Isten megteremtette a tiszta szellemeket, és szabad akaratot, intelligenciát, valamint hatalmat adott nekik, hogy különleges kapcsolatban lehessenek Teremtőjükkel, hogy teljesíthessék akaratát, de ne kényszer hatása alatt, hanem szabadon, szeretetből. Egy része ezeknek a szellemeknek azonban elutasította az lsten iránti engedelmességet és akarata ellen fordult. Azzal, hogy elutasították Istent, saját akaratukból kárhoztak el: szabad döntésükből gonosz szellemekké váltak – ők a lázadás és az Isten elleni gyűlölet szellemei.
Az ördög nem alszik
A héber "sátán" szó ellenséget jelent, és mindazokat a szellemeket nevezik meg vele, akik fellázadtak Isten ellen. A gyűlölettől elvakulva a sátán mindent tönkre akar tenni, amit Isten teremtett. Erejét elsősorban az ember ellen fordította, akit Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett. Pusztító szándékára felhasználja egész intelligenciáját, cselvetéseivel úgy téve, mintha jót és boldogságot hozna, ehelyett azonban romlásba és pusztulásba dönt.
A Teremtő, értelmet és szabad akaratot adott az embernek. Ennek köszönhetően az ember meg tudja különböztetni a jót a rossztól, és tud közülük választani. Isten szereti az embert és azt akarja, hogy csak a jót válassza: "életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá. Mert ez jelenti számodra az életet" (MTörv 30,19-20). Helyesen dönteni azonban nem könnyű, mert a bűn szolgaságba veti az embert: "Mindenki szolga, aki bűnt követ el" (Jn 8,34).
Krisztus az ő keresztjével és feltámadásával legyőzte a sátánt és megszabadította az embert a bűntől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elvette volna az embertől a döntés és az üdvösségért való küzdelem lehetőségét: mindenkinek joga van a jót vagy a rosszat választani. Ezért az ördög továbbra is működhet, s ebből az következik, hogy minden ember lelkében dúl a jó és a rossz közötti harc, mely egészen Krisztus második eljöveteléig, a parúziáig fog tartani. A jóságos Isten segíteni akar az embereknek ebben a harcban, ezért küldi hozzájuk az őrangyalokat, akik védelmeznek az ördög álnok cselszövevényeitől, és megerősítenek a jóra való törekvésben. 
Mi a sátán stratégiája? Elsősorban az ember és az Isten közötti szeretet és bizalom kötelékének elszakítása. Igyekszik meghamisítani Isten képét az ember lelkében: a sátán az Istent zsarnokként mutatja be, aki féltékenyen őrzi előjogait, és parancsaival korlátozza a szabadságunkat. Úgy mutatja be Istent, mint az ember ellenségét, aki akadályoz minket a boldogságra vezető úton. A jóságnak álcázott, rejtett embergyűlölettől vezérelt sátán egyre nagyobb bűnökre csábít, így elzárva előttünk az Istenhez vezető utat, majd a lelki halálba és ebből kifolyólag az örök kárhozatra vezetni minket. A sátán működésében jelen van a "gonoszság titka", melynek "emberi képtelenségét" nem érthetjük meg: mert hatalmas intelligencia, erős és ravasz, ám Istennél nem nagyobb, hiszen maga is csak teremtmény! 
Mivel ő maga örökre boldogtalan, népet akar gyűjteni maga mellé a kárhozatba. A jóság és a boldogság látszatát mutogatva az ördög, minden embert bele akar taszítani a végtelen gonoszság és boldogtalanság szakadékába, melynek ő maga is örökre a foglya.
A sátán jelenléte és működése a mai világban egyre dühödtebb. Ezzel egyenes arányban csökken az emberekben az életszentségre való törekvés, a Teremtőjükkel és Megváltójukkal való kapcsolat utáni vágy, a jóra való készség és a lelkierő. Az emberért folytatott harc kiéleződött és ma már szinte az egész pokol a földre zúdult, ádáz harcot folytatva minden egyes emberi lélekért. Az ember számára a tét, az örök élet boldogsága!
(Forrás: vö. SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország) (folyt. köv.)
