Íme az Úr szolgáló leánya és az Úr szolgája
Szienai Szent Bernardin írja: „Az értelmes teremtményeknek adott összes kegyelem általános szabálya az, hogy amikor valakit az isteni jóság kiválaszt valami személyes kegyelemre, vagy különleges életfeladatra, akkor annak megad minden karizmát, amely szükséges a feladatához, mely magát az embert is bőven ékesíti.”
És íme Isten küldte Gábriel arkangyalt, ki köszöntötte a Boldogságos Szűz Máriát, a Szeplőtelent az Ige Megtestesülésére. Mária meg is kérdezte tőle: „miként lehetséges ez?” és választ kapva így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” (Lk 1,38).
Amint Mária igent mondott Isten tervére, eltöltötte Őt a Szentlélek mennyei öröme és megérezte, hogy az anyaság titkát hordozza magában, ámde Istenre bízta a titok megosztását Józseffel, hiszen hogyan is tudta volna ő maga elmondani az elmondhatatlant?
(Források a 11. részben!) (folyt.)