Előszó VII.
József az Egyetemes Egyház védőszentje, többek között családok, apák, kismamák, utazók, bevándorlók, házeladók és vásárlók, kézművesek, mérnökök és munkások. Sajnos ki kell mondani, hogy felszínes hitű az, aki figyelmen kívül hagyja Szent József közbenjáró szerepét, és nem kéri az Ő segítségét!
Attribútumai a műalkotásokon: ács-asztalos szerszámokkal, ősz hajjal és szakállal, idősebb alakként való ábrázolás, gyakran Mária és Jézus mellett a háttérben.
IX. Piusz pápa megbízott egy festőt, hogy fesse meg azt a jelenetet, amikor ő a Szeplőtelen Fogantatás hittételét kihirdette. Amikor a kép vázlatát bemutatta a művész, a szentatya egyszerre csak ezt kérdezte: „És hol van Szent József?”
Erre a festő zavarában a mennyei felhőkre mutatva ezt hebegte:
„Szentatyám, ide fogom festeni!”
„Ó nem! – válaszolt a pápa ‒ és ujjával Jézus mellé mutatott! – Itt és csakis itt legyen, mert a mennyországban sincs Szent József más helyen!” Ez az intés legyen számunkra is iránymutató!
(Források a 11. részben!) (folyt.)
(Alsó képen a freskó, melyen piros nyíl mutat Szent Józsefre!)
