkel felelnek atyai buzdításunkra, melyhez a tietek is csatlakozni fog, úgy hogy Isten kegyelmének befolyásával és segítségével, melyet oly sok könyörgő hang, valamint Szűz Mária közbenjárása esdett ki, a szeretett magyar nép, melyet oly sok szomorúság sújtott és oly sok vér öntözött, éppúgy mint Közép-Európa népei, akiket megfosztottak vallási és polgári szabadságuktól, boldogan és békésen szabhatnak igazságos rendet társadalmi életüknek, biztosítva Istennek és Jézus Krisztusnak, az isteni Király törvényeit, akinek országa "az igazság és béke országa, a szentség és kegyelem országa, az igazság és kegyelem országa." (Krisztus Király prefáció.)
Ettől a reménytől lelkesítve, mindnyájatoknak Tisztelendő Testvérek s a gondotokra bízott nyájaknak, különösen pedig mindazoknak, akik Magyarországon és Kelet-Európa többi országaiban nehéz körülmények között és annyi baj által sújtva élnek, egész szívünkkel küldjük apostoli áldásunkat.

XII. Piusz

1956. október 28-án győzött a forradalom
     Bár reggel 8-kor a Nagyvárad tér felől szovjet katonai támadás indult a Corvin köz ellen, de ez teljes kudarcba fulladt. A három T-34-es, amelyet felderítési céllal indítottak, hamarosan a lángok martaléka lett. Az utánuk küldött három T-54 közül az egyiket "kidobták” Molotov-koktéllal, a másik roncsként menekül el.
     A már folyó szovjet-magyar kormányközi tárgyalások ellenére a Corvin köz elleni akcióról Nagy Imrét nem értesítették, mire ő lemondásával fenyegetve megtiltotta a folytatását vagy megismétlését. A szovjet politikai vezetés a fegyverszünet mellett dönt. Nagy Imre 13.20-kor elrendelte az általános, azonnali tűzszünetet, majd 17.25-kor bekövetkezett a fordulat, az események teljes átértékelése.
     Nagy Imre amnesztiát hirdetett és a korábban lefogott tüntetőket, ellenállókat szabadon engedték. Ígéretet tett az ÁVH felszámolására, és hogy tárgyalásokat kezdeményez a Szovjetunióval csapataik kivonásáról, a Kossuth-címer bevezetéséről és március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítá-sáról.
     A forradalom gyakorlatilag győzött és Magyarország népe örömmá-morban ünnepelt. Megkezdődtek a SZABADSÁG NAPJAI és elkezdődött a rend és termelőmunka helyreállítása! Újból béke volt és biztonság, de egy kommunista klikk ávósaikkal tervez-gette a Köztársaság téri provokációt. A nemzetközi háttérerők közben kitalálták a "Szuezi válságot", hogy eltereljék a világ figyelmét Hazánk-ról!  A szovjet pártvezetés pedig kipuhatoló tárgyalást kezdeményezett Eisenhower amerikai elnöknél, hogy mi az álláspontja, ha minden eddigi megállapodást felrúgnának a magya-rokkal, és sárba, vérbe taposnák szabadságunkat! (Az USA elnöke így válaszolt: "Az Egyesült Államok Sze-nátusa, ezt a lépést nem tartaná provokatívnak"!)

Koporsók az Új Köztemetőben 1956. A Szent Forradalom és Szabadságharc napjaiban, az összeszedett ismert és ismeretlen halottakat nem temették el azonnal, hanem hosszú sorokban kihelyezték az Új Köztemetőben, hogy az Édesanyák és hozzátartozók ott is kereshessék eltűnt fiaikat, fel-fel nyitogatva a koporsókat!

Becker József: IMÁDSÁG AZ ELESETT HŐSÖKÉRT

Hányszor itta e föld,

hányszor a piros vért?

Hányan estek már el

e bátor nemzetért?

Tankkal tiport utcák,

átlyuggatott falak.

A lobogó zászlókból csak

véres szövet maradt.

Hányszor kiáltottunk

Uram, az égre fel!

Az idegen hordának

a magyar nép vére kell!

Adj, jó Uram, örök

nyugodalmat nekik!

Kiknek sírhantjára

a fejfát felteszik.

….......................

Mondjatok el értük

ma is egy jó imát!

Mondjon el mindenki

egy Ave Máriát!

A.D. 2012.10.27. © JóB

     Lúcia nővér: Minden jóakaratú ember naponta imádkozhatja, és kell is imádkoznia a rózsafüzért! Miért? Azért, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, hálát adjunk jótéteményeiért és kérjük kegyelmét abban, amiben szükséget szenvedünk.
A szentolvasót ugyanúgy lehet imádkozni közösen, mint egyénileg, ugyanúgy a templomban az Oltáriszentség előtt, mint otthon a családban, vagy egyedül, amikor úton vagyunk, amikor egy réten sétálunk. A családanya imádkozhat, miközben a gyermeke bölcsőjét ringatja, vagy takarít. A legalkalmasabb imádság, amelyet felajánlhatunk Istennek és a leginkább hasznos lelkünknek. Ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérte volna olyan állhatatosan. Amikor a rózsafüzért említem, nem azt akarom mondani, hogy Istennek szüksége van arra, hogy számon tartsa könyörgéseinket, dicséretünket, hálaadásunkat. Elsősorban nekünk van szükségünk arra, hogy számon tartsuk ezeket azért, hogy élő lelkiismeretünk legyen, mely biztos abban, amit teszünk. Azért, hogy ápoljuk és elmélyítsük bensőséges kapcsolatunkat Istennel, s így megmaradjon és növekedjen bennünk a hit, a remény és a szeretet. Sőt, azt is mondanám, hogy még azok is, akiknek lehetőségük van naponta részt venni a szentmisén, imádkozzák napi rendszerességgel a rózsafüzért.
Az az idő, amit a rózsafüzérnek szentelnek, nyilván nem ugyanaz, mint amit a szentmisén való részvételre fordítanak, de a rózsafüzér imádkozása lehetőséget jelent, hogy jobban felkészülhessenek az Eucharisztiára, vagy egy szentmise utáni hálaadásra. A rózsafüzér a szóbeli imádságnak az a formája, amely általában a leginkább megfelel nekünk, amelyet a leginkább értékelnünk kell, és mindent meg kell tennünk, hogy el ne szakadjunk tőle. Mert Isten és a Szűzanya mindenkinél jobban tudják, mire van szükségünk és mi felel meg nekünk a leginkább. Ez pedig hatalmas eszköz a hit, a remény és a szeretet megtartásában. Még azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem képesek meditálni, a rózsafüzér kézbevételének egyszerű mozdulata, hogy imádkozzanak, már azt jelenti, hogy Istenre figyelnek. (A fatimai üzenet felhívásai c. könyvéből)
A fatimai Öt Elsőszombat, valójában Mária Szívének nagy ígérete. Átadására az 1925. december 10-én Pontevedrában történt jelenés alkalmával került sor: „Leányom, nézd tövisekkel körülvett Szívemet. A hálátlan emberek káromlásukkal megsebzik. Legalább te vigasztalj, és hozd tudomásukra ígéretemet, hogy a halál órájában mellettük állok az üdvösségre szükséges kegyelmekkel, akik öt hónapon keresztül minden elsőszombaton meggyónnak, megáldoznak, a rózsafüzért elimádkozzák és 15 percet a rózsafüzér titkairól elmélkedve velem töltenek, hogy ezáltal engeszteljenek.” (LN 188)
     Egy 1957. december 26-án folytatott beszélgetésben Lúcia nővér a következőket mondta: „Nézze atya, a Boldogságos Szűz Mária ezekre az utolsó időkre, amiben mi élünk, a rózsafüzér imádkozásának különleges hatékonyságot szerzett. Olyan hatékonyságot, hogy nincs az a probléma, akár az evilági, akár a szellemi életben, akár a privát-, a családi- vagy a közösségi életben – népek és nemzetek sorsában – amit a rózsafüzérrel ne tudnánk megoldani! Ismétlem Önnek, hogy nincs olyan probléma – bármily súlyos is az –, melyet a szentolvasóval ne tudnánk megoldani. A rózsafüzérrel fogjuk magunkat megmenteni! A rózsafüzérrel tesszük magunkat szentté. A rózsafüzérrel fogjuk Urunkat és Megváltónkat megvigasztalni és számos lélek megmenekülését elérni!” (Pater Fuentes 1957. dec. 26-i interjúja Lúcia nővérrel) (NET)

Bábel Balázs érsek 2009. október 23-i beszéde 2

     Miért kell ünnepelnünk? Miért kell a nemzeti ünnep? Azért, hogy legyen bennünk haza és nemzet iránti szeretet. Mert, ha nincs, akkor egy területen élő lakosság vagyunk csupán. És ezt látjuk az elmúlt időkben. Haza- és nemzetszeretet híján eltékozolták a közvagyont, eladósítottak évtizedekre bennünket, nincs közbiztonság, külföldiek érdekeit képviselték a magyar néppel szemben. És nagyon könnyen megtörténhet, hogy a földet is eladták  volna az ivóvízzel együtt a lábunk alól. Akikben van hazaszeretet és nemzet iránti szeretet, azok a negyedik parancsot kitágítva – hiszen az hozzákapcsolható –, szeretik azokat, akiket összefűznek nem csak a vérségi, a kulturális szálak, a közös múlt, a közös ihlet, az értékek, a közös szentek és az együvé tartozásnak az érzése. Amikor Jézus nyilvános működését tartotta még e fajta nemzetekről nem lehetett beszélni, mint manapság, de tudjuk, hogy megsiratta hazáját, Jeruzsálemet. Hányszor akarta összegyűjteni fiait?! Szerette honfitársait. Pál apostol úgy szintén ilyet mond, hogy még vállalnám a kárhozatot is, csakhogy népem üdvözüljön.

      A Szentírás szellemével egybevág a nemzetünk iránti szeretet. A helyes szeretet, ami nem akar másokat kiközösíteni, más népeket. Hiszen valamiképpen minden nép ugyanúgy az Isten teremtménye. S ugyanúgy értékekre hivatott. Nagy híján vagyunk a hazaszeretetnek. Hallottam, hogy lengyel fiatalokat megkérdeztek mostanság, s azt mondta valami kétharmada, hogy ők még a hazájukért még az életüket is odaadnák. Magyarországon a fiataloknak jó része nem tudja, hogy mi történt 1956-ban. És ez tudatos, nevelési, oktatási rontás a fiatalokban. Hát miért nem tudják? 57-ben tudták skandáltatni a fiatalokkal, hogy ez ellenforradalom volt? Most miért ne lehetne tudatni mindenhol, hogy forradalom és szabadságharc volt, óriási áldozattal, aminek az értéke oly nagy. Mert ez a forradalom volt az, mely rést ütött először a kommunizmus börtönén. Nyugaton akkor a jobbak föléledtek, kinyílt a szemük. 

      Albert Camus megírta a magyarok vére nagy kiáltványát. Előtte ő is kokettált a kommunizmussal. De kijózanodott. Sokaknak ez hozta meg az igaz látást. Hát mi, akik ennek a forradalomnak nemzeti örökösei vagyunk, mi ne akarnánk értékelni?! Mi ne akarnánk ápolni ennek szellemét és emlékét?! Ők szabadságot, függetlenséget akartak, s a nép jobb létét. S életüket adták sokan mintegy valóra váltva Jézus szavát: „senkinek nagyobb szeretete nincs, mint aki életét adja barátaiért". Ő értük is imádkozunk. Imádkozunk nemzetünkért. Imádkozunk fiataljainkért. Lássanak jobb napokat, ne a pusztulást, a csüggedést, hanem a reményt és az igazi célt.

       Amikor Pongrátz Gergely létrehozta az 56-os kápolnát és mellette a múzeumot, akkor kértem őt és meg is tette, hogy ne csak a mártírok, hanem Kapisztrán Szent János emlékére is legyen fölszentelve a kápolna. És így is tettük Gyulai püspök úrral. S ott van mellette az az egyetlen múzeum, ami úgy összefogja az ötvenhatos múlt emlékét, amely nem kapott helyet Budapesten. S kérte a Corvin-közi harcos, parancsnok, írjak valamit az emlékkönyvbe. S beírtam én ezt a nagyon kedves mondatot, amit többször írtam már: „A múlt erős gyökér! Jelen és jövő belőle él." 1956 forradalma és szabadságharca ilyen gyökér számunkra. Nem szabad, hogy emléke kivesszen, jó és szép céljaiért, a nemzet fölvirágoztatásáért nekünk is fáradni kell. Keresztény emberként, helytállással és imádsággal. Hiszen ezt tesszük a mai napon is, amikor nemzeti imádságunkkal kérjük a mennyei Atyát: Isten, áldd meg a magyart! Ámen. 

     1956 október 27-én Tiszakécs-kén mintegy 200 főnyi tüntetés kezdődött, mely a tanácsházánál akarta kifejezni elégedetlenségét, céljait, követeléseit. A tömegben volt Kerekes Gábor tanácselnök-helyettes, Orosz Zoltán tanácselnök pedig beszédet mondott, jogosnak minősítve a nép követeléseit.
     Azon a szombat délelőttön Gémes Mihály plébános Kállai Árpád és Kállai Etelka ezüst menyegzőjét áldotta meg. Az ezüst menyegző résztvevői kiléptek a templomból, a Himnuszt eléneklő, a tanácselnök beszédét hallgató tömeghez csatlakoztak. Pár perc múlva Kállai Etelka már nem élt.
     A kecskeméti 3. hadtest öt ele-mit végzett, moszkovita parancs-noka Gyurkó tábornok a pártbi-zottság kérésére, két MÍG 15-ös vadászgépnek adott felszállási parancsot kapott a kecskeméti repülőtéren. Tiszakécske fölé érkezve riasztólövés helyett az egyik gép a 23-as és a 37-es gépágyúból tüzet nyitott a tüntetőkre. Éppen Matuz Dezső földműves a Nemzeti Dalt szavalta, mikor tűzcsapás történt.
A tragikus végeredmény 17 halott és 110 sebesült volt.
     A kegyetlen támadás sebesültjein azonnal megpróbáltak segíteni dr. Bedő István, dr. Hanusz Béla, dr. Kiss Ferenc és dr. Balla Sándor körzeti orvosok, a mentésbe bekapcsolódtak Gémes Mihály plébános dr. Tóth Szilveszter állatorvos és vöröskeresztes felesége.
Az indulatok Fehér József párttitkár ellen fordultak, a lincselést Gémes Mihály plébános akadályozta meg.
     A két támadást végrehajtó MIG-15-ös elhagyta Tiszakécske légterét. Az egyik gép. melyet Istenes Elemér főhadnagy vezetett, mélyrepülésr után a gép stabilitását vesztette és a földbe fúródott, a pilóta életét vesztette. A másik, a tűzcsapást végrehajtó gép pilótáját Takács főhadnagyot súlyos lelkiismeretfurdalás gyötörte és alkoholizálva itt-ott beszélni kezdett. Pár év múlva "vadászbaleset" áldozata lett.
A halottakat Tóth Dezső ácsmester vitte ki a temetőbe, és két napon belül Gémes Mihály plébános eltemette.

A tisztelet és kegyelet alapján ismertetjük az elhunytak neveit:

1. Csonka László 17 éves
2. Szabó Péter 36 éves
3. Szóráth György 37 éves
4. Mohácsi István 47 éves
5. Kállai Etelka 56 éves
6. Mihályi Gizella 30 éves
7. Bognár József 28 éves
8. Szitár János 27 éves
9. Lovas József 35 éves
10. Hercikova Győzőné 62 éves
11. Sánta István 21 éves
12. Parádi Pál 33 éves
13. Parádi János 29 éves
14. Fazekas Imre 20 éves
15. Gyapjas Ferenc 26 éves
A későbbi vizsgálat alapján még további hárman vesztették itt életüket:
Rédai Bertalan, Czakó Ferencné és Utasi Ilona.

(Forrás: http://mek.oszk.hu/09500/09500/html/ Bagó Imre szemtanú visszaemlékezései nyomán a szerkesztő)  Imádkozzunk az ártatlan áldozatok és gyilkosaik lelki üdvéért!

Halott magyar ápolónővér a Rákóczi úton

Tamási Lajos: Piros vér a pesti utcán

Megyünk, valami láthatatlan 
áramlás szívünket befutja, 
akadozva száll még az ének, 
de már mienk a pesti utca.

Nincs más teendő: ez maradt, 
csak ez maradt már menedékül, 
valami szálló ragyogás kél, 
valami szent lobogás készül.

Zászlóink föl, ujjongva csapnak, 
kiborulnak a széles útra, 
selyem-színei kidagadnak: 
ismét mienk a pesti utca!

Ismét mienk a bátor ének, 
parancsolatlan tiszta szívvel, 
s a fegyverek szemünkbe néznek: 
kire lövetsz, belügyminiszter?

Piros a vér a pesti utcán, 
munkások, ifjak vére ez, 
piros a vér a pesti utcán, 
belügyminiszter, kit lövetsz?

Kire lövettek összebújva 
ti, megbukott miniszterek? 
Sem az ÁVH, sem a tankok 
titeket meg nem mentenek.

S a nép nevében, aki fegyvert 
vertél szívünkre, merre futsz, 
véres volt a kezed már régen 
Gero Erno, csak ölni tudsz?

Piros a vér a pesti utcán. 
Eső esik és elveri, 
mossa a vért, de megmaradnak 
a pesti utca kövein. 
Piros a vér a pesti utcán, 
munkások ? ifjak vére folyt, 
- a háromszín-lobogók mellé 
tegyetek ki gyászlobogót.

A háromszín-lobogók mellé 
tegyetek három esküvést: 
sírásból egynek tiszta könnyet, 
s a zsarnokság gyulöletét,

s fogadalmat: te kicsi ország, 
el ne felejtse, aki él. 
hogy úgy született a szabadság 
hogy pesti utcán hullt a vér.

(Irodalmi újság, 1956. november 2)

     Hadd ne ismételjük Szentünk érveit, miszerint úgy az Angyali Üdvözlet – Isten angyala által –, miként Erzsébet, Szentlélek sugallta köszöntése és Üdvözítőnk személyes szavai a Miatyánkban, közvetlenül Istentől valók! Ezek tények! Ezáltal tehát Istent, a saját szavaival köszönthetjük a szentolvasó imádságban! Mindemellett, a rózsafüzér titkait a gyermek s a tanult ember is egyaránt megérti. Ám, a bensőséges imádkozáshoz meg kell szabadítanunk magunkat attól, ami lelkünk Istenhez való felemelkedését gátolja. Ezek lehetnek: napi gondok, kötelességek, szenvedélyek, kísértések stb. De, ne sajnáljuk a fáradságot még akkor sem, ha látszatra hasztalan imádkozunk. Szándékunkat Isten látja és kegyelmével jutalmaz. A világban, siker és eredmény a lényeg, ám Isten előtt a szerető fáradozás számít, ami nem szükségszerűen jár érzelmi jutalommal. A kegyelem nem feltétlen érzékelhető valami. Szükséges és gyümölcsöző tehát a szenvedők és betegek imája, sok-sok kegyelmet kiesdve a családok, a plébániák, az egész Egyház számára! Ó, mily sok kegyelem vész el a haszontalan időtöltések által! A könnyed imádkozás pedig nem az igazi szeretet jele. A szeretet akkor mutatkozik meg, ha az imádkozás nehézzé válik. A világban azért találunk oly kevés igaz és tartós szeretetet, mert sokan nem tartanak ki amikor az imádság nehezükre esik, s ez legfőképp a családokban lenne fontos. Miként a betegeknek és a megerőltetés alatt állóknak, táplálóbb kosztra van szüksége, úgy a lelkünknek is – mely nagy veszélyeknek van kitéve – ez az elmélyülés nélkülözhetetlen. Felbecsülhetetlen segítség tehát ha az idősebbek, akik fizikailag már kevesebbet tudnak tenni, imádkoznak a fiatalabbakért, akik egy rosszra csábító világban kényszerülnek élni. (P. W. Göttler írása nyomán)

Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család, a társadalom legkisebb, de alapsejtje, melyet elméletileg s gyakorlatilag egyre erősebben támadnak bomlasztó erők, s azt a félelmet keltik, hogy ezen mással nem helyettesíthető intézmény jövője s vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére.

     1956. október 26-án több vidéki városban is sortüzek dördültek, az ÁVH emberei fegyvertelen tüntető tömegbe lőttek többek között Moson-magyaróvárott, Esztergomban és Miskolcon is. Ezen a napon Esztergom-ban az előző napi tüntetéstől felbolydult a város, kora reggel tüntetett, melyhez csatlakoztak munkaszolgálatos katonák, a város tanárai és diák-jai, majd elindultak a Széchenyi térre és a városháza elé. Az esztergomi gépesített hadosztály egy harckocsiját a városházakörül összegyűlt tömeg feltartóztatta, a benne szolgálatot teljesítő katonák pedig átadták fegyve-reiket. Ezt követően a körülbelül 5-600 fős fegyvertelenül tüntető tömeg a Sötétkapun át a hadosztály-parancs-nokság elé akart vonulni, ahol fel akarták olvasni a pesti diákság 16 pontját. Ekkor a tüntető tömegbe a hadosztály-parancsnokság ablakai-ból kézifegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. Elsőként a lyukas magyar zászlót lengető férfit lőtték le. A tömeg pánikba esett és menekült a helyszínről, az ÁVH-s katonák azon-ban utánuk lőttek. Az esztergomi ártatlan áldozatok számát 14 és 22 közé teszik, voltak akiket menekülés közben, hátulról öltek meg.

A vértanúk emléke szívünkben él! Imádkozzunk lelki üdvükért s azért, hogy a Mennyből segítsék Édes Magyar hazánkat!

RAMON CUÉ ROMANO SJ. (1914-2001) spanyol jezsuita pap 1957-ben kiadott egy verses kötetet “Sangre de Hungaria” (Magyarország vére) ebben található ez a vers

Magadra hagytunk Tégedet

Kicsi húgunk, te drága!
Magadra hagytunk Tégedet.
Míg fényes nappal Rád törtek gyalázva,
S Európa szívéről letéptek rőt kezek.
Keresztútján a művelt világnak
Magadra hagytunk Tégedet.
Hogy körülálltuk földre tiprott tested,
A hulló jaj és forró vér felett,
Melynek árjával bepermetezted
Ruháinkat, - mi csak szónokoltunk és vitatkoztunk,
De senki előre egy lépést se tett,
Csak kezeinket emeltük az égnek,
S magadra hagytunk Tégedet.
Szemünk láttára tapostak a sárba,
Nem távoli őserdők megett,
De Európa szívében, hol drága
Múltunk őre a Fórum és a Parthenon meredt
A dómokra, mely visszhangként hordta
A vádat, amit Dante emelt érted,
Hogy bölcsesség, jog széthullt darabokra
S Beethoven dala kilencszer zokogja:
Az életünk új barbár korba tévedt.
S bár vállainkon húsz évszázad súlya,
Elárultuk múltunkat és újra
Vak félelembe fúlt a tett,
S magadra hagytunk Tégedet.
Bűvölten néztük mozdulatlan
Hogy gázol át törvényen az ellen,
S a szörnyetegnek végső pillanatban
Hogy étvágya beteljen
Áldozatként a szörnyű lakomára
Kis húgunkat dobtuk oda s holnap
Új áldozatra vajon kit sorolnak?
Bűnöd csak az volt, hogy a szabadságot
Kívántad, mint a kék magas
Büszke királya a sas.
És annyi volt hős fiadnak vétke,
Hogy hitvesüket úgy hívták “enyém”,
Hogy anyjukat is úgy hívták “enyém”,
Hogy lányukat is úgy akarták hívni,
S a földbe, melybe búzát s vért vetettek,
“enyém”-nek hívták a hazát, történelmet.
Óh Isten mondd hát vétek ez?
Ezért tiportak le, s mi szabadok
Magadra hagytunk Tégedet!
Kicsiny húgunk, te drága Magyarország!
A lelkünk mélye és a városok
Jazz-hangos éje, karikás-szemű hajnalok
A vádat hordják,
Hogy letiportak s friss véred kiált
A szabad ember foltatlan ruháján
A munkások olajos öltönyén
S a vasárnapi vasalt nadrágokon…
Nincs, ki lemossa véredet,
Mit vád-piros ajakkal égetett
A homlokunkra húszezer halott:
- “Világ porondján fényes nappalon
Megint magunkra hagytatok!” –
És üldözni fog majd e bűnnek árnya:
A béke szavát elfojtja a jaj,
A szabadság új árulást takar.
S ha ajkunk olykor igazságot hirdet
Saját vétkünkkel hazudtol meg minket,
Mert lelkük mélyén érzik már a népek,
Hogy bűneiknek súlyos agyaglába
Megindult és sár tapad nyomába
És árulásuk, árulásba hal,
És nincs nagy nemzet, addig míg e bélyeg
Rajtunk ég, - és homlokunk az égnek
Nem tárhatjuk, hisz láncban a magyar.
Mert Európa szívében előttünk
Fényes nappalon megtörténhetett,
Hogy meggyaláztak szép kicsi húgunk,
S mi magadra hagytunk Tégedet.

em Mária-tisztelő az, aki nem imádkozza a Rózsa-füzért, és nem katolikus az, aki nem tiszteli Máriát! Grignon Szent Lajos sommásabb megfogalmazá-sában: „Akinek Mária nem Édesanyja, annak Isten nem is Atyja!” (TMT 30) 

     Végtére is az első, amire fel kell figyelnünk, hogy a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. 

Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához. Ne mentegetőzzön tehát senki, miszerint: „más ima is létezik, az állandó ismételgetés pedig egyébként is gépies, mamikás, sőt egyenesen gyermeteg!” (?)
– Nos, más ima is kedves Isten és a Szűzanya előtt, ám az Egyház tanítása, a pápák megnyilatkozásai, a szentek példája, a kegyelmi ígéretek és évszázadok csodáinak egész sora igazolják ezen imaforma egyedülálló értékét. Pl. Zrínyi Miklós az Újzerinvár melletti ütközetében, 3000 fős török sereg ellen, 300 vitézzel győzött. Hálából mindannyian könnyek közt térdelve elmondták a szentolvasót. (Kardjuk markolatán volt a rózsafüzér!)
     Meggondolandó, hogy valamennyi elismert Mária-jelenés, Lourdes, Fatima és a Szeretetláng üzenete is a (domonkos) rózsafüzér imádkozását kéri tbk. a béke és a lélekmentés hatékony eszközeként!
– Az pedig, hogy gépies lenne? – Ugyan bizony, veszélyhelyzetben vagy nagy kívánságunk esetén, nem ismételgetünk-e untalan, bizalmunkat az Úr ígéretébe vetve: „zörgessetek és megnyittatik néktek” (Mt 7,7) Racionalitásunkat tehát ne az imádságban, hanem az életvitelünkben valósítsuk meg!
– A rózsafüzérezés, öregasszonyos bogyózgatás, sőt egyenesen gyermeteg!
– Nos, legfeljebb gyermeki, de végtére is erről van szó: „ha olyanok nem lesztek” (Mt 18,3).
De van-e Isten ihlette „felnőttebb”? Mert – miként Szent Lajos fenti értekezésében ki is fejtette –, a szentolvasó nemcsak a szóbeli, de az elmélkedő ima elvárásainak is megfelel (a titkokon való szemlélődése révén), sőt egyedülálló módon egyesíti ezeket!

     E liturgikus ünnep tárgya Krisztus legfőbb uralma minden teremtmény felett. A korunkban az emberiségre különös súllyal nehezedő nyomorúságnak oka voltaképpen a népek elpártolása Krisztustól. Krisztus uralmát ismét be kell vezetni az állami és társadalmi életbe. Ezt a célt szolgálja ez az esztendőnként visszatérő ünnepnap, amely mind a feljebbvalóknak, mind az alattvalóknak hathatósan hirdeti Krisztusnak az emberek és dolgok felett való fölséges és föltétlen uralmát.
      Ezt az ünnepet XI. Pius pápa rendelte el 1925. december 11-én, a Quas Primas kezdető enciklikájában. Minden évben a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap Krisztusnak való felajánlással kell az egész Egyházban megünnepelni, ezzel is kinyilvánítva, hogy Jézus Krisztus hatalma nem csak a túlvilágon abszolút, hanem földi életünknek is ő az egyetlen uralkodója. Ezért ünnepeljük Krisztus királyságát nem az egyházi év utolsó vasárnapján, hanem még a Mindenszentek előtti vasárnapon. Ezzel a pompás liturgiával koronázzuk meg Krisztus élete titkának egyházi ünnepeit és mielőtt az Egyház Mindenszentek megdicsőítését ünnepli, annak a tiszteletét és dicsőségét magasztalja, aki diadalt ül minden szentekben és kiválasztottakban. Forrás

Piros a vér a pesti utcán

Az október 25-én békés tömeg vonult a Kossuth térre, barátkozó szovjet tankok kíséretében. A Himnusz éneklése közben három oldalról kezdték lőni a fedezék nélküli embereket. A vérengzést a Zöldávó, a Partizánszövetség (az FM épületéből) és a Szovjet egységek (a téren állók közül egy-egy tank, valamint a távolabbi utcákban várakozó szovjet tankok, melyek még repesz-gránátokat is kilőttek a tér felé). Az áldozatok száma 300-ra tehető (köztük két vétlen orosz katona), a sebesülteké a elérheti az ezret! Mikor lesznek a polgári lakosságot lemészároló háborús bűnösök felelősségre vonva?  A vértanúk emléke szívünkben él! Imádkozzunk lelki üdvükért s azért, hogy a Mennyből segítsék Édes Magyar hazánkat!

A MIATYÁNK (ökumenikus):
Miatyánk, aki a Mennyekben vagy! Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te Országod, legyen meg a Te akaratod, amint a Mennyben úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezők-nek, és ne vígy minket a kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól! Amen.

AZ ÜDVÖZLÉGY (újabb):
Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled! Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja! Imádkozzál értettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen.

A DICSŐSÉG (újabb):
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké! Amen.

A FATIMAI FOHÁSZ:
Ó, Jézusom! Bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a Mennybe a lelkeket különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra! (LN 171)

EGYÉNI FOHÁSZOK: A tizedek után esetenként aktualizált fohászok is mondhatók: „Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk!” És ehhez – ha az üdvözlégyekben nem mondtuk –, hozzá fűzhető a Szeretetláng könyörgés …és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen”

Ha a Magyar Parlament környékén sétálsz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet a kommunista sortűz áldozataiért, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

 +!

     Örök, mindenható Isten! Hazánk szabadságáért és a függetlenségéért vívott csatákban és a harctereken elesett hős testvéreinkért könyörgünk most szent Fölségedhez. Te láttad Urunk küzdelmeiket, szorongatottságaikat, szenvedéseiket és vérük hullását. Kegyelmedbe ajánljuk őket: Urunk Istenünk. Ismerd el magadéinak őket: ne emlékezzél vétkeikre, amelyekkel életükben megbántottak Téged. Bárhol porladjanak is csontjaik, adj nyughelyet nekik az örök békesség honában, és örvendeztesd meg őket szent színed látásával.

Kegyes Megváltónk, Urunk Jézusunk: Te mondottad: “Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért!” Akikért most imádkozunk, azok nem kímélték önmagukat, sőt életüket és vérüket áldozták azért a földért, amelyet a Gondviselés jelölt ki számukra, hogy ez legyen a mi hazánk. Tekints reájuk kegyes szemmel isteni Üdvözítőnk, és hősi halottainkat részesítsd drága kereszthalálod érdemeiben.

Minket pedig segíts kegyelmeddel, hogy ezt a drága vérrel szerzett és megvédelmezett hazát odaadóan és önfeláldozóan szeressük, és érte dolgozni meg ne szűnjünk. Add, hogy a hősök véréből és áldott emlékéből a komoly kötelességteljesítés, a hősies áldozatosság, az istenfélelem és emberszeretet szelleme áradjon reánk. Add Urunk, hogy hősi halottaink életáldozata és nagy magyar elődeink példája minket is lelkesítsen és buzdítson az igaz hazaszeretetre. Akkor bízhatunk abban, hogy magyar szentjeink és hősi halottaink közbenjárására tovább véded és fenntartod szeretett hazánkat, Magyarországot!

Ámen 

Befejezés

     2013. augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén, Sean Brady bíboros, Írország érseke a Knock-i Mária Kegyhelyen, az egész országot és a népét Mária közbenjárásával Jézus oltalmába ajánlotta, 15000 ember jelenlétében. Reményteljes és fontos esemény volt ez Írország életében, amelyet a családok szétrombolásához vezető istentelen törvények sújtanak.
     A felajánlást 13,5 millió hívő, rózsafüzér imája is segítette. A felszentelés napján 20 püspök volt jelen, és azok, akik nem lehettek ott, elküldték képviselőiket. A szertartás alatt a családokért, otthonokért, az írországi egyházmegyékért és a fiatalokért imádkoztak.
     Brady bíboros beszédében örömmel nyugtázta az ír katolikus főpászto-rok döntését, amelyet júniusi ülésükön hoztak arra vonatkozóan, hogy ajánlják fel Írországot Mária Szeplőtelen Szívének. A bíboros kiemelte a következőt: „Ferenc pápa a hitről szóló enciklikájában arra szólít fel bennünket, hogy forduljunk Máriához, az Egyház és hitünk Anyjához”. Felszólított tehát mindenkit, hogy minden évben augusztus 15-én kezdjenek el egy közös kilencedet, az ország püspökei, papjai és világi hívei részvételével. Az ír prímás mindenkit arra kért, hogy csatlakozzon ehhez az imádsághoz.
     A Knock-i jelenés egyike a Szűz Mária-jelenéseknek, melyet a Katolikus Egyház hitelesnek ítélt a megfelelő vizsgálatok után. Ma a jelenés színhelye Írország nemzeti kegyhelye. Az eredeti templom ma is áll, oromfalánál új Jelenési Kápolnával, melyben hófehér márványszobrok állnak, az eredeti látomás szerint: Szent József, Szent Szűz, Szent János evangélista és Agnus Dei (a Bárány).

Knock-i Miasszonyunk, segítsd, hogy mindig tudatában legyünk, hogy csupán zarándokok vagyunk itt a földön, ezért erősíts bennünket a hitünkben és
áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Lásd itt ! 

A szentolvasó imádságai

     Előrebocsátjuk, hogy az alábbi imáknak legalább 3-4 szövegváltozata is használatos, melyek zavarkeltőek lehetnek a spontán imaközösségben!
     A Hiszekegy változatai: A szentmisében rendszerint (a „nagy”) Nicea-konstatinápolyi hitvallást, a rózsafüzérezésnél (a „kisebb”) Apostoli Hitvallást, ritkán az „ökumenikus verziót” imádkozzuk.
A Miatyánk, általánosan használt legújabb változata, az un. „ökumenikus”! A világon egyedül nálunk, esetenként még megtoldják a mert Tiéd az ország, a hatalom... bővítménnyel is! (Elhagyható!)
Az Üdvözlégyben alig magyarázható okból, az ősi 'malaszttal teljes' helyett 'kegyelemmel teljest' mondunk. A világon sok helyütt az Üdvözlégybe illesztik még a 'Szeretetláng fohászt' is, melyet bíboros-prímásunk együtt imádkozott a hívekkel 2009. június 6-án a X. Országos Szeretetláng Találkozón. A „Szeretetláng betétes” Üdvözlégyet, így mondjuk: „...Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, (s) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen” (IV/36) Amíg efelől egyházi döntés nincs, addig ilyen módon való templomi imádkozás csak a helyi plébános engedélyével lehetséges!
A HISZEKEGY (az Apostoli Hitvallás régies vált.):
Hiszek egy Istenben, Mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében, és a Jézus Krisztusban, Ő egy Fiában a mi Urunkban, aki fogantaték Szentlélektől, született Szűz Máriától, kínzaték Poncius Pilátus alatt megfeszítették, meghala és eltemetteték. Száll alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada, fölméne a Mennyekbe, ott ül a Mindenható Atya Isten jobbja felől, onnan lészen eljövendőt ítélni, eleveneket és holtakat. Hiszek a Szentlélekben, egy Katolikus Keresztény Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, bűnöknek bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet. Amen. 

1956. október 23-án, minden lelkesen és tiszta szívvel kezdődött, ám a "népidemokrácia" vezetői és a szovjet vezetés ettől pánikba esett!

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 1386. június 24-én született az olaszországi Capestrano városkában. Apja német zsoldoskapitány volt, akit hét évesen elveszített. Otthon nagyon tehetséges tanulónak mutatkozott, majd Perugiában jogot tanult, és egy ideig bíróként dolgozott. Később Perugia és környéke kormányzójává nevezték ki. Vezetését az önállóságát nemrég elvesztett terület lakói ellenszenvvel fogadták. Fellázadtak ellene, fogságba is ejtették.
     Alattvalóinak erőszakoskodásai miatt lemondott, csaknem megkötött házasságát is érvényteleníttette és 1415-ben ferences szerzetes lett. Szigorú feltételekkel vették csak fel a rendbe. Sienai Szent Bernardinnál végezte el hittudományi tanulmányait, és 1420-ban pappá szentelték.
     Európát bejárva óriási feladatokat látott el: apostolkodott, bűnbánati szónok volt, az erkölcsöt erősítette, küzdött az eretnekek ellen, vitázott velük, dolgozott rendje megújulásán, fáradozott a keleti egyházszakadás megszüntetésén, gyakran eljárt pápai megbízatásokban, kereszteseket toborzott. Sok írása is ránk maradt. 1455 tavaszán Magyarországon is fáradozott az országgyűlésen a pártoskodás megszüntetése és a török elleni hadjárat megindítása érdekében.
     A törökök ellen harcolt 1456-ban Nándorfehérvárnál a keresztesek élén, szorosan együttműködve Hunyadi Jánossal. Közreműködése nagyban hozzájárult a hármas győzelemhez, a török hajóhad tönkretételéhez, Nándorfehérvár felszabadításához és a szárazföldi török sereg elleni diadalhoz. Európa szerte felhangzott a Te Deum. III. Kalixtusz pápa elrendelte hálából augusztus 6-ára Urunk színeváltozásának ünnepét, valamint a déli harangszót.
     A győzelem után röviddel Hunyadi János, majd három hónapra rá, 1456. október 23-án Kapisztrán János is elhunyt Szerémújlakon, a kitört pestis járvány következtében. Ünnepét március 28-án tartották, de XXIII. János pápa, a halála napjára tette át. Teste a török hódoltság alatt eltűnt. Szobra 1921 óta a budai várban áll. ( Forrás )
Példája:
Tanulj keményen, és rendíthetetlenül harcolj a hitedért! 

A SZENTOLVASÓ IMÁDKOZÁS MÓDJAI

     Keresztet vetünk és átgondoljuk, hogy olvasónkat milyen szándékra mondjuk (magunkért vagy másokért). A keresztre elimádkozzuk a Hiszekegyet (1). Az ezt követő nagy-szemre (2) mondjuk a Miatyánkot, majd a bevezető 3 kis-szemre 1-1 Üdvözlégyet (3), melyeknél Jézus neve után belefűzzük a bevezető óhajokat. Zárásaként (a Miatyánk nagy-szem előtt) elmondjuk a Dicsőséget és a Fatimai fohászt (4-5). Ezután következnek a „tizedek” (6): 1 Miatyánk és 10 Üdvözlégy (a „titokkal”), a tized végén a Dicsőséggel és a Fatimai fohásszal.)

     Négyféle titokcsoport van:

I. Az Örvendetes rózsafüzér:
Bevezető 3 óhaj: Aki hitünket növelje; Aki reményünket erősítse; Aki szeretetünket tökéletesítse.
1) Akit te Szent szűz a Szentlélektől fogantál.
2) Akit te Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál.
3) Akit te Szent Szűz a világra szültél.
4) Akit te Szent Szűz a templomban bemutattál.
5) Akit te Szent Szűz a templomban megtaláltál.

II. A Világosság rózsafüzér:
Bev. 3 óhaj: Aki megtisztítson minket; Aki lelkünk békéjét megőrizze; Aki a szentségekben megerősítsen.
1) Aki a Jordán vizében megkeresztelkedett.
2) Aki a Kánai menyegzőn kinyilvánította Isteni erejét.
3) Aki meghirdette Isten Országát.
4) Aki a Tábor hegyén megmutatta isteni Dicsőségét.
5) Aki az Eucharisztiában nekünk adta magát.

III. A Fájdalmas rózsafüzér:
Bev. 3 óhaj: Aki értelmünket megvilágosítsa; Aki emlékezetünket megerősítse; Aki akaratunkat tökéletesítse.
1) Aki értettünk vérrel verítékezett.
2) Akit érettünk megostoroztak.
3) Akit érettünk tövissel koronáztak.
4) Aki érettünk a nehéz keresztet hordozta.
5) Akit érettünk keresztre feszítettek.

IV. A Dicsőséges rózsafüzér:
Bev. 3 óhaj: Aki gondolatainkat irányítsa; Aki szavainkat vezérelje; Aki cselekedeteinket kormányozza.
1) Aki halottaiból feltámadt.
2) Aki a Mennybe fölment.
3) Aki nekünk a Szentlelket elküldte.
4) Aki téged Szent Szűz a Mennybe fölvett.
5) Aki téged Szent Szűz a Mennyben megkoronázott.
A titkokat – mint elmélkedési pontokat –, a tizedek sorrendje szerint, legalább az első Üdvözlégyben, (vagy mind a tízben) Jézus neve után mondjuk, és ima közben átelmélkedjük.

Ha Budapest utcáin, hídjain sétálsz, imádkozz egy Üdvözlégyet azokért a lelkes fiatalokért, akik bátran kiálltak Édes Magyar Hazánk és Európa szabadságáért! A Szent Forradalom és Szabadságharc vérbefojtását követően sokakat meghurcoltak, egész életükre megbélyegeztek vagy ki is végeztek, az ilyen fotókon való szereplésükért!

Dr. Kövér László párizsi beszéde (részletek)
’56-os beszéd – Párizs 2015. október 19. – Párizsi Magyar Intézet

Tisztelt Honfitársaim, Hölgyeim és Uraim!
Devictus Vincit – Legyőzetve győzni
     (...) A XX. század legyőzetve is győztes magyar szabadságharca 1956-ban volt. Erejét a korábbi évszázadok szabadságharcaiban kikristályosodott nemzeti szabadságvágy és társadalmi igazságvágy páratlan összefonódása adta.
     Ma már pontosan tudjuk, hogy a kétpólusúnak nevezett világpolitikában, Moszkva és Washington geostratégiai játszmájában rejlő okok miatt forradalmaink sorában az 1956-os szabadságharcunk volt a leginkább legyőzetésre ítélt. Az egyik világpolitikai pólus, a szovjet, vérbe fojtotta a magyarok szabadságvágyát, a másik világpolitikai pólus, a Nyugat pedig, amelyik önmagát a szabadság pólusának szerette nevezni, ismételten cserbenhagyta a magyarokat.
     A Nyugat élő lelkiismereteként szólalt meg 1957-ben, éppen itt Párizsban Albert Camus, aki szerint – idézem – „a legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.” (...)
     Van, amikor a legreménytelenebb dolgok a legreményteljesebben módon valósítják meg önmagukat.
A nemzetellenes, internacionalista Szovjetunió árnyékában, a kommunista gazdasági kifosztás és társadalmi bomlasztás körülményei között 1956. október 23-án a magyar szabadságvágy és igazságvágy felszínre tört, tizenhárom napig államszervező erővé vált, majd újra évtizedekre a föld alá kényszerítve s a lelkek mélyére zárva élt tovább.
     A forradalom után, a kommunista-szocialista uralom évtizedeiben, tudatosan rombolták a magyarok nemzeti identitását, összetartozását, tudatosan fordították egymással szembe, és csorbították a magyarság nemzeti szabadságvágyát és a társadalmi igazságosság iránti vágyát. S mikor már erőink végére értünk volna, mikor már elvesztettük volna képességünket a nemzet igenlésére, a szabadság és igazságosság akarására, 1990-ben visszakaptuk az önálló cselekvési képesség lehetőségét. (...)
     Vannak, akik aktuálpolitikai érdekekből 1956 magyar menekültjei és a napjainkban Európát ostromló illegális bevándorlók között hamis történelmi párhuzamokat szeretnek vonni.
Az 1956-os menekülteket és a napjaink illegális bevándorlóit közös nevezőre hozni azonban történelmileg téves, politikailag hazug és a magyarságot mélyen sértő kísérlet, amelyet indokolt mindenhol, mindenkivel szemben visszautasítanunk.
Az 1956-os magyar menekültek európai áldozatok voltak, akik hittek és osztoztak az euroatlanti civilizáció értékeiben, akik Európától az Egyesült Államokon keresztül Ausztráliáig integrálódni akartak és tudtak az őket befogadó társadalmakba, akik menekültként nem sértették meg a befogadó országok törvényeit, hanem maradéktalanul betartották azokat.
     Mindazoknak – Tisztelt Hölgyeim és Uraim –, akik történelmi párhuzamot keresnek az 1956-os magyar forradalmunk és a jelenlegi európai válságaink között, ajánljanak figyelmükbe egy valós történelmi párhuzamot, ami azonban nem a magyar 1956 okozataiban, hanem annak okaiban gyökerezik, nevezetesen: a nemzeti megaláztatásban, az egyéni és közösségi méltóságtól való megfosztásban, a szociális sanyargatásban és bomlasztásban.
1956-ban mindezt a magyarokkal a nemzetellenes internacionalista Szovjetunió, a kifosztásra épülő kommunista tervgazdaság, és a társadalmat módszeresen és tervszerűen bomlasztó totalitárius diktatúra tette.
     Akik napjainkban a globális együttműködés szükségszerűségével és a szabad piacgazdaság elveivel súlyosan visszaélve el akarják törölni Európa nemzeti hagyományait és kétezer éves civilizációs normáit, a totalitárius ideológiai rendszerek eszközhasználatára emlékeztető módon az európai nemzetek identitásának elfojtására, a nemzeti kultúrák szétporlasztására és az európai nemzeti államok elsorvasztására törekednek, akik – ahogyan Sarkozy volt elnök úr fogalmazott nemrégen – valójában megalázzák az európai embereket, és súlyosan aláássák a demokráciába vetett hitüket. (...) https://www.youtube.com/watch?v=THUzwex8VGk

A hitetlenek, protestánsok és szkeptikusok véleménye

     Miben rejlik a Knock-i jelenés megra-gadó sikere? Kétségkívül az egyszerű ír nép katolikus hűségében és abban, hogy az angol protestáns elnyomás – ha nem a halálba –, akkor világdiaszpórába kergette a nép nagy részét. Aztán a sikerhez, hoz-zájárult a világ nagy újságjainak kezdet-ben pozitív híradása, mígnem ugyanezek "ismeretlen vezényszóra" egyszeriben felháborítóan gyalázatos mocskolódásba kezdtek ‒ ám végtére is ‒, hírverés volt ez is!
     A vádak, miszerint az egész jelenség csak "laterna magica" (fényvetítés) volt, melyet a plébános rendelt meg, hogy a jelentéktelen porfészekből "idegenfor-galmi" nevezetességet csináljon.
Nos az efféle igyekezetek, bizony napjainkban sem ismeretlenek, ha nem is "kivetítéssel", de "üzene-tekkel" , hogy egy kis faluból nagyfalut csinál-janak. 
     Visszatérve Knock-ot ért vádakhoz! Nos úgy mond-ják, hogy az istentagadás-hoz sokkal nagyobb hit kell! Ennek igazolását láthatjuk a "laterna magica" vetítés ötletében is, hiszen a 19. század második felében még nem tudtak előállítani olyan fényerőt, amely még a szomszédos községből is látható volt. Ráadásul nem két teljes órán át folyamatosan!
     Még azt is felhozták ellentmondásos vádként, hogy a 13 éves Hill Patrick rövidlátóként, távolról nem látott semmit, ezért kénytelen volt megkerülve közelről megnézni a "szobrokat", ahol a Szűzanya homloka fölött ragyogó aranyrózsát látott és Szent János könyvébe is beletekintett.
     Nos, ha az egész jelenség csak vetítve volt, akkor ezt a legényke nem tehette volna meg, ha pedig valóban életnagyságú szobrok voltak, akkor hogyan tűnhettek el egyik pillanatról a másikra, este kilenc órakor?
Márpedig ez az egész manipuláció, legfeljebb Monte Cristo grófjának sikerülhetett volna, ám ő csupán regényhős volt. Bartholomew Cavanagh esperes-plébános ‒ bár igyekezett adni magára ‒, olyan szegény volt, hogy a plébániája majdnem rádőlt.
     Ahhoz, hogy a szkep-tikusok is elismerjék az eseményeket, a tanúk-nak egyöntetűen azt kellett volna állítaniuk, hogy UFÓ-t láttak! Ez bezzeg már hihető lett volna számukra! Ámde, megszégyenülnének a hitetlenkedők, ha egy-szer megvalósulva a "minket régóta figyelő valóban intelligens távoli civilizációval" való találkozás, a küldött első kérdése bizonyára ez lenne: "Tisztelt földlakók! Egyáltalán, normálisak vagytok ti? Az Egy Igaz Isten segítségét elvetitek magatoktól, miközben a magatok által kitalált képtelenségekben, vakon bíztok!" (A sorozat X. befejező része október 24-én )

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

3) A PÁPÁK AJÁNLÁSAI

     VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért.
„Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, s mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz, s ez ellentmond Jézus intelmének: 'amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy a bőbeszé-dűségükért találnak meghallgatást' (Mt 6,7). A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetet-ten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úr-hoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (VI. Pál: Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)

     II. János Pál:  2002-es Rosarium Virgi-nis Mariae (RVM) apostoli levelében így ír: Az Egyház a rózsa-füzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legne-hezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillana-tokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét (…) Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja ér-vényesíteni anyai gondoskodását!" (RVM 39)
„A rózsafüzér imádkozása a keresz-tény családokban hatékony segítséget kínál a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére.” (vö uo /6/) Fogjátok tehát újra kézbe a rózsafüzért és fedezzétek fel az ima erejét a Szentírás fényében, a mindennapi élet körülményei között. 
     A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisz-tologikus. Alkotóelemei sűrítve tartalmazza az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az ő örök Magnifikátja, a megváltó megtestesü-lés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.
     Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család.

    A bomlasztó erők – mint a társadalom legkisebb sejtjét –, elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadják, s azt a félelmet keltik, hogy a család intézménye és vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfé-kezésére. Nem véletlen, hogy a 19. és 20. század jelenéseiben Krisztus Anyja minden alkalommal buzdítsa Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7)
Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a rózsafüzérben találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes könyvére – melyből kisirkánk forrá-sozott –, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8) Jóval szerényebb indíttatás maga e füzetke is!
Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a rózsafüzér iránti lelkesedés egyre lazul, mely nem utolsó sorban, az újabb és újabb látnoki „rózsafüzéreknek” róható fel (és itt nem az 'Irgalmasság rózsafüzérre' gondolunk, mely egyházilag messzemenően jóváhagyott)! A Domonkos Rózsafüzéren kívül, nincs még egy ima –, amely a Szentlélek szavaival ennyire áthatotta volna a katolicizmust, lényegileg meghatároz-va üdvtörténetünket, történelmünket és amely ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák s a szentek ajánlásait.
Bizony, a megtévesztő szellem próbálkozásának és cselvetésének tulajdo-níthatjuk, hogy a hamis látnokok annyi szép lánc-imát ajánlanak, mi más-ért, minthogy ezt az egyet ne mondjuk! Márpedig ha a Szentlélekisten az Ave Mariát tartotta alkalmasnak a leghatalmasabb kegyelem közvetítésé-re, vajh' mi találhatunk-e szebbet, jobbat Isten ihletette érdemszerzőbbet?
Ördögűzők tapasztalatai szerint az gonoszok irtóznak a rózsafüzér jelenlététől is! Megvallották, hogy a rózsafüzér egyetlen Üdvözlégyétől megremeg az egész pokol és számukra a guillotine!"
"Nem tudjátok, nem hiszitek, vagy kishitűek vagytok: Má - ri - a Szeplőtelen Szíve fogja megmenteni a világot! (Vö. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014)

      Hova is jutott a keresztény Európa? Valamikor a reneszánsz idején elindult egy merész, gondolkodásra késztető folyamat, amely sajnos olyan szellemek révén realizálódott, mint Erasmus, Luther, Zwingli, Kálvin, majd beletorkolt abba a XVIII. századba, mely a legistentelenebb, legvéresebb forradalmat szülte meg, ennek ellenére “Nagynak” nevezik. Teljesen abszurd, hogy ezt a kort az ész és a felvilágosodás korának kell neveznünk, holott soha nem köszöntött akkora sötétség a világra, mint épp a “felvilágosodás” által! Józan ész ide, ráció oda, ettől kezdve a szavakat és meghatározásokat már másképp kellett értelmezni, annak szabadosságával, hogy nem lehet sem tabu, sem dogma a vizsgálódó értelem előtt. Ennek ellenére, mintha egyre több határozott tabuval, érinthetetlen dogmával találkoznánk, melyekről való más vélemény komoly retorziót vonhat maga után. Észre sem szabad venni a nyilvánvaló valótlanságokat, mert aki észreveszi, gyanússá és szélsőségessé válik. Odáig jutottunk, hogy a nyilvánvalóan logikus gondolkodás ellentmond a józan észnek! Mindezt a értelmi megtévesztést és lélekrombolást fejelte meg a Marxizmus-Leninizmus népírtó kommunizmusa!
      A szabadosságban tobzódó új világrend fiait egyetlen iránymutató közös szándék egyesíti, hogy bármi módon gyengítsék (lerombolják) a kereszténységet! (Mindazáltal ezen igyekezetüket sem illik észrevenni, pláne szóvá tenni!)

Bevezető
     Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

KILENCEDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat! 

 Elismerés

   Bartholomew Cavanagh esperes-plébános,  látva az emberek buzgóságát, meghirdette a zarándokok közt, hogy mindenki vállaljon imát a tisztítótűzben szenvedő lelkek kisza-badításáért (ez máig érvényben van).
Valószínűleg ennek maga is hasznát vette, mert 1897. december 8-án elhunyt 76 éves korában. Knock-i plébániatemplomban helyezték örök nyugalomra. A sírján lévő emléktáblát a hívei állították, örök hálájuk-ról biztosítva a kegyhely mindig buzgó de szerény szolgáját.

   1936-ig 300 csodás (és hiteles) gyógyulás következett be a zarándokhelyen. Köztük, két vak nyerte vissza a látását.
1936. nevezetes dátum! Taum akkori érseke Dr. Thomas Gilmartin 57 évvel a jelenés után új vizsgálóbizottságot állított fel a még élő három tanú (Mrs. Mary O'Connell (Mary Beirne), Patrick Beirne és John Curry) új kihall-gatására. Ezt követően a knocki események hivatalos egyházi elismerést nyertek. A vizsgálat eredményét 1939-ben továbbították Rómába.
     57 év alatt, nem csak nemzet-közi hírű kegyhellyé vált Knock, de számos gyógyulást is, mint fentebb említettük!

     Négy pápa is megnyilatkozott Knock-kal kapcsolatban:      1945-ben XII. Piusz pápa Ró-mában megszentelte a Knock-i zászlót és egy érmét tűzött rá, Mindenszentek ünnepén.
     1954-ben XII. Piusz pápa személyes megbízottja, ünnepé-lyesen megkoronázta a knocki Miasszonyunk szobrát az ír nép adományaként készült koroná-val. A korona abroncs a pártával, a római "Salus populi Romani" (a római nép szabadulása) kép koronájának a másolata.
     1960. február 2-án XXIII. Já-nos pápa egy különleges gyertyát adományozott Knocknak;
     1974. június 6-án VI. Pál pápa áldotta meg az ötezer fő befoga-dására képes a Miasszonyunk, Írország Királynője Bazilika alapkövét. 
     1979. szeptember 30-i II. Já-nos Pál pápa a centenáriumi ünnepségekre Knockba zarán-dokolt, ahol félmillió zarándok jelenlétében felszentelte az újon-nan elkészült Bazilikát és arany rózsát ajándékozott Írország Királynőjének. 

   1993 júniusában Kalkuttai Teréz anya is meglátogatta a knocki kegyhelyet. (Alsó képünk, az új bazilika) (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

2) A PÁPÁK AJÁNLÁSAI

     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak, a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.
     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten, a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. (!) Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek s az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22)
     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzér-ről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek orszá-gába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadsá-gát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés ere-jével lázadnak, s igyekszenek az társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjá-rása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet. Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. (…) Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igaz-ságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért. (…) (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)  

  XII. Piusz: Imádkozzátok a szentol-vasót, mert az evangélium összefog-lalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű encikliká-jában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverek-kel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által el-nyert isteni segítséggel, a parittyá-val rendelkező erős Dávidhoz hason-lóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel". Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e sza-vakkal ajánlja a rózsafüzérezést: E módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat.

Bevezető
     Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

NYOLCADIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     A kivizsgálás, pozitív eredménnyel zá-rult, melyet alátámasztottak az események-kel egyidőben történt rendkívüli gyógyulá-sok is. Knock Mhuire zarándokhellyé vált.
A templom oromfalán (a jelenési falnál) egyre gyűltek a mankók és a hálaadó táb-lák, és hamarosan egy kis emlékoltárt eszkábált a nép.

     Tény, hogy az első szabadtéri Szentmisét már 1880-ban megtartották.
     Egy Knock-községi tanár országos pedagógus szerveződést hozott létre "Mária gyermeki" névvel, melynek egyik kötelme az évenkénti zarándok-lat, körmenettel Knockban.
     Ezzel ki is alakult a kegyhely melletti gyertyás körmenetek szokása, mely kifejezetten emlékeztetett Lourdes-ra.
Nem csoda, hogy a Daily Telegraph 1880. márciusában Knockot "új Lourdes"-nak nevezte. A Weekly News 1881. januárjában azt írta, hogy minden héten 6-8 csodát jegyeztek föl.
Knock, szinte hónapok alatt világ-kegyhellyé vált, melynek legdöbbe-netesebb tényezője, hogy még Amerikából is szerveződtek zarándok-latok!
     A kegyhelyen igen sajátos helyzet is kialakult. A zarándokok elkezdték kapargatni az oromfal habarcsát, melyet elfogyasztva gyógyulást reméltek. Nem is eredmény nélkül, ám ez a gyógyulásvágy ledőléssel fenyegette a jelenési falat. 1880. február 14-én egy interjúban Cavanagh esperes a következőket nyilatkozta: "A zarándokok már-már elhordják az oromfalat, ezért egy kerítéssel kell azt megvédenünk!" (folyt.) (Alsó képeink: az eredeti oromfal egy darabja, és egy korabeli újságillusztráció)

1) A PÁPÁK AJÁNLÁSAI

            Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a ró-zsafüzért 1568-ban. A 'Consueve-runt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társula-tokat, hogy ezzel kiharcolják a ke-resztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezet-te az „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. okt. 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.
     1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinu-mához, miközben kihirdette, hogy „Mária azt aján-lotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikál-ja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. 

     XIV. Benedek (1675-1758), azokra a vélekedések-re, melyek kétségbe vonták a szentolvasó elterjesz-tésének Szent Domonkosra való eredeztetését, kije-lentette, hogy ez egy szolid római hagyomány, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: „Kérdik tőlünk, hogy valóban Szent Domonkos volt-e az, aki bevezette a rózsafüzért? Nos, feledni látszanak, hogy elődeim egész sora egyértelműen Szent Do-monkost tartotta a rózsafüzér apostolának, így X. Leó, V. Pius, XIII. Gergely, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, XIII. Benedek és még sokan mások”.
     XIII. Leó hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon.   Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válasz-ként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő ren-delte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplo-mokban ezen hónapban, kihelyezett
     Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tisz-teletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szt Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisz-tushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés, úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megada-tott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafü-zért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
     „Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne? – mondta a pápa. – Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az em-bernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyano-lyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).

Bevezető
       Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

HETEDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A tanúk kihallgatása

     Miss McLaughlin jelentette plébánosának a rendkívüliséget, melyben tizenötödmagával része volt. Cavanagh atya, bár a szemlélődő ima mestere volt, az effajta dolgok iránt erős fenntartásai voltak. Augusztus 22-én meg se nézte a jelenés helyét, sőt a házvezetőnőjétől is megkövetelte, hogy ki se lépjen a plébániáról. Ennek ellenére olyan nagy híre ment a dolognak, hogy a Taum érseke, Dr. John McHale magához rendelte Cavanagh plébánost. Ekkor kölcsönösen elrendelték az események kivizsgálását. (Képünkön Cavanagh esperes plébániája előtt, a jelenéseket követően.) 

     1879. október 8-án elkezdődött a 15+1 tanú egyenkénti kihallgatása (a legfiatalabb – John Curry ‒ aki a jelenéskor 6 éves volt). A tanúk egybehangzóan és hitelt érdemlően nyilatkoztak. Az egyházmegye érseke, erről (az egyházi szokásnak megfelelően) tartózkodóan nyilatkozott, de annyit azért mondott, hogy: "A tanúk vallomása egészében véve megbízható és kielégítő volt."
     Ezt követően 57 évig várt az egyház, figyelemmel kísérve, hogy felmerül-e valami pozitív vagy negatív esemény. Eközben azonban ‒ minden "üzenet" nélkül is ‒ világhírű kegyhellyé vált a kis írországi község. És miért? Azért, mert ez az egyetlen jelenés, nem a kíváncsi értelmet érintette meg, hanem a szíveket! Ma is, ez a sallangmentes tisztaság jellemzi a Knock-i szentélyt!
     Nos, az első meghallgatások során kiderült, hogy valamennyi résztvevő egyöntetűen csupán a három égi Személyt látta határozottan, többségük az oltáron álló Bárányt is, de az angyalokat és a csillagok ragyogását, csak igen kevesen észlelték.
Abban azonban szintén egybehangzó volt tanúságuk, hogy bár zuhogott az eső, a jelenés környezetében száraz maradt minden. Minderről pontos jegyzőkönyvet vettek föl. (Legalul láss, egy későbbi összesítést a kihallgatásokról!) (folyt.)

A SZERKESZTŐ UTÓSZAVA

2) Amit a rózsafüzérről még tudni lehet

     A rózsafüzér elnevezés a XIII. szd-ra tehető. Egy ciszterci szerzetes – aki gyakran imádkozott 50 Üdvözlégyet –, látomásában úgy élte meg, hogy imái rózsaként hagyták el ajkát, koszorúként körülvéve Mária fejét. Más magyarázat szerint, imáink – melyek gyermeki hódolatunk megnyilatkozásai –, mint illatozó rózsák, oly kedvesek égi Anyánk Szívének. (A rózsát tartották a virágok királyának).
     Boldog Alán de Rupe, egy domonkos a XV. században (†1475) említi először. Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de az üdvözlégynek csak az első (szentírási) részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá „Jézus” nevét, és ez adhatott alkalmat a XV. században a Rajna-völgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Az Üdvözlégyek mai szövege egyébként VI. Sándor (1492-1503) pápának köszönhető, aki kiegészítésével lezárta az Ave Mariá-t: "asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál értettünk, most és halálunk óráján. Amen".

     1470-ben alapította meg az első Rózsafüzér Társulatot, a Boldog Alán de Rupe és ettől fogva a domonkosok terjesztették, élén Szent Domonkossal, akinek a Szent Szűz adott erre megbízást. A Rózsafüzér Társulat – mint ilyen –, egyedülálló!
Ehhez hasonló szerveződés még nem volt, amelynek egyenjogú tagja lehetett uraság, pap, polgár és jobbágy. Be nem jegyzett civil egyesületek voltak ezek, melyek megmaradhattak a privát-szféra intimitásában, rejtve a hatalom ártó szemei elől. És ebben rejlik ma is az önszervező ereje!
     Amikor a Szűzanya megjelent Lourdes-ban a kis Bernadettnek, így szólt: „Fogd meg a szentolvasót, és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje! – Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: "szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Gloriában. Hála neked, szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet adtad"!
     A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!
     Sajnos, korunkban számtalan “rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közt egyedül az Irgalmasság füzére van pápailag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki egyazon szándékra, nem az ilyen-olyan rózsafüzért, hanem a „rendeset” imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet elnyerhetne a fölséges Istentől!
A pápák mindig is a “rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Bevezető
      Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

HATODIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

  Október 18-án Szent Lukács evangélistáról emlékezünk meg. Pál apostolt kísérte missziós útjain, mestere halálát követően pedig Egyiptom-ban és Görögországban prédikált. Evangéliumán kívül őt tartjuk az Aposto-lok Cselekedetei újszövet-ségi könyv szerzőjének is. Ő írt legtöbbet a Szent Szűz-ről, ezért a "Szűzanya titkárának" is nevezik. Kiváló festő lévén, neki tulajdonítanak néhány Mária-ábrázolást, köztük a Czenstochovai Madonna képét is! Polgári foglalkozására nézve orvos volt, Szent Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos” (Kol 4,14). Így lett az orvosok, a kórházak, a fürdők és az ikonfestők védőszentje.

     A három mennyei személy balján egyszerű oltár állt tündöklő fényben, melyen egy Bárány állt, mögötte nagy kereszttel. A Bárány Szűz Máriára és a jelenlevőkre nézett.
Az oltár körül fénysugarak, arany színben ragyogó csillagok és lebegő angyalok (szeráfok) voltak, de a fény, csak a szárnyaikat világította meg. Mivel a jelenlevők nem ismerték Izaiás látomását a hatszárnyú szeráfokról, akik kettővel arcukat-, kettővel testüket fedték, kettővel pedig lebegtek. Így mindannyian arról beszéltek, hogy csak szárnyakat láttak (Iz 6,2-3).

     A jelenés tanúi, mély megrendültséggel álltak, többen térdelve imádkoztak a szün-telenül zuhogó esőben. Az egyik kamaszfiú Hill Patrick ‒ se szó, se beszéd ‒, megkerülve a jelenséget, közelről megnézte Szűz Máriát és akkor látta, hogy homlokán szép rózsa van. Ezután, belenézett Szent János nyitott könyvébe is, ahol vonalakat és betűket látott. Azt is észrevette, hogy míg a szemlélők csurom vizesek voltak, a jelenség alakjai és a környezetük teljesen száraz volt.
     A hetvenöt éves Trench Bridget, érkezése után térdre zuhanva, egész idő alatt a rózsa-füzért imádkozta és boldog volt. Elragadtatásában a Szűzanya lábát háromszor megcsókolta, miközben ezt mondta "Százezer köszönet Istennek és neked dicsőséges Szent Szűz, hogy mi ezt a megnyilatkozást kaptuk." Amikor azonban megpróbálta átölelni Mária lábait, nem érzékelt semmit a karjaival.
     A Knock-i jelenés hozzá-vetőlegesen jó két órán át tartott, anélkül, hogy meg-szólaltak volna az égi személyek. A jelenés, végül este 9 órakor eltűnt.
(Megjegyzendő, hogy addig néma jelenés, csak a franciaországi Pontmain-ben volt 1871-ben. Lásd e blog-ban 2015. január 16 és 20 között! Az első rész ITT! )
De volt egy 16. tanú is Walsh Patrick, aki szomszé-dos község 65 éves gazdálkodójaként, este 9 óra tájban kilépett házából, és Knock irányában olyan ragyogó fényességet látott, hogy efelől másnap, nem mulasztotta el megkérdezni a knockiakat. Ő, ekkor értesült a rendkívüliségről. (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

A SZERKESZTŐ UTÓSZAVA

1) Amit a rózsafüzérről még tudni lehet

     Előre kell bocsátanunk, hogy többféle imasor számolására használnak „olvasót” (melyek esetenként a gyöngyök számában is eltérőek), de mi kizárólag, az un. „Domonkos” öttizedes rózsafüzérről beszélünk!
A rózsafüzér (szentolvasó), 53 db Üdvözlégy és 6 db Miatyánk gyöngyből áll. E zárt-láncú füzért egy háromágú összekötőérme (vagy gyöngy 10) zár le, melyhez egy függeléklánc csatlakozik (öt gyönggyel és kereszttel 1). A nagy körben lévő Üdvözlégy-szemek tízesével sorakoznak (az un. tizedek 6) úgy, hogy a Miatyánkok egy-egy különálló (esetleg méretben, formában eltérő) gyöngye választja el őket. Ezeket a különállókat nagy-szemeknek 8, a tízes szakaszokban lévőket kis-szemeknek nevezzük 6.
     A rózsafüzér az ismétlő imádság legkedveltebb formája, mellyel az Úr tanácsát követjük: „szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni” (Lk 18,1, vö. 21,36). Ezzel kapcsolatban lásd még Fatimáról beszél Lúcia nővér, IV. kiad. 2006., 91; 165; 170; 171; 230-231. (A továbbiakban: LN); vm. Szeretetláng Lelki Napló 2009. II/106; 109. (A továbbiakban: SZL).
     A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak. Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód. (vö. A rózsafüzér imakönyve, Szent István Társulat, 8.)
     A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten (…) hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem – végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, (…) mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. TMT 52)
     A rózsafüzér önmagában is „szent tárgy”, mivel kereszt van rajta! Ajánlatos az Egyház által megszenteltetni, s ezzel kegytárgynak minősül, ám ekként is kell vele bánni! Tehát nem dísztárgy vagy nyakék, különösen nem „a nagyitól örökölt kabala”, hanem a miatyánkok és ave-máriák számolására szolgáló füzér! Birtoklása, magunknál való hordása, illetve a vele való ima, külön kegyelmi ígéretekkel – az Egyház által megszabott – un. búcsúkkal jár, melyet ajánlott megáldott rózsafüzérrel végeznünk! Közösségben (de tévén és rádión keresztül is) a folyamatosan mondott 5 tizedes rózsafüzér (a végén pápa szándékára külön elmondott egy Hiszekegy, Üdvözlégy és Dicsőség föltétele mellett) teljes búcsúval, egyéb módozatai pedig részleges búcsúval járnak. A teljes búcsú elnyeréséhez elegendő egy 5 tizedes rózsafüzér folyamatosan elmondása, elmélkedve a titkokról (plusz a fent említett feltétel, a pápa szándékára!)
     Közös imánál a titkokat a helyi hagyomány szerint kell mondani. (vö. Búcsúk kézikönyve, 17. pont)

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Bevezető
      Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

ÖTÖDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A templom közelében Mary megszólalt:
– Ni csak, szobrok! Miért nem mondta, hogy a plébános úr új szobrokat vásárolt a templomnak?
A házvezetőnő bevallotta, hogy már jövetelekor is látta ezeket, és maga sem érti a dolgot. Ekkorra azonban közelebb érve a lány felkiáltott:
– Nézze! Ezek nem is szobrok, hiszen mozognak! Az ott a Legszentebb Szűz!"
Miss Mclaughlin dermedten megállt, Mary Beirne pedig hazafutott, hogy hívja anyját és testvéreit! Ez azonban csak hosszas győzködő rábeszélésre sikerült neki. Amint azonban a bátyja Dominick meglátta a jelenést, nyomban odahívta a szomszédokat is ‒ már aki hajlandó volt kíváncsiságának engedni a zuhog esőben.
Végül is pontosan tizenöten, felnőttek és gyermekek gyűltek össze, és mindnyájan tisztán látták a jelenést:
A Szűz alakja, fényes háttér előtt lebegett. Hófehér ruhája és köpenye a nyakánál volt összefogva, mely a válláról lazán omlott alá. Fején drágakövekkel díszített koronát viselt, a homloka fölött egy arany rózsa ragyogott. Karját úgy emelte föl, ahogy a papok mise közben. Tekintetét az ég felé irányította. Mezítláb volt.
Jobbján Szent József állt, szintén fehér ruhában. Fejét mély tisztelettel könnyedén hajtotta meg a Legszentebb Szűz felé, kezeit összekulcsolva tartotta.
A Szűzanya balján egy tiszteletreméltó püspök állt fehér főpapi díszruhában, fején mitrával, baljában nyitott könyvvel, jobbját pedig fölemelve tartotta, mintha prédikálna.
A jelenlevők közül többen Szent János evangélistát vélték fölismerni benne, mert ilyennek látták a Knocktól 60 km-re nyugatra lévő Lecanvy templomának Szent János szobrát, püspöki süveg nélkül. (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

A RÓZSAFÜZÉR ELLENSÉGEI

     Lássuk most azokat a büntetéseket, amelyekkel Isten azokat sújtotta, akik a Rózsafüzér Társulatokat szét akarták zülleszteni.
Ámbár a szentolvasó égi eredetű és pápai bullák számtalanszor jóváhagyták, mégis akadnak úgynevezett „felvilágosultak” (protestálók), akik az alvilági befolyás folytán teljes erejükkel hadakoznak a rózsafüzér ellen. Támadásuk azonban nemcsak egy Mária-ájtatosság ellen irányul, hanem maga a jó Isten ellen, hiszen a rózsafüzér nem más, mint a Miatyánkok és Üdvözlégyek rózsakoszorúja, márpedig ezek az imák égi eredetűek!
Isten egyik nagy büntetése számukra az, hogy ezek az emberek legtöbbször eltérnek az igazi jámborság útjától, eretnekségbe esnek és az Egyház átkát vonják magukra! Isten azért nem hallgatja meg imáikat, mert Ő csak azok között van, akik az Ő nevében, és az Ő imáival ajkukon gyülekeznek össze.
     Nem lehet jó katolikus az, aki a szentolvasó kegyelmeit megveti!
     Nem lehet jó katolikus az, aki a Rózsafüzér Társulatokat támadja!
A lélekmentés nagy ellensége az, aki bárkit is lebeszél arról, hogy naponként imádkozzák a szentolvasót, ami az igazi jámborság útjára térítené őket és megmentené lelküket a kárhozattól.
Ha igaza van Szent Bonaventúrának, aki állítja, hogy mindaz, aki nem tiszteli a Szűzanyát, bűnben fog meghalni és (könnyen) a kárhozatra juthat!
Mert, (– kérdi Szent Lajos) milyen büntetésben is részesülhetnek azok, akik másokat eltérítenek a Szűzanyától és az Ő kedves ájtatosságától?! /32/
     Elhiszem azt, hogy nem lehetünk hiszékenyek, sem kritikusak. A középúton kell haladnunk, hogy az Igazság magját könnyen megtalálhassuk, de azt is vallom, hogy a szeretet mindent elhisz, ami nem mond ellent a hitnek és az erkölcsnek, mert különben odajutnánk, hogy sok szolid dolgot tagadnunk kellene – csupán azért –, mert azok nincsenek benne a Szentírásban.
A sátán új fortélya ez, mellyel beárnyékolja a tévtanítók és a mai idők kritikusainak a szellemét, hogy ne higgyék azt, amit nem értenek és nincs ínyükre, tagadva mindezeket. Pedig erre egyetlen alapjuk a saját gőgjük és értelmük korlátoltsága csupán! /33-34/
     Kérve kérlek azért benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Máriában irántatok érzek, (…) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért... Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!” (TMT 254.)

Dicsőség Jézusnak Szűz Máriában!
Dicsőség Máriának Jézus Krisztusban!
Dicsőség egyedül Istennek most és mindörökké!
(Montforti Grignon Szent Lajos fohásza)

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Bevezető
      Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

NEGYEDIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     Knock (Cnoc Mhuire) Írország nyugati részén, a Taum-i érsekség, Muigheo grófság (angolul County Mayo) területén található. A 19. században még csak néhány házból álló falucska volt. 
     Amikor 1879-ben a csodás események elkezdődtek, a katolikus hitéhez ragaszkodó Knockban sem volt ritka az éhség.
A jelenés szereplői közül, a falu temploma mellett lakott a plébános Bartholomew Cavanagh esperes, és a hozzá közeli országút mellett lakó Beirne nevű özvegyasszony a négy gyermekével (Mary Beirne 26, Dominick 20, Patrick 16 és Margaret 15 évesek). Augusztus 21-én este 7 órakor Margaret Beirne zárta be a templomot.   A templom déli oldalán világosságot vett észre, de ügyet sem vetett rá, mert az erősen megeredő esőben gyorsan hazaszaladt.  (Képen a Beirne család háza) Hamarosan beugrott hozzájuk látogatóba a plébánia házvezetőnője Mary Mclaughlin, aki jövetele közben látott ugyan három hófehér szobrot a templom kórusi oldalán, Bierne asszonynak nem szólt róla, mert azt hitte, hogy ez egyenlőre a templom belügye, melyet meglepetésnek szán a plébános úr. Ennek ellenére, egyre csak az járt a fejében, hogy Cavanagh atya miért nem szólt a vásár-lásról ‒ különös tekintettel ‒, hogy a plébánia épülete teljesen romos, és a templomi költségvetés meg sem engedett volna ilyen vásárlásokat. De ha mégis ‒ akkor meg miért hagyatta kinn azokat a zuhogó esőben? ‒ forogtak fejében a gondolatok.Tele volt kérdőjelekkel és így dolgát gyor-san elintézve a családdal, máris visszaindult a plébániára, ezúttal azonban egy ernyővel elkísérte Beirne asszony Mary nevű lánya is. Ekkor, a temp-lomi óra szerint fél nyolc volt. (folyt.) (Korabeli képek 1879-ből. A templom és alább a plébánia az esperes úrral)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Anyánkat!
Ne hagyd elveszni meggyötört hazánkat.
Fordítsd felénk könnyes tekinteted,
mutasd meg számunkra Szeplőtelen Szíved!
Hevítse át szívünket Szeretetlángod,
hogy megtérjen nemzeted, kövessen Országod!
Amen.

2) IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT!

     A rosszak gyakran rendez-nek összejöveteleket, hogy ármánykodjanak és gonosz-kodjanak; sőt az ördöggel is egyesülnek, hogy elpusztít-hassanak bennünket. Miért ne fognánk össze hát mi is keresztények, Krisztus joga-inak és az Isten országának hathatós védelmében!? /100/ (Kép: a Molotov-Ribbentrop Paktum)
     Ezért tömörüljünk a Rózsafüzér Társu-latokba! Mindenütt, ahol templomok és kápolnák állnak, gyűljünk össze imára esténként, s közösben felváltva dicsérjük Istent! S ha nem volna a közelben temp-lom, akkor a magánház is megfelel e célra.
Mielőtt nem tartottam missziót (– írja Szent Lajos), voltak városok és falvak, ahol csak tánc, kicsapongás, erkölcstelen-ség, átkozódás, civakodás és széthúzás hódított. Nem hallottunk úton-útfélen mást, mint sikamlós dalokat és kétértelmű beszédet. Most pedig egyházi énekek diva-tosak ugyanott és közösben zsoltározzák a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Húsz, száz, vagy még több tagú társulatok, mint a szer-zetesek, a napnak adott órájában, imával dicsőítik Istent. Ó micsoda áldása ez az égnek, a rózsafüzér nagy kegyelme és az irgalmas szívű Isten kézzelfogható jósága! Tartsatok tehát ki rózsafüzéresek! A go-nosz emberek nyelvöltögető gúnyolódása ne aggasszon, hanem imádkozzatok értük is és a javíthatatlanokat ne engedjétek tár-sulataitokba! Nézzetek el istentelenségük felett és imádkozzatok értük! /111/
     Ha betegségből, szükségből, pl. állapotbeli kötelesség teljesítése miatt, vagy akár nem szándékos feledékenységből nem imádkozod a rózsafüzért, akkor a következő nap két szentolvasóval pótold mulasztásod! /112/
     Ne kívánkozzunk különleges kegyelmek után, amiket az Úr egyes szent imádkozóknak olykor megadott, hanem átfogó és mély hitre tegyünk szert. Az ilyen hit üdvözít!
Lelkiszárazságban, a kétségek örvényében és az elhagyatottság sötétségé-ben szentolvasód legkisebb részét se hanyagold el, mert ez a gőg és hűtlenség jele lenne. Ne légy gyerek, aki mindig édességet szeretne kenyere mellé, hanem megpróbáltatásaid idején szeresd még forróbban rózsafüzéredet, mellyel minden kegyelmet elnyerhetsz!
Szeresd és imádkozd a szentolvasót!
Amikor az Úrra ráborult a szenvedések csillagtalan éjszakája, még kitartóbban imádkozott. Te is tégy így! /113/
     Isten az Élővizek Forrása, mely a szüntelenül imádkozó szívekbe szökell! A Mennyei Atyának leghőbb vágya, hogy kegyelmének és irgalmasságának üdvhozó vizét közölje velünk, ezért szólít fel bennünket: Omnes sitientes venite ad aquas! – Jöjjetek, az ima által igyatok Élővizemből!
Ha mindez ideig nem kértetek semmit, kérjetek hát és kapni fogtok, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek! Csak az, aki állhatatosan kitart az imában, keresésben és a kopogtatásban, az kap, talál és nyer bebocsátást! /114/
     Testvérem! Tarts tehát ki szentolvasód mellett, kérj az Úrtól sokat, földi és örökké tartó javakat; főleg imádkozz lelki bölcsességért, az a leg-drágább kincs, s előbb-utóbb a nagy ajándék is osztályré-szed lesz, feltéve, ha állhata-tosan kitartasz a szentolvasó imában! Tehát kitartani! Lehet, hogy hosszú még az út a meghallgattatásig, de sebaj: Ne csüggedj! Hittel küzdj! Az állandóan megújuló nehézségek közt is vigasztalja meg szívedet a tudat, hogy minden Miatyánkod és Üdvözlé-gyed az Örök Életet vásárolja meg részedre…! (– írja, Grignon Szt Lajos) /115/

HŰSÉGGEL KRISZTUSHOZ — HŰSÉGGEL EGYMÁSHOZ!

Szeretetláng-imaestek a magyar családok egységéért
püspökeink vezetésével!

IDŐPONTOK:
Minden hónap 3. keddjén 17-19 óráig 

HELYSZÍN:

A Szeretetláng Mozgalom Szent Családról nevezett kápolnája
1065 Budapest, Székely Bertalan u. 25.

Időpont: 2015. október 20 (kedd), 17 óra

Az imaest menete: dicsőítés, szentségimádás, Szentmise, majd személyes áldás a házaspároknak és minden résztvevőnek. Az estet Mohos Gábor atya, a Magyar püspöki Kar titkára vezeti.

Az imaest "vezérfonala":  
Könyörgés a fiatal családokért, az ifjúságért, a házasságok egységéért.

     „A családok, ó, a magyar családok szétszórva,mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek! Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket,össze akarom tartani a szétszórt családokat. Segítsetek nekem!” (A Szűzanya szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban)

     A Szeretetláng Lelki Naplóban az Úr Jézus azt kéri, hogy a keddi nap a családokért felajánlott nap legyen számunkra. Kápolnánkban ezért minden hónap harmadik keddjén imaestet szervezünk a családokért: Szentségimádással, Szentmisével és közbenjáró imával szeretnénk könyörögni az Úrhoz saját családunkért, a magyar családok egységéért, s a problémákkal küszködő vagy már válófélben lévő házaspárokért, hogy gondjaikat, bajaikat letegyék az Oltáriszentségben valóságosan is jelen lévő Úr Jézus elé, s Ővele próbálják azokat megoldani, házasságukat megújítani! Öröm számunkra, hogy imaestjeinket minden alkalommal egy-egy püspök atya vezeti (vagy egy általuk küldött atya), s a jelenlévő házaspárokért külön, személyesen is imádkoznak!

     Hisszük, hogy az Egyház egyetlen útja és válasza a Jézushoz fordulás lehet a családi élettel kapcsolatos kihívásokra korunkban. Hisszük, hogy aki hűséges Krisztushoz, az hűséges lesz a házastársához is! Hisszük, hogy aki egységben van Krisztussal, a szentségi házasság által egységben lesz a házastársával is! Hisszük, hogy kitartó könyörgésünk és a kilátástalansággal küszködő, de az Úr elé térdelő házaspárok imája sok családot menthet meg a széthullástól! Hisszük, hogy a Szent Szűz közbenjárása különleges módon segíthet a bajokkal, nehézségekkel szembesülő családokon, mert ő maga is családban élt, s így ismeri és érti a családjainkra leselkedő veszélyeket!

Gyertek el minél többen, s hozzatok magatokkal gondokkal, bajokkal küzdő házaspárokat, hogy együtt könyörögjünk értük az Úrhoz! Akik nem tudnak eljönni, vagy távoli Olvasóink, azok imádkozzanak velünk a Szűzanyához a szándékra!

Szent Terézia, könyörögj népünk megtéréséért és fiataljaink hivatásáért!

Bevezető
         Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

HARMADIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     1841-ben Írország lakosainak száma 8 millió 175 ezer volt.
1845-ben a burgonyavész (Phytophthora infestans) sújtotta az íreket, még lábon elrohasztva a termést. Mivel a burgonya volt az ír parasztság fő tápláléka és takar-mányként is használták, élelem nélkül maradtak.
     Annak ellenére, hogy katolikusok csak 5%-át birtokolták a földnek Írországban, az angol és a protestantizálódott ír földesurak kihasználva a szegénységet, elűzték a fizetni képtelen családokat földjeikről, házaikat leromboltatták, hogy ezáltal nagyobb legelőkhöz jussanak.
     1846-tól kezdődően több mint egymillió ember éhen halt, további félmillió pedig legyengültsége miatt valamilyen betegség áldozata lett.
     Több millióan az Újvilágba, Angliába, Ausztráliába vagy a világ más tájai-ra emigráltak az éhínség elől, és ott kolóniákat létesítettek. Az emigrációs hullám nagyjából 1900-ban zárult le.
     A "dicső angol kultúr-múlthoz" tartozik ez is, hogy míg az angliai rabszolgatartás is csak a 19. század közepén, az egész Brit Birodalomban viszont csak 1928-ban szűnt meg! Mindezt nem árt tudnia azoknak, akik valamiféle "bűnös magyar múltról" beszélnek!
     Jelenleg Írországban kb. 3 920 000 ember él. A legtöbben úgy gondolják, Anglia tehetett volna az éhínség és a kivándorlások ellen, ám szándékosan nem cselekedett. (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme) (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

1) IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT!

     A rózsafüzér valamennyi mondásformái közül, egyik sem szolgál Isten nagyobb dicsőségére, a lelkek fokozottabb javára és az ördög félelmetesebb ijesztésére, mint a nyilvános, kétkórusú imádság!
Isten szereti az összefogást. Az égben az angyalok, a földön pedig az igazak, közös erővel dicsérik Istent. Az Úr Jézus jutalomként ígérte meg: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az Én nevemben, köztük vagyok.” Mily kitüntetés! Jézus velünk van, ha össze gyülekezünk a szentolvasó imádságra.
     Az első keresztények a katakombák mélyén gyűltek egybe imára, bár a császárok dühétől tartaniok kellett. Mégis egy nyájba terelte őket a közös ima szeretete, és az ebből fakadó kegyelmi erő! /108-109/
A következő okok miatt mondjuk közösen a szentolvasót:
1). Mivel a közös imánál éberebb a szellem, mint a magán imánál.
2). Ha közösen rózsafüzérezünk, akkor az egyesek imái beleolvadnak a közösség imájába, s az egészből egyetlen ima képződik. Ebből kifolyólag, az erős segíti a gyengét, a buzgó tüze felgyullasztja a lanyhát, s a rossz is eltűnik a jók között. A dudva is elvész a virágok körében, a gaz a búzában.
3). Az, aki egyedül imádkozza a szentolvasót, az csak egyetlen rózsafüzér érdemeiben részesül, de ha (pl.) harminc személy mondja közösen azt, akkor 30 rózsafüzér érdemében részesülünk. Mily nagyok is a közös imádság előnyei!
4). Amikor VIII. Orbán pápa hallotta, hogy a szent rózsafüzért Róma különböző helyein két kórusba osztottan, felváltva imádkozzák, 100 napi búcsút engedélyezett minden egyes alkalomra. Ez szerepel Apostoli Körlevelében: „boldogan kell hinnünk azt, hogy a Rózsafüzér Társulatok tagjainak nyilvános imái és körmenetei döntő szerepet játszottak abban, hogy a keresztény fegyverek 1571 októberének első szombatján Lepantónál megsemmisítették a törökök büszke flottáját.” S hány más példát hozhatnánk még a közösen végzett szentolvasó diadaláról!
5). Végül, a közösen végzett rózsafüzér könnyűszerrel sarokba szoríthatja az ördögöt, hisz’ az imaközösség jól szervezett hadsereget alkot, mert egységben az erő!
Az ördög sokszor győz az egyesek imája felett, de nem bír a közösséggel. Egyetlen venyigét könnyű széttörni, de ha botocskákból köteget kötünk, akkor már nagyon nehéz azt eltörni!

Bevezető
         Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!

MÁSODIK NAP
     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes tabernákulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

      Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság megtisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

     Az írországi Knock-i jelenést szeret-ném bemutatni. Szokásomhoz híven, némi történelmi háttér bemutatásával. A sorozathoz felhasznált irodalmak: forrás 1; forrás 2; forrás 3; forrás 4; forrás 5; forrás 6; forrás 7; forrás 8

     Írországban a kereszténység a 400-as években kezdett elterjedni. Az első keresztény misszionárius talán egy Palladius nevű szerzetes volt, aki 431-ben érkezett a szigetre. Egy évvel később megérkezett Szent Patrik is, Írország védőszentje (lásd a blog 2015 március 17-i posztját ITT ). Ő volt a legsikeresebb terjesztője a keresztény hitnek, alakjához okkal számtalan legenda fűződik. Szent Patrik vezette be a latin ábécét, amely igen fontos lépés volt, hiszen ezzel írott formában rögzíthették az igen gazdag ír, szájhagyomány útján terjedő kultúrát. Patrik és társai több száz templomot és kolostort alapítottak. A kolostorok lassan kulturális, sőt hatalmi központokká váltak.
     A 17. század elején skót és angol (protestáns) telepesek érkeztek Írország északi területeire. Bevezettek egy sor diszkriminatív törvényt, melyek elsősorban az ír katolikusokat sújtotta. Az ezt követő évszázadok alatt az angol dominanciára törekvés, több tömegmészárlást hajtott végre Írországban (pl. a Drogheda-i és a Vinegar-dombi válogatás nélküli mészárlások.) (Lásd még e blogon, a győri könnyező kegykép történetét, 2014. november 23-26 között! Az első poszt ITT ) (folyt.)

HARCOLJUNK A SZÓRAKOZOTTSÁG ELLEN!

     Nincs a lélek számára érdemszerzőbb ima, a jól végzett rózsafüzérnél! De az is igaz, hogy nem könnyű kitartóan és jól imádkozni, különösen az elszórakozás veszélyében, ami magától adódó az imaegységek ismételgetése miatt. (Sajnos, a megfertőzött gondolatokból könnyen merítő) fantázia az, ami nagyon megnehezíti a rózsafüzér jó imádkozását, s az ördög ezt használja ki leginkább. Sőt, még mielőtt imánkba belekezdenénk, máris kedvetlenséget és unott fáradtságot támaszt bennünk, és érezteti levertségünket. /102/
Mialatt imádkozunk, minden oldalról nehezíti lelkünk szárnyalását, s mire nagy fáradtság és elszórakozás közepette a végére jutunk, azt súgja felénk: amit imádkoztunk az értéktelen, a rózsafüzérezés semmit sem ér és jobban tettem volna, ha morzsolgatása helyett a munkám, vagy üzleti dolgaim ügyében jártam volna el! Pocsékolom a drága időt a sok áhítat nélküli szóbeli imával ahelyett, hogy valami lelki könyvet olvastam volna stb. Ilyen és hasonló cselek által az ördög gyakran eléri, hogy egyesek részben vagy egészben elhanyagolják a rózsafüzérezést.
     Testvér! Te mégis tarts ki! Miért? Mert a szentolvasó annál jobb, minél érdemdúsabb az; s annál érdemszerzőbb, minél nehezebb; s annál nehezebb, minél hangosabban zümmögnek – akaratunk ellenére is – fantáziánkban az elszórakozás apró „bogarai”!
     Harcolj bátran a szórakozottság ellen! Szentolvasód pajzs legyen a kezedben, melyet előre tartasz! És ha nem is érzel „lelki mézet”, érzelmi vigaszt, küzdj (fáradhatatlan) lendülettel és érdemdússá válik számodra a küzdelem! Ha pajzsodat leengeded kezedből, vagyis felhagysz a rózsafüzérimával, akkor a sátán győzedelmeskedett feletted, aki pillanatnyilag nyugton hagy ugyan, hogy majd az ítélet napján olvassa fejedre kishitűségedet és hűtlenségedet! Aki a kicsiben hű, az hű a nagyban is! – mondja a latin.
Rajta testvérek! Tartsatok ki ígéretetek mellett, hogy naponként elmondjátok a szentolvasót! A szórakozottság „apró bogarait”, gondolatait pedig száműzzétek lelketekből! /103/

„Ha fáj az, hogy nem tudsz imádkozni, már ez is imádság.” (Szent Ágoston)

A szinódus alatt, naponta imádkozzuk a rózsafüzért, a Szeretetláng könyörgéssel: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! 

Óriási szellemi harc zajlik jelenleg a világban és az egyházban.

Bevezető
     Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!
     Az imák minden napra azonosak.
     A Kilenced befejezéseként kért Üdvözlégybe kérem mondják bele a Szeretetláng egyetemes könyörgését (az alábbi módon), mellyel az egész emberiség lelki átalakulását kérjük Isten Szent Anyjától!
     Kérem, hogy erejükhöz mérten – és az országunkban kialakult helyzetet figyelembe véve – vegyék ki részüket ezen Engesztelő Kilencedből, melyet minden hónap 13-val kezdődően megismételnénk!
     Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled!
     Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek
     gyümölcse Jézus!
     Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,
     imádkozzál érettünk bűnösökért,
     áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az
     egész emberiségre, most és halálunk óráján, amen!

ELSŐ NAP

     Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes tabernákulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)

     Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság megtisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!

     Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!

     Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A Pápák kiállása a Rózsafüzér mellett 3

     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.
     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. (...) Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22)
     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés erejével lázadnak, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.
Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. (…) Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igazságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért..." (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)
     XII. Piusz: Imádkozzátok a szentolvasót, mert az evangélium összefoglalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: „Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel”.
     VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért. (Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)
     II. János Pál: 2002-ben irt apostoli levelet Rosarium Virginis Mariae címmel. (Forráshivatkozások a II. részben!)

A RÓZSAFÜZÉRT ÁHÍTATTAL KELL MONDANUNK!

     A helyes imádsághoz nem elégséges csupán az, hogy kéréseinket – az imamódok egyik legkitűnőbbje – a szentolvasó által terjesszük Istenhez, hanem, nagy áhítattal kell ezt tennünk, mert Isten sokkal inkább a szív, mint a száj hangjára figyel!
     Amikor Isten Végtelen Fölségét imádjuk, közben nem kergethetünk pillangót, vagyis elszórakoztató gondolatainkat száműzni kell. Maledictus, qui facit opus Dei negligenter – átkozott az, aki hanyagul végzi az istentiszteleti cselekményeket –, vagyis az imát is! (Jóllehet) nagyon nehéz az, hogy valamely akaratlan szórakozottság nélkül mondd végig rózsafüzéredet! Még az sem könnyű, hogy egy Ave Mariát elimádkozz anélkül, hogy a folyton mozgékony képzeleted ne rabolna el valamit figyelmességedből; mégis meg kell ragadnod minden eszközt, hogy a nem szándékos elszórakozást csökkentsd és fantáziád bilincsbe verd.
     Gondolj Isten jelenlétére!
     Vedd fontolóra, hogy jó őrzőangyalod jobbodon áll, és az Úr elé viszi könyörgésedet. /101/
     Boldog Hermann premontrei kanonok életében olvassuk a következőket: amikor figyelmesen és áhítatosan imádkozta a rózsafüzért, a szent titkok szemlélete közben, megjelent neki az Istenanya ragyogó fénytől övezve, szépségben és fenségben. Egy idő elteltével, midőn áhítata lassan lanyhult, újra megjelent a Szent Szűz, de most fénytelen, viseltes ruhában, tekintete tele szomorúsággal. Amikor Hermann elcsodálkozott ezen a változáson Mária így szólt hozzá: „Íme, úgy jelentem meg most szemed előtt, ahogy a lelkedben vagyok, mert te figyelemre sem méltó, megvetett személyként kezelsz engem! Hol van már az az idő, amikor áhítatos tisztelettel és figyelmességgel voltál Irántam és szívből szeretve köszöntöttél, titkaim szemléletével?!” /103/

---------------------------------------------------------

     Szent Pio atya egyszer ezt mondta: „A sátánnak az a célja, hogy lerombolja ezt az imát, de soha nem fog sikerülni neki, mert ez az ima minden és mindenki fölött diadalmaskodni fog”.

A Pápák kiállása a Rózsafüzér mellett 2

     XIII. Leó. Hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés, úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque). (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

2) HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT?

     Egy rendszeresen rózsafüzért imádkozó erkölcstelen embernek megjelent a Szűzanya és szép virágokat mutatott neki egy sárral piszkolt edényben. Amikor a bűnös csodálkozott, Mária így szólt hozzá: „Íme, így szolgálsz te Nekem, piszkos és mocskos edényben nyújtod rózsáidat. Ítéld meg önmagad: kedvemre valók-e imáid és örömmel fogadom-e ajándékodat?” /101/
     A Szentlélek segítségül hívása után, tehát helyezd lelkedet Isten jelenlétébe! Minden tized előtt egy pillanatra nézz a lelkedbe. Ébreszd fel a titkot, amit a következő tized alatt tisztelsz, s a Kegyelmek Anyjától kérj lelked számára egy erényt, mely a szent titokból különösen kiviláglik és számodra a legszükségesebb.
     Különösen óvd magad attól a két fő hibától, ami a legtöbb rózsafüzér-imádkozónak a sajátja. Az első fő hiba az, hogy nem kapcsolnak imájukhoz határozott szándékot és célt; s ha kérdezzük őket, hogy miért imádkoznak, nem tudnak választ adni. A te imádnak mindig legyen célja! Lebegjen szemed előtt az a kegyelem, melyet el akarsz érni, azon erény, amit utánozni szeretnél, vagy az a bűn, melyet lelkedből kitépni vágyol! A második fő hiba az, amit a rózsafüzér imánál általában elkövetünk, hogy megkezdésénél nincs más vágyunk, minthogy „minél hamarabb túl legyünk rajta”. A szentolvasót csak tehernek érezzük, melyet így nem imádkozunk hittel, lélekkel és nagyot akaró szívvel!
     Sajnálatos az, ahogyan sokan imádkozzák: hanyagul, hadarva és sok szót elharapva! Még a legalacsonyabb sorsú embertársunkat sem köszöntenénk ily nevetségesen, ilyen udvariatlan módon! S mi azt gondoljuk, hogy Jézusnak és Máriának kedve telik benne?! Íme, (–T. Olvasóm) ezért marad gyümölcstelen az imánk! S ezért nem leszünk szentebbek százezernyi elmondott rózsafüzér után sem! /104/ Tehát lassan, figyelmesen és tagoltan imádkozd a Miatyánkot és az Üdvözlégyet! /105/
     (Végezetül) Testvérem, ha kész vagy Jézus és Mária naponkénti rózsafüzéres szolgálatára, akkor övezd fel magad a kísértések ellen is. Hiszen ellened támadnak majd a tévtanítók, a szabadszellemek, a nyárspolgárok, a világfiak, a félig jámborok, az álpróféták, de még saját romlott természeted és az egész pokol is (mindezt azért), hogy erőnek erejével elszakítsanak ettől az ájtatosságtól! /116/

A Pápák kiállása a Rózsafüzér mellett 1

     Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.
     Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban, a 'Consueve-runt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Boldog Alan de Rupe alapította Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette az „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.
     1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinu-mához, miközben kihirdette, hogy „Mária azt ajánlotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”.
     XIV. Benedek (1675-1758), azokra a vélekedésekre, melyek kétségbe vonták a szentolvasó elterjesztésének Szent Domonkosra való eredeztetését, kijelentette, hogy „feledni látszanak, hogy elődeim egész sora egyértelműen Szent Domonkost tartotta a rózsafüzér apostolának, így X. Leó, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, és még sokan mások”. (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

1) HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT?

     Imáink értékét nem mérhetjük mérlegen. Az ima tüze és bensősége nyeri meg az Úr Szívét. Egyetlen jól elmondott Üdvözlégy nagyobb érdemű, mint 150, amit rosszul imádkozunk!
     Ha a keresztények jó része imádkozza is a rózsafüzért – legalábbis tizedeit –, akkor vajon mi lehet az oka annak, hogy végül is csak kevesen képesek teljesen hátat fordítani a bűnnek? E tény magyarázata csak egy lehet; az, hogy nem megfelelő módon és nem helyes lelkülettel imádkoznak!
Vegyük tehát szemügyre (– írja szentünk), hogyan kell helyes lelkülettel imádkoznunk a szentolvasót.
     Aki a rózsafüzért imádkozza, annak a kegyelem állapotában kell élnie – vagy legalábbis eltökélnie –, hogy a bűnből szabadulni akar! A hittudomány ugyanis egyértelműen tanította, hogy: azok az imák és jócselekedetek, melyeket a halálos bűn állapotában végzünk, csak halott cselekedetek, nem tetszenek Istennek, s az örök élet számára is érdemtelenek.
     Az előbb azt mondtam: a bűnösnél legalább az eltökélt szándék legyen meg, hogy a bűn állapotából ki is akarjon emelkedni. (– És ez a lényeg!)
     Mert ha feltétlenül szükséges volna a kegyelem állapota ahhoz, hogy Istennek tetsszen imánk – akkor ebből az következnék –, hogy akik a halálos bűn állapotában vannak, egyáltalán ne is imádkozzanak, márpedig nekik az ima még szükségesebb, mint az igazaknak. Az Anyaszentegyház is felülbírálta ezt a túlzást, úgyhogy a bűnösöknek is nyugodtan ajánlhatjuk a rózsafüzérimát, mert lelkük hasznot meríthet belőle!
     Tehát mindenkinek melegen ajánljuk: Imádkozzák a rózsafüzért! Pörgessék az igazak, hogy Isten kegyelmében kitartsanak s gyarapodjanak, és imádkozzák a bűnösök, hogy bűneikből szabaduljanak! De az Isten óvjon bennünket, hogy a rosszakaratú bűnözőket arra buzdítsuk; hogy az Istenanya védőpalástjából az örök romlás gúnyköpenyét szabják ki, és a rózsafüzért – ami minden gonosz ellen az üdv eszköze –, átkozott és halálos méreggé torzítsák. (Miként a latin mondja:) Corruptio optimi pessima, a legjobb megromlása a legrosszabb!
     Angyal tiszta embereknek kell lennünk – mondta egy tudós bíboros –, hogy az Istenanyához közeledhessünk és az Angyali Üdvözletet imádkozhassuk. /100-101/
     (Mindenképp) imádkozzuk tehát a rózsafüzért, az majd elűzi az ördögöt, aki az evangélium terjedésének a legádázabb ellensége, s kiről írva van: Jönni fog az ördög, kigyomlálni az Isten Szavát a szívekből, hogy ne higgyen az ember és így boldogtalan legyen. /130/

A Rózsafüzér Társulatok megalakulása 2

     Ez az univerzális imalánc (mármint a Rózsafüzér Társulatbani közös ima) jelentős sikert ért el a keresztény népnél, akik nagy buzgalommal vettek részt benne. Ezen ájtatossági forma iránti lelkesedés oda vezetett, hogy egyesek elkezdték a zsolozsmát naponta imádkozni, és így rövid időn belül szoros hálóként fonta össze a keresztény közösségeket és államokat, hogy pajzsként védelmezze őket.
     „A fentiek magukért beszélnek és ezt még inkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak. Három alapvető tény különösen figyelemre méltó! Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette:
     Először: Az örök elveszettségnek valószínű jele az, ha valaki az Angyali Üdvözletet – melyet az egész világ visszhangoz – megveti, lekicsinyli vagy kigúnyolja!
     Másodszor: Azok viszont, akik tisztelettel veszik ajkukra, valószínűleg a kiválasztottak közé tartoznak!
     Harmadszor: Azoknak, akik megkapták a kegyelmet az égből, hogy a Boldogságos Szűzanyát szerethetik és gyermeki odaadással viselkednek iránta, folyton-folyvást haladniok kell az Ő szeretetében és szolgálatában, míg ez a jó Anya, Szent Fia által az égbe nem viszi őket a dicsőség azon fokára, mely érdemeiknek megfelel!” (Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944. 48-49. o)
     Boldog Alan de Rupe, első társulatának alapítását öt évvel élte túl. 1473-ban visszatért Rostockba, hogy teológiai kurzust tartson az egyetemen, ám hamarosan megbetegedett. Talán a betegség által felszabadult idejének köszönhetően, elkezdte megírni emlékiratait, melyet teljesen nem tudott már befejezni. Gyógyítására a hollandiai Zwolle városába vitték, ahol azonban 47. születésnapjának előestéjén 1475. szeptember 7-ről 8-ra virradó éjjel halt meg a szentség hírében. (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

2) A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI

     Egy dániai pap: „A legfontosabb és a legtermékenyebb vallási igazságokról prédikáltam, de eredmény nélkül. Végül is elhatároztam magamban, hogy ezentúl a rózsafüzérről beszélek… Fél év leforgása alatt, nyilvánvaló javulást tapasztaltam híveim körében. Mert valóban igaz az, hogy ez a fennkölt ima egészen isteni hatással rendelkezik, a szíveket megérinti, ellenszenvet teremt a bűn iránt és az erények szeretetét önti beléjük.” /92/
     Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek, kérve Őt, hogy Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideigtartó büntetését, melyeket még világias életében követett el.
A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái, mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé, még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. /32/ 
    A fentiek magukért beszélnek és ezt még inkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak. Három alapvető tény különösen figyelemre méltó! Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette!
     „Először: Az örök elveszettségnek valószínű jele az, ha valaki az Angyali Üdvözletet – melyet az egész világ visszhangoz – megveti, lekicsinyli vagy kigúnyolja!
     Másodszor: Azok viszont, akik tisztelettel veszik ajkukra, valószínűleg a kiválasztottak közé tartoznak!
     Harmadszor: Azoknak, akik megkapták a kegyelmet az égből, hogy a Boldogságos Szűzanyát szerethetik és gyermeki odaadással viselkednek iránta, folyton-folyvást haladniok kell az Ő szeretetében és szolgálatában, míg ez a jó Anya, Szent Fia által az égbe nem viszi őket a dicsőség azon fokára, mely érdemeiknek megfelel!” /48-49/
     A tévtanítók, akik mind az ördög gyermekei, irtóznak az Üdvözlégytől, s inkább kígyót melengetnének a keblükön, semmint rózsafüzért hordoznának magukkal. Napjaink eretnekségei is elvetik a rózsafüzér imát. Nekünk ellenben a szentolvasó azaz imánk, melynek minden Ave Mariá-ja isteni harmat, ami a kiválasztottak lelkére hull s ott csodálatos termékenységet idéz elő. Minden Üdvözlégy éles és tüzes nyíl, mely Isten Igéjének szolgálatában a prédikátornak oly erőt kölcsönöz, hogy szavaik a legkeményebb szíveken is áthatolnak, azokat felrázzák és megtérítik akkor is, ha a prédikátornak kevés szónoki tehetsége van.
Ezért oly üdvös a prédikáció előtt egy Üdvözlégyet mondani, miként Szent Antonin is felhívja erre figyelmünket! /49/

A toleranciát követelő média intoleranciája

     Az Egyesült Államokban a politikai baloldal évek óta kemény háborút folytat a kereszténység ellen a fősodrású média lelkes támogatásával. Ez a háború a popkultúrában is megjelenik, hiszen a hollywoodi és tévéfilmekben, illetve egyéb televíziós programokban napi szinten fordulnak elő a keresztényekkel szembeni gyűlölködő vagy gúnyos megnyilvánulások.
     Mindennapossá váltak továbbá a halálos fenyegetések azok felé, akik felszólaltak az abortusz vagy a melegek házassága ellen (lásd még itt is!). (Fontos megemlíteni, hogy ezek a felszólalások nem az egyes embereket, hanem az irányvonalat, illetve annak intézményesítését támadták.)
Sajnos egy hete a retorikát tettekre váltották, amikor az Oregon állambeli Roseburgban található Umpqua Közösségi Főiskolán a 26 éves Chris Harper Mercer kilenc embert megölt.
     A mészárlást túlélő egyik diáklány, Stacy Boylan apja a CNN-nek elmondta, hogy az elkövető egyenként kérdezte meg az általa elfoglalt tanteremben az emberektől, hogy milyen vallásúak.
“Keresztény vagy? Ha keresztény vagy, akkor állj fel. Jól van. Mert ha keresztény vagy, akkor alig egy másodperc múlva meg fogod látni Istent” – idézte Boylan az elkövetőt, aki ilyen kérdések után egyenként lőtte le az embereket.
     Ugyanaz a média, amelyik toleranciát követel a melegek és a LMBT közösség tagjai számára, egyre militánsabban lép fel azok ellen, akiknek hitelveit nem kedveli.
     A keresztények, illetve a fővonalas irányvonallal szemben úszók, például az oltáskritikusok, klímaszkeptikusok vagy az alternatív oktatás híveinek földbe döngölése mindennapossá vált.
Amennyiben az intolerancia megnyilvánulásai helytelenek a melegekkel vagy bizonyos etnikumokkal szemben, miért nem azok a keresztényekkel vagy az abortuszt ellenzőkkel szemben?
James Woods, a szókimondásáról ismert színész a Twitteren fejtette ki véleményét az oregoni mészárlással kapcsolatban. Rövid bejegyzéseiben leírta, hogy „amint kiderül az áldozatokról, hogy keresztények voltak, többet nem hallunk majd az ügyről a fősodrású médiában.” Lásd: New York Times cikkét!
     Egy másik Tweetben pedig azt emeli ki, hogy a New York Times képes volt úgy megírni a lap főoldalán megjelenő cikket, hogy a „keresztény” szó egyetlen egyszer sem szerepel benne.
    A Facebookot és más közösségi oldalakat azóta bejárta Armando Hall elgondolkodtató megjegyzése a tragédiáról:„Amerika legbátrabb személye a második diák, aki az első lelövése után elismerte, hogy keresztény.”
„Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt” (Mt 10,32)
A cikkhez használt források: naturalnews.com, cnsnews.com, twitter.com

A Rózsafüzér Társulatok megalakulása 1

     A Domonkos Rózsafüzéren kívül, nincs még egy ima –, amely a Szentlélek szavaival ennyire áthatotta volna a katolicizmust, lényegileg meghatározva üdvtörténetünket, történelmünket és amely ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák s a szentek ajánlásait.
     Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.
     Boldog Alan de Rupe legnagyobb műve vitathatatlanul a Boldogságos Szűz rózsafüzérének, egyéni- és szervezetten való imádkozásának visszaállítása volt, mind amellett, hogy Szent Domonkos óta léteztek már olyan hívő közösségek, akik a rózsafüzért együtt imádkozták. Ezért is tekintik Szent Domonkost a rózsafüzér-közösségek megalapítójának.
     Felmerül a kérdés, hogy akkor miben állt ez a visszaállítás Alan de Rupe részéről? Nos, hozzájárulása két újdonságot hozott:
1) A rózsafüzért a Boldogságos Szűz Mária zsolozsmájának tekintette, így a laikusok breviáriuma lett.
2) A híveket a céhek mintájára csoportokba szervezte. Alan de Rupe elképzelése szerint a rózsafüzér-közösségek az ima céhei voltak, melyek az egész világra kiterjedtek, és ezáltal a kereszténység összes közösségét összekötötte. (A társulati szerveződés érdemeit, lásd alább!)
     1470-ban alakult meg Douai-ban az első Alan de Rupe alapította Rózsafüzér Társulat. Zsenialitásának legfőbb vonatkozása az volt, hogy aki beiratkozott egy rózsafüzér rendbe, az részesedett a világ összes rendtagjának imájában. Vagyis, aki bár egyedül imádkozta az Üdvözlégyeket, ezt a közösségek összes többi társával és mindenkiért tette, részesedve a rend minden tagja ájtatosságának minden érdemében, mégpedig a vezeklő elégtétel szokása szerint.
     A rendi szabályzat második fejezetében Alan de Rupe ezt írja: „Ezen rend fő tárgya az, hogy minden egyes tag minden műve és minden érdeme a rend összes tagjának közös javára szolgál”.
(folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el ÜDVÖZLÉGYET, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

1) A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI

     Az Ég Királynője, Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az Út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!”
     Én magam is (Grignon), aki ezeket a sorokat írom, élményként tapasztaltam ezen imádság erejét az eldurvult szívű emberek megtérítésében. Találtam olyanokat, akikre nem gyakoroltak hatást a legfélelmetesebb igazságok sem, melyekről misszióim alkalmával prédikáltam. Ha azonban tanácsomra a rózsafüzér napi imádkozását elfogadták, megtértek és egész szívükkel szolgálták az Urat. Utazásaim során saját szememmel győződhettem meg a különböző plébániák közti eltérésekről az erkölcsök tekintetében; mert voltak egyházközségek, ahol elkezdték ugyan a rózsafüzérezést, de később abbahagyták és visszaestek bűneikbe. Mások viszont, akik hűségesen kitartottak a szentolvasó imában, az Isten kegyelmében is állhatatosnak mutatkoztak, és napról-napra gyarapodtak az erényekben. /93/
     Egy spanyol grófnő, akit maga Szt. Domonkos tanított meg a szentolvasó imádkozására, annyira megszerette ezt az ájtatosságot, hogy naponként imádkozta és az erényes életben csodálatosan haladt előre. Egy tudós és híres szónok püspök érdeklődött áhítatgyakorlatai iránt. A grófnő elmondta, hogy lelke főájtatossága a rózsafüzérima, melyet naponta elmond, miközben Jézus életének örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkairól elmélkedik.
A püspököt egészen megihlette a rózsafüzér mondás gondolata és ezt a kijelentést tette: „Már húsz éve, hogy a teológia doktora vagyok, egész sereg kitűnő áhítatgyakorlatról olvastam, de még egyet sem találtam, mely gyümölcsözőbb lett volna a szentolvasónál, és nagyobb hasznára lenne a keresztényeknek. Én magam is gyakorolni akarom, s mától kezdve a rózsafüzérről prédikálok!”
Ezt oly hatékonysággal tette, hogy egyházmegyéjében rövid idő alatt az erkölcsök nagyfokú javulása, megtérések, visszatérések és általános megbékélés volt tapasztalható. Megszűnt az erkölcsi szabadosság, a fényűzés és a hangoskodó szórakozás.
     A családokba szeretet s béke költözött. A jámborság és az embertárs szeretete újra kivirágzott. S mindez annál szembeötlőbb volt, mivel a püspök a rózsafüzérezés gyakorlatának elkezdése előtt is – a maga módján –, egyházmegyéje megreformálásán fáradozott, ám csekélyke eredménnyel! A szentolvasó-ájtatosság hatékonyabb elterjesztésére, oldalán egy szép rózsafüzért hordott és hallgatóit így lelkesítette: „Testvéreim! Tudjátok meg, hogy a Szent Szűz Olvasója oly kitűnő eszköz, mely által én, mint püspök, és mint a kettős jog és teológia doktora nagy-nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy róla, mint püspöki méltóságom és doktorátusaim legkiválóbb jeléről prédikáljak.” /92/
     Amikor Szent Domonkos Carcassoneban prédikált, egy eretnek gúnyolódott a szentolvasón és nevetségesnek mondta a hozzá fűződő csodákat. Botránykeltésével hátráltatta a megtéréseket, (ám) utol is érte istentelenségének következménye. Mivel a szentolvasó 15 titkát gúnyolta, tizenötezer ördög szállta meg. Szülei kétségbeesve a szent elé vezették. Domonkos és hallgatósága együttesen elmondta érte a szent rózsafüzért, s minden egyes Üdvözlégyre száz ördög távozott belőle, izzó parázs alakban. Felgyógyulása után visszavonta tévtanait, beiratkozott a Rózsafüzér Társulatba és sokan megtértek azok közül is, akik tanúi voltak a szentolvasó csodálatos erejének. /33/

A rózsafüzér méltóságáról

     Meg kell jegyezni, hogy Alanus nem csak Krisztus életének örömteli, fájdalmas és dicsőséges titkait tárgyalta, hanem felszólította hallgatóságát elmélkedésére minden egyes személy szükségletének és ájtatosságának megfelelően, mindenekelőtt a hitet érintő kérdésekben: a Hét Szentségről, a mennyei udvar glóriájáról, vagy hasonló témákról.
     Ez az ájtatosság kétségkívül nagy szabadsággal bírt, és a rózsafüzérhez kötött elmélkedésre még ma is megengedett ez a szabadság. (Hangsúlyozzuk azonban, hogy az Egyház által felkínált búcsút csak a mi Urunk életének, szenvedésének és feltámadásának szemléletével lehet elnyerni! Vagyis a szokásos titkokkal!)
     „A szent rózsafüzért, ha imádkozva végig elmélkedjünk annak fájdalmas titkait, Istennek felajánlott engesztelő áldozat a megváltás jótéteményéért és emlékezés Jézus Krisztus szenvedéseire, halálára és dicsőségére. A keresztény, aki a szentolvasó titkait nem szemléli (mélyen át nem elmélkedi), az nagy hálátlanságot mutat Jézus iránt és kicsinybe veszi mindazt, amit az isteni Üdvözítő a világ üdvére elszenvedett. Viselkedése elárulja, hogy Jézus élete távol áll tőle, ezért nem vesz még annyi fáradtságot sem, hogy megismerje: mit tett, (mit vállalt) és mit szenvedett értünk az Úr?! Az ilyen emberek, Jézus ajkáról sem hallanak majd más ítéletet, mint ezt: „Bizony, bizony mondom nektek én sem ismerlek benneteket!” (Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944. 63.o)
Az isteni Üdvözítő, egy napon ezt mondta Bold. Alánnak: „Ha a boldogtalan bűnösök gyakran imádkoznák a rózsafüzért, akkor részesülnének szenvedésem érdemeiben és én, mint az ő közbejárójuk, megenyhíteném az isteni igazságosságot!” (Uo. 71.o)
     Alan de Rupe „A rózsafüzér méltóságáról” szóló könyvében ezt olvassuk a Szűzanya szavaiként: „Tudd meg Fiam, és mondd meg mindenkinek, hogy nagyon valószínű jele az elvetettségnek, ha valaki az Angyali Üdvözletet, mely az egész világot helyreállította, megveti, unja és elhanyagolja.” Nagyon vigasztaló, de egyszersmind félelmetes szavak ezek és alig lennének elhihetők, ha nem kezeskedne mellette a szent férfiú, előtte pedig Szent Domonkos, és őket követően sok nagy egyéniség. (TMT 250) (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

     A millennium alkalmából, 1896-ban, XIII. Leó pápa okt. 2-ra engedélyezte az ünnepet és csak X. Pius tette át október 8-ra. Ma főünnep, egyben a római Szent Péter-bazilikában lévő Magyarok Nagyasszonya-kápolna felszentelésének (1980) évfordulója.

     Manapság az emberek alig hallanak valamit a magyarok Mária-tiszteletéről, Szűz Mária örökös Királynői mivoltáról, vagy a Szent Szűz Fatimai kéréseiről, ígéreteiről. 
Sajnos a Medjugorje-jelenség teljesen háttérbe szorította az egyházilag elismert Mária-jelenéseket kéréseivel együtt, vagyis, máig sem lettek maradéktalanul teljesítve (pl. az első-szombatok)! De van egy másik súlyos mulasztásunk is, hazánk ugyanis a Szűzanyának, mint Magyarország Királynőjének van felajánlva, ám erről, mintha megfeledkeznénk. 
     Ezúttal arra szólítok fel mindenkit, hogy aki tiszteli Istennek Szent Anyját, a Boldogasszonyt, és Máriát Magyarország Királynőjének tartja, az mindennapjaiban adja is ennek kimutatható jelét. Imáiban és fohászaiban, úgy emlékezzen meg a Szűzanyáról, mint a magyarok jog szerinti Királynőjéről. Szűz Mária ugyanis egyedül nekünk, magyaroknak államjogi királynőnk már itt a földön. Nem csak patrónánk, vagy pártfogónk mint más népeknek, hanem Királynőnk, vagyis országunk birtokosa is.
Szűz Mária, tehát jogosan tart igényt arra, hogy királynőként ismerjük el és így is szólítsuk meg, így hódoljunk előtte. Fatimában a Szűzanya világosan kinyilvánította, hogy az utolsó időkben az ő Szeplőtelen Szíve segíthet az emberiségen, csak az ő Szeplőtelen Szíve lesz a menedékünk. Ezt pedig folyvást kérnünk kell, mégpedig a Neki ajánlott rózsafüzér imádságainkkal! 
     Nekünk magyaroknak jutott az a megtisztelő kiváltság, hogy a világ megmentésének eszközeit: a hatékony engesztelésre való kiváltságot és a Szeretetláng túláradó kegyelmi eszközét ránk bízta! »Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!« (Natália nővér feljegyzése) »Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni, ez Szívem Szeretetlángja. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra.« (vö. Szeretetláng Lelki Napló I/37) 
Beigazolódni látszik Montforti Grignon Szent Lajos jövendölése: »Szűz Máriának az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie irgalmassággal, erővel és kegyelemmel: irgalmassággal, hogy a szegény bűnösöket és eltévelyedetteket a katolikus Anyaszentegyházba vezesse és szeretettel visszafogadja. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a megátalkodott bálványimádókkal, szakadárokkal, mohamedánokkal, zsidókkal és istentelenekkel szemben, akik félelmetes módon látnak majd hozzá, hogy mindazokat, akik ellenük vannak, rábeszéléssel vagy fenyegetésekkel félrevezessék és elbuktassák. Utoljára pedig kegyelemmel kell közelednie, hogy Jézus Krisztus vitéz harcosait és hű szolgáit, akik érte küzdenek, bátorítsa és támogassa«. (Tökéletes Mária-tisztelet 50/f)
     És valóban, most az utolsó időkben személye egyre nagyobb jelentőséget nyer. Szomorú lenne, ha pont mi – az Ő Népe –, feledkeznénk meg istenanyai és királynői hatalmáról! (Ne feledjük annak tényét, hogy az exorcisták szerint az ördögi megszállottak gyalázatosan káromolnak minden szentet, Jézust is, de a Szűzanyát soha egyikőjük sem meri szidalmazni. Isten nemcsak a bűntől, a haláltól, de az ördög nyelvétől is megvédi Édesanyját, ezzel is kiemelve tiszteletreméltóságát.)
     Illő és üdvös lenne a magyar állam részéről, ha legalább az egyik Mária-ünnepet augusztus 15-ét vagy október 8-át munkaszüneti nappá nyilvánítaná! Erre a szándékra is és egyáltalán Édes Magyar Hazánk lelki és gazdasági fellendüléséért mondjuk a Rózsafüzért az alábbi könyörgéssel:
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

A RÓZSAFÜZÉR, MINT JÉZUS KRISZTUS ÉLETÉNEK ÉS HALÁLÁNAK AZ EMLÉKE

     Az Isten Fia joggal kívánhatja meg tőlünk, hogy életének, szenvedésének és dicsőségének titkait szívünkbe véssük, és folyton szem előtt tartsuk azokat, mert ezek isteni szeretetének állomásai.
„Ó ti mindnyájan – mondja az Úr –, kik járjátok életutatok, tekintsetek körül és lássátok, hasonlít-e bármi fájdalmatok az Én fájdalmamhoz, amit szeretetből viseltem el irántatok! Gondoljatok a szegénységre, megaláztatásaimra, az ecetre és az epére, amit szenvedésemben megízleltem értetek!” /62/
     Folignói Szent Angéla egyszer arra kérte az isteni Üdvözítőt, hogy tanítsa meg, milyen ájtatossággal tisztelhetné Őt leginkább. Erre Ő megjelent neki keresztre szegezetten és így szólt: „Leányom! Szemléld Sebeimet!” Ebből megértette, hogy nincs hasznosabb dolog, mint a Jézus szenvedéseiről való elmélkedés. S ekkor mutatta meg Krisztus Szent Fejsebét és felhívta (Szent Angéla) figyelmét kínhalálának több (ismeretlen) körülményére s így szólt újból hozzá: „Mindezt a te Üdvösségedért szenvedtem el!”
     A szentmise, Jézus Krisztus szenvedését jeleníti meg s általa engedelmességének, kínszenvedésének és Vérének érdemeit ajánljuk fel Istennek. A szent rózsafüzér is, ha imádkozva végig elmélkedjük annak fájdalmas titkait, Istennek felajánlott engesztelő áldozat a megváltás jótéteményéért és emlékezés Jézus Krisztus szenvedéseire, halálára és dicsőségére. A keresztény, aki a szentolvasó titkait nem szemléli (mélyen át nem elmélkedi), az nagy hálátlanságot mutat Jézus iránt és kicsinybe veszi mindazt, amit az isteni Üdvözítő a világ üdvére elszenvedett. Viselkedése elárulja, hogy Jézus élete távol áll tőle, ezért nem vesz még annyi fáradtságot sem, hogy megismerje: mit tett, (mit vállalt) és mit szenvedett értünk az Úr?!
Az ilyen emberek, Jézus ajkáról sem hallanak majd más ítéletet, mint ezt: „Bizony, bizony mondom nektek én sem ismerlek benneteket!” /63/
     Az isteni Üdvözítő, egy napon ezt mondta Bold. Alánnak: „Ha a boldogtalan bűnösök gyakran imádkoznák a rózsafüzért, akkor részesülnének szenvedésem érdemeiben és én, mint az ő közbejárójuk, megenyhíteném az isteni igazságosságot!” /71/ 

A rózsafüzér Királynőjének ünnepe

     Október 7-e Rózsafüzér Király-nője, más néven Olvasós Boldogasz-szony napja. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai for-máját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566-72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzel-mes Boldogasszony néven.
A szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket kifejezve, Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk. Máriával együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.
     A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekből adódott össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.
     A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent Domonkos kapta a rózsafüzér ajándékát, mely azonban, csak évszázadok során érte el mai formáját! A rózsafüzér kezdetben százötven Üdvözlégyből állt, melynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét.
     A XV. században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvöz-légyhez hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre, szem-lélődésre indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet mondtak, és így ötven titkot soroltak fel.
     A karthauzi Porosz Domonkos az ötven Üdvözlégyet tizedekre osztotta, s ezen imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.
     Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megala-pította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó imádkozásának elterjedéséhez.
     A Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a XVI. században került a rózsafüzérhez.
     Az üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.
     1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emléké-re. A pápa a lepantói győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz, a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
     XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péter-váradi győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelemet, XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re.
     A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa e jeles Mária-ünnepnek.

Magyar Kurír (2011) nyomán szerkesztve

A Szent Rózsafüzér formálódása

     „Azt akarom – mondotta a Legszen-tebb Szűz Boldog Alánnak –, hogy rózsa-füzérem tisztelői életükben, halálukban és haláluk után is áldást, kegyelembő-séget élvezzenek, továbbá szabadságot, hogy látók legyenek és ne vakok, ne keménynyakúak, szegények és szolgák! Királyokká nemesüljenek, a fejükön korona ragyogjon, a kezükben jogar villogjon és részesei legyenek az örök dicsőségnek.” Ki ne csodálná a szent rózsafüzér kiválóságát, amely a két isteni imából áll: az Úr Imájából és az Angyali Üdvözletből? Feleljetek, létezik-e más imádság, mely tetszőbb volna Isten és a Legszentebb Szűz szemében, és az emberek számára is könnyű, kedves és üdvösebb lenne?”(Részletek: Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944. 73-95.o)
     Szent Domonkos idejében a 13. században még az Üdvözlégyet sem úgy imádkozták, ahogy ma! Akkor még csak az első részét mondták, vagyis az Angyali Üdvözlet szavait – Jézus nevének említése nélkül –, melyet 1261-ben IV. Orbán pápa illesztett hozzá. A Miatyánk és a Dicsőség még nem volt a rózsafüzér része, melynek 150 szemes formáját és az elmélkedési titkokat Boldog Alan De Rupe dolgozta ki.
     Az Üdvözlégy második részét – Erzsébet Szentlélek ihlette köszöntését – azonban csak VI. Sándor (1492-1503) illesztette Jézus neve után. A záró – most és halálunk óráján – mondat csak 1525-ben jelent meg egy feren-ces imakönyvben. A többféle szövegváltozatot V. Piusz pápa tisztázta le 1568-ban és felvette breviáriumba (ez a mai formája)! De még ekkor sem volt rajta a kereszt az öt gyönggyel, melyet ma az imasor bevezetésére használunk. Maga a „rózsafüzér” kifejezés (melyet Szent Domonkos adott), a „rosarium” (rózsakert), vagy Máriának átnyújtott rózsacsokor kifejezést és szándékot takarja.
     Az Ég Királynője, Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az Út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!” (Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944)
     Abban az időben, amikor a fenti soro-kat leírták, akkor született Luther, aki körülbelül 10 éves lehetett, amikor mindez nyomdába került. A Lille-i konvent szerzetese, Bold. Alan de Rupe feladatául tűzte ki, hogy prédikációi-ban megtanítsa, hogyan forduljanak Szűz Máriához segítségért, az Üdvözlégy Mária recitálása és a hit titkairól való elmélkedés által. (folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

A TITKOK SZEMLÉLETE, A TÖKÉLETESSÉG ELÉRÉSÉNEK KITŰNŐ ESZKÖZE

     A szentek, Jézus Krisztus életét választják elmélkedéseik fő tárgyául. Átélik Jézus erényeit és szenvedéseit, s ezáltal nagy keresztényi tökéletességre tesznek szert. A szent Vértanúk is hasonlóképp cselekedtek. Szent Bernát szerint Jézus Sebei tették Őket sebezhetetlenekké. Ők is követték a Szűzanyát, aki egész életében nem tett mást, mint szerelmetes Fia erényei és szenvedései felett elmélkedett, s kereszthalála halála után újra és újra végigjárta Szent Fia szenvedésének helyeit.

     A Legszentebb Szűz egy napon így szólt Szent Brigittához: Amikor Fiam szépségét, szerénységét és bölcsességét szemléltem, lelkem csordultig telt örömmel, ha pedig (kis) kezeit és lábait néztem, melyeket majd szegek fúrnak át, akkor könnyek öntötték el szememet, s szívem majd szét szakadt a fájdalomtól és szomorúságtól”. /64/
     Nagy tévedés, ha valaki azt gondolja, hogy a vallás igazságainak és Jézus Krisz-tus élettitkainak (folytonos) szemlélete csak a papok, a szerzetesek és a világ zajától visszavonultak kötelessége. (Aligha, ugyanis) az egyházi személyeknek azért kell elmélkedniük, hogy hivatásuknak méltóképpen megfeleljenek; a híveknek pedig azért életszükséglet az elmélkedés, mert állandó veszély-ben forognak és félő, hogy (észrevétlen) elmerülnek a világ hullámaiban, ha nem erősítik lelküket, Jézus szenvedéseire való gondolatokkal!
Az Üdvözítő életére, erényeire és szenvedéseire való gyakori rágondolás-sal fel kell vérteznünk lelkünket, s e szent titkok a rózsafüzér tizenöt misztériumában peregnek le szemünk előtt. /65/
     Követhetjük (bűnbánó) Mária Magdolnát, aki megtérése után harminc éven át a Marseille mellett fekvő Sainte Baume barlangban, csak az Üdvö-zítő szenvedései felett elmélkedett. /64-65/ Naponta 7x ragadtatott az égbe egy angyal által, s aki Jézus Krisztus és az Ő Legszentebb Anyjának az iskolájában nevelkedett. És mégis, amikor egy napon különleges eszközt kért Istentől, miként is növekedhetne az istenszeretetben, a lehető legnagyobb tökéletességre, az Úr elküldte hozzá Szent Mihály arkangyalt. Ő felhívta figyelmét, hogy nem tud biztosabb eszközt találni, mely az örök üdvösségre vezetné, minthogy állandóan elmélkedjen a barlangja előtt álló keresztnél a Fájdalmas Titkokról, melyeknek kimenetelét egykor saját szemével látta. /69/ (Kép: Mária Magdolna)

Bármerre jársz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Égi-földi próbatételek és ígéretek 2

     Rendtársai, nem nézték jó szemmel szentünk buzgolkodását, és hirtelen gyógyulását is szimulációjának abbahagyásában látták. Így szerzetesi élete valóságos kálváriává változott. 1464-ben, kénytelen volt elhagyni a konventet és Szent Domonkos atyjához hasonlóan vándorprédikátorként kezdte járni a városokat.
Bátran tarthatjuk Boldog Alan de Rupét a katolikus sajtómisszió első apostolának, mert nemcsak (vésett) rézkarc alapú ősnyomatokat adatott ki, hanem a Guttenberg-féle nyomdákat is elsőként kezdte használni az evangelizációs munkájához.
Kinyomtatott kommentárjaival és prédikációival nagyszámú prédikátort képzett, akiket szétküldött a szerzetesrendekbe és a nép közé.
     Több városban működött teológia tanárként, még a párizsi Sorbonon is katedrát kínáltak neki. Képzettsége, ráhatókészsége és bensőséges Mária-tisztelete arra indította elöljáróit, hogy több kolostori közösségbe is elküldték a meglazult fegyelem helyreállítására. Sajnos a 15. században fellépő eretnekségek, súlyosan veszélyeztették a hívek, a papság éa a szerzetesi közösségek egyházhűségét. Ehhez hozzájárult az emberek imaéletének – különösen a rózsafüzér imádság iránti – lanyhulása!
     Alan de Rupe legnagyobb érdeme a rózsafüzér-imádság újbóli népszerűsítése volt, mely Szent Domokos halálát követően ellanyhult a századok során.
Nem kétséges, hogy Szent Domonkos atyánk kapta a rózsafüzért, de Boldog Alan de Rupe volt az aki a feledés homályából újra felélesztette, megújította és elterjesztette!
„Az Istenanya egy alkalommal kinyilatkoztatta Boldog Alánnak, hogy a Szentmise után – mely az első élő és eleven felújítása Jézus Krisztus szenvedésének –, nincs még egy annyira kitüntetett és érdemszerző ájtatosság, mint a Rózsafüzér! Hiszen ez is az Édes Üdvözítő életének és szenvedésének megjelenítése, (jóllehet össze nem hasonlítható módon!)”
Végül is Boldog Alánnal csak annyit mondok ‒ írja Grignon Szent Lajos ‒, hogy a Szent Rózsafüzér minden jónak a forrása és kincsesháza.
1). A bűnösöket bűnbánatra hangolja.
2). A szomjúhozóknak enyhülést nyújt.
3). A leláncoltakhoz elhozza a szabadulást.
4). A kísértésben vergődőknek józanságot sugároz.
5). A szomorkodókat örömre deríti.
6). A szegényektől elűzi a szükséget.
7). A szerzeteseket buzgalomra ösztönzi.
8). A tudatlanokat tudománnyal tölti el.
9). Az élőket győzedelmessé teszi a földi hiúságok felett.
10). A megholtaknak pedig enyhületet hoz.
(folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)

Aulich Lajos

(1793-1849)német
honvéd tábornok
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot."

 Damjanich János

(1804-1849)szerb
honvéd tábornok
"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt."

 Dessewffy Arisztid

(1802-1849)magyar
gróf, honvéd tábornok
"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata."

 Kiss Ernő

(1799-1849)örmény
honvéd altábornagy
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."

 Knézics Károly

(1808-1849)horvát
honvéd tábornok
"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."

 Láhner György

(1795-1849)német
honvéd tábornok
"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom."

 Lázár Vilmos

(1815-1849)örmény
honvéd ezredes
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."

Leiningen-Westerburg Károly

(1819-1849)német
gróf, honvéd tábornok
"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."

Nagysándor József

(1803-1849)magyar
honvéd tábornok
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."

Poeltenberg Ernő

(1808-1849)osztrák
lovag, honvéd tábornok
"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."

Schweidel József

(1796-1849)magyar
honvéd tábornok
"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot." *

 Török Ignác

(1795-1849)magyar
honvéd tábornok
"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam." *

Vécsey Károly

(1803-1849)magyar
gróf, honvéd tábornok
"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."

A SZENT RÓZSAFÜZÉR ÉRTÉKE

     Az Istenanya egy alkalommal kinyilatkoztatta Boldog Alan de Rupe-nak, hogy a Szentmise után – mely az első élő és eleven felújítása Jézus Krisztus szenvedésének –, nincs még egy annyira kitüntetett és érdemszerző ájtatosság, mint a Rózsafüzér! Hiszen ez is az Édes Üdvözítő életének és szenvedésének megjelenítése (jóllehet össze nem hasonlítható módon!) /73/
     Végülis Boldog Alánnal csak annyit mondok, hogy a Szent Rózsafüzér minden jónak a forrása és kincsesháza.
  1). A bűnösöket bűnbánatra hangolja.
  2). A szomjúhozóknak enyhülést nyújt.
  3). A leláncoltakhoz elhozza a szabadulást.
  4). A kísértésben vergődőknek józanságot
sugároz.
  5). A szomorkodókat örömre deríti.
  6). A szegényektől elűzi a szükséget.
  7). A szerzeteseket buzgalomra ösztönzi.
  8). A tudatlanokat tudománnyal tölti el.
  9). Az élőket győzedelmessé teszi a földi hiúságok felett.
10). A megholtaknak pedig enyhületet hoz.

    „Azt akarom – mondotta a Legszentebb Szűz B. Alánnak –, hogy rózsafüzérem tisztelői életükben, halálukban és haláluk után is áldást, kegyelembőséget élvezzenek, továbbá szabadságot, hogy látók legyenek és ne vakok, ne keménynyakúak, szegények és szolgák! Királyokká nemesüljenek, a fejükön korona ragyogjon, a kezükben jogar villogjon és részesei legyenek az örök dicsőségnek.” /95/

     Ki ne csodálná a szent rózsafüzér kiválóságát, amely a két isteni imából áll: az Úr Imájából és az Angyali Üdvözletből? Feleljetek, létezik-e más imádság, mely tetszőbb volna Isten és a Legszentebb Szűz szemében, és az emberek számára is könnyű, kedves és üdvösebb lenne? Ugye nincs!
Ezért ez a két imádság virágozzék mindig ajkunkon és ezzel tiszteljük a Szentháromságot, Üdvözítőnket: Jézus Krisztust és az Ő drága Édesanyját!
Üdvös szokás, ha minden tized végén hozzáfűzzük: Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen. (– írja Szent Lajos).

„Imádság az alapja minden erénynek!” (Avilai Szent Teréz)

     Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését. Nem emlékezünk meg az ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá azok nevét, akik „hazánk fiaiként” közreműködtek nemzetünk hóhéraival, pedig 163 év múltán mindezt illene végre tudatosítani. 1897-ben, az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok. Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.

     Az első áldozat Horváth János kovácssegéd volt, akit Bécsben fegyverrejtegetés miatt végeztek ki 1848. dec. 7-én. 1849. január 14-én végezték ki Belcze János nemzetőr századost Siklóson. 1849. jan. 18-án Drechler  Kristóf újságírót felakasztották Pozsonyban. 1849 januárjában a nádor huszárezred szökevényei közül  23 huszárt lőttek főbe Grázban. Windischgrätz első halálos ítélete  Süll Vitalise volt, aki a tiroli zászlóalj szervezője volt Pesten. 1849. január 31-én lőtték főbe Csömy Zsigmond Komárom megyei molnárt, mert a császári seregeget szidalmazta. 1849. febr. 6-án lőtték agyon Slavszky Félix krakkói szabót, aki őfelségét gyalázta. Március 14-én lőtték főbe Novák Tivadart, császári hadnagyot, mert esküszegésre akarta rábírni társait. Március 19-én  főbe lőttek 5 soproni polgárt. Március 19-én Esztergomban főbe lőtték Förster  Ferenc ottani polgárt. Március 27-én kivégezték Boldini Jánost Pozsonyban „hamis toborzás” miatt. Ugyanitt, március 30-án lőtték agyon Bartha Ferencet, a Bars megyei szabadcsapatok őrmesterét. Május 10-án végezték ki Bécsben Melkó Ferenc kereskedőt „katonaság elcsábítása” miatt. Május  24-én Petőcz Györgyöt,  Pozsony Megye másodalispánjátvégezték ki, mert önkénteseket élelmezett és toborzott.

     1849. június 5-én végeztette ki Haynau báró Mednyánszky őrnagyot, Liptóvár parancsnokát és segédtisztjét,  Gruber Fülöp hadnagyot Pozsonyban. Június 6-án ismét kivégeztek Grázban 6 huszárt. Június 18-án felakasztották Pozsonyban Rázgha Pál, csehországi születésű evangélikus lelkészt, mert Kossuth beszédét elmondta németül. Július 29-én Kisszebenben akasztották fel Furhmann János mézeskalácsost, 30-án ErősbenSzélkó Róbert tisztiszolgát lőtték főbe „katonacsábítás” miatt. Ugyanezt a büntetést kapta egy Wuititz nevű zsidó fiú, mezt a császári katonákkal vitába szállt. Július végén  Marburgban egy szökevény huszárszázad összes altisztjét kivégezték, a huszárokat pedig megtizedelték.( a pontos adatok nem ismertek, így a 162 főben nincsenek benne) Ugyancsak Július elején lőtték főbe Gayer Nándor ügyvédet Pécsett. Július 6-án újabb 6 szökevény huszárt lőttek agyon Grázban. Július 12-én Pozsonyban főbe lőtték Montpart Antal csákhetényi plébánost és Szikszay József csákberényi református lelkészt. Ugyanezen a napon, Nagyigmándon is kivégezték az ottani katolikus és református papot, valamint Stift József Nyitra megyei bányatulajdonost.  Július 16-án Mészáros Dániel soproni lelkészt is főbe lőtték Pozsonyban. Július 17-én Vörösmarty József községi jegyzőt lőtték főbe Pécsett.

     Július 23-án újabb három személyt lőttek főbe Pozsonyban, Bugyik József színművészt, Tóth József földművest és Trechsler városi jegyzőt. Október 1-én Nimnicher János losonci születésű pék esett itt még áldozatul. Az eddigiekből is látszik, hogy a császáriak kezén lévő Pozsony a vérengzések egyik színhelye volt. Pozsony után Pest következett. Az Újépület udvarán augusztus 14-én lőtték főbe Gancs Pál, Havelka Ferenc, Hübner Lipót, Kuczka Mihály, Pavelka Ferenc, Uitz Mihály pesti polgárokat, valamint Varga Mihály székesfehérvári polgárt.Ugyancsak kivégeztek itt minden kihallgatás és ítélet nélkül további három Pest megyei polgárt. Augusztus 22-én ugyancsak Pesten lőtték főbe Mezey József szentpéteri jegyzőt. Augusztus 28-án Kancsur András református papot lőtték agyon, majd 28-án  Sweitzer József budai nyomdász következett. További kivégzettek voltak itt augusztus 30-án  Fülöp György paksi születésű dunavecsei jegyzőt, „gerillafőnököt” szeptember 1-én Fekete Imre kóspallagi földművest és 12-én Gábel Mátyás selmeci születésű bányamestert. Ítéletében „beigazoltatván, hogy januárban a népfölkelők közé állott: májusban gerilla bandát szervezett s azokat a császáriak ellen vezette, végre mert fegyvert és tiltott pénzt találtak nála.”

     A „bresciai hiéna”, Haynau délfelé vonulása, majd a világosi fegyverletétel után teljesedett be nemzetünk legjobbjainak lemészárlása. Augusztus 20-án, Temesváron végezték ki schwanenheimi lovag  Hruby Gyula őrnagyot, mivel „fegyveres kézzel támogatta a magyar felkelést.” Augusztus  24-én történt az első akasztás Aradon. Miután Haynau elvétette a honvédtisztek kardjait, Ormay Norbert „daliás vadászezredes” berohant Haynauhoz és követelte a kardok visszaadását. Erre a feldühödött hóhér azonnal megparancsolta segédtisztjének, hogy Ormayt azonnal akasztassa fel az első fára, mert különben őt löveti főbe. A parancsnak megvolt a foganatja. Ormay már nem élt, amikor nyakára tették a kötelet. Ráadásul segédtisztjét, a Borsod megyei Szathmáry János vadászszázadost is kivégezték. Temesváron lőtték főbe augusztus 25-én  Murmann Sámuel soproni származású őrnagyot. Augusztus 27-án végezték ki az addig orosz szolgálatban lévő Rulikovszky Kázmér lengyel dzsidás kapitányt, mert egy sor lengyellel át akart állni a magyarokhoz.

     A nemzeti gyásznapunkon, október 6-án Aradon végezték ki 13 tábornokunkat: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leininger Károlyt, Nagy Sándor Józsefet,  Pöltenberg Ernőt, Schweidel  Józsefet, Török Ignácot,  és gróf Vécsey Károlyt. Nem csupán október 6-a, hanem az egész október hónap gyásza volt a nemzetnek. Párhuzamosan Pesten folytatódott a vérengzés Ugyancsak október 6-án lőtték itt agyon az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost.Ugyanezen napon , itt lőtték főbe Fekete Ferenc községi jegyzőt és Streit Miklós lippai plébánost lázító beszéd tartása miatt. Október 8-án itt akasztották fel Gouzeszky János mezőhegyesi plébánost felségsértés és lázadás szításának vádjával. Október 10-én ismét minisztert végeztek ki. Felakasztották Csányi (Csány) Lászlót, a Szemere kormány közlekedésügyi miniszterét, Erdély teljhatalmú kormánybiztosát. Vele együtt akasztották fel  Jeszenák János volt főispánt és kormánybiztost. Október 12-én főbe lőtték Molnár István ügyvédet, „gerilla vezért”, 14-én pedig az éj leple alatt, ítélet nélkül 20 polgárt (ügyvédek, iparosok és földművelők) végeztek ki.

     Utánuk ismét jeles személyek következtek. Október 20-án akasztották fel Abancourt Károly századost, Giron Pétert, a német légó parancsnokát, herceg Woronieczky Micziszláv, galiciai lengyel ezredest. A mártírok sora október 24-én Csernus Manóval folytatódott, ő Windischgrätz idején a kormány budai titkos megbízottja volt. Ekkor végezték ki báró Perényi Zsigmondot aki ugocsai főispán, koronaőr és a főrendi ház elnöke volt. Vele együtt halt mártírhalált a képviselőház jegyzője, Szacsvay Imre is. Október 18-án, Kolozsváron akasztották fel Sándor László csíktapolcai nemzetőr századost és Tamás András, mádéfalvai nemzetőr alezredest. Haynau dühöngésének betetőzése volt Kazinczy Lajos tábornok főbelövetése Aradon, október 25-én.

     Sokak úgy vélik, hogy ezután, felsőbb utasításra leálltak a kivégzések. Ezt sugallja a Kőszívű ember fiai filmváltozata is, de ez nem igaz, mert 1850-ben folytatódtak a kivégzések. Január 23-án felakasztották Pesten Kolossy György ügyvédet.