Az ifjúkor (B. Emmerich Katalin és T. Agreda Mária látomásai nyomán)
József Betlehemben született Dávid király elszegényedett családjából (Mt 1,20-21). Hat testvére volt, akiktől egyszerű, csöndes és imádságos természetével egész lényében különbözött. József harmadikként született. A szülők kevéssé ügyeltek gyermekeik viselkedésére.
A család egy saját tanítót tartott, ámha József nem lett volna olyan jó-eszű, a testvérei komolytalankodásai miatt, alig tanulhatott volna meg alaposan bármit is! Mégis a számolásban kifejezetten kiváló volt.
József jámbor és tehetséges gyermekként mégsem volt nagyravágyó. Fivérei gyakran durva tréfáikkal zaklatták. Megesett, hogy ő az oszlopos folyosón a fal felé fordulva térdelt és széttárt karral imádkozott, ám testvérei olykor mögé lopakodva hátba lökték Őt. És mivel látszatra ezt észre sem vette, egy ízben még meg is rúgták ‒ olyannyira ‒, hogy szegény a kőpadlóra esett. Nyilván elragadtatásban lehetett. Magához térve nem mérgelődött, nem árulkodott és nem is állt bosszút, hanem keresett egy rejtett zugot, ahol folytathatta imádságát.
A szülei nem voltak Józseffel megelégedve, nem csak különcsége miatt, de mivel igen jó eszűnek tartották, valami világi hivatalra szánták, ám neki semmi hajlama nem volt ehhez.
(Források a 11. részben!) (folyt.)
(Ókori Betlehem)