Boldog Alan de Rupe a rózsafüzér apostolának élete
Boldog Alan de Rupe breton származású domonkos prédikátor 1428. szeptember 8-án született Bretagne-ban és 1475. szeptember 8-án halt meg a hollandiai Zwolle városában. Három nemzet is saját szülöttének tekinti a francia, a német és a holland.
Korán belépett a Dinan-i domonkosokhoz (a franciaországi Saint-Malo egyházmegyében). Ettől kezdve szinte egész életében egyfolytában filozófiát és a teológiát tanult. Először a St. Jacques egyetemen, Párizsban (1453-1459), majd Lille-ben (1464), Douai-ban (1464) és Gent-ben (1468), míg végül 1473-ban Rostockban tette le 'a teológia mestere' vizsgát.
Talán misztikus elhivatottságának eseményeként említhetjük, hogy 1457-től hét évig kisebb megszakításokkal, rendkívüli ördögi zaklatásokban és kegyetlen csatákban volt része, olyannyira, hogy az ördög kemény korbácsütésekkel is bántalmazta. Ám lelkének sötétségeitől függetlenül, ezen időszak alatt is minden nap hűségesen elmondta mindhárom rózsafüzért és Mária nevét hívta segítségül. Egy alkalommal hatalmas vigasztalást kapott a Boldogságos Szűzanyától, máskor pedig a szentektől. Alan de Rupe életének hét évében, még a prédikátori hívatása közben is folytonosan, a lelki-szárazság mélységeit és a misztika magaslatait tapasztalhatta meg.
Példaként említhetjük, hogy amikor szentünk egy párizsi domonkos templomban szörnyű lelki szárazságban imádkozott, egyre csak kétségek gyötörték nem csak az imádság értelme, de a rózsafüzér és a szentek hatékony segítségét illetően is. A Szűzanya ekkor több szűz kíséretében megjelent neki és ezt monda: "Ne legyenek ilyen gondolataid fiam! Ha kétségeid vannak imáitok hatékonysága, vagy én és a szentek jelenései és segítségét illetően, akkor csak imádkozz és vesd ránk a kereszt jelét. Ha a pokol látomásaival állsz szemben, akkor a jelenés megszűnik. Ha viszont a mennyei látomás részese vagy, akkor megmaradunk és még fényesebbek leszünk." Alan ekkor keresztet vetett, és a jelenés fénye egyre intenzívebbé vált. "Ó fiam, ne legyen több kétséged! Én vagyok a ti segítő Anyátok, aki mindenkor meghallgat titeket, és téged különösen szeretlek és meg is hallgatlak! De tudd, hogy ebben a világban senki sem élhet érdemszerzőn, szenvedések nélkül. Sem én, sem Szent fiam, sem a világ egyetlen szentje sem élt enélkül. Mi több, vértezd fel magad a hit és a türelem fegyvereivel, és készülj fel még nehezebb próbákra ahhoz képest, mint amilyeneket eddig tapasztaltál. Mert nem parádés katonának választottalak magam mellé, hanem bátor, hősiesen küzdő harcosnak, aki Jézus Krisztus zászlaja alatt velem és enyéimmel együtt fáradhatatlanul küzd a lelkek üdvösségéért!
1460-ban, még megrendítőbb látomása volt. Az Oltáriszentségből felszólította az Úr, hogy hirdesse a népeknek Édesanyja Szent Rózsafüzérét, mert ennek imádkozásával az emberek elkerülhetik azokat a súlyos bűnöket, amelyekkel Őt újból és újból keresztre feszítik. A rózsafüzér imádkozás szükségességét szüntelenül hirdesse és prédikáljon róla! Szentünk, mélységes megrendülésében megígérte a Szentségi Jézusnak, hogy mindent megtesz a rózsafüzér megismertetésére a világban. Alan de Rupe ekkor ismerte fel, hogy az Egyház egységét, egyedül az Egyház Anyjának segítségével lehet megerősíteni! Ez indította őt, hogy kommentárokat és elmélkedéseket írjon a szentolvasóról.
(folyt.) (Forráshivatkozások a II. részben!)