Családok Királynője – Könyörögj érettünk!
(Litánia itt!)
Elmélkedés: ‒ Minden családnak példaképként a Szent Családot kell tekintenie, melynek a bensőséges hit volt a meghatározója a kölcsönös szeretetben, a szolgáló alázatban és a tisztes szegénységben. Az egyszerűség, nem igénytelenség! A Szűzanya királynői méltósággal viselte el a betlehemi istálló szegénységét, a menekülés hányódtatásait, és a názáreti otthon szerénységét!
Imádkozzunk el minden nap három Üdvözlégyet a békéért!
Let's recite three Hail Marys for peace every day!
Rukoilkaamme joka päivä rauhan tähden kolme Ave Mariaa!
Recemos cada día tres Avemarias por la paz!
Vi ska be 'Hell dig Maria' tre gånger om da gen varje dag för freden!
Jeden Tag dreinmal 'Gegrüßet seits du Maria' für den Frieden beten!
Recitons trois Je vous salue Marie, pour la paix chaque jour!
Давайте каждый день трижды молиться Богородице за мир!
Күн сайын уш рет бейбітшілік үшін Құдайға дұға етемiз!
Szentolvasó Királynője – Könyörögj érettünk!
alkalommal lefegyverezte bíráit. Nemcsak baj nélkül került ki az ügyből, hanem megnyerte a nevezett pápák különleges jóindulatát is. Egyébként befolyásos szövetségese volt 
Többszöri betegeskedés után 1593-ban elérte, hogy megválhasson elöljárói hivatalától. 1595. május 12-én Baronius, a gyóntatóatyja föladta neki a szent kenetet. Azután Frederigo Borromeo kardinális megáldoztatta (mindkettejük az ő pártfogoltjai voltak). Az ,,Uram, nem vagyok méltó''-nál könnyek között vádolta még egyszer magát: ,,Soha semmi jót sem tettem, semmit, egyáltalán semmit; egyáltalán nem vagyok méltó!'' Rövid ideig újra tudott misézni. A szentmise bemutatása közben 
évek óta órákat elragadtatásban töltött és élete utolsó napjáig gyóntatott. 1595. május 25-én reggel még bemutatta a szentmisét. Este, mint mindig, hozzá jöttek a testvérek mindnyájan, hogy megkapják áldását, ám másnap reggel három órakor Fülöp meghalt. Szentté avatási eljárása már halála után két hónappal megkezdődött. 1622-ben Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel és Avilai Terézzel együtt avatták szentté. 
Mennybe fölvett Királynő – Könyörögj érettünk!
A magyar nyelvben: Áldozócsütörtök, áldozónap (latinul Ascensio Domini, 'Urunk mennybemenetele'), mely húsvét után a 40. nap. Az ős-egyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt pünkösdkor ünne-pelte. Az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját csütörtökön ünnepelték. 1918-ig a húsvéti szentáldozás utolsó napja volt; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök. Áldozócsütörtök liturgikus ünnepét több országban, így Magyarországon is a következő 
Eredeti bűn nélkül fogantatott Szűz Mária – Könyörögj érettünk! 
Mindenszentek Királynője – Könyörögj érettünk!
Szüzek Királynője – Könyörögj érettünk!
Hitvallók Királynője – Könyörögj érettünk!
Vértanúk Királynője – Könyörögj érettünk!
Apostolok Királynője – Könyörögj érettünk!
Próféták Királynője – Könyörögj érettünk! 
Pátriárkák Királynője – Könyörögj érettünk! 
Angyaloknak Királynője – Könyörögj érettünk!
Keresztények segítsége – Könyörögj érettünk!
Szomorúak vigasztalója – Könyörögj érettünk!
Bűnösök menedéke – Könyörögj érettünk!
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 34-36. oldal. (Részletek), 1996. május 13.
vezet. 
Betegek gyógyítója – Könyörögj Érettünk!
Hajnali Szép Csillag – Könyörögj érettünk!
Mennyország Ajtaja – Könyörögj érettünk!
Utószó
Életének négy fő szabálya volt:
Hozzátesszük, az ország akkor a NAGY Magyarországot jelentette – Szent István felajánlott országát –, tehát Szent Margit, Mária Országának minden népéért engesztelt az életével!
Frigynek Szent Szekrénye – Könyörögj érettünk!
9. nap
Az utolsó karácsonykor áttetsző volt már teste, hófehér az arca és lángolóan tüzes, szép kék tekintete.
Tekintetéből derű sugárzott és szeretet. A nővérek sírva vették körül, de ő megintette őket: „Miért sírtok én édes atyámfiai, örvendenetek kellene, hogy imhol' közelít az óra, amikor elnyerem csekély érdemem mérhetetlen jutalmát.”
Mária Aranyház – Könyörögj érettünk!
Margit egészen magára maradt. A királyi pár, miként bátyja is, másfél éven keresztül megvonták tőle jelenlétüket, szeretetüket. Őrá haragudtak, aki békíteni akarta a haragosokat egymással, akinek legfontosabb vágya országa egysége és békéje volt, most megtagadták őt,megvonva tőle szeretetüket. Még Marcellus atya is arra kezdte buzdítani, hogy menjen át egy másik kolostorba, mert nyíltan megmondták neki, nem kívánatos a jelenléte és nem tudják őt eltartani. Sorsa a kolostorban a leghitványabb szolgálóleánynál is rosszabbra fordult.
Elefántcsont Torony – Könyörögj érettünk!
A király leányát mintha villámcsapás érte volna. Nem volt elég sok testi fájdalma, most a szívét érte az ütés. Így válaszolt szülei könyörgésére: „Mit fárasztjátok magatokat?... Állhatatossággal akarom, hogy megtudjátok, hogy az én fogadalmamat, hitemet, melyet én tettem és az én szüzességemnek tisztaságát, melyet én az én Uram Jézus Krisztusnak még kisded koromban, mint ti magatok jól tudjátok, szívemből, lelkemből az Úristennek szenteltem, és az én szerzetemnek tisztaságát, nemcsak e világnak dicsőségéért, de még ennek felette sem életemért, sem halálomért, avagy csak egy kevésben sem szeghetem meg, avagy meg nem szeplősíthetem.”
„Azt akarom, hogy minek előtte engemet házasságra adnátok, annak előtte az én testemet elmetéljétek foltonkint, hogysem megszegjem hitemet, melyet Krisztusnak fogadtam: és annak előtte inkább szenvedek minden átkot, hogysem az én fogadásomat megszegjem!”
Született: 980 körül, † Passau, 1059.
Gizella szépen varrt, hímzett, és neki kellett udvarhölgyeivel az ország templomait egyházi felszerelésekkel ellátnia. A magyar királynéknak, annak bizonyságául, hogy háziasszonyi erények-kel rendelkeznek, a koronázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett a koronázó paláston végezniök. Ez okozta azt a tévedést, miszerint a Koronázási Palástot Gizella királyné varrta, vagy egy miseruhából alakította volna át. A valóság az, hogy a Koronázási Palást ténylege-sen papi miseruha, melyet a Római Pápa rendkívüli kiváltságaként Szent István liturgikus események alkalmával magára öltött, István ugyanis diákonussá volt felszentelve, sőt püspök-kinevezési joga volt!
A passaui kolostorban élt és ott is halt meg. Sírfelirata ugyan 1095-öt jelöli meg halála éveként, ám a kőlapot csak néhány évszázaddal később tehették sírjára, és a kőfaragó nyilván összecserélte a két utolsó számot. Annál is inkább, mert 1083-ban avat-ták szentté férjét és fiát. Ha akkor még élt, elképzelhetet-len, hogy ne vett volna részt ezen, ha másképpen nem, képviselő által. Napjainkban egy müncheni egyetemi tanár anatómiailag megvizsgálta földi maradványait, és megál-lapította, hogy a csontváz 75 év körüli magas termetű nőé lehetett.
Dávid király tornya – Könyörögj érettünk!
Kora hajnaltól későig kivette részét a munkákban. A szolgálóleányok szolgálója lett. Nem tűrte, hogy királylányként nézzenek rá. A sorakozó szegényeknek vitte az ételt, maga pedig nem nyúlt hozzá.
Nagyon sokat böjtölt, amiért néha megkorholta a rendfőnök anya. Mindemellett súlyosan sanyargatta magát. Ha bármi bűnt fedezett fel, vagy hallott, bevonult kis cellájába, és kíméletlenül megostorozta önmagát, de nem csupán ostorral. Egyszer egy parasztember sündisznót vitt neki ajándékba. Margit megcsináltatta a bőrét és azután azzal verette meg magát kedves szerzetestársnői egyikével. Volt, aki sírva fakadt. Egyik alkalommal Kinga soror fényt látott fölötte, majd lángokat, mintha égne. Felsikoltott és eldobta a flagrumot (ostort). Margit kérte, ne szóljon erről senkinek. Máskor imádság közben láttak fényt körülötte.
Titkos értelmű Rózsa – Könyörögj érettünk!
haladtak megkondultak, zúgtak az összes harangok a templomokban, és a verőfényes napsütés ünneppé varázsolta e napot.
Ájtatosság jeles Edénye – Könyörögj érettünk!
Fölolvasásra kérik. Herbartus atya ámulva, meghatva nézi a zsámolyra állított kis királylányt, aki csak így éri el a felolvasó helyet. S kristálytiszta, üde gyermekhangon úgy olvas fel, oly átéléssel, hittel, mint aki pontosan érti a Szentírás minden sorát. Éppen Máté evangéliumából olvas fel a tizenkilencedik rész utolsó szakaszából. Mintha magáról szólnának e sorok, arról a kis királylányról, aki elhagyott mindenkit: szerető szüleit, a pompát, a fényt, a ragyogást, mindent, lemondva magáról, hogy egészen Krisztusé lehessen.
† Lorch (Felső-Ausztria), 304. május 4.
Miközben botozták, ezt mondta: ,,Tudd meg, semmiféle kínzástól nem félek. Gyújtass máglyát, és én Jézus Krisztus nevében örömmel lépek rá. Íme, most áldozatot mutatok be Uramnak Istenemnek, aki megerősített, s ezen megtiszteltetésre méltatott engem.''
Tiszteletes Edény – Könyörögj érettünk!
testükre, hogy eleget tehessenek az Égi Királynő kérésének, hogy kieszközöljék a bűnösök megtérését. Hősiesen viselték éjjel is, de a Szűzanya kedvesen felszólította őket, hogy éjjel semmiképp ne viseljék!
Lelki Edény – Könyörögj érettünk!
Örömünk oka – Könyörögj érettünk!
feleségétől, hogy szíve alatt új életet hordoz. Ekkor ismét erőt érzett magában, hogy legyőzze fájdalmát két leány gyermeke halála miatt. Csüggedtsége eltűnt és mintegy sugallatra feltört belőle egy csodálatos felajánlás:
Bölcsesség Széke – Könyörögj érettünk!
A kilencedet írta és a blog részére összeállította: Horváth Mária – köszönet érte!
A gyermekek (a 13 éves Lúcia, a 9 éves Boldog Ferenc és a 6 éves Boldog Jacinta) mindent megígértek, és szenvedéseiket hősies módon felajánlották a bűnösök megtéréséért.
Magyarország Mária Országa, éspedig törvényesen az! Szent István, örököse nem lévén, a Boldogasszonynak hagyományozta országunkat, Koronáját, jogarát, kormányzását, Őt téve meg Örökös Királynőnkké.
Igazság Tükre – Könyörögj érettünk!
öz:
megnyilatkozása.
Katalin alázatból nem akart kolostorba lépni és nem is lett soha apáca. A Sziénában élő domonkos harmadrendi nővérek (mantelláták) között akarta szolgálni Isten dicsőségét és felebarátai üdvösségét. A nővérek azonban elutasították a kérelmét azzal, hogy ők csak özvegyeket vesznek föl, a fiatal lányoktól félnek, mert botrányt hozhatnak rájuk. Katalin ennek ellenére – mivel egy látomásban Szent Domonkostól ígéretet kapott, hogy magára öltheti a Bűnbánó Nővérek ruháját – változatlanul kitartott kérése mellett, s végül a nővérek befogadták.
Hűséges Szűz – Könyörögj érettünk!
Teljes nevén Montforti Grignon Lajos Mária 1673. január 31-én született a bretagne-i Montfort-la-Cane-ban (ma: Montfort-sur-Meu). Apja kispénzű jegyző volt, akinek húsz évi házassága alatt 18 gyermeke született. Lajos a legidősebb volt az életben maradt testvérek közül. 
Irgalmas Szűz – Könyörögj érettünk!
Nagyhatalmú Szűz – Könyörögj érettünk!
Dicsérendő Szűz – Könyörögj érettünk!
Benedek Elek 
Tisztelendő Szűz – Könyörögj érettünk!
Nagyokosságú Szűz – Könyörögj érettünk!
A cseh származású Szent Adalbert szülei fogadalmat tettek, hogyha megszűnik gyermekük rossz egészsége, akkor felajánlják Istennek. Adalbert fiatalon lett Prága püspöke, de 988-ban otthagyta a helyét, mert hiábavalónak látta lelkipásztori munkáját az adott körülmények között. Eredetileg Jeruzsálembe készült, de Rómában megállt, ahol négy éven keresztül visszavonult életet élt egy kolostorban. Visszatérésekor Magyarországon Szent István királyt ő részesítette a bérmálás szentségében. Maga többször járt Géza fejedelem udvarában, s szívélyes kapcsolatot alakított itt ki. Adalbert társai, tartva III. Ottó ellenpártjának bosszújától, Magyarországra jöttek, ahol Pannonhalmán Géza fejedelem, majd Szent István támogatásával monostort építettek. Szent Adalbertet 997-ben miseáldozat közben ölték meg a pogány poroszok, akik közé téríteni ment. Több lándzsaszúrással kivégezték, majd lefejezték. Testét előbb a gnieznoi katedrálisban, majd 1036-ban Prágában temették el. ( 
Kerekes Károly O.Cist atya, a budai kapucinusok templomában 1991. február 13-án elhangzott beszéde (részletek)!
Ez a legenda arra figyelmeztessen minket, hogy minden erőnkkel mutassuk meg mindenekelőtt buzgó imádságunkkal, különösképpen a szentolvasó imádkozásával, hogy valóban Mária fiai, Mária leányai vagyunk. Akkor lehetetlen, hogy meg ne hallgasson minket az Úr! – Természetesen az imádságon kívül nagyon komolyan kell vennünk a böjtöt és az alamizsnálkodást is. A mai keresztények jórésze sajnos, már leszokott a komoly böjtölésről. Igaz, a pénteki böjtöt mint hústól való megtartóztatást át lehet váltanunk imádságra és jó cselekedetekre. De ne felejtsük, a böjt nem egyedül a hústól való megtartóztatást jelenti. A böjt a gyomrunkon való uralmat, az evésben való komoly önfegyelmet jelenti. Mint ős-szüleinknél a Paradicsomban. Ott sem a hústól való megtartóztatásról volt szó, hanem egyféle gyümölcstől való önmegtartóztatásról. 
Üdvözítőnk Anyja – Könyörögj érettünk!
Boldogságos Szűz Mária 74 (ma már 100) évvel ezelőtt itt szólott három gyermek-látnoknak egy elkövetkező nagy világkatasztrófa veszélyéről, ha meg nem térnek az emberek, első sorban a keresztények. 
Teremtőnk Anyja – Könyörögj érettünk!
Jó-tanács Anyja – Könyörögj érettünk!
Csodálatos Anya – Könyörögj érettünk!
Szeretetre méltó Anya – Könyörögj érettünk!
Az ima és a kereszténység sem nem teória, sem nem ideológia. A teória és ideológia tárgya mindig megmagyarázható, objektív, sohasem misztérium. Ez több, mint elmélkedés. A szemlélődésben fedetlen arccal szemléljük Isten dicsőségét. Titok – ami meghaladja minden racionalitásunkat, logikánkat, pszichológiánkat és teológiánkat is. Messze több minden fogalmunknál, amit róla alkottunk, több minden tudásunknál, vágyunknál és érzésünknél – kimeríthetetlen misztérium. Egy élet kevés ahhoz, hogy befogadjuk teljesen Isten titkát, de csodálatos ajándékként az életünk az örök élettel folytatódik, és ott színrôl színre láthatjuk azt, akit most tükör 
Ebben a kapcsolatban semmit sem rejthetek el előle magamból. Isten jobban szeret engem, mint én magamat. Személyes érdekem, hogy kiszolgáltassam magamat neki, különösen azokon a területeken, amelyeket szégyellek, amelyeket titkolok, amelyek életem sötétségei, és én sem ismerem ki magamat bennük. Ebben a kapcsolatban semmi nem lehet magánügy, itt még a tudatalatti is ismertté lesz.
Más szentségek mint eszközök közvetítik Jézus Krisztus erejét és kegyelmét; az Oltáriszentség magát a kegyelmek szerzőjét és forrását tartalmazza, az Úr Krisztust. Ennek következtében az Eucharisztia a keresztény hittitkok pecsétje és az istenszeretés kompendiuma (Bonaventura). Az Isten közlődésének életárama, mely az Oltáriszentségben egybeköti a megtestesülés titkának érzékelhetőségét a Szentlélek küldésének láthatatlanságával, s így a legbensőbb Isten- és ember-közösségnek záloga és valósulása. Az a természetfölötti áramkör, mely a hitben kezdődik (a Keresztség Szentsége), a reményben földuzzad (a Bérmálás Szentsége), az Eucharisztiában, a szeretet szentségében célhoz jut. Az Oltáriszentségben az Üdvözítő folytatja áldott földi jelenlétét az idők végéig, egész közvetlenségével és melegségével.
Az Oltáriszentség ünneplése és vétele kezdettől fogva a keresztény élet középpontjában van. Ez nemcsak a szentmise bemutatásában jut kifejezésre, hanem abban a tényben is, hogy a megkereszteltek ennek a szentségnek vétele által jutottak a félelmes nagy titkok (tremenda mysteria) teljes birtokába. Nem csoda tehát, ha a hittudományi irodalom kezdettől fogva sűrűn foglalkozik vele, mégpedig a dolog természete szerint elsősorban gyakorlatilag: liturgiai vonatkozásban. Az atyák közül erőteljes eucharisztiás hitet lehelő kijelentéseivel és gondolataival Aranyszájú Szent János érdemelte ki a ,,doctor eucharistiae'' címét. Az Eucharisztiának középponti jelentőségét és a többi hittitokkal való összefüggését Alexandriai Szent Ciril ismerte föl elsőnek teljes jelentőségében.
Sérelem nélkül való Anya – Könyörögj érettünk!
Aranyszájú Szent János sem győzi hangsúlyozni a lelki előkészületek fontosságát: Senki se lépjen az Úr asztalához lelki éhség nélkül vagy hanyagul, hanem tüzes szívvel, vidám lélekkel és buzgósággal. Mikor a zsidók állva étkeztek a kivonulás előtt, saruban és bottal a kezükben, mennyivel inkább kell neked készenlétben lenned. Ők Palesztinába készültek kimenni, te pedig az égbe készülsz vándorolni. Ezért mindig készen kell állnunk. Kemény büntetés vár a méltatlanul áldozókra. Gondolj arra: mennyire botránkozol az árulón és ítéled el a keresztre feszítőket. Vigyázz, nehogy te is vádolója legyél Krisztus Testének és Vérének. Azok megölték a mindennél szentebb testet, te bűnös lélekkel fogadod magadba. Pedig mennyi jót kaptál Tőle. Nem elégedett meg azzal, hogy értünk emberré lett, vállalta a kínzást és halált, sőt még egyesül is velünk. Nemcsak hitben, de a valóságban is előkészíti testünket. Mennyivel tisztábbnak kellene lennünk, mikor ezt a Szent Áldozatot magunkhoz vesszük. Szent Pál apostol az áldozásnak, az egyesülésnek egyetlen megfelelő módját említi: a tiszta lelkiismeretet. Ha a testi lázban és belső bajban szenvedő nem ehet kedve szerint, nehogy rontson állapotán, mennyivel inkább óvakodnunk kell az Úr Testének vételétől, gonosz vágyakozások közben, hiszen ez a betegségnél is rosszabb. A kifejezés alatt a rendetlen vágyakra (pénzsóvárgás, harag, testiség stb.) gondolok. Ha áldozni jössz, mindezeket vesd le, és úgy vedd magadhoz a Szent Áldozatot. Ne elcsigázottan járulj az Úr asztalához, hanem segítséget kérőn a megtisztelő ünnep kedvéért. Ha vágyódik a lelked, ne legyen akadály a szürke hétköznap, mindig ünnepet ülhetsz, és mindig áldozhatsz. Mindazáltal, ha bármely ünnep okán is, de készületlenül, semmiképp ne közelítsetek az isteni Misztériumokhoz, hanem hogyha eldöntitek, hogy részt vesztek az Isteni Liturgián és áldoztok, már napokkal előtte tisztítsátok meg magatokat gyónással, imával, az irgalmasság gyakorlásával, ügyelve a lelki dolgokra…
Én lettem föltámadásának első és hallgatag tanúja, (...) mert Jézus elsősorban Édesanyját akarta részesíteni a húsvéti örömben. 
Szeplőtelen Szűzanya – Könyörögj érettünk!
„ A hét első napján, amikor a nap felkelt, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme, drága kenetekkel elindultak a sírhoz, hogy megkenjék Jézus holttestét. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odaértek látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” (vö. Mk 16,1-7)
A nagyszombati szertartás előtt a hívek a sötétbe borult templomban gyülekeznek. Gyertyát hoznak magukkal otthonról. A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. 
Szokás volt a húsvéti ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
Katolikus igazság szerint a szentmisében történt konszekrálás szavainak erejénél fogva a kenyér szubstanciája átváltozik Krisztus testévé, a bor szubstanciája Krisztus vérévé, úgy hogy a kenyér és bor megmaradt színei alatt valósággal, bár titokzatos (szentségi, misztikai, nem-természeti) módon jelen van Krisztus teste és vére; ezzel együtt a lelke, és emberségével együtt istensége. Az Eucharisztiára vonatkozó katolikus dogma tehát három mozzanatot ölel föl:
A 9. században támadt az első jelentős eucharisztiai mozgalom, mely egyelőre tisztán teológiai jellegű volt. 
Kálvin 
