1889-ben a názáreti francia-libanoni Názáret Nővérek zarándokszállója alatt Heródeskori sírokat találtak. Köztük egy jeles sírt, amelyet a helyi hagyomány „az Igaz sírjának” nevezett. Mivel Szent Józsefet Máté evangelista „igaz embernek” nevezi (1,19), nagyon valószínű, hogy Szent József sírját találták meg.
Az, hogy Szent József alázatosságában méltatlannak találta magát az isteni misztériumban való részvállalásban, és végül mégis felülkerekedett benne az Istennel való együttműködő készség, hét tényezővel is magyarázhatjuk:
1) Istentől való kiválasztottsága!
2) Dávid leszármazottja (Mt 1,16), ezért kijárt neki a „messiási család sarja” cím, melyet átadott Jézusnak!
3) Ifjú korától az életszentségre való törekvése.
4) Az esszénusoknál tanult mélymeditatív lelkületet és aszketikus életmódot.
5) Igaz ember volt (Mt 1,19), az ószövetségi törvények tökéletes megtartója (Mt 1,20; 24).
6) Szűzi jegyesének, Máriának az érte való imádsága.
7) Az angyal intése.
(Források a 11. részben!) (folyt.)