SZENT JÓZSEF LITÁNIÁJA

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Krisztus, kegyelmezz! Krisztus, kegyelmezz!

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!

Mennybéli Atyaisten Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten Irgalmazz nekünk!

Szentlélek Úristen Irgalmazz nekünk!

Szentháromság egy Isten Irgalmazz nekünk!

Szentséges Szűz Mária ______________________Könyörögj érettünk!

Szent József  ______________________________

Dávid nemes sarja _________________________

Pátriárkák fénye ___________________________

Isten Anyjának jegyese ______________________

A Szent Szűz tisztaságos őre __________________

Isten Fiának nevelő atyja ____________________

Krisztus gondviselő oltalmazója _______________

A szent család feje __________________________

Igazságos József ___________________________

Tisztaságos József __________________________

Nagyokosságú József ________________________

Erős lelkű József ___________________________

Engedelmes József __________________________

Hűséges József _____________________________

Béketűrés példaképe _________________________

Szegénység kedvelője ________________________

Iparosok példaképe __________________________

A házasélet dísze ____________________________

Szüzek őre _________________________________

Családok támasza ___________________________

Ínségesek vigasztalója ________________________

Betegek reménye _____________________________

Haldoklók pártfogója _________________________

Gonosz szellemek réme ________________________

Az Anyaszentegyház védőszentje _________________

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Hallgass meg minket!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk!

Háza urául rendelte Őt! ‒ És egész országának vezérévé!

Könyörögjünk!

Úristen, Te Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel Szent Anyád jegyesének választottad.

Add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben, akit e földön pártfogónkul tisztelünk.

Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.

Ámen

(Forrás: katolikus.hu)

     Szent József üdvtörténeti szerepe az volt, hogy jogi biztonságot és oltalmat nyújtott a Megváltó Anyjának és Isten megtestesült Fiának. Halála előtt József adta át Dávid családjában az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást Jézusnak. Ebből következik a tiszteletnek az a foka, mellyel az Egyház Józsefet tiszteli: a Szűzanyát illető hüperdulia után következő protoduliával. Miként IX. Pius pápa az Egyház védőszentjévé tette.

XIII. Leó pápa már jó 130 évvel ezelőtt felszólította a katolikus világot, hogy kérje Szent Józsefnek, az egyetemes Egyház védőszentjének oltalmát. Miként említettük, az Egyház azóta is esedez Szent József oltalmáért, „arra a szeretetre hivatkozva, amely őt Isten Szeplőtelen Szűz Anyjához fűzte”, és neki ajánlja minden gondját: azokat is, amelyek az emberi családot fenyegetik. Hiszen számtalan okunk van, hogy így imádkozzunk: „Távolítsd el tőlünk, ó, legszeretőbb atya a tévelygés és romlottság mételyét, védelmezz az égből, ó, legerősebb támaszunk a harcban, és amint kiragadtad egykor a Kisded Jézust a legnagyobb életveszélyből, védd meg most is Isten szent Egyházát az ellenséges cselvetésektől és minden bajtól.” (XIII. Leó, Oratio ad Sanctum Iosephum, p. 183)

(Források a 11. részben!) (Vége!)

Előző rész

Bevezetés 6

     De mit jelenthetne nekünk ma, ha Grignon Lajos a maga korában minden támogatást megkapott volna, (bár XI. Kelemen pápától meg is kapta!).

Mit jelentene napjainkban, hogyha Szentünk műveit kissé "barokktalanítva” felhasználnák az újra-evangelizációban és a grinyoni zászlón ez lobogna: MÁRIÁVAL JÉZUSHOZ!

    A kérdés költői! Ha ugyanis a kedves Olvasó beletekint valamely keze ügyébe kerülő „Szentek élete” c. könyvbe, alig-alig talál benne némi életrajzot Róla és nem csoda, ha az a benyomása, hogy Grignon Lajos egy „mostoha szent”, holott egyike volt a legnagyobbaknak!

     Mert tudnunk kell, hogy Montforti Grignon Szent Lajos Mária (1673-1716) írásai életében nem jelenhettek meg, sőt meg akarták semmisíteni! Különösen nagy veszélynek voltak kitéve a Francia Forradalom idején, mikor is a Saint Laurent sur Sèvrei kolostor poros padlására menekítették, ahol ládába zártan 126 évig hevert elfeledve. 1842 áprilisában egy apáca épp a padlásra vitt néhány szükségtelen holmit, amikor az egyik porlepte ládából, – legnagyobb elképedésére –, hangot hallott: „Engedjetek ki!”. A nővér lélekszakadva rohant elöljárójához, aki többedmagával, kétségek közt ment fel a padlásra. Ám a ládából újfent elhangzott a segélykérés, mire szívdobogva felfeszítették. Egy gyönyörű „Mária a kis Jézussal” állóalakos szobrot találtak benne. A főnökasszony ezt követően lakatost hívatott, hogy a többi zárt ládát is felnyittassa, s ekkor találták meg alapító atyjuk, Montforti Grignon Szent Lajos Mária elveszettnek hitt írásait. (Miként azt Szentünk előre megmondta! Lásd TMT 114. sz.) A képen, a Szentünk által faragott nevezetes "kiabálós" szobor!

     1842. április 22-e, korszakot lendítő dátum! Tizenkét évvel megelőzően ugyanis, 1830-ban a „Csodáséremnek” a Szűzanya általi meghirdetésével elkezdődött a MÁRIA KORSZAK, melynek azután valóságos „akcióprogramjává” vált a Grignon mű: A tökéletes Mária-tisztelet! E könyv tanítása, Szent Bernát, Szent Domonkos és Szent Bonaventura nyomát követi – hirdetve benne –, hogy az Istenanya Minden Kegyelem Közvetítője! Szent Terézkéhez hasonlóan „kis utat” ajánl a tökéletesség gyors elérésére, melyet Máriával járva a gyenge keresztényekből is hősök válhatnak.

 (folyt. köv.)

Előző rész

     1889-ben a názáreti francia-libanoni Názáret Nővérek zarándokszállója alatt Heródeskori sírokat találtak. Köztük egy jeles sírt, amelyet a helyi hagyomány „az Igaz sírjának” nevezett. Mivel Szent Józsefet Máté evangelista „igaz embernek” nevezi (1,19), nagyon valószínű, hogy Szent József sírját találták meg.

Az, hogy Szent József alázatosságában méltatlannak találta magát az isteni misztériumban való részvállalásban, és végül mégis felülkerekedett benne az Istennel való együttműködő készség, hét tényezővel is magyarázhatjuk:

1) Istentől való kiválasztottsága!

2) Dávid leszármazottja (Mt 1,16), ezért kijárt neki a „messiási család sarja” cím, melyet átadott Jézusnak!

3) Ifjú korától az életszentségre való törekvése.

4) Az esszénusoknál tanult mélymeditatív lelkületet és aszketikus életmódot.

5) Igaz ember volt (Mt 1,19), az ószövetségi törvények tökéletes megtartója (Mt 1,20; 24).

6) Szűzi jegyesének, Máriának az érte való imádsága.

7) Az angyal intése.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

Bevezetés 4

     Grignon Lajos evangelizálása nyomán, (aki lelkigyakorlataira mindig komoly aszkézissel készült), missziós területén, Bretagneban oly példaértékűvé vált a nép vallásgyakorlata, hogy mikor Louis Pasteurtől a XIX. század híres tudósától megkérdezték: „Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen nagy tudású embernek oly mély hite legyen, mint egy bretagne-i parasztnak?” A tudós így válaszolt: „Ha még tanultabb lennék, akkor nagyobb lenne a hitem, még egy bretagne-i parasztasszonyénál is!”

     Frederick William Faber teológiai professzor, 1862-ben így jellemezte: ”Kevés olyan embert találunk a XVIII. században, aki úgy magán viselné a Gondviselés Férfiának jegyeit, mint ez a ’második Illés’, a Szentlélek és Mária misszionáriusa… Műveinek összessége valóban hihetetlen és megmagyarázhatatlan…bár eddig is figyelemreméltó befolyást gyakoroltak az Egyházra, az elkövetkező években még nagyobb hatást hivatottak kifejteni. Szentbeszédei, írásai, értekezései jövendölések voltak, előre látták az Egyház végső dolgait… A Szentlélek örvendeztessen meg minket… az Egyház dicső kora eljövetelének meggyorsításával, amely Mária kora lesz!”

     Grignon Szent Lajoson kívül, egyetlen hittudós sem volt jobban felkészülve arra, hogy megírja a Boldogságos Szűz igazi tiszteletét, és előre meghirdesse ennek a tiszteletnek kifejlődését, felfedje és meghatározza Máriának Társi szerepét a megváltásban és minden keresztény életében!

     A fentiek ismeretében és különösen korunk újraevangelizációs szükségállapotában, felmerül a kérdés: miért hallunk, olvashatunk oly keveset Montforti Grignon Szent Lajos műveiről? Kora életrajzírója ugyanis négy (!) vaskos kötetet töltött meg a szem- és fültanuk jegyzőkönyveivel! Történelmietlen a kérdés (de üdvtörténetileg nem az!) mi lett volna, ha NEM akadályozzák, hanem segítik!? Nem törnek az életére, hanem támogatják misszióit hazája egész területén? Nos bizonyára elmaradhatott volna az 1789-es véres forradalom, mely százezrek halálát okozta, főpapok, papok, szerzetesek és egyszerű emberek tízezreit küldve a nyilvános vérpadra, az erkölcsi rombolásról (melyet máig sem hevert ki sem Franciaország, sem a világ), nem is beszélve! Belegondolva, bizony az egész emberiség is mi mindent kerülhetett volna el, ha a liberalizmus ráksejtjeit a „felvilágosodottak tébolyult csapata" nem fröccsenti szét az egész világra!? És ezt a genocid-forradalmat nevezi a világ "Nagynak"! 

(folyt. köv.)

Előző rész

     Mi az alapja ennek a nagy bizalomnak? XIII. Leó a következőképpen fogalmazza meg: „Az ok, amiért nevezetesen Szent Józsefet tekintjük az Egyház különleges védőszentjének és az amiért nagyon sokat remélhet oltalmától és közbenjárásától, abból ered, hogy Mária hitvese és Jézus atyja! Ebből természetszerűen fakad, hogy az isteni Családot, melynek ő a feje őrizze, védje és gondozza… Következésképp: amint a názáreti családot minden tekintetben ellátta és óvta, ugyanúgy most Krisztus Egyházát oltalmazza és védi égi közbenjárásával.”

A nyugati Egyház naptárai szerint a 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

     Amikor Jézus elkezdte nyilvános működését, az evangélisták többet nem említik Józsefet, vagyis József halála még Jézus életében megtörtént, és mivel halálos ágyánál az Úr és a Boldogságos Szűzanya állt, ezért tartjuk Őt. a „Jó halál” közbenjárójának!

József halála után Mária Jézussal együtt leköltözött Kafarnaumba, s egy ideig úgy ismerték őket mint a názáreti ácsot és özvegy anyját.

Sírjának helye bizonytalan. Feltételezhetően, vagy a názáreti Angyali Üdvözlet bazilika alatti barlangban van, vagy a jeruzsálemi Jozafát völgyben.

Elmondhatjuk tehát a Szent Szűzhöz hasonlóan Szent Józsefről is, hogy „nagy dolgot cselekedett vele a Hatalmas, és Szent az ő Neve” (vö. Lk 1,49)!

IX. Piusz pápa az egyház igen nehéz időszakában épp ezért nyilvánította Szent Józsefet a „Katolikus Egyház Patrónusává”, hogy ezzel az Egyházat a szent Pátriárka különleges oltalmába ajánlja: „az Egyház az Istenszülő Szűz után közvetlenül annak jegyesét részesítse a legnagyobb tiszteletben, és szorongattatásaiban hozzá folyamodjon segítségért”!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

Bevezetés 3

     Szent II. János Pál pápáról bővebben is foglalkoznom illik, hiszen Ő "A tökéletes Mária-tisztelet"-ről és szerzőjéről bizalmasan így nyilatkozott André Frossard írónak: „Ez a könyv döntő fordulatot jelentett az életemben, mely egy belső folyamatként egybeesett a papságra való titkos felkészüléssel. Ez a páratlan könyv azok közé tartozik, melyeket nem elég elolvasni! Nagyon hamar rájöttem ugyanis, hogy a barokkosnak tűnő értekezés valami alapvető dologról szól. Ennek lett a következménye, hogy ifjúkorom Máriatiszteletét egy új viselkedésmód váltotta fel; olyan áhítat, amely hitem legmélyéből fakad, s magából a szentháromságos és krisztológiai valóság középpontjából ered. S míg korábban még úgy véltem, hogy a Máriatisztelet eltakarja Krisztust, Grignon értekezésének fényében megértettem, hogy a valóság egészen más! Az Isten Anyjához való viszonyunk szerves következménye Krisztus misztériumával való egységünknek. Ezért nincs olyan veszély, hogy az egyik akadálya lenne a másiknak. Éppen ellenkezőleg: a Szent Szűz iránti ’igaz tisztelet’ sokkal inkább feltárul annál, aki előre halad Krisztus, – a megtestesült Ige misztériumában, és a megváltás szentháromságos titkában –, melynek ez a misztérium a középpontja!”

     Montforti Grignon Szent Lajos tehát olyan mély teológiai valóságot tárt fel Szűz Mária üdvtörténeti szerepét illetően, mely őelőtte keveseknek sejlett fel. Méltán állíthatjuk őt a Máriatisztelők legnagyobbjai; Szent Efrém, Szent Bernát, Liguori Szent Alfonz, vagy a magyar Szent István király mellé. Sőt az előzőeket talán felül is múlja abban, hogy az ő Mária-tisztelete egész életén át a legnagyobb akadályoztatások, üldöztetések és megaláztatások próbáját állotta ki, nem csak a protestánsok és a janzenisták, de saját püspökei és paptársai részéről is! Pedig csak fáradhatatlanul evangelizált (tartotta misszióit), gyóntatott és terjesztette a Máriatiszteletet, – hihetetlen sikereket elérve! Az ilyen apostolkodásra mondta később Wysynszki bíboros: „Ahol terjed a Mária-tisztelet, ott a nép, tömegesen tódul Jézus Krisztushoz!” 
És ezt ajánlatos lenne szívünkbe és agyunka vésni!

(folyt. köv.)

Előző rész

Szent József eltávozása

     Szent József kitárult lelkében csönd honolt, és Jézus bizonyára beszélt neki is az örök hazáról, amint azt apostolainak hirdette, arról a boldog országról, amely a földi élet minden baját és küzdelmét Isten szívén való megpihenésre fordítja.

Szent József halála előtt átadta Jézusnak az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást. És József pedig a csendes szolgáló életének jutalmául azt az egyedülálló kiváltságot kapta – amit egyetlen ember sem –, hogy földi pályafutása befejezésénél a Boldogságos Szent Szűz és Jézus Krisztus állt mellette.

József hosszú életet élt, de halálának időpontjáról nincs tudomásunk, erre két sejtető támpont utalhat. Az egyik, a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor (vö. Lk 2,42). Ám itt is Máriának aggódó anyai szaváról olvashatunk, de Józseféről nem, pedig Mária tanúsága szerint ő nem kevésbé aggódott Jézus elvesztése miatt.

A másik a Kánai menyegzőn érezhető, hogy már Jézus a zsidó szokás szerinti „családfő”, hiszen Édesanyja kérésére így válaszolt: „Mi közünk ehhez, asszony? Még nem jött el az én órám!” (Jn 2,4) Ez a fülünknek kemény megszólítás: „asszony”, abban a korban illő és megtisztelő volt annak, akinél már fia volt a családfő.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

Bevezetés 2

     Mára már szentek egész sorának és az Egyház számtalan kiemelkedő alakjának vált lelkisége meghatározójává Montforti Grignon Szent Lajos értekezése „A tökéletes Mária-tisztelet”. Megemlítve néhányat a neves emberek közül: Lisieuxi Szent Teréz, Szent Maximilian Kolbe, Mercier bíboros (aki 1925-ben gyönyörű imában foglalta össze Szentünk tanítását), Karol Woytila (II. János Pál pápa, aki állandóan magánál hordta a háború ideje alatt), Frank Duff (a Mária Légió megalapítója), P. Marton Marcell kármelita atya (boldoggá avatása folyamatban van), vagy P. Kondor Lajos SVD, aki ezer veszélyen át menekülve lépte át az osztrák határt 1948-ban és zsebében egyetlen könyvecske volt: A tökéletes Mária-tisztelet! De megemlítem Antalóczi Lajos pápai prelátus atyát is (kinek egész papi életét beragyogta)! Sorolhatnánk a népek nagyjait és bizony a közelmúlt pápáit is, akik ebből merítettek inspirációt benső lelki életük kialakításához és céljaikhoz.

XIII. Leo pápa nemcsak megtette – a Szent Lajos által ajánlott – önfelajánlást, de a Szent nevét segítségül híva halt meg, akit ő maga avatott boldoggá 1888-ban.

X. Szent Pius elsőként lépett Szűz Mária papjai sorába. 1904-ben, a Szeplőtelen Fogantatás hittétele 50. évfordulójára írt körlevelének előkészületéül ismét elolvasta Grignon Szent Lajos könyvét. Ebből töltekezve állította össze az „Ad diernillum” kezdetű gyönyörű apostoli levelét.

XV. Benedek úgy fogalmazott, hogy ez a könyv „a legfontosabbak egyike, a legédesebb kenet tölti el és terjesztését igen kívánatosnak tartja.”

XI. Pius erről a lelkiségről nyilatkozva így vallott: „Fiatal korom óta gyakorlom!”

XII. Pius avatta szentté 1947. július 20-án, és kápolnájában tartotta Montforti Grignon Szent Lajos ereklyéjét. 

És II. János Pál pápa, aki ebből a grignoni tanulmányból merítette és idézte a "Totus Tuus" – Egészen a Tiéd – jelmondatát!

(folyt. köv.)

Előző rész

     Szent József az imádság és a hit embere volt, amiként missziójának minden váratlan eseményére mélyen hálát adott Istennek és alázatos imában tekintett kérdőn az ég felé. A Szentírás és az egyházi hagyomány szerint József az életében felmerülő nehézségek ellenére is Istenre hagyatkozó „igaz ember” maradt, aki megingathatatlanul védte azt a három kincset, amely rá bízatott.

Az első - Mária szüzességének őrzése a házasság külseje alatt és József maga is angyali tisztaságra tett szert.

A második és legdrágább őrzendő kincs - Jézus Krisztus személye volt, akit a mennyei Atya a gondjaira bízott.

A harmadik - letét a Megtestesülés csodálatra méltó titkának őrzése volt Isten akarata szerint, Aki ezt a Titkot nem kívánta a kijelölt időpontig felfedni a világ felé.

József nevet adott a gyermeknek: ezzel a sajátjának ismerte el és ezzel a névadással (földi) identitást adott Jézusnak, miközben az apasággal ő maga új önazonosságot nyert.

Szent József Isten iránti odaadását ‒ anélkül, hogy egyenlőként szemlélnénk a Szent Szűzzel ‒, mégis párhuzamba állíthatjuk Vele, hiszen elválaszthatatlan a Szent Családtól!

József szerepe annyira része az isteni misztériumnak, hogy az Egyház soha nem fogja – és nem is tudja – teljes igazságában dicsőíteni Őt! Az igaz, hogy Szent József mindig a háttérben maradt, ám ez nem lehet indoka a mellőzöttségnek! Sőt! Kérnünk kell a segítségét és példaként kell állítani Isten Népe elé, mert épp erre van a legnagyobb szüksége a világnak, a családnak, a férfi-ideálnak!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

Bevezetés 1

„Akinek Szűz Mária nem Édesanyja, annak Isten, nem is Atyja!” (TMT.30 )

     Az Istentől küldött emberek élethivatása nem zárul le a sírral, hanem sokszor századokon át, sőt egészen a világ végezetéig éreztetik hatásukat. Egyesek hősiességük, mások alapításaik, vagy írásaik által élnek tovább és érvényesítik kegyelmi erőiket. Legtöbbjük életének „vetése” csak haláluk után érik be, s válik bőséges aratássá. Ez utóbbiak közé sorolhatjuk Montforti Grignon Szent Lajost is, aki 1716-ban halt meg, de életműve csak a XIX. sz. második felében törte át földi tevékenységének szűk korlátait s egyre mélyebbre hatolva átjárta az egész Egyházat.   Talán már küszöbön is az a kor, melyről írt: ”Mikor jön el a boldog idő, Mária aranykorszaka, mikor azok a lelkek, akiket az Istenanya kiválasztott és saját számára kiesdett, teljesen beléje temetkeznek, hogy az Ő hasonmásává váljanak Jézus Krisztus szeretetében és megdicsőítésében? Ez az idő csak akkor fog felvirradni, ha azt a Mária-tiszteletet, melyet én tanítok, megismerik és gyakorolják!”

Ez a feltétel már teljesedésbe ment, mert az általa tanított Mária-tiszteletet a pápák nemcsak jóváhagyták, hanem forrón ajánlották Isten népének. Ezért Mária aranykorszaka már nem lehet messze! 

 (folyt. köv.)

Előző rész

Ha szentek a családtagok, szent a család is!

     Mária fia, Józsefnek is fia az őket egybekötő házassági kötelék ereje által: „Hűséges házasságuk alapján mindketten kiérdemelték, hogy Krisztus szüleinek nevezzük őket, nemcsak Krisztus édesanyját, hanem atyját is, és éppen olyan módon, ahogyan ő Mária hitvese volt – nem testi, hanem lelki értelemben”. (Szent Ágoston, De nuptiis et concupiscentia, I, 11, 12.) Ebben a házasságban semmi sem hiányzik a házasságkötés alapvető feltételei közül: „Krisztus szüleinél megvalósult a házasság minden java: utód, házassági hűség és a szentségi jelleg." (Uo. 11-13)

Mint említettem: Jézus, Mária és József családi közössége szent volt, imádságos és csendes, mégis előfordult benne feszültség! Hogyan? Tanulmányozzuk azt az egyetlen történetet, amelyet Szent Lukács írt le a tizenkét éves Jézusról a templomban. (Lk 2,41–52.)

Mária és József buzgó hívőkként, minden évben felmentek húsvétkor Jeruzsálembe. A tizenkét éves Jézust is magukkal vitték. Hazafelé, mikor már egy napja úton voltak, váratlanul felfedezték, hogy Jézus nincs körülöttük. Elképzelhetjük, hogy mit érzett Mária és József, amikor ebben a teljesen irtóztató helyzetben találták magukat. József az „apa” mélyen átérezte felelősségét, mégsem gyúlt haragra, csupán bánkódott hanyagságán!

„Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged” (Lk 2,48). Mária szólítja meg Jézust, mert anyaként sokkal szorosabb, intimebb a kapcsolata Jézussal. A fiú mindig fiú marad, és úgy is kell szólítani. Ám a válasz elgondolkodásra késztette őket, mint szülőket! „Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem értették meg, amit nekik mondott.” – írja Szent Lukács. (uo. 49-50)

Nézetem szerint Mária és József nagyon is megértették Jézusuk szavait, mutatja ezt a minden további „vitát” azonnal lezáró higgadtságuk. Szinte rádöbbentek és újragondolták saját égi-földi szerepüket az isteni misztériumban!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

Poszt bevezető

      Nyilvánvaló, hogy "elanyátlanodott világunk" bajai a bensőséges lelki élet hiányából eredeztethető. Úgy gondoltam, hogy a továbbiakban gyógyírt kínálok kedves Olvasóimnak a Mária-tisztelet nagy példaképeinek és gyakorlatainak ismertetésével, mi által remélhető sokakban egy gyermekibb hitre való ihletettség, Máriával Jézusért!

     Montforti Grignon Szent Lajos a nagy Mária-tisztelő Szent Lajos életét szeretném bemutatni 2004-ben kiadott könyvem nyomán. Fogadják szeretettel és nyitott szívvel!

Alább ismertetem a könyv főbb adatait és a forrásmunkákat!

Az új idők Apostolainak,

akik „az Úr papjai lesznek, akik mint valami láng,

mindenütt felgyújtják az isteni szeretet tüzét!” (TMT.56)

Antalóczi Lajos pápai prelátus emlékének

SZŰZ MÁRIA

APOSTOLA

Montforti Grignon Szent Lajos élete

Begyik Tibor OCDS

Zarándok Kiadó

2004

ISBN 963 217 232 9

A tudós római Tertulliánus írta egy könyvében,

hogy anima naturaliter Christiana – az emberi lélek magától keresztény –.

Nos, én hozzáteszem, hogy a magyar lélek pedig eredendően Máriatisztelő!

Így volt, így kellene lennie és így is lesz,

ha megszívleljük Grignon Szent Lajos tanítását!

– Úgy legyen! –

2004. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén.

Felhasznált irodalom és forrásmunkák

A tökéletes Máriatisztelet – „Szamizdat” Druck: H.Mirjam (évszám nélkül) 234.p.

Mary F. Windeatt: Montf. Grignon Szent Lajos Mária – Szent Gellért Kiadó,1992. 216.p.

Mária által Jézushoz – Magánkiadás, Érd.

Dr. Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő – .Kisboldogasszony plébánia, Eger, 2000. 216.p.

Grignion L. P.Fenyvessy J.: Szentolvasó – Stephaneum Nyomda Bp, 1944. 160.p.

Montf. Grignon Szent Lajos: Levél a Kereszt barátaihoz – Magánkiadás, M.P.2000. 60.p.

Katolikus lexikon – A Magyar Kultúra kiadása, 1931.

Barlay Ö. Szabolcs: Hitvédelem és hazaszeretet avagy antiszemita volt-e Prohászka? – Prohászka Kiadó, Székesfehérvár, 2003. 172.p.

Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A Katolikus Egyház története III. kötet – Ecclesia, Budapest, 1983.

P.Dr. Mehrle Tamás M., O.P.: Szent Domonkos életének tanítása – Szent Domonkos Rendjének Magyar Tartománya, Budapest, 1996. 262.p.

René Laurentin: Dieu seul est matendresse – FrançoisXavier de Guibert, Paris. 278.p.

„Boldog Marto Ferenc és Jácinta” Fatimai folyóirat – 2003. október-novemberi száma, Portugália.

„Mária kora” c. egyházi lap összes évfolyama. – Kiadja: Mária Papi Mozgalma és a Máriás Mozgalom, Pozsony

„Jesus living in Mary” (Jézust élnünk Máriában) az amerikai Montforti atyák által készített ismeretterjesztő film, 72 perc.

(folyt. köv.)

Jézus, Mária és József családi közössége szent volt, imádságos és csendes

     A hagyomány szerint a názáreti ház három lakója, Jézus, Mária és József alig beszéltek. Jézus, gyermekként is ritkán szólt, de szavai sokatmondóan értékesek voltak, ez az oka, hogy Mária minden szavát megőrizte a szívében (vö. Lk 2,51). A Teremtő és a teremtmény között a csend sokkal inkább beszél, mint a szavak, hiszen minden mondanivalót átvesz az áhítat.

"Isten titokzatos terve szerint Isten fia sok esztendőn át e családban élte rejtett életét. Ezért ez a család az összes keresztény család példája és ősmintája. Ez a család megtapasztalta az üldözöttséget és a száműzetést, szegény, névtelen és hallgatag életét Palesztina kicsinyke városában, Názáretben, Istent azonban utolérhetetlen módon tisztelte.” (vö.Familiaris Consortio, 86.)

„Szent József fönséges méltóságával mindenkit felülmúl, mert isteni rendelkezés folytán oltalmazója, az emberek véleménye szerint pedig atyja volt Isten Fiának. Ebből következett, hogy az Isten Igéje Józsefnek volt alárendelve, engedelmeskedett neki, és vele szemben azt a tiszteletet és megbecsülést tanúsította, amelyet a gyermekek kötelesek megadni atyjuknak”. (XIII. Leó Quamquam pluries enc. 1889. p. 178.)

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

https://youtu.be/OVehO1_J31Y

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hagyományos lelkipásztori ráhatás nem képes megállítani a veszélyes lelki hanyatlást ‒ jóllehet ‒, erre kínált módszertant a Szűzanya Fatimában!

          Szent József keményen dolgozott a megélhetőségükért, ennek ellenére a názáreti házban nem uralkodott bőség, sőt nem egyszer éreztek szükséget. Boldog Agreda Mária ferences nővér (1602-1665), csodás látomásai szerint, Szent József sohasem kért árat a készített munkákért, hanem beérte azzal, amit önként felajánlottak. Azt is látta, hogy a názáreti ház ajtaján soha senki nem kopogtatott hiába, ha meg volt szorulva. S így nem egyszer maguk hiányt szenvedtek.

József tudta, hogy a Gondviselés és az ő Jézusa egy! Szent József határtalanul bízott a mennyei Atyában és tudva-tudta, hogy az ő Jézusa a Fölséges Isten Fia, kivel együtt dolgozott a műhelyben. És bizony előfordult, hogy a munkához nélkülözhetetlen dolgok hiányzottak. Ezért József nagy bizalommal fordult Jézushoz: „Fiam, Te vagy minden teremtett dolog Ura. Te látod szükségemet, ezért arra kérlek, hogy teremtsd elő kegyesen a szükséges dolgokat, hogy mesterségemet folytathassam és napi szükségleteinket segítségeddel megszerezhessem.” Jézus látta apjának hitét és bizalmát és arra kérte az Atyát, hogy lássa el őt a szükséges dolgokkal. Bár Jézus korlátlanul segíthetett volna minden szükségén, mégsem tette, csak Mennyei Atyja akaratának alávetve! Ha tehát Józsefnek valamire nagyon szüksége volt, Jézus nem csak szaporított neki alapanyagot, hanem olykor angyalok hozták el az életük fenntartásához nélkülözhetetlen dolgokat. De ez csak akkor következett be, ha emberi módon sehogy sem tudtak volna hozzájutni. Ilyen esetekben a jóságos József nagyon megvigasztalódott s hálát adott Istennek családjával. Jézus földi atyjával sokat szomorkodott azon, hogy az emberek sokasága, mily kicsinyhitű és az isteni Gondviselés helyett az emberekben bízik! (tbk. Baij Mária Cecília nyom.)

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

Szent John Ogilvie a skóciai Drumnakeith-ben született 1579-ben, protestáns családban.
12 éves korában az Európai kontinensre küldték tanulni. Tanulmányai során megismerte az igazságot és a vallási konfliktusok motivációit, és nemcsak katolizált de tizenhét évesen belépett a jezsuita rendbe 1596-ban. Párizsban szentelték pappá 1610-ben.
1613-ban magát kereskedőnek álcázva visszatért hazájába, ahol a katolikus papság működését halállal büntették!
Hitoktatott, misézett és prédikált a rejtett közösségekben.
1614. októberében letartóztatták, de ő a kínzások hatására sem hagyta el hitét, nem árulta el társait és a rómahű kisközösségeket.
1615. március 10-én, 36 évesen vezették a vesztőhelyre, amikor is utolsó szabad mozdulatával a tömegbe hajította a rózsafüzérét, e szavakkal: "ha katolikust talál el, az mélyüljön el a hitében és imádkozzon érte, ha pedig hitetlent vagy protestánst talál el, az térjen meg"!
A repülő rózsafüzér egy Heckersdorff János nevű fiatal magyar reformátust ütött mellkason, aki épp tanulmányúton volt Skóciában. Aznap csak véletlenül járt Glasgow azon részében, és csupán a kaján elvhűség vitte a helyszínre. A rózsafüzér, szó szerint szíven ütötte és úgy érezte, mintha kígyó marta volna meg. Lelkében mély nyomot hagyva, hetekig nem tudott szabadulni annak gondolatától, hogy nem véletlenül történt vele az eset. Ez kikezdte kálvinista hitét.
Rómába utazott és a pápa lába elé borulva kért bocsánatot súlyos tévelygéseiért. Visszatért katolikus hitéhez és haláláig nagy rózsafüzér-imádkozóként ismerték!

John Ogilvie jezsuita vértanút 1929-ben boldoggá, 1976-ban pedig szentté avatták.
Ünnepe március 10.

Újra Názáretben

     Abba a názáreti szülői házba költöztek, mely tanúja volt az Angyali Üdvözletnek. Az épület egy barlang elé épült három falával (a 13. században ezt az épületrészt menekítették az angyalok Loretóba, a muszlim hódítók elöl!)

(Az ábrán az Angyali Üdvözlet Házának eredeti vázlata, melynek épülete ma Loretóban található!)

»Jézus József felügyelete alatt növekedett és gyarapodott „bölcsességben, korban és kegyelemben” (Lk 2,52) a Szent Család körében. József kapta azt a magasztos feladatot, hogy Jézust felnevelje, vagyis: táplálja, öltöztesse, oktassa a Törvényre és egy mesterségre, amint ez az apa saját feladata. Jézus a maga részéről „engedelmeskedett nekik” (Lk 2,51), és „szülei” figyelmes gondoskodását tisztelettel, odaadással viszonozta. Ezzel akarta megszentelni a család kötelességeit, valamint a munkát, amelyet József oldalán végzett. Ilyen szeretetkötelék tartotta össze a Szent Család életét. Kezdetben a betlehemi szegénységben, aztán az egyiptomi száműzetésben, végül názáreti létükben. Az Egyház mély tisztelettel övezi ezt a családot és példaképül állítja valamennyi család elé.« (Vö. Szent II. János Pál: Redemptoris Custos 16; 20.) 

(folyt.)

(Régi kép Názáretről a kúttal, melyről még Mária is hordta a vizet!)

Előző rész

Menekülés Egyiptomba 4.

     Több mint három évig tartózkodtak Egyiptom földjén és eközben a Kisjézus is futkosó gyerek lett. Folytonos menekülésükben jó 2000 km-t tettek meg! Mindvégig egyetlen szállítóeszközük a kis szamaruk volt, és időnként csónakot béreltek, hogy átkeljenek a folyókon.

„Amikor Heródes bevégezte életét, íme, az Úr angyala megjelent álmában Józsefnek Egyiptomban és így szólt: 'Kelj föl, vedd magad mellé a kisgyermeket és anyját, és menj Izrael földjére. Meghaltak ugyanis, akik a gyermek életére törtek.' József fölkelt, maga mellé vette a kisgyermeket és annak anyját és bement Izrael földjére. Mivel meghallotta, hogy Arkelausz uralkodik Júdeában apja, Heródes helyett, félt odamenni. Miután álmában intést kapott, eltávozott Galilea vidékeire. Odaérve egy Názáretnek nevezett városban telepedett le, hogy így beteljesedjék, amit a próféták mondtak: Názáretinek fogják hívni.” (Mt 2,19-23)

Visszatérőben a Szent Család más úton, délre, a hegyek felé ment. 

 (Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

https://youtu.be/eUtTcQyjzKw

Elmélkedések a Szűzanyáról arról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni?

A Mária-jelenéseket egységében kell néznünk, tehát nem sorrendi kérdés, hogy mikor milyen üzenet hangzott el, mert az Istenanya egyetlen szava sem vesztette aktualitását! La Salette üzenete.

Ha még nem tetted meg, töltsd le a Zoom alkalmazást a gépedre vagy a mobilodra.

19:00-kor nyitjuk a kapukat. A linkre kattintva csatlakozhatsz az előadásba: https://bit.ly/razoskerdes

Várhatóan megjelenik egy felugró ablak, itt tudod engedélyezni az alkalmazás megnyitását. Ha kér jelszót: 126462

Ha külön adod meg a Zoomon belül a paramétereket:
Meeting ID: 879 235 6167
Password: 126462

De az EmmánuelKözösség YouTube csatornáján is követhető az esemény:

https://www.youtube.com/EmmánuelKözösségHU

19:00-től fogod látni az oldalon az élő videó képét.

Ha korábban kattintottál, akkor érdemes időnként frissíteni az oldalt (vagy bezárni és újra megnyitni).

Menekülés Egyiptomba 3.

     A Szent Család öt éjszakát töltött különféle embereknél, mire megérkeztek a Kairóhoz közeli Heliopoliszba. A fennmaradt elbeszélések szerint szívesen szálltak meg azokon a helyeken, ahol zsidó kolóniák voltak. Honfitársaik között ugyanis kevésbé tűntek fel így, üldözőik számára. Heródes ugyanis, miután értesült az elmenekülésükről, orrgyilkosokat küldött utánuk, akik állandóan a nyomukban voltak! Olyannyira, hogy emiatt volt olyan hely, ahol egyetlen órányit pihenhettek csupán, és máris szedelőzködniük kellett!

Ám útjuk mindenhol életveszélyes volt és a Gondviselés gyakran József erőteljes és tekintélyt parancsoló megjelenését használta fel veszélyesebb helyzetek megoldására.

Egyes pogány közösségek ellenségesen fogadták a Szent Családot. Megesett, hogy szállást sem találtak, de ha valahol mégis sikerült néhány hetet tölteniük, ott József mindjárt munkához látott szerszámaival és számtalan szegénynek segített, akár ingyen is! Ezzel persze nem csak jó emberi kapcsolatokra tettek szert, de hírük is ment és Heródes emberei a Szent Család nyomára bukkantak.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

https://youtu.be/vfzeI0nNRSM

Elmélkedések a Szűzanyáról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni és mit kell tennünk?

A történelem sorra igazolja a La Salette-i és a Fatimai jövendöléseket. Kirajzolódni látszik ugyanis Isten azon akarata, hogy a Mária-korszak vége felé az egyes ember választás elé lesz állítva: választania kell a megtérés vagy a testi-lelki pusztulás között.

Ha még nem tetted meg, töltsd le a Zoom alkalmazást a gépedre vagy a mobilodra.

19:00-kor nyitjuk a kapukat. A linkre kattintva csatlakozhatsz az előadásba: https://bit.ly/razoskerdes

Várhatóan megjelenik egy felugró ablak, itt tudod engedélyezni az alkalmazás megnyitását. Ha kér jelszót: 126462

Ha külön adod meg a Zoomon belül a paramétereket:
Meeting ID: 879 235 6167
Password: 126462

Az EmmánuelKözösség YouTube csatornáján is követhető lesz az esemény:

https://www.youtube.com/EmmánuelKözösségHU

19:00-től fogod látni az oldalon az élő videó képét.

Ha korábban kattintottál, akkor érdemes időnként frissíteni az oldalt (vagy bezárni és újra megnyitni).

Ha még nem tetted meg, töltsd le a Zoom alkalmazást a gépedre vagy a mobilodra.

19:00-kor nyitjuk a kapukat. A linkre kattintva csatlakozhatsz az előadásba: https://bit.ly/razoskerdes

Várhatóan megjelenik egy felugró ablak, itt tudod engedélyezni az alkalmazás megnyitását. Ha kér jelszót: 126462

Ha külön adod meg a Zoomon belül a paramétereket:
Meeting ID: 879 235 6167
Password: 126462

Az EmmánuelKözösség YouTube csatornáján is követhető lesz az esemény:

https://www.youtube.com/EmmánuelKözösségHU

19:00-től fogod látni az oldalon az élő videó képét.

Ha korábban kattintottál, akkor érdemes időnként frissíteni az oldalt (vagy bezárni és újra megnyitni).

Menekülés Egyiptomba 2.

     A napi megtett útszakaszok hosszát az határozta meg, hogy milyen távolságra voltak képesek eljutni egy szamárral. Ám sötétedésig mindenképp lakott helyre kellett érniük. Különösen fontos volt ez a sivatagi Észak-Sínain átvezető karavánúton, sötétedés után ugyanis ki voltak téve a vadállati- és rablótámadásoknak.

Történetek szólnak is arról, hogy a Szent Család szintén találkozott vadállatokkal, de a vadak csodálatos módon nem bántották őket, hanem hódoltak a Gyermek Jézusnak. A Gondviselés hasonlóképp megóvta őket a rablóktól is! Olyannyira, hogy egy megértő asszony befogadta őket béna kisbabája mellé éjszakára, ámde a férje egy rablóbanda tagja volt. Bár a víz igen nagy érték volt arrafelé, mégis az asszony vizet melegített, hogy Mária megfürdethesse Jézuskáját. Az anya utána abban a vízben még megmosdatta a beteg gyermekét is, mire az nyomban meggyógyult! Amikor a férj hazatért és rosszallta a vendégek befogadását, a felesége könnyek közt mutatta meg egészségessé lett kisfiukat, így aztán még útravalót is csomagoltak a Szent Családnak, és ellátták jó tanáccsal, hogy merre menjenek, ahol kevéssé vannak útonállók!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

https://youtu.be/gDNJvl3bmSM

Elmélkedések a Szűzanyáról és az ő végidős küzdelmeiről

Különösen az utolsó időkben, mikor az ördög már tudja, hogy kevesebb ideje van a lelkek megrontására mint valaha, napról-napra megkétszerezi erőlködését és támadásait.

Menekülés Egyiptomba 1.

     A látogatásánál József megtapasztalta, hogy a Három Bölcs eltelt Szentlélekkel és térdre esve imádták az isteni Kisdedet. Ez, túl a személyes bizonyságán, visszaigazolás volt Szent József számára a Gyermekről. Az isteni bölcsesség megnyilvánulását láthatta abban, hogy a pásztorok az egyszerű embereket, míg a Három Király a világ hatalmasságait képviselte, akik alázattal leborultak egy kis csecsemő előtt, akiben felismerték a próféták által jövendölt Királyok Királyát Dávid házából.

„Miután ők (a Három Király) elvonultak, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt: Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt. Erre ő fölkelt, és éjjel maga mellé vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott is maradt Heródes haláláig.” (Mt 2,13-15)

Az Egyiptom felé vezető út nem csak kietlen volt, de a rablók és a vadállatok portyázása miatt rendkívül veszélyes is! József azonban bízott Istenben és a maga erejében, amiként a Zsoltárok könyve írja 23,4-ben! Nem volt biztonságos ugyanis kis csoportokban utazni, nyilván a karavánok ezért voltak nagyobb létszámúak. Magukban azonban sokszorosan ki voltak téve az út veszedelmeinek, különösen, hogy olykor a szabad ég alatt kellett éjszakázniuk. Ilyenkor József köpenye volt a fedél, fejük felett. (Források a 11. részben!) (Folyt.) Előző rész.

https://youtu.be/XytO7K0vm3w

Elmélkedések a Szűzanyáról, mint a mi utolsó segítségünkről

Lúcia nővér: A Boldogságos Szűz Mária a végső időkben a világnak, két utolsó üdvösségre vezető eszközt tartogat: a rózsafüzért és a Mária Szeplőtelen Szíve ájtatosságot.

https://youtu.be/pPQDmLq25eoh

Elmélkedések a Szűzanyáról arról, hogy túlzás-e a katolikus Mária-tisztelet?

Bangha Béla SJ: Mi indította Istent arra, hogy egy teremtményt, egy asszonyt, egy szűz leányt állítson be a megváltás kozmikus nagyságrendű isteni művébe?

Az idő teljessége

    Amikor ott voltak, eljött Mária ideje és ezzel „az idők teljessége”, mely misztérium a betlehemi éjszakán beteljesedett ‒ megszületett az Üdvözítő Istenfiú! József és Mária is, az Isten Jelenlététől elragadtatásba estek. A Szűzanya mielőtt pólyába tekerte volna a Kisdedet, előbb József karjaiba helyezte. Ő a kegyelem olyan valóságát élte meg, melyet ember még soha, majd „bepólyálta és jászolba fektette.” (Lk 2,7) Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak angyalok jelentek meg nekik, és az Úr fényessége körülragyogta őket és így szóltak: Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. (Vö. Lk 2,8-12) A hírről az esszén asszonyok is értesültek és másnap gyümölcsöket hoztak Máriának és szolgáltak neki.

Szent József minden lehetséges módon megpróbálta komfortosabbá, csinosabbá tenni a Barlangot, hiszen nem csak minden zegzugát ismerte, de a messzi környékét is! Nem is fáradozott hiába, mert Napkeleti Bölcsek érkeztek, hogy hódoljanak az Újszülött Király előtt.

Amint beléptek a barlangba és meglátták az isteni Kisdedet Anyjával, és földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl, aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. (Vö. Mt 2,9-12)

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

https://youtu.be/WmxlrEdT4Cw

Elmélkedések a Szűzanyáról arról, hogy túlzás-e a katolikus Mária-kultusz?

Bangha Béla tanítása nyomán állíthatjuk, hogy a Jézus Krisztus iránti imádatot és dicsőítést, kifejezetten elősegíti a bensőséges Mária-tisztelet!

     Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. (...) El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába. Elment tehát József is áldott állapotban lévő Hitvesével Názáret városából Betlehem-be, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt. (vö. Lk 2,1-5)

Szent József gondosan fölpakolta élelemmel és meleg takarókkal Annáék szamarát, melynek volt egy kis csacsija is, mely szintén velük tartott. Megpróbált tehát minden lehetséges kényelmet biztosítani Máriának a hosszú útra! Egyikük sem aggodalmaskodott, mert erősen bíztak Istenben.

Három éjszakát töltöttek ismeretlen jó emberek által adott szálláson, és ötödnap délután érkeztek Betlehembe. József épp a szülőhelyén nem számított arra az emberi közömbösségre – különösen nem a rokonaitól –, amellyel szembesülnie kellett. Nem kaptak szállást és emiatt nagyon szégyenkezett Mária előtt. Végül abban az istállónak használt barlangocskában húzták meg magukat, melyet József még gyermekkorából jól ismert. Szent József ekkor alázatosan bocsánatot kért a gyenge szállásért, Mária azonban szívből örült, és teljesen elégedett volt.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

     A Zsinat ezt tanítja: „A kinyilatkoztató Istennek a 'hit engedelmességével' tartozunk. Ezzel az ember szabadon Istenre bízza egész önmagát, 'értelmével és akaratával meghódol a kinyilatkoztató Isten előtt' és önként elfogadja a tőle kapott kinyilatkoztatást.” (Dei Verbum 5)

Szent József tehát be lett avatva az Úr Üdvözítő Titkába, lényegében Mária anyaságának titkába. Néhányan ezt a szentírási részt, óhatatlanul a második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében éjjel zajlott, álmában. (József, az élete másik két legfontosabb döntését is éjszaka hozta meg. Fontos megjegyezni, hogy az angyal felszólításának hitelében másodszor sem kételkedett, mivel nem magáról, hanem Máriáról és isteni Fiáról volt szó! Nem beszélve arról, hogy Betlehemben a megelőző napokban tapasztalhatta Heródes katonáinak felfokozott érdeklődését! Szent József tehát mindkét esetben – és összességében – helyesen cselekedett, és így lett ő „az üdvösség szolgája”.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

Március másodika az Ima Nemzetközi Világnapja.

Az ima vallási fogalom, legpontosabb meghatározása: az ember párbeszéde Istennel.

Tudományos kutatások bizonyítják az imádság jótékony hatását
Az ima gyógyító erejét az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás bizonyította. Kimutatták, hogy hamarabb és kevesebb szövődménnyel gyógyulnak azok a szívbetegek, akikért imádkoznak. Az Országos Kardiovaszkuláris Intézetben dolgozók ezt több alkalommal is tapasztalták, csodálatos gyógyulások történtek olyan szívbeteg gyermekek és felnőttek esetében, akikért imaláncot indítottak.

Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Szívünk imája mozgalmat indított 2021. március 2-án, az ima világnapján. A mozgalom fővédnöke Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.

A Szívünk imája mozgalommal az intézet a közösségi média oldalán, lehetőséget kínál, hogy imalánc indulhasson azokért a betegért, akik ezt maguk, vagy hozzátartozóik kérik.

Hamvazószerda

     E nappal véget ért a Vízkereszttől tartó időszak, a Farsang, és elkezdődött a Húsvétig tartó idő, a 40 napos Nagyböjt. Ennek első napja a Hamvazószerda, mely mindig február 4. és március 10. közé esik, változó napokra.
Nevének eredete, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
     Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
     Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző év virágvasárnapi barkák hamuja) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!” Ennek elhangzása után, "ament" mondunk. Egyébiránt, ezt a napot, egyes protestáns közösségek is megünneplik.

     II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
     A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
     További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.

(Forrás nyomán) 

Az Újszövetség kezdete

     A Szent Családdal ‒ Mária és József kettős igenjével ‒ vette kezdetét az Újszövetség! Ők ketten lettek a letéteményesei az isteni titok-nak. Mindketten a hit ugyanazon útját járták már eleve, és ezt az utat teljességgel az Istenre hagyatkozás, és a megváltás misztériuma hatotta át. És itt a „misztériumon” van a hangsúly, hiszen a Szent Szűz és Szent József nem hideg engedelmességgel közeledtek egymáshoz, hanem nagyon is ráéreztek Isten jelenlétére. És ez az ihletett fennköltség a legbensőségesebb vonzalmat gyújtotta szívükben, úgy is mondható, hogy a lelkük összecsendült a tiszta szerelemben! Jézuson kívül senki sem szerette annyira Máriát, mint ahogy Szent József szerette.

Szent II. János Pál ezt írta Máriáról: „Az Új Szövetség kezdetén, amelynek örökkévalónak és visszavonhatatlannak kell lennie, egy nőt találunk: a Názáreti Szüzet.” (Mulieris Dignitatem apostoli levél /1988. augusztus 15./ 11. bek.) Egy évre rá a szent pápa, ezt írta: „József az igaz ember, magán hordozta az Ószövetség örökségét, ám igenjével belépett az Újszövetség kezdetébe Jézus Krisztusban.” (ld. Mt 1,24) (Redemptoris Custos /1989. aug. 15./ 32. bek.)

Mária hite tehát találkozik József hitével. Ha ugyanis Erzsébet a Megváltó édesanyjáról azt mondhatta: „Boldog az, aki hitt...”, akkor bizonyos mértékig Józsefre is vonatkoztathatjuk ezt a kijelentést, hiszen a döntő pillanatban igennel válaszolt az Igére, melyet Isten közölt vele. Hogy pontosak legyünk: József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta, és magához vette Máriát, mint hitvesét”. Amit tett, az a „hit legtisztább engedelmessége” (vö. Róm 1,5; 16,26; 2Kor 10,5-6). Ezért mondhatjuk azt, hogy amit József tett, az egészen különleges módon összekötötte őt Mária hitével: Istentől származó igazságként fogadta el azt, amit Mária már az angyali üdvözletkor elfogadott.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

     Miközben Szent József őrizte Mária sajátos titkát, nem is sejtette, hogy egy sokkal nagyobb ‒ még inkább felfoghatatlan ‒ titok őrzője lett, így tehát József egyetlen helyes döntést hozhatott ‒, teljesen Isten szent akaratára hagyatkozni!

Ennél fogva Szent Józsefről is elmondhatjuk, hogy „nagy dolgot cselekedett vele a Hatalmas, és Szent az ő Neve” (vö. Lk 1,49)! Ez az evangéliumi mondat jól érzékelteti a József és Mária között kiteljesedett – a férfi és nő közti – harmóniát, mely Ádám és Éva kapcsolatában megbomlott!

 Míg Ádám és Éva házassága a bűn forrásává vált, amely elárasztotta a földet, Mária és József házassága azt a csúcspontot jelenti, ahonnan a szentség szétárad az egész világra.

  Üdvösségünk szerzője ezzel a szűzi és szent szövetséggel indította el megmentésünk művét, hogy megtisztuljon és megszentelődjék a család, melynek a szeretet szentélyének és az élet bölcsőjének kellene lennie ahhoz, hogy visszatükrözze a Szentháromságot! Ezért a Szent Család, mint az első „családegyház” életének kell tükröződnie minden egyes keresztény családon.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

     Azt nem tudni, hogy József esetében Máté miért épp az „elbocsájtás” gondolatát írta meg – de meglehet –, hogy Szent József misztikus mivoltának hangsúlyozásával nem kívánta halványítani a lényegi és aktuális isteni misztériumok sorát! Bizonyára hasonló ok miatt nem fejtették (fejthették) ki az evangelisták Mária „minden malaszttal teljes” voltát sem!

Csupán közbevetésként jegyzem meg, hogy a Szent Szűzben is felmerült – ha nem is a csalódás – de a meglepetés, hogy hazaértéig Isten nem közölte titkát Jegyesével! De fájdalmánál nagyobb volt a bizalma! Ennek hiányában pedig – férfiként –, nagyon is kavarogtak a gondolatok József fejében, ha mégoly „igaz ember volt” is (Mt 1,19).  „Míg ezen töprengett, álmában megjelent neki az Úr angyala, és így szólt hozzá: 'József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiút szül, akit te Jézusnak nevezel, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől'” (Mt 1,20-21).

Amikor József felébredt és érezte, hogy lelkét oly csodálatos világosság tölti el, amilyet csak Isten tud a lelkébe önteni. Ilyen esetben pedig kételkedésnek és félreértésnek semmi helye sincs, tehát úgy cselekedett, ahogy az angyal megparancsolta neki, és magához vette Máriát (Mt 1,24). Szent megindultságban könyvtekercséhez nyúlt, és az legördült Izaiás próféta hetedik fejezetéig, ahol ez olvasható: „Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek hivatik.” (Iz 7,14) És József meg volt győzve! Valamennyi szent közül, Mária kivételével József életében volt a legerősebb a Szentlélek jelenléte, és József semmit sem tett a Szentlélek segítségül hívása nélkül. Ebből következik, hogy József a Szentlélek útmutatására vált alkalmassá, hogy Istennel kommunikáljon álmában. Olyannyira, hogy tán észre sem vette, hogy az angyal intésére ‒ bár szótlanul ‒, de szinte azonosan válaszolt, mint szűzi Jegyese: „legyen nekem a te szavaid szerint!” 

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

     Mint említettem, József nyilvánvalóan megérezte az isteni kegyelmet, hiszen az Egyház is „Doctor Mysticus”-nak (a misztika doktorának) nevezi. Lelke mélyén tehát érezhette az „isteni csodát”, mely emberi ésszel felfoghatatlan! De nem zárható az sem ki, hogy József is – mint egyszerű ember –, küszködött a „kételyek kínjával”, amilyen értelemben ezt a fogalmat, a Szeretetláng kiválasztottja Erzsébet asszony használta.

Márpedig a kétely nagyon veszélyes a lélekre, mert bontakoztatója a „kétségbeesésnek”, amely már halálos lehet! Figyelmeztető számunkra, hogyha a kétely gondolata felmerülhetett egy olyan emberben is, mint Szent József, mire számíthatunk mi? Ámde ne feledjük, hogy József ráérzett a mindent átható kegyelmi hatásra is, mely persze végképp megijesztette! Nagy alázatossága miatt inkább „menekülni” akart a felfoghatatlan isteni misztérium elöl! Vagyis megeshet, hogy nem a „kétely” ‒ még kevésbé az emberi gyávaság ‒ ébresztette Józsefben a gondolatot, tehát csak gondolatot (!), hogy Jegyesét titokban elbocsássa (Mt 1,19) ,,hanem a nagy isteni misztériumban való részvállalásának méltatlanságtudata!

Megeshet azonban, hogy mégsem a fentiek ébresztették Józsefben a gondolatot – tehát csak gondolatot (!) –, hogy Jegyesét titokban elbocsássa (Mt 1,19), még kevésbé az emberi gyávaság, hanem a nagy isteni misztériumban való részvállalásának méltatlanságtudata!

József, mint törékeny csónak, amely viharba került, az ellentmondó gondolatok örvényében volt, mely közül az egyik fájdalmasabb volt, mint a másik. Ha nem lett volna olyan szent, akkor emberi módon cselekszik és ítélt volna, de József szent volt. Tiszta lelke Istenben élt. Jósága pedig buzgó és erős volt. 

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

https://youtu.be/ujeB1jAmzJo

Elmélkedések a Szűzanyáról arról, hogy valóban figyelünk-e az Égi Anya kéréseire?

Teljesítettük-e a Szűzanya fatimai kéréseit?

     Amikor a Szent Szűz hazaérkezett Zakariás házából, emberileg nagyon is érthető, ha József meglepődött, látva Jegyese áldott állapotát. Nyilvánvaló, hogy a Szent Szűz puszta jelenléte észrevétlenül helyez bárkit bizonyos lelkiállapotba (a gonosz lelkek rettegnek, az igazak boldogok). Ráadásul Józsefről elmondható, hogy az üdvtörténet legnagyobb misztikusa volt, vagyis karizmákkal megáldott ember. Így biztosak lehetünk abban, hogy lelkében épp úgy megérezte Szűzi Jegyeséből áradó „kegyelmi hatást”, amiként Erzsébetet is eltöltötte a Szentlélek és Anna prófétaasszony is megérezte az isteni Jelenlétet!

Egyháztörténészek közt vita tárgya, hogy József elkísérte-e Jegyesét Erzsébethez, vagy sem? Ha nem, akkor valóban meglephette Mária látható állapota és ha emellett még a többletkegyelem is áthatotta, ez bizonyára megijesztette és tanácstalanná tette!

Ha pedig azt fogadjuk el, hogy József elkísérte Máriát Erzsébethez és jelen volt a találkozásánál, akkor hallania kellett Erzsébet elragadtatott szavait az „én Istenemnek Anyja” kifejezést, valamint Szűz Mária hálaadó énekét! És akkor József épp emiatt ijedhetett meg, hiszen ő mélységesen élte az ószövetségi törvényeket, és az „Istenemnek Anyja” kifejezés pedig a törvény alapján istenkáromlás volt! Ilyenben pedig egy igaz zsidó nem lehetett részes! Tehát Szent József mindenképp próba előtt állott!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

     Bár a Szent Szűz a legkisebb mértékben sem kételkedett az angyal szavában, de kíváncsi női örömében és a segítő szeretettől indíttatva elhatározta, hogy meglátogatja nagynénjét Erzsébetet, „aki a hatodik hónapban van” (Lk 1,36) mert idős korára bizonyára segítségre szorul. Így is tett, és Mária útra kelt a hegyek közé, Júda városába.

Megérkezvén Zakariás házába, köszöntötte Erzsébetet. „Amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint meghallotta fülem köszöntésedet, felujjongott méhemben a magzat. Boldog vagy tehát mert hittél, és be fog teljesedni mindaz, amit az Úr mondott neked.”

Mária erre így szólt: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik.” (Lk 1,41-50)

„És Mária nála maradt mintegy három hónapig” (Lk 1,56), ámde nem várta meg Erzsébet szülését, mert kerülte a segítő asszonyok szüléssel kapcsolatos intim társalgását, ezért visszatért Názáretbe.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

Íme az Úr szolgáló leánya és az Úr szolgája

     Szienai Szent Bernardin írja: „Az értelmes teremtményeknek adott összes kegyelem általános szabálya az, hogy amikor valakit az isteni jóság kiválaszt valami személyes kegyelemre, vagy különleges életfeladatra, akkor annak megad minden karizmát, amely szükséges a feladatához, mely magát az embert is bőven ékesíti.”

És íme Isten küldte Gábriel arkangyalt, ki köszöntötte a Boldogságos Szűz Máriát, a Szeplőtelent az Ige Megtestesülésére. Mária meg is kérdezte tőle: „miként lehetséges ez?” és választ kapva így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” (Lk 1,38).

Amint Mária igent mondott Isten tervére, eltöltötte Őt a Szentlélek mennyei öröme és megérezte, hogy az anyaság titkát hordozza magában, ámde Istenre bízta a titok megosztását Józseffel, hiszen hogyan is tudta volna ő maga elmondani az elmondhatatlant?

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

XIII. Leó pápa Quamquam pluries kezdetű enciklikájából

     „Az Istenanya méltósága kétségkívül oly nagy, hogy ennél magasztosabb senkié sem lehet. Mivel azonban a Boldogságos Szűz és József között házassági kötelék állt fenn, semmi kétség nem fér hozzá, hogy József mindenki másnál közelebb áll ahhoz a nagy méltósághoz, melynek alapján az Istenanya minden teremtményt felülmúl. Márpedig a házasság az a legmagasabb rangú közösség, amely természete szerint együtt jár a javaknak a felek közötti közösségével. Ezért, amikor Isten hitvestársul adta Józsefet a Szent Szűznek, nemcsak élettársul, szüzessége tanújául és házassága oltalmazójául rendelte, hanem azért is, hogy e házassági szerződés által ő is részesedjen Mária kiemelkedő méltóságában.” (Quamquam pluries,.177)

XIII. Leo pápa imája Szent Józsefhez
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted! Alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus vére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztus választott népét te, a Szent Család leggondosabb őre.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

Tiszta Szent Eljegyzés 2.

     Nem szabad arra gondolnunk, hogy Mária és József csupán a papság iránti engedelmességből jegyezték el egymást, hiszen akkor csak a belátás vezette volna őket. Azt se feledjük el, hogy mindketten birtokolták a „szellemek megkülönböztetésének karizmáját”. Az első látásra megérezték tehát a másikban az azonos elkötelezettségű lelket, s a szívük máris együtt dobbant a tisztaságban és a Messiás utáni vágyakozásban. Lelkük azonnal olyan szeretetegységbe forrott, mely messze túlmutatott az általános emberi szeretetkapcsolatokon.

Bár eredendően mindketten távol tartották magukat a házasság gondolatától, ám az angyali szózatnak engedelmeskedve házastársi hűséget fogadtak egymásnak, annak a leendő Messiásnak szentelve szüzességi fogadalmukat, akiről nem is sejtették, hogy eljövetelében üdvtörténeti szerepük lesz! A Szűzi Menyasszonynak mennyeien szép esküvői ruhája volt. A hajviseletét a templomi szüzek készítették, ragyogó gyöngyökkel fűzve. Az esküvést követően egy áttetsző fehér fátylat helyeztek a fejére. Mária minden elképzelést felülmúlóan gyönyörű volt és alázatos! (Mária és József házasságkötésének napját, az egyházi naptárreform előtt január 23-án ünnepelték! Sőt az eljegyzési gyűrűjük nem fémből készült, hosszú viszontagság után a Perugia-i Szent Lázár bazilikában őrzik! Bővebben lásd: https://szeretetlang.blog.hu/2022/01/22/a_szent_gyuru_unnepe_i_resz  ; https://szeretetlang.blog.hu/2022/01/23/a_szent_gyuru_unnepe_ii_resz!) (Folyt.) Előző rész.

A Tiszta Szent Eljegyzés 1.

     József jóképű, páratlanul szerény, de komoly férfi volt, aki gondolataiban a legtisztább, hajlamaiban pedig a legszentebb volt. Ennek ellenére az idők folyamán róla kialakult kép igen pontatlan! Idős, szakállas embernek ábrázolják, holott fiatal és életerős volt! – Honnan lehet ezt tudni? – Onnan, hogy a Templom papsága őt jelölte ki a Názáreti Szűz jegyesének. Ezt pedig egy idősödő férfiúval aligha tette volna!

Názáreti Mária négy éves korától, több lánytársával a Templomban nevelkedett, jámbor matrónák felügyelete alatt. Ez a zárdai lét azonban csak a serdülésig tarthatott, és ekkor a zsidó főpapok a szokásrendnek megfelelően hazaküldték, vagy férjhez adták a lányokat, így Máriának is ez a lehetőség adatott!

Ámde a Szent Szűz esetében tekintettel voltak Dávidi származására és egészen rendkívüli személyiségére. Ezért különleges ‒ szintén dávidi származású ‒ férfit szántak neki, és ennek eldöntését a Gondviselésre és az Idősek Tanácsára bízták.

A jeruzsálemi Templom papsága ennek alapján döntött úgy, hogy Istenre bízzák a döntést. Összehívták tehát a Dávid törzséből származó fiatalembereket és egy-egy vesszőt adtak nekik, azzal a kitétellel, hogy a közös imádság során tartsák a kezükben. Ezeket aztán letették a Szentek Szentje elé és másnap megnézték, hogy melyik bot hajtott ki, de egyik sem. Ekkor utánanéztek, hogy figyelmük kiterjedt-e minden dávidi utódra. Ekkor fedezték fel a betlehemi hat fiút, ámde közülük egyet sehol sem találtak. Alapos nyomozás után meglelték Józsefet egy patakmenti házikóban és átadták a meghívást. Az isteni próba eredményeként József botja nem csak kihajtott de fehér, liliomszerű virágot is hozott! Az ő személye minden tekintetben megfelelt a Jegyességnek. Életerős fiatal-ember volt, és Máriánál jó tíz évvel idősebb!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

     Szinte senki nem tudja és nem is akarja tudni, hogy mit jelent ez a szó: 'alázat', hiszen ki akar manapság szerény lenni, mások mögé állni? Még a Miatyánkban is igyekszenek átsiklani a „legyen meg a te akaratod”-on, ha egyáltalán imádkozzák!

Istenre tekintve, megtaláljuk-e szívünkben a „semmi vagyok” alázatát?! Tudatunkban hordozzuk-e, hogy Isten a Teremtőnk, minden képességünk, adottságunk és eredményeink forrása? Mert bizony untalan előtolakodik az „én”, és igyekszik ügyességünket magunknak tulajdonítani, holott „mink van, amit nem kaptunk?” (vö. 1Kor 4,7) Ám, Isten néha áttöri ezt az önámítást és megajándékoz minket a világos felismeréssel. Megtapasztalhatjuk a teremtményi semmiséget és a tehetetlenséget. Tudatunkba vési, hogy a Vele való kapcsolat nélkül egy teremtmény erőtlen, és a semmibe zuhanhat, ha az Úr keze meg nem menti. Valós a kiáltás: „Ments meg Uram engem!” (Mt 14,30)

Ennek tudatán alapulhat igazi alázatosságunk, és Isten erre a kiáltásra válaszolhat kimondhatatlan szeretettel, kitárja karjait, hogy felemelje teremtményét és hordozza, no persze, ha engedi magát hordozni.

Isten azt akarja ugyanis, hogy tudatosan a gyermekei legyünk, akit kegyelmeivel átölelhet, amiként Szent József Isten karjaiba rejtőzött! 

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész

     Utólag szemlélve József életét - nyilvánvaló, hogy kora gyermeksége óta kiválasztott volt, akit Isten nagy gyengédséggel készített elő életfeladatára. Természetes volt számára az angyalokkal való találkozás, ám a legkevésbé sem gondolta, hogy a Messiással kapcsolatban neki szerep jut! A csend, a feszültség és a szemlélődés között olyan ideális harmóniát talált, amely csak azok számára lehetséges, akik a szeretet tökéletességével rendelkeznek. És mindemellett szerény maradt!

Ne feledjük! Nem ő választotta Máriát, hogy a Messiás nevelőapja lehessen, hanem a Kegyelem vezérelte Máriához, és Ő mindent: istenszeretetét, alázatosságát és erényeit tudatosan az Atya szolgálatába állította! Józsefnek ugyanis hatalmas hite volt, szinte nem is hitt, hanem tudott, lelki átadottságában talán a legnagyobb misztikus! Tökéletesen tudatában volt annak, hogy minden, de minden a Teremtő Atyától származik és így magától értetődően egészen rábízta magát az Atya szeretetére, és nem csodálkozott, ha angyalokkal beszélt.

És íme, Isten kiválasztott bizalmasa a méltóságban mégis mindig kicsiny és szerény maradt. Semmisége tudatában annyira belemerült Isten nagyságába, hogy minden nehézség nélkül az énjét háttérbe szorítva szolgált a legnagyobb szerénységgel. Életének ez az alázatos példája kellene, hogy ragyogjon számunkra napjainkban is! Annál is inkább, mert modernnek vélt világunk – nemhogy Szent József nagyságát –, de az alázat puszta fogalmát is ki akarja törölni az emberek tudatából.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

Szent József a mi korunk példája kell legyen!

     „Aki szereti az életét, elveszíti azt” (Jn 12,25). Ezen jézusi tanítás előérzetében József az életét Istenre bízta, tehát sem a „karrierjét” nem építgette, sem mások életútját nem másolta. Lemondott minden természetes vágyáról annak érdekében, hogy megvalósulhasson Isten vele kapcsolatos örök terve. Józsefben nem szolgai, hanem szeretetből fakadó gyermeki ráhagyatkozás volt Isten iránt, aki iránta messze meghaladta azt, amit egy földi ember el tud képzelni.

Az Evangélium nem jegyezte fel egyetlen szavát sem, mégis páratlanul nagy személyiség volt. És mégis épp a csend ‒ melybe „burkolózott”, fedte fel számunkra belső emberi portréját. Mert József fokról-fokra, még akaratlanul is kapcsolatba került azzal a kimondhatatlan rejtéllyel, mely a múlt korok számára rejtve volt. És ő tudott térdelve imádkozni, pedig Isten csak a lelkében volt, és mi akik előtt a Valóságos Isten van jelen az Eucharisztiában, mi térdelünk előtte? Van egy bölcs mondás, amely szerint „a szemlélődés megelőzi a cselekvést”.

És bár ellentmondás a mai embernek, de ez a „csendes József” az akció embere volt. Ne feledjük, hogy tervei ellenére vállalta a házasságot, az Istengyermek nevelését, az Egyiptomba való azonnali menekülést, és mindenhol eltartotta a családját! Csendes volt, de nem néma! Hiszen tárgyalt az ügyfeleivel, tudott hangosan imádkozni, és beszélgetett a Kis Jézussal.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

     Szent Józsefre is vonatkozik a későbbi páli kijelentés, miszerint „az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek”. És lám, József lelki érése titokban és láthatatlanul ment végbe, és jámborsága olyannyira nem változott, hogy egyszer épp azzal volt elfoglalva, hogy szerény lakása mellett egy imahelyet építsen, amikor angyal jelent meg neki és így szólt: ne ezzel foglalkozz, mert amiként József patriarcha egykor Isten akaratából gabonaintéző lett Egyiptomban, úgy most az üdvösség magtára lesz rád bízva!

József maga volt az engedelmesség Isten iránt, és ez annál inkább érdemszerző volt számára, mivel ez esetben sem értette a Fölséges akaratát, pláne amikor később még egy újabb szózatot kapott, hogy menjen Jeruzsálembe a Templomhoz, ahol isteni döntés által el kell jegyeznie egy Szent Szüzet. Ez ugyanis végképp ellentétes volt a saját életfelajánlásával, hiszen kerülte a női nemet.

Az már nem is jelentett József számára megrendülést, hogy fivérei közben felfedezték hollétét és a szélesebb család – mely büszke volt királyi származására –, különösen zokon vette egyszerű iparosi tevékenységét, ezért kitagadták a neki járó minden örökségből! Később ez is oka volt, hogy a népszámlálásra érkező Józsefet a várandós feleségével nem fogadták be sehol Betlehemben, még a rokonai sem!

___________________________

*Jézus idejében a zsidó vallásnak három fő irányzata volt:

A farizeusok – akik a formális vallási és politikai irányt birtokolták, és Jézust halálra adták!

A szadduceusok – akik a gazdagabbakból csoportosultak, tagadták a feltámadást (Lk 20,27)

Az esszénusok – akik misztikára hajló, elkülönülő, szigorú aszketikus, de bensőséges lelki életet éltek. Létrejöttük Kr.e a 3. századra tehető.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

 Előző rész.

     12 éves korában tisztasági fogadalmat tett. A zaklatásokat elkerülendő, gyakran Betlehem másik felére ment, s elvonult azokba a barlangokba, melyek egyike Urunk születési helye lett. Más esetben pedig egy jámbor esszén asszonynál időzött, aki az esszénusok gyermekeit tanította, itt tanult meg József igazán írni és olvasni. Gyakran egy tekercsből imádkozott velük.

Az esszénus közösségben voltak kő- és fafaragók, építők és ácsok, ezeknek József sokat segített, és így lassanként kitanulta a szakmát. A közhiedelem Szent Józsefet ácsnak és asztalosnak tartja, pedig a görög nyelvű evangélium „tekton”-nak említi, ami építőmestert (archi-tektont) jelent! Márpedig szentünk több szakma birtokában, akár (teljes kivitelező) építőmester is lehetett! Annál inkább helyénvaló e feltételezés, mert Dávid leszármazottjaként ősét követte, hiszen Dávid király is az Úrnak épített házat. Évek múltával, fivérei ellenségeskedése már lehetetlenné tette József számára, hogy tovább maradjon a szülői házban, és egy éjjel eltávozott otthonról, hogy mesterségével keresse meg kenyerét. Akkoriban 18-20 éves lehetett. Eleinte egy szegény asztalosnál vállalt munkát. (ld. 2Sám 5-7)

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész. 

  (A születési barlang korabeli környéke.)

Az ifjúkor (B. Emmerich Katalin és T. Agreda Mária látomásai nyomán)

József Betlehemben született Dávid király elszegényedett családjából (Mt 1,20-21). Hat testvére volt, akiktől egyszerű, csöndes és imádságos természetével egész lényében különbözött. József harmadikként született. A szülők kevéssé ügyeltek gyermekeik viselkedésére.

A család egy saját tanítót tartott, ámha József nem lett volna olyan jó-eszű, a testvérei komolytalankodásai miatt, alig tanulhatott volna meg alaposan bármit is! Mégis a számolásban kifejezetten kiváló volt.

József jámbor és tehetséges gyermekként mégsem volt nagyravágyó. Fivérei gyakran durva tréfáikkal zaklatták. Megesett, hogy ő az oszlopos folyosón a fal felé fordulva térdelt és széttárt karral imádkozott, ám testvérei olykor mögé lopakodva hátba lökték Őt. És mivel látszatra ezt észre sem vette, egy ízben még meg is rúgták ‒ olyannyira ‒, hogy szegény a kőpadlóra esett. Nyilván elragadtatásban lehetett. Magához térve nem mérgelődött, nem árulkodott és nem is állt bosszút, hanem keresett egy rejtett zugot, ahol folytathatta imádságát.

A szülei nem voltak Józseffel megelégedve, nem csak különcsége miatt, de mivel igen jó eszűnek tartották, valami világi hivatalra szánták, ám neki semmi hajlama nem volt ehhez.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

(Ókori Betlehem)

Előszó VIII.

Felhasznált források:

1) Szent II. János Pál: Mulieris Dignitatem apostoli levél 1988. augusztus 15.

2) Szent II. János Pál: Redemptoris Custos kezdetű apostoli buzdítás 1989. aug. 15.

3) Diós István: A szentek élete SZIT. Budapest

4) Jakubinyi György püspök - Katona Farkas O.Cist: Szent József tisztelete – Korrekt Nyomda 1999.

5) Boldog Emmerich A. Katalin: Szent Szűz Mária élete – Bp. SZIT 2017.

6) Baij Mária Cecília: Jézus benső élete – Szalézi Művek, 1944.

7) Gallus Tibor: Szent József lelke – Korda Rt. Bp. 1940.

8) Ven. Mary Of Agreda: The Mystical City of God - Tan Books & Publ Inc. 1911.

9) Maria Veronika Rinderer OCD: Szent József (füzet) – az ausztriai kiadó nincs jelölve. Fordította Sr. Spányi Barabara OCD (Mayerling.)

10) Dr. Szentgyörgyi J. Károly c. apát: Márciusi ibolyák – Imák és elmélkedések Szent József tiszteletére IV. kiadás Bp. Stephaneum nyomda 1909.

11) Magyar Kurír ‒ 2021. március 19.; 2021. május 1.; 2021. nov. 17.

12) http://www.katolikus.hu/szentek/0319.html

13) http://www.karizmatikus.hu/imak/imaink/5395-kilenced-szent-jozsef-tiszteletere.html

14) http://oratio.hu/kilenced8.php

15) http://keresztenycsalad-agape.blogspot.hu/p/imak-szent-jozsefhez.html

16) http://www.katolikusradio.hu/

17) www.liturgia.hu

18) http://www.ktp.hu/kalendar/szent-jozsef-founnep-marcius-19

(folyt.)

Előző rész.

A FÖLDI ÉLET AZ EGYETLEN ESÉLY https://youtu.be/ZMKABxgkevY

Előszó VII.

     József az Egyetemes Egyház védőszentje, többek között családok, apák, kismamák, utazók, bevándorlók, házeladók és vásárlók, kézművesek, mérnökök és munkások. Sajnos ki kell mondani, hogy felszínes hitű az, aki figyelmen kívül hagyja Szent József közbenjáró szerepét, és nem kéri az Ő segítségét!

Attribútumai a műalkotásokon: ács-asztalos szerszámokkal, ősz hajjal és szakállal, idősebb alakként való ábrázolás, gyakran Mária és Jézus mellett a háttérben.

IX. Piusz pápa megbízott egy festőt, hogy fesse meg azt a jelenetet, amikor ő a Szeplőtelen Fogantatás hittételét kihirdette. Amikor a kép vázlatát bemutatta a művész, a szentatya egyszerre csak ezt kérdezte: „És hol van Szent József?”

Erre a festő zavarában a mennyei felhőkre mutatva ezt hebegte:

„Szentatyám, ide fogom festeni!”

„Ó nem! – válaszolt a pápa ‒ és ujjával Jézus mellé mutatott! – Itt és csakis itt legyen, mert a mennyországban sincs Szent József más helyen!” Ez az intés legyen számunkra is iránymutató!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.    

 (Alsó képen a freskó, melyen piros nyíl mutat Szent Józsefre!)

A Mária-korszak jelenései, LOURDES I. rész https://youtu.be/aMfFTXagql4

A Mária-korszak jelenései, LOURDES II. rész https://youtu.be/e4k4c1YI8Oo

Előszó VI.

     Jézus nevelőapját „hallgatag szentként” említik, mert egyetlen szava sem maradt fenn, de még csak a legparányibb ereklyéje sem!

Szent Józsefnek mindig is különleges helye volt a keresztények szívében. Évszázadokon keresztül szentek, pápák, tanítók, misztikusok és laikusok áldották és magasztalták Szent József nagyságát.

A tizenhatodik században a Szentlélek Avilai Nagy Szent Teréz segítségével hívta fel a figyelmet Szent Józsefre: „Az Úr mintegy értésünkre akarja adni, hogy amiként engedelmes volt neki a földön – hiszen atyjának nevezték, s mint nevelőjének joga volt neki parancsolni –, éppúgy az égben is megteszi minden kívánságát.” Továbbá: „Nem emlékezem, hogyha Szent Józseftől kértem valamit, azt azonnal meg ne nyertem volna. Úgy tetszik nekem, hogy az Isten a többi szentnek csak arra adott hatalmat, hogy egyik-másik szükségben segítségünkre lehessenek, míg Szent József mindenben megsegíthet.” (Avilai Szent Teréz, Önéletrajz)

(folyt.)

Előző rész.

A RÓZSFÜZÉR RENDKÍVÜLI HATÉKONYSÁGA https://youtu.be/1jOTKirkfyw

Előszó V.

     Nagysága éppen rejtettségén és misztikáján alapszik, melyre a hallgatás nyomta rá pecsétjét, de ez nem tétlenségre alapozódott. Sőt az Isten ügyéért tett nagy „akciók”embere volt Ez képezte az Ő alázatosságának alapját. Szívesen lett volna ugyanis a Messiás előhírnöke, hasonlóan Keresztelő Szent Jánoshoz. Minden vágya volt ugyanis „Őt hirdetni”, a boldogító titkot világgá kürtölni: „Nézzétek és lássátok, Ő az akire vártatok, Ő a Messiás, akire atyáitok is vágyakoztak!” Ám a magára vállalt hatalmas titok, kemény önuralomként fedte le egész életét anélkül, hogy megsértette volna azt. Márpedig ez, mint tűz égett benne, és Ő valóban hordozta a szeretet tüzét. A hirdetés nem az Ő feladata volt, nem az Ő útja lett, neki a hallgatás szent pecsétjét kellett hordoznia. Mert Isten mindig a kicsit keresi, hogy alkalmassá tegye a nagyságra, „ha nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek...” (Mt 18,3)

Így vált Szent József a mi nagy tanítónkká, a hallgatás erényének nagymesterévé. Egyetlen szent sem mutatta ilyen világosan, hogy Isten a hallgatásban beszél, hogy Isten a csendben ajándékozza önmagát.

(Folyt.)

Előző rész.

Előszó IV.

     Egyházunk Szent Józsefet az Istenanyát megillető hüperdúliát* követő második legnagyobb tisztelettel – protodúliával** – tiszteli.

Ezért épült már a legrégibb korokban számtalan templom és oltár Szent József tiszteletére, ezért helyezik magukat a szerzetesrendek, közösségek és családok az Ő oltalma alá.

Bár Szent József tisztelete hazánkban már a középkorban elterjedt, mára sajnos, mintha megfeledkeztünk volna a legkiválóbb és legkiváltságosabb égi közbenjárónkról!

Egyetlen szent sem volt olyan mélyhitű, csendes, karizmatikus és annyira elrejtett, mint Szent József. A szentek közül Őt tarthatjuk a legnagyobb misztikusnak!

A csenddel megvoltak a Gondviselés tervei a megtestesült Ige misztériumának és személyének védelme érdekében, az ördög minden támadása és csapdája ellen mindaddig, míg Krisztus ki nem nyilvánította magát a világnak. Szent József tökéletesen megértette ezt és érezte a csend és rejtettség célját, és ezért adta át magát e célnak testben és lélekben.

_________________________

* hüperdúlia – a szentek közül a legnagyobb tisztelet, mely az Istenanyát illeti

** protodúlia – a szentek közül a második legnagyobb tisztelet, mely Szent Józsefet illeti

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

A RÓZSAFÜZÉR MISZTIKUS VOLTA https://youtu.be/cQ9lG_CS8HQ

Előszó III.

A 12. században a keresztes vitézek Názáretben templomot építettek tiszteletére.

A 13. században írták meg az Officiumát, és tiszteletét főként a ferencesek terjesztették.

Március 19-ét IV. Sixtus pápa csak a XV. században rendelte el ünnepnappá.

1726-ban I. Lipót, majd III. Károly kérelmére bekerült a Mindenszentek litániájába. (Lásd lenn!)

IX. Piusz pápa 1870. december 8-án Szent Józsefet „az egyetemes egyház védnökének” nyilvánította.

I. Lipót császár az Ő oltalmába ajánlotta egész birodalmát (1675). Bécs (1683) és Buda (1686) felszabadulását is az ő mennyei közbenjárásának tulajdonította. A kapucinus Avianói Márk Buda ostromakor a katonákat Szent József képét magasra emelve buzdította.

XIII. Leó pápa „katolikus egyház patrónusává” nyilvánította.

X. Piusz 1909-ben külön litániát, majd

XV. Benedek pápától 1919-ben mise prefációt kapott.

XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat során elrendelte, hogy nevét foglalják bele az ősi római kánonba.

1955-ben XII. Piusz pápa újabb ünnepnapot hirdetett, melyben május 1-jét Munkás Szent József ünnepévé nyilvánította, mintegy nyomatékot adva annak, hogy Szent József a munkások védőszentje.

1956-tól az ünnep neve: „Szent József, Jézus nevelőatyja, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és az Egyház patrónusa”.

XVI. Benedek pápa elrendelte, hogy a római hivatalos misekönyv 2-3-4. eucharisztikus imádságában, az „Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária” rész után mondják a „Szent József, az ő Jegyese”!

II. János Pál pápa több apostoli levelében méltatta Szent József egyedülálló szerepét, ajánlva a hívek imádságos figyelmébe.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

A RÓZSFÜZÉR A LÉLEK TÁPLÁLÉKA https://youtu.be/6aotyjwRHA0

Előszó II.

     Végtére is József, dávidi származása ellenére politikailag jelentéktelen, és szegénysége miatt törzsének családjai között megvetett volt. Ennek ellenére, Máté genealógiája szerint (Mt 1-22), József lett korának összes dávidi leszármazottai közt az, akinek a dicső múlt szent öröksége jutott, a Dávid királyi méltósága. Hiszen, ha nem is vérszerinti apjaként, de nevelője lett a Messiásnak, a Királyok Királyának.

Márpedig, ha szent Egyházunk adósa Szűz Máriának azért, mert általa kapta Krisztust, akkor Mária után nyilvánvaló, hogy József felé is különös hálával és tisztelettel kell adóznia. Ezzel együtt az ősegyházban Józsefnek mégsem volt sokáig külön ünnepe ‒ meglehet azért ‒, mert nem ismerték sem a halála napját, sem a sírjának helyét.

A március 19-ét először a 10. századi Fulda martirológiuma említi.

Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben (IV. Sixtus), majd 1621-ben (XV. Gergely) vették föl az általános naptárba.

(Források a 11. részben!) (folyt.)

Előző rész.

Ó SZERETETT ANYÁM, BŰNEINK NEM AKADÁLYOZHATNAK MEG https://youtu.be/0sgno3qxfSE 

Előszó I.

     A Boldogságos Szűz Mária után, aki az Angyalok és Szentek Királynője, kit is tisztelhetnénk a mennyei szentek közül inkább, mint Szent Józsefet?

Ő az emberek szülötte, aki méltónak találtatott arra, hogy Isten Fiának nevelő atyja s a Boldogságos Szűznek jegyese legyen. Szent Józsefnek ebben a kiváltságában van minden méltósága, szentsége és teljes dicsősége!

Szent Józsefről az Evangéliumokban csak Máténál és Lukácsnál olvashatunk: „Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának.” (Mt 1,16) „Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt.” (Lk 2,4) Máshol csak futólag említik: ,,Nem József fia ez?'' (Jn 6,42; Lk 4,22; Jn 1,45)

Sajnos igen szűkszavú információk ezek, pedig József személye maga az Ószövetség záradéka! Benne nyert ugyanis teljességet a pátriárkai és prófétai méltóság és a megígért Messiás. József az egyedüli, aki testi valóságában is gondozta Azt, akit Isten a pátriárkáknak és a prófétáknak megígért, aki által és akinek oltalma alatt Isten Fia rendezett módon és tisztességgel lépett be a világba!

(Források a 11. részben!) (folyt.)

 Előző rész.

A szerkesztő bevezetője 3

     Végülis, minden nehézség ellenére három dolog késztetett a kutatásra és írásra. Elsősorban az, hogy Mária tisztaságos Jegyese sajnos kissé elfeledett szent, és nem foglalja el azt a helyet a nemzetek és az istenszeretők szívében, amelyet messzemenően meg- és kiérdemelne!

Másfelől az, hogy Szent József, aki „az Istenben öröktől fogva elrejtett misztérium letéteményese”, még életének tudott tényei is alig ismertek! Ennek ellenére történeti kutatás mégsem próbálja körülírni az emberiség legkiemelkedőbb férfiját, hogy követendő példaként és eredményes közbenjáróként állítsák az emberek elé!

Harmadsorban az, hogy a mai vészterhes időkben, amikor a tisztaság puszta fogalma értelmét veszti ‒ ma ‒, amikor a családok bomlasztása már „globális programmá” vált, üdvös cselekedet lenne a küzdő Egyházat, nemzetünket, családunkat és magunkat Szent József oltalmába ajánlani!

A Szűzanya szavai Tiszteletreméltó Agreda Máriának: "Az egész emberiség alul értékeli áldott hitvesem kiváltságait és előjogait. Nem veszik észre milyen hathatós az ő közbenjárása Istennél. Szent Fiam előtt a legkedveltebb személy, akinek hatalmas ereje van arra, hogy visszatartsa Isten büntető kezét."

Tehát Szent József példáját kellene oktatni a hittanórákon, Őt kellene méltatni a szentbeszédekben, Őt kellene példaként állítani a hivatás- és párkereső fiataloknak, amiként a családok és a munkások számára!

Mert Szent Józsefnek kiemelt helye kell legyen

Mária Országában, de nem csak a templomi tiszteletben,

hanem az istenszerető lelkek mindennapi életben is!

(folyt.)  Előző rész