Más vallások tanításai
A „Paradicsom” név a latin paradisus (édenkert, mennyország) jelentéssel bír, ami lehet a görög paradeiszosz átvétele is. Ugyanakkor – a nyelvek közt egyedülállóként – a magyar nyelvben azonos a Paradicsom bibliai elnevezése a paradicsommal, mint növénnyel. Ez persze lehet az eredetileg paradicsom-almának nevezett édenkerti gyümölcsnév áthallása is! Érdekes azonban, hogy ez egyetlen más nyelvben sem érvényesült, melyek mind más kifejezést használnak a növényre és az Édenkertre. (Vajon az Éva név, aki 'eve' az almából és 'ada' Ádámnak is csupán belehallás?)
De hogyan képzelik más vallások a paradicsomi állapotokat?
Nos, a hindu és a muzulmán vallás követői gyönyörű szűz lányokkal, 'hurikkal' szórakoznak és semmi sem tilos számukra, így az alkoholfogyasztás sem, amit a földön nem tehettek meg. Csupán egy meg-jegyzés: A tanítás eleve hibádzik, hiszen ez a „boldogság-ígéret” nagyon földies, és férfi-szempontú, a nők jogai a mennyben sem érvényesülnek! (Viszont igen csábos lehet, egy muszlim öngyilkos férfimerénylő számára, ámde egy hősködő nő számára??)
Az ókori görögök szerint a Paradicsomban az emberek úgy élnek, mint az istenek, vagyis örökké fiatalok maradnak. (Na ha ez így van, akkor kivételesen ráhibázott a Kísértő, aki azt mondta: ha esztek a tiltott gyümölcsből „olyanok lesztek, mint az Isten” (Ter 3,4). Természetesen a Megváltó Istenfiúval való testvérségünk Máriában, ezt milliószorta reményteljesebbé tette!)
A lényeg a lényeg, hogy több vallásban is az a meggyőződés, miszerint haláluk után a Paradicsomba jutnak az igazak, Isten közelébe, és így beszél a Szentírás is!
Mózes emelte föl elvben a választott népet arra a valláserkölcsi magaslatra, hogy Istent tekintse királyának, akinek jelenléte a frigysátorban jelkép és zálog volt arra, hogy valaha lakást szerez a Paradicsomban is. Az istenbírás reménye és várása egyúttal transzcendens jelleget öltött és ez a mozzanat még határozottabban kiemelkedik a bölcsességi könyvekben. (Források az első részben!) (Folyt.)