A Tiszta Szent Eljegyzés 1.
József jóképű, páratlanul szerény, de komoly férfi volt, aki gondolataiban a legtisztább, hajlamaiban pedig a legszentebb volt. Ennek ellenére az idők folyamán róla kialakult kép igen pontatlan! Idős, szakállas embernek ábrázolják, holott fiatal és életerős volt! – Honnan lehet ezt tudni? – Onnan, hogy a Templom papsága őt jelölte ki a Názáreti Szűz jegyesének. Ezt pedig egy idősödő férfiúval aligha tette volna!
Názáreti Mária négy éves korától, több lánytársával a Templomban nevelkedett, jámbor matrónák felügyelete alatt. Ez a zárdai lét azonban csak a serdülésig tarthatott, és ekkor a zsidó főpapok a szokásrendnek megfelelően hazaküldték, vagy férjhez adták a lányokat, így Máriának is ez a lehetőség adatott!
Ámde a Szent Szűz esetében tekintettel voltak Dávidi származására és egészen rendkívüli személyiségére. Ezért különleges ‒ szintén dávidi származású ‒ férfit szántak neki, és ennek eldöntését a Gondviselésre és az Idősek Tanácsára bízták.
A jeruzsálemi Templom papsága ennek alapján döntött úgy, hogy Istenre bízzák a döntést. Összehívták tehát a Dávid törzséből származó fiatalembereket és egy-egy vesszőt adtak nekik, azzal a kitétellel, hogy a közös imádság során tartsák a kezükben. Ezeket aztán letették a Szentek Szentje elé és másnap megnézték, hogy melyik bot hajtott ki, de egyik sem. Ekkor utánanéztek, hogy figyelmük kiterjedt-e minden dávidi utódra. Ekkor fedezték fel a betlehemi hat fiút, ámde közülük egyet sehol sem találtak. Alapos nyomozás után meglelték Józsefet egy patakmenti házikóban és átadták a meghívást. Az isteni próba eredményeként József botja nem csak kihajtott de fehér, liliomszerű virágot is hozott! Az ő személye minden tekintetben megfelelt a Jegyességnek. Életerős fiatal-ember volt, és Máriánál jó tíz évvel idősebb!
(Források a 11. részben!) (folyt.)