A Hajnal Szép Sugara

A második jelenés 493. szeptember 19-én
     492-ben Odoaker, a gót Herulok királya látva, hogy Siponto milyen békés jólétben él, elhatározta, hogy meghódítja Sipontót. Hosszas csaták után már körbevette a várost. Siponto lakói püspökükhöz futottak tanácsért. Lőrinc püspök ekkor ismét fölment a Gargano Szent Hegyére, s ott könnyek és sóhajok között esedezett az Égi Fejedelem segítségéért.
     Így érkezett el szeptember hónapja. A győzelemre éhes gótok felszólították a sipontóiakat, hogy adják meg magukat. Lőrinc most is háromnapos szigorú böjtöt, és imát rendelt el és azt tanácsolta híveinek, hogy eszközöljenek ki Odoaker Királytól háromnapos fegyverszünetet. Mindenki megkettőzte imáit és könyörgéseit Szent Mihály tiszteletére.
     A harmadik nap végén, szeptember 19-ének hajnalán a szent püspök a sipontói Szűz Mária templomban volt és mély imába merült, amikor megjelent neki Mihály, és győzelmet ígért, és azt parancsolta a szent püspöknek, hogy a nap negyedik órájában intézzenek támadást a gótok ellen, majd eltűnt.
     Ezután megtapasztalhatták a csodát a sipontóiak és az egész világ. A negyedik órában ugyanis földrengés, villámlás, mennydörgés, homokvihar és sötétség borította el a földet. Ettől a gótok késlekedés nélkül, mindent hátrahagyva hanyatt-homlok elmenekültek. Azt a néhányat, akik rémületükben szinte megdermedtek, azokat a sipontóiak vették üldözőbe és megsemmisítették. A szent főpásztor e csodás győzelemért hála körmenetet vezetett a Gargano csúcsára a Szent Angyal Barlanghoz. A győzelem emlékére ünnepeljük május 8-án Szent Mihály főangyal garganói megjelenését.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

     A most következő történetben, ne a régies szavakra figyeljünk, hanem a lényegre, arra, hogy a Földön minden hely valakié. Régóta szokás, hogy egyes helye-ket felajánlunk, birtokába adunk valakinek, ezzel tiszteletünket kifejezve. Esetünkben ilyen hely a Szent Mihály barlang, egy olyan hely, amely a mennyei seregek fővezérének a tiszteletét szolgálja. A jelenleg használatos Breviári-umot megelőző, II. Vatikáni Zsinat előtti Római Breviárium is ezt a leírást vette át.
Eszerint az első jelenés Krisztus után 490-ben, május 8-án történt. Egy Siponto-beli nemes emberrel, akit Garga-nónak hív-tak. Ő, aki a hegy birto-kosa volt, elveszítette egyik tehe-nét és 3 napi hiábavaló keresés után elhatározta, hogy szolgái-val együtt ő maga is a kutatására indul. Mindenki ámulatára az állatot egy megközelíthetetlen barlang szájánál térdepelve találták. A gazda látva, hogy onnan élve elhozni nem tudja, mérgezett nyíllal akarta megölni. A nyíl azonban félútról visszafordult és őt magát véresen megsebezte. A szolgái nagy sietséggel Siponto-i házába vitték.
     A döbbenetes történtek miatt megrémült lakosok a szentéletű püspöküktől, Lorenzo Maioranotól kértek megvilágosítást. Ő az egész nép számára háromnapos böjtöt rendelt el. Elérkezett a harmadik nap, amely éppen a 490-ik év májusának 8-ik napja volt. A szentéletű püspök is magába mélyedve imádkozott, amikor hirtelen egy angyal jelent meg neki, aki ragyogóbb volt a napnál és így szólt a püspökhöz. „Én vagyok Mihály Arkangyal, aki állandóan Isten színe előtt állok. Ez a barlang az én szent helyem, én őrzöm és vigyázok rá. Úgy akarom, hogy az egész világ tisztelje ezt a kiváltságos helyet. Bizonyítani akarom, hogy minden, ami e helyen történik, Isten Akaratából van, Aki engem e hely pártfogójának és védelmezőjének tett meg. Ott, ahogy szétnyílik a szikla, bocsánatot nyernek az emberek bűnei... Amit ott kértek imádságban, megkapjátok. Éppen ezért menj és a barlangot szenteld keresztény kultuszhellyé.”
     Örömtől és hálától ujjongott a nép ezen égi üzenet hallatára és szent püspöke vezetésével ájtatos menetben vonult fel a hegyre, ahol a csodálatos barlang volt. Nem kisebb lelkesedéssel tapasztalták, hogy Gargano uruk csodásan és hirtelen felépült. Örömüket fejezték ki neki a kiváltságért, hogy az Ég bizonyított akaratából, Szent Mihály arkangyal székhelye az ő birtokán lehet.

A jelenések után 1

     Csodás gyógyulások és imameghallgatások is történtek Banneux-ben. Marietta barátnője is meggyógyult. Kezdetben emiatt is sokan keresték fel ezt a kegyhelyet.
     Maretta Beco, a jelenéseket követően lett elsőáldozó.
     Jamin atya buzgólkodása, a hívek és az egyre nagyobb számban érkező zarándokok összefogásával, még ugyanabban az esztendőben felépült a jelenések kis kápolnája, melyet Kerkhofs püspök áldott meg 1933. augusztus 15-én a Szűzanya mennybevételének ünnepén. Az ünnepi szentmisén mintegy 60 000 zarándok vett részt. (Jamin atya egy imatársulatot is létre hozott, mely 1955-re már 2 milliós tagsággal bírt.)
     A jelenés kápolnája kicsinek bizonyult, ezért már 1937-ben szabadtéri oltárt állítottak föl, ahol mintegy tízezer zarándok egyidőben vehet részt a szentmiséken. Kétoldalt a Szent Ferencről, illetve Szent Domonkosról elnevezett templom áll.

     Szent Mihály főangyal leghíresebb jelenése, az olasz csizma boka feletti részén található 850 méter magas hegyen volt, a Monte Garganón, amelyet ma Monte San Angelo-nak neveznek.
     A Gargano hegy sziklás csúcsaival hatalmasan és méltóságteljesen emelkedik az ég felé a körülötte fekvő dombok közül. Lábainál hullámzik az Adriai-tenger. Az V. századig a hegy csúcsát sűrű erdő borította, a világ pedig mit sem tudott róla. A Nyugat-Római Birodalom bukása után azonban hamarosan ismertté vált és híre túljutott Itália határain, visszhangzott tőle az egész világ, és kezdte magához vonzani a pápákat, uralkodókat, császárokat, hatalmas urakat, nemeseket és minden nemzetből való zarándokokat. De mi is történt?
     Hogy valami Szent Mihállyal kapcsolatos dolog történt, azt ismerjük már néhány évvel később keletkezett dokumentumokból. Az események részletesebb leírása körülbelül 200 évvel későbbről maradt fenn.
Csakhogy a mai „racionális” ember hajlandó könnyen legendának, vagyis mesének minősíteni minden olyan dolgot és csodás múltbeli eseményt, amit természetes emberi okokkal nem tud megmagyarázni. Ó, bárcsak az élet minden területén – nem csak a természetfeletti dolgokkal kapcsolatban ‒ gondolkodna ilyen racionálisan az emberiség! Ám a hívő ember nem csodálkozik a csodákon, mert azokat ma is, nap mint nap, életének része. (A Gargano hegy ma.)

Nyolcadik jelenés

1933. március 2-a csütörtök, este 19 óra.

     Marietta már a tizedik napja várta, hogy a Szűzanya megjelenjen. Ezen a napon is borongós, esős volt az idő, ezért szobájában maradt és imádkozott.
     Este, esernyőt véve magához elindult, hogy találkozzon Szépséges Úrnőjével. És a Szent Szűz meg is jelent. Most is mosolygott, szeretettel köszöntötte és beszél kezdett:
‒ Kedves Gyermekem! Én a Megváltó édesanyja, az Istenanya vagyok! Imádkozzatok sokat! Isten veled, Isten veled! ‒ és kezét áldásra emelve megáldotta Mariettát, majd nagy ragyogásban eltávozott!
     Ez a búcsú nagyon megrázta Mariettát aki egyre csak sírt és zokogott. Megsejtette ‒ talán tudta is ‒, hogy e földön már nem láthatja a Szűzanyát! Visszatérve a szülői házba, elmondott mindent, de zokogása nem szűnt meg, mert lelkében fájdalmasan sajgott a búcsúzás szava: "Isten veled! Isten veled!"

Budapest, 2016. augusztus 27.
(Fordította: Dr. Tekulics Judit)
Kedves Olvasóm! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat nagy megtiszteltetés érte azáltal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nemcsak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ezügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel!

     (A Szűzanyának való szentelés tehát igen nagy hatalom és erő a Sátán ellen vívott harcban), ezért különösen fontos, hogy a házaspárok is a Szűzanyának szenteljék családjukat, vagyis saját magukat és gyermekeiket. A plébánosok a Szűzanyának ajánlják plébániájukat, a püspökök bízzák Rá egyházközségüket, az államfők ajánlják Szűz Mária védelmébe országukat, és könyörögjenek Istenhez, hogy a Neki szentelt család, közösség, plébánia vagy ország tagjai legyenek nyitottak, és fogadják el ezt a felajánlást, amelyet vezetőik tettek a nevükben. Ők is ajánlják fel saját magukat a Szűzanya Szeplőtelen Szívének, hogy eggyé válhassanak Fiának szívével, az Örök Atya szívével a Szentháromságban. Így minden ember, és az egész teremtett világ visszatér Teremtő Istenéhez, és minden ember követni fogja Jézus példáját, aki felajánlotta magát az Atyának, mondván, „én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal” (János, 17, 19)
     Szent II. János Pál pápa szintén azt hirdette, hogy a Szűzanyának kell szentelnünk magunkat: „Minden katolikus hívő ajánlja fel saját akaratából a Szűzanyának imáit, és szentelje magát Neki azért, hogy még jobban felajánlhassa magát az Úrnak.” Gondoljunk Szent II. János Pál pápa jelmondatára. „Totus tuus”, vagyis „Teljesen a Tiéd”. E mondat kifejezte a Szent Pápa minden szeretetét és teljes mértékben a Szűzanyának szentelt életét. Apostoli útjai során sokszor ajánlotta fel a Szűzanyának az egyházközségeket, és plébániákat, ahová ellátogatott, az országokat, amelyeket felkeresett. 1984. március 25-én pedig az Egyetemes Egyház püspökeivel együtt a Szűzanyának ajánlotta az egész világot, eleget téve ezzel a Szűzanya Fatimában megfogalmazott kérésének. Ferenc pápa pedig, pápaságának kezdetén, 2013. október 13-án, a Fatimai Szent Szűz szobra előtt megismételte elődje felajánlását, és ismét a Szűzanya oltalmába ajánlotta az egész emberiséget.
     Végezetül elmondhatjuk tehát, hogy minél tökéletesebben felajánljuk magunkat a Szűzanyának, annál tökéletesebb egységben élhetünk az ő Szent Fiával, az Atyával és a Szentlélekkel együtt, annál több kegyelemben részesülhetünk életünk folyamán, és a Szűzanya kezében mi is erős eszközzé válhatunk a Sátán elleni küzdelemben, terjesztve az egész földön Krisztus Királyságát. Ámen.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

(A sorozat, szept. 22-én folytatódik!)

Szűz Mária Szent Neve (szeptember 12.) 

 /Horváth Mária írása/

Áldott légy Mária, Aki világra hoztad nekünk az Üdvözítőt!
Áldott legyen a Te szent neved!

Mária nevének jelentése, akit héberül Mirjamnak neveztek, arámul Marjamnak, nem teljesen magyarázható. Szent Lukács csak ennyit ír róla evangéliumában: "A Szűz neve Mária volt." Az egyházatyák szerint a Mária névnek hármas jelentése van:

1./ Héberül Mirjam, ami fényességet, megvilágosítást jelent. Ezért Szent Jeromos a "tenger csillagának" fordította és így szólította meg: "Ave Maris Stella".
A Mirjam név tehát fényességes Csillagot jelent, megvilágosít bennünket, fényt mutat Jézus felé, fényösvényen vezet minket. Ő a mi földi életünk "Reménycsillaga", és "Vezércsillaga", melynek fényessége, útmutatása láttán bátorságot és kitartást kapunk földi életünk zarándokútján: Jézus felé.

2./ A rabbik magyarázata szerint a Mária név a Marar tőből ered, aminek jelentése: "keserűség".
Megjelöli Jézus Anyjának fájdalmát, a hét tőrt, mely gyengéd Szívét átjárja, a sok fájdalmat, mely végigkíséri életét, kezdve az "Igen" kimondásával együtt járó szenvedéseket, József átmeneti elfordulását, az emberek megvetését és gyanakvását, a betlehemi hányatott szent szülést, majd az Egyiptomba való menekülést és a hazától való száműzetést, József, a hűséges társ halálát és az emberek értetlenségét, Fia üldöztetését Názáretben, később pedig a rettenetes kínokat: Fia gyötrelmét, elárultatását, elfogatását és kínzatását látva, a keresztút és a kereszthalál borzalmait...
Mária nevében tehát ott van már eredetileg a "keserűség" , a fájdalom jelentése is, mely megpecsételi az Atya által kijelölt útját.

3./ A Szent Szüzet mindenki Édesanyaként szólíthatja, amint Jézus is tette. Mária minden embernek, minden nemzetnek Úrnője, és Édesanyja.

Szent Bernát így buzdít: "Mária neve ne távozzék el soha ajkadról, ne távozzék szívedből, mert Ő mindig bátorít, buzdít és erőt ad."

Az Anyaszentegyház Mária ünnepei:
I. 1:      Kiskarácsony (Mária istenanyasága);
Vízkereszt utáni vasárnap: Szent Család ünnepe;
I. 23:   Mária eljegyzése Józseffel;
II. 2:    Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban);
II. 11:   Lourdes-i jelenés emléknapja;
III. 25:  Gyümölcsoltó Boldogasszony (Angyali Üdvözlet);
A feketevasárnap utáni péntek: Hétfájdalmú Szűz;
IV. 26:  Mária, jó tanács Anyja;
Május első vasárnapja: Jó Pásztor Anyja;
V. 13:    Fatimai jelenések emléknapja;
V. 24:   Keresztények Segítsége és Úti Boldogasszony ünnepe
Jézus Szent Szíve pénteke után: Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe;
VI. 27:  Mindenkor Segítő Szűz Mária;
VII. 2:   Sarlós Boldogasszony (látogatása Erzsébetnél);
VII. 16:  Kármelhegyi Boldogasszony;
VIII. 2:  Angyalok Királynője (Porciunkula);
VIII. 5:  Havas Boldogasszony;
VIII. 15: Nagyboldogasszony (Mária halála és Mennybevétele);
VIII. 27: Mária hét öröme;
IX. 8:     Kisboldogasszony (Mária születése);
IX. 12:    Mária nevenapja;
IX. 15:    Fájdalmas Anya ünnepe;
IX. 24:   Fogolykiváltó Boldogasszony;
X. 7:       Rózsafüzér Királynője;
X. 11:      Mária istenanyasága;
X. 16:     Mária tisztasága;
XI. 21:    Mária bemutatása;
XII. 8:    Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (Mária fogantatása);
XII. 10:   A Loretó-i ház átvitele;
XII. 18:   Mária szülésének várása.

     Temesvári Pelbárt szerint: A MÁRIA név öt betűje jelenti azt az öt nagy jótéteményt, amellyel elárasztja a földet.
M - (mater misericordiae et mediatrix) jelentése: Ő az irgalmasság anyja, a világ szószólója.
A - (advocata) jelentése: Ő az emberi nem szószólója az Úrnál.
R - (reparatrix ruinae) jelentése: Ő mind angyali, mind pedig az emberi romlás helyreállítója.
I - (Illuminatrix) jelentése: Ő az egész egyháznak és a világnak a megvilágosítója. Mert amint a nap megvilágítja a   bolygókat, úgy Mária dicsőségének fénye megvilágosít minden szentet és angyalt.
A - (auxiliatrix) jelentése: Ő minden szükségben a segítség.

Hetedik jelenés

1933. február 20-a hétfő este, 19 óra.

     Ezúttal is havazás és hideg téli este volt, bár mindez nem zavarta Mariettát. Elhagyva a kertet, a havazás és hideg ellenére az úton kétszer is letérdelt – miként a forrásnál is – és a rózsafüzért imádkozta. Mintegy nyolc fő kísérte el. A Szűzanya most is kis időt töltött el és csak ennyit mondott:
‒ Kedves gyermekem, imádkozzál sokat, nagyon sokat!
Marietta teljesítette a Szűz kérését. Hosszan és példás buzgósággal végezte imáját: a rózsafüzért. Édesatyja ezen az éjszakán, még 22 óra 30 perckor is az ágy mellett találta, mély imádság közepette!

Budapest, 2016. augusztus 27.
(Fordította: Dr. Tekulics Judit)
Kedves Olvasóm! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nemcsak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ezügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel!

     Nem hallgatható el az sem, hogy néhány teológust félelemmel tölt el a Szűzanyának szentelődés fogalma, és a szentelés / szentelődés fogalmak helyett inkább a „ráhagyatkozás”, „neki ajándékozás” szót részesítik előnyben. Akkor is, ha a Szűzanyára hagyatkozás kifejezést választjuk, meg kell értenünk annak lényegét, amely nem más, mint hogy Krisztusnak szenteljük magunkat az Édesanyja által, akit ő maga választott ki arra, hogy emberi természetünk részesévé tegye Őt, amikor e világra született. Ne feledjük, hogy sok szent nyíltan a Szűzanyának szentelte életét, és ezt a kifejezést használta saját életére vonatkozóan is. Ilyen szent volt Grignon Szent Lajos, aki a Tökéletes Mária-tisztelet című könyvében azt írja, hogy „Minél inkább felajánlja magát a lélek a Szűzanyának, annál jobban Jézus Krisztusnak szenteli magát”.
     Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szentelni magunkat nem csupán egy biztos, gyors és tökéletes út ahhoz, hogy felajánljuk magunkat Istennek Krisztusban, és eljuthassunk a Szentháromsággal való egyesülésre a Paradicsom dicsőségében, hanem egyben nagyon fontos megjegyezni, hogy a Szűzanya keze által sokkal erősebbek lehetünk a Sátán ellen folytatott harcunkban!
     Szent Maximilian Kolbe atya a következőket írta erről a Sátán elleni küzdelemben oly hatalmas erőről: „A Szeplőtelen Szűz olyan lelkeket keres, akik tökéletesen neki szentelik magukat, és hatalmas erővé válhatnak a kezében a Sátán legyőzéséhez, és erős eszközök lesznek számára Isten Királyságának terjesztésében.” Ha tehát Neki ajánljuk életünket, a Szűzanya nemcsak olyan gyermekekre talál bennünk, akik e Földön az Úr útjain járnak, és akiket egy napon maga mellett tudhat a Paradicsomban, hanem olyan gyermekekre is lel bennünk, akik földi életük során segítenek Neki megmenteni más gyermekeit, megmentenek más lelkeket a Sátán hatalmától! Így tehát méltó utódai lehetünk az Asszonynak, aki szétzúzza a kígyó fejét. (Jelenések könyve)
     A Szűzanyának szentelt élet tehát igen nagy hatalom és erő a Sátán ellen vívott harcban mind a világi emberek, mind a papok, püspökök vagy szerzetesek számára is. Ha pedig e Szűz Máriának szentelt élet meghonosodik, elterjed családjainkban, országainkban, plébániánkon, vallásos mozgalmainkban, társaságainkban, egyházmegyékben, akkor valóban lehetőségünk lesz kiűzni az ördögöt ebből a világból, és szembeszállhatnánk a Sátán tervével, amellyel meg akarja szerezni magának az emberek, a társadalmak, a nemzetek szívét, és végleg el akarja távolítani az emberiséget Istentől. (folyt.)

Hatodik jelenés

1933. február 15-e szerda, este 19 óra.
     A jelenések ritkultak és egyre rövidebbek voltak. Bár csak három nap telt el az előző jelenéstől, a kíváncsiskodók sorra elmaradtak. Ez alkalommal, csak három személy kísérte Mariettát a forráshoz! A Szent Szűz most is kedvesen, szeretettel üdvözölte Mariettát, ő pedig az idők végezetéig szívesen beszélgetett volna az Úrnővel. A társalgás folyamán a kislány ezeket mondta:
‒ Louis-Marie Jamin káplán úr azzal bízott meg, hogy kérjek jelet!
     A Szűz így válaszolt:
‒ Higgyetek bennem, és én is hinni fogok nektek! Imádkozzatok sokat! Isten veled! ‒ majd távozása előtt, egy titkot bízott Mariettára. (Alul a forrás, korabeli fotón)

Budapest, 2016. augusztus 27.
(Fordította: Dr. Tekulics Judit)
Kedves Olvasóm! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nemcsak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ezügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel!

     Mi lehet vajon a Szűzanya Szentlélekkel együtt végzett működésének célja bennünk? Elsősorban az, hogy Krisztus tökéletes képmásává alakítson bennünket, addig formálja lelkünket, amíg teljesen eggyé válhatunk Krisztussal.
     A másik cél pedig az, hogy vezessen és támogasson minket annak a küldetésnek a végrehajtásában, amit minden egyes ember abban a pillanatban kapott Istentől, amikor ebben a világban életre hívta őt. Mert mindenki, minden egyes ember küldetést kapott születése pillanatában Istentől, amelyet a földi életében be kell töltenie.
Érthetjük immár, hogy a Szűzanya tisztelete hogyan érheti el csúcspontját bennünk akkor, amikor teljes szívvel felajánljuk neki önmagunkat. Amikor azt mondjuk: felajánlani magunkat a Szűzanyának, más szóval, a Szűzanyának szenteljük magunkat, ezalatt azt értjük, hogy teljesen megtagadjuk önmagunkat, teljesen Neki ajándékozzuk magunkat, hogy tökéletesen és teljes mértékben Hozzá tartozzunk és Vele, Őbenne és Általa felajánljuk egész életünket Istennek, Krisztusban.
     Sokféle módon megfogalmazhatjuk tehát a 'Szűz Máriának szentelődés' fogalmát, lényege azonban mindig a tökéletes egyesülés, a szoros és folyamatos eggyé válás Isten Szent és Szeplőtelen Édesanyjával. Ez azt jelenti, hogy végtelen bizalommal fordulunk Hozzá, teljes mértékben Hozzá tartozunk, Neki ajándékozzuk önmagunkat, megosztjuk Vele életünket, annak érdekében, hogy a Szentlélekkel együtt szabadon működhessen bennünk. Hagyjuk, hogy átvegyen az életünkben minden kezdeményezést, Ő irányítsa minden cselekedetünket, Isten nagyobb dicsőségére. Ez a Szűzanyára hagyatkozó élet azonban egyáltalán nem semmisíti meg szabadságunkat és egyéni, szabad akaratunkat, hanem éppen hogy tökéletessé teszi azt, hiszen ha így élünk, akkor akaratunk teljes mértékben eggyé válik Isten akaratával.
     A Szűzanyának szentelődés tehát nem helyettesíti, és nem verseng a Krisztusra való hagyatkozással bennünk, amely szintén a Szentlélek szeretete által a Keresztség pillanatától kezdve isteni életre vezető, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul annak tökéletes megvalósulásához lelkünkben. Mit jelent ez a tökéletes megvalósulás? Azt jelenti, hogy a Jézusnak szentelt élet, amely a Keresztség pillanatában veszi kezdetét bennünk, kiteljesedik és tökéletességre jut lelkünkben, elvezet minket a Paradicsomba, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szüntelen és boldogító látására, ahol megtapasztalhatjuk a Szentháromság szeretetének kimeríthetetlen mélységét.
     Örök életben részesülünk és nem kínoznak minket többé testi-lelki bajok, társadalmi konfliktusok, amelyeket földi életünk során megtapasztalhatunk. Emberi természetünk ekkor teljes mértékben részesévé válik Isten dicsőséges természetének, megtapasztalhatjuk a legfőbb és el nem múló boldogságot Édesanyánk, a Szent Szűz társaságában, az angyalokkal és a szentekkel együtt. Ehhez a csodálatos célhoz vezet el tehát minket a Krisztusnak szentelt élet, amelynek legtökéletesebb útja a Szűzanyának szentelt élet és akarat.

(folyt.)

A X. MAGYAROK NAGYASSZONYA TALÁKOZÓRA

1153 Budapest, Széchenyi tér
mobil: 06-20/357-4229;
email: rpmnafoplebania@gmail.com
Web: http://www.rakospalotaifoplebania.hu

Ötödik jelenés

1933. február 11-e szombat, este 19 óra.
     Marietta reménye és hűséges várakozása beteljesült, aznap is a forráshoz igyekezett. Miközben a kislány megmosta kezét a vízben és keresztet rajzolt magára, megjelent a Szűzanya és a következőket mondta.
‒ Jövök enyhíteni a szenvedést. Isten veled!
     Marietta hirtelen felállt, és sírva sietett vissza otthonukba! Ezúttal sem értett egy kifejezést az "enyhíteni" szó értelmét és az édesatyjától kért magyarázatot, hogy mit jelent: "A szenvedést enyhíteni?"
     A jelenéseknek egyre nagyobb híre kelt és a falu káplánja Louis-Marie Jamin káplán atya arra kérte a kislányt, hogy legközelebb kérje meg a jelenést, hogy adjon valami jelet. (Jobb oldali kép Marietta a kisöccsével)

Budapest, 2016. augusztus 27.
(Fordította: Dr. Tekulics Judit)

Kedves Olvasóm! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nemcsak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ezügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel!

     Megkeresztelkedésünk pillanatában a Szűzanya, együttműködve a Szentlélekkel, saját Fia által új életet ad nekünk és kezdetét veszi életünkben az Ő lelki anyasága. Ezért a teológia nyelvén a Szűzanyát az Isteni Kegyelem Anyjának hívjuk. E kegyelem által mi is részeseivé válhatunk a bennünk lakozó Krisztus életének.
A Szűzanya, miután életet ad nekünk, soha többé nem hagy magunkra bennünket. Továbbra is folyamatosan gondoskodik rólunk, törődik velünk, akárcsak egy igazi édesanya.
     Mert mit tesz egy igazi édesanya, miután életet adott gyermekének? Táplálja, tanítja és védelmezi gyermekét. A Szűzanya, a természetfeletti szintjén, ugyanezt teszi velünk is. Táplál, tanít és védelmez bennünket. Táplál minket azzal, hogy közbenjárása által megszerzi számunkra az istengyermekség kegyelmét, saját Fia életének részesévé tesz bennünket, ez pedig nem más, mint a megszentelő kegyelem ajándéka. Ezen felül, segítő kegyelmeket is szerez nekünk: vagyis természetfeletti segítséget és támogatást kér gyermekeinek, amelyre időről időre nagy szükségünk van ahhoz, hogy életünk során jó cselekedeteket vigyünk véghez és méltók legyünk Isten kegyelmi ajándékaira.
     Tanít bennünket, mint egy gyermekeket szerető tanítónő. Feltehetjük magunknak a kérdést: hogyan lehet Ő a mi tanítónőnk? Elsősorban élete példája által, hiszen a Szűzanya tökéletes egységben élt Jézussal, Jézus által, Jézussal és Jézusért élt, ami egyetlen más teremtményről sem mondható el. Következésképpen minden emberi teremtmény között Ő az egyetlen, a valódi krisztusi életre nevelő tökéletes Tanító. Tanít minket a szavakkal is, amelyekkel a Szentírásban szól hozzánk. Különösen fontosak a Kánai Menyegzőn elhangzott szavak, amikor Jézusra mutatva azt a tanítást adja nekünk, „Tegyétek, amit Ő mond”. E szavakkal a Szűzanya arra hívott meg bennünket, hogy fogadjuk be a krisztusi életet, legyünk az Ő életének részeseivé és mindenben kövessük Krisztus tanítását.
     Megvizsgáltuk tehát a Szűzanya első három anyai feladatát életünkben: vagyis az életadást, a táplálást és a tanítást. A negyedik anyai feladat pedig a védelmezés.
     Hogyan teszi ezt? Állandóan őrködik felettünk, ahogyan egy igazi édesanya őrködik gyermeke felett, segít és támogat minket életünk útján és minden megpróbáltatás idején. Ezeket az anyai feladatokat a Szűzanya, aki a legfőbb és legtökéletesebb Édesanya, maradéktalanul és szünet nélkül látja el körülöttünk, nem csupán életünk egy bizonyos szakaszában vagy pillanataiban. Nekünk pedig, életünk minden pillanatában kitárt szívvel, be kell fogadnunk az Ő gondoskodó szeretetét azért, hogy tökéletesen véghez vihesse bennünk és értünk ezeket az Isten által Neki rendelt anyai feladatokat. Minél több figyelmet és helyet adunk tehát lelki életünkben a Szűzanyának, minél jobban megnyitjuk előtte a szívünket, minél tökéletesebben felajánljuk neki önmagunkat, annál tökéletesebben tudja kifejteni bennünk az ő lelki anyaságát. Így, lehetővé tesszük a Szűzanyának, hogy működjön bennünk, a Szentlélekkel együtt, aki minden szentséghez vezető út forrása számunkra.

(folyt.)

     1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (uralk. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára.

     „És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!” (Részlet az Egri csillagok című regényből)  

Forrás (részlet)

                                                                                                                              Imádkozzunk értük, hogy segítsenek bennünket most, amikor újabb iszlám inváziónak vagyunk kitéve!

Negyedik jelenés

1933. január 20-a péntek, este 19 óra.
     Marietta az egész napot ágyban töltötte, mert rosszul érezte magát. Este azonban felöltözött és az odasereglett környékbeliekkel ‒ akik megígérték, hogy elkísérik ‒, kiment a forráshoz. Már menet közben elkezdte az imádságot és a környezete vele mondta.
     Rövid várakozás után a Szépséges Hölgy megjelent. Marietta örvendezett, amikor meglátta és felsóhajtva így szólt:
‒ Szépséges Úrnőm. Mit óhajt?
     A válasz így hangzott:
‒ Egy kis kápolnát szeretnék! ‒ s kitárta kezét, jobbjával megáldotta Mariettát és eltávozott!
     A kislány hirtelen rosszul lett és elájult! Kísérői karolták fel és vitték haza. Röviddel ezután Marietta visszanyerte öntudatát, de ha kérdezték is, a találkozásról keveset mondott!
     A negyedik jelenést követően több mint két hétig nem jelent meg a Szűzanya. Mindez súlyos megpróbáltatást jelentett Marietta számára. A falu népét is hatalmába kerítette a közöny, a gyanúsítás és vádaskodás! A lány azonban hűséges maradt. Mindennap imádkozott a megszokott időben, kiment a forráshoz és ott folytatta fohászkodását.

(folyt.)

Francesco Bamonte atya szentbeszéde Budapest, 2016. augusztus 27-én 
     (Fordította: Dr. Tekulics Judit)
     Kedves Olvasóm! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat, nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nemcsak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ezügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel!

Kedves testvéreim!
     A világon óriási harc dúl a jó és a rossz erői között az emberi szívek csatamezején. E gyilkos küzdelem azonban innen is továbbterjed, kiterjed a különféle intézményekre, az egész társadalomra, a nemzetekre, a kontinensekre, az egész világra, a nemzedékek tagjaira, és tart egészen az Úr dicsőséges eljöveteléig, amikor majd minden ember megláthatja Őt, az Utolsó Ítélet napján, és az Úr végleg leszámol a Sátán hatalmával a világban.
     Ebben a hatalmas küzdelemben különleges szerepet tölt be a Szűzanya. Isten az Ő gondviselő szeretetéből úgy rendelkezett, hogy a Szűzanya, aki a Megváltás és az Üdvösségszerzés isteni tervében támogatja és győzelemre vezeti az ő Szent Fiát a Sátánnal szembeni küzdelemben, minket is segítsen ebben a harcban, a Szentháromság minden erejével, Krisztus által. Velünk együtt és értünk küzd a Sátánnal szemben.
E feladat, amelyet a Szűzanya tehát értünk végez, beleillik egy még szélesebb körű feladatba, amelyet szintén Isten jelölt ki számára: ez pedig nem más, mint az anyaság.
     Jézus a saját Édesanyját adta nekünk, amikor, halála előtt a Keresztfa tövében álló édesanyjához fordult, tekintetével a Szűz Mária mellett álló Jánosra mutatott, és azt mondta: „Asszony, íme, a te fiad”. E szavakkal Jézus mindenki előtt világossá tette azt a szerepet, amelyet Szűz Máriának már a Megtestesülés pillanatától kezdve szánt: vagyis, hogy mindannyiunk édesanyja legyen. Később pedig, Jánoshoz fordult, aki az egész emberiséget képviselte és így szólt hozzá: „Íme, a te Anyád”. Az Ige Megtestesülésének pillanatától kezdve tehát mindannyian ennek az édesanyának a gyermekei vagyunk. Jézus mindenki számára érthetően és világosan fejezte ki szándékát. Az emberi nem e hatalmas ajándékát pontosan azokban a pillanatokban adta át nekünk, amikor Ő maga és Édesanyja az elképzelhető legnagyobb szenvedéseket élte át. Azért cselekedett így, hogy megértsük, mennyire szeret minket, és milyen értékesek vagyunk számára. (folyt.)

Szeptember 8. Kisboldogasszony, Mária születésének ünnepe

     Öröktől ki volt szemelve az Istenanyaságra (február 2.), ezért mentes volt minden bűntől, szeplőtelenül fogantatott (december 8.) (Péld 8,22-31).  A hagyomány szerint Kisboldogasszonykor a legszebb a napfelkelte. E napon a szabadban várták a napfelkeltét, mert a népi hagyomány szerint a Napban megpillanthatták a bölcsőben fekvő Máriát. A szokás alapja az lehet, hogy a "Napbaöltözött" hozta világra  a világ világosságát, az Igazság Napját, Jézus Krisztust, akinek születésével új Nap, új korszak köszöntött be az emberiség történelmében.
     Mária, Dávid nemzetségéhez tartozott, Joakimtól és Annától született szeptember 8-án. Születésének sem a helyét, sem az időpontját nem ismerjük, de régi hagyomány szerint Jézus születésekor még meg sem közelítette a 20. életévét. Későbbi hagyomány, hogy Keleten és nyugaton egyaránt már a VII. században megünnepelték az Egyházban. Az ortodox Egyházban mindmáig nagy ünnepélyességgel ülik meg Mária születését. A középkorban e jeles napnak nálunk, római katolikusoknál vigíliája és nyolcada is volt, azaz megkülönböztetett jelentőségű szertartásokkal és imádsággal ünnepelték Jézus édesanyjának születését. „Minden nemzet ünnepelje ezt a napot, minden fajta, minden nyelv, minden életkor, minden méltóság; örvendezéssel üljük meg a világ örömének születése napját" – mondja egy ősi Himnusz.
     Zakariás nevelése alatt, a jeruzsálemi templomban nőtt fel, mert Istennek volt szentelve.
Szűz Mária születésnapján kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Szent Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Minden más szentünknek földi halála napján emlékezünk, mennyei születés napjukat ünnepeljük. Ez is jelzi, hogy a mai nap ünnepeltje kiváltságos helyet foglal el a szentek seregében, az Isten által megdicsőített lelkek sorában. A néphagyományban Kisboldogasszony napja ősi őszkezdő nap, a népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek költözni a fecskék. Hajdan asszonyi dologtiltó, főleg fonástiltó nap volt.

     De mit is jelentett valójában az üdvtörténetben Szűz Mária születése? Öröm volt a mennynek és földnek egyaránt. A mennynek azért, mert megjelent Isten legszebb, legcsodálatosabb teremtménye, a földnek pedig azért, mert felvirradt rá a megváltás hajnala. A Szent Szűz születésével az Isten eleven temploma készült el. Az Ő születésével beteljesedett az ősevangélium, mely a paradicsomi bűnbeesés után hangzott el, megszületett a megígért asszony, kinek ivadéka megtiporja a sátán fejét. Az Ő születése bizonyítéka annak, hogy az Úr Isten mennyire becsüli teremtményét, az embert - még bűnös elesettségben is. A Szent Szűz születése hirdeti a földnek, hogy az évezredes várakozás sötét éjszakája vége felé közeledik, hiszen már feltűnt a Hajnalcsillag és jelzi, hogy nincs messze a napfelkelte, Isten melengető Napja, Krisztus, hogy megvilágítsa az egyedüli üdvösség útját, hogy felmelegítse a bűnbe dermedt, jéghideg emberi szíveket. Mária számunkra a hajnali szép csillag, a Hajnal Szép Sugara! 

(Többek közt felhasznált forrás) 

Boldog vagy szentséges Szűz Mária és a legméltóbb minden dicséretre. Belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, Üdvözítő Istenünk. Alleluja! Íme, ezért örül ma az egész teremtett világ Szűz Mária születésének. 

EGY EXORCISTA MESÉLI 5

SZENT MÁRK, ISTVÁN és MENYHÉRT KASSAI VÉRTANÚK

Szeptember 7.
Körösi Márk: Krizevac (Horvátország), 1588. Grodziecki Menyhért: Czeszyn (Szilézia), 1584. Pongrácz István: Alvinc (Erdély), 1582. Vértanúságot szenvedtek: Kassa, 1619. szeptember 7.

Neveik sorrendje, a régebben föltételezett születési sorrendet tükrözi. Az újabb kutatások szerint azonban valószínű, hogy – a születési helyéről Körösinek nevezett – MÁRK, volt a legfiatalabb. 1611-ben, huszonhárom éves korában iratkozott be a római Collegium Germanico-Hungaricumba, s eszerint születési éve: 1588. Születési helye a horvátországi Krizevac (= Körös). Családi neve valószínűleg Stjepinac. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahonnan pappá szentelve 1615-ben tért haza. Rövid körösi tevékenysége után Pázmány érsekprímás fölfigyelt rá és meghívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója. Ezidőben vett részt azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán 1619 júliusában tartottak, s amelynek végén későbbi vértanútársa, Grodziecki Menyhért letette utolsó szerzetesi fogadalmát.

MENYHÉRT, családi neve Grodziecki, a sziléziai Czeszynben (Tesin, Teschen) született – a galíciai Grodekből származó – lengyel családban, valószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.

ISTVÁN az ősi szentmiklósi és óvári Pongrácz-család sarja. 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita novíciátusba, ahol együtt volt Grodzieckivel. Klagenfurt, Laibach (ma Ljubljana) és Graz következett ezután. 1615-ben került Homonnára a Jézus-társasági kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, nemcsak a helyőrség magyar ajkú katonái, hanem a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztorának. Érkezését megelőzte a híre: homonnai működése annyira sikeres volt, hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres kassai prédikátora fölpanaszolta, hogy ,,amíg ez az egy jezsuita él, addig felekezetünk nem remélhet nyugtot''. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek protestáns hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.

Rákóczi György hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek. A várost védő Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak látta a harcot, különös tekintettel, hogy a város protestáns vezetés alatt állott. Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták a megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, s elhurcolták Erdélybe. Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is.

Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házi-kápolnájának sekrestyése, István atya nyöszörgésére lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat és Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz atya tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok kegyetlenségének. Így húszórás kínlódás után István atya is meghalt...

Az első, akinek sikerült méltóbb helyre hozatni és eltemettetni a 3 vértanú holttestét, özvegy Gadóczy Bálintné volt. Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte föl Forgách Zsigmondnak, a királyi nádornak a feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a föltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Ez megtörtént és a hitéről meg nem feledkező asszony piros selyembe burkoltatta a drága ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta innen a nagyszombati klarissza zárda templomába. E rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék.

Boldoggá avatásuk eljárását még 1628-ban indította el Pázmány bíboros, de az csak 1905-ben vezetett sikerre, amikor Szent X. Pius pápa január 15-én népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával 1995 júliusában szentté avatta őket.

Eperjessy István, a sekrestyés vallomásából tudjuk a következő részletet:

Rákóczi... először Körösit akarta megtörni... Előkelő emberekből álló küldöttséget menesztett hozzá, melynek szónoka... arra kérte, pártoljon át Bethlenhez, tagadja meg hitét, kövesse Kálvin vallását, s az esetben nemcsak szabadságát nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki apátság birtokait is. A csábítást végig kellett hallgatnia Pongrácznak is, aki... így szólt a vesztegetőhöz: ,,Úgy látszik, az ördög ábrázatát viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te csalárd ember!'' De megfelelt neki Körösi is: ,,Értem, mit akar Rákóczi, és mit a főrendek. De a széplaki jószág se nem az enyém, hogy valakinek elajándékozhassam, se nem az uraké, hogy tőlük elfogadhassam; annak minden jussa az esztergomi káptalannál vagyon. Ami pedig vallomását illeti, mondd meg Rákóczinak: "Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem hogy ezzel az elhajlással híremet és lelkemet pokolra vessem. Tudja meg, vannak a római eklézsiában, kik gyönyörűségesnek tartják Istenért meghalni. Tudja meg, vannak az esztergomi káptalanban férfiak, akiknek szokásuk nagy dolgokat cselekedni s el is szenvedni.'' – Így állta ki az első próbát; utána mindhárman térdre borultak és Te Deum-ot énekeltek. Ezt követően a protestánsok, szörnyű kínzások közepette kivégezték őket!

Kérünk, Istenünk, segítsen minket szent vértanúid, Márk, István és Menyhért könyörgése, hogy akiknek győzelmével dicsőítünk Téged, azoknak hitbeli állhatatosságát kövessük!

 ( Forrás )

Az alábbi válaszos-imát, tiszteletreméltó kármelita Marton Boldozsár 
– Marcell atya kézirata nyomán készítette a szerkesztő!

Ave Maria! Sis benedictus!

Kis Szűzanya, Szeplőtelen Fogantatás                                        – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság legédesebb Ajándéka            – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki pólyájában az Üdvösség Reménye              – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki kezecskéjével az Ég Urát fogva tartja         – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki pólyában is a mindenséget igazgatja          – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit a Szeretet magának teremtett és megőrzött                                                                                                                                   – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság tündöklő Boldogsága            – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Örök Szeretet Leánya                                      – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentlélek Választottja                                      – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten egyetlen Kedvese                                        – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság legédesebb Mátkája              – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akivel a Szeretet frigyet kötött                           – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Istentől megáldott Szűz Ara                               – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az üdvösség ruhájában ékes Menyasszony      – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akiben Istennek kedve telik                                – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akiben az Örök Szeretet gyönyörködik             – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit az Ég és Föld csodál                                      – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Szerelem Zsengéje                                – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki a Szép-szeretet Anyja lettél                          – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a völgyek tövisei közt érintetlen Liliom           – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, harmatos fehér Rózsa                                          – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az istenszeretők Erőssége                                    – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Kármel Ékessége és Fénye                               – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a tündöklő hajnal legszebb Sugara                    – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, ránk sugárzó tiszta Fénysugár                            – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a lepecsételt mennyei Forrás                              – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a paradicsomkert legszebb Lilioma                    – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a túláradó kegyelem Árja                                     – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit körülvesz az imádság Illata                          – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, kicsiny lelkek mennyei Mannája                        – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Örök Világosság Ragyogása                            – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Béke Szentélye                                        – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Kegyelem Tükre                                      – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akinek Szíve az isteni Szeretet Lángoló Tűzhelye                                                                                                                                  – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Isten Jóságának Hasonmása                          – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, minden malaszttal teljes                                       – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten átható Áldása                                                – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Újszövetség Szűzi Papja                                   – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten Bárányának áldozati Oltára                       – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a legragyogóbb Tabernákulum                            – Üdvözlégy! Kis Szűzanya, a mi leghűbb Szerelmünk                                     – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, örökre Tiéd a szívünk                                            – Üdvözlégy!

Üdvözlégy Kis Szűzanya, az Isteni Irgalom Reménye, életünk,
édességünk üdvözlégy! Hozzád kiáltunk e siralom völgyében,
ahol előttünk jártál csendben, szép-szeretetben.
Fordítsd felénk irgalmas szemedet és plántáld belénk erényeidet,
hogy teljesen krisztusivá váljunk!
Üdvözlégy Kis Szűzanya, üdvösségünk Reménycsillaga, üdvözlégy,
mindörökkön örökké hű, édes kis szerelmünk!

EGY EXORCISTA MESÉLI 4

EGY EXORCISTA MESÉLI 3

A X. MAGYAROK NAGYASSZONYA TALÁKOZÓRA

1153 Budapest, Széchenyi tér
mobil: 06-20/357-4229;
email: rpmnafoplebania@gmail.com
Web: http://www.rakospalotaifoplebania.hu

Harmadik jelenés

1933. január 19-e, csütörtök, este 19 óra.
     Ezen a napon is kellemetlen, csípős, hideg téli este volt. Marietta egy régi kabáttal takarta be fejét, hogy védekezzen a hideg ellen. A kertbe sietett. A kis ösvénynél letérdelt és imádkozott.
Ezen az estén hatan kísérték el a találkozás helyére. Imádkozva várták a "Bájos Hölgyet"! Ő pedig valóban jött és mosolygott.  
     Marietta azonnal megszólította.
‒ Ki Ön, szépséges Úrnőm? ‒ kérdezte Marietta.
‒ A szegények Szüze vagyok!
‒ Szépséges úrnő! Tegnap azt mondotta, hogy e forrás nekem van fönntartva. Mit jelent ez?
‒ Ez a forrás minden nemzeté. A betegek enyhítésére! ‒ válaszolta a Jelenés.
     Marietta pedig csodálkozó hangon ismételgette magában "minden nemzeté, a betegek enyhítésére", majd hirtelen megszólalt:
‒ Köszönöm. Köszönöm!
     Az Úrnő pedig ezeket mondotta:
‒ Imádkozni fogok érted! Isten veled! ‒ és eltűnt.
     Marietta pedig tovább nézett a "Szépséges Úrnő" felé és sírva ismételgette az elhangzottakat. De Marietta nem értette, mit jelent valójában a "minden nemzeté" és a "betegek enyhítésére" kifejezés. Otthon édesapjától tudakozódott, aki levetkőzve korábbi félelmét és fenntartásait, megnyugtatóan elmagyarázta a szavak értelmét. Marietta pedig tele volt örömmel. Beszélt a találkozásról!

(A sorozat szeptember 9-én folytatódik!)

EGY EXORCISTA MESÉLI

Második jelenés

     1933. január 18-án, szerda este 19 órakor Marietta este a havas kertben imádkozott, s egyre csak a szépséges hölgy megjelenésére gondolt, szinte várta. Édesapja közben izgatottan járt-kelt, hogy elűzze a boszorkányt, persze senkit sem talált.

     A kislány ekkor, benső indíttatásra elhagyta a kertet, kiment az útra. Ott letérdelt a fagyos talajra és imádkozva várakozott. Az út melletti árokban egy kis tócsa volt, melyet egy parányi vízforrás táplált. Amint a lány ezt szemlélte, egyszerre ott állott a "Bájos Hölgy"! Kedvesen köszöntötte Mariettát, majd így szólt:

‒ Mártsd kezedet a vízbe!
     A kislány készségesen megtette. Ekkor a Bájos Hölgy így szólt hozzá:

‒ Ez a forrás neked van fenntartva! ‒ majd jó éjt kívánva eltűnt.
     Marietta tovább imádkozott és örömmel szívében tért vissza szegényes otthonukba! (folyt.)

Csapataink harcban állnak?

     Nos, a Római Katolikus Egyházzal szemben már "fortyog a gyűlölet krátere" és zászlót bontott az Anti-egyház, mely akár állítólagos "égi üzenetek" által is igyekszik éket verni a hívek és a klérus közé. Esetenként igen rafináltan fogalmazott "Új Tant" hirdet, elveti a jelenlegi pápát és isteni átokkal fenyegeti meg azokat, akik "üzeneteinek" hitelességét kétségbe vonják! A forrás minden ember számára ismeretlen, hiszen álnéven munkálkodik a zavarkeltésen és a lelkek vesztén, s bizony sokan még a választottak közül is fennakadnak hálójában anélkül -, hogy tudatosulna bennük, mit és kit követnek.  
     A fentebb taglaltakról az Egyház szaktekintélyei tudnak ugyan, de a nyilvánosság előtt nem beszélnek, valószínűleg azért, hogy ne látsszanak vészjóslónak, hiszen – és ebben igazuk van –, ha mindenki hűséges maradna a Keresztségéhez (imádkozna, gyakorolná a hitét és élne a Szentségekkel), akkor valóban nem kéne tartani nagyobb "ijedelemtől", ám ez sajnos nem így van! Ha Isten Népe egyként kérné az Urat: "Hát Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Vajon megvárakoztatja őket? Mondom nektek: hamarosan igazságot szolgáltat nekik. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?" (Lk 18,7-8) És itt ez a fenyegető tragédia nem az, hogy valakik hallgatnak a dolgokról vagy sem!
     Szinte az 56-os segélykiáltást hallanám: "csapataink harcban állnak!" De egyházunk esetében, sajnos  ez nem így áll! Krisztusunk követői nem állnak harcra készen, csak várják (vagy nem is tudják, mi várható), ahelyett, hogy szüntelenül imádkoznának és élnének a Szentmise és a Szentségek kegyelmével, amíg lehet! Mert hiszen mondva van: töltekezettek és erősödjetek meg benső emberré, hogy elkerüljétek mindazt, aminek rövidesen meg kell történnie!

(A sorozat szept. 9-én folytatódik!)

Az exorcizmus leértékelődése az Egyházban?

Írta: Dr. Heinz-Lothar Barth

Az első jelenés

     1933. január 15-e vasárnap, igen hideg volt. Banneux környékén az emberek behúzódtak estére otthonaikba. A hét gyermekes Beco család Marietta nevű 12 éves kislánya, ki-kitekintgetett az ablakon, mert türelmetlenül várta haza 10 éves húgát, akit még reggel átvittek magukhoz a szomszédok.

     A kékesen-hideg mozdulatlan téli vidéken egyszerre csak egy villanásra lett figyelmes. Először a szobában világitó lámpa tükröződésének gondolta, de rájött, hogy a kinti ragyogás egy hölgyforma. Kiáltott is anyjának:

‒ Édesanyám! Egy szépséges Hölgyet látok a fénysugárban. Az anya is kitekintett és látva a különös fényalakot, ijedten így válaszolt:

‒ Biztosan egy boszorkány!

     Marietta úgy látta, hogy a szépséges hölgy kedvesen, szívélyesen integet neki és hívja. Ki is akart menni a kertbe, de édesanyja bezárta előtte az ajtót. Marietta, sírva visszatért az ablakhoz, de a csodálatos fénysugarat és benne a "Bájos Hölgyet" már nem látta. A fényesség is megszűnt. Ekkor imádkozni kezdett.

(folyt.)

A sátán tüzét mégsem oltjátok?

     Az Úr panaszos szavai uo.: "Ha valahol, bármerre is tűz támad, hogy összefuttok, és mentek segíteni, hogy a tűz minél kevesebb kárt okozzon. A sátán tüzét mégsem oltjátok, engeditek, hogy pusztítson a pokol lángja. De jaj nektek, kik gyáván nézitek, kik felelősek vagytok! Eltakarjátok szemeiteket és engeditek tovább a lelkek elkárhozását. Ismerhettek, tudjátok ti, választott lelkek, türelmem és jóságom határtalan, de ismeritek szigoromat is, mely el fog hangzani felettetek: Távozzatok Tőlem az örök tűzre! Kezetek nem gyűjt Velem, csak szétszór. Ó, ti igazán szerencsétlenek, Nekem szentelt lelkek, szálljatok magatokba, és térjetek már Hozzám! Van még idő. Ne engedjétek magatokon úrrá lenni a jóra való restséget! Ez minden bajnak a gyökere, mely lelketekbe férkőzik. Koptassátok le magatokról legalább ti minél hamarabb ezt a szörnyen kétségbeejtő bűnt, melyről nem akartok tudomást szerezni. A sátán úgy eltorlaszolta lelketekben az isteni fény útját, hogy az be ne hatoljon, és ennek a fénynek éltető világossága nélkül a restség sötét nyomása alatt szenvedtek és kínlódtok. Jöjjetek Hozzám, kik a jóra való restséggel terheltek vagytok, Én leveszem vállatokról és megkönnyítlek benneteket! Az Én Testemnek vétele segíthet csak ki ebből a gonosz  által oly gondosan eltorlaszolt sötétségből. Csak engedjétek át magatokat Nekem!  Nem veszitek észre, mennyit járok utánatok?  És a sok figyelmeztetés  is hiábavaló? Vegyétek észre, hogy a sok zűrzavaros dolog a sátántól való, az ő műve a sok rossz. A sátán műve csak addig tart, ameddig Én engedem. Én fogom kezeteket, csak ne szakítsátok ki magatokat az Én ölelő karjaimból. Térjetek hozzám, és áldozzátok fel magatokat az elvonultság és belső mártíromság szent oltárán!” Itt megkérdeztem az édes Üdvözítőt, hogyan értsem ezt? Hisz a külső tevékenység úgyis eléggé meg van akadályozva. Ő erre azt válaszolta: „Akarjátok észrevenni, hogy ez az Én akaratom. Ezt a belső mártíromságot a sátán nem tudja megakadályozni. Ez a harc a lelkek mélyén, mint Értem hozott mártíromság, bőséges gyümölcsöt hoz. Imádkozzatok, virrasszatok, jöjjetek össze ketten-hárman, és vegyétek fel a harcot a sötétség pusztító erejével. Ne tétlenkedjetek! Úgy tesztek, mintha nem volna Mennyei Atyátok az égben, ki figyel reátok.
Vágyaitokkal öleljétek át a földet! Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem! Én veletek vagyok, és a küzdelem oroszlánrésze az Enyém, azt Én vállalom magamra. Fogjunk már össze, ti lanyha lelkek! Ne tegyétek magatokat szerencsétlenné. Bízzatok Bennem! Ez a hit és bizalom millióknak fog erőt adni a kitartáshoz." (I/90)

(folyt.)

A denveri érsek a Sátán térnyeréséről és a győzelem esélyéről

Egy történelmi korszak nagy figyelmeztetése

     A Banneux-i Mária-jelenés sokkal egyszerűbb és áttekint-hetőbb ‒ mind eseményében, mind üzenetében ‒, mint a Beauraing-i! 

     Belgium déli részén, az Ardennek vidékén, a Liege-i egyházmegyében fekszik egy alig pár száz lelkes település Banneux, nem mesze a francia határtól. A helység lelkipásztori szolgálatát évszázadokon át bencés szerzetesek látták el, egészen a francia forradalomig.

     Elgondolkodtató, 1933-ban volt megváltásunk ezerkilencszáz éves jubileuma. Sztálin, több tízmilliós népírtása után, ekkor vitte végbe az ukrajnai éhínséget is tíz millió áldozattal. A Szűzanya erre is figyelmeztetett 1917-ben Fatimában! Kérései azonban nem lettek teljesítve, melyek megakadályozhatták volna az istentelenség szétáradását a világban! Ennek folyománya volt, hogy 1933-ban Hitler, Németország kancellárjaként hatalomra került.

     A Szűzanya szinte előkészítette az embereket a Sötétség Erőinek újabb térnyerésére és  próbálta felkészíteni szegény gyermekeit a nehéz időkre, miszerint ennek a "fajzatnak" a pusztítását, csak imádsággal enyhíthet-jük. Kijelentette, hogy ő a Szegények Édesanyja és minden alkalommal kérte, hogy imádkozzanak sokat, és higgyenek, mert az élő hit hegyeket mozgathat. Az Istenanya felhívta az emberiség figyelmét, hogy bízzunk Őbenne és Ő is bízik azokban, akik a segítségét kérik. Az élő hit képes olyan cselekedeteket véghez vinni, amelyek megfékezhetnék a sátáni erő-ket, és az ő Szeplőtelen Szíve által lehívhatná Krisztus Békéjét a világra!

Felhasznált források:

Dr. VARGHA Damján: Két belga Lourdes, Beauraing, Banneux – Maurinum Pécs 1933.
P. SCHANS Josef OSB.: Szűz Mária Belgiumban ‒ Congregationis Maria 1935.
BALASSY József: A Szűzanya banneux-i jelenése ‒ Balassay kiadó. Budapest, 2001.
Dr. MOLNÁR Gyula: Szűz Mária a történelemben ‒ Budapest, 2005.
Dr. ANTALÓCZI Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő ‒ Eger 2000
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2008.01.13/0801.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Our_Lady_of_Banneux
http://gloria.tv/?media=487794&connection=tablet&language=DGtkouwHWmP
(Képek az internetről!)

A Római Katolikus Egyház sorsa az emberiség sorsa

     Don Stefano Gobbi atya könyve is hasonló nyomatékkal hívja fel figyelmünket (idézet Antalóczi prelátus könyvéből): "Kimondhatatlanul nagy megpróbáltatások ideje van készülőben, hogyha az emberek tudnák, talán megtérnének." (1973. 12. 01.)  Az Istenanya 1974. 05. 20-án az emberiség várható helyzetéről még szomorúbb képet fest: "Oly súlyos idők közelednek, hogy el sem tudjátok képzelni. Azért szeretnélek most felkészíteni benneteket, hogy a kellő időre mindig készen legyetek." A bejelentett harcot, a kemény küzdelmet – Gobbi atya szerint – a pápa és az Egyház ellen harcoló, tévedést hirdető egyháziakkal szemben kell majd folytatni. "Amikor bekövetkezik a rettenetes ütközet ideje a tévedést képviselő papokkal, akik szembeszállnak a pápával és az Egyházzal, a kárhozat felé hurcolva végtelen nagyszámú szegény gyermekemet, akkor ti lesztek az én hűséges papjaim." (1975. 01. 04.) Ehhez olvassuk el a Szent Szűznek egy másik megnyilatkozását: "Szavaimat csak azok képesek megérteni és befogadni, akiknek értelme alázatos és készséges; akiknek szíve egyszerű, akiknek szeme világos és tiszta. Amikor az Édesanya gyermekeinek beszél, azok meghallgatják, mert szeretik. Megteszik amit mond, és így gyarapodnak a tudásban és az életben. Nem lehetnek az Édesanya gyermekei azok, akik még mielőtt meghallgatnák, bírálják azok, akik visszautasítják azt, amit mond, még mielőtt megvalósítanák. Ezek, ha a tudományban gyarapodnak is, nem gyarapodhatnak a bölcsességben és az életben..." (1977. 10. 29.). (Jelenések, üzenetek és a jövő, Eger 2000; 189-190 p.)
     A Szent Szűz szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban: "A Föld most, mint vihar előtt a természet és olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít, rengésével romba dönt maga körül mindent. Ez most a Föld borzalmas helyzete. Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. És Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, kénes, bűzös lávájától megfertőzött világot, mely által a lelkek éltető levegője fojtó és halált okozó. (...) A választott lelkeknek meg kell küzdeniük a sötétség fejedelmével. Borzalmas zivatar ez! Nem, inkább orkán, és pusztít, még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét, melyet a lelkek sötét éjébe Szeretetlángom kegyelmi hatása kiáradása által nyújtok." (II/100)

(folyt.)

Augusztus 5. Havas Boldogasszony napja

     A Standaard újság szerint 175 ezer ember gyűlt össze, nem csak Belgiumból. Nagy számmal hoztak betegeket is, akiket a fenntartott helyre vittek.
     Délelőtt 9 órakor megjelent az 5 látnokgyermek valamint Tilmant Côme és letérdeltek imádkozni. Egyszer csak a férfi elragadtatásba esett és hangosan beszélt. A leendő kápolnát látta belülről is elmondva a látottakat. Amint a kápolna látomása eltűnt, a Szent Szűz maradt és egy ragyogó sugárral megvilágította a vasúti töltésen túli azon helyet, ahová az építendő kápolnát szeretné, majd így szólt:
‒ Minden évben május 5-én zarándokoljanak ide, Szent Fiam tiszteletére.
     Tilmant könyörgött a népért és a lelkek megtéréséért. A Szűzanya így válaszolt:
‒ Kéréseid a gyermekek és a papság érdemei alapján teljesülnek!
     A férfi újra könyörgött:
‒ Kérve-kérlek áldott Szűzanya, hogy add különös kegyelmeidet a betegekre.  Választ azonban nem hallott. Ekkor azonban piros-fehér-zöld szárnyakkal ragyogó angyalokat látott és mennyei harsonák zengtek. És a látomás lassan eltűnt.
     A jelenés alatt, orvosok és papok csoportja vizsgálta Tilmant Cômet. A szemébe világítottak, majd kézzel eltakarták szemeit, de a látomásban nem tudták megzavarni és pupillái sem reagáltak semmire.
     Egészen rendkívüli és hirtelen gyógyulások történtek a jelenés alatt. Nem csak végstádiumú TBC-s beteg, de egy vakon született gyermek és még sokan mások!
     A Lüttich-i újság egyik szerkesztője megkérdezte Cômetól:

– Újabb jelenésekben reménykedik?
‒ Nem, egyáltalán nem reménykedem ebben!
‒ De hiszen a Jelenés el sem búcsúzott öntől! ‒ érvelt az újságíró.
‒ Mért is búcsúzott volna, hiszen a Szűzanya azt ígérte, hogy "Én mindig melletted maradok"! ‒ válaszolta Tilmant.
     A Beauraing-i történéseket ezzel zárom! A továbbiakban a Banneux-i jelenést kívánom bemutatni!

(folyt.)

/Alsó képen, II. János Pál pápa látogatása 1985-ben/

A X. MAGYAROK NAGYASSZONYA TALÁLKOZÓRA

1153 Budapest, Széchenyi tér
mobil: 06-20/357-4229;
email: rpmnafoplebania@gmail.com
Web: http://www.rakospalotaifoplebania.hu

A külső ellenség belülről
     Korunkban a kereszténységet nem külső ellenség fenyegeti, hanem az Egyház testébe behatolt ellenség! A sátán észrevette, hogy a kívülről jött üldöztetés után az Egyház mindig megerősödött, most tehát megpróbálja belülről zülleszteni Jézus Krisztus egyházát. Nem a törökök, nem a kommunisták vagy a muszlimok azok, akik meg akarják semmisíteni, hanem maga az Antikrisztus. Bár többszörösen álcázva él közöttünk, mégis mindenki ismeri lelkes követőit. Évszázadok humánus elveit hirdeti untalan, ha kell a keresztények egységéről prédikál, hogy viszályt szítson. Igazságként hirdeti a hazugságot és az emberi szellem értékének és eredményének tüntet fel olyan dolgokat, amelyekkel valójában áthágatja a természeti törvényt, az Isten törvényét! A tévedést úgy terjeszti, mint az igazság újfajta értelmezését! Ennek nyomán felüti fejét a bűn iránti érzék lanyhulása, a lelki vakság, a viszálykodás, a családok szétesése, a szodómia divatja, a gyűlölködés, a gyilkosság, a háborúskodás stb. Mindezt úgy állítja be, hogy csak az "emberi jogok" (szabadosságok) kiszélesítésével biztosítható a "világbéke".
     Pozícióba kerülve, pozitív intézkedéseket tesz majd – pl. stabilizálja azt a világgazdaságot (melyet előzőleg maga rendíttetett meg övéivel) – mindezt azért, hogy (világ)uralmát véglegesen megalapozza. Szinte minden médiát ügyel és befolyásol, és ezeken keresztül számon kér, rágalmaz, hibákat nagyíttat fel és bomlasztja a társadalmi kötelékeket, az erkölcsiséget.
     A kérdés hamleti: Jézus Krisztus vagy az Antikrisztus, ez itt a kérdés! Tét: az üdvösség vagy kárhozat!? Kiélezett harc folyik ugyanis minden egyes lélekért, a média és a technika minden eszközével!
     Az emberiség eddigi történelmének legnagyobb és legdöntőbb harca előtt áll és ebben a döntő harcban a bolygó minden embere részt vesz, tudatosan vagy anélkül.
     Ez a harc rafináltan, álnokul és szinte észrevehetetlenül folyik a római katolikus keresztényekkel szemben. A cél a Rómától, a Pápától és a Tanítóhivataltól való elszakításuk, beterelve valamennyit egy "ökumenikus" vagy szinkretista világvallás egységébe. Ez pedig nem más, mint a Jelenések könyvének "vadállat" szobra, mely iránt be kell hódolnia mindenkinek (vö. Jel 13,15)!

(folyt.)

1933. június 12-e, hétfő.

     Tilmant Côme, gyógyulásának másnapján valóban elment a jelenési helyre. Imádsága alatt elragadtatásba esett és elmondása szerint, látta a Szent Szüzet, aki így szólt hozzá:
‒ Belgium dicsőségéért jöttem és hogy ezt az országot megvédelmezzem a felforgatóktól. Siess!
     Június 15., csütörtök. Az öt gyermek is jelen volt, de a jelenést ők nem látták. A férfi megkérdezte a Szűzanyát, hogy miért mondta, hogy "siess!"? A Jelenés azonban nem válaszolt. Majd újra kérdezte:
‒ Mit kívánsz tőlünk?
‒ Egy kápolnát!
‒ Hogyan nevezhetünk Téged? ‒ kérdezte Tilmant Côme.
‒ A Jelenés azonban nem válaszolt, viszont megjelent egy felirat: Notre Dame de Beauraing (Beauraing-i Miasszonyunk).
Június 18., vasárnap. Tilmant elragadtatásban rebegi:
‒ Kegyelmet kérek Tőled a szorongatottak és a bűnösök számára, hogy megtérjenek, valamint a magam, gyermekeim és az öt látnok gyermek számára!
‒ Kívánságaid teljesülnek, közöld ezt a néppel is! ‒ válaszolta a Szent Szűz.
Június 25., vasárnap.
(A Szűzanya:) ‒ Én mindig és mindenütt veled vagyok! Augusztus 5-én, az én ünnepemen, jöjjenek ide az emberek!
Június 26., hétfő. Ezen a napon eljött a namuri megyéspüspök Thomas Louis Heylen is és együtt imádkozott az öt gyermekkel. Ekkor hangzott el először a "Beauraing-i Szent Szűz, könyörögj érettünk!"
 A Szent Szűz meghatározta az általa kívánt kápolna pontos helyét, majd ezt mondta: ‒ Ünnepnapomon új közléseim lesznek hozzád!
Július 9., vasárnap. A látnok szomorúnak látja a Szűzanyát, aki földreszegezi tekintetét.
‒ Beauraing-i Szűzanya, miért tekintesz olyan szomorúan a földre? ‒ kérdezte a férfi.
‒ Mert keresem a lelkeket! Kérlek, te légy állhatatos a szomorúak és betegek vigasztalásában!
Július 13., csütörtök. Tilmant kéri a Jelenést:
‒ Egy meggyőző bizonyságot kérek Tőled, hogy az emberek higgyenek!
‒ Én életetek minden napján elhalmozlak benneteket meggyőző bizonyítékokkal! ‒ válaszolta a Szűzanya.

(folyt.)

Mondjatok ellent az ördögnek!

     Minden embernek van lelkiismerete, amely figyelmezteti őt, ha a gonosszal való együttműködés útjára lép. Erről az útról nem könnyű visszatérni, hiszen a sátán a magának megnyert munkatársat már a tulajdonának tekinti.
     Az ördög elsősorban a családokat igyekszik tönkretenni. Az egyik ismert ördögűző érsek ezt mondta: "Tudom, hogy egyes sátánista szekták legfőbb célja a családok szétesésének elősegítése. (...) Ez ellen imádsággal és böjttel lehet harcolni. Mindenki segíthet másokat megszabadítani az ördög befolyása alól. Jézus nevét kell segítségül hívnunk, a szentek közbenjárását kérnünk, elsősorban a Boldogságos Szűz Máriáét. Fontos, hogy imádkozzuk a rózsafüzért!" Az említett érsek még hozzátette: "A papoknak erősíteniük kell a hívekben a bátorságot, hogy merjenek harcba szállni a sátánnal. Meg kell tanítanunk az embereket szentségi életre, hogy ne legyen mitől félniük. Mindenekelőtt pedig imádkoznunk és szeretnünk kell."  Egyetlen ember sem képes átverni az ördögöt, és a saját erejéből legyőzni őt. Az ember egyetlen segítsége ebben a harcban az Isten, aki Jézus Krisztusban legyőzte a halált, a bűnt és magát az ördögöt is. Ezért Szent Jakab, Krisztus odaadó szolgája és az imádság embere így tanít minket: "Vessétek alá magatokat az Istennek, szálljatok szembe a sátánnal és az elfut előletek. Közeledjetek az Istenhez, s majd ő is közeledik hozzátok. Mossátok tisztára kezeteket ti bűnösök, és tisztítsátok meg szíveteket" (Jak 4,7-8). Istenhez csakis akkor közeledhetünk, ha szakítunk a bűnnel, élünk az Általa adatott Szentségekkel, ha imádkozunk, és ha minden bukás után felkelünk. Csakis ezen az úton érhetjük el a megszentelődést és az örök életet!!!
     "Legyen hála Istennek, mert ő győzelemre segít minket, Jézus Krisztus, a mi Urunk által" (1Kor 15,57).
(Teresa Tyszkiewicz írása nyomán)

(Forrás: Vö. SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország)

MEGHÍVÓ

A jelenések második szakasza

  Január harmadikát követően az öt gyermek még rendszeresen járt a jelenési helyre imádkozni, de látomásban nem volt részük. Június 11-én azonban ismét megjelent a Szent Szűz a gyermekeknek, nem szólt ugyan, de a zarándokok közül egy férfivel egészen rendkívüli gyógyulás történt.
1933. június 12-től augusztus 15-ig egy Tilmant Côme, Pontuary-Mettet-ből való 58 éves munkás férfinek kilencszer volt jelenés-élménye. Az erősen liberális felfogású férfi, komoly betegségéből, a csigolya-csontgümőkórból hirtelen és csodásan meggyógyult. A neki mondott közlések nagyobb jelentőségűek, mint amit az öt gyermek kapott, mégis, a "Beauraing-i Mária-jelenés" alatt kizárólag a gyermekek jelenését értik.
Tilmant Côme hírét vette a Beauraing-i rendkívüli gyógyulások sorának és maga is elvitette magát gépkocsival a jelenési helyre, ahol hosszasan imádkozott, jóllehet addig nem gyakorolta katolikus hitét. Nem történt semmi. Vissza ültették a gépkocsiba és elindultak. Amint azonban haladtak tovább, Tilmant út közben könyörgőn visszafordította a fejét a jelenési hely felé – mint később elmesélte – egészen sajátos és boldog, meleg érzés hatotta át az egész testét. Megállíttatta az autót, simán kiszállt és visszagyalogolt ő, aki mozdulni is csak nagy fájdalmakkal tudott! Éppen ez a kilátástalan fájdalom vette rá, hogy Beauraing-be vitesse magát, ahol viszont szívből imádkozott!

     A jelenlévő tömeg magán kívül volt a csodálkozástól, mindenki meg akarta érinteni a kiváltságoltat. Ő pedig hosszas hálaadás után megígérte, hogy vissza fog jönni!
     Egy katolikus újságíró Raphael Sindic azt fejtegette, hogy Tilmant, mint felnőtt férfit sokkal inkább megérintette a jelenés érzelmileg, mint a látnok gyermekeket.
     Tilmant Côme rövid idő alatt népszerű lett, bár ennek családja a legkevésbé sem örült, sőt vallástalan fiai egyenesen szégyellték apjukat!
     A következő részekben, a korabeli brüsszeli De Standaard és a holland De Tijd c. katolikus lapok nyomán kapunk ízelítőt a Tilmant Côme – becenevén "a pontauri látnok" – által kapott üzenetekről.

(folyt.)

Gondold meg, hogy kire szavazol!
 
     A vallás iránti közömbösség, a "nincs szükségem Istenre" jellegű hozzáállás, az agresszív ateizmus és az Egyházzal és a hívő emberekkel szembeni ellenséges magatartások – a keresztényellenes hozzáállás egyes szakaszai. A magukat felvilágosultnak gondoló emberek, ritkán maradnak meg az un. "békeszerető ateizmusnál", előbb-utóbb átmennek az agresszív ateizmusba, amely az Egyház elleni gyűlöletben nyilvánul meg. Az általuk annyira hangsúlyozott "tolerancia" jegyében, valójában a keresztények vallásszabadságát támadják. Ebből következik, hogy nem létezik "vallási semlegesség", hiszen ez a "semlegesség" abból áll, hogy kigúnyolják, megalázzák és jogaiktól megfosztják azokat, akik a Szentháromság egy Istenben hisznek, és hitüket nyilvánosan megvallják. Az agresszív ateizmus késztető forrása, maga a sátán, aki gyűlöli Istent és ugyanolyan gyűlöletet akar ébreszteni az ember szívében is.
     A már említett René Chenesseau atya az ördögűzésekről szóló könyvében az alábbiakat írja, többek között a francia Marthe Robin misztikus jelenéseiből merítve: Hitler titkos ezoterikus és okkultista egyletek tagja volt, és az SS-en belül alapított egy titkos szolgálati egységet, melynek hatáskörébe a mágia és az okkultizmus kérdései
tartoztak. Állítólag szerződést kötött az ördöggel.
     Aligha volt ez másként a marxista-leninista kommunizmus élcsapata és az ő eltökélt céljaikat illetően is!
A kiváló démonológus, Alois Mager ezt írja: "Minden olyan helyzetben, minden olyan helyen, ahol az élet alapelve, valamint a gondolkodás, az akarat és a cselekvés mozgatórugója a hazugság lesz, közvetlenül az ördög működik!"      Mint sok más dolog is, a hazugságok terjesztése ma is megfigyelhető a politikában, a gazdaságban, a tömegtájékoztatásban. Márpedig aki részt vesz a rossz dolgokban, közvetetten maga is létrehozza őket! Vagyis, ha ezek a dolgok (pártok és elvek) erkölcsileg züllesztenek, ha pusztító törvényjavaslatokat terjesztenek elő, megszavazzák az eutanáziát és az abortuszt, tagadják az egy férfi és egy nő közti házasság szentségét, bizony, a "hazugság atyja" áll mögöttük! Ha nyilvánvalóan ártanak az emberek közti békességnek és rontják az életkörülményeiket, ha sátánista és istenkáromló rendezvényeket támogatnak, vagy szavaznak meg, ha a Katolikus Egyház működését vissza kívánják szorítani, akkor ott biztosan a sátánnal való együttműködésről van szó. Legyünk tehát nagyon óvatosak és ne dőljünk be a hangzatos jelszavaknak! Még egyetlen diktátor vagy zsarnok kormányzat sem reklámozta magát azzal, hogy "az országot csődbe viszem és a végén mindannyian ki lesztek semmizve"! Ezzel szemben olyat ígérnek, ami a szívek vágya, jóllehet maguk is tudják, hogy soha nem fognak tenni ennek érdekében semmit!

(Forrás nyomán: Vö. SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország)

(folyt. köv.)

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: “Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

1933. január 3., kedd.

     A reggeli újságok szétkürtölték, hogy ez az utolsó jelenési nap és a gyermekek mindegyike kapni fog egy titkot. A kíváncsiság és a csodavárás nagymértékben fokozódott. A zárda előtt, 25-30 ezer ember gyűlt össze, köztük 80 orvos. (!)
     A jelenés, ezen a napon is a szokott módon és a szokott időben történt, azzal a különbséggel, hogy most Fernande térdelt le kis késéssel a többiekhez képest. A hangja is más volt, nem olyan ihletett, mint a társaié. A másik négy látnok egyszerre csak megállt az imádságban, ragyogott az arcuk, majd újra kezdték a rózsafüzért.
     A jelenés végeztével, Fernande arca szomorúvá vált. Az egyik orvos, Dr. Maistriaux rávette, hogy kezdjen bele egy újabb rózsafüzérbe. A lány ott is maradt a csipkebokornál, míg a többiek a barlang előtt énekeltek. Egyszerre ő is térdre esett és valósággal a földhöz tapadt, majd átható boldog hangon felkiáltott: "Üdvözlégy Mária!" Ezt követően figyelmesen hallgatott, majd felállt és előbbre lépett. Aztán nagy és áhítatos lelkesedéssel még lépdelt néhányat, előre hajolt, mint aki keres valamit és végül zokogásban tört ki.
     Nehezen tudott lenyugodni, miközben a többiek a Magnifikátot énekelték a barlang előtt. Az ének hirtelen abba maradt és a tömegen feszült reszketés futott végig.
     A Jelenés ekkor szólt a kis látnokokhoz. Andreának ezt mondta:
‒ Én vagyok az Isten Anyja és az Egek Királynéja! Imádkozzatok mindig, Isten veletek!
Voisin Gilbertenek ezt mondta:
‒ Megtérítem a bűnösöket! Isten veletek!
     Degeimbre Gilbertnek és Voisin Albertnek is ugyanezt mondta. Bár az emberek tudni vélték, hogy a Szűzanya a kis Alberttel kétszer is beszélt.
     Mint kiderült, Fernande ezen a napon csak fényt látott, semmi mást, de a Szent Szűz felé is megnyilatkozott. A kislány mennydörgést hallott és egy tűzgömböt látott leereszkedni a rózsabokorra. A Szűzanya hangját hallotta:
‒ Szeretitek-e Szent Fiamat? ‒ kérdezte.
‒ Igen, nagyon szeretjük! ‒ válaszolta a lányka.
‒ Szerettek engem is?
‒ Igen, boldogan szeretünk!
‒ Akkor hozzatok sok áldozatot és tagadjátok meg magatokat érettem.
     Ekkor végre megpillantotta Fernande a Boldogságos Szüzet, aki rendkívüli ragyogásban állt, és amikor kitárta karját, láthatóvá vált az Arany Szíve, miközben ezt mondta:
‒ Isten veletek!
Ezen búcsúszavakat követően, a Jelenés eltűnt. És bár a gyermekek olykor visszatértek a rózsabokorhoz, természetfeletti élményben nem volt részük ‒ legalább is nekik!
Ezzel az Beauraing-i események első szakasza lezárult.

(folyt.)

Szolgaság
   
     A sátán, akit ördögnek is hívnak, az intrikák mestere. A diabolus ("ördög") szó a görög diaballein kifejezésből származik, melynek jelentése: tönkretenni, szétszórni, megrágalmazni, félrevezetni, megvádolni. Az ördög a kísértések, a bocsánatos bűnök és a rendezetlen érzelmek lekicsinylése által fokozatosan olyan állapotba juttatja az embert, hogy már nem képes harcolni ellenük. Jó, ha ezt időben észrevesszük, hogy segítséget kérhessünk.
Ezt nevezi a démonológia a gonosz hatása alá kerülésnek, de ez még nem az a gonosz lélek általi megszállottság. Amikor a démon átveszi az ember felett az irányítást, az különféleképp gyötri őt. Sajnos azonban, egyre szélesebb körben fenyeget ennek veszélye, az ördög ugyanis kihasználja az ember összes gyöngeségét, hogy minél inkább leigázza őt. Ez ma a világ helyzete!
     A gonosz uralmától elsősorban az őszinte gyónás ment meg, melyben a bűnbánó őszintén feltárja erkölcsi állapotát. A gyóntató minden bizonnyal segíteni akar a bűnbánónak, de ismernie kell a bűn körülményeit. Jó dolog mindig ugyanannál a papnál gyónni, hogy az a gyónónak lelkivezetést is tudjon adni.  
     Van még két olyan dolog, melyek által az ember könnyelműségből vagy rosszakaratból megnyílik az ördög működésének. Az ördög "megidézésének" különböző formáiról van szó, illetve a vele való közvetlen együttműködésről.
     Kevesen gondolkodnak el a "menj a pokolba!" kifejezésen, amelyet az emberek nemegyszer viccből vagy haragból mondanak. "Vigyen el az ördög!" mondjuk máskor. Még borzasztóbb, ha valakinek ellenszenvből a legrosszabbat kívánjuk az ördögtől, aki biztosan nem hagy ki egy ilyen "meghívást" pusztító szándékainak megvalósítására.
     Vannak olyanok is, akik varázslással foglalkoznak, vagy elátkoznak másokat; "imákat" mondanak az ördögnek, melyekben kérik a gonosz lelket, hogy segítsen nekik valakin bosszút állni; tárgyakat tisztelnek; egyezséget kötnek az ördöggel; szeánszokon és szertartásokon vesznek részt, ahol sátánizmussal foglalkoznak, vagy Istent
káromolják és a kereszténységet gúnyolják. Úgy tűnhet, hogy az "átkok" és a "varázslatok" ideje már régen elmúlt, de valójában ma is űzik ezeket, csak más név alatt, ahogy azt az ördögűzők is megmondják. Döbbenetesen sok művelt, értelmes ember hisz abban, hogy egy amulett vagy atlantiszi gyűrű hozza meg neki a boldogságot.  
     "A mágia, az okkultizmus és a jóslás csodálóinak és híveinek száma oly aggasztó mértékben növekszik, hogy e jelenségek lassanként mindennapjaink szerves részévé válnak" – állítja René Chenesseau atya, az ismert francia ördögűző.
(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország) Képek az internetről! (folyt. köv.)

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: “Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

A helyzet bonyolódik

     1932. december 28., szerda. A gyermekek úgy vették észre, mintha a Szűzanyának mondanivalója lenne, ezért együtt kiáltották (így): ‒ Beszélj, hallgatunk!
‒ Ez most az utolsó jelenésem! ‒ mondta a Szűzanya. Ezt állította a 3 lány és Albert, velük ellentétben Fernande úgy értette, hogy "Imádkozzatok sokat!" Sőt egy pillanatra úgy látta, hogy a Szent Szűz megmutatta "Arany Szívét".
     Nagy eséllyel az utóbbi kijelentés állja meg a helyét, mert "érdemben és súlyában" ezt követően történtek az igazi üzenetek!
     Ha a Jelenés búcsúzása lett volna valós, annak ellent mondott volna, hogy ezt követő-en még volt jelenés december 31-én, 1933. január 1- 2- 3-án, valamint azon év június 11-én! Ezzel valóban befejeződött az 5 gyermek revelá-ciója, viszont egy Tilmant Côme nevű 58 éves csodásan meggyógyult munkásnak további tíz látomás-élménye volt!
     Az öt gyermek további jelenéseit most már pontosan követjük!
     December 31., szombat. Ez alkalommal Albert is észlelte, hogy a Szűzanyának Arany Szíve van! Ezen a napon háromszor is volt jelenés 19-kor, 21.45-kor és 22 óra körül.
     Hogy a gyermekek mennyire voltak álmosak, azt senki nem jegyezte fel, de másnap, 1933. január elsején is volt Jelenés.
     Albert ez alkalommal is késve térdelt le, sőt panaszkodott, hogy egy éles kő került a térde alá. Bevallotta, hogy nem látott semmit. Vele ellentétben a nővére Gilberte látta és hallotta a Szüzet, aki ezt mondta: ‒ Imádkozzatok mindig!

     Fernande és Degeimbre Gilberte látta a Jelenést beszélni, de nem hallotta. Az érdekesség azonban az volt, hogy 15 ezer ember előtt a két Gilberte nevű lányt, nem tudták felemelni a földről!

(folyt.)

A bűn lekicsinylése

     A sátán hazugságainak egyike a bűn lekicsinylése: úgy teszünk, mintha mi sem történt volna. Először megpróbálja elaltatni az ember lelkiismeretét, vagy legalábbis elgyengíteni éberségét. Aztán kétségeket sugall Isten parancsainak helyessége iránt, s ha már az ember bűnbe esett, igyekszik erer újabb bűnöket halmoztatni, beletaszítva őt a súlyos bűn állapotába. Ezzel egyben a szigorú, könyörtelen Isten képével riogatja őt, aki éberen figyeli a bűnöst, azt lesve, mi miatt büntetheti meg.
     A valóságban azonban "ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, saját magunkat vezetjük félre és nincs meg bennünk az igazság" (1Jn 1,8), s minden bűn egyre inkább eltávolít minket Istentől: "a ti gonoszságaitok ütöttek szakadékot köztetek és Istenetek között. Bűneitek fedik el arcát előletek, hogy ne hallgasson meg benneteket" (Iz 59,2). Pedig Isten meg akar bocsátani nekünk, meg akar szentelni és tisztítani bennünket, ha szeretetére szeretettel válaszolunk: "Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú" (Iz 1,18). Ezért érdemes jól felkészülni a gyónásra, és őszinte, mély lelkiismeret-vizsgálatot végezni; érdemes szilárdan elhatározni, hogy megjavulunk, és hogy a megszentelő kegyelemben fogunk élni. Ily módon a bűnös a végtelenül irgalmas Üdvözítővel találkozik, s Istennek tetszőbb, mint az evangéliumi vámos, aki alázatosan veri a mellét (vö. Lk 18,13).
     A sátán a kicsi, bocsánatos bűnöket is felhasználhatja, hogy a szolgájává tegyen és Istentől eltávolítson minket. Azt akarja, hogy az ember ne vegye figyelembe a kis bűnöket, sőt, egyáltalán ne is nevezze őket bűnnek. Növekedjenek csak ezek az "apróságok", majd fokozatosan akkorák lesznek, hogy az ember már nem tudja kordában tartani őket.
Ráadásul a sátán egy kis szikrából is képes nagy tüzet csinálni, ha az ember nem oltja el idejében a szikrát. "A lélek úgy merül el a bűnökben, mint hajó a tenger habjaiban, melyből naponta nem távolították el a beszivárgó vizet." (Szent Ágoston)

(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország) (folyt. köv.)

Kedves Testvérek! 

Kimondhatatlan az öröm és a hála bennem, a kisbaba megmenekült!

Áldott legyen az Isten!

Az anyuka úgy döntött, megtartja a babát.

Nagyon-nagyon köszönöm mindannyiótok imáját, segítségét, a leveleket,

azt gondolom, mindannyiunk ima-része kellett ehhez a harchoz!

Aki teheti, hordozza még őket imáiban, hogy elfogadja a helyzetét, és szeretetben

tudja majd nevelni, vagy örökbe adni, és így megvalósuljon Isten akarata.

MEGHÍVÓ

Kedves Testvérek!

Szeretném imáitokat kérni egy lányanyáért, aki babája elvetetésén gondolkozik. Hétfőn, vagyis MA kell bevonulnia a kórházba, de az anya hezitál.
Kérem aki teheti imádkozzon, mondjon néhány szívbéli fohászt az anyáért, a babáért, Isten végtelen irgalmában bízva!

DC,  Törökné Bea

Kisebb értetlenségek és sajátosságok

     December 19. és 20. (hétfő-kedd)
     Hétfőn, a negyedik tizednél tartottak a rózsafüzérben, amikor Fernanda kiáltott fel először, hogy látja a Szent Szüzet. Másnap a harmadik tized végén kezdődött a jelenés!
21-én a kis látnokok megkérdezték, hogy "Ki vagy?"
‒ Én vagyok a Szeplőtelen Szűz! ‒ volt a válasz. Ám ezt a kihallgatások során csak három gyermek állította. Degeimbre Andree ugyanis csak a szájmozgást látta, de nem hallotta, a kis Albert pedig valahogy nem emlékezett az egészre.
     A 22-i jelenés során jól megvilágították a rózsabokrot és a jelenlévő 18 orvos feljegyezte, hogy Albert, valamivel később esett térdre mint a lányok. A meghallgatásnál ki is jelentette a fiú, hogy ő bizony nem látott semmit. Így történt ez 23-án is, amikor Fernanda feltette a kérdést a Szűzanyának, hogy "Miért jössz ide?"
‒ Azért, hogy ide zarándokoljanak az emberek!
     A három másik lány nem hallotta ezt a választ.
     A 24-i jelenéskor, Voisin Gilberte újból kérte a Szent Szüzet:
‒ "Ha csakugyan Te vagy a Szeplőtelen Szűz, akkor tégy valami csodát". Degeimbre Andree csatlakozott a kéréshez és szóról szóra megismételte a kérést. A lányok szerint a Szent Szűz semmit sem válaszolt, ezzel szemen a kis Albert azt állította, hogy ő "igenlő" választ hallott.
     December 25. Vasárnap és Karácsony! A látnokok biztosra vették, hogy jelenésben lesz részük, ám nem történt semmi, de még másnap sem!
     December 27-én, a Szűzanya este háromnegyed 10-kor (!) jelent meg.

(folyt.)

Isten megteremtette a tiszta szellemeket, és szabad akaratot, intelligenciát, valamint hatalmat adott nekik, hogy különleges kapcsolatban lehessenek Teremtőjükkel, hogy teljesíthessék akaratát, de ne kényszer hatása alatt, hanem szabadon, szeretetből. Egy része ezeknek a szellemeknek azonban elutasította az lsten iránti engedelmességet és akarata ellen fordult. Azzal, hogy elutasították Istent, saját akaratukból kárhoztak el: szabad döntésükből gonosz szellemekké váltak – ők a lázadás és az Isten elleni gyűlölet szellemei. 

Az ördög nem alszik

     A héber "sátán" szó ellenséget jelent, és mindazokat a szellemeket nevezik meg vele, akik fellázadtak Isten ellen. A gyűlölettől elvakulva a sátán mindent tönkre akar tenni, amit Isten teremtett. Erejét elsősorban az ember ellen fordította, akit Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett. Pusztító szándékára felhasználja egész intelligenciáját, cselvetéseivel úgy téve, mintha jót és boldogságot hozna, ehelyett azonban romlásba és pusztulásba dönt.
     A Teremtő, értelmet és szabad akaratot adott az embernek. Ennek köszönhetően az ember meg tudja különböztetni a jót a rossztól, és tud közülük választani. Isten szereti az embert és azt akarja, hogy csak a jót válassza: "életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá. Mert ez jelenti számodra az életet" (MTörv 30,19-20). Helyesen dönteni azonban nem könnyű, mert a bűn szolgaságba veti az embert: "Mindenki szolga, aki bűnt követ el" (Jn 8,34).
     Krisztus az ő keresztjével és feltámadásával legyőzte a sátánt és megszabadította az embert a bűntől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elvette volna az embertől a döntés és az üdvösségért való küzdelem lehetőségét: mindenkinek joga van a jót vagy a rosszat választani. Ezért az ördög továbbra is működhet, s ebből az következik, hogy minden ember lelkében dúl a jó és a rossz közötti harc, mely egészen Krisztus második eljöveteléig, a parúziáig fog tartani. A jóságos Isten segíteni akar az embereknek ebben a harcban, ezért küldi hozzájuk az őrangyalokat, akik védelmeznek az ördög álnok cselszövevényeitől, és megerősítenek a jóra való törekvésben.
     Mi a sátán stratégiája? Elsősorban az ember és az Isten közötti szeretet és bizalom kötelékének elszakítása. Igyekszik meghamisítani Isten képét az ember lelkében: a sátán az Istent zsarnokként mutatja be, aki féltékenyen őrzi előjogait, és parancsaival korlátozza a szabadságunkat. Úgy mutatja be Istent, mint az ember ellenségét, aki akadályoz minket a boldogságra vezető úton. A jóságnak álcázott, rejtett embergyűlölettől vezérelt sátán egyre nagyobb bűnökre csábít, így elzárva előttünk az Istenhez vezető utat, majd a lelki halálba és ebből kifolyólag az örök kárhozatra vezetni minket. A sátán működésében jelen van a "gonoszság titka", melynek "emberi képtelenségét" nem érthetjük meg: mert hatalmas intelligencia, erős és ravasz, ám Istennél nem nagyobb, hiszen maga is csak teremtmény! Mivel ő maga örökre boldogtalan, népet akar gyűjteni maga mellé a kárhozatba. A jóság és a boldogság látszatát mutogatva az ördög, minden embert bele akar taszítani a végtelen gonoszság és boldogtalanság szakadékába, melynek ő maga is örökre a foglya.
     A sátán jelenléte és működése a mai világban egyre dühödtebb. Ezzel egyenes arányban csökken az emberekben az életszentségre való törekvés, a Teremtőjükkel és Megváltójukkal való kapcsolat utáni vágy, a jóra való készség és a lelkierő. Az emberért folytatott harc kiéleződött és ma már szinte az egész pokol a földre zúdult, ádáz harcot folytatva minden egyes emberi lélekért. Az ember számára a tét, az örök élet boldogsága!

(Forrás: vö. SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország) (folyt. köv.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

A csodavárás

     1932. december 8. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe nagy reményeket ébresztett az emberekben. Tizenötezres tömeg gyűlt össze ezen a napon.
     A gyermekeknek már 6 után jelenésük volt.
‒ Ó Szent Szűz, Szeplőtelen Fogantatás! Eszközöld ki, hogy lássak! ‒ kiáltott a vak nagybácsi.
‒ Szűzanya, járni szeretnék! ‒ könyörgött a kis paralízises társuk.
‒ Beszélj hozzánk, kérünk! Hisz' megígérted nekünk! ‒ mondták a látnokok, de hiába.
     Minthogy semmi választ nem kaptak, az öt gyermek zokogni kezdett. Az orvosok eközben különféle kísérleteket hajtottak végre a látnokokon. Pl. a halántékukat késsel, tűvel megbökték, kezüket megcsípték, megégették, a szemükbe pedig villanylámpával hirtelen belevilágítottak. A csodalátók azonban mindebből semmit sem vettek észre.

     Este 9-kor a gyermekek újra eljöttek a jelenési helyre, ott imádkoztak, de semmi nem történt, még az elkövetkező négy napban sem.
     Eközben a helyi pap Fr. Lambert ‒ amiként az egyházi hatóságok általában ‒, rendkívül óvatosságot tanúsított az eseményekkel kapcsolatban és körültekintő hozzáállásra szólította fel az esetlegesen oda látogató papokat. A megyéspüspök kifejezetten rendeletbe adta, hogy a papság zarándoklatokat szervezzen Beauraing-be.
     December 13-án, a megszokott jelenet ismétlődik. Egy orvos közben újra arra készülődött, hogy tű-próbának veti alá a látnokokat, mire a kis Voisin Gilberte így szólt:
‒ Hagyjon békén! Önök miatt van az, hogy a Szűzanya nem jelenik meg!
Végül, december 17-én szombaton volt jelenés, melyet Andree Degeimbre vett először észre. Egy arra haladó jezsuita atya megkérte a még készülődő gyermekeket, hogy kérdezzék majd meg a Szűzanyától, hogy mit óhajt! Úgy is történt.
‒ A papság nevében kérünk, mondd meg, hogy mit tegyünk Érted? ‒ kérdezték a látnokok.
‒ Építsetek itt egy kápolnát! ‒ volt a Szűzanya válasza.
‒ Igen, fogunk építeni! ‒ szólt a kis Albert.
     Másnap, vasárnap nem volt jelenés. (folyt.)

Az Egyház álláspontja

A helyszín egyre nagyobb tömegeket vonz

     1932. december 4. (vasárnap). A kis Gilbertát ugyan időben hazakísérte egy nővér, este 7-kor azonban mégis a kerítés előtt állt mind az öt gyermek! Ezúttal velük volt a vak nagybácsikájuk és egyik béna lábú barátjuk mankókkal.
     A gyermekek térden imádkoztak, amikor a Szűzanya megjelent. Megint a kis Albert szólalt meg, de ezúttal kérések és kérdések sorát intézte a Jelenéshez, esetenként egyenesen rákérdezve: "Add ránk áldásodat! Gyógyítsd meg a barátunkat és a nagybácsit és mikor jöjjünk ide legközelebb?"
A Szent Szűz azonban csak az utolsó kérdésre válaszolt: "Szeplőtelen Fogantatás napján!"
A fiúcska még megkérdezte: "Mit kívánsz tőlünk? Talán építsünk ide egy kápolnát?"
‒ Igen! ‒ volt a Szűzanya válasza.
     Másnap hétfőn, hatalmas tömeg gyűlt össze a kolostorral szemközt. A csendőrök tartottak formális rendet. Fél hétkor a gyermekek imádkoztak és jelenésük volt. Albert kezdett beszélni:
‒ Ha te vagy a Szeplőtelen Szűz, akkor kérünk, hogy tegyél csodát fényes nappal! ‒ ám semmiféle választ nem kapott, ezért megismételte. A Szűzanya azonban néma maradt. Erre a gyerekek sírni kezdtek. Albert végre mást kérdezett:
‒ Mikor jöjjünk újra?
A válasz nagyon egyszerű és érthető volt: "Este!"
     Este fél 9-kor valóban látták a jelenséget, éspedig ugyan abban a formában, mint előbb.
Az események hatására, ettől a naptól kezdve kifejezetten hatalmas tömeg gyülekezett már a kora délutáni órákban. Újabb és újabb zarándokbuszok érkeztek. A nővérek kénytelenek voltak a kutyákat elzárni. A környéken, mást sem lehetett hallani, mint az imádságok állandó moraját.
     Egyes hívek gyertyákat és adományokat tettek a Lourdes-i barlang elé. A decemberi hideg ellenére szinte mindenütt álltak, félkörívben kihagyva a látnok-gyermekek szokott helyét.
     Olykor papok is felbukkantak, de azok látható módon igyekeztek a plébánia felé venni útjukat.
A két család háza előtt is többen gyülekeztek, hogy megérinthessék a gyermekeket, sőt egy asszony azt sipítozta, hogy addig ő haza se megy, míg meg nem csókolhatja valamennyit.
     A hideg decemberi sötétségből egyszer csak felbukkantak a gyermekek, sapkában sálakban. Megérkezve a templomi zsoltározás hangján imádkozták a rózsafüzért és a tömeg moraja mondta utánuk. Az öt gyermek egyszerre felemelte a kezét, majd leeresztette és átszellemülten, hol hangosabban, hol halkabban beszéltek. Mária megjelent nekik, de ez a jelenés nem tartott sokáig. A gyermekek újra visszatértek ebbe a világba.

(folyt.)

Létezik a sátán, én láttam 2

5. SZERETETLÁNG FESZTIVÁL

AUGUSZTUS 25., 9-18 ÓRÁIG

 HELYSZÍN: 

MÁRIAREMETE, SZABADTÉRI OLTÁR

(1029 Budapest, Templomkert 1.)

A helyszín tömegközlekedéssel megközelíthető 
a Széll Kálmán tértől az 56-os vagy a 61-es villamossal 
Hűvösvölgy végállomásig.
Onnan a 257-es, a 157-es vagy az 57-es busszal 
a "Máriaremetei Kegytemplom" megállóhelyig.

Kiemelt vendégünk:

LJUBO KURTOVIĆ ATYA

Medjugorje

Ljubo atya egyik előadásában Mozgalmunk idei jelmondatáról beszél majd,
amelyet a Szeretetláng Lelki Naplóból választottunk:

„Istennek élni, a családnak szolgálni”;

vagyis hogyan lehet egyszerre és egyformán megfelelni
Istennek és a családunknak.
 

PROGRAM:

9.00: Dicsőséges rózsafüzér

(Előimádkozzák a tiszafüredi gyermek rózsafüzér-közösség tagjai,
akik utána tanúságot tesznek róla,
mit jelent számukra a rózsafüzér, és miért imádkozzák rendszeresen.) 

10.00: Tanúságtételek

10.30: SZENTMISE
Szentbeszédet mond: Kemenes Gábor atya

11.45: Plaszkó Petra (13 éves) tanúságtétele imádság "élményeiről".

12.00: Mészáros Domonkos atya,
a Szeretetláng Mozgalom magyaroszági lelki tanácsadója előadása:

Hogyan olthatunk tüzet tűzzel?
("Tüzet tűzzel oltunk  a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével" - Szeretetláng Lelki Napló)

 13.00: EDÉDSZÜNET
A résztvevőket zsíros kenyérrel látjuk vendégül.
Aki tud, kérjük, a közös agapéra hozzon magával
egy tálca pogácsát, süteményt stb. az étkező sátorhoz,
hogy az első keresztényekhez hasonlóan
megosztva egymással az ételünket, kifejezzük együvé tartozásunkat.)

14.00 Ljubo atya előadása
(„Istennek élni, a családnak szolgálni”) 

14.50: Dé Diána tanúságtétele: hogyan tudott a fiatal leány 
a drog- és alkohol függőségből szabadulni Jézus erejével?

15.00: Ljubo atya előadása
(„Az Eucharisztia forrás az Egyház számára”.)

16.00 Rövid szünet 

16.15 – 17.15-ig: Szentségimádás
Ljubo atya vezetésével

A parkban egész nap van gyónási lehetőség;
a „Szent Sátor”-ban, az Oltáriszentség előtt
közbenjáró és gyógyító imaszolgálat várja
a testi-lelki szükségben szenvedőket. 

Kérjük, hogy a külön busszal érkezők a parkolás megoldása miatt
előre jelezzék részvételi szándékukat telefon: 
06-30-205-8170-es telefonszámon! 

Kérjük, hogy akit tudnak, hozzanak magukkal összecsukható kisszéket, ülőalkalmatosságot vagy szivacs matracot, 
mert a parkban kevés az ülőhely!

Bővebb információ: 
e-mail: szeretetlang.hu@gmail.com / telefon: 06-30-205-8170

A RÉSZVÉTEL INGYENES,
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

Létezik a sátán, én láttam

Az első újságírói riport

     Miután a szülők utánajártak a "dolgoknak", néhány újságíró őket próbálta kikérdezni. Végül Degeimbre asszony adott nekik egy nyilatkozatot, melyet alább idézünk:
     "A gyermekeim – Gilberte és Andree – nem sokkal hét után, kifulladva rohantak haza és izgatottan mesélték el, hogy Albert a zárda-iskola kerítésénél az egyik bokor ágai között tündöklő fényt pillantott meg, amelyet a többiek is láttak. Erre elmenekültek hátat fordítva a fénynek, pillantásukat a földre szegezve, hogy ne lássák meg azt, amitől féltek, ennek ellenére össze-vissza beszéltek Szűz Máriáról. Nézzék, nálunk a családban Róla nem esett soha szó! Mindez nagyon hihetetlennek tűnt fel nekünk, és mivel annyira
bizonygatták hogy a Szűzanya volt, veszekedni kezdtem velük és aludni küldtem őket. A következő nap megint ugyanaz történt. Ismét futva jöttek haza és inkább félholtak voltak, mint élők, de amit akkor kaptak, azt soká nem fogják elfelejteni! Mindennek ellenére, csütörtökön is holtsápadtan jöttek haza és egyre csak erősítgették, hogy a jelenség kétségtelenül a Szűzanya. Összejöttünk és kitárgyaltuk ezt a másik két gyermek szüleivel. Ezek a dolgok, már nem csak értelmünket múlta felül, de a türelmünket is. Egészen biztosak voltunk, hogy valami ostoba és elvetemült ember ijeszti és izgatja gyermekeinket. Így aztán szóltam néhány szomszédnak, Voisin asszonynak is és minden eshetőségre felkészülve, elláttuk magunkat botokkal. Így értük el a kolostor kertet, amikor egészen a rács mellett a gyermekek térdre estek, pillantásukat mereven szegezték egy vadrózsa bokorra és hangosan ájtatosan imádkoztak. Őszinteségükben attól a pillanattól fogva nem lehetett kétségünk. Mi magunk ugyan nem láttunk semmit, de hogy ők látták, abban nem lehetett tovább kételkedni. Közben én hátra mentem a grotta mögé, nézegetni kezdtem a fákat, miközben a bokrok mögött a gyermekek imádkoztak. Amikor magam körül ütögetni kezdtem a bottal, Andree azonnal felkiáltott: ‒ Mama ne menj tovább, ott vagy Mellette! Erre én egészen elhűltem és el se tudom mondani, hogy mit éreztem ebben a pillanatban.” 

(folyt.)

A jelenések folytatódnak

     1932. december 2. (Péntek). Ezúttal az apa indult a lányáért, hazafelé azonban Degeimberékhez mentek, ahol további 11 felnőtt várta, és a látnok-gyermekek kiséretében botokkal felfegyverkezve, visszamentek a jelenések színhelyére. Menet közben valaki azt tanácsolta a kis Albertnek, hogy kérdezze meg a Jelenés nevét! (Kép: a Degeimber ház)
     Hét óra körül volt. Alig érkeztek meg az intézet kerítéséhez, a három gyermek azonnal észrevette a Jelenséget, ezúttal mozdulatlanul. Ijedségükben sírva fakadak, ám könnyeik késztetése egyszeriben a meghatódottságba váltott. Erre térdre estek és önkéntelenül elkezdték az Üdvözlégyet imádkozni.
Albert meg is kérdezte a Hölgyet, hogy ő-e a Szeplőtelen Szűzanya? A Jelenés enyhén meghajtotta a fejét, helyeslésül.
‒ Mit kívánsz tőlünk? ‒ kérdezte a gyermek.
‒ Hogy legyetek nagyon okosak!
‒ Azok leszünk! ‒ volt a fiú válasza.
Ez a párbeszéd és maga a jelenés is befejeződött, ám 20 óra 30 tájban újra kezdődött.
Albert, megint megkérdezte:
‒ Valóban te vagy-e a Szeplőtelen Szűz?
A válasz igenlő volt és megismétlődött ez előző jelenés minden szava, ám ezt követően az égi Jelenés széttárta karjait és eltűnt.
     Elindultak hazafelé, de az egyik fiatalember hátramaradt és botjával matatni kezdett az avarban. Erre a kis Albert visszaszaladt hozzá, hogy hívja, de nyomban térdre esett és megint látta a Jelenést. Miközben az Üdvözlégyet áhítatosan imádkozta, a felnőtt fiú egyre csak csodálkozott rajta megrökönyödve.
     Az öt gyermek ezt követően nem kételkedett többé a Jelenés kilétében, sőt egyre csak vágyódtak, hogy újra láthassák! Albert később elmesélte, hogy a Szent Szűz tükröződő fehéreskék ruhát viselt, a kezeit nem összetéve, hanem széttárva imádkozott és a fejét aranyló fénysugarak övezték. A lábait felhő takarta, mintha azon állna. Gyönyörűen mosolygott.
     A nép körében is elterjedt a hír, és egyre többen akarták látni a jelenések helyszínét, hogy ott imádkozhassanak.
A kedvesnővérek egyáltalán nem örültek, hogy a kertjük látványosság színtere lett, ezért, hogy megakadályozzák a jelenési alkalmakat, a főnökasszony egy nővérrel kísértette haza mindennap a kis Gilbertét. Felkérték a csendőrséget a fokozottabb felügyeletre, a kertben pedig szabadon eresztették a kutyákat.
A gyermekek ezen intézkedésektől igen elszomorodtak, a kis Degeimbre lány, Andree pedig – megfeledkezve jó lelkületéről ‒ azt kívánta, hogy pusztulnának el a nővérek kutyái.

(folyt.)

(Alább, a jelenési hely a kerten belül, a zárda épületével)

A bűn és szerzője

5. SZERETETLÁNG FESZTIVÁL

AUGUSZTUS 25., 9-18 ÓRÁIG

 HELYSZÍN: 

MÁRIAREMETE, SZABADTÉRI OLTÁR

(1029 Budapest, Templomkert 1.)

A helyszín tömegközlekedéssel megközelíthető 
a Széll Kálmán tértől az 56-os vagy a 61-es villamossal 
Hűvösvölgy végállomásig.
Onnan a 257-es, a 157-es vagy az 57-es busszal 
a "Máriaremetei Kegytemplom" megállóhelyig.

Kiemelt vendégünk:

LJUBO KURTOVIĆ ATYA

Medjugorje

Ljubo atya egyik előadásában Mozgalmunk idei jelmondatáról beszél majd,
amelyet a Szeretetláng Lelki Naplóból választottunk:

„Istennek élni, a családnak szolgálni”;

vagyis hogyan lehet egyszerre és egyformán megfelelni
Istennek és a családunknak.
 

PROGRAM:

9.00: Dicsőséges rózsafüzér

(Előimádkozzák a tiszafüredi gyermek rózsafüzér-közösség tagjai,
akik utána tanúságot tesznek róla,
mit jelent számukra a rózsafüzér, és miért imádkozzák rendszeresen.) 

10.00: Tanúságtételek

10.30: SZENTMISE
Szentbeszédet mond: Kemenes Gábor atya

11.45: Plaszkó Petra (13 éves) tanúságtétele imádság "élményeiről".

12.00: Mészáros Domonkos atya,
a Szeretetláng Mozgalom magyaroszági lelki tanácsadója előadása:

Hogyan olthatunk tüzet tűzzel?
("Tüzet tűzzel oltunk  a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével" - Szeretetláng Lelki Napló)

 13.00: EDÉDSZÜNET
A résztvevőket zsíros kenyérrel látjuk vendégül.
Aki tud, kérjük, a közös agapéra hozzon magával
egy tálca pogácsát, süteményt stb. az étkező sátorhoz,
hogy az első keresztényekhez hasonlóan
megosztva egymással az ételünket, kifejezzük együvé tartozásunkat.)

14.00 Ljubo atya előadása
(„Istennek élni, a családnak szolgálni”) 

14.50: Dé Diána tanúságtétele: hogyan tudott a fiatal leány 
a drog- és alkohol függőségből szabadulni Jézus erejével?

15.00: Ljubo atya előadása
(„Az Eucharisztia forrás az Egyház számára”.)

16.00 Rövid szünet 

16.15 – 17.15-ig: Szentségimádás
Ljubo atya vezetésével

A parkban egész nap van gyónási lehetőség;
a „Szent Sátor”-ban, az Oltáriszentség előtt
közbenjáró és gyógyító imaszolgálat várja
a testi-lelki szükségben szenvedőket. 

Kérjük, hogy a külön busszal érkezők a parkolás megoldása miatt
előre jelezzék részvételi szándékukat telefon: 
06-30-205-8170-es telefonszámon! 

Kérjük, hogy akit tudnak, hozzanak magukkal összecsukható kisszéket, ülőalkalmatosságot vagy szivacs matracot, 
mert a parkban kevés az ülőhely!

Bővebb információ: 
e-mail: szeretetlang.hu@gmail.com / telefon: 06-30-205-8170

A RÉSZVÉTEL INGYENES,
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

Az első két jelenés

     Beauraing-ben az 5 látnokgyermeknek 33 esetben jelent meg a Szent Szűz, volt, hogy naponta kétszer is! Ismertetésünk során azonban nem térünk ki valamennyi alkalomra, csupán a lényeget érintő eseteket mutatjuk be!
     1932. november 29-én, Voisin kislányért nem az apja ment a nővérek intézetébe, hanem az öccse és nővére, a két Degeimbre barátnő kíséretében.
     Este fél 7-kor csöngettek a parkban lévő épület bejáratánál és vártak, hogy a kislányt kiadják. Ekkor, Albert hátrafordult és úgy látta, hogy a Lourdes-i barlang szobra sétál a vasúti híd fölött. Meg is említette, de a többiek csak legyintettek, hogy bizonyára egy autó fényszórója. Egyszerre azonban ők is észlelték a jelenséget ugyan ott.
Közben kinyílt az ajtó és a főnökasszony, kézen fogva kiadta a kis Gilbertet társainak, ügyet sem vetve a gyermekek mutogatására, becsukta maga mögött az ajtót.
     A kis társaság újra csak látta a jelenséget, és ettől úgy megijedtek, hogy hazáig futottak, eközben a kis Gilberte elesett és amint összekapta magát, ő is látta a jelenést. Otthon megilletődve viselkednek, de végül mégis elmesélték, hogy mit láttak. (Az alábbi képen a zárda épülete látható a kerttel. A Mária-szobor a jelenés helyét jelöli!)

     Másnap, november 30-án, szintén a gyerekek mentek társukért este fél 7-kor. A Jelenés ekkor négy különböző helyen is mutatkozott. Egyszer, amikor a parkba megérkeztek, másodjára egy bokor fölött, aztán a vasúti hídon, majd hazafelé mentükben, egy ház fölött. A gyermekek annyira meg voltak illetődve, hogy a szülők úgy gondolták, majd ők végére járnak a dolognak.
     Alig érkeztek meg az intézet kerítéséhez, a három gyermek azonnal észrevette a Jelenséget, ezúttal mozdulatlanul. Ijedségükben sírva fakadtak. Erre térdre estek és önkéntelenül elkezdték az Üdvözlégyet imádkozni.
     A gyerekek később elbeszélték, hogy a látomásbeli Hölgy, egyáltalán nem hasonlít a Lourdes-i barlang szobrára – ahogy először vélekedtek ‒, hanem sokkal de sokkal szebb. (folyt.)

A helyszín és a csodalátók

     Beauraing község dél-Belgium francia nyelvű vallon területén található.
     A községbe vezető utcát, keresztezi egy vasúti felüljáró. Ettől jobbra van az Iskola-nővérek intézete, melynek kertjében különféle cserjék és bokrok díszelegnek, köztük vadrózsabokor is, mely több jelenés színhely volt. Ugyancsak ebben a kertben (vagy parkban) található egy Lourdes-i barlang is, melyet egy kerítés választ el az utcától.
     A beauraingi eseményekben két, viszonylag jómódú familia a Voisin és a Degeimbre család gyermekei játszottak kiváltságos szerepet. A mellékelt képen balról jobbra, a következők: (felülről, balról-jobbra)

Fernande Voisin 15 éves

Andree Degeimbre 14 é.

Gilberte Voisin 13 é.

Gilberte Degeimbre 9 é. 

Albert Voisin 11 éves fiú 

   Kezdjük a Voisin családdal. A családfő, szocialista érzelmű vasúti munkás. 13 éves Gilberte nevű lányuk, akit kisebb tanulási gondjai miatt, a nevezett nővérekhez járatták iskolába, de nem bentlakóként, hanem esténként édesapja vitte haza. Sem a szülők, sem a gyermekek nem voltak különösebben templombajárók.
     A Degeimbre gyermekek anyja özvegy gazdálkodó volt két lányával: Andree 14- és Gilberte 9 éves. Az áhitatos vallásosság ettől a családtól is távol állt.
     Érdekes, hogy az ég épp erre az öt gyermekre tekintett irgalmasan.

(folyt.)

A Kína-USA repülőjárat telve volt izgatott és nyugodt utasokkal. Volt köztük egy fiatal popsztár, és egy nagyon idős katolikus szerzetes is.

A popsztár tíznapos kínai turné után tért vissza az Államokba. Már a gépen újságírók készítettek vele interjút, fotózták és hősként ünnepelték, mint olyan embert, akinek a nyugati zenével, kultúrával sikerült meghódítania Kínát.

A gép landolása után még nagyobb volt a felhajtás, tévések, magukból kivetkőzött rajongók és tapsvihar fogadta a fiatalembert.

Az öreg szerzetes is fogta a kézipoggyászát és elhagyta a gépet. A tiszteletreméltó ember, több évtizedig szolgálta Krisztust, az egész életét a lelkekért ajándékozta és most idős korára hazatért. Senki sem várta, senki sem köszöntötte őt, nem kapott virágot, és interjút sem kért tőle senki. Az egyébként edzett idős embernek ez igen rosszulesett, és a lelkére ült a fájdalom.

Ekkor Isten hangja csendesen megszólalt a szíve mélyén: „Várj még, légy türelemmel, hiszen te még nem érkeztél haza!”

A popsztárt a VIP kapun keresztül, csókokat dobáló lányok kísérték a limuzinjáig. Az idős szerzetes pedig mosolyogva várta ki az útlevél és vámellenőrzésben a sorát, és a vámtisztek rá is kérdeztek: „Ennyire örül, hogy megérkezett uram?” Erre ő így felelt: „Hát még milyen boldog leszek, ha hazaérkeztem!”

https://honvedelem.hu/video/111918_virrasztas_es_ima_a_szent_korona_elott

Az Egyház hozzáállása

     A fenti bevezetés kissé hosszúra nyúlt – sőt azt elemeztem –, amit még nem is ismertettem. Nézetem szerint azonban erre szükség volt a továbbiak megértéséhez!
     Talán sejtet valamit, hogy a Szent Szűz Beauraing-ben a világ Aranyszívű Királynőjeként nevezte magát, Banneux-ben pedig a Szegények Anyjaként mutatkozott be.
     Érdekes, hogy Mária szinte szótlan volt, illetve csak röviden nyilatkozott meg, ennél fogva a felhívások nagyságrendje, meg sem közelítette a La Salette-i vagy Fatima-i üzenetekét, hasonlóképp külön kegyelmi eszközöket sem kínált fel, mint pl. Paris Rue du Bac, Fatima vagy a Szeretetláng esetében.     Beauraing-ben 5 gyermek részesült a jelenésben (9, 11, 13, 14 és 15 évesek) 33 alkalommal és ezt követően egy csodásan meggyógyult 58 éves férfinek is volt 9 jelenési élménye. A Szűzanya azzal igazolta ezt az illetőt, hogy az ő imádkozó jelenlétében néhány súlyos beteg meggyógyult.
Banneux-ban egyetlen 11 éves kislány részesült a kiváltságban nyolc alkalommal.
     Míg a Beauraing-i jelenéseket 10 év után, a Banneux-i Mária-jelenést csak 16 év után hagyta jóvá az illetékes helyi püspök.
     Mindkét kegyhelyet meglátogatták neves egyházi személyek, így a jelenési helyen imádkozott Mindszenty bíboros és (Szent) II. János Pál pápa is!

Az internetes források mellett, alapul vettem:
Dr VARGHA Damján: Két belga Lourdes, Beauraing Banneux – Maurinum Pécs 1933.
P. SCHANS Josef OSB.: Szűz Mária Belgiumban ‒ Congregationis Maria 1935
BALASSY József: A Szűzanya banneux-i jelenése ‒ Balassay kiadó. Budapest, 2001.
Dr. MOLNÁR Gyula: Szűz Mária a történelemben ‒ Budapest 2002
Dr. ANTALÓCZI Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő ‒ Eger 2000

Internetes:


Forrás 1 
Forrás 2 
Forrás 3 
Forrás 4 
Forrás 5 
(folyt.)

Boldog az a nemzet, melyet az Úr örökségül választott magának. (Zsolt 32,12)

     Augusztus 20, az egyik legősibb magyar ünnep, amely Szent István királyunk sírjának 1083. augusztus 20-án Szent László parancsára való felnyitására emlékezik. A Hartvik-féle feljegyzés szerint az exhumáláskor a szent uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Augusztus 20, évszázadokig törvénynap volt, majd az államalapítás ünnepe.
Szent István öröksége felmérhetetlen, mert máig ható és hatalmas volt a szervező munkája, mely  komoly büszkeségre is okot adó! Pl. az istváni törvénykezés a maga korában a legfejlettebbek közt volt közel-távol e térségben, hiszen a törvé-nyek kétharmada önálló jogalkotás terméke, nem pedig nyugati átvétel. (A számok és paragrafusok barátai kedvéért: 56 kapitulumból 5 fejezetben teljes, 2-nél részleges, 11-nél esetleges az idegen hatás. Például a cseheknél sokkal több az idegen átvétel, a lengyeleknél az egész törvénykezési procedúra későbbi.) Hadvezérként István az egyetlen a magyar történelemben, aki nemhogy háborút, de csatát sem vesztett.
Ráadásul István nemcsak a háborúk, de a békekötések győztese is volt. Az egyházszervező munka is komoly rátermettséget bizonyít. Összehasonlításként: az első lengyel király, Vitéz Boleszló (967-1025) kezdetben csak a német szervezettől függő egyházat tudott kialakítani, Csehországban az első érsekség csak a XIV. sz. derekán jött létre. Mindemellett István az első az egész történelemben és a szent királyok sorában, aki nem mártírként érdemelte ki a szentté avatását, hanem csupán tevékenységével és egyéniségével.
     Kegyetlenségéről szóló történetek egyfelől a "Szent" jelzőt kiirtani szándékozó protestantizmus terméke, vagy felnagyítása. Másfelől történelmi tény, hogy csak első vonalas ellenfeleivel szemben volt kérlelhetetlen, ezzel szemben pl. az Ajtony-fiak, vagy a Koppánnyal szövetséges Vérbulcsú-utódok tovább élhettek maradék birtokaikon.
Ráadásul teljesen hamis azt állítani, hogy István a „múltat végképp és nyomtalanul eltörölni” elvét követte volna. Számtalan struktúra megmaradt: a tinó mint fizetőeszköz büntetéspénzként való alkalmazása, a keletről hozott ötös számrendszeren alapuló, a nyugati vérdíjtól eltérő magyar büntetésrendszer (vérbosszú helyett kárpótlás fizetése). Ősi szokás az is, hogy az ősök tiszteletére szentelt tűzhelyeken örök tűznek kell lennie (ezért mentették fel a tüzet őrzőket a templomba járás kötelezettsége alól). De az István korában létezett faluközösség büntetőjogi felelőssége is a régi törzsi-nemzetségi szervezet nyomait őrizte. Viszont tény, hogy szent királyunk törvényeivel betiltotta a nép körében elterjedt pogány szokásokat, amiként meglévő, de az egyetemes hittől különböző keresztény hitelemeket is a Római  Anyaszentegyház krisztusi tanításához egységesítette. A pápához – mint Krisztus földi Helytartójához – való hűséget, az állam minden alattvalójára nézve, kötelezővé tette. Szent István nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, melyek élére – (teljesen egyedülálló módon) pápai felhatalmazása révén – saját maga állíthatott érsekeket, illetve püspököket, ezért kapta a pápától az Apostoli Király jelzőt, ill az Apostoli Kettőskereszt jelképének a használatát.

     A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű és szent uralkodó 1038-ban 63 éves korában hunyt el. Szent István öröksége az az eszme, hit, hűség és tudatos akarat, amely a magyarság megmaradá-sának máig is egyetlen "receptje"!

     István király volt az első, aki felismerte, hogy egy államot – de bármilyen emberi közösséget is – egyedül a keresztény tanítás és erkölcs képes tartósan fenntartani. A Magyar Királyság nemcsak kitűnt a Pápa iránti hűségével, de az Egyház és Európa legszilárdabb bázisává vált, egyben a mindenkori államszervezés példájává.
     Szent István személyéhez szorosan kötődik a Magyar Szentkorona eszmeisége, melyet a szent-istváni Ország és Koronafelajánlás által államjo-gilag érvénybe lépett a Szentkoronának, Nép- és Országbirtoklási kiváltsága is magasztosít!
     Nem szabad felednünk, hogy a Magyar Szentkorona, nemcsak a magyarság felé – vagy számára – volt "jogiszemély státuszú", hanem például még a pápaválasztásra is vétójoga volt! Ez történt 1903-ban, amikor XIII. Leo utódjául államtitkárát, a szbdkmves Mariano Rampolla del Tindaro (1843-1913) kardinálist szánták a pápai trónra. Az utolsó pillanatban, Ferenc József osztrák császár és magyar király, a Magyar Szent Korona jogán a krakkói érsek révén – Jan Puzyna bíboros – vétót jelentett be Rampolla jelölése ellen. Ezt követően kerülhetett a pápai trónra a velencei pátriárka Giuseppe Sarto, X. Piusz, akit aztán XII. Piusz pápa 1954. május 29-én szentté avatott. 

     Érdekesség (és nagy titok), hogy X. Piusz első rendelkezései közt volt, hogy a 1904. január 20-án kibocsátott Commissum nobis kezdetű konstitúciójában kiközösítés terhe mellett megtiltotta a vétóemelést, majd az év karácsonyán a Vacante Sede Apostolica konstitúcióban összefoglalta a pápaválasztás egyedüli törvényes rendjét.
     Szent X. Piusz személye és pápasága, Isten rendkívüli ajándéka volt, különösen azon veszély tudatában, amit a szabadelvű Rampolla kardinális megválasztása jelenthetett volna a keresztény világra!
A Szentkorona, nemcsak a Magyar Államiság jelképe, hanem a Keresztény Magyar Államiság őrzője is, hiszen páratlan tisztségében a Szent Szűz Koronája is! Ez annyira így van, hogy a Mária-képeket és szobrokat semmilyen nemzeti koronával nem szabad ábrázolni, megkoronázni, ez kizárólagosan csak a Magyar Szentkorona esetében engedélyezett egyházjogilag! Más nemzetek a Mária-képeiket, szobraikat kizárólag szimbolikus királyi jelvénnyel ábrázolhatják (Coronation Canonica)!

Szent István királyunk nemzetközileg is ünnepelt liturgikus szent, ám halálának napját – Magyarországon kívül (Szűz Mária Mennybevételének 15-i ünnepe miatt) –, augusztus 16-án tartják!

Írásomhoz felhasználtam tbk. a - http://konzervatorium.blog.hu/2010/08/20/istvan_08_20_ezertiz_ev_alapjai - honlap részleteit!)

     A nemzettudat három éltető alappillére: a Szentistváni Örökség, a Szentkorona-  és a Regnum Marianum eszméje! Amint ez tudatosodik a szívekben és a lelkekben, Magyarország feltámad!

Szakmai érvek a jelenések mellett

     A csodás események védelmére szintén neves újságírók, orvosok és teológusok szálltak síkra. Így az akkor kéthetente megjelenő beauraingi újság az Annales, cikksorozatban cáfolta pontról pontra a fent nevezett tanulmányt! F. Dorola kifejtette, hogy a bölcseleti és lélektani okfejtések lényegüket tekintve nem cáfolják a jelenések és tanúvallomások lehetséges igazát, az események vizsgálata inkább analízist kívántak volna a "megfigyelők" részéről, semmint előre felállított szintézist.
     A helyi orvosok, Maistriaux és Heusse, akik személyesen voltak tanúi a hirtelen bekövetkezett gyógyulásoknak, szintén szakvéleményekben tanúskodtak a két Mária-jelenés hitele mellett.
     Az egyházi állásfoglalók közül, akik a beauraingi-banneuxi eseményekkel hittudományi; orvosi és lélektani szempontból is foglalkoztak, kiemelkedők a nagytekintélyű jezsuita J. B. Lenain atya beszédei, melyeket a namuri és lüttichi egyházmegyék papjainak tartott. Ezen előadásait a "Beauraing-i események" címmel közölte a Nouvelle Revue Théologique francia folyóirat 1933. áprilisi száma. 
     J. B. Lenain SJ értekezésében többek közt kijelentette, hogy a hallucináció jellemzője a bőbeszédűség, a szétfolyó határozatlanság, ám ezzel szemben a gyermekek kristály tisztán és röviden válaszoltak a kivizsgálók, gyakran becsapós kérdéseire is! A Jelenésről pedig hangsúlyozta, hogy mély és elgondolkodtató az a kijelentett szentírási gondolat, miszerint "Megtérítem a bűnösöket" (33. jan. 3.)! Mint a cikk írja, egyedül Isten tudja tökéletesen egyesíteni az egyszerűséget a mélyebb jelentésekkel és az örök igazsággal: Digitus Dei est hic ‒ Isten ujja van itt!
     A szerkesztő csak annyit fűzne hozzá, hogy a hitelesség mellett szól az is, hogy sem a látnokok, sem az eseményekben a "környék fellendítését látók" nem csináltak végeláthatatlan menetrend szerinti "jelenéseket", mert mondva van: mindennek megvan a maga ideje, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében (Préd 3,1)!

(folyt.)