IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT! 2
      Az ördög sokszor győz az egyesek imája felett, de nem bír a közösséggel. Egyetlen venyigét könnyű széttörni, de ha botocskákból köteget kötünk, akkor már nagyon nehéz azt eltörni! A rosszak gyakran rendeznek összejöveteleket, hogy ármánykodjanak és gonoszkodjanak; sőt az ördöggel is egyesülnek, hogy elpusztíthassanak bennünket. Miért ne fognánk össze hát mi is keresztények, Krisztus jogainak és az Isten országának hathatós védelmében!? /100/

Ezért tömörüljünk a Rózsafüzér Társulatokba! Mindenütt ahol templomok és kápolnák állnak, gyűljünk össze imára esténként, s közösen felváltva dicsérjük Istent! S ha nem volna a közelben templom, akkor a magánház is megfelel e célra. Mielőtt nem tartottam missziót (– írja Szent Lajos), voltak városok és falvak, ahol csak tánc, kicsapongás, erkölcstelenség, átkozódás, civakodás és széthúzás hódított. Nem hallottunk úton-útfélen mást, mint sikamlós dalokat és kétértelmű beszédet. Most pedig egyházi énekek divatosak ugyanott és közösben zsoltározzák a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Húsz, száz, vagy még több tagú társulatok, mint a szerzetesek, a napnak adott órájában, imával dicsőítik Istent. Ó micsoda áldása ez az égnek, a rózsafüzér nagy kegyelme és az irgalmas szívű Isten kézzelfogható jósága! Tartsatok tehát ki rózsafüzéresek! A gonosz emberek nyelvöltögető gúnyolódása ne aggasszon, hanem imádkozzatok értük is és a javíthatatlanokat ne engedjétek társulataitokba! Nézzetek el istentelenségük felett és imádkozzatok értük! /111/

Ha betegségből, szükségből, pl. állapotbeli kötelesség teljesítése miatt, vagy akár nem szándékos feledékenységből nem imádkozod a rózsafüzért, akkor a következő nap két szentolvasóval pótold mulasztásod! /112/

Ne kívánkozzunk különleges kegyelmek után, amiket az Úr egyes szent imádkozóknak olykor megadott, hanem átfogó és mély hitre tegyünk szert. Az ilyen hit üdvözít! Lelkiszárazságban, a kétségek örvényében és az elhagyatottság sötétségében szentolvasód legkisebb részét se hanyagold el, mert ez a gőg és hűtlenség jele lenne. Ne légy gyerek, aki mindig édességet szeretne kenyere mellé, hanem megpróbáltatásaid idején szeresd még forróbban rózsafüzéredet, mellyel minden kegyelmet elnyerhetsz!

https://youtu.be/U1-XbFOPrnU

Elmélkedések a Szűzanyáról. Mária gyermeke nem vész el!

IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT! 1
      A rózsafüzér valamennyi mondásformái közül egyik sem szolgál Isten nagyobb dicsőségére, a lelkek fokozottabb javára és az ördög félelmetesebb ijesztésére, mint a nyilvános, kétkórusú imádság! Isten szereti az összefogást. Az égben az angyalok, a földön pedig az igazak közös erővel dicsérik Istent. Az Úr Jézus jutalomként ígérte meg: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az Én nevemben, köztük vagyok.” Mily kitüntetés! Jézus velünk van, ha összegyülekezünk a szentolvasó imádságra. Az első keresztények a katakombák mélyén gyűltek egybe imára, bár a császárok dühétől tartaniok kellett. Mégis egy nyájba terelte őket a közös ima szeretete, és az ebből fakadó kegyelmi erő! /108-109/

A következő okok miatt mondjuk közösen a szentolvasót:

1). Mivel a közös imánál éberebb a szellem, mint a magán imánál.

2). Ha közösen rózsafüzérezünk, akkor az egyesek imái beleolvadnak a közösség imájába, s az egészből egyetlen ima képződik. Ebből kifolyólag, az erős segíti a gyengét, a buzgó tüze felgyullasztja a lanyhát, s a rossz is eltűnik a jók között. A dudva is elvész a virágok körében, a gaz a búzában.

3). Az aki egyedül imádkozza a szentolvasót, az csak egyetlen rózsafüzér érdemeiben részesül, de ha (pl.) harminc személy mondja közösen azt, akkor 30 rózsafüzér érdemében részesülünk. Mily nagyok is a közös imádság előnyei!

4). Amikor V. Piusz pápa hallotta, hogy a szent rózsafüzért Róma különböző helyein két kórusba osztottan, felváltva imádkozzák, 100 napi búcsút engedélyezett minden egyes alkalomra. Ez szerepel Apostoli Körlevelében: „boldogan kell hinnünk azt, hogy a Rózsafüzér Társulatok tagjainak nyilvános imái és körmenetei döntő szerepet játszottak abban, hogy a keresztény fegyverek 1571 októberének első szombatján Lepantónál megsemmisítették a törökök büszke flottáját.” S hány más példát hozhatnánk még a közösen végzett szentolvasó diadaláról!

5). Végül, a közösen végzett rózsafüzér könnyűszerrel sarokba szoríthatja az ördögöt, hisz’ az imaközösség jól szervezett hadsereget alkot, mert egységben az erő!

(Lent: V. Piusz pápa)

https://youtu.be/TXeAsgEhxDM

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek tisztelete üdvös

HARCOLJUNK A SZÓRAKOZOTTSÁG ELLEN!
      Nincs a lélek számára érdemszerzőbb ima, a jól végzett rózsafüzérnél! De az is igaz, hogy nem könnyű kitartóan és jól imádkozni, különösen az elszórakozás veszélyében, ami magától adódó az imaegységek ismételgetése miatt. Sajnos, a megfertőzött gondolatokból könnyen merítő fantázia az, ami nagyon megnehezíti a rózsafüzér jó imádkozását, s az ördög ezt használja ki leginkább. Sőt, még mielőtt imánkba belekezdenénk, máris kedvetlenséget és unott fáradtságot támaszt bennünk, és érezteti levertségünket. /102/

Mialatt imádkozunk, minden oldalról nehezíti lelkünk szárnyalását, s mire nagy fáradtság és elszórakozás közepette a végére jutunk, azt súgja felénk: amit imádkoztunk az értéktelen, a rózsafüzérezés semmit sem ér és jobban tettem volna, ha morzsolgatása helyett a munkám, vagy üzleti dolgaim ügyében jártam volna el! Pocsékolom a drága időt a sok áhítat nélküli szóbeli imával ahelyett, hogy valami lelki könyvet olvastam volna stb. Ilyen és hasonló cselek által az ördög gyakran eléri, hogy egyesek részben vagy egészben elhanyagolják a rózsafüzérezést.

Testvér! Te mégis tarts ki! Miért? Mert a szentolvasó annál jobb, minél érdemdúsabb az; s annál érdemszerzőbb, minél nehezebb; s annál nehezebb, minél hangosabban zümmögnek – akaratunk ellenére is – fantáziánkban, az elszórakozás apró „bogarai”!

Harcolj bátran a szórakozottság ellen! Szentolvasód pajzs legyen a kezedben, melyet előre tartasz! És ha nem is érzel „lelki mézet”, érzelmi vigaszt, küzdj (fáradhatatlan) lendülettel és érdemdússá válik számodra a küzdelem! Ha pajzsodat leengeded kezedből, vagyis felhagysz a rózsafüzér-imával, akkor a sátán győzedelmeskedett feletted, aki pillanatnyilag nyugton hagy ugyan, hogy majd az ítélet napján olvassa fejedre kishitűségedet és hűtlenségedet! Aki a kicsiben hű, az hű a nagyban is! – mondja a latin.

Rajta testvérek! Tartsatok ki ígéretetek mellett, hogy naponként elmondjátok a szentolvasót! A szórakozottság „apró bogarait”, gondolatait pedig száműzzétek lelketekből! /103/

***

„Ha fáj az, hogy nem tudsz imádkozni, már ez is imádság.” (Szent Ágoston)

https://youtu.be/IVD2sft_5zo

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek jelenései Isten segítő ajándékai

A RÓZSAFÜZÉRT ÁHÍTATTAL KELL MONDANUNK!

     A helyes imádsághoz nem elégséges csupán az, hogy kéréseinket – az imamódok egyik legkitűnőbbje – a szentolvasó által terjesszük Istenhez, hanem – nagy áhítattal kell ezt tennünk –, mert Isten sokkal inkább a szív, mint a száj hangjára figyel!

Amikor Isten Végtelen Fölségét imádjuk, közben nem kergethetünk pillangót, vagyis elszórakoztató gondolatainkat száműzni kell. Maledictus, qui facit opus Dei negligenter – Átkozott az, aki hanyagul végzi az istentiszteleti cselekményeket –, vagyis az imát is! (Jóllehet) nagyon nehéz az, hogy valamely akaratlan szórakozottság nélkül mondd végig rózsafüzéredet! Még az sem könnyű, hogy egy Ave Mariát elimádkozz anélkül, hogy a folyton mozgékony képzeleted ne rabolna el valamit figyelmességedből; mégis meg kell ragadnod minden eszközt, hogy a nem szándékos elszórakozást csökkentsd és fantáziád bilincsbe verd.Gondolj Isten jelenlétére! Vedd fontolóra, hogy jó őrzőangyalod jobbodon áll, és az Úr elé viszi könyörgésedet. /101/

Boldog Hermann premontrei kanonok életének leírásában olvassuk a következőket: amikor figyelmesen és áhítatosan imádkozta a rózsafüzért, a szent titkok szemlélete közben, megjelent neki az Istenanya ragyogó fénytől övezve, szépségben és fenségben. Egy idő elteltével, midőn áhítata lassan lanyhult, újra megjelent a Szent Szűz, de most fénytelen, viseltes ruhában, tekintete tele szomorúsággal. Amikor Hermann elcsodálkozott ezen a változáson Mária így szólt hozzá: „Íme, úgy jelentem meg most szemed előtt, ahogy a lelkedben vagyok, mert te figyelemre sem méltó, megvetett személyként kezelsz engem! Hol van már az az idő, amikor áhítatos tisztelettel és figyelmességgel voltál Irántam és szívből szeretve köszöntöttél, titkaim szemléletével?!” /103/ 

***

Szent Pio atya egyszer ezt mondta: „A sátánnak az a célja, hogy lerombolja ezt az imát, de soha nem fog sikerülni neki, mert ez az ima minden és mindenki fölött diadalmaskodni fog”.

***

„Imádság az alapja minden erénynek!” (Avilai Szent Teréz)

A nagyböjt első napjával idén is kezdetét vette Magyarországon a 40 nap az életért kezdeményezés!

https://youtu.be/K3cvJGZFpvQ

Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az édesanyák példaképéről

HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT? 2

     (Mindenképp) imádkozzuk tehát a rózsafüzért, az majd elűzi az ördögöt, aki az evangélium terjedésének a legádázabb ellensége, s kiről írva van: Jönni fog az ördög, kigyomlálni az Isten Szavát a szívekből, hogy ne higgyen az ember és így boldogtalan legyen.” /130/

Egy rendszeresen rózsafüzért imádkozó erkölcstelen embernek megjelent a Szűzanya és szép virágokat mutatott neki egy sárral piszkolt edényben. Amikor a bűnös csodálkozott, Mária így szólt hozzá: „Íme, így szolgálsz te Nekem, piszkos és mocskos edényben nyújtod rózsáidat. Ítéld meg önmagad: kedvemre valók-e imáid és örömmel fogadom-e ajándékodat?” /101/

A Szentlélek segítségül hívása után, tehát helyezd lelkedet Isten jelenlétébe! Minden tized előtt egy pillanatra nézz a lelkedbe. Ébreszd fel a titkot, amit a következő tized alatt tisztelsz, s a Kegyelmek Anyjától kérj lelked számára egy erényt, mely a szent titokból különösen kiviláglik és számodra a legszükségesebb.

Különösen óvd magad attól a két fő hibától, ami a legtöbb rózsafüzér-imádkozónak a sajátja. Az első fő hiba az, hogy nem kapcsolnak imájukhoz határozott szándékot és célt; s ha kérdezzük őket, hogy miért imádkoznak, nem tudnak választ adni. Az imáidnak mindig legyen célja! Lebegjen szemed előtt az a kegyelem, melyet el akarsz érni, azon erény, amit utánozni szeretnél, vagy az a bűn, melyet lelkedből kitépni vágyol! A második fő hiba az, amit a rózsafüzér imánál általában elkövetünk, hogy megkezdésénél nincs más vágyunk, minthogy „minél hamarabb túl legyünk rajta”. A szentolvasót csak tehernek érezzük, melyet így nem imádkozunk hittel, lélekkel és nagyot akaró szívvel!

Sajnálatos, ahogyan sokan imádkozzák: hanyagul, hadarva és sok szót elharapva! Még a legalacsonyabb sorsú embertársunkat sem köszöntenénk ily nevetségesen, ilyen udvariatlan módon! S mi azt gondoljuk, hogy Jézusnak és Máriának kedve telik benne?! Íme, ( T. Olvasóm) ezért marad gyümölcstelen az imánk! S ezért nem leszünk szentebbek százezernyi elmondott rózsafüzér után sem! /104/

Tehát lassan, figyelmesen és tagoltan imádkozd a Miatyánkot és az Üdvözlégyet! /105/

(Végezetül) Testvérem, ha kész vagy Jézus és Mária naponkénti rózsafüzéres szolgálatára, akkor övezd fel magad a kísértések ellen is. Hiszen ellened támadnak majd a tévtanítók, a szabadszellemek, a nyárspolgárok, a világfiak, a félig jámborok, az álpróféták, de még saját romlott természeted és az egész pokol is (mindezt azért), hogy erőnek erejével elszakítsanak ettől az ájtatosságtól! /116/

HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT? 1

     Imáink értékét nem mérhetjük mérlegen. Az ima tüze és bensősége nyeri meg az Úr Szívét. Egyetlen jól elmondott Üdvözlégy nagyobb érdemű, mint 150, amit rosszul imádkozunk!

Ha a keresztények jó része imádkozza is a rózsafüzért – legalábbis tizedeit –, akkor vajon mi lehet az oka annak, hogy végülis csak kevesen képesek teljesen hátat fordítani a bűnnek? E tény magyarázata csak egy lehet: az, hogy nem megfelelő módon és nem helyes lelkülettel imádkoznak!

Vegyük tehát szemügyre (– írja Grignon), hogyan kell helyes lelkülettel imádkoznunk a szentolvasót.

Aki a rózsafüzért imádkozza annak a kegyelem állapotában kell élnie, vagy legalábbis eltökélnie, hogy a bűnből szabadulni akar! A hittudomány ugyanis egyértelműen tanította, hogy: azok az imák és jó cselekedetek, melyeket a halálos bűn állapotában végzünk, csak halott cselekedetek, nem tetszenek Istennek, s az örök élet számára is érdemtelenek.

Az előbb azt mondtam: a bűnösnél legalább az eltökélt szándék legyen meg, hogy a bűn állapotából ki is akarjon emelkedni. (– És ez a lényeg!)

Mert ha feltétlenül szükséges volna a kegyelem állapota ahhoz, hogy Istennek tetsszen imánk – akkor ebből az következnék –, hogy akik a halálos bűn állapotában vannak, egyáltalán ne is imádkozzanak, márpedig nekik az ima még szükségesebb, mint az igazaknak. Az Anyaszentegyház is felülbírálta ezt a túlzást, úgyhogy a bűnösöknek is nyugodtan ajánlhatjuk a rózsafüzérimát, mert lelkük hasznot meríthet belőle!

Tehát mindenkinek melegen ajánljuk: Imádkozzák a rózsafüzért! Pörgessék az igazak, hogy Isten kegyelmében kitartsanak s gyarapodjanak, és imádkozzák a bűnösök, hogy bűneikből szabaduljanak! De az Isten óvjon bennünket, hogy a rosszakaratú bűnözőket arra buzdítsuk: hogy az Istenanya védőpalástjából az örök romlás gúnyköpenyét szabják ki, és a rózsafüzért – ami minden gonosz ellen az üdv eszköze –, átkozott és halálos méreggé torzítsák. (Miként a latin mondja:) Corruptio optimi pessima, a legjobb megromlása a legrosszabb! Angyaltiszta embereknek kell lennünk – mondta egy tudós bíboros –, hogy az Istenanyához közeledhessünk és az Angyali Üdvözletet (igazán eredményesen)  imádkozhassuk. /100-101/

https://youtu.be/VmHPOK574n8

Elmélkedések a Szűzanyáról, és a rózsafüzér imádságról

A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI 3

     A fentiek magukért beszélnek és ezt méginkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak. Három alapvető tény különösen figyelemre méltó! Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette!

„Először: Az örök elveszettségnek valószínű jele az, ha valaki az Angyali Üdvözletet – melyet az egész világ visszhangoz – megveti, lekicsinyli vagy kigúnyolja!

Másodszor: Azok viszont, akik tisztelettel veszik ajkukra, valószínűleg a kiválasztottak közé tartoznak!

Harmadszor: Azoknak, akik megkapták a kegyelmet az égből, hogy a Boldogságos Szűzanyát szerethetik és gyermeki odaadással viselkednek iránta, folyton-folyvást haladniok kell az Ő szeretetében és szolgálatában, míg ez a jó Anya, Szent Fia által az égbe nem viszi őket a dicsőség azon fokára, mely érdemeiknek megfelel!” /48-49/

A tévtanítók akik mind az ördög gyermekei, irtóznak az Üdvözlégytől, s inkább kígyót melengetnének a keblükön, semmint rózsafüzért hordoznának magukkal. Napjaink eretnekségei is elvetik a rózsafüzér imát. Nekünk ellenben a szentolvasó az imánk, melynek minden Ave Mariája isteni harmat, ami a kiválasztottak lelkére hull s ott csodálatos termékenységet idéz elő. Minden Üdvözlégy éles és tüzes nyíl, mely Isten Igéjének szolgálatában a prédikátornak oly erőt kölcsönöz, hogy szavaik a legkeményebb szíveken is áthatolnak, azokat felrázzák és megtérítik akkor is, ha a prédikátornak kevés szónoki tehetsége van. Ezért oly üdvös a prédikáció előtt egy Üdvözlégyet mondani, miként Szent Antonin is felhívja erre figyelmünket! /49/

***

„Rendkívül sok égi segítséget kapunk a Rózsafüzér elmondásával. Eretnekségeket győztek le vele, erkölcsök újultak meg általa, járványokat űztek el vele és háborúknak vetettek véget. A Rózsafüzér fegyver az egyén és az Egyház kezében.” (Bosco Szent János)

https://youtu.be/hlX7lTtB4YQ

Elmélkedések a Szűzanyáról, és a rózsafüzér imádságról

https://youtu.be/TkgM9rip10s

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI 2

     Amikor Szent Domonkos Carcassoneban prédikált 12 ezres tömeg előtt, egy eretnek gúnyolódott a szentolvasón és nevetségesnek mondta a hozzá fűződő csodákat. Botránykeltésével hátráltatta a megtéréseket, ám utolérte istentelenségének következménye. Mivel a szentolvasó 15 titkát gúnyolta, tizenötezer ördög szállta meg. Szülei kétségbeesve kérték Domonkos segítségét, mire ő és hallgatósága együttesen elmondta érte a szent rózsafüzért, s minden egyes Üdvözlégyre száz ördög távozott belőle, izzó parázs alakban. Felgyógyulása után visszavonta tévtanait, beiratkozott a Rózsafüzér Társulatba és tömegek tértek meg azok közül, akik tanúi voltak a csodálatos eseménynek. /33/

Egy dániai pap: „A legfontosabb és a legtermékenyebb vallási igazságokról prédikáltam, de eredmény nélkül. Végülis elhatároztam magamban, hogy ezentúl a rózsafüzérről beszélek… Fél év leforgása alatt, nyilvánvaló javulást tapasztaltam híveim körében. Mert valóban igaz az, hogy ez a fennkölt ima egészen isteni hatással rendelkezik, a szíveket megérinti, ellenszenvet teremt a bűn iránt és az erények szeretetét önti beléjük.” /92/

Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek kérve Őt, hogy Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideigtartó büntetését, melyeket még világias életében követett el. A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái, mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé, még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. /32/ 

***

...A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik (…) a kiválasztottságnak jeleit viselik lelkükön, szeretik, imádkozzák az Üdvözlégyet, s annál jobban szeretik, minél inkább egyesülve vannak Istennel!

(Tökéletes Mária-tisztelet 250. A továbbiakban TMT)

https://youtu.be/V_OLpJVOJw0

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI 1

     Az Ég Királynője Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!”

Én magam is (Grignon), aki ezeket a sorokat írom, élményként tapasztaltam ezen imádság erejét az eldurvult szívű emberek megtérítésében. Találtam olyanokat, akikre nem gyakoroltak hatást a legfélelmetesebb igazságok sem, melyekről misszióim alkalmával prédikáltam. Ha azonban tanácsomra a rózsafüzér napi imádkozását elfogadták, megtértek és egész szívükkel szolgálták az Urat. Utazásaim során saját szememmel győződhettem meg a különböző plébániák közti eltérésekről az erkölcsök tekintetében; mert voltak egyházközségek, ahol elkezdték ugyan a rózsafüzérezést, de később abbahagyták és visszaestek bűneikbe. Mások viszont, akik hűségesen kitartottak a szentolvasó imában, az Isten kegyelmében is állhatatosnak mutatkoztak, és napról-napra gyarapodtak az erényekben. /93/

Egy spanyol grófnő, akit maga Szent Domonkos tanított meg a szentolvasó imádkozására, annyira megszerette ezt az ájtatosságot, hogy naponként imádkozta és az erényes életben csodálatosan haladt előre. Egy tudós és híres szónok püspök, érdeklődött áhítatgyakorlatai iránt. A grófnő elmondta, hogy lelke főájtatossága a rózsafüzérima, melyet naponta elmond, miközben Jézus életének örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkairól elmélkedik. A püspököt egészen megihlette a rózsafüzér mondás gondolata és ezt a kijelentést tette: „Már húsz éve, hogy a teológia doktora vagyok, egész sereg kitűnő áhítatgyakorlatról olvastam, de még egyet sem találtam, mely gyümölcsözőbb lett volna a szentolvasónál, és nagyobb hasznára lenne a keresztényeknek. Én magam is gyakorolni akarom, s mától kezdve a rózsafüzérről prédikálok!”

Ezt oly hatékonysággal tette, hogy egyházmegyéjében rövid idő alatt az erkölcsök nagyfokú javulása, megtérések, visszatérések és általános megbékélés volt tapasztalható. Megszűnt az erkölcsi szabadosság, a fényűzés és a hangoskodó szórakozás. A családokba szeretet s béke költözött. A jámborság és az embertárs szeretete újra kivirágzott. S mindez annál szembeötlőbb volt, mivel a püspök, a rózsafüzérezés gyakorlatának elkezdése előtt is – a maga módján –, egyházmegyéje megreformálásán fáradozott, ám csekélyke eredménnyel! A szentolvasó-ájtatosság hatékonyabb elterjesztésére, oldalán egy szép rózsafüzért hordott és hallgatóit így lelkesítette: „Testvéreim! Tudjátok meg, hogy a Szent Szűz Olvasója oly kitűnő eszköz, mely által én, mint püspök, és mint a kettős jog és teológia doktora, nagy-nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy róla, mint püspöki méltóságom és doktorátusaim legkiválóbb jeléről prédikáljak.” /92/

https://youtu.be/O28sWSlacDQ

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A RÓZSAFÜZÉR, MINT JÉZUS KRISZTUS ÉLETÉNEK ÉS HALÁLÁNAK AZ EMLÉKE

      Az Isten Fia joggal kívánhatja meg tőlünk, hogy életének, szenvedésének és dicsőségének titkait szívünkbe véssük, és folyton szem előtt tartsuk azokat, mert ezek isteni szeretetének állomásai. „Ó ti mindnyájan – mondja az Úr –, kik járjátok életutatok, tekintsetek körül és lássátok, hasonlít-e bármi fájdalmatok az Én fájdalmamhoz, amit szeretetből viseltem el irántatok! Gondoljatok a szegénységre, megaláztatásaimra, az ecetre és az epére, amit szenvedésemben megízleltem értetek!” /62/

Folignói Szent Angéla egyszer arra kérte az isteni Üdvözítőt, hogy tanítsa meg, milyen ájtatossággal tisztelhetné Őt leginkább. Erre Ő megjelent neki keresztre szegezetten és így szólt: „Leányom! Szemléld Sebeimet!” Ebből megértette, hogy nincs hasznosabb dolog, mint a Jézus szenvedéseiről való elmélkedés. S ekkor mutatta meg Krisztus Szent Fejsebét és felhívta (Szent Angéla) figyelmét kínhalálának több (ismeretlen) körülményére s így szólt újból hozzá: „Mindezt a te Üdvösségedért szenvedtem el!”

A szentmise Jézus Krisztus szenvedését jeleníti meg s általa engedelmességének, kínszenvedésének és Vérének érdemeit ajánljuk fel Istennek. A szent rózsafüzér is, ha imádkozva végig elmélkedjük annak fájdalmas titkait, Istennek felajánlott engesztelő áldozat a megváltás jótéteményéért és emlékezés Jézus Krisztus szenvedéseire, halálára és dicsőségére. A keresztény, aki a szentolvasó titkait nem szemléli (mélyen át nem elmélkedi), az nagy hálátlanságot mutat Jézus iránt és kicsinybe veszi mindazt, amit az isteni Üdvözítő a világ üdvére elszenvedett. Viselkedése elárulja, hogy Jézus élete távol áll tőle, ezért nem vesz még annyi fáradságot sem, hogy megismerje: mit tett, (mit vállalt) és mit szenvedett értünk az Úr?! Az ilyen emberek Jézus ajkáról sem hallanak majd más ítéletet, mint ezt: „Bizony, bizony mondom nektek én sem ismerlek benneteket!” /63/

Az isteni Üdvözítő, egy napon ezt mondta Boldog Alánnak: „Ha a boldogtalan bűnösök gyakran imádkoznák a rózsafüzért, akkor részesülnének szenvedésem érdemeiben és én, mint az ő közbejárójuk, megenyhíteném az isteni igazságosságot!” /71/

***

„Aki szereti felebarátját, segíti azt, s ha többet nem tehet, legalább imádkozik érte!” (Avilai Szent Teréz)

https://youtu.be/SB8D-44ieUI

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A TITKOK SZEMLÉLETE, A TÖKÉLETESSÉG ELÉRÉSÉNEK KITŰNŐ ESZKÖZE

     A szentek Jézus Krisztus életét választják elmélkedéseik fő tárgyául. Átélik Jézus erényeit és szenvedéseit, s ezáltal nagy keresztényi tökéletességre tesznek szert. A szent Vértanúk is hasonlóképp cselekedtek. Szent Bernát szerint Jézus Sebei tették Őket sebezhetetlenekké. Ők is követték a Szűzanyát, aki egész életében nem tett mást, mint szerelmetes Fia erényei és szenvedései felett elmélkedett, s kereszthalála után újra és újra végigjárta Szent Fia szenvedésének helyeit. A Legszentebb Szűz egy napon így szólt Szent Brigittához: Amikor Fiam szépségét, szerénységét és bölcsességét szemléltem, lelkem csordultig telt örömmel, ha pedig (kis) kezeit és lábait néztem, melyeket majd szegek fúrnak át, akkor könnyek öntötték el szememet, s szívem majd szét szakadt a fájdalomtól és szomorúságtól”. /64/

Nagy tévedés, ha valaki azt gondolja, hogy a vallás igazságainak és Jézus Krisztus élettitkainak (folytonos) szemlélete csak a papok, a szerzetesek és a világ zajától visszavonultak kötelessége. (Aligha, ugyanis) az egyházi személyeknek azért kell elmélkedniük, hogy hivatásuknak méltóképpen megfeleljenek; a híveknek pedig azért életszükséglet az elmélkedés, mert állandó veszélyben forognak és félő, hogy (észrevétlen) elmerülnek a világ hullámaiban, ha nem erősítik lelküket Jézus szenvedéseire való gondolatokkal! Az Üdvözítő életére, erényeire és szenvedéseire való gyakori rágondolással fel kell vérteznünk lelkünket, s e szent titkok a rózsafüzér tizenöt misztériumában peregnek le szemünk előtt. /65/

Követhetjük (bűnbánó) Mária Magdolnát, aki megtérése után harminc éven át a Marseille mellett fekvő Sainte Baume barlangban, csak az Üdvözítő szenvedései felett elmélkedett. /64-65/ Naponta 7x ragadtatott az égbe egy angyal által, s aki Jézus Krisztus és az Ő Legszentebb Anyjának az iskolájában nevelkedett. És mégis, amikor egy napon különleges eszközt kért Istentől, miként is növekedhetne az istenszeretetben a lehető legnagyobb tökéletességre, az Úr elküldte hozzá Szent Mihály arkangyalt. Ő felhívta figyelmét, hogy nem tud biztosabb eszközt találni, mely az örök üdvösségre vezetné, minthogy állandóan elmélkedjen a barlangja előtt álló keresztnél a Fájdalmas Titkokról, melyeknek kimenetelét egykor saját szemével látta. /69/

A SZENT RÓZSAFÜZÉR ÉRTÉKE

     Az Istenanya egy alkalommal kinyilatkoztatta Boldog  Alánnak, hogy a Szentmise után – mely az első élő és eleven felújítása Jézus Krisztus szenvedésének –, nincs még egy annyira kitüntetett és érdemszerző ájtatosság, mint a Rózsafüzér! Hiszen ez is az Édes Üdvözítő életének és szenvedésének megjelenítése, (jóllehet össze nem hasonlítható módon!) /73/

Végülis Boldog Alánnal csak annyit mondok, hogy a Szent Rózsafüzér minden jónak a forrása és kincsesháza.

1). A bűnösöket bűnbánatra hangolja.

2). A szomjúhozóknak enyhülést nyújt.

3). A megkötözötteknek szabadulást hoz.

4). A kísértésben vergődőknek józanságot sugároz.

5). A szomorkodókat örömre deríti.

6). A szegényektől elűzi a szükséget.

7). A szerzeteseket buzgalomra ösztönzi.

8). A tudatlanokat tudománnyal tölti el.

9). Az élőket győzedelmessé teszi a földi hiúságok felett.

10). A megholtaknak pedig enyhületet hoz.

„Azt akarom – mondotta a Legszentebb Szűz Boldog  Alánnak –, hogy rózsafüzérem tisztelői életükben, halálukban és haláluk után is áldást, kegyelembőséget élvezzenek, továbbá szabadságot, hogy látók legyenek és ne vakok, ne keménynyakúak, szegények és szolgák! Királyokká nemesüljenek, a fejükön korona ragyogjon, a kezükben jogar villogjon és részesei legyenek az örök dicsőségnek.” /95/

Ki ne csodálná a szent rózsafüzér kiválóságát, amely a két isteni imából áll: az Úr Imájából és az Angyali Üdvözletből? Feleljetek, létezik-e más imádság, mely tetszőbb volna Isten és a Legszentebb Szűz szemében, és az emberek számára is könnyű, kedves és üdvösebb lenne? Ugye nincs! Ezért ez a két imádság virágozzék mindig ajkunkon és ezzel tiszteljük a Szentháromságot, Üdvözítőnket: Jézus Krisztust és az Ő drága Édesanyját! Üdvös szokás, ha minden tized végén hozzáfűzzük: Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen (– írja Szent Lajos uo.)

https://youtu.be/68ODAzkSpJI

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki a Szeplőtelen Fogantatás

AZ ANGYALI ÜDVÜZLET

     Az Üdvözlégy a legnagyobb tömörséggel foglalja össze a Máriáról szóló egész hittudományt: a Köszöntést, a Dicséretet és a Felszólítást.

A köszöntést a Szentháromság nyilatkoztatta ki (kezdetben csak ezt a részt imádkozták), IV. Orbán pápa adta hozzá Jézus nevét 1261-ben. A második részt – Erzsébet Szentlélek ihlette köszöntését – már az I. Efezusi Zsinat, elővételezte az Istenanyaság kijelentésébel (431)! Ezen kiegészítést azonban csak VI. Sándor (1492-1503) általánosította. A záró – most és halálunk óráján – mondat csak 1525-ben jelent meg egy ferences imakönyvben. A többféle szövegváltozatot V. Piusz pápa tisztázta le 1568-ban és felvette a breviáriumba (ez a mai formája)!

A dicséret rész magába foglalja mindazt, ami Szűz Máriát naggyá teszi. A felszólítás viszont azt tartalmazza, amit Tőle kell kérnünk – és amiként remélhetjük –, jósága meg is ad.

Az Üdvözlégy által lett az Isten emberré, s egy Szűz Istenanyává. Az igazak lelkei kiszabadultak a pokol tornácáról, az Ég örömei újra megnyíltak, s az üres trónok megteltek, bűneink bocsánatot nyertek, a kegyelmet újra megkaptuk.

Az Üdvözlégy által betegek meggyógyultak, halottak feltámadtak, a szomorúak megvigasztalódtak, s az emberek elnyerték az örök üdvösséget.

Végezetül, az Üdvözlégy szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott. /45-46/

Az új dicshimnuszt a keresztények éneklik a megtestesülés és a megváltás nagy jótéteményeiért. Dicsérjük benne Istent, az Atyát, mert úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát küldte megváltóul. Magasztaljuk Istent, a Fiút, mert az égből leszállt a földre, emberré lett és Szent Vérével megváltotta az emberiséget. Áldjuk Istent, a Szentlelket, mert a Legszentebb Szűz méhében a legtisztább testet alkotta; az Áldozati Bárányt bűneinkért. – Ilyen szellemben mondjuk az üdvözlégyeket! /47/

Az Angyali Üdvözlet tartalmazza a pátriárkák, próféták és apostolok hitét. A vértanúk kitartást és erőt merítettek belőle, a tudósok tudományt, a hitvallók állhatatosságot, a szerzetesek pedig lelki életet. A kegyelem újszövetségének a himnusza az angyalok és emberek öröme, az ördögöknek pedig rettegése és megszégyenülése. /46/

„Ezen szó által: AVE – ami az ÉVA fordítottja – megtudtam, hogy Isten mindenhatósága megőrzött engem a bűntől és minden nyomorúságtól.” (– mondta a Szűzanya).

Szent Mechtild egy alkalommal tudni szerette volna, hogy mivel kedveskedhetünk a leginkább Égi Anyánknak. A Szent elragadtatásba esett és megjelent neki a Szent Szűz. Az Angyali Üdvözlet szavai arany betűkkel ragyogtak a keblén és így szólott: „Leányom! Senki sem köszönthet szebben más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az istenanyai méltóságot”! /47/

Ugyan ennek a szentnek mondta egyszer Mária: „Az köszönt engem legédesebben, aki az Atyaisten üdvözletével köszönt: AVE MARIA!”

Hogy mily hatékony is volt az első Üdvözlégy, arról az Evangélium tanúskodik. – A mi üdvözlégyünk is ilyen legyen!

Nem csak ajkunkkal, de szívünkkel és tetteinkkel is kell a Szent Szüzet üdvözölnünk, nehogy joggal mondja felénk: „Ez a nép csak szájával tisztel engem, de a szíve, az távol van Tőlem!” /129/

https://youtu.be/HD3bCL4BQEc

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

AZ ÚR IMÁJA
      A Miatyánk az Úrtól kapta a nevét.

Nem ember, nem is angyal a szerzője ennek a fönséges imának, hanem az emberek és az angyalok királya: Jézus Krisztus.

Isten fia tetteiben mindig az Atyát dicsőítette és azért jött erre a világra, hogy általa az emberek is megdicsőítsék az Atyát. Ezért tanított meg bennünket arra az imamódra, mellyel a legjobban magasztalhatjuk Istent: megtanított bennünket a Miatyánkra, amelynek Ő a szerzője. Imádkozzuk tehát gyakran ezt az imádságot olyan érzülettel, ahogyan Krisztus tanította! /43/

Szükséges volt – mondja Szent Cyprián –, hogy aki megváltónkul a kegyelem életével akarja felruházni lelkünket, mint égi tanítómester rávezessen bennünket a helyes és üdvös imára is. Az isteni Tanító bölcsessége sugárzik ki a Miatyánk szépségéből, szeretettől átitatott mondataiból és rendezett szerkezetéből, melyből erőteljesség árad! Rövid és egyszerű az egész – a tudatlanok és az okosok számára egyaránt –, a szent titkok (könnyen) érthető foglalata.

Tertulliánus szerint a Miatyánk az evangélium rövid kivonata.

Kempis Tamás annyira csodálja, hogy azt állítja: a Miatyánk kívánságai túlszárnyalják a szentek legmerészebb vágyait is.

Aranyszájú Szent János viszont arra figyelmeztet: aki nem úgy imádkozik, ahogy az Úr tanított bennünket, az nem az Úr Jézus tanítványa.

Végül Szent Ágoston arról biztosít mindnyájunkat, hogy a szívből végzett Miatyánk kiírtja a bocsánatos bűnöket is. /38-39/

Amikor ezt az isteni imádságot áhítattal mondjuk, akkor a legkiválóbb erényeket indíthatjuk fel magunkban, mivel a Miatyánk minden egyes fohásza egy-egy erénynek felel meg. /44/

Ha szentolvasónk tizedei előtt a Miatyánkot mondjuk, akkor emlékezzünk a fenti gondolatokra! Akkor rózsafüzérezésünk közben nagy erőkkel töltekezhetünk, s lelkünket friss forrásvízzel üdíthetjük.   A rózsafüzér kezünkben olyan hatalom, amelyen nem vehet erőt az alvilág minden incselkedése sem. /39/ 

https://youtu.be/vPXOLbBJYPw

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

MI A RÓZSAFÜZÉR? 

     Kedves Olvasóm! – írja Montforti Grignon Szent Lajos (ld. alul!) –, ha gyakorlod ezt az ájtatosságot s prédikálsz róla, akkor nem a könyvekből, de saját tapasztalatodból győződhetsz meg a szentolvasó csodáiról. Örömmel látod majd azon ígéretek valóra váltását, melyeket Szűz Mária Szent Domonkosnak és Boldog Alánnak tett és tesz mindazoknak, akik terjesztik ezt az oly kedves ájtatosságot, ami a népet megtanítja Szent Fia erényeire, az elmélkedő imára, Krisztus követésére, a szentségekhez való gyakori járulásra és mindenfajta jótétemény keresztülvitelére. /94/

A rózsafüzér kétféle imamódot foglal magába: a szóbeli és az elmélkedő imát. /19/

Szent Domonkos Jézus és Mária életét tizenöt titok köré csoportosította, hogy mintegy – képekben – szemléljük erényeiket és életük jelentősebb eseményeit.

A szentolvasó titkai élet alakításunk zsinórmértéke lehet. Fáklyák, hogy megvilágítsák lépteinket. Sőt, több ez a titoksorozat: (határozott számú) gyújtótükör, melyek Jézus és Mária egyéniségét tükrözve, képesek szeretetük forró tüzével szívünket felgyullasztani. /59/

A szentolvasó nem a Miatyánkok és Üdvözlégyek élettelen szövedéke, hanem Jézus és Mária életének, szenvedésének, halálának és megdicsőülésének felelevenítése, a két legszentebb élet titkainak kimeríthetetlen kincsestára. /12/ Ez az imádság a fentieken kívül oly sok és nagy búcsút eredményezhet – melyek sajnos, a nép számára sokszor ismeretlenek maradnak –, mert ezen ájtatosság prédikátorai csak ritkán beszélnek róla és megelégszenek azzal, hogy nagyhangú rózsafüzérbeszédet vágjanak ki, ami talán csodálatot ébreszt ugyan, de nem ad mélyreható (indíttatást és) tanítást. /94/

Ma csak olyan külsőséges dolgokat látunk szívesen, melyek könnyen forrásba hozzák érzelemvilágunkat. De mondjátok, van-e fennköltebb gondolatokat fakasztó és mélyebben megrázó bármi is, mint Üdvözítőnk csodálatos története?

A rózsafüzér elmélkedő képei a Megtestesüléstől a Kereszthalálon át a Megdicsőülésig oly szemléletes, megérintő és változatos módon irányítják gondolatainkat, hogy ki kell zárnunk minden szórakozottságot! A tudósok megtalálják ebben az imamódban a legmélyebb tartalmat, a kicsinyek pedig a legegyszerűbb oktatást.

A szentolvasó titkainak szemlélete a legkitűnőbb út arra, hogy a szemlélődés legfelső fokaira jussunk. Ez Aquinói Szent Tamás gondolata és tanácsa is, mikor azt mondja; hogy harcosok módjára először meg kell szereznünk az összes erényt, melyeknek tökéletes példaképe a rózsafüzér titkaiban szemlélhető, s ott – mondja a tudós Cajetán – elnyerjük az Istennel való bensőséges egyesülést, mely nélkül a szemlélődés csupán önámítás lenne. Ha napjaink hamis misztikusai és a protestálók ezt a tanácsot követték volna (– írja Szent Lajos), akkor nem tévedtek volna olyan csúnyán! (Bizony) az ördög ámítása az a hiedelem, miszerint mondhatnánk fenségesebb imát a Miatyánknál és az Üdvözlégynél, a szentolvasó e két alkotóeleménél! / 66/

https://youtu.be/U2FjDua-apI

Elmélkedések a Szűzanya Szeplőtelen Fogantatásáról

ELŐSZÓ

     A természetfeletti létre teremtett ember szinte ellenállás nélkül hagyja magát elmerülni korunk zajos világának káprázatában – észre sem véve –, hogy közben elveszíti élő kapcsolatát Istennel, az Élet forrásával. A hitbeli gyengülésnek, a világ végzetes eltévelyedésének oka az, hogy egyre kevesebben imádkozzák a rózsafüzért, és így csökkent a bensőséges Mária-tisztelet. Az emberek még a súlyos csapásokból sem vonják le a tanulságokat, hogy a Teremtő felé fordulnának segítségért, sőt, inkább vádaskodnak, „miért engedi ezt az Isten?” Ám, fel kellene ismerniük, hogy a bűnök és mulasztások, mint feldobott kövek zuhannak vissza, és csakis az Isten iránti bűnbánatban és a szeretet-párbeszéd felújításával remélhetnek békét és megújulást!

Az Istennel való párbeszéd az imádság, melyet a mai ember mind formáját, mind lelkületét és célját illetően is feledni látszik, vagy csak gőgjében szégyelli! A gőg ugyanis az imádság legfőbb ellensége! Jóllehet, még a 'hitetlen' (de jó szándékú) ember is imádkozhat: „Istenem ha vagy, segítsd, hogy megismerjelek!” Ez volna a minimum! Az imádság szeretetből indíttatott beszélgetés Istennel.

Ehhez azonban újra meg kell határoznunk helyünket és célunkat a világban, tudatosítva, hogy ki beszél kivel, ki vagyok én és „ki Isten”? Fel kell és el kell ismernünk a Megváltás végtelen szeretet-értékét, és hálatelt szívvel, gyermekien, újra meg kell tanulnunk megszólítani Mennyei Atyánkat!

A szóbeli imák legszebbike a szentolvasó, melyről Grignon Szent Lajos a 17-18. század fordulóján remek értekezést írt. Gondolatai, úgy a keresőknek, mint a gyakorlóknak egyaránt segítséget nyújthatnak. Némileg még azoknak is, akik csupán egyféle 'hagyományból' csillogtatják rózsafüzérüket, jóllehet a lélekmentés-, a család- vagy a haza szempontjából majdhogynem eredménytelenül!

Szándékunk, hogy a lelki irodalom eme remekét (Grignon: Szentolvasó c. művét) – ha töredékesen is –, de ne engedjük át a feledésnek, sőt leporoljuk róla az évszázados port.

Szent Lajos buzdításait kivonatolva és némileg „átfésülve” ugyan, de a leg-lényeget nem sértve préseltük bele „Kisirka” sorozatunkba, hogy remek érvei nyomán a rózsafüzér-imádság újra a lelki élet, az evangelizáció és a lélekmentés hatékony eszköze lehessen!

A szerkesztő

https://youtu.be/uqXG-nVYsYk

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

Amit a rózsafüzérről tudni kell

Montforti Grignon Szent Lajos művéből vett idézetek és más méltató szemelvények felhasználásával szerkesztette: Begyik Tibor OCDS – Harmadik javított és jelentősen bővített szöveganyag. 

„Az Egyház imádságát Mária imádsága hordozza.” (KEK 2679)

„Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!”                        (Grignon: Tökéletes Mária-tisztelet, 254)

A szerkesztmény alapjául, Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ - Stephaneum, 1944 kiadványa szolgált, az idézetteket tovább bővítve a rózsafüzért méltató más írásokkal. A szakaszvégi számok a fenti „Szentolvasó” könyv forrásoldalaira utalnak! A máshonnan származó szövegrészeket természetszerűleg külön jelöltük. 

Főbb rövidítések:

DS = Szentszéki dokumentumok

DVI = Szentszéki dokumentumok

FN = Szent II. János Pál pápa: Férfi és Nő – (OMC – CHRISTIÁNUS, Bécs - Budapest)

GS = Gaudium et Spes

H = Útravaló Húzó ballagóknak – (III. Javított, jelentősen bővített)

KEK = Kompendium (Szent István Társ. 2006)

LCS = Szent II. János Pál Pápa Levele a Családokhoz – (Szent István Társulat Bp.)

LG = Lumen Gentium

LN = Fatimáról beszél Lúcia n., (IV. Kiadás 2006.)

NET = Internet

ÚK = Új Katekizmus

RVM = Rosarium Virginis Mariae – II. János Pál pápa apostoli levele

SC = Szentszéki dokumentumok

SZL; vagy (római/arab szám) = Szeretetláng Lelki Napló, (Szent István Társulat  Bp. 2009)

TMT = Grignon, Tökéletes Mária-tisztelet

https://youtu.be/jmgt3o3AU2o

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

https://youtu.be/m3SqIZl5IaE

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek dicsősége betölti a mennyet és a földet

Mária mennybevétele

    A negyedik Mária-hittételt (Assumptio) XII. Piusz pápa 1950. november 1-én a Munificentissimus Deus c. enciklikájában jelentette be a világegyháznak. 

"A Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével fölvétetett a mennyei dicsőségbe." 

Mária, aki Jézus Krisztusnak, Szent Fiának a sátán fölötti végleges diadalában, halottaiból való feltámadása és mennybemenetele után – dicsőségében osztozott, nem szenvedhetett a Sátán művétől, a bűn minden emberen érvényesülő hatásától, a haláltól. Mark Miravelle mariológus professzor az aggódók megnyugtatására megállapítja, hogy a Mária-misztérium Isten üdvözítő tervében távolról sem ért véget a Szent Szűz názáreti életével.

A Mária-misztérium igazában korunkban írja világtörténelme végső, diadalmas fejezetét! 

     Szent Balázs III-IV. századi örmény orvos, vértanú püspök. Orvosként a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek kezelésére is. Keresztény testvérei a püspökválasztás alkalmával ezért egy szívvel lelkük pásztorává választották. Így lett a kis-ázsiai Szebaszté püspöke, aki a keresztényüldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. Imádságos, csendes életet élt, tanította és gyógyította a hozzá érkezőket. Egy napon rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
     A Nagy Konstantin féle keresztények iránti türelmi rendelet keleten még nem érvényesült és Konstantin császár társuralkodója, Licinius önkényesen túltette magát ezen és folytatta az üldözést. Még az elvonultságban élő Szent Balázs püspököt sem hagyta békén, akit az oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló "testőrsége" sem menthette meg, mivel ő nem engedte harcolni őket. Börtönbe vetették, rabságát csodás gyógyulásokról szóló legendák övezik. Miután a súlyos kínzások hatására sem tagadta meg hitét, 316-ban lefejezték.
     A hozzá kötődő gyógyulásokról szóló történetek és legendák miatt lett Szent Balázs az orvosoknak, a kikiáltók, énekesek és a fúvós muzsikusoknak (blasen = fújni) a védőszentje. A 14 segítő szent közé tartozik: Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus.
     A nép már a VI. századtól különösen a torokbajok ellen védő szentként tiszteli, akkoriban a gyermekhalandóság okai közt élenjáró volt torokgyík (diftéria) és így az anyák Szent Balázshoz fordultak. Emlékére alakult ki a balázsolás szokása. Később ezt a szokást az egyház szertartásként gyakorolta, nálunk balázsolás vagy balázs-áldás néven. Erre a napra az alma megáldása is szokásban volt. A néphit mind a balázs-áldást, mind a szentelt almát a torokfájás elleni védekezésként tartotta számon. Azok, akik a templomban balázs-áldásban részesültek, az otthon maradottak torkát is megsimogatták, hogy őket is kerülje el a torokfájás. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mondta. Ez volt a balázsolás, melyet az ünnepén és az azt követő vasárnap ad az Egyház, az előző nap, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelt kétágú gyertyát tartva, e a szavakkal:
     Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden bajtól. Az Atya, a Fiú + és a Szentlélek nevében. – Amen
     A Balázs-áldás egy szentelmény, melyet áldás formájában kaphatunk. Ennek során a Mindenható Isten oltalmát, segítségét kérjük, Szentjének közbenjárására. Az áldást végezheti püspök vagy pap.

Könyörgés Szent Balázs püspök közbenjárásáért:
     Istenünk, aki Szent Balázs püspököt oltalmazó segítségül adtad népednek, kérünk, közbenjárására engedd, hogy földi életünkhöz egészséget és békét, örök életünkhöz pedig irgalmat nyerjünk Tőled!
Krisztus Urunk különféle adományokkal segíti Egyházát, hogy a természetfölötti hit megnövekedjék bennünk. Ajándékai áradását kérjük közös imával:
1. Adj, Urunk, új szenteket korunknak, akik közvetítik hozzánk irgalmas jóságodat.
2. Add meg, Urunk, a gyógyulás ajándékát a testi betegségben sínylődőknek.
3. Add, hogy a lélek egészségét is károsodás és törés nélkül őrizzük.
4. Add meg a hősiesség ajándékát, hogy a szent vértanúk nyomát követhessük.
5. Add, Urunk, hogy a szentek és vértanúk között kapjunk helyet az ítélet napján.
Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

Felhasznált források:

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-514.html
http://szentlaszlo.dnyem.hu/?q=node/410
http://www.domsopron.hu/cikkek/szent-balazs-puspok-unnepe
http://www.katolikus.hu/szentek/szent23.html
http://www.hittansuli.hu/dokumentumok/tanuloknak/szent-balazs-puspok-es-vertanu

https://youtu.be/Ll5DCaz2hW0

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki elrejtett és Titokzatos Anya

Kérem honfitársaimat, hogy a mai napon 15 órakor különösen imádkozzanak

Édes Magyar Hazánkért,  jövőnkért,  ifjúságunkért

és a veszélyek elkerüléséért!

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, tartalma szerint hatszoros ünnep

1) Az ünnepnek Gyertyaszentelő Boldogasszony a neve azért, mert ezen a napon gyertyát szentelnek és gyertyás körmenetet tartanak, melyen a hívek a szentmisén szentelt, égő gyertyákkal vesznek részt.

2) Mária megtisztulása a neve azért, mert Mária az Isteni gyermek születése utáni 40. napon, a Mózesi törvény szerinti módon bemutatta a tisztulási áldozatot a templomban. Ez azonban Máriának egy olyan törvény iránt tanúsított alázatos engedelmességét dicsőíti, amely bár mindenkire érvényes volt, de Őreá nem.

3) Jézus bemutatása a templom-ban a neve azért, mert ezen a napon mutatták be Jézust, mint elsőszülöttet a templomban, és szentelték szülei Istennek. Ez az égi Atyjának való szentelés, a Világ Világosságának (a megszentelt gyertyának) ünnepi szertartásában jut kifejezésre. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A Kiskunfélegyháziak a szentelt gyertyát „máriagyertyának" nevezik. Főképpen vihar idején gyújtották meg s imádkoztak mellette.

4) Az ünnepnek a keleti liturgiában Hypapanie a neve, azaz: találkozás (Occursus Domini), mert ezen a napon találkozott Isten Fia először papságával. Ezt az ünnepet Jeruzsálemben valószínűleg már a IV. században, az Úr ünnepének tartották és csakhamar nyugaton is elterjedt. Az örmények „az Úr érkezése a templomba” néven nevezték.

5) A gyertyaszentelés, a bemutatás és Istennek szentelés szertartása, egy kicsit hasonlít a papi, szerzetesi felajánlottsághoz! Ha egy gyertyát meggyújtunk és a padlóra helyezünk, akkor csak kevés fény fog belőle áradni. Ezzel szemben ha egy magas tartóra helyezzük, bevilágítja az egész szobát. A magasra emelt gyertya hasonló és a papi, szerzetesi hivatáshoz, mert aki Isten szándéka szerint életét magasra meri emelni, az képes lesz arra is, hogy világítson másoknak, megmutassa az utat Isten országához és végső soron Istenhez.

6) Mária Szíve Szeretetlángjának az ünnepe. Idézet a Szeretetláng Lelki Naplóból: "Igyekezzetek!!! Közel az idő, mikor Szeretetlángom ki fog gyúlni, és abban a pillanatban is vakká lesz a sátán, melyet éreztetni fogok veletek, hogy bizalmatokat fokozzam. S ez nagy erőt ad nektek. Ezt az erőt mindenki fogja érezni, akihez csak eljut, mert nemcsak a Nekem ajánlott országban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt sincs megközelíthetetlenség. Merítsetek erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. Kérem a Szentatyát, hogy Szívem Szeretetlángjának ünnepét Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án tartsátok. Nem kívánok külön ünnepet!” (I/85) (Ha valakinek fenntartásai lennének e magánkinyilatkoztatással kapcsolatban, miszerint "hogyan kerül ez ide?" – A Szent Szűz fenti kérését alátámasztja azon kijelentése, hogy "Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus"! (I/107; IV/12) 

Létezhet-e Mária-tisztelő, aki ezt az egyértelmű kijelentést az Istenanyával kapcsolatban elvitatná – amiként azt sem –, hogy ezáltal "Mária Szíve Szeretetlángja" valóban a Gyertyaszentelő ünnephez köthető!

SZERETETLÁNG  I. rész https://youtu.be/hj-80RN4Cxw

SZERETETLÁNG  II. rész https://youtu.be/Ur1B4HuzYSQ

SZERETETLÁNG  III. rész https://youtu.be/iK0eZIMVXm4

https://youtu.be/Bidhol1w0Nw

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki Hajnalpír a bűnös világ sötétségében

 Ó Mária, Istennek Szentséges Anyja, könyörögj érettünk

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Kérem honfitársaimat, hogy február 2-án 15 órakor imádkozzanak Édes Magyar Hazánkért, ifjúságunkért, jövőnkért és a veszélyek elkerüléséért!

https://youtu.be/HvE9K8ItTl4

Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az élet és üdvösség kulcsáról

A NŐK LAPJA 2013. november 20-i számának 7. oldaláról

Napi 20 ezer leányanya

Az ENSZ A világ népességének helyzete 2013-ban című jelentése riasztó adatokat osztott meg a fiatalkorú anyák helyzetéről:
• Naponta 20 ezer, évente 7,3 millió 18 évesnél fiatalabb lány válik anyává.
• A leányanyák közül kétmillióan 15 évnél fiatalabbak.
• A fiatalkorú anyák 95 százaléka a fejlődő országokban él, és ezeken a helyeken évente 3,2 millió abortuszt végeznek a 15-19 éves lányokon, ami rendkívül nagy kockázatokat hordoz az anya életére is.
• Évente 70 ezer lány hal bele a terhességbe, illetve a szülés során föllépő szövődményekbe.
A jelentés szerint a korai terhesség kockázatát növeli az alacsony iskolázottság, az elmaradott környezet és a szegénység. – És teszem hozzá szerkesztőként, hogy a férfi erkölcsiség hiánya!

1. Krisztus után 431-ben az ősegyház III. egyetemes zsinata Efezusban megfogalmazta Mária istenanyaságának, a Theotokosznak hittételét. Mária a Szentháromság második személyének, az örök Igének emberré válásában a test szerinti édesanyja. I. Celesztin pápának szó szerinti szövegezése így szól: "A Szent Szűz Isten anyja, minthogy test szerint a világra szülte Isten testté lett Igéjét." Ünnepe január 1-én, Karácsony nyolcadán van.

Csodálatos a Katekizmus 721. pontja, amely így ír: „Mária, Isten szentséges Anyja, a mindig Szűz, a Fiú és a Lélek küldésének legnagyszerűbb műve az idők teljességében. Az Atya - az üdvösség tervében, s mivel az ő Lelke azt majd elő fogja készíteni - először a lakóhelyet gondolta el, ahol az ő Fia és az ő Lelke az emberek között lakhatnak. Ilyen értelemben az egyházi hagyomány a Bölcsességről szóló legszebb szövegeket Máriára vonatkoztatva olvassa: [Vö. Péld 8,1--9,6; Sir 24.] Máriáról a liturgiában úgy beszélünk és énekelünk, mint "a Bölcsesség Székéről". Máriában kezdenek mutatkozni "Isten csodatettei", melyeket a Szentlélek Krisztusban és az Egyházban fog beteljesíteni..."

Február 2-án az alábbi helyeken lesz
ünnepi Szentmise és Szeretetláng átadás:

Bátaszék
Kezdés 17 órakor, Szentmise 18 órakor, majd lángátadás (Kürtösi Krisztián atya)

Békéscsaba – Szent Antal Főplébánia
Kezdés 9 órakor, Szentmise 10 órakor (Szigeti Antal atya)
Cím: Békéscsaba, Bartus u. 1.

Bodajk
Kezdés 9:30 órakor, Szentmise 9.30 órakor (Morocz Tamás atya)
cím: Bodajk, Ady Endre u. 1.

Dunasziget, Jézus Szíve-templom
18 órától Szentmise (Mészáros Domonkos atya)
cím: Cikola utca 1.

Füzér
Kezdés  18 órakor (Tóth Gábor atya)

Gyenesdiás - Havas Boldogasszony templom
Kezdés: 14 órakor
(Deák Ákos atya)
Cím: 8315 Dobó István utca 15.

Hollóháza
Szentmise 17 órakor (Tóth Gábor atya)

Kecskemét – Főplébánia 

Szentmise 16:30 órától (Richter Mátyás atya)  cím: 6000 Kecskemét, Plébánia köz 1.

Keszthely, Magyarok Nagyasszonya templom 18 órakor (Tál Zoltán atya)

Máriagyüd
Kezdés 9 órakor, Szentmise 10 órakor  (Keresztes Andor atya )
cím: Máriagyűd, Vujicsics u. 66.

Máriapócsi Kegytemplom
Szentmise 9 órakor; 10-től katekézis, 11-től Szentmise és ezt követően Szeretetláng imádság (Orosz István parochus, Ivancsó Sándor atya)
cím: Máriapócs, Kossuth Lajos u. 25.

Petőfiszállás
Kezdés 15 órakor,  Szentmise 17 órakor
(Balla Barnabás és Hesz Attlia atya)
cím: Petőfiszállás-Pálosszentkút, Tanya 473.

Pomáz – Szent István király Templom
Kezdés 17.00 órakor, Szentmise 18.00 órakor
Cím: Pomáz, Templom tér 8.

Sátoraljaújhely –  Szt. István plébánia

Kezdés: 17:00 órakor (Lóczi Tamás atya)
Cím: Sátoraljaújhely, Széchenyi tér 10.

Sopron - Domonkos két tornyú templom
15 órakor szentmise (Mészáros Domonkos atya )
cím: 9400 Sopron, Széchenyi tér 4.  

Székesfehérvár, Cisztercita templom

 Szentmise 07:15-től (Brückner Ákos Előd atya)

Szolnok - Belvárosi Szentlélek templom
Kezdés: 17 órakor, Szentmise 18 órakor (Hartung Ferenc atya)
Cím: 5000 Szolnok,Templom utca 8.

 Törökbálint
Kezdés 16 órakor, Szentmise 18 órakor (Baladincz József atya)
Cím: Szeretetláng-kápolna; Dózsa György u. 46.

Valkó – Szent Mihály plébániatemplom

Kezdés: 16:30 órakor (Palya János atya)

Vác – Piarista Templom
Szentmise 16:30 órakor (Bocsa József atya)
Cím: Szentháromság tér 1.

BUDAPEST

 Belvárosi Főplébánia:
Kezdés 16 órakor, Szentmise 17 órakor (Dr. Osztie Zoltán atya)
Cím: 1053 Március 15. tér 

Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia templom
Kezdés: Szentmise 9.00 órakor (Gyetván Gábor atya) 
Cím: 1191 Templom tér 21. 

 Külsőangyalföldi Mária, Keresztények Segítsége plébánia
Szentmise 17 órakor (Erdődi Ferenc atya)
Cím: 1131 Budapest, Rokolya u. 28.

Szeretetláng-kápolna Bp.
Kezdés: 10 órakor; 14 óráig lelki programok. 
Szentmise 12 órakor (Cseh Zoltán atya)
Cím: 1065 Székely Bertalan u. 25.

Egy kis koppanás

     Egy ember, éveken keresztül gyűjtött vágyai autójára. Igyekezete és ábrándjai teljesen betöltötték a gondolatait és már kezdettől fogva elképzelte, hogyha megérkezik a megrendelt kocsi, először is a belső visszapillantóra ráakasztja a nagyija rózsafüzérét és első útja a haverjához vezet, hogy megmutassa neki.
     Úgy is lett. Elérkezett a várva-várt pillanat és nagy örömmel vette birtokába az autót. Alig tudott betelni a ragyogó belsővel és a csillogó fényezéssel. Elhatározta, hogy nagyon vigyáz rá és mindig körültekintően vezeti, nehogy a legkisebb sérülés érje.
     Büszkén és valóban óvatosan hajtott hazafelé, a rózsafüzér vidáman himbálózott a tükrön és örömmel próbálta ki a már napok óta zsebében lapuló kedvenc lemezét a CD-játszón. Gyönyörű hangja volt, hat hangszóró mélynyomóval. "Kész csoda ez a basszus!" – értékelte magában.
     Amint hazafelé haladt az esti szürkületben, úgy gondolta, hogy csak akkor áll meg a barátja háza előtt, ha kényelmes parkolót talál, ellenkező esetben csak másnap keres rá alkalmat.
És lám, foghíjas volt a kocsik sora, úgyhogy kissé túlmenve, rutinosan elkezdett tolatni két nagyobb jármű közé. A zene taktusára,ujjai táncot jártak a kormányon, miközben rutinosan navigált. Ekkor azonban éles koppanást hallott a kocsitetőn. Azonnal megállt és nyomban észrevett a fényezésen egy kis horpadást. A távolból egy gyermek magyarázva ordibált, bocsánatot kérve.
     A férfi teljesen kikelt magából és úgy szitkozódott a gyermekkel, mint egy szeneskocsis. A fiú azonban futva közeledtében, nagy gesztusokkal egyre csak mutogatott lihegve a kocsi mögé: – A tolókocsis testvérem felborult... és épp ott fekszik a két kocsi közt a földön...! A járdaszegélyen esett el..., amikor tőlem jócskán előregurult... és amikor láttam, hogy épp oda akar parkolni, kiabáltam ugyan..., de kénytelen voltam egy kővel megdobni..., hogy rá ne tolasson a testvéremre... – zihálta a fiú!
     A férfi ekkor észrevette a kocsija mögötti félhomályban a kétségbeesett gyermeket, aki ott feküdt tehetetlenül küszködve a tápászkodással. Odalépett tehát és gyengéden felsegítette, a tolószéket is felállította félkézzel a járdán, és egyetlen korholó szó nélkül csak ennyit mondott: – Köszönöm!
     A férfi roppantul szégyellte magát, a fényezésen esett kis huppanást soha nem javíttatta ki, hogy ez figyelmeztesse: soha ne cselekedjen öntelt rutinból!
     A baráti látogatást elhalasztotta. Megsimította a rózsafüzért és a zenét kikapcsolva gurult, s a fejében a letisztuló gondolatok kerengtek csendben hazafelé. Megértette, hogyha az embert valami hátrány vagy szenvedés éri is, bizony könnyen meglehet, hogy az valami nagyobb bajtól téríti el!

     Nekünk is hányszor, de hányszor szól a lelkiismeretünk halkan, csendben: "lassan a testtel, a lelki a fontos"! Ám meg se halljuk, mígnem egyszer-egyszer valami "koppan" az életünkben! A világ zajában élve, kevéssé halljuk a lelkünk figyelmeztető szavát, úgyhogy – ha jót akarunk magunknak –, kifizetőbb keresnünk a csendet! Soha ne mulandó vágyak töltsék be szívünket, hanem hagyjunk benne bőséges helyet az örökkévaló dolgoknak!

https://youtu.be/xVqx6NlCm3w

Elmélkedések a Szűzanyáról és az ő hiteles jelenéseiről

 +!

 https://www.youtube.com/watch?v=6N8YyvUr9rI&feature=related

https://youtu.be/7fA5agf_54I

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki Fatimában megmutatta lángoló Szeplőtelen Szívét

Február 2-án az alábbi helyeken lesz
ünnepi Szentmise és Szeretetláng átadás:

Bátaszék
Kezdés 17 órakor, Szentmise 18 órakor, majd lángátadás (Kürtösi Krisztián atya)

Békéscsaba – Szent Antal Főplébánia
Kezdés 9 órakor, Szentmise 10 órakor (Szigeti Antal atya)
Cím: Békéscsaba, Bartus u. 1.

Bodajk
Kezdés 9:30 órakor, Szentmise 9.30 órakor (Morocz Tamás atya)
cím: Bodajk, Ady Endre u. 1.

Füzér
Kezdés  18 órakor (Tóth Gábor atya)

Gyenesdiás - Havas Boldogasszony templom
Kezdés: 14 órakor
(Deák Ákos atya)
Cím: 8315 Dobó István utca 15.

Hollóháza
Szentmise 17 órakor (Tóth Gábor atya)

Keszthely, Magyarok Nagyasszonya templom

18 órakor (Tál Zoltán atya)

Máriagyüd
Kezdés 9 órakor, Szentmise 10 órakor  (Keresztes Andor atya )
cím: Máriagyűd, Vujicsics u. 66.

Máriapócsi Kegytemplom
Szentmise 9 órakor; 10-től katekézis, 11-től Szentmise és ezt követően Szeretetláng imádság (Orosz István parochus, Ivancsó Sándor atya)
cím: Máriapócs, Kossuth Lajos u. 25.

Petőfiszállás
Kezdés 15 órakor,  Szentmise 17 órakor
(Balla Barnabás és Hesz Attlia atya)
cím: Petőfiszállás-Pálosszentkút, Tanya 473.

Pomáz – Szent István király Templom
Kezdés 17.00 órakor, Szentmise 18.00 órakor
Cím: Pomáz, Templom tér 8.

Sátoraljaújhely –  Szt. István plébánia

Kezdés: 17:00 órakor (Lóczi Tamás atya)
Cím: Sátoraljaújhely, Széchenyi tér 10.

Székesfehérvár, Cisztercita templom

 Szentmise 07:15-től (Brückner Ákos Előd atya)

Szolnok - Belvárosi Szentlélek templom
Kezdés: 17 órakor, Szentmise 18 órakor (Hartung Ferenc atya)
Cím: 5000 Szolnok,Templom utca 8.

 Törökbálint
Kezdés 16 órakor, Szentmise 18 órakor (Baladincz József atya)
Cím: Szeretetláng-kápolna; Dózsa György u. 46.

Valkó – Szent Mihály plébániatemplom

Kezdés: 16:30 órakor (Palya János atya)

Vác – Piarista Templom
Szentmise 16:30 órakor (Bocsa József atya)
Cím: Szentháromság tér 1.

BUDAPEST

 Belvárosi Főplébánia:
Kezdés 16 órakor, Szentmise 17 órakor (Dr. Osztie Zoltán atya)
Cím: 1053 Március 15. tér 

Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia templom
Kezdés: Szentmise 9.00 órakor (Gyetván Gábor atya) 
Cím: 1191 Templom tér 21. 

 Külsőangyalföldi Mária, Keresztények Segítsége plébánia
Szentmise 17 órakor (Erdődi Ferenc atya)
Cím: 1131 Budapest, Rokolya u. 28.

Szeretetláng-kápolna Bp.
Kezdés: 10 órakor; 14 óráig lelki programok. 
Szentmise 12 órakor (Cseh Zoltán atya)
Cím: 1065 Székely Bertalan u. 25.

https://youtu.be/WthFsa8ma3k

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki az emberiség Reménycsillaga

Február 2-án az alábbi helyeken lesz
ünnepi Szentmise és Szeretetláng átadás:

Bátaszék
Kezdés 17 órakor, Szentmise 18 órakor, majd lángátadás (Kürtösi Krisztián atya)

Békéscsaba – Szent Antal Főplébánia
Kezdés 9 órakor, Szentmise 10 órakor (Szigeti Antal atya)
Cím: Békéscsaba, Bartus u. 1.

Bodajk
Kezdés 9:30 órakor, Szentmise 9.30 órakor (Morocz Tamás atya)
cím: Bodajk, Ady Endre u. 1.

Füzér
Kezdés  18 órakor (Tóth Gábor atya)

Gyenesdiás - Havas Boldogasszony templom
Kezdés: 14 órakor
(Deák Ákos atya)
Cím: 8315 Dobó István utca 15.

Hollóháza
Szentmise 17 órakor (Tóth Gábor atya)

Keszthely, Magyarok Nagyasszonya templom

18 órakor (Tál Zoltán atya)

Máriagyüd
Kezdés 9 órakor, Szentmise 10 órakor  (Keresztes Andor atya )
cím: Máriagyűd, Vujicsics u. 66.

Máriapócsi Kegytemplom
Szentmise 9 órakor; 10-től katekézis, 11-től Szentmise és ezt követően Szeretetláng imádság (Orosz István parochus, Ivancsó Sándor atya)
cím: Máriapócs, Kossuth Lajos u. 25.

Petőfiszállás
Kezdés 15 órakor,  Szentmise 17 órakor
(Balla Barnabás és Hesz Attlia atya)
cím: Petőfiszállás-Pálosszentkút, Tanya 473.

Pomáz – Szent István király Templom
Kezdés 17.00 órakor, Szentmise 18.00 órakor
Cím: Pomáz, Templom tér 8.

Sátoraljaújhely –  Szt. István plébánia

Kezdés: 17:00 órakor (Lóczi Tamás atya)
Cím: Sátoraljaújhely, Széchenyi tér 10.

Székesfehérvár, Cisztercita templom

 Szentmise 07:15-től (Brückner Ákos Előd atya)

Szolnok - Belvárosi Szentlélek templom
Kezdés: 17 órakor, Szentmise 18 órakor (Hartung Ferenc atya)
Cím: 5000 Szolnok,Templom utca 8.

 Törökbálint
Kezdés 16 órakor, Szentmise 18 órakor (Baladincz József atya)
Cím: Szeretetláng-kápolna; Dózsa György u. 46.

Valkó – Szent Mihály plébániatemplom

Kezdés: 16:30 órakor (Palya János atya)

Vác – Piarista Templom
Szentmise 16:30 órakor (Bocsa József atya)
Cím: Szentháromság tér 1.

BUDAPEST

 Belvárosi Főplébánia:
Kezdés 16 órakor, Szentmise 17 órakor (Dr. Osztie Zoltán atya)
Cím: 1053 Március 15. tér 

Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia templom
Kezdés: Szentmise 9.00 órakor (Gyetván Gábor atya) 
Cím: 1191 Templom tér 21. 

 Külsőangyalföldi Mária, Keresztények Segítsége plébánia
Szentmise 17 órakor (Erdődi Ferenc atya)
Cím: 1131 Budapest, Rokolya u. 28.

Szeretetláng-kápolna Bp.
Kezdés: 10 órakor; 14 óráig lelki programok. 
Szentmise 12 órakor (Cseh Zoltán atya)
Cím: 1065 Székely Bertalan u. 25.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

https://youtu.be/ADEFaCwywQk

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki számunkra olyan, mint Noénak a bárka volt

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

https://youtu.be/0a7SGpBAUEA

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki mindannyiunkat magához hív, hogy oltalmazzon bennünket

https://youtu.be/ALsypyBkIEE

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki az Irgalom Anyja

 Bármerre jársz, gondolj időnként arra, 

hogy talán azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!  

https://youtu.be/bXsl8EnGJXY

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki Isten dicsőségének és irgalmának Trónusa

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – 

mert lehet –, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

Szent Pál hűséges kísérője volt. Az apostol szentelte őt Efezus püspökévé. Vértanúként halt meg az I. század vége felé. 

(Szunyogh Xavér Misszáléból)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet a Kisded Jézusra gondolva,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

https://youtu.be/y1sSO_KJ_Ng

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki együttérző anya

A béke megvalósítása

    A béke nem egyszerűen az, hogy nincsen háború. Nem merőben az ellentétes erők puszta egyensúlyának állapota. A békét nem valósíthatja meg önkényuralom. A békét helyesen és szabatosan az igazságosság művének (Iz 32,17) kell mondanunk. Annak a rendnek a gyümölcse, amelyet a társadalom számára Alapítója, az Isten gondolt el, és a mind tökéletesebb igazságosságra szomjazó embereknek kell megvalósítaniuk. Mert az emberiség közjavát elsődlegesen és magában véve örök törvény szabályozza ugyan, de az idők folyamán szüntelenül változnak a közjó közvetlen feltételei, és így a béke sincs egyszer s mindenkorra bebiztosítva, hanem folytonosan építeni kell. Ezenfelül ingatag az emberi akarat, és megsebezte a bűn, ezért a béke fenntartása minden egyes embertől megköveteli azt, hogy állhatatosan uralkodjék szenvedélyein, a közhatalomtól pedig azt, hogy éberen őrködjék.
     Még ez sem elég. A békét a földön elérni csak akkor lehet, ha biztosítva van minden, ami a személyt megilleti, és ha az emberek bizalommal és önként bocsátják egymás rendelkezésére lelki és szellemi kincseiket. A béke felépítéséhez feltétlenül szükséges még a szilárd akarat, amely tiszteletben tartja a másikat s az idegen népeket meg azok méltóságát, és szüntelenül élő valósággá teszi a testvériséget, így nézve, a béke a szeretetnek is a gyümölcse, azé a szereteté, amely nem nézi, hogy mit nem kíván már az igazságosság. A földi béke, az embertestvér szeretetének gyümölcse, mása és eredménye Krisztus békéjének, amely az Atyaistenből árad ki. A testet öltött Fiú, a béke fejedelme ugyanis kereszthalála által maga békített ki minden embert Istennel, és egy népben és egy testben állítva helyre valamennyiük egységét, a saját testében ölte meg a gyűlöletet; feltámadásának dicsőségében pedig a szeretet Lelkét árasztotta szét az emberek szívébe.
     Éppen ezért minden kereszténynek szól a sürgető felhívás, hogy szeretetben cselekedve az igazságot (Ef 4, 15), fogjanak össze minden igazán békeszerető emberrel, és együtt esdjék ki és valósítsák meg a békét. (A II. vatikáni zsinat Gaudium et spes. Az Egyház és a mai világ viszonyáról szóló lelkipásztori konstitúciója.)
     Az evangéliumi élet nem a polgári jólét megvalósítására való törekvés, hanem tanúságtétel Krisztusról, a jóra való készség állandó gyakorlása a lélekmentés szem előtt tartásával!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

https://youtu.be/GOqGayTOQlo

Elmélkedések a Szűzanyáról, akitől a szentek is közbenjárást kérnek

     Csaknem 200 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor. A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.

     A németek például a „Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt” kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után – mondjuk így – a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti. Haydn gyönyörű zenéjére az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.

     A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot az emberiség legnagyobb pusztítóit, Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani himnuszuknak maradt a dallama, de más a szövege, melyet ugyan azzal a költővel írattak meg! Az orosz himnusz csupán 10 esztendős!

     A franciáké, az úgynevezett „La Marseillaise” - a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.

     Fentiek példázzák, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, de még a diadalt sem. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el megemlíteni, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!
     Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel, de mindegyik a kereszténységhez való maradéktalan hűséget tükrözi! Sajnos, nem minden időszakban lehetett ennek azonos belső erővel hangot adni, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és a 45 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel-vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán, a benső lélekben őrzött énekek, pl. a Boldogasszony Anyánk, a Szózat, a Csíksomlyói Szűz Mária (A székelyek régi nemzeti imádsága, később a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk.
     Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink, elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt. Az „Isten áldd meg a Magyart” első szava a Teremtőhöz szól, a másodikkal áldást kért, majd megjelöli, hogy kire kéri ezt – a Magyarra (a kézírásban így nagybetűvel írva), mert Kölcsey Ferenc az egész magyar népre vonatkoztatva kérte.
Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.

     A Himnusz szövegét a költő január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!” Épp ez az, ami nagyon nem tetszett az ateista-kommunista diktátoroknak. A sorokra rátört maga Rákosi is az 50-es évek elején, mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: Jó a régi. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.
Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva.

     A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük. A megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette föl, szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.
     Magyarországot – viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával –, a jövő magyar generációjának kell átadnunk. Mert Édes Magyar Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől, meg kell tehát mentenünk! Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:
Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.

https://youtu.be/7O1RyXrb8-M

Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy melyik imádság a legkedvesebb neki?

Mire figyelsz?

     Történt egyszer, hogy két jóbarát, egy indián és egy jenki sétált egy nagy forgalmú városban.
Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon.
Az autók kürtöltek, a rendőrség vijjogott, a taxisok meg következetesen csikorogva fordultak be az utcasarkokon. A városi zaj szinte süketítő volt.
     Egyszer csak megszólalt az indián: – Hallok egy tücsköt.
– Az nem lehet pajtás! – mondta a barátja – ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy nyavalyás kis tücsköt?
– Pedig, biztos vagyok benne, hogy egy tücsköt hallottam – mondta az indián.
– Ez őrültség! – mondta újra a barátja.
     Az indián egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány fűcsomó nőtt a fal tövében – csodák-csodája –, tényleg megtalálta a tücsköt.
A barátjának leesett az álla:
– Ez lehetetlen! Neked természetfölötti hallásod van!
– Ó dehogy – válaszolt az indián –, az én fülem semmiben sem különbözik a tiedtől, csupáncsak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban.
– Hagyjál már a süketségekkel! Én soha az életben nem hallanék meg egy tücsköt ekkora zajban. – hitetlenkedett tovább a jenki.
– Nézd, a dolog csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb neked! – magyarázta az indián. – Figyelj, bemutatom!
     Erre, kivett a zsebéből néhány pénzérmét, majd a földre ejtette azokat.
Harminc méteres körzetben minden fej megfordult, hogy vajon a csörrent pénz, nem az övék-e.
– Na látod már, hogy mire gondoltam?
     Az egész azon múlik, hogy mi az, ami fontos a számodra.

  Kis Norbert egyetemi tanár 2018. januári cikkének, a szerk. általi kivonata!                      A teljes cikk: Magyar Idők

     A nemzetállamokra történelmi léptékű veszélyt jelentő új hatalmi tényezők a netfüggő embert irányító és manipuláló rendszerek, pontosabban az annak algoritmu­sait, adatfeldolgozási módszereit és alkalmazásait birtokló rendszergazdák. Kérdés, miben áll a rendszergazdák hatalma?

Gondoljunk bele, 25 éve még nemigen volt internet. Ma a világ népességének több mint fele a világhálón éli az életét, ott hozza döntéseit, szervezi a munkáját és a magánkapcsolatait. Az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a nethasználók száma. Pszichológusok, pedagógusok, antropológusok kongatják a vészharangot: fiataljainkban visszafordíthatatlan pszichés függőség alakul ki a világháló szolgáltatásaitól.

A Guardian brit napilap 2018. január 1-jei számában John Harris írt cikket A Szilícium-völgy megeszi a lelketeket (Silicon Valley is ­eating your soul) címmel. A cikkben idézi Sean Parker volt Facebook-elnököt, aki szerint a netes közösségi média „a társadalmi (emberi) kapcsolatokat alapvetően alakítja át, és csak Isten tudja, mit művel gyerme­keink agyával”. Chamath Palihapitiya volt Facebook-vezető szerint pedig az internetes alkalmazások úgy adagolják a dopamindózisokat, hogy az ember átalakulása a mai társadalmak lerombolásáig fog vezetni.

Kérdés, felismerték-e a nemzetállami kormányok az új hatalmi konkurenciát. A kiberhatalmi harc, és így az államok jövője is évtizedeken belül eldőlhet. Harari szerint már eldőlt: „A kormányzati teknősbéka nem képes lépést tartani a technika nyulával.”

George Orwell az 1940-es években írt 1984 című regénye az emberek gondolatait is uraló Nagy Testvér hatalmát még birodalmi államforma keretei között képzelte el. Az internetes alkalmazásoknak azonban már nem lesz szükségük sem államokra, sem kormányokra.

     Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, 

                mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! 

      Légy te az első!

https://youtu.be/J9UU7v6t2d4

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki áldott az asszonyok között

A csodásérem és a bicska

     A második világháború végnapjaiban a déltengeren aknára futott egy kisebb naszád. Egyetlen katona élte túl, aki hajótöröttként egy lakatlan kis szigetre vetődött. A nyakában gyermekkora óta egy csodásérmet hordott, úgyhogy ez és egy zsebkés maradt minden kincse, melyeket következetesen mindig magánál tartott.
     Az érmecskét szorongatva, nap mint nap azért imádkozott, hogy jöjjön valaki és mentse meg. Mindennap kémlelte a horizontot, de hiába. A legnagyobb nehézséget a tűzgyújtás jelentette a számára, de a zsebkés acéljával sikerült végül szikrát csiholnia. Hetek múltával beletörődött sorsába és épített magának egy kis kunyhót, fáradságos munkával. Tartósan igyekezett berendezni magának, ám minden eredményes küzdelme és imája ellenére úgy érzete, hogy Isten nem segít neki.
     Egy napon, amikor reggel elment halászni, visszatérőben már messziről szörnyű látvány fogadta. Az egész kunyhója leégett, addigi eszközeivel együtt! Emberünk teljesen elkeseredett. Nemcsak hogy hajótörést szenvedett, de mire beletörődött volna sorsába, még addigi munkájának eredményét is elvesztette. "Hogy tehetted ezt velem Istenem? Mivel érdemeltem ki ezt a szerencsétlenséget? Már-már kezdtem megbarátkozni az egyedüllét gondolatával, és nap-mint-nap imádkoztam a Csodásérem Szűzanyához és mégis mindent elvettél tőlem..." – és olyan keserves zokogás vett rajta erőt, hogy lassan álomba sírta magát egy fa alatt. Amikor magára eszmélt, hangokat hallott a part felől. Odarohant és hitetlenkedve látta, hogy egy nagy hajóról csónak kötött ki a fövenyen, matrózokkal.
     Váltig hitetlenkedett, de a hangoskodó emberek közeledése minden kétségét eloszlatta! Boldogan üdvözölte őket és már nem is ment vissza kunyhójának üszkeihez, mert ami érték volt számára, az most is nála volt: a Csodásérem és a bicska. A hajóra érkezve, katonásan üdvözölte a kapitányt és első kérdése az volt feléje, hogy miről sejtették meg, hogy egyáltalán van valaki a kis szigeten? " Abból, hogy megláttuk azt a hatalmas füstöt, amit csináltál" – válaszolta a kapitány.

     Életünkben vannak olyan időszakok, amikor mindent elveszettnek érzünk, mert annyi rossz dolog történik velünk. De ha bízunk Istenben és hozzá fordulunk, minden negatív történésre lesz egy pozitív válasza.

Kis Norbert egyetemi tanár (2018. januári) cikkének, a szerk. általi kivonata!                        A teljes cikk: Magyar Idők

     Cikkem az internetes alkalmazások mögött álló új hatalmi tényezőkről szól, az emberek felett eluralkodó új hatalomról, amely az államhatalmakkal szemben is történelmi kihívást jelent. Természetesen el kell ismerni az internet és információs technológia fejlődésének áldásait. Azonban az emberi kultúra fejlődésének termékei az áldások után gyakran az átkot is beteljesítik. Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus szerint számos emberi alkotás önálló evolúciós hatalmi, túlélési versenybe kezd az emberrel. Egy pontig hasznosak, szabadságot és fejlődést adnak, de idővel elhatalmasodnak, függővé teszik az embert, élősködővé és pusztítóvá válnak: az alkotótól függetlenül fejlődnek tovább. A fegyverek története például ilyen.

Az írott történelem az államok hatalmi és túlélési harcának története, melynek során minden állam jelentősen átalakul vagy eltűnik az időben. Kérdés azonban, hogy az „internet korában” az államok mennyiben gyakorolnak még valódi befolyást polgáraikra.

Ha a valódi hatalomnak az emberek feletti tényleges befolyást tekintjük, akkor az államhatalomnál árnyaltabb képet kell alkotnunk. Napjainkban különösen a fejlett társadalmak embere az „internetben élő ember”. Drámaian változik az államhatalmak lényegét adó emberi tényező. Yuval Noah Harari izraeli történész szerint „az internet egy szabad, törvényen kívüli zóna, ami pusztítja az állami szuverenitást, semmibe veszi a határokat, betör a magánszférába, és talán a legszörnyűbb globális biztonsági kockázatot jelenti”. Az új hatalmi tényező az internetes alkalmazások mögött van.

https://youtu.be/3bEMuW6Z_sY

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki az Új Teremtés Évája

Az életszentség titka

     Egy szerzetes, jóllehet külsőleg semmiben sem különbözött a többiektől, mégis a szentségnek oly fokára jutott, hogy csupán ruhájának érintésével meggyógyította a betegeket. Elöljárója ezen csodálkozva, egy napon megkérdezte tőle, hogyan művel ily csodákat, noha életmódja nem tökéletesebb a többiekénél. A szerzetes azt válaszolta, hogy ő maga is csodálkozik rajta és nem tudja az okát.

– De hát micsoda áhítatgyakorlatot végzel? – kérdezte az apát.

     A jó szerzetes erre azt felelte, hogy lényegében keveset. Mint elmondta, csupán arra volt mindig nagy gondja, hogy csak azt akarja, amit Isten akar. És lám, az Úr megadta neki a kegyelmet, hogy akaratával rá hagyatkozzon Isten akaratára.

– A szerencse nem emel föl s a szerencsétlenség nem ver le, – mondotta – mert mindent Isten kezéből fogadok s arra a célra irányul minden imádságom, hogy az ő akarata tökéletesen teljesüljön bennem.

– És az a kár se bántott – kérdezte az elöljáró –, melyet a minap okozott az a bizonyos ellenségünk, aki fölgyújtatta birtokunkat, ahol gabonánk és állataink pusztultak s ezáltal kenyerünktől fosztott meg bennünket?

– Nem, atyám! – felelte –, hanem ellenkezőleg, hálát adtam Istennek, amint hasonló esetekben tenni szoktam, tudván, hogy Isten mindent az ő dicsőségére és a mi nagyobb javunkra tesz vagy enged meg, s épp ezért mindig meg vagyok elégedve mindennel, ami történik. Valami nagy jó származik majd kitartásunkból, akár itt a földön, akár a túlvilágon!

     Midőn az apát ezt hallotta és látta abban a lélekben a tökéletes megegyezést Isten akaratával, többé nem csodálkozott rajta, hogy oly nagy csodákat tesz.

     Aki így cselekszik, az nemcsak szentté lesz, hanem már a földön szakadatlan békét élvez.

"Az Istent szeretőknek minden javukra szolgál." (Róm 8,28) 

Forrás 

Bármerre jársz, mondj el egy AVE MARIÁT,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

Az etikus orvoslás legbiztosabb tanácsadója – mértéke és értéke – a Tízparancsolat!

Az Isten nélküli orvos könnyebben hozhat – (akár) helyesnek tartott –, ám istentelen döntést, mellyel így vagy úgy, de részese az élet elleni összeesküvésnek! (szerk.)

Az orvosok abortálni akarták őket, pap lett az ikrekből
2013. 08. 30.
     Két chilei pap – akik ikrek – azt állítják, hogy édesanyjuk döntése a doktorok abortuszt javasló tanácsával szemben segített elmélyíteni papi hivatásukat.
     Paulo és Felipe atya 1984-ben született a chilei Lagunillas de Casablancában. Édesanyjuk, Rosa Silva, mielőtt a gyermekei megszülettek volna, ultrahang vizsgálatokon vett részt. Az orvos azt mondta neki, hogy igen furát lát, három lába és két feje van a babának, ezért az abortuszt javasolta, ami „terápiás céllal” engedélyezve volt az országban. Az orvosok azt mondták, hogy veszélyben lehet az élete is, de ő azzal válaszolt, hogy vállalja, amit Isten neki szán.
     A gyermekek szeptember 10-én születtek meg. Elsőként Felipe – miután viszont a méhlepény nem választódott le, a doktorok ki akarták tisztítani a nő méhét. Ő azonban nem engedte, mert úgy érezte, még egy gyermek születni fog. Paulo 17 perccel később született meg. Ha édesanyja enged az orvosi beavatkozásnak, második fia csak nagyon súlyos sérülésekkel jöhetett volna világra.
     Az ikreknek édesanyjuk akkor mesélte el születésük körülményeit, amikor már a szeminárium hatodik évében jártak. (...) Ugyan közel álltak egymáshoz, mégsem beszéltek egymással arról, hogy mindketten papnak készültek. 2003-ban léptek be a szemináriumba, amit a család először nehezen vett, de miután édesanyjuk látta, hogy boldogok, megtalálta a békéjét. Az ikreket 2012-ben szentelték pappá.
     Isten nem rendetlenkedik körülöttünk. Azt szeretné, hogy boldogok legyünk, és a papság gyönyörű hivatás, amiben teljesen boldogok vagyunk – mondta ezzel kapcsolatban Felipe a CNA-nak. Születésükkel kapcsolatban Paulo azt mondta: édesanyja bölcsessége, hogy erről a megfelelő időben beszélt velük.

Magyar Kurír ( Forrás ) 

Az ikerpár pappászenteléséről és primíciájáról sok kép található az alábbi spanyol nyelvű linken:

http://capturadordeimgenes.blogspot.hu/2012/04/ordenacion-y-primera-misa-de-los-padres.html

Bármerre jársz, mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!  

A csodatevő érmecske

     Egy hálás beteg az orvosának egy Csodásérmet csúsztatott a tenyerébe hozzátéve, hogy ez egy csodatevő érem! A kezelőorvos kissé meglepődve, puszta udvariasságból elfogadta, de mindjárt elsuvasztotta a zsebébe, mert lenézte a babonaság- vagy a népi vallásosság efféle "gyermetegségeit".
     Történt azonban, hogy az orvos kisfia nagy hirtelenséggel egy igen súlyos agyi-idegrendszeri fertőzést kapott. Az intenzív osztályon az orvoskollégák széttárt karral fejezték ki sajnálkozó tehetetlenségüket az igen ritka kórral szemben. A fertőzésre csupán egy távolkeleti gyógyszer lett volna esetleg hatásos, de ilyen nem volt az egész országban! Márpedig ha órákon belül meg nem kapja, akkor a legjobb esetben is mesterségesen tarthatták volna életben, neurológia károsodás veszélye mellett! Az óra pedig ketyegett.
     A mi jó orvosunknak fényként villant át az agyán, hogy "már csak a csoda segíthet". Előkereste az érmécskét és félretéve minden "felvilágosultságát" ezt gondolta, ha ebben valóban van valami, akkor most segítsen. Imára kulcsolva kezét, a Csodásérmen ábrázolt Madonnához könyörgött fia életéért. Felajánlotta, hogyha a krízisből sikeresen kijut a gyermeke, akkor családjával különös tisztelője lesz a Nagyasszonynak és az Érmének. Odament a fiához és megérintette a homlokát a Csodáséremmel. A kollégái és a nővérek csak néztek, de nem mertek megszólalni sem.
     Másnap reggelre az egész kórházi osztály legnagyobb megdöbbenésére, a fiúcska élettani adatai feltűnően javultak és túl volt minden veszélyen. Pár nap múlva egészségesen, már szüleivel együtt ő is hálálkodva térdelt a közeli templom Mária oltára előtt.

https://youtu.be/RHqHtwYfiuM

Elmélkedés a Szűzanyáról, akinek anyai kérésére mindent megtesz Szent Fia

Utószó

     Árpád-házi Szent Margit egy szombati napon költözött a mennyei Atya házába.
     Életének négy fő szabálya volt:
     „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.”
     Isten rendkívüli imameghallgatásokkal és csodákkal jutalmazta odaadását. Margit bírta a jövendölés adományát is. Bizonyított példa, hogy atyjának II. Osztrák Frigyessel Stájerországért folytatott harcában a győzelmet előre megmondotta. Nyilvánvalóan a fátyol alatt is IV. Béla odaadó leánya maradt. Nem hagyta ugyan politikai érdekből férjhez adatni magát, de az utolsó nagy Árpád-házi uralkodó messzemenő terveivel és erőfeszítéseivel szoros kapcsolatban volt. Talán ebben a kapcsolatban és közös felelősségben látta életének igazi értelmét. És ez az elhivatottság olyan vezeklő életre ösztökélte, ami ma nekünk szinte öngyilkosságnak tűnik. …Remélte, hogy Isten elfogadja őt, mint elfogadta valamikor Krisztus áldozatát, akinek haláláról ezt mondja az Írás: jobb, ha egy ember hal meg, mint hogy az egész nép elvesszen.
     Halála óráját derűs arccal előre megmondotta a nővéreknek. Boldoggá avatási pere nehezen bontakozott, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatták szentté.
     Életét az 1300-as évek elején írták meg, s Ráskay Lea domonkos apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben.
     Szent Margit az országért és az egyházért vezekelt és engesztelt. Egyházát végtelenül szerette – mondván –, maga is az Egyház leánya, s ha az egyház „metéltetik” – ő is metéltetik és vele együtt gyötrődik.
     Hozzátesszük, az ország akkor a NAGY Magyarországot jelentette – Szent István felajánlott országát –, tehát Szent Margit, Mária Országának minden népéért engesztelt az életével!
Fatimában a Rózsafüzér Királynője a kis pásztorgyermekektől már az egész világért kért engesztelést.
Hálát adunk az Úr Jézus Krisztusnak a mi nagy szentünkért, Aki elárasztotta őt Szentlelkének mindennemű kegyelmével!
Hálát adunk az Árpád-ház nagy Kincsének – Margitnak –, hogy vállalta a küldetését és a legtökéletesebb szeretettel meg is élte, miérettünk!

Köszönjük Neked Urunk, köszönjük Neked Szent Margit!
Ékes Virágszál,
Fényességes Gyöngy,
Esedezz népünkért
Szép magyar hazánkért
Tenger bánatunkban
Légy segítségünkre,
Fénylő könnyeiddel
Kelj védelmünkre!

(Forrás: az első részben!)

Az Árpád-házi Szent Margit kilenced megjelent a PAX kiadónál, Bíró László püspök ajánlásával.
Kapható Budapesten a Ferenciek tere, Kárpáti udvarban az Árpádházi Szent Margit kegytárgy és könyvesboltban.
Telefonon rendelhető: Gémesi Gyula, 06/33-314-376; v. 06/20/775-2453

A mese

     Az egyszeri édesanya, csaknem minden este mesélt a gyermekének. Egyszer azonban kifogyott a sok-sok tanulságos történetből és megkérte fiacskáját, hogy most mesélne ő egyet.
     A kislegény meglepetten húzta be a nyakát, aztán belevágott:
– Vót eccer egy hun nem vót! Is ez annyira nem vót hun, hogy aszitték, hogy nincs is sehó! De peglen vót a', de nem a mesííben, hanem a valósáágba! Vót eccer egy afféle icurka-picurka gyerkőcke. Na nem vót a' közönsíges puja, hanem emez a javábú vót! Eccer aztán... – és folytatta volna a kisgyerek a mesét, de édesanyja olyannyira kacagott, hogy könnye csorgott, és már vizet kellett neki hozni. Na fel is kelt a gyermek tüstént, kiszaladt a konyhába és keresett egy csuprot, de mire megtalálta, meg még a vizeskannát is meg kellett döntenie, úgyhogy eltelt egy kis idő. Mire végre bevitte a vizet szobába, édesanyját már rég elnyomta a gyors-álom.
– Étsanyám, étsanyám kejjík fő kigyed, mer' nem lehet csak úgy alunnyi, ho' nem is imátkozotte!
     Az édesanya mosollyal ajkán kapta fel a fejét, letörölte száradó könnyeit és dolgos tenyere közé fogva kicsi fia kacsóit és így imádkoztak: Miátyaank, kivagya mennyekbe', szentőtessík mega té neved...

https://youtu.be/BG7-3BCkAOA

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki anyaként mindent elérhet Istennél

Imádság Árpád-házi Szent Margithoz

Ó, Szent Királylány, hazánk engesztelő áldozata!
Te, aki vezeklésül adtad magad értünk, segíts nekünk, hogy népünk karizmája szerint, 
felismerhessük feladatunkat.
Tündöklő alázatosságoddal beragyogod hazánk egét, mint fénylő csillag világítasz nekünk.
Nevedhez méltó igazi Gyöngy lettél a Boldogasszony Koronáján!
Légy velünk e nehéz és küzdelmekkel teli időszakban!
Segíts imádkozni, segíts jónak lenni, türelmesnek és kitartónak a hitben és a szeretetben!
Fiataljaink számára kérd a tisztaságban való állhatatosságot, s hogy felfedezzék a tiszta és a 
másokért vállalt áldozatos élet értékét a családban és a társadalomban, az egyházban és a világban egyaránt!
Köszönjük áldozatos életedet, és kérünk, ne hagyj el minket.
Esedezz népedért, maradj egységben velünk, Boldogasszony hűséges Leánya!
Ékes Virágszál, Fényességes Gyöngy, esedezz népünkért, szép magyar hazánkért.
Tenger bánatunkban légy segítségünkre, fénylő könnyeiddel kelj védelmünkre!  Ámen

Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...

9. nap
Jézus boldog jegyese

      1242. január 27-én született és 1271. január 18-án, 28 éves korában szállt a mennybe a mi szentünk lelke, édes Jegyeséhez, Akit mindenekfölött, oly nagy szerelemmel szeretett.
Margit kapcsolata mély volt szüleivel. Gyakran kikérték tanácsát még államügyekben is, és az ő békeszerző áldozatának volt köszönhető, hogy király atyja kibékült fiával, a későbbi V. István királlyal.
Erős kötelékkel szerette a szüleit, éppen ezért gyors haláluk megtörte Margitot. A sok vezekléstől, munkától legyengült szervezete és szíve lassanként megtörte összes fizikai erejét, és felemésztette őt hatalmas, lángoló szeretete.
     1270 Karácsonyán Margit már alig tudott beszélni. Mindig ő olvasott fel a Dávid zsoltárokból, és mesélt társnőinek a szent Karácsonyról, a leggyönyörűbb, szépséges Asszonyról, Máriáról, akihez sosem talált foghatót. Karácsonykor egyesült az Ő nagy szegénységükkel és nem vigadozott, hanem még inkább böjtölt, hogy egységben legyen a Szent Családdal. Legenda szerint Margit látomásban ott volt Betlehemben, a születés barlangjában.
     Az utolsó karácsonykor áttetsző volt már teste, hófehér az arca és lángolóan tüzes, szép kék tekintete.
Már csak pislákolt benne az élet, míg végül magas lázzal elvágódott a köves udvaron, amint vizet vitt a dézsában a konyhába. Tél volt, dermesztően hideg. Margit keze a sok jeges vízben megpucolt haltól kisebesedett, felhasadozott, vérzett. Ő mégis mindig ragyogó mosolyával utolsó pillanatig szolgálta Krisztusban kedves testvéreit. A szeretettől esett el.
     Egyik soror vette észre, amint áthaladt a kerten és felsikoltott. Margitot bevitték és lefektették. Hívatták az orvost, de ő nem tudott már segíteni. A magas láz nem ment le többé.
Szentünk kérette az atyát, adja fel számára a szent kenetet. Mihály atya megkente tehát kezeit, homlokát, ajkait, fülét, lábát. A legenda szerint amint elhangzottak a szent bűnbocsátó szavak, minden egyes végtag megkenésénél egy hang szólott: „Nem vétkezett!” „Nem vétkezett!” Az atya eleinte azt hitte, hogy valaki szólt, de hiába kereste a hang forrását, nem lelte. Megrendülten távozott.
     Margit 12 napon át szenvedett, de a mosoly nem hagyta el ajkait. Tekintetéből derű sugárzott és szeretet. A nővérek sírva vették körül, de ő megintette őket: „Miért sírtok én édes atyámfiai, örvendenetek kellene, hogy imhol' közelít az óra, amikor elnyerem csekély érdemem mérhetetlen jutalmát.”
Szép szóval intette őket, maradjanak helyükön, ne hagyják el hivatásukat – amint oly gyakran akadályozta meg egy-egy megingó nővér eltávozását.
     Megígérte, hogy amíg teste ott pihen náluk, a kolostoron nem vesz erőt vihar…
Az apácák zokogtak.
Az infirmatóriumban (betegszoba) hirtelen felült a szent és utoljára ezt mondta:
„A te kezedbe Uram, ajánlom lelkemet!” – Majd ágyára visszahanyatlott és visszaadta lelkét Teremtőjének.                                             Szent Margit sírja nem maradt fenn: eredetileg a Margit-szigeti kolostor templomában volt a nyugvóhelye, de amikor a domonkos apácák elhagyták a Szigetet a török elől menekülve, akkor földi maradványait is magukkal vitték új lakóhelyükre, Pozsonyba, a klarissza kolostorba. Ott a 18. században nyoma veszett. Sírhelye megmaradt márványán ez van írva: SANTA MARGARITA.

Mennyei Atyánk! Szent Margit érdemeiért könyörülj magyar hazánkon, egész Egyházunkon! Ezekben a vészterhes időkben mentsd meg Uram a Te népedet, a Te híveidet a szorongattatástól, üldözéstől, vérontástól! Adj békét a világnak!

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség….
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj érettünk! Amen

Forrás: az első részben!) (folyt.)

https://youtu.be/e55h27NAN84

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki Minden Kegyelem Közvetítője

Melyik farkas fog győzni

     Egy öreg amerikai indián így tanította az unokáit, az élet dolgairól:
– Fiacskáim! Minden emberben két farkas dulakodik állandóan.
     Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az irigységet, a bánatot, a sajnálkozást, a mohóságot és a kapzsiságot, az arroganciát, a gőgöt és az önteltséget, a fennhéjázást, az önsajnálatot, az önhittséget, a jóra való restséget, a neheztelést, a sértődékenységet, a kisebb- és a felsőbbrendűségi érzést, a hazugságokat, a hamisságokat és a mások lenézését.
     A másik farkas pedig a vidámságot, a jókedvet, a békességet, az Istenben való bensőséges hitet, a reményt, a szeretetet, az óvatosságot, az együttérzést és a nyugalmat, a higgadtságot, a szerénységet, a kedvességet, a jóakaratot és a jóindulatot, a barátságot, a bátorságot, a beleérző képes-séget, a nagylelkűséget, az igazságosságot, a könyörületet és a részvétet, a bizalmat, a becsületet, a hűséget és a hitet képviseli.
     Ennek a két farkasnak a harca folyik bennetek is és minden élő emberben.

A gyerekek pár pillanatig elgondolkoztak a hallottakon, majd az egyikük megkérdezte a nagyapját:
– Na de melyik farkas képes győzni?
     Az öreg indián egyszerűen ezt felelte:
– Az, amelyiket tápláljátok! 

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

8. nap
A béke és egység szentje

     Most már fogadalma szerint élhetett. Ám fizikailag, lelkileg egyre több szenvedés zúdult rá. A sok megerőltető munka, a metsző, jeges hidegben való serénykedés, és a vezeklő sanyargatások miatt egyre többször betegségbe esett. A testi meggyötörtségnél még erősebb volt azonban a lelki megtöretés. Megtudta, hogy atyja és bátyja (későbbi V. István király) éveken át harcban álltak egymással. 
     Margitnak, aki az ország egységéért, békéjéért engesztelt, mély fájdalmat okozott a családjában lévő békétlenség, ellenségesség, széthúzás, viszálykodás. Ez teljesen összetörte őt: „ilyenféle háborúság semmiképpen nem lehet sok lelkeknek veszedelme nélkül!” – állította sok szerzetestársa előtt. Emellett nagy fájdalommal töltötte el egyházának szorongatott állapota is. Hiába vigasztalták társnői, ő csak sírt és sírt és egyre többet vezekelt a bűnökért. Atyjához eljutott a hír, hogy leányuk őt okolja, sőt megítéli az ő háborúságait. Ezután megvonták tőle látogatásaikat és támogatásukat. Margit, aki megszokta, hogy családja gyakran látogatja őt – akiket szeretett –, egyre inkább hiányolta jelenlétüket. Mindezen kívül addig ellátták gazdag ajándékokkal, melyeket ő mindig kolostorának, és a szegényeinek juttatott, most észre kellett vennie, hogy rendjének nem tud semmit adni többé. Szegényeinek akart volna még adakozni, de az apácatársai keményen rászóltak: „Semmit se adunk a szegényeknek. Mi is szegények lettünk!” Szegényei is morogni kezdtek és szidták, amiért nem kaptak tőle már semmit. „Bocsássatok meg atyámfiai!” – kiáltotta oda nekik zokogva, de azok csúnyán elfordultak tőle. Egyedül György fráter állt ki mellette és erőteljes alakjával védelmébe vette őt, haragjában szétkergette a méltatlankodókat. Margit halálsápadtan ájult el a kövezeten.
Egész életében mindig önként alázta meg magát. Most azonban folyamatosan őt alázták meg. Meggyötörték, gúnyolták, sértegették. Abban a kolostorban, melyet a király őmiatta építtetett, nővértársai elfordultak tőle. Még akik nagyon szerették, mint pl. a volt dajkája, Olimpiádesz anya, sem merték érzésüket mások előtt kimutatni. Csak titkon siratták királylányukat, látván mindennapos megaláztatásait. Csodálták őt, amiért ezt oly nagy lelki erővel viselte.
     Margit egészen magára maradt. A királyi pár, miként bátyja is, másfél éven keresztül megvonták tőle jelenlétüket, szeretetüket. Őrá haragudtak, aki békíteni akarta a haragosokat egymással, akinek legfontosabb vágya országa egysége és békéje volt, most megtagadták őt,megvonva tőle szeretetüket. Még Marcellus atya is arra kezdte buzdítani, hogy menjen át egy másik kolostorba, mert nyíltan megmondták neki, nem kívánatos a jelenléte és nem tudják őt eltartani. Sorsa a kolostorban a leghitványabb szolgálóleánynál is rosszabbra fordult.
     Margit átélte Jézussal a teljes elhagyatottságot, kitaszítottságot és éjszakánként együtt mondta Jézussal a feszület előtt: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”
     Ez volt Margit lelkének sötét éjszakája. 
     Marcellus atya meglátogatta és keményen rászólt: „A szent engedelmességre megparancsolom, szedd össze holmidat. Holnaptól fogva a fejérvári kolostor lakója leszel.” Szentünk mélyen meghajtotta fejét, de szívét tőr járta át. Csak annyit kért, hogy elmehessen még egyszer a templomba imádkozni. Zokogva borult le a Szent Kereszt oltáránál és kérte: „Atyám, ha lehetséges, távoztasd el tőlem ezt a poharat.” A Szent Kereszttel szemben volt Szent Erzsébet asszony falra festett gyönyörű képe. Mély könyörgésre fakadt IV. Béla király húgának képe előtt, kérve őt, ha csak lehetséges, ne kelljen eltávoznia onnan. Esdve kérlelte, szóljon az érdekében Jézusnál, hogy fordítsa vissza szüleinek, testvéreinek szívét őfelé. S ne kövesse őt haragjuk. Ekkor feje fölött imádságára egy hangot hallott: „Amen!”
Margit felnézett és látta, amint Szent Erzsébet elmosolyodik, ragyogó kék szeméből mennyei szeretet sugárzik rá. Margit felsikoltott és lerogyott a kőre. S ezután nem sokkal, a templom tornyában megkondultak a harangok. Bekiáltották, hogy jön a király.
     Szentünk kisietett és látta, amint apját haldokolva hozzák a Boldogasszony kolostorába. Vele volt a királyné, aki zokogva térdelt ura mellett, és ott állt István király is családjával, s velük az udvar főemberei mind. Béla király, aki utolsó idejében megtagadta leányát, most az ölébe hajtva fejét, kiengesztelődött szívvel adta vissza lelkét Teremtőjének. Nemsokára elhunyt a királyleány édesanyja, Mária királyné is. Családjának tragikus elvesztése mély szenvedést okozott Margitnak.

Édes Jézus, Te, akit kiválasztasz, azt elvezeted a kálváriára, szenvedésed helyére, és Szíved fájdalmában részesíted. Könyörülj meg rajtunk, hogy amikor megtapasztaljuk a vigasztalanságot, a megaláztatásokat, a sötétséget, mi is erős, bátor lélekkel fogadjuk azokat! Adj lelkünkbe nagy bizalmat, hogy Te osztozol szenvedésünkben, s hogy Szent Sebeid által nyerünk majd gyógyulást.

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség….
Békeszerző Árpád-házi Szent Margit, könyörögj érettünk! Amen

Szent Margit érdemeiért árasszon el bennünket a Békesség Lelke,
hogy általa megértsük, egység nélkül nincsen béke!

(Forrás: az első részben!) (folyt.)