A Hajnal Szép Sugara

VI. NAP – Árpád-házi Szent Kinga 

     IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária királyné – bizánci császári hercegnő – első gyermeke volt. Atyai nagynénje, Szent Erzsébet. Testvérei: Boldog Jolán, Konstancia és Szent Margit.

1224. március 4-én született. Talán tíz éves lehetett, amikor szüzességi magánfogadalmat tett. Szülei 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel.

A nagy esküvő és lakodalom után Kingának sikerült sok küzdelem árán férjét is rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát. Hatására később férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, amiért a nép „Szemérmes Boleszlávnak” nevezte el. 40 éves szép házasságukban nagylelkűen szolgálták a lengyel egyház és nép felemelését.

Kinga férjével együtt klarissza kolostort alapított. Betegeket ápolt, sokat imádkozott.

Híres volt sokirányú jótékonyságáról, kedvességéről, az ország népe nagyon szerette őt, és szentként tisztelte még életében. Férje hosszas betegség után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már ferences ruhában jelent meg, majd az ószandeci klarissza zárdába lépett. Mint a kolostor főnöknője halt meg 1292. július 24-én. XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. Sírja búcsújáró-hellyé vált. 

Imádság:  

Imádkozz értünk Szent Kinga, hogy a fiatalok ellent tudjanak állni minden kísértésnek.

Könyörögj értük a Tisztaság Úrnőjéhez, hogy fiataljaink felismerjék a szűzi élet fontosságát a házasság előtt. Hogy a magyar házaspárok növekedjenek az egymás iránti hűségben, szeretetben és őrizzék az állapotbeli tisztaságot. Ámen. 

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Atyai örökhagyás

     Egy vagyonos apa és fia különösen értékes festményeket gyűjtöttek. Mindenféle művészeti irányzat megtalálható volt a gyűjteményükben Raphaeltől-Picassóig. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerű munkákat.
     A vietnami háború kitörésekor, a fiút elvitték katonának. Bátran és hősiesen mentette társai életét, mígnem egyik bajtársa mentése közben halálos golyó érte. Az apát mélyen megrázta egyetlen fia elvesztése.
     Hónapokkal később, épp Karácsony előtt kopogtattak és egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezében. Így szólt:
– Uram, ön csak közvetve ismer engem, mert én vagyok az a katona, aki a fia áldozatának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt biztonságba, mikor egy golyó szíven találta. Jó bajtársak voltunk és ő gyakran mesélt nekem önről és a művészet iránti szeretetükről. Ehhez szeretnék hozzájárulni a magam módján! Fogadja el tőlem ezt az általam festett képet, melyről tudom, hogy nem nagy valami, hiszen nem vagyok művész, de azt hiszem a fia szeretné, ha megtartaná! – fejezte be megrendülten a katona.
     Az apa kinyitotta a csomagot és egy a fiáról készült portré tekintett rá. Egészen megrendülve csodálta, hogy a fia bajtársa, mennyire jól ragadta meg a fia személyiségét. Az apa szemei teljesen megteltek könnyel, megköszönte neki a képet és felajánlotta, hogy kifizeti.
– Ó nem uram! Hisz' hogyan fogadhatnám el én, aki soha nem tudom visszafizetni a fia áldozatát, úgyhogy ez ajándék! – s az ismerős-ismeretlen katona ezzel el is búcsúzott. Eltűnt épp úgy, ahogyan érkezett.
     A gazdag ember egy jól látható helyre akasztotta ki a fia portréját, így ha látogatók jöttek hozzá, mindjárt a fia arcképe volt az első, amit alaposan bemutatott nekik a kollekcióból.
Néhány hónappal később azonban ő is meghalt.
     A végrendelete szerint, sor került a képek elárverezésére. Sok befolyásos, gazdag ember és műkereskedő gyűlt össze és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes festményeket. A teremben a kikiáltó mellett, a fiúról készült kép volt előtérbe helyezve, és az aukció izgatott résztvevőinek nem is kellett sokat várakozniuk, mert csendet koppantott a kalapács.
– Az árverést ezzel a képpel kezdjük! – hangzott el az árverező szájából.
– Ugyan ki akarja megvenni ezt a képet? – kiáltott valaki hátulról. – mindenkit a híres képek érdekelnek! Hagyja ezt, lépjünk tovább!
     Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt és folytatta.
– Ennek a képnek a kikiáltási ára 100 dollár! Ki kezdi el az ajánlást, 200$-ért?
     Egy újabb hang kiáltotta mérgesen:
– Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet vegyük szemügyre! Mi neves festményeket akarunk! Gyerünk már az igazi képekkel!
     De az árverésvezető tovább folytatta: – A fiú, a fiú! Kinek kell a fiú! Hölgyeim és uraim?
     Végül megszólalt egy ember a terem hátuljából, aki egyébként hosszú ideig volt az elhunyt és fiának kertésze. Nem túl módos ember lévén, ő még 100 dollárt sem tudott ajánlani a képért, jóllehet kifejezetten örült volna neki, mert számára sokat jelentett a fiú. Így szólt: – Elviszem 50 dollárért!
– Ki ajánl érte 60$-t?" – kérdezte az árverező.
– Adja neki oda 50$-ért, aztán, nézzük a mestereket! – szóltak többen.
     De az árverező csak erősködött: – 50$ az ajánlat, ki ad érte 60 dollárt?"
     A terem, egyre csak zúgolódott és már türelmetlenkedni kezdett. Úgyhogy az árverésvezető hatalmasat csapott a kalapáccsal: – Először, másodszor, harmadszor! Eladva 50 dollárért!
     Egy ember a második sorból közbekiáltott: – Na végre! Gyerünk már a többi képpel!
     Az árverésvezető azonban higgadtan letette a kalapácsot és kijelentette: – Hölgyeim és uraim, az aukciónak ezennel vége!
– És mi lesz a festményekkel? – értetlenkedett a tömeg.
– Sajnálom hölgyeim és uraim, de amikor felkértek az aukció levezetésére, egy végakarati feltételt is szabtak, melyet nem ismertethettem önökkel a megnyitáskor. A közjegyzőileg hiteles végrendelet szerint ugyanis, kizárólag a "Fiú portréja" volt az aukció tárgya! Aki a fiút megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Tehát a fiúval átruházódott minden! – sajnálkozott némi kajánsággal az árverésvezető.

     Isten Fia életét áldozta értünk, a mi üdvösségünkért, és az Ő "hagyatéka" a MEGVÁLTÁS, mely által az Őt követőknek megnyílt az örök üdvösség lehetősége. Az Atya tehát a történethez hasonlóan azt mondja: »Akié a Fiú, azé minden«!

Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 33-34, valamint 83-84. oldal. (Részletek), 1996. április 7. és 1997. március 30.

     "Éljétek át égi Édesanyátokkal együtt e húsvét mély örömét! Krisztus él! Krisztus föltámadt!
     Szívem a húsvéti öröm teljességébe merült, amikor Jézus megjelent nekem dicsőséges teste fényességében, teljes isteni ragyogásában és hozzám hajolt, hogy összezárja anyai fájdalmam minden sebét. Krisztus föltámadt! Krisztus mindörökké él!
     Én lettem föltámadásának első és hallgatag tanúja, (...) mert Jézus elsősorban Édesanyját akarta részesíteni a húsvéti örömben.
Én csendes tanú vagyok, mert a szent asszonyokra és a tanítványokra lett bízva a feladat, hogy hírül adják a világnak ezt a rendkívüli isteni csodát. (...) Az én feladatom volt, hogy fenntartsam és erősítsem a hitet azokban, akik Benne hittek. Új bátorságot adtam azoknak, akik úgy gondolták, hogy már mindennek vége. Én kértem meg a szent asszonyokat, hogy siessenek a sírhoz, amelyről tudtam, hogy már üres. Erősítettem az apostolok hitét elmondván nekik, miként jelent meg Jézus elsőként nekem isteni dicsősége ragyogásában.
     Erről nem beszéltek az Evangéliumok, mert az én anyai feladatom az, hogy a feltámadás hallgatag tanúja legyek (...), és tanúságot tegyek arról, hogy Fiam, Jézus föltámadt és mennyei Atyjának jobbján ül a Paradicsom dicsőségében. (...)
     Ezekben az időkben, amikor sokan tagadják vagy kétkedéssel fogadják föltámadásának történelmi tényét, rátok bízom, szeretteim, hogy határozottan hirdessétek és bátran tanúsítsátok Krisztus feltámadásának eseményét!
     Ha Krisztus nem támad fel, hiábavaló a ti hitetek. Ha Krisztus nem támad fel, felesleges lenne Evangéliumának hirdetése. Ha Krisztus nem támad fel, nem lenne okotok arra, hogy szavai igazságában higgyetek.
Krisztus föltámadt, mert Isten.
     Ezért (...) biztos reménnyel tekintsetek dicsőséges eljövetele elé!
‒ Dicsőséges eljövetele új életérőt ad a megváltott emberiségnek, amelynek azonban rettenetes csapdákat állít az, aki gyilkos volt kezdettől fogva és továbbra is a bűnt és a halált akarja terjeszteni a világban.
‒ Dicsőséges eljövetele erőt és vigasztalást, bátorságot és bizalmat ad az Egyháznak, amely abban a sírban született meg, ahonnan Jézus dicsőségesen kilépett, és amely fájdalmas útját járja, míg végleg nem találkozik Mesterével és Urával.
‒ Dicsőséges eljövetele a kegyelem új világosságát hozza szegény fiaimnak, akik a tisztulás és nagy szenvedés végső ideje fájdalmas és rettenetes eseményeinek vannak kitéve.
     Sohasem volt fontosabb a húsvét csodálatos igazságát átélni, mint a ti napjaitokban: a feltámadt Krisztus közöttetek él és végső beteljesedése felé vezeti az egyének és a népek sorsát.
     Emeljétek tekinteteteket ma Őrá, aki föltámadt halottaiból, hogy mindannyiotokat az élet országába vezessen!
     Emeljétek tekinteteteket ma a húsvéti öröm legtisztább fényétől körülvett égi Édesanyátokra, aki számotokra is az Ő dicsőséges eljövetelének anyai és hallgatag hírnöke."

ÖTÖDIK NAP   „Ma vezesd az eretnekeket és szakadárokat hozzám, s merítsd őket irgalmasságom tengerébe! Keserves szenvedést okozva megszaggatták testemet és szívemet - az én Egyházamat. Ha visszatérnek az egységébe, begyógyulnak sebeim, és így enyhítik kínjaimat!”  

V. NAP – Árpád-házi Szent Margit 

     Történelmünk vészterhes napjaiban, a tatárjárás idején született, 1242. jan. 27-én, Dalmáciában. Atyja IV Béla, anyja Laszkarisz Mária királyné, testvérei Szent Kinga, Boldog Jolán és Boldog Konstancia. Szülei fogadalmat tettek, hogy ha Isten megkönyörül az országon, születendő gyermeküket az Isten szolgálatára szentelik. Négy éves korában a veszprémi domonkos kolostorba adták. A kis királylány mély imádságos lelkével kitűnt társnői közül. Sokat elmélkedett Krisztus szenvedéstörténetén. Már gyermekként elutasította a szebb eszközöket, ruhákat, fekhelyet, melyek kijártak neki, mint királylánynak. Tízéves korában Veszprémből a Nyulak-szigeti (ma Margit sziget) Boldogasszony kolostorba került. Nagyon keveset evett, vezeklő vasövet hordott és keményen, sűrűn ostorozta magát. Semminemű munkától nem irtózott, mindenkinek szolgája lett. Leginkább a súlyos betegek szolgálatát szerette. 1254-ben szerzetesi fogadalmat tett, amit 1261-ben megerősített. Margit vezeklő életét önfegyelmezés, a keresztény szeretet gyakorlása, az országért végzett hősies engesztelés jellemezte. Amikor szülei megfelelő indoklással házasságra akarták bírni, ő nagy állhatatossággal kitartott Krisztusnak tett ígérete mellett. 
A családban felmerülő viszályokat elsimította, apját és bátyját kibékítette.
Másodszor is megmentette az országot.

Imái, vezeklései és a hősies szeretet gyakorlása korán felemésztette. 1270. január 18-án halt meg a Nyulak (Margit-sziget) szigeti kolostorban. Sírjánál csodák történtek.

XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté. 

Imádság: 
Ó, szent Királylány, hazánk engesztelő áldozata!
Te, aki vezeklésül adtad magad értünk, segíts nekünk, hogy népünk karizmája szerint felismerhessük feladatunkat.
Tündöklő alázatosságoddal beragyogod hazánk egét, mint fénylő csillag világítasz nekünk. Nevedhez méltó igazi Gyöngy lettél a Boldogasszony koronáján!
Légy velünk e nehéz és küzdelmekkel teli időszakban!
Segíts imádkozni, segíts jónak lenni, türelmesnek és kitartónak lenni a hitben és a szeretetben!
Fiataljaink számára kérd a tisztaságban való állhatatosságot, s hogy felfedezzék a tiszta és a másokért vállalt áldozatos élet értékét a családban és társadalomban, az egyházban és világban egyaránt!
Köszönjük áldozatos életedet, és kérünk, ne hagyj el minket.
Esedezz népedért, maradj egységben velünk, Boldogasszony hűséges Leánya!  Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Ékes Virágszál

Fényességes Gyöngy,

Esedezz népünkért

Szép magyar hazánkért

Tenger bánatunkban

Légy segítségünkre,

Fénylő könnyeiddel

Kelj védelmünkre!

∗∗∗

Ugyanezen a napon forduljunk másik nagy engesztelőnkhöz: Boldog Özsébhez.

Esztergomban született nemes szülőktől, 1220-30 körül. Papi pályára lépett, később kanonok lett. Isten hívásának engedve,  remetének vonult el a pilisi hegyekbe, ahol a remeték atyja, lelki vezetője lett. Egy látomásának hatására egybegyűjtötte a remetéket, akik végül vezetőjükké választották. Rómába zarándokolt és szerzetesi szabályzatot kért a Szent Pál thébai remetéről elnevezett rendjének. 1270-ben január 20-án halt meg.

Boldog Özséb: könyörögj magyar egyházunk egységéért!

 †††

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Ne féljetek, Én legyőztem a halált! Egy kis idő és újra eljövök, de Szeretetem Szentségében – a Kenyér és Bor színe alatt –, veletek maradok az idők végezetéig! Aki keres, az megtalál az Evangéliumokban, ne hallgassatok tehát senki másra, csak Egyházam tanítására! Mert sokan jönnek az én nevemben, hogy megtévesszenek titeket, én azonban, mindezt előre megmondtam nektek! (A szerk. elmélkedése)

NEGYEDIK NAP „Ma hozd elém a pogányokat és mindazokat, akik még nem ismernek engem. Keserves kínszenvedésem alatt rájuk is gondoltam. Jövendő buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd őket irgalmam tengerébe!”

   Legkegyesebb Jézus, Világ Világossága! Fogadd be legkegyesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világosítsák meg őket, hogy velünk együtt dicsőíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd őket soha eltávozni irgalmas Szívedtől!    Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a pogányok és mindazok lelkére, akik még nem ismernek, de akiket Jézus irgalmas Szíve magába zár. Töltsd be őket az Evangélium világosságával! Ezek a lelkek nem tudják, hogy milyen boldogság Téged szeretni. Add, hogy ők is dicsérjék bőkezű irgalmad mindörökkön-örökké! Ámen.

IV. NAP – Árpádházi Szent Erzsébet 

     Valószínűleg a sárospataki várban született, II. András király és Merániai Gertrud leányaként, 1207-ben.
A négyéves kis Erzsébetet a thüringiai Wartburgba küldték szülei, a számára kijelölt vőlegény mellé. Wartburg várában szórakozások, és nagy társasági élet uralkodott, ami távol állt a kis királylány egész egyéniségétől. A durva és közönséges légkör, édesanyja tragikus halálának szörnyű híre, mind nagyon megviselte a kis Erzsébet szívét. Istennél talált menedékre és békére. Mély lelki élete, a szegényekkel, betegekkel gyakorolt irgalmassága, gúny tárgyává tették őt a társasági életben.
Megszentelt, boldog házasságában nyert vigasztalást. Férjével Lajos gróffal csodálatos szeretettel sze-rették egymást. Három gyermek-kel ajándékozta meg őket az Úr.

Lajos gróf azonban 1227-ben keresztes-hadjáratba menve, egy súlyos járvány áldozataként meghalt.

Az ifjú Erzsébet a súlyos megpróbáltatások után, a császár kérése elől kitérve, egészen a szegénységet választotta. Kórházat alapított, ahol maga szolgálta a betegeket. 24 éves korában, Marburgban halt meg, 1231. november 17-én.

Imádság: 

Szent Erzsébet, Magyarország ékes királylánya!

Te sok szenvedésed mellett is mindig másokra gondoltál. Meghalva önmagadnak, életedet a szenvedőknek adtad. Kiléptél saját fájdalmaidból, hogy a szegényekben lakozó Jézust szolgálhasd.

Segíts minket az önzetlen és irgalmas szeretet hősies gyakorlásában!

Kérd Istent, hogy a megpróbáltatásokat az Ő szent akaratában megnyugodva, megadó szívvel tudjuk elfogadni.

Mutasd meg nekünk az utat az irgalmasság cselekedeteihez, hogy mindig meglássuk, mikor kell jót tennünk, hogyan kell segítenünk a betegeket, a rászorulókat, a bajba jutottakat, a szegényeket. 

Imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy olyan kicsinyek, alázatosak tudjunk lenni, mint Te voltál. Hogy a nagy nehézségekben is, képesek legyünk őszintén hálát adni Istennek a keresztekért. Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

 „Erzsébet erényessége és jámborsága miatt sokkal kedvesebb nekem, mint a világ minden gazdagsága!” 
/Férje, Lajos gróf vallomásából/
 

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Húsvét vasárnapja és az ezt követő időszak

     A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve e két határnapot is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

     "A húsvét vasárnapjától pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömmel üljük meg: egyetlen ünnepnapként, sőt "nagy vasárnapként". Ezeket a napokat az Alleluja gyakoribb éneklése jellemzi." (ESz. 22.)
Nyolcaddal kezdődik a húsvéti idő, és nyolc nappal követően is ünnepeljük húsvét vasárnapját – mintegy kilépve az időből, és ugyanolyan lelkesedéssel, ahogyan tettük húsvét vasárnapján.nézd és hallgasd: https://www.youtube.com/watch?v=omn2Njwyqdo
Az ősegyházban ezen a héten az újonnan megkeresztelteket tanították. Bevezették őket a szent misztériumokba, az Eucharisztia titkaiba (Fehérvasárnap). A görög liturgia fényeshétnek nevezi ezt a hetet.
Húsvét második vasárnapja Fehérvasárnap (Dominica in Albis), illetve "in albis depositis" – azaz a fehér ruha letételének napja. Hiszen a húsvét éjjelén megkereszteltek fehér ruhába öltöztek, melyet nyolc napon át hordaniuk kellett. A 2000. év óta ez a nap az Isteni Irgalmasság Vasárnapja.  
A szent Ötvennap a "tempus paschale", a húsvéti idő. Mindkét olvasmány után (a válaszos zsoltárban is) énekelhető Alleluja válaszként. "A keresztény ember örök húsvétban él, s húsvéti lelkülete akkor alakul ki, ha évről évre megtartja a szent Ötvennapot." (vö. Török-Barsi-Dobszay: Katolikus liturgika, 53.)
Ilyenkor gazdagabban díszítjük a templomot virágokkal. A húsvéti gyertyát és a keresztet sokfelé külön díszítik, de ilyen a szent sír is, ahová most a feltámadott Krisztus szobrát tesszük.
Ünneplésünk legyen folyamatos ebben az ötven napban, de azután is, mert "ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek" (1Kor 15,17).

Márpedig feltámadt és megkaptuk tőle az örök élet ígéretét!

( Forrás felhasználásával )

Tormay Cécile: Feltámadás

     A természet kínosan vajúdott a véres golgotai emlékek súlya alatt. Egyszer már megvirradt a földön azóta, hogy Elvégeztetett, de Jeruzsálemben csak felhők között látták a napot. Könnytől volt nehéz a lég, elfojtott bánat sóhajtott még a szélben is… A második gyászos alkonyaton aztán végre egy derengő sugár szállt le a magasból. Oda szállt el a Jozefát völgyébe, hol a tüskés bozót s a csenevész olajfák sűrűjében az apostolok bujdokló kis csapatja rejtőzött a tömeg vak dühe elől. A tovatűnő napfényt kérdőn követték tekintetükkel mindannyian: vajon mit hoz nekik, ha holnap visszatér?...

Mióta a Mestert megfeszítette a nép, nem váltottak hangos szót egymással. Kétségbeesetten, tanácstalanul néztek a jövő elé. Naphosszat tépelődtek, éjente pedig sírtak és fohászkodtak.

Imádkozással telt el az éjszaka is. Az idő múlt, s a virradat habozva kezdte már tépdesni a halmok felett az éji szemfödőt. A domb irányában megszaggatott köntösben egy gyászoló asszony haladt el ekkor a köves úton – vivén kezében illatos keneteket, drága gyolcsot és virágokat.

Lent a völgyek ölén szárnyra kelt a hajnali szellő, túl a halmokon pedig, a pálmák ringó koronái között, mintha láthatatlan szövétnekek gyúltak volna ki, egyszerre füstös pír szökött fel az égre. A Golgota felett hirtelen lángözön árasztotta el a boltozatot, s a Megváltó keresztje – összekötve egymással a földet és eget – elsőnek győzte le az éjszakát. És mentől fényesebben ragyogott a glória Jézus keresztje körül, annál nagyobb árnyat vetett le az a kereszt Jeruzsálemre, mely mint egy óriási fehér csonthalom hevert ott a Golgota lábánál.

Az apostolok előfutottak rejtekükből. Új reménység szállt szívükbe, mert ismét fénylett a mindenség, csakúgy mint akkor, mikor a Mester még közöttük járt.

A domb mögött e percben régi pompájában kelt fel a nap, és vele egyszerre megjelent a bársonyos mezőn egy nő alakja is. Mintha a Nap tűzkorongjából futott volna elő, ragyogott, lángolt a fényárban egész valója. Szállongó, vörös fürtjei mint égő szárnyak csapkodtak körülötte a légben, s vinni látszottak őt repülve az apostolok felé.

Megdöbbenve ismertek rá valamennyien: Mária!...Mária Magdolna!

És ő lelkendezve tárta ki feléjük karjait, s szava, miként az első húsvéti harangszó e Földön, diadalmasan csendült meg hegyek-völgyek felett:

Üres a sír, de Ővele van tele az egész világ!

Tormay Cécile, 1903. 

HARMADIK NAP „Ma minden jámbor és hűséges lelket vezess hozzám, merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek vigasztaltak keresztutamon, ők voltak részemre a keserűség tengerében a vigasz csepp!”

    Legirgalmasabb Jézus, aki bőven juttatod irgalmasságod kimeríthetetlen kincstárából mindenkinek kegyelmeidet, végy fel mindnyájunkat legirgalmasabb Szíved hajlékába s tarts ott minket az egész örökkévalóságon át. Felfoghatatlan szeretetedre kérünk, mellyel Szent Szíved a Mennyei Atya iránt lángol.   Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya, tekints irgalmas szemmel a hűséges lelkekre, mint fiad örökségére. Keserves kínszenvedése érdemeiért áldd meg s vedd őket örök oltalmadba, hogy irántad való szeretetük soha ki ne hűljön. Add, hogy a Szent Hit kincsét soha el ne veszítsék, s majdan az örökkévalóságon át az angyalok és szentek karával együtt szüntelenül dicsérjék irgalmadat. Ámen.

III. NAP – Szent László király 

     1046 körül született Lengyelországban, I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő házasságából. Édesapjától a lovagi erényeket, és a nemes elveket örökölte, anyjától az erős katolikus hitet és a mély vallásosságot.

Unokatestvére, Salamon bukása és a jó király, Géza bátyja halála után, 1077-ben ő lett Magyarország királya.     

Szent István halála után Magyarországot trónviszályok szabdalták, idegen támadások sújtották, megromlottak a közerkölcsök, és újra elterjedtek a pogány babonák. Szent László igazságos, szilárd jellemével megoltalmazta az országot a barbár veszedelemtől és a nép keresztény hitéletét megerősítette.  A foglyokat megkereszteltette, megszelídítette, és hazánkba telepítette. Országunk védőbástya lett Európa számára a Kelet hordái ellen. Helyreállította a belső rendet. Uralkodása alatt a nép békét élvezhetett.

Sorra alapította a püspökségeket (Nagyváradon és Zágrábban), apátságokat, templomokat. Példás családi életet élt. A kiengesztelődés útján járt, megbocsátott ellenségeinek. Szent István, Szent Imre és Szent Gellért ereklyéit oltárra emelte, neki köszönhetjük szentté avatásukat. Mély Isten kapcsolata, imaélete volt.

1095.július 29-én halt meg, 50 éves korában. Nagyváradon temették el.

Halála után a sírjánál csodák történtek. 1192. június 27-én az egyház szentté avatta.

Imádság: 

Szent László király, legendás hősünk!

Te nemzetünket megmentetted a súlyos veszedelmekből, belső és külső támadásoktól.  Kérünk, légy közbenjárónk Nagyasszonyunknál.

Segíts, hogy népünk hite újjászülessen, s hogy megerősödjünk az evangéliumi életben!

Imádkozz a káromkodás és csalás bűneinek megszűnéséért.

Irgalmasságoddal mutass utat, hogy mi is meg tudjunk bocsátani az ellenségnek.

Példás családi életeddel tanítsd a magyar családokat a helyes életre, a szeretetre, kölcsönös megbocsátásra és összetartásra. Imádkozz, hogy a házastársak kitartsanak egymás mellett jóban és rosszban, és ne engedjenek az ördög cselvetéseinek.

Kérd számunkra a bátorság erényét, derűs szemléletet, mély Isten kapcsolatot és a keresztény hitben való hűséges kitartást.

Békeszerző, egységet teremtő, könyörületes és igazságos Királyunk! Imádkozz velünk a Boldogasszonyhoz!  Ámen. 

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Üdvözlégy kegyelmes Szent László király!

Magyarországnak édes oltalma,

Szent királyok közt drágalátos gyöngy,

Csillagok közt fényességes csillag.

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

     „ A hét első napján, amikor a nap felkelt, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága kenetekkel elindultak a sírhoz, hogy megkenjék Jézus holttestét. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odaértek látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” (vö. Mk 16,1-7)
     A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emlék-napja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak és Nagyszombattal elérkezik a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson a bűntől.
     A    nagyszombati szertartás előtt a hívek a sötétbe borult templomban gyülekeznek.  Gyertyát hoznak magukkal otthonról. A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát.
A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
     A prédikáció után a keresztség megújítása következik.
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
     A Szentmisén felhangzó Alleluját az addig hallgató harangok, az orgona és a csengők hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória és szólnak a harangok, hirdetve Krisztus feltámadását, megváltásunk örömét.
Ezt követi az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén, a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus.
     Magyarországon a katolikus hívek körében hagyomány, hogy szombat este, az ünnepi mise után fogyasztják el a bőséges húsvéti vacsorát.
     A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

Nagyszombati népszokások:
     Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
     Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett máglyát raktak, számos helyen a temetőből összehordott korhadt keresztfákból. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját.
A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Szokás volt, hogy Nagycsütörtöktől Nagyszombatig nem raktak tüzet, majd Nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen melegítették meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
     Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. (A megszentelt víz, nem azonos a szenteltvízzel) A megszentelt vízből a nép vitt haza és megöntözték vele házakat is.
     A feltámadási körmenetet a középkorban még vasárnap hajnalban, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta a feltámadt Jézus szobrát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
Szokás volt a húsvéti ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.

Záró elmélkedés 

      Az est leszálltával kérdezd meg önmagadtól, mit tettél Országom eljöveteléért? Ne légy önmagaddal soha megelégedve, mert a földön ennek nincs helye. Fáradozásod jutalma nem e világból való jutalom. Most azon légy, hogy minél többet fáradozz. A megaláztatást tekintsd mindig a legnagyobb eszköznek, ez mindig bőséges gyümölcsöt hoz munkádra. Keresd és szeresd a megaláztatást! Én is ezt tettem egész életemben. Ha nehéz, menj Édesanyánkhoz, Ő igazán mestere ennek az erénynek. Ő hathatósan megsegít. Öleld magadhoz az erényeket, amihez az Én személyem az erőt adó hatalom. Ne latolgasd magadban, hogy mennyit pihensz. Fáradozásodért bőséges jutalmat kapsz Tőlem!

Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 30-32. oldal. (Részletek) 1996. április 6.

     "Kedves fiaim, maradjatok fájdalmas Anyátok mellett ezen az egy napon, amit Fiam nélkül töltök.
Teste, amelyet nagy sietve tettek rendbe és tiszta gyolccsal betakartak, most lelkétől különválva nyugszik új sírjában.
     Fájdalomban és imádságban, bizalomban és reménységben virrasztok biztosan várva feltámadására.
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban!
Nézzétek, hogy van-e az enyémhez hasonló fájdalom?
Rémülettel látom újból Jézus keresztre feszítésének és halálának egész kegyetlenségét, gonoszságát és embertelen vadságát.
     Gondolatban visszatérek az angyali üdvözlet boldog pillanatára; az angyalok mennyei énekére, a kicsinyeknek és szegényeknek adott örömhírre Jézus barlangban való születéséről; veszélyekkel körülvett gyermekségének boldog idejére, serdülő éveire és fiatalságára, ahogy mindennapi munkája fölé hajolt; nyilvános működésének rövid és fáradalmas éveire, amikor mindenkinek hirdette a Jó Hírt, amikor elkísérték és meghallgatták a kicsinyek, a szegények, a betegek és a bűnösök. Életemben mindenkor mellettem volt Fiam, Jézus.
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban! Az Egyház első idejétől kezdve ismeretes volt a jámbor szokás, hogy a szombati napot égi Édesanyátok különös tiszteletére ajánljátok fel, hogy társul szegődjetek hozzám magányomban.
Fatimában kértem, hogy ajánljatok fel nekem öt első szombatot a gyermeki és szeretetteljes engesztelés jegyében. (...)
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban!
Ez a nap új és lelki anyaságom első napja is. Ekkor rátekintek minden gyermekemre, akiket Jézus rám bízott, amikor a kereszten függött, és meghívom őket, hogy fogadják el saját életükben megváltásának értékes ajándékát.
Mily sokan utasítják vissza Őt ma is és a bűn, a gonoszság, az erőszak és a gyűlölet, az élvezet és a tisztátalanság útján járnak! Mily nagy az én fájdalmam látván, hogy hiábavaló volt Jézus szenvedése, mert üdvösségetekért kiontott Vérét sok ember semmibe veszi.
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban!
Kérlek benneteket, hozzátok Szeplőtelen Szívem biztos menedékébe a távollevőket, az ateistákat, a bűnösöket, a bűn és gonoszság rabszolgáit, akiket Ellenfelem és a ti Ellenfeletek alattomos csele félrevezetett.
Ezért szeretném, hogy legyetek ma mindannyian itt velem, azon az egy napon, amit Fiam nélkül töltök el. Tőlem megtanultok hinni, remélni és szeretni. (...)
     Amikor Jézus eljön hozzátok isteni dicsőségének ragyogásában, akkor felkel ez a szegény, bűnös és megsebzett emberiség, mely ma a romlottság és a halál sírjában fekszik, hogy végre belépjen megújult életének új korszakába."

MÁSODIK NAP „Ma vezesd hozzám a papi és szerzetesi lelkeket, s merítsd őket mérhetetlen irgalmam tengerébe. Ők adtak nekem erőt keserves kínszenvedésem elviselésére. Rajtuk keresztül árad irgalmam az emberiségre.”

Legirgalmasabb Jézus, akitől minden jó származik, gyarapítsd bennünk kegyelmedet, hogy az irgalmasság méltó cselekedeteit vihessük végbe; s mindazok akik látnak bennünket, dicsérjék az irgalmasság mennyei Atyját.
Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

Örök Atya, tekints irgalmas szemmel szőlőskerted választott seregére, papjaid, szerzetes fiaid és leányaid lelkére! Áldásod ereje gazdagítsa őket! Fiad Szívének érzéseiért, amely Szívedbe zárta őket, add meg nekik világosságod erejét, hogy az üdvösség biztos útjain vezessenek másokat, hogy mindörökké együtt zenghessék majd kikutathatatlan irgalmad dicséretét. Ámen.

II. NAP – Szent Imre herceg  

     István király és Gizella legifjabb gyermeke, 1007-ben született, Székesfehérvárott. Szülei egyházi pályára szánták, mivel bátyja, Ottó herceg volt a magyar trón várományosa. Eleinte édesapja tanította, 7 éves korától azonban Szent Gellért püspökre bízta oktatását. Ő oltotta belé a Szűzanya iránti tiszteletet, szeretetet.

Imre herceg kedvessége, jósága és tisztasága, mély imádságos élete feltűnt a királyi udvarban. Egy éjszaka, szolgája kíséretében a veszprémi Szent György templomba ment imádkozni. Azon gondolkodott, mit is ajánlhatna fel Istennek, amivel örömet szerezhetne Neki. Hirtelen vakító fényesség töltötte be a templomot, és felülről jövő égi szózatot hallott:

„Gyönyörű dolog a szüzesség! Légy szűz, testben és lélekben! Ezt ajánld fel és ebben az elhatározásodban légy állhatatos!”

Imre még ott, abban az órában örök szüzességet fogadott.

Ottó bátyja váratlan halála után ő lett a trón várományosa. Atyja kívánságára a neki szánt lengyel király leányát feleségül vette. Ám fogadalmának titkát megosztotta ifjú hitvesével, és megkérte, hogy testvérként éljenek együtt. Felesége méltó volt hozzá: szeretetből beleegyezett kérésébe.

Imre herceget, az ország kormányzásának átvétele előtt, 24 évesen, váratlanul vadászszerencsétlenség érte és 1031. szeptember 2-án meghalt.

„Elragadtatott, hogy a gonoszság el ne változtassa értelmét…,mert kedves volt Istennek az ő lelke.” (Bölcs 4,10-14)

1083. november 5-én avatták szentté.

Imádság: 

Szent Imre herceg!

Hozzád fordulunk a világnak ebben a sötét és zavaros torzulásában, amikor az erkölcs, a tiszta élet, sokak számára nem érték többé.

Könyörögj értünk a Szent Szűznél, akit oly nagyon szerettél, s akinek virágoskertjében tündöklő, illatos liliommá lettél. Kérd Őt ifjúságunk tisztaságáért,  hogy adja meg számukra a felismerés ajándékát, és szívükbe a tiszta élet utáni olthatatlan vágyat. Légy szószólónk Istennél, hogy magyar ifjúságunk kiemelkedhessen a bűnből, eljuthasson olyan erkölcsi magaslatokra, hogy példaként állhasson a nemzetek előtt.

Esd ki számunkra a Boldogasszonynál a mély hitet és a jóban való állhatatosságot!

Kérünk, imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy Isten hívására azonnali igennel tudjunk válaszolni, s hogy a hit útján következetes hűséggel legyünk képesek előre haladni.

Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek! Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Szent Imre herceg, Magyarország éke,

Szűz tiszta élet legszebb mintaképe,

Serdülő ifjak pajzsa, menedéke,

Könyörögj értünk.

Gyöngy volt a lelked, tiszta mind a sírig,

Mint liliomszál, amely csak most nyílik,

Oly csillag voltál, mely csak égre nyílik.

Könyörögj értünk.

 Jó magyar népünk alighogy megtére,

Már oly szép gyöngyöt termett Árpád vére,

Hogy még az ég is óhajtozott érte.

Könyörögj értünk.

+!

     Kérem megnézni ezt a felemelő és szívszorító filmet! Hála Istennek, akadnak ilyen magyar emberek!

https://www.youtube.com/watch?v=2AoyjS1t63s

     Nagy Balázsék igen nagylelkűek, de szegény emberek. Aki a villámcsapásos amnézia állapotáról és csodálatos felgyógyulásáról készült könyvéből szeretne, az 1500 Ft/db plusz némi postaköltséget fizessen be az alábbi csekkszámlára, 2018. április 8-ig! (Az esetleges adományok e dátumon túl is aktuálisak!)

     A befizetésnél kérem feltüntetni a célját: "Nagy Balázs könyve", és hogy az igényelt könyvet (könyveket) hová postázzák! (A határidő azért fontos, mert a szükséges könyvmennyiség az igény birtokában lenne Magyarországra szállítva! A postázás, még áprilisban megtörténik!)

Erste befektetési Bank Zrt.

Pertis Jenőné

11600006-00000000-36767441

Az Üdvözítő Krisztus Keresztútja

Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak után Pilátus újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” De ők ismét kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás rablógyilkos volt.

     A helytartó ezután újra kiment, és így szólt a zsidók népéhez: „Íme, az Ember!" És rámutatott a töviskoronás, vértől áztatott bíborruhában remegő Krisztusra. A főpapok és a nép mihelyt meglátták Őt, nem rendültek meg, hanem még hangosabban kezdtek kiáltozni: „Feszítsd meg! Feszítsd meg! Vére rajtunk és utódainkon!” Pilátus azt mondta erre: 

     A katonák, miután Jézust keresztre feszítették, ruháit szétosztották egymás közt. Amikor a köntöse következett, mely varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” Így beteljesedett az Írás: „Szétosztották maguk között ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek.” A katonák pontosan ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége, és Mária Magdolna. 

IMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK TÉGED, MERT SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT!

14. Jézus holttestét sírba teszik 

      Ó, mily boldog vagyok, ha azt látom, hogy nem hiába szenvedtem érted, értetek! Ez igazán öröm Nekem. Lelketek, mely a föld iszapjában él, nem tud önmagától megszabadulni. Én kiszedlek a bűn iszapjából, és utána Szent Véremmel moslak meg benneteket. Boruljatok le szent Keresztem tövébe, és engedjétek, hogy hulljon reátok ez az áldott Szent Vér. Vércseppjeim váltó (csekk) a kezetekben, rajtatok áll, hogy beváltsátok. E váltó nem jár le a világ végezetéig. A kegyelem állapotában élő lélek bárhol beválthatja, bármikor, halála napjáig, de erről nem vagytok biztosítva. Azért ki-ki azon legyen, hogy váltóját, Szent Vérem váltságdíját mind gyakrabban igénybe vegye. Ne élete alkonyán, mert így a kifizetett értéket nem sokáig használhatja már. Használjátok életetek lendületes erejében. Én is életem teljében áldoztam fel Magam értetek. A legszívesebben ezt a viszonzást fogadom el tőletek. (III/150-151)

Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 25-28. oldal. (Részletek) 1996. április 5.

     "Ma velem együtt feljöttök a Kálváriára, (...) hogy segítséget és vigaszt nyújtsatok Fiamnak, Jézusnak, akit a kereszt kínpadjára ítéltek.
     János kézen fogva vezet és fiamként támogat, amikor Jézussal találkozom, aki nagy fáradsággal megy felfelé a Golgota csúcsára.
     Ebben a pillanatban a végtelen szenvedés tőre járja át Szívemet, amiről hallgatok, mert anyaként a végsőkig kell segítenem Fiamat.
     Jézus Teste egyetlen sebbé vált az ostorozástól. A rettenetes római ostorok mélyen felszakították Testét, friss vér folyik sebeiből és egészen elborítja.
     Fején a töviskorona sok sebet ejtett, amelyekből vérpatakok folynak és vérbe vonják Arcát.
     A Golgotán szögekkel verik át kezét és lábát. A kereszt felállítása kimondhatatlan fájdalmat okoz Jézusnak és friss vért fakaszt felszakadt sebeiből.
     Ma mindannyian tekintsetek Őrá, akit keresztülszúrtak!
Szemléljétek ma Fiamat Jézust, akinek Teste egyetlen véres sebbé vált!
‒ Az Ő Sebei, melyek nyitottak és véreznek, irántatok érzett szeretetének jelei. A ti megváltásotok díja. Az élet új tavaszának virágai.
‒ Az Ő Sebei az isteni irgalmasság értékes ajándéka, ami meghozza mindannyiatoknak a feltámadás és a megmenekülés húsvéti örömét.
‒ Az Ő Sebeit borítsátok el szeretettel és csókokkal velem a (...) Fájdalmas Anyjával és a keresztre feszítés vigasztalhatatlan Anyjával együtt! Közeledjetek gyermeki szeretettel Sebeihez és illessétek végtelen hálátok csókjával mindegyiket! (...)
‒ Az Ő Sebei számotokra a biztos menedékhely, ahol védelmet nyertek a bűn és a gonoszság vihara ellen. (...)
Az Ő Sebeibe rejtőzzetek el a világ és minden csábítása elől, a gonosz lélek és kísértései elől, hogy édes bensőségben éljetek isteni testvéretekkel, Jézussal, aki ma értetek lesz feláldozva.
‒ Az Ő Sebei az élő víz forrásává válnak, ami az örök életbe árad.
     Mosakodjatok meg a kegyelem és az isteni irgalmasság forrásában, amely Fiam, Jézus nyílt és vérző sebeiből folyik, akit értetek feszítettek meg és aki értetek halt meg ma a kereszten.
Így megtisztultok minden folttóI, megszabadultok minden rabságból, megváltást nyertek minden bűntől, kiszabadultok a Sátán uralma alól, teljes közösségbe kerültök a mennyei Atyával, megnyíltok a szeretetre és a jóságra, megvilágosodtok a kegyelem és a tisztaság által és megújultok az isteni irgalmasság forrásában. (...)
     Az egész küzdő, tisztuló és diadalmas Egyházzal együtt szálljon fel a Földről, a tisztítóhelyről és a Paradicsomból mélységes imádatunk és végtelen hálánk: 'Imádunk Téged, Krisztus, és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot és Szent Sebeid által meggyógyultunk.

(Nagypéntektől, a Húsvét utáni első szombatig)

ELSŐ NAP „Ma az egész emberiséget vezesd hozzám, főleg a bűnösöket s merítsd őket irgalmam tengerébe. Így megvigasztalsz keserves szomorúságomban, melyet a lelkek vesztén érzek!”

Legirgalmasabb Jézus, aki könyörületes vagy irántunk és megbocsátasz nekünk, ne bűneinket nézd, hanem bizalmunkat, mellyel végtelen jóságodhoz járulunk. Végy fel bennünket legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts örökké ott minket. Könyörgünk Hozzád szereteted által, amely az Atyával és a Szentlélekkel köt össze Téged. Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát mindörökké dicsérjük. Ámen.

I. NAP – Szent István király 

     Géza fejedelem és Sarolta fiaként született Esztergomban, 969 körül. Szent Adalbert prágai püspök keresztelte meg. A pécsváradi monostor apátját, Asztrikot Rómába küldte, hogy hozzon számára II. Szilveszter pápától koronát.

1000-ben Magyarország királyává koronázták.

A mély, tiszta kereszténységet hirdette és életpéldájával igazolta.

Népünket Római Katolikus kereszténnyé tette, buzdította a szentségek vételére és erkölcsös életre. Gizella királynéval komoly, elkötelezett és szép házasságban élt, példaértékű férj és családapa volt.

Igazságos, irgalmas és békeszerető uralkodóként tisztelték.

Tíz püspökséget és több kolostort alapított.   

Ifjú korától fogva lángoló szeretetet érzett a Nagyboldogasszony iránt.

Istentől azt kérte, hogy az Ő ünnepén, augusztus 15-én halhasson meg. Szívből fakadó vágyát az Úr teljesítette.

Amikor az utolsó fiúgyermek, Imre herceg tragikus körülmények között meghalt és az ország utód nélkül maradt, összehívta a világi és egyházi főrendeket, és aug.15-én az ő jelenlétükben a koronát a hazával együtt, a Boldogasszonyra hagyományozta.

Így Ő lett országunk örököseként, népünk Királynője.

Szent István cselekedete egyedülálló a világ történelmében.

Fehérvárott tért meg lelke Istenhez. Az általa építtetett Nagyboldogasszony székesegyházban temették el, és ugyanitt avatták szentté, 1083. augusztus 20-án. 

Imádság:  

Szeretett és tisztelt királyunk, Szent István!

Te, aki nemzetünket kereszténnyé tetted, őseinket a pogány sötétségből a hit világosságára vezetted, bálványainkat leromboltad, megszervezted a katolikus egyházat és számunkra önálló államformát biztosítottál, segíts bennünket újra a megtérés útjára!

Iskolákat, templomokat, kolostorokat építettél, istápoltad a betegeket és szenvedőket, az árvákat és özvegyeket. Segíts, hogy népünk vezetői életpéldádat követve hasonló módon cselekedjenek.

Kérd Istent, hogy szüntesse meg a pártoskodásokat, szakadásokat, viszályokat, békétlenségeket hazánkban.

Köszönjük Neked, hogy átformáltad történelmünket, megtanítottál az „igen” kimondására és megvalósítására! Köszönjük, hogy megmentettél minket a széthullástól, és a Szentlélek erejével egységbe forrasztottad népünket.

Neveld ezt a népet a Boldogasszony tiszteletére és szeretetére.

Kérünk Téged, emeld fel érdekünkben szavadat a Magyarok Nagyasszonya előtt. Ámen. 

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Hol vagy, István király?

Téged magyar kíván,

Gyászos öltözetben

Teelőtted sírván.  

 „Így történt, hogy az a nép, amelyet egykor „a népek ostorának” tartottak, a hithirdetők munkája révén olyan nemzetté vált, mely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki.”  /Részlet VI. Pál pápa apostoli leveléből, Szent István születésének és megkeresztelkedésének ezredik jubileuma alkalmából./    

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 3

     4.) Az Irgalmasság órája. 1937. októberében Krakkóban Fausztina nővér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: 'Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára' (Napló 1572). Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: 'Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! – mondta Fausztinának – Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy' (Napló 1572).

     Rózycki professzor három feltételt sorol fel, melyek szükségesek az ebben az órában mondott ima meghallgatásához:

     a.) Az imát Jézushoz intézzük.

     b) Délután háromkor történjék.

     c) Jézus kínszenvedéseinek értékére hivatkozzon.

     'Ebben az órában – mondta Jézus – kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot' (Napló 1572). (Vö. Jak 2,13)

     5.) Az Irgalmasság tiszteletének terjesztése. Ezt azért emelte ki Rózycki atya, mert ehhez is ígéretek fűződnek. Jézus: ,,Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja  csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek'' (Napló 1075).

     Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: az Isten iránti keresztény bizalom és a felebarát tettekben megnyilvánuló szeretete. Az Úr Jézus ,,teremtményeitől bizalmat'' (Napló 1059) követel, valamint az irgalmasság cselekedeteinek végrehajtását tettel, szóval vagy imádsággal. (Vö. Napló 742). ... Jézus azt kívánja tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jó cselekedetet végezzenek felebarátaikért.

     Más helyen ezt mondta Jézus: 'E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget' (Napló 929). 'Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján' (Napló 754)''. – (Napló XV-XVIII.

(Javított szöveg!)

Az éremre mondjuk:
     Ó megfeszített Jézus! Lábad elé borulva felajánljuk Neked annak könnyeit, aki Téged bensőséges és részvétteljes szeretettel kísért szenvedésteli keresztutadon.
Add meg ó Jézus, hogy megszívleljük mindama tanításokat, melyekre legszentebb Anyád könnyei megihletnek minket, hogy szent akaratodat teljesítsük a földön, s méltók lehessünk majdan dicsérni és magasztalni Téged a mennyben, az egész örökkévalóságon át. Amen

Az érmet követő 3 kis-szemre kezdetként nem mondunk semmit (majd csak a végén)!
A 4.-re és minden hetedek közti "nagy" szemre mondjuk:
     Tekints Jézus, könnyeire Annak, aki legjobban szeretett e földön és még bensőbben szeret fenn a mennyben.

Az ezt követő "hetedek" gyöngyeire mondjuk a következőt (tehát 7x):
     Édesanyád könnyeire hivatkozva kérünk, megkötözött kezű Jézus hallgasd meg kérésünk!

Tehát, minden közbeeső "nagy" szemre: Tekints Jézus, könnyeire Annak, ...
A hetedek szemeire: Édesanyád könnyeire hivatkozva kérünk...

Végül a 3 szemre (amit kihagytunk az elején) ugyanazt mondjuk, mint a "nagy" szemekre:
     Tekints Jézus, könnyeire Annak, aki legjobban szeretett e földön és még bensőbben szeret fenn a mennyben.

Záróima:
     Ó Mária! a szeretet, a fájdalmak és az irgalom Anyja! Kérünk egyesítsd könyörgésedet a miénkkel, hogy Jézus a Te Szent Fiad – akihez fordulunk –, anyai könnyeidre tekintettel hallgassa meg könyörgésünket és adja meg az örök élet koronáját. Amen. (A 'Mária könnyei' sorozat, június 15-én folytatódik!)

(Az imamódot lásd még az alábbi ábrán!)

13. Jézus testét leveszik a keresztről

      Nézd megkínzott Arcomat és meggyötört Szent Testemet! Nem azért szenvedtem-e, hogy a lelkeket megváltsam? Higgy és imádj! Szíved egész szeretetével merülj el kínszenvedésemben! A reggeli ébredésnél gondold át, hogy a borzalmas éjszakai kínok után mi várt rám egész nap. Munkád közben is szemléld végig az egész keresztutat, melyen nem volt megállás egy percre sem. A végletekig kimerülve hajtottak a Kálváriára... Én igazán a végletekig mentem értetek. Azért mondom, semmit sem vihetsz Értem túlzásba. Tizenkét órától három óráig imádd Szent Sebeimet. A böjtöt lehetőleg úgy tartsd meg, hogy Szent Testemnek a keresztről való levétele idejéig böjtölj.

Bevezetés 

Kedves Olvasó! 

     Ezekben a súlyos időkben, országunk védelméért imádkozva, letérdelünk Királynőnk, Nagyasszonyunk elé, mint egykor tette ezt Szent István király. Leborulunk előtte, hogy egy imacsokorral örömet szerezzünk Neki, Égi Édesanyánknak.

Előbb azonban egy hálaadó fohászban megköszönjük eddigi pártfogását, oltalmát, segítségét. Kis nemzet vagyunk, múltunkban meggyötrődtünk és összetörtünk a bántalmak völgyében. Sajnálatosan mi is számtalan hibát követtünk el Isten ellen, a Magyarok Nagyasszonya mégis megvédett minket a pusztulástól és a nagy csapásoktól. Hálát adunk ezért és a kegyelmekért, melyekkel megajándékozott bennünket. Hálát adunk a keresztekért is, mert általuk közelebb kerültünk Szent Fiához, az öt sebből vérző, Megfeszített Krisztushoz. 

Reménységünk Hajnalcsillaga! Szépséged és jóságod tündökölve ragyogjon mindörökké hazánk egén!

Világíts nekünk sötétségünk éjjelén és segíts megtérni, megtisztulni, megújulni Isten szeretetében! Ha másért nem, azokért a szentekért, mártírokért, hősökért, és az ártatlan áldozatokért, akik életük árán járultak hozzá az ország felemeléséhez, dicsőítve Istent, és dicsérve Téged, Magyarország Királynője!

Most, ebben a kilencedben, szentjeinkkel egységben járulunk Eléd és velük együtt kérünk, siess segítségünkre. Szentjeink életpéldájukkal mutassanak kiutat, igazítsanak el minket, és segítsenek az Evangélium szűk ösvényén haladni.

Kilenc napon át minden nap más és más magyar szent közbenjárását kérve fordulunk Hozzád, hazánk sebeinek gyógyulásáért és megtéréséért.

Bízunk az ima erejében, az Irgalmasság Királyában és Tebenned, Irgalmasság Anyja!

                                                                                                          Horváth Mária

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz, Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 2

     2.) Az Irgalmasság ünnepe. Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll első helyen. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: 'Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt  kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe' (Napló 49).

     Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmasság tiszteletére végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni. ...

   Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: 'Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el' (Napló 300). 'Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is' (Napló 699).

     Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás. Jézus mondta: 'Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat' (Napló 570).

     3.) Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére. Ezt a rózsafüzért Jézus Vilniusban, 1935. szeptember 13-14-én diktálta Fausztina nővérnek bocsánatért könyörgő, Isten haragját lecsillapító imaként (vö. Napló 474-476).

     Ebben az imában az imádkozó felajánlja az Atyaistennek Jézus Krisztus Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét saját maga, felebarátai és az egész világ bűneinek bocsánatáért. Mialatt egyesül Jézus áldozatával, hivatkozik arra a szeretetre, mellyel a Mennyei Atya Fiában megajándékozott minden embert.

     Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. ... A hívők elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely főleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: 'Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket' (Napló 811). Az általános ígéret így hangzik: 'Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (Napló 1541),

     Más helyen ezt mondta Jézus: ,,E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget'' (Napló 929). ,,Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján'' (Napló 754).

12. Jézus meghal a kereszten

      Egyetlen léleknek sem szabadna elkárhoznia... Ez a szó, hogy elkárhozik, iszonyatos fájdalmat okoz Szívemnek. Újra átszenvedném a kereszthalált minden lélekért, de ezerszerte nagyobb fájdalommal is, mert az elkárhozottaknak már nincs reményük. Előzd meg ezt, vágyaiddal mentsd meg a lelkeket!
Lelkedbe mélyen bevéstem tanításomat, a lelkek utáni szomjúságomat. Amikor a kereszten függtem, felkiáltottam hangos szóval, hogy szomjúhozom. Ezt kiáltom most is felétek!
Vonj be szereteteddel, mely felfogja oldalsebemből kifolyó Szent Véremet! Szemlélj csak, szemlélj! Láttál hozzám hasonló szánalmas teremtést életedben? Látod, mennyire tönkretettem magam? Te sem vihetsz semmit sem túlzásba értem... Én mennyei Atyám felé kiterjesztettem keresztre szegezett kezeimet, hogy megvédjelek, megmentselek benneteket az örök kárhozattól. Az elégtételt bemutattam Atyám előtt. Nektek is ezt kell tennetek, ez az igaz részvétel az én megváltó munkámban.

Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!

Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa, akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége, drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom, Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.

Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesen szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed, 
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!

Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!

Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem, 
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!

Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen.

 Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa

Útálom és arcába vágom: – Száz év, de tán kétezer óta őrült, mocskos, aljas világ ez, ez a farizeus Európa!

Kenyér s jog helyett a szegényt csitítja karddal, üres éggel és cinkos lelkiismeretét avatag és modern mesékkel;

száz év, de már kétezer óta hány szent vágy halt meg gaz szivében! Hazám, keresztény Európa, mi lesz, ha bukására döbben,

mi lesz, ha újra földre száll a Megcsúfolt és Megfeszített, s mert jósága, hite, imája egyszer már mindent elveszített:

mi lesz, ha megjő pokoli lángszórókkal, gépfegyverekkel, vassisakos, pestishozó, bosszúálló angyalsereggel?

Mi lesz, ha megjő Krisztus és új országot teremt a földön, ha elhullanak a banditák s nem lesz több harc, se kard, se börtön,

ha égi szerelmét a földi szükséghez szabja ama Bárány s újra megvált – óh, nem a jók, de a gonoszok vére árán:

hazám, boldogtalan Európa, ha túléled a harcok végét, elbírod-e még te az Istent, a Szeretetet és a Békét?                                                                  1923

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 1

     Fausztina nővér Jézus kérésére, pontosabban diktálására az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazon lehetőségekről is írt, amelyek mind az egyéni lelkiség formálását, mind a lelkipásztori munkát hatékonyan támogatják. Az Egyház engedélyezte az Isteni Irgalmasság kultuszának öt módját:     

 1.) Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22-én kapott látomás alapján jegyezte fel a nővér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: 'Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned" (Napló 47). 'Azt kívánom, hogy a képet... húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!' (Napló 49).

     Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja őt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. A vér és víz sugarai, melyek a lándzsa által megnyitott szívéből (a szív nem látható a képen) törnek elő és a keresztre feszítés sebei a Nagypéntek eseményeire emlékeztetnek (Jn 19,17-18; 33,37). Tehát az Irgalmas Jézus képe az Evangélium e két eseményéhez kapcsolódik, melyek a legtökéletesebben fejezik ki Isten szeretetét az emberek iránt.

     Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár. Jelentőségéről kérdezve így válaszol az Úr: 'A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. ... Boldog, aki ezek árnyékában él' (Napló 299). A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti -- amelynek bibliai jelképe a víz --, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az ő vére által kötött...

     A kép nemcsak az Isteni Irgalmasságot ábrázolja, de emlékezetünkbe idézi az Isten iránti bizalom és a felebarátaink iránt tettekben megnyilvánuló szeretet kötelességét. A kép aláírása Jézus akaratából: 'Jézusom, bízom Benned.' 'A kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül' (Napló 742).'

     A kép így értelmezett kultuszához, mely alapvetően a keresztény bizalmon és irgalmasságon nyugszik, az Úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. ,,A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára'' (Napló 570).

Az egyházilag jóváhagyott imádság története

     A Könnyek Anyja rózsafüzért az Úr küldte és a Szent Szűz kínálta fel Brazíliában, a Keresztrefeszített Jézusról nevezett Missziós Nővérek Intézete nővérének, a megostorozott Jézusról nevezett, stigmatizált Amalia Aguirre nővérnek.

Amália, egy nagyon beteg rokonáért felajánlotta életét az Úrnak, kinek kisgyermekei árván maradtak volna. 1929. november 8-án megjelent Jézus és azt mondta:

"Ha el akarod nyerni ezt a kegyelmet, akkor Anyám könnyeire hivatkozva kérd Tőlem, mert mindent, amit Anyám könnyeire mutatva kértek tőlem, a lehető legnagyobb szeretettel megadom nektek!"
     És amiként az Isteni Megváltó megígérte Amália nővérnek, 1930. március 8-án Isten Anyja valóban megjelent. Öltözete halványlila ruha, kék köpeny, a vállán fehér fátyollal. A kezében egy ragyogó fehér rózsafüzért mutatott és így szólt: "Íme a Könnyek Rózsafüzére, melynek fehér gyöngyei az én könnyeimként ragyognak és amelyről Fiam már beszélt neked. Ő azt akarja, hogy ezzel az olvasóval is tiszteljenek engem, ezért mindenkinek, aki könnyeim nevében kér, nagy kegyelmeket készített. Ez az imádság sok bűnös megtérését szolgálja majd, elsősorban azokét, akiket démoni megkötözöttség tart fogva. A Könnyek Olvasója legyőzi a sátánt és ördögi műveit tönkreteszi!"
     A Campinés-i püspök Msgr Franciscus von Campos Barreto, jóvá hagyta ezt az ájtatosságot és nagy terjesztője lett. Olyan megtéréseket is megtapasztalt, akik legveszedelmesebb istentagadók voltak.
     A Fehér Rózsafüzér vagy a Könnyek Anyja Olvasó, hasonlóan a Fájdalmak Anyja olvasóhoz,
7x7-es  beosztású: (A kereszt helyén
azonban érem található a megkötözött kezű Jézussal, majd 3 szem, ezt követi egy (esetenként) nagyobb gyöngy, melyből további 6 db van a "hetedek" között.) (A sorozat 29-én folytatódik!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

11. Jézust keresztre szegezik
      Én magam vagyok a Szeretet, a türelem, a jóság, a megértés, a megbocsátás, az áldozat, az üdvösség, az örök élet. S ez nem kell nektek? Keresztre feszített, vértől ázott Szent Testem hiába emelkedik a magasba? Ti vakok és szívtelenek! Nem látjátok, hogy mit tettem értetek? Nem indul meg a szívetek? Nem akartok Velem járni, Velem gyűjteni? Szívetek nem dobban Velem? Bensőtök nem érez Velem? Hiába nyitottam meg Szívemet? A kegyelmek bőségét ott hagyjátok? Nem kellenek érzéseim? Szívem dobbanását, mely szelíd és jóságos, nem akarjátok hallani? Azt akarjátok, hogy majd dörgő hangon kiáltsam felétek: mit álltok itt tétlenül?
Ne finnyáskodjatok, ne válogassatok! Ahová állítottalak benneteket, ott álljátok meg helyeteket szilárdan, önfeláldozóan. Én mindent kitaláltam, csakhogy értetek szenvedhessek, és ti kényelmesen, semmi készséget sem mutattok, csak mentegetőztök. Ez az egész életetek. Vegyétek már fel azt a keresztet, melyet Én is Magamhoz öleltem, és feszítsétek fel már magatokat, mint Én, mert különben nem lesz örök életetek!

II. János Pál pápa 1994. november 6-i szirakúzai látogatása alkalmával pedig ezt mondta (részlet): ,,Mária könnyei jelek. Az édesanya aggódó jelenlétét bizonyítják az Egyházban, a világban. Egy anya akkor sír, ha gyermekeit nagy veszélytől fenyegetve látja és szavaira már nem figyelnek. Siratja a széthulló családokat, melyek miatt számtalan fiatal válik áldozatává a fogyasztói társadalomnak, a démoni praktikáknak és a fizikai erőszaknak! Ezek mindenképp a fájdalom könnyei, az esdeklés könnyei, de a reménység könnyei is azok számára, akik Reá tekintenek. Könnyező Szűzanya Szentélye! Te azért jöttél létre, hogy az anya sírására emlékeztesd az Egyházat'' ‒ idézet vége!

Idézet a Szeretetláng Lelki Naplóból: "A Föld most olyan, mint vihar előtt a természet, olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít, rengésével romba dönt maga körül mindent. Ez most a Föld borzalmas helyzete. Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. De Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, kénes, bűzös lávájától megfertőzött világot! Borzalmas zivatar ez! Nem, inkább pusztító orkán, mely még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét, melyet a lelkek sötét éjébe Szeretetlángom kegyelmi hatása kiáradása által nyújtok. Egyetlen haldokló sem kárhozhat el! De a választott lelkeknek meg kell küzdeniük a sötétség fejedelmével. (II/100)

Kedves Olvasóim! Valóban megrendült a világ, és soha nem látott bajok és csapások bontakoznak körülöttünk. Ha valakinek van rózsafüzére, de naponta (vagy soha) nem imádkozza, az ne rakja el nagyon, mert hirtelen rémisztően nagy szüksége lehet rá! Tudnia kéne ugyanis, hogy az Istenanya felszólításaira nem hallgattunk, a kéréseit nem teljesítettük, és ha ezek után már csak sírni látjuk, akkor bizony nagy bajok előtt állhatunk! És ekkor eszünkbe fog jutni, hogy Ő időben szólt! (Források az első részben!) (Vége!)

10. Jézust megfosztják ruháitól 

      Ha a szülő új ruhát vesz gyermekének, megköszönteti vele, és lelkére köti, hogy vigyázzon rá, mert nehezen tudta megszerezni. Mennyei Atyám is új ruhát adott a szent keresztségben, a megszentelő kegyelem csodás szépségű ruháját. És ti mégsem vigyáztok rá!
Van-e szülő, ki többet szenvedett, mint Én, azért, hogy a megszentelő kegyelem ruhája újra tisztítható legyen! Rendeltem a szentgyónást, és ti mégsem veszitek igénybe, pedig ezért izzadtam vért, ezért koronáztak tövissel. Önként feküdtem Szent Keresztem áldott fájára. A kínok kínját szenvedtem, és utána elrejtőztem jelentéktelen külső alá, szerénységgel, hogy megközelíthető legyek számotokra, és hogy ne féljetek Tőlem. Mint fehér pólyába takart kisgyermek, úgy rejtőztem a Szentostyába. És ha szívetekbe térek, vigyázzatok, ne legyen lelketek ruháján semmi szenny, sem szakadás, sem folt. Mert van-e szülő, ki többet szenved gyermeke ruhája megszerzéséért?
Sokan meg sem köszönik ezt illendően. Mindennap ugyanazokat a közömbös szavakat mondják csak el, érzés nélkül, oda sem figyelnek, gondolatuk máshol kószál. És így jönnek mindennap, és így megy ez évről évre.

     Álmodott a Fa is. Ott állt égnek szökkenve az erdő szélén, a hegy oldalán. Míg koronájával szemközt nézett a Nap­pal, magasra törő álmokat szőtt. Fejét csak ritkán és nagyon méltóságteljesen bólin­totta meg, hogy a madarak csicser­gő elragadtatását kegyesen viszonozza.

Azt álmodta, hogy hatalmas törzséből ki­rályi trónust faragnak majd. Nem akármilyen nagyúr székét, hanem egyenesen a ki­rály trónusát! A palota legszebb termében lesz a helye, és min­denki hódolattal fog földre borulni előtte. Támláját és karfáját esztendők munkájával faragják remekbe, s ékkövekkel díszítik. A legpompásabb bársony fedi majd, s ő nagy jeleneteknek lesz tanúja!

Ilyen nagyratörő álmot álmodott a Fa. Ál­mát annyira szívébe rejtette, hogy csak ritkán suttogott el egy-egy szót belőle a szellőnek. De a szellő hamar végigszaladt az erdőn, átadta, szétvitte a Fa álmát, s az egész erdő tisztelettel tekintett az óriás Fára.

Amikor aztán elérkezett a nap, amikor favágók szemügyre vették az álmodó Fát, törzsé­hez illesztették a baltákat és a fűrészt, s az erdő búcsúztatta, száz és száz madár kering­te körül utoljára.

A Fa nem sírt, mint hasonló esetben a többi társa, hanem dalolt mert tudta, hogy most kezdődik a dicsősége. Azután sokáig feküdt az erdőszélen kivágva. Eső verte, utálatos bogarak mászkáltak alat­ta, de nem bánta, mert azt is tudta, hogy ez kell.

Aztán eljött az idő amikor elszállították, s Fa szíve megremegett: most kezdődik! Megadással adta át magát ismét a fűrésznek, fejszének. Szabdalták, vagdalták. De egy napon a Fának rémület ülte meg szívét.

Törzsét túlságosan hosszúra hagyták, durván ácsolták, azután még egy darabot illesztettek hozzá, s amikor az ács szemében megpillantotta magát a Fa, azt hitte, meghal­ a szégyentől és csalódástól, mert keresztfát ácsoltak belőle!

– Ó, ó, királyi trónus akartam lenni, s bitófa lettem! Királyt akartam hordozni, és halálraítélt vállára tesznek engem – jajdult fel, és ekkor csordultak ki első könnyei, melyek illatossá fagytak a Fa oldalán.

De még ennél a keservnél is szörnyebb volt az a nap, mikor tényleg ráhelyezték az Elítélt vállára, aki megroskadt a teher alatt, de vitte, vitte a keresztet. A Fa nehezen vonszolta magát az Elítélt után, s amint az utca kövein koppant, úgy zokogott:

– Királyi terhet akartam hordozni, és lettem másnak szégyenterhe! Ó, bár lehetnék könnyű, mint egy selyemkendő, hogy letöröljem a verítékét...

Háromszor roskadt össze az Elítélt, háromszor zuhant le a Fa is. Amint nagy hanggal odave­rődött a kövezethez, senki sem hallotta sikoltását:

– Elég! Elég! – majd megpillantotta az Elítélt véres kezeit, melyek olyan ismerősek voltak, mintha valamikor tündöklő tisztán, nagyon régen megáldották volna Őt. S akkor hangot hallott:

– Oh, te szegény Elítélt, sajnállak téged és szívem belé szakad! Hogyan segíthetnék rajtad?

S az Elítélt talán megértette hangját, mert amikor felállt, olyan szeretettel ölelte át, s olyan gyöngéden simogatta durva oldalát, hogy a Fa szívén melegség futott át.

Aztán elközelgett a legnehezebb óra. Amint átütötték az Elítélt kezeit, lábait, durva, ke­mény szögekkel ráverték a keresztre, a Fa részvéttől remegő szíve összeszorult, csikorgó, tompa hangot adott magából: a felsivító fájdalom megbicsakló hangját.

Keményen állott, föld fölé emelve az Elítéltet. Körülötte hullám­zott a tömeg. Káromló, gúnyolódó, szitokszavak kavarodtak, s ebbe az átko­zott hangzavarba időnként felüvöltött a bal lator káromlása, majd belejajdult a jobb lator zokogó bűnvallomása...

A Fa mellett egy Asszony állt. Hangtalanul, csendben, némán. Nem szólt, csak egy-egy sóhaj roskadt ki az ajakán, nem jajongott, de szeméből szüntelenül csordult a könny. Néha megfogta a Fa oldalát, átölelte, mintha erőt merítene belőle.

A Fa pedig állt, valami önkívületi, ájult állással, mintha ő maga is agonizált volna. A Felfeszített görcsös vonaglása belemart. Az Asszony ölelése pedig megforrósította...

A legszörnyűbb pillanat mégiscsak az volt, mikor egy hosszú katonalándzsa sivítva átdöfte az Elítélt oldalát. Ekkor sötét­ség borult a földre, pedig még csak a nap kilencedik órája volt. Hideg szél süvöltött, s a föld mélye megmorajlott. Mintha valami súlyos ter­het akart volna ledobni magáról, úgy rázkódott. A nép riadtan szétszaladt, a károm­ló zaj megszakadt. Hideg sötétség terpeszkedett világra.

S ekkor nagyon-nagyon messziről – a he­gyek mögül – nagyon halk, alig hallható ének csendült fel, amit csak a Fa hallott, de tudta, hogy neki éneklik:

Szent keresztfa, drága hűség

Tiszta tőről sarjadott,

Ily virággal, ily gyümölccsel

Fát az erdő nem hozott.

Drága szent fa drága karja

Drága terhet hordozott.

A Fa hallgatta és megértette ezt a messzi éneket s érezte, hogy a királyi trónusról szőtt álma sem lehetett volna szebb, mint ez a szomorú, véres valóság. Mert nem egy királyt, de a Királyok Királyát hordozhatta!

És többet nem álmodott. Hanem új életet kezdett élni, az Üdvösség Fájának örökdicső életét.

(A Szent István Társulat kiadásában "Út a hajnalba" címmel megjelent húsvéti novelláskötetből: "A Kender, az Érc és a Fa álma" – Salkaházi Sára írása nyomán, a szerk.!)

A tanulság: Soha ne keseregjünk azon, hogyha nem álmaink valósulnak meg, mert lehet, hogy talán más megtisztelő hivatás szolgál lelkünk javára és Isten nagyobb dicsőségére! – Bocsáss meg Urunk!

Kedves Olvasóim! Szólhat hozzánk a Mennyek Királynője, de mi nem hallgatjuk meg. Édesanyaként könnyezhet némán, de mi alig vesszük tudomásul súlyos üzenetét! Figyelmeztethetnek bennünket a nagy Szentek írásaikban, de ki olvassa már műveiket? És írhatok én is e blogban, de sokan legyintenek az egészre! Aztán lassan és módszeresen összedőlhet körülöttünk a világ, mire az utolsó pillanatban, súlyosan megkésve könyörgőre fogjuk majd, szorongatva a rózsafüzért: "Most segíts meg Mária"!

Ezúttal a sorozatom két utolsó részében, nem a Szűzanyát vagy a szenteket idézem, mégcsak nem is én fogalmazok valamit, hanem idézek két Nagy Pápát, az Istenanya könnyezéseivel kapcsolatban! (Alább a szirakúzai könnyezés, eredeti fotón!)

XII. Piusz pápa 1954. okt. 17-i rádióbeszédében így szólt a szirakúzai eseményekről: ,,Mély megrendüléssel fogadtam a Szicíliai érsekség tanúsító nyilatkozatát a Madonna könnyezéséről! Nem kétséges, hogy Isten Anyja a mennyben örökké boldog, de Ő nem marad érzéketlen földön élő gyermekeinek szenvedései és a rájuk leselkedő veszélyek miatt. Ő valóban anyai szeretettel szeret és valóban anyai aggodalom gyötri végső sorsunkat illetően. Amikor fájdalmas anyai könnyeit hullatja értünk, azok a könnyek gördülnek le fájdalmas orcáján, melyeket Szent Fia keresztjének lábánál is hullatott. Vajon meg fogják-e érteni az emberek ezeknek a könnyeknek titokzatos beszédét? Ó Mária könnyei! A Golgotán a részvét könnyei voltak Jézusa iránt, most pedig a szomorúság könnyei a világ bűnei miatt. Jézus Titokzatos Testén okozott újabb sebekért sír-e, vagy azokért a gyermekeiért sír, akikben a hibák és bűnök kioltották a kegyelmi életet, és akik súlyosan megsértik az isteni méltóságot? Vagy a várakozás könnyei ezek azon gyermekeiért, akik késlekednek visszatérni Szent Fiához, holott valamikor hívők voltak, és az Anyaszentegyházba tartoztak? ... Rajtatok múlik, hogy példátokkal és tetteitekkel közreműködjetek a megtévedteknek az Atya házába való visszatérésben.''

(vö. AAS 46 (1954) 658-661) (Folyt. köv.) (Források az első részben!)

 A Napló és történetének bemutatása

     Mint említettük, Fausztina nővér halála előtt négy évvel kapott parancsot napló vezetésére, élményeinek leírására. A terjedelmes mű (a magyar változat a kísérő tanulmányokkal és a mutatókkal együtt 528 oldal) bemutatja Fausztina nővér lelkiségét és az Isteni Irgalmasság üzenetét.

     ,,Az Isteni Irgalmasság ügyében -- mint oly sok másban -- Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa volt a Gondviselés embere. Wojtyla még krakkói segédpüspök korában felkereste A. Ottaviani bíborost (1963), és előterjesztette a Naplóval s tartalmával kapcsolatos terveit. A kardinális biztató szavakkal bocsátotta el a jövendőbeli pápát: 'Siessen, mielőtt a tanúk meghalnak.' Karol Wojtyla a későbbi évtizedekben -- mint Krakkó érseke (1964), bíborosa (1967), majd Szent Péter utódja (1978) -- újabb és újabb módon támogatta az Isteni Irgalmasság ügyét. Megindította a boldoggá avatást bevezető információs eljárást (1965), ehhez megjelentették a Napló kritikai kiadását (1981), Róma püspökeként kiadta a Dives in misericordia kezdetű enciklikát (1980), 1993. ápr. 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá avatta Fausztina nővért, 1997-ben pedig elzarándokolt a nővér sírjához. (Fausztina nővér holttestét a boldoggá avatás kapcsán 1966. nov. 25-én exhumálták, és a kolostor kápolnájában -- Kraków Lagiewniki, ul. Siostry Faustyny 3/9. -- helyezték örök nyugalomra. A hamvak a boldoggá avatás után a fali sírfülkéből átkerültek az Irgalmas Jézus oltára alá.) Érthető, hogy ezen lépések után világhódító útjára indult az Isteni Irgalmasság üzenete. Ennek hathatós eszköze a Napló, amely a magyarországi kiadással az angol, a német, az olasz, a francia, a spanyol, a portugál, az orosz, a portugál (brazil), a szlovák, a cseh és a vietnami után immár a tizenkettedik idegen nyelven jelenik meg.

     Eddig azonban hosszú utat tett meg a Fausztina nővér nevéhez fűződő üzenet. Valóságos keresztutat kellett bejárnia.

     A. M. Deskur bíboros bevezetőjéből és a Jegyzetek 154. pontjából (Napló 474. o.) megtudjuk, hogy az Isteni Irgalmasság ügyét 1959. március 6-án a Szent Offícium Indexre tette, vagyis megtiltotta a kultusz terjesztését, s maga Sopocko professzor is szigorú figyelmeztetést kapott. A templomokból kikerültek az Irgalmas Jézus-képek. Egyedül a krakkói kolostor híres festménye (Adolf Hyla) maradt eredeti helyén. A Szent Offícium lépésének komoly okai voltak. A hivatalos vizsgálatot megelőzően ugyanis ellenőrizetlen és rossz fordításokban kezdték terjeszteni a Napló egyes részeit. Az intézmény a tilalommal elejét vette a zűrzavarnak, s amikor elérkezett a Gondviselés által kijelölt idő, elkezdődhetett a teljes körű és hivatalos vizsgálat.

     A tilalmat 1978. június 30-án oldotta fel a Hittani Kongregáció. Az eseményeket a háttérből Karol Wojtyla szorgalmazta. Sopocko atya nem érhette meg a sikert, mert 1975. febr. 15-én meghalt Bialystokban.

     Miközben folyt a munka az Isteni Irgalmasság ügyében, Krakkóban megkezdődött Fausztina nővér személyével kapcsolatban az 1965. okt. 7-től 1967. szept. 20-ig tartó ún. információs, ezt követően pedig a boldoggá avatási eljárás, amely 1993. április 18-án a boldoggá avatással, majd 2000 húsvétjának második vasárnapján Fausztina nővér szentté avatásával ért véget.

     Beteljesedtek tehát Fausztina nővér szavai. Elérkezett az idő, hogy a világ megismerje Isten Irgalmasságának minden embert megszólító üzenetét. A Napló egyházi jóváhagyással kerül világszerte az emberek kezébe, imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, kilencedét.

Az Isteni Irgalmasság ünnepét 2000. április 30-án II. János Pál pápa ünnepélyesen kihirdette.

     F. Macharski bíboros 1996. febr. 22-én Isten Irgalmasságának Apostola néven világméretű mozgalmat indított. Új bazilika is épül Krakkóban az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregációjának területén. Alapkövét, amely a Golgota-hegyéről származik, II. János Pál pápa 1997. jún. 7-én Krakkóban ünnepélyesen megáldotta. -- Mindez természetesen nem csupán a Kongregációnak, de az egész világegyháznak s benne hazánk hívő népének is nagy öröm és lehetőség. A teljes kézirat Magyarországon is elérhetővé vált, egyházi jóváhagyással.

     Virágvasárnapnak a húsvét előtti utolsó vasárnapot nevezzük, mely a nagyhetet vezeti be. Mozgó ünnep, március 15. és április 18. között bármelyik vasárnapra eshet. Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták, és az utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. Tehát Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk. Az evangéliumok tanúsága szerint a Jézust éljenző emberek gallyakat és pálmaágakat terítettek elé az útra, Magyarországon barkát, Olaszországban olajfa-, más országokban tiszafa- és fűzfagallyakat szentelnek a templomokban. A virágvasárnapi körmenet szokása is Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztet: eredetileg a templomon kívülről indult. Az ünnep elnevezése eltérő a különböző nyelvterületeken: latinul, németül és olaszul pálmavasárnapnak hívják, angol nyelvterületen tiszafavasárnapnak, magyarul és örményül pedig virágvasárnapnak. (Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd c. műve felhasználásával!)
     Ne feledjük, hogy az a tömeg éljenzi az Üdvözítőt, akik 5 nap múltán "Feszítsd meg"-et kiáltoznak! Mi tehát maradjunk hűségesek az Úr dicsőítésében, melyet a Nagyheti böjtünkkel, áldozatainkkal és imáinkkal külön nyomatékozzunk! Ha majdan megjelenünk az Úr Szent Színe előtt, ez javunkra fog válni!

 9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel 

      Van-e Nálamnál elhagyottabb, megvetettebb, akit jobban elfelednek, mint Engem? Ha tudnátok, mennyire sóvárgok utánatok! Folytonos egyedüllétemben sok szeretettel és türelemmel szólítgatlak benneteket, és ti úgy tesztek, mintha Én érzés nélküli személy lennék...
Járok utcáról utcára, házról házra, faluból városba, hideg télben, tikkasztó nyárban, süvítő szélben, zuhogó esőben. Nem kérdezi meg senki Tőlem, hogy hová megyek ilyen szánalmas állapotban. Hajam vértől csapzott, lábaim összerepedeztek az utánatok való sok gyaloglástól. Kezem állandó segélykérésre kinyújtva.
Szeressetek Engem, s vegyétek fontolóra mindazt, amit értetek tettem! Ó, ti balgák! Minden perc elmúlik, de a Rám fordított idő, mely végtelen értékű, nem vész el soha, hanem egybeolvad az örökkévalósággal.

Tekintve, hogy 2018. március 25-e Virágvasárnapra esett, idén az Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, Jézusnak Mária szűzi méhében történt foganásának ünnepét április 9-én ünnepli az Egyház!

Isten akaratára mondott mindenkori „igenünknek” a Szűzanya alázatát kell tükröznie, példáznia! Igent a keresztény hitre, igent a családok és a nemzet egységére, igent az Életre, igent gyermekeink és unokáink biztonságos jövőjére! 

     Gábriel arkangyal csak 1921-ben került be a hivatalos római katolikus kalendáriumba, ekkor ünnepét március 24-ére tették. 1969-től azonban Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-re tették római katolikus ünnepét. Az ortodox egyházakban november 8-án ünneplik, de megemlékeznek róla március 26-án és július 13-án is. (Wikipedia)

     Az egész liturgiában, de különösen a nagyböjti liturgiában uralkodik a megdicsőülés gondolata. Az Egyház a liturgia által a mi „színeváltozásunkat” akarja elérni, a megdicsőült Krisztus elé megdicsőült hívőket akar vezetni. Ezért mutat ismét az Úr Jézusra, akihez hasonlóan megdicsőülhetünk mi is, ha hozzá hasonlóan küzdünk a kísértések ellen. Üdvözítőnknek is szenvednie kellett, mielőtt dicsőségébe bement; nekünk, tanítványainak sem lehet jobb helyzetünk, mint Mesterünknek volt. Böjttel és önmegtagadással elkészülve élvezhetjük csak a Húsvét örömét. A mai szentlecke (1Tesz 4,1-7) is erre buzdít, az imádságok és énekek is ezt kérik.
     Könyörgés: Emlékezzél meg Uram, könyörületedről és irgalmadról, hisz azok megvannak öröktől: sose uralkodjanak rajtunk ellenségeink, szabadíts meg minket minden szorongatásunkból.

(Felhívom T. Olvasóim figyelmét, hogy "Angyalok pedig léteznek" címmel sorozat indul július 19-től szeptember 12-ig!)

Kerekes Károly O.Ciszt elmélkedése

     A liturgia, az Egyház hivatalos nyilvános istentiszteletének rendje kettős névvel jelöli ezt az ünnepet. Pálma-vasárnap, magyarosan Virágvasárnap, és Passió-vasárnap, Jézus szenvedésének, keresztjének vasárnapja. A két elnevezés körül egyik a külső keretre, másik a belső tartalomra vonatkozik. Pálma- illetve Virágvasárnap nemcsak azért „külső” megjelölés, mert a külső természet akkor nyílasztja az első virágokat, barkákat (barkaszentelést is ezért tartunk), hanem a régi szertartás rendje szerint ez a pálmaággal, nyíló virággal, feslő barkával való ünneplés a templomon kívül zajlott le, ünnepélyes körmenet formájában. A Passió-vasárnap (szenvedés-vasárnap) viszont nemcsak azért „belső” megjelölés, mert a Jézus kínszenvedéséről szóló evangéliumot már benn a templomban olvassák fel, illetve éneklik, hanem itt mutatkozik meg az ünnep igazi tartalma: a szenvedést értünk vállaló Jézussal való azonosulásban.
     A nagy kérdés, hogy hogyan fér össze a kettő. Tudniillik az ujjongó hozsannázás és a szenvedés, a kereszt. Ősi egyházi szóval azt mondjuk: ez misztérium, szent titok, csak a beavatottak értik meg. Hogyan értik meg, miből értik meg? Az Egyház a liturgiában – ugyanúgy, mint a Bibliában - elsősorban képi nyelven, képekben, jelképekben és jelképes cselekedetekben tanít. A misztérium mindig ott érzékelhető, ahol a külső a belsővel érintkezik. Jelen esetben, Virágvasárnapkor az érintés, a misztérium szépen érzékelhető a külső körmeneti ünneplés és a belső áldozati megjelenítés között: a templomajtóban. Ősi rítus szerint az ujjongó körmenet zárva találja a templomajtót. De a pap a körmeneti kereszttel háromszor megüti azt – ami a mennyország ajtajának megjelenítése a földön - és az ajtó a kereszt koppantására, érintésére kinyílik. A misztérium tartalma: a mennyország ajtajához Krisztus keresztje a kulcs. Csak az mehet be oda, aki ezt megszerezte, kezében tartja, mint földi életének tavasz-nyár-ősz-tél változásainak egyedüli értelmét vállalja. Nincs más kulcs a mennyországba!
     Ezt a tanítást nem szakteológusok gondolkodó elméje találta ki, hanem az Isten Könyvéből, a Bibliából növesztette ki az élő Egyház liturgiája. Bibliai megfogalmazása az Apostol nyelvén: „Nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a Keresztrefeszítettről.” (1Kor 2,2.) Magának Jézus Krisztusnak a szava erről: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap, és kövessen engem.” (Lk 9,23) Ennek a bibliai tanításnak egyszerű képi megfogalmazása egyetlen gesztusba sűrítve: a pap kezében tartott kereszttel megkoppantott templomajtó megnyílik: Íme, Krisztus keresztje, ez nyitja meg nekünk a mennyországot!
     Mi ennek a tanításnak a gyakorlati alkalmazása? Az, hogy vállalnunk kell az élet akármilyen nehéz próbatételét Krisztus keresztjeként, s akkor az ő mennyei dicsőségét is megnyerjük! Vigyázat, nem a jel egyszerű tárgyi megléte nyitja meg nekünk a mennyországot, hanem annak alanyi vállalása. Mint ahogy nem a behordott tüzelőanyag melegít, hanem az a tűz, amely a tüzelőanyag elégetéséből származik. Vagy mint ahogy nem az éléskamránkba begyűjtött étel-ital tart életben bennünket, hanem a megevett és megemésztett étel és ital. – A kereszt jel, szent jel. A kereszt vállalásából származó isteni élet – misztérium.
     A keresztet mint jelet már az első időktől fogva szent jelként tisztelték Krisztus követői. Úgy is, mint rajzolt, festett, vagy valamilyen anyagból kiformált jelet. De úgy is, mint saját testükre – homlokukra, ajkukra, szívük fölé – kezükkel rajzolt jelet. Áldó szóval is összekapcsolták: Áldjon meg téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek! Vagy még rövidebben: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Később általánossá vált imádságaink elején és végén, továbbá bármi munkánk kezdetekor és befejezésekor. Az igazán hívő keresztény mindig tudta, hogy nem a jel anyagi, tárgyi valósága önmagában nyit mennyországot, ehhez az Egyház tanítása szerinti alanyi elkötelezettségünk elmaradhatatlan.
     A keresztről, illetve a hívő ember keresztvetéséről – amelynek misztériumi tartalmát olyan szépen kifejezi a virágvasárnapi liturgia - sok tanulságos történetet elmondtak már igehirdetőink. Legyen szabad most egy egyéni, pontosabban családi emléket felidézni a keresztvetésnek egy nem mindennapi, de talán mégis tanulságos értelmezéséről. Gyermekkorom emléke. Nyár, aratás, az egész család aratja, kévézi és gyűjti keresztbe az életet. (Földmíves népünk a kenyérgabonát életnek nevezi, a kévékből összerakott csomót pedig keresztnek.)
Este a kereszt-rakásnál mi gyerekek már fáradtak voltunk. Csak úgy hanyagul egymásra dobáltuk a kévéket. Édesapánk figyelmeztetett: Ne úgy, fiaim. Jól kell rakni-vetni azt a keresztet, mert különben szétfújja a szél, belever az eső, és elrothad az élet!
     Számomra örök tanítás, képnyelven adott atyai útbaigazítás a keresztvetésről, és egyben a kereszt misztériumáról is: jól kell rakni-vetni azt a keresztet, minden részletében, különben szétfújja a szél, belever az eső, és elrothad az élet. Hiszen – a Biblia és a liturgia nyelvén – a mennyország ajtajához nincs jobb, sőt egyszerűen nincs más kulcsunk, mint a kereszt, Krisztus Keresztje. – Ezt jelenti nekem a Virágvasárnap.

Kerekes Károly

     Tény, hogy a csodáknak ‒ mint jeleknek ‒ mindig komoly szerepük volt az üdvtörténet során. Egy-egy gyógyulás híre, bármilyen megdöbbentő legyen is, lassan és viszonylag szűk körben válik ismertté. Ráadásul akik személyesen már nem tanúi, azok közül sokan kétkedve is fogadják. Hatása ezért mérsékelt.

     A Fatimai Napcsodának már hetvenezer ember volt tanúja, életre szóló hitélményt nyújtva nekik, de az utókor már elfelejtette, különösen, ha még a századik évfordulót sem ünnepeltük meg igazán, ORSZÁGOSAN!

     A Szirakuza-i Könnyezést már tízmilliók láthatták a filmhíradók és a televízió jóvoltából. A Szeretetláng szívhez-szóló üzenete már az egész emberiséget kívánja lelkében megérinteni és "tanúvá" tenni!

     A jelek szerint a Szent Szűz az egész világra kiterjedően kívánja ‒ egyre nyomatékosabban felhívni gyermekeinek figyelmét az elhatalmasodó bűn vészesen súlyosbodó pusztításának lehetőségére. 

És most Pásztón? A Szűzanya-szobrok könnyezése – ráadásul a nyomaték kedvéért egyszerre kettő is –, vajon milyen nagyságrendben érinti meg a lelkek tömegét? Bár a Madonna nem szól egy szót sem, mégis érthető a könnyekben aláereszkedő mennyei kérés, amely az Istentől közvetített kegyelem által a Rá figyelőkkel megérteti magát, vagy kéne, hogy megértsék. Mert Anyánk könnyeinek tanítása érthető, ha nem rekedünk meg a könnyezés felszínes fürkészésénél! 

Ha ugyanis a természetfeletti jelet megértjük és lélekben megrendülve fogadjuk, akkor a nyitott lélekbe az isteni kegyelem száll alá, hogy megérintse és meghívja a máriás engesztelő lelkületre! Ezt az 'ötszázadik' évfordulótól nem várhattuk el, de a 100. (fatimai) évnek ez lett volna a célja. Csodálkozhatunk-e ha Égi Anyánk könnyekre fakadt?? (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)

8. Jézus megvigasztalja a síró asszonyokat 

      Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Ezt kérem tőletek. A bűnbánat szava az, mely felhallatszik mennyei Atyám trónja elé, és ez az a szó, mely visszatartja tőletek Atyám büntető kezét. Ezen szavaim már elhangzottak akkor is, amikor a keresztemet vállamon vittem, és a jámbor asszonyok rajtam siránkoztak inkább, mint saját bűneik felett. Újra kérlek benneteket, jámbor lelkek: Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Mások helyett is!
Minden szenvedést megízleltem, és a bennetek való reménnyel mentem a szenvedés útjára. Láttam a sok hűtlenséget, de vele szemben együttérzésteket is. Ez az, amely irgalmasságra késztetett és késztet most is. Tudod, ugye, ha csak egy igazat találnék is, megkegyelmeznék a sokaság megbántásaiért!

Vajon van-e akkora érdeklődés népünkben, hogy három, egymás közelében lévő búcsújáró hely meg tudjon maradni? Nagy kérdés, de ha az Istenanya Szívéből áradó kegyelmi hatás meg nem érinti a szíveket, aligha! Montforti Grignon Szent Lajos állítása, hogy az egyetemes hit-megújulás csak a bensőséges Mária-tisztelet elterjedésétől várható!

Miért sír a Szűzanya Pásztón?

Talán azért, mert egyre kevesebb tiszteletet tanúsítanak Fiának a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, lassan kikerül az élet-, a szívek és a templomok középpontjából. De sírhat azért is mert látja, hogy gyermekei nem hallgatnak édesanyai intelmeire, szét hullanak a családok, mert elhanyagolják a szentségi életet, a rózsafüzért, és tömegesen rohannak a kárhozat felé! Ezért sírt és sír az Égi Édesanya: Győrben, Máriapócson, La Salette-ben, Szirakúzában, Montichiáriban, Akitában, Civitavecchiában, Gyergyószentmiklóson, a kárpátaljai Szerednyén, és most Pásztón! Vagyis, a Szűzanya azon igyekszik, hogy felrázzon bennünket, mely összecseng a zsoltáros szavaival: ,,Ti, akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket'' (Zsolt 49,22).

Mit is fűzhetek ehhez? Ezt a Mária Rádiós műsoraimban - amiként ezen blog posztjaiban is, bőségesen kifejtettem már!

Fel kell fognunk, hogy a Mária-korszak jelenéseinek és valamennyi üzenetének egyetlen törekvése van: a bűnben elmerülő embertömeg visszafordítása az evangéliumi útra.

Megfigyelhető, hogy az idő előrehaladtával csaknem a fizikai kitapinthatóság határáig közelít meg bennünket a természetfölötti valóság!

     A természetfölötti világ közvetett megtapasztalása azonban soha nem nyújtja a közvetlen bepillantás élményét, amire pedig igen sokan vágyakoznak. Az ún. csodaváró magatartásnak bántó és kritikus kicsengése van. Ennek ellenére mégis emberi igényről van szó, s talán ezért is engedik meg az égiek, hogy olykor a természetfölötti jeleket közvetlenül is sokak megtapasztalhassák.

(Folyt. köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

7. Jézus másodszor esik el a kereszttel

      Régen, mikor még nem gondoltál olyan sokat Reám, Én akkor is melletted voltam, hogy az élet jeges és síkos útján megvédjelek az esésektől. Ugye, akkor nem hitted el, hogy Én tartalak vissza a tengernyi eséstől? Pedig ez így volt, mert Én különösen vigyáztam minden lépésedre!... Az Én szeretetem mindenható. Éld bele magad a nagy csodába, hogy Én állandóan rendelkezésetekre állok. Nálam nem kell sorba állni, sem időt, sem helyet kijelölni. Mindenkor, mindenhol jelen vagyok. Ha hívtok, fülem máris szíveteken van, figyel rátok, simogatok, gyógyítok... Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Hiszen téged Én vezetlek. Ne félj! Nem engedlek el. Gyere, menjünk együtt!

     Az Érc mélyen nyugodott a föld alatt, és a csendben, a végtelen sötéten ő is álmodott. Azt álmodta, hogy napfényre kerülvén harcedzett kard lesz talán, egy hős hadvezér oldalán. Ott látta csillogni magát a győzedelmes csatákban.

Markolatát ezüstből verik, s ékkövekkel díszítik. Minden győzelmet egy új ékkő jelez, mindaddig, míg úgy telve nem lesz drá­gakövekkel, hogy már nem fér el rajta több. Ekkor aztán megpihen, nem harcol tovább és dísz lesz, a diadal jele. Nagyot és merészet álmodott az Érc. Egyszer aztán először a csendet kezdték halk és messzi hangok megtörni. Majd nyugalmát mind jobban zavarta a közelgő zaj, végül pedig a napfényre került.

Az Érc megremegett. Tudta, milyen sors vár rá. Megborzadt, ha a kohó szörnyű forró­ságára gondolt, de engedelmesen átadta magát a tűz égető erejének. Megolvadva, sisteregve öntötték vékony formába, majd elkövetkezett a várakozás ideje az Érc számára, amikor végre az átalakításához fogtak. Most, most, most, és nem­sokára kikalapálják, nemes formát adva neki!

S ekkor valami történt, s az Érc félni kez­dett. Túlságosan kis darabokra szabdalták! Az­tán ismét tűzbe került, izzították, majd hatal­mas kalapácsokkal verték. Csengett, zengett az Érc, s a körülötte állók nem hallották, fájdalmasan sikolt, kiált, mert rádöbbent a ször­nyű valóra, hogy kard helyett, szegekké ver­ik. Az Érc azt hitte, nem éli túl a valóságot, pedig még sokkal rettenetesebb sors várt rá.

Eljött az Érc életének legrettenetesebb nap­ja. Durván egy piszkos ládikóba dobták hármukat, egy kalapács mellé. Az Érc szíve reszketett, s félni kezdett. És ekkor kezdődött léte legborzalmasabb perce. Egy kemény kéz kiemelte és egy puha, áldott, szent Csuklóhoz illesztette. Az Érc hegye belemerült a Csukló áttetsző bőrébe, de addig még nem sebzett, mígnem kemény szögfejére rácsattant a kalapács!

Az Érc szöghegye mélyen benyomult a Csuklóba. Vér serkent ki nyomában, piros, meleg, szent vér, mely lassan csurgott a szög mel­lett a földre. A Csukló megremegett, s a kéz ujjai csaknem ráborultak a szögre a görcsös fáj­dalomtól.

Az Érc látta a fájdalom vonaglását, érezte a vér illatát, s amint ismét és ismét rácsapódott a hatalmas kalapács, elérte a Csukló alatti fát, s megka­paszkodott abban. A kalapácsot ütő emberek, és a körülállók nem hallottak mást, mint a szögek csengését, amint rávert a kalapács, pedig, pedig az Érc zokogott, jajongott a szörnyű csalódástól:

– Ó, ó, kard szerettem volna lenni, igazságért küzdő, győztes kard, s lettem szög, mely eleven Csuklót szögez a szégyen fájához. Ám az Ércnek még azt is meg kellett érnie, hogy nemcsak a két Csuklót, de két fáradhatatlan, drága Lábat is át kellett vernie.

– Nem akarlak sebezni – zokogta az Érc a maga hallhatatlan hangján –, nem akarlak se­bezni...

S az Érc, órákon keresztül tartotta a Megfeszítettet a fán, ahol a megkínzott test minden vonaglása a szögek ércszívén futott keresztül, s okkal hitte, hogy neki is már meg kell hal­nia a borzalmas három óra után.

De nem! Végigélte az elsötétedést, az égzengést és földindulást, a hol­tak feltámadását, majd az ezután következő szörnyűséges, borzadalmas, szívet tépő, ­döbbent, ájult csendet, melyben csak egy Édesanya zokogása hallatszott.

Hosszú, hosszú várakozás, és a vér szivárgása lassan megakadt, elevensége megalvadt. Aztán vigyázó, óvatos kezek fi­gyelmes munkával és nagy szeretettel kihúzták a fából, a Csuklóból és a Lábakból.

Egy másik óvatos és szerető kéz vigyázva helyezte finom gyolcskendőre, hosszan nézegetve, majd egy puha ajak alig érintve, meleg, lágy csókot lehelt rá.

Az Érc szíve a gyönyörűségtől remegett, mert egy halk hangot is hallott: – Áldott, áldott szegek, drága szögek, szent szögek...

Az Érc abban a pillanatban tudta, hogy en­nél a valóságnál szebb álma nem lehetett volna. És többet nem álmodott!

(A Szent István Társulat kiadásában "Út a hajnalba" címmel megjelent húsvéti novelláskötetből: "A Kender, az Érc és a Fa álma" – Salkaházi Sára írása nyomán, a szerk.!)

A tanulság: Soha ne keseregjünk azon, hogyha nem álmaink valósulnak meg, mert lehet, hogy más megtisztelő hivatás szolgál lelkünk javára és Isten nagyobb dicsőségére!

Pásztó és környéke az ország más vidékeihez képest meglehetősen gazdag a csodás eseményekben, különleges helyekben. Pásztótól alig tizenöt kilométerre van Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti Kegyhely, mely állami és uniós pénzekből lett felújítva és kiépítve. Csak megjegyzem, hogy az első újítás az volt, hogy a Tabernákulumot a szentély központi részéből kivitték! (!) Erre természetesen van logikus magyarázat, de a "logika" nem áll meg az Úr ítélőszéke előtt!!!

Nos, ez a búcsújáróhely évszázadok óta fontos lelki központja volt a Kárpát-medencének. Legendája Szent László csatájához kapcsolódik, melyet a környéken vívott a moldvai kunokkal. A hagyomány szerint egy XI–XII. században élt pásztor néma gyermekének meggyógyulása volt az első csodás esemény a környéken. Hálatáblák sokasága jelzi, hogy sokan tapasztaltak meg itt természetfölötti eseményeket. Bár a magyar történelem zivataros évszázadai alatt időnként elnéptelenedett a kegyhely, a célja mindig azonos maradt - a zarándokok lelki megújulása.

Szentkút mellett azonban légvonalban alig tíz kilométerre van Fallóskút is, vagy köznevén Hasznos, mely 1947 óta vonzza a zarándokokat, amikor is a hasznosi Sánta Lászlóné Csépa Klárának megjelent a Szűzanya, és egy forrást mutatott meg neki. Klára asszony, akinek jelentőségteljes látomásai és párbeszédei voltak a Szűzanyával, komoly meghurcoltatásnak volt kitéve az 50-es évek "szocializmusában", hiszen a mindenre féltékeny kommunista rezsim veszedelmesnek tekintette Klára asszonyt. Összesen 21 hónapot töltött kivizsgálás, illetve gyógykezelés céljából ideggyógyintézetekben, ahol mind lelki, mind testi gyötrelmeknek volt kitéve, de "téveszméinek" feladását nem tudták elérni a "humánus" orvosok.

Az Egyház csak 1987 őszén vehette kezelésbe a búcsújáróhely területét, és bár a Klára asszony általi üzenetek jóváhagyást nem kaptak, ám népi kezdeményezésre kiépült a Fallóskúti Kegyhely. 1991-ben engesztelő kápolna is épült a Szűzanya által megáldott csodaforrás mellé. Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy a "tudós egyháziaknak" jobban be kellene építeni az evangelizációba az ún. "népi vallásosságot", mert ezen keresztül is aktivizálhatnák Isten Népét! Mert bizony meglehet, Istennek úgy tetszik, hogy egyes dolgokat elrejt a bölcsek és okosak elől, és a kicsinynek látszóknak nyilatkoztatja ki!

(Vö. Mt 11,25-26) (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak 

      Amikor elmondjátok: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj”, akkor tegyétek valóban méltóvá magatokat! Ha immár eljöttök, ne fordítsatok Nekem hátat! Tegyétek szíveteket alkalmassá a Velem való állandó egyesülésre napközben is egy szerető fohász, egy szerető pillantás által, hisz úgy sóvárgok utánatok! Úgyis oly kevesen jönnek Hozzám. Legalább aki Hozzám jön, az legyen igazán odaadó, bensőséges. Ébresszétek fel lelketekben az Irántam érzett bizalmat. Az fáj a legjobban, hogy sokan nem bíznak Bennem. Hiába van hitük, ha nincs bizalmuk. E nélkül nem tudnak a közelembe férkőzni.

     Álmodni a teremtett dolgok is szoktak. A fák, a virágok, a föld, a földbe vetett mag, az állatok, a csilla­gok, a hold, a nap, a világ.

A Kender is álmodott. Nagyot álmodott és álmaikat egymásnak susogta a sok-sok kendervirág, majd a Nap felé dalolta vágyát. Azt álmodta, hogy menyegzős asztalon lesz finom terítő. Rajta nehéz ezüstserlegek, tüzes borral. Az asztal körül boldog emberek, nevetés, vidám éneket zengenek. Finom ujjakkal meg-megtapogat­ják, s a háziasszony felé bólintva dicsérik finom szövését. Ha netán kiloccsanna egy kis bor: fél­tőn törlik fel, és százféle ügyességgel mester­kednek azon, hogy szálaiból kivegyék a foltot.

Menyegző után szeretettel mossák hófehérre, szeretettel hajtogatják össze s teszik a drága kendők közé, s őrzik, őrzik, míg ismét felkerül egy ünnepi asztalra, hogy tanúja legyen min­den boldogságnak. Oh, mennyit fog hallani, mennyit fog látni, milyen boldog kacajok emlékét fogja őrizni, milyen csodaszép élete lesz! Nagyot és szépet álmodott a Kender, s ál­mát dalolta az ég felé, a Nap felé, suttogta bele a szélbe, mesélte a madaraknak és a barna föld­nek...

Eljött a nap, amikor először szakadt el virágzó testvéreitől, majd elszakadt a földtől, nyűni kezdték, de a merész álom akkor is élt benne, s csak halk sóhajt engedett meg magának. Aztán belekerült a vízbe, amely áporodott volt és nyálkás. A Kender undorodott, de engedelmesen megmerült, mert tudta, hogy csak ezen keresztül teljesedhetik az álma.

Azután száradt a napon, majd kemény fával törögették, megtilolták, szögekkel fésülték, s végre, végre eljött az idő és fonni kezdték. A Kender izgalommal várakozott, hogy nemsokára már szövik is, de valami történt! A Kender remegni kezdett. A fonás, sodrás, nem volt elég finom. Mind több és több szállal sodorták össze, s a Kender minél jobban vastagodott, annál jobban féltette álmát, míg egy nap rá kellett döbbennie, hogy vége az álmának. Felébredt a szörnyű valóságra, hogy kötéllé fonták. Vékony, de tartós kötéllé.

Megpróbált valamit szebbet álmodni a kötél hivatásáról, de meg sem kezdhette, mert egyszeriben darabokra szabták, majd egy fadarabhoz szögezték. A Kender azt hitte, hogy bele pusztul a valóságba, mert felismerte, hogy ostort, korbácsot, készítenek belőle.

S egy napon – mely a legszörnyűbb volt a Kender életében – megragadta egy markos, durva férfikéz és magasra emelte. A Kender ámultan nézett szét, s maga előtt egy oszlophoz kötözött embert látott, akit két pribék kegyetlenül verni kezdett. A Kender sóhajtozott és zokogott:

– Én nem akarlak verni – sírta kenderhangján –, nem akarlak verni! És ­amikor látta, hogy már vér csordul az ütések nyomán, felsikított keservében. – Oh, inkább kendő lennék, hogy letöröljem a vért és a verítéket, te szegény, szegény Megkorbácsolt!

Már véres volt a kenderkötél, s a Kender mohón itta be a vért, gondolta, tán így megpuhíthatja kemény szálait, s nem fog annyira fájni az ütés.

Végül a markoló kéz sarokba dobta, s amint odazuhant a poros, piszkos sarokba, a Kender véres, poros könnyei jajongva megindultak.

Nem álmait siratta, hanem a megosto­rozottat. Úgy eltelt sírással, részvéttel, saj­nálkozással, hogy saját magáról megfeledkezett.

S ekkor egy hangot hallott: – Áldott vagy Kender, kedves teremtmé­nyem, mert könyörületes vagy hozzám, és megsiratsz engem!

A Kender amint e Hangot meghallotta, tudta, hogy ennél nem lehetett volna kiváltságosabb hivatása, még a menyegzős te­rítőnél sem. És többet nem álmodott!

(A Szent István Társulat kiadásában "Út a hajnalba" címmel megjelent húsvéti novelláskötetből: "A Kender, az Érc és a Fa álma" – Salkaházi Sára írása nyomán, a szerk.!)

A tanulság: Soha ne keseregjünk azon, hogyha nem álmaink valósulnak meg, mert lehet, hogy talán más megtisztelő hivatás szolgál lelkünk javára és Isten nagyobb dicsőségére! – Bocsáss meg Urunk!

A sekrestyés hölgy felvételei hamar fölkerültek a világhálóra, és sokan indultak el Pásztóra. A zarándokok rózsafüzért imádkoznak, letérdelnek, próbálják a félhomályos kápolna két szobrának arcán meglátni a nedvességet, és bár mindenkit megkértek, hogy ne érintse a szobrot, nagyon sokan igyekeznek kendővel felitatni a könnyeket. Ennek ellenére a szobor szeme újra és újra benedvesedik.

A pásztói Szentlélek-kápolna a XV. században épült, többször újjáépítették. Mai formája barokk, azonban néhány gótikus elem még megfigyelhető rajta. A berendezési tárgyai, oltárképe és a szobrai is jóval későbbiek. 2014-ben jelentős állami támogatással felújították.

A könnyezést felfedező Piroska találkozik a leggyakrabban a Pásztóra érkező zarándokokkal. Sok ideutazó megrendül és közelgő veszedelemtől, járványoktól tart. A kezdeti időkben ledöbbentette a zarándokokat, hogy a pásztóiak szinte nem is hallottak a könnyezésről! Idejöttek sok száz kilométerről és kérdezve a helyieket, merre is találják a könnyező szobrokat, alig volt, aki válaszolni tudott. 

Mára azonban nagyot változott a helyzet! A csoda híre lassan ország-világszerte elterjedt, és megindult a spontán zarándoklat Pásztóra egyénileg és buszos szervezésben. A helyiek szerint még Kanadából és Ausztráliából is jöttek. 'Irányításukra még motoros rendőrt is kellett állítani egy hétvégén, annyian voltak' - mesélik. Az viszont figyelemre méltó, hogy nagyobb csoportosulások esetében is, fegyelmezetten sorba állnak a hívek, és a közös ima után mindenki odajárul a két szoborhoz. A legtöbben fényképeznek, van aki a rózsafüzérét, vagy egy kis Mária-szobrot hozzá érinti, hogy hazavihessen valamit a csodából. Néhányan kendővel próbálnak felitatni némi nedvességet a Szűzanya arcáról. És ha nem is mindig nedves a szobrok arca, a szemük kisírtnak, pirosnak látszik. (Folyt. köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

5. Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni

      Én nem hagytam abba és nem szakítottam meg a fájdalmak útját. Gyere, ketten menjünk, akkor neked is könnyebb lesz, meg Nekem is! A megosztott bánat fél bánat. Tudod, én is milyen nehezen vonszoltam magam! Nem ok nélkül kényszerítették Cirenei Simont, hogy segítsen. Most te is segíts Nekem!
Segítsetek hordozni keresztemet, hiszen oly nehéz! Ne hagyjatok magamra! Nem azért hívtalak meg, mert nincs szükségem reátok. Sőt, most igazán itt az ideje és alkalma annak, hogy bizonyságot tegyetek Mellettem. Ne legyetek kényelmesek! Nézzetek Rám, s a keresztre! Mi kényelmet engedtem meg Magamnak? Ez nem hat meg benneteket? Vagy már úgy megszoktátok jóságomat, hogy semmibe se veszitek? Ó, ti lanyhák, mi tudna hatni rátok, ha az Én mérhetetlen szenvedésem mellett érzéketlenül elmentek? Még ti is, akiket pedig Szívemen melengettelek, és ennyi hűtlenségetek ellenére is szeretettel hívogatlak? Csak jöjjetek, Én megváltottalak benneteket az örök haláltól! Vagy nem akartok élni Velem? Elég nektek a földi mulandóság? Ó, vegyétek észre Szívem epedő bánatát! Szabad akaratotok van, és Én azt szeretném, ha tisztán a szabad akarat útján jönnétek Hozzám.

Fausztina nővér bemutatása 1

     Helena Kowalska 1905. aug. 25-én született a lengyelországi Glogowiec faluban tízgyermekes vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Az iskolát csak két és fél évig látogathatta: tizenhat éves, mikor Aleksandrówban és Lódzban szolgálóleány lesz, hogy szülein segítsen. 

     Elzbieta Siepak szerzetesnő, a krakkói kolostor lakója, a Napló kiadási ügyeinek intézője az egész világon, Faustyna Kowalskáról így ír: ,,Faustyna M. Kowalska nővér, Isten Irgalmasságának ma már világszerte ismert apostola, a teológusok véleménye szerint az Egyház legjelentősebb misztikusai közé számít.

     A hivatás hangja már hétéves korában megszólal lelkében (két évvel első szentáldozása előtt), de szülei nem akarják, hogy kolostorba lépjen. Ebben a helyzetben Helén megpróbálta elnyomni magában az Isten hívó szavát. Az egyik látomásában megjelenő szenvedő Krisztus szemrehányó szavai -- (Napló 9) -- azonban arra kényszerítették, hogy helyet keressen magának egy kolostorban. Több kolostor kapuján is bekopogott, de sehová sem vették fel. 1925. augusztus 1-én lépte át az Irgalmasság Anyjáról nevezett kongregáció küszöbét Varsóban a Zytnia utcában...

     A rendben Faustyna Maria nővér nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le első, majd öt évvel később örök fogadalmát -- a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre -- St. Rospond püspök jelenlétében. A kongregáció több házában is dolgozott, legtovább Krakkóban, Plockban és Vilniusban, ahol szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedett. 

     Kívülről semmi sem árulta el rendkívül gazdag misztikus életét. Buzgón teljesítette kötelességeit, hűségesen követte rendje szabályait, áhítatos, hallgatag volt, de derűs, tele jóindulatú és önzetlen felebaráti szeretettel.

     Egész életében következetesen törekedett az Istennel való mind bensőségesebb egyesülésre, és igyekezett áldozatosan együttműködni Jézussal a lelkek megmentése ügyében...

2017. június 25-én a pásztói temetőben álló Szentlélek-kápolna sekrestyése,Tariné Horváth Piroska úgy tett mindent e nap reggelén is, mint a többi vasárnapon. Kinyitotta a kápolnát, feltette az oltárra az este szépen kivasalt terítőt és előkészített mindent a Szentmisére. Amint azonban ránézett a Rosa Mystica szoborra, maga sem hitte el amit lát: a Madonna szemeiből szabályosan folytak a könnyek.

A kisírt szemű Szűzanya láttán ő maga is sírni kezdett, majd a mobiljával lefényképezte a szobrot és szaladt is a plébánoshoz, hogy jöjjön, mert a templomban csoda történt.

Zahar Béla plébános megtekintette a szobrot, majd jelezte a váci püspökségnek a különleges eseményt.

Néhány nappal a Szentlélek-kápolnában lévő másik szobor, a Segítő Mária is könnyezni kezdett. A hírről a plébánia újfent értesítette a Váci Egyházmegyét, de a Facebookon is közhírré tette a történteket.

A püspökség hivatalos vizsgálat helyett, állásfoglalást kért a plébánostól, aki azonban úgy vélte: ott van a két szobor és nézze meg aki akarja, aztán döntsön ki-ki maga róla!

Vizsgálva, vagy nem vizsgálva, ez a csoda úgy látszik, nem három napos, hiszen hosszú hónapok teltek már el!

A váci egyházmegye végül közleményt adott ki a könnyezéssel kapcsolatban: „Minden ilyen csodálatos tünemény ráirányítja a figyelmet – hívőkét és nem hívőkét is – az életünk titkaira. Maga a csoda fogalma is elgondolkodtató. Amit nem tudunk megmagyarázni értelemmel, amiről nincs kísérleti bizonyosságunk, azt csodának nevezzük. Ugyanakkor ezeket a tapasztalatokat az isteni, a természetfeletti világ megnyilatkozásainak tartjuk. Sajnos a legnagyobb csodákat nem vesszük észre, mert megszoktuk. […] Nem az a kérdés, hogy könnyek vannak-e a szobor arcán, hanem az, hogy miként válaszolunk az Úristen minden pillanatban megnyilvánuló szeretetére.” ‒ szólt a közlemény.

Igaz, de óvatos beszéd! A köteles vizsgálatot – mondjuk a laboratóriumit –, azonban nem helyettesíti! Mert ha kiderülne, hogy nem igaz (vagy legalábbis nem igazolható), akkor mondhatnánk, hogy egy félreértett esemény, mégis csak felhívta a figyelmünket, életünk és hitéletünk evangéliumi átalakítására! Ha viszont igaznak bizonyulna, akkor a széles körben így érzékenyített lelkek jelentős indíttatást kapnának az evangéliumi élet teljesebb megvalósítására, melyre való fogékonyság – mint Grignon Szent Lajostól is tudjuk – nagyban függ a bensőséges Mária-tisztelettől! (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

4. Jézus találkozik Szent Anyjával

      Fel akarsz jönni Velem a Kálvária hegyére, a Golgotára? Ha igen, akkor a Fájdalmas Anya mellett a helyed...
Ne engedd, hogy a föld vonzzon magához! Te nyílegyenesen repülsz Felém a sok kegyelem segítségével, mellyel elhalmozlak. Ezáltal tudsz megmaradni röptödben. Visszaesést nem engedünk, mert kegyelmeim állandó röpülésben tartanak... Bízz Anyámban, Ő elsöpör minden kételyt és félelmet határtalan anya-szeretetével! Ő megjelöli és védelme alá veszi a Benne bízókat. Ha Benne bíztok, a gonoszok eszüket vesztve, megszégyenülten aláhanyatlanak a pokol mélyére. A jövő világa készül: Anyám mosolya fogja beragyogni a világot!

     Dávid király nemzetségéből származó Szent József volt a szeplőtelen Szűz Mária jog szerint való hitestársa és az Úr Jézusnak Istentől rendelt nevelőatyja. E magasztos kegyelem által került ez az egyszerű názáreti kézműves a megváltás munkájának középpontjába és jutott az emberré lett Isten Fiának közvetlen közelébe. E nagyszerű hivatás és magasztos életszentség ellenére az Egyház csak később szentelt liturgikus ünnepet Józsefnek. – 1479-ben jelenik meg Szent József ünnepe március 19-én a római breviáriumban. 1621-ben XV. Gergely pápa egyházilag parancsolt ünneppé rendelte: 1870-ben IX. Pius az Egyház védőszentjévé tette és ünnepét elsőrangú ünneppé emelte.

Könyörgés: Szentséges Anyád jegyesének érdemei miatt kérünk Urunk, gyámolíts minket, hogy mindazt, amire a mi könyörgéseink elégtelenek, az Szent József esedezése által megnyerjük! Amen

Az Isteni Irgalmasság II. János Pál tanításában

     II. János Pál pápa három évtizeden át (krakkói segédpüspökségétől kezdődően), pontosabban 1963-1993-ig dolgozott Boldog Faustyna Kowalska Naplójának egyházi elfogadtatásán. Feltehetően a Napló tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy második enciklikáját az Isteni Irgalmasságnak szentelte.

     Az említett történelmi szükséghelyzet a sérült emberiség mai helyzete, amely kifejeződik egyrészt az Egyházban tapasztalható negatív jelenségek, másrészt az elhatalmasodó bűn és annak valamennyi következménye által. Ez teremti meg, s jelent sürgető felszólítást az Egyház számára, hogy mélységében mutassa be az ,,irgalmasság Atyjának'' Krisztus által feltárt misztériumát. Megérett az idő a történelem Isten irgalmasságának mélyebb megismerésére és a belőle fakadó lelki javak gyümölcsöztetésére, az evangelizációba való beépülésére.

     II. János Pál pápa történelmi sürgetésnek tett eleget a Dives in misericordia (Irgalmasságában gazdag Isten) c. enciklikájának kiadásával. (A cím utalás az Ef 2,4-re: ,,De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket.'') A történelmi szükséghelyzetről a pápa így ír: ,,Úgy tűnik, korunk emberének lelkülete szembefordul az irgalmas Istennel, talán jobban, mint korábban. S azt is megpróbálja, hogy az emberi szívből kiirtsa és az életből kiiktassa az irgalom gondolatát is. Mert úgy véli, az irgalom szava és fogalma nehézséget okoz annak az embernek, aki a történelemben eddig tapasztalt mértéken messze túl úrrá vált..., s hatalma alá vetette a földet és uralkodik rajta. ... A mai világ állapota... több olyan fenyegető jelenséget is mutat, amelyek minden eddig ismert veszedelemnél sokkal rosszabbak. ... Istennek, az 'irgalmasság Atyjának' Krisztus által föltárt misztériuma olyan különleges felszólítássá válik, mely az embert fenyegető mai veszedelmek közepette az Egyház felé hangzik el'' (DM 7-9). Az enciklika célja: Krisztusban megmutatni ,,az irgalom Atyját, a teljes vigasztalás Istenét'' (2Kor 1,3). A pápa ebben a művében gazdag tanítást ad az Isteni Irgalomról.

     Az enciklika hosszan taglalja a Szentírás tanítását az Isten irgalmáról, majd kifejti, hogy Mária is ,,részese az irgalom kinyilatkoztatásának'', aki ,,tapasztalta és kiérdemelte'' az irgalmat, sőt istenanyasága miatt egyenesen az ,,irgalom eszköze''. Ennek kapcsán ,,szólíthatjuk Máriát az Irgalom Anyjának (Mater Miseri-cordiae), Irgalmas Úrnőnek (Domina Nostra Misericordiae) és az Isteni Irgalom Anyjának (Mater Divinae Misericordiae). Mindhárom megszólításban súlyos teológiai tartalom rejlik...'' (DM 56). A továbbiakban az Isten irgalma és mai világunk kapcsolatáról esik szó az enciklikában.

     Ezt követően a Szentatya így tanít: ,,Mivel az irgalom a végtelen Isten tökéletessége, maga is végtelen. Ezért határtalan és kimeríthetetlen az Atya készsége arra, hogy befogadja tékozló fiait, ha hazatérnek. Ugyanezért végtelen a bűnbocsánat lehetősége és gyorsasága is: a Fiú csodálatos áldozatának értéke miatt. Ezt a hatalmat semmiféle emberi bűn nem képes felülmúlni, de még csökkenteni sem.'' Egyedül a bűnben való megátalkodottság tudja megkötni ezt a jóságot. Róma Püspöke figyelmeztet: aki részesedni akar ebben az irgalomban, annak be kell látnia bűnösségét, meg kell térnie, irgalmasnak kell lennie, és a ,,megtérés állapotában'' kell élnie (DM 78-80).

     A befejezésben a pápa felszólít bennünket: ,,Könyörögjünk Istenhez az irgalomért századunk embere számára!'' (DM 98). ,,Mária közbenjárásával könyörögjünk, aki szüntelenül hirdette a 'nemzedékről nemzedékre' szóló irgalmat. De imádságunkhoz mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: ''Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmat nyernek'' (DM 101). A pápa elmondja: az Egyház feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilvánítását. (Vállalnia, hirdetnie és élnie kell az isteni irgalmat.) Az Egyház azért él, hogy az irgalom jele legyen.

     A Szentatya így fejezi be enciklikáját: ,,Minél hevesebben ellenkezik az emberi történelem, minél élesebben mutatkoznak korunk világi kultúrájának különbségei, és minél inkább tagadja az emberiség Istent, annál inkább kell közelednünk ahhoz a misztériumhoz, amely öröktől fogva Istenben rejtőzött, majd Jézus Krisztus által az időben valóban közöltetett az  emberrel'' (DM 103).

     Az elhatalmasodott bűnnel szemben a szeretet Istene túláradó kegyelmében, tevékeny szánalmában utánamegy az elveszett báránynak. Újra és újra figyelmeztet a veszélyekre, és az Istenhez való visszatérésben megoldást és segítséget kínál. Így volt ez az Ószövetségben, és így van ez ma is. Ennek vagyunk tanúi többek között a Mária-jelenések esetében, s erről szól az Isteni Irgalmasság üzenete is.

     Kedves Olvasóim! Az Istenanya könnyezéseit fontos jelekként kell értelmeznünk! Jeleknek, melyek hozzánk szólnak, a mi figyelmünket kívánják felébreszteni a jövőnk riasztó esélyeit illetően. Ha ezt megtesszük, minden kétséget kizáróan felismerhetjük a lényeget: a Szent Szűz feltárja előttünk a sátán tevékenységét, sürgetően figyelmeztet korunk emberének súlyos lelki helyzetére, a tömeges elkárhozás veszélyére, és megjelöli az orvoslás eszközeit és módját is.

     Mai fogalmakkal élve elmondhatjuk, hogy a Szűzanya, ha szól, ha könnyezik, mindenképp evangelizál, mert sürgetően szeretné előkészíteni az Egyház újjászületését, mégpedig a fatimai engesztelés útján! El akarja indítani az emberiség nagyságrendű lelki megújulását, melyhez többletkegyelmeket esdett ki a Mennyei Atyánál. Ehhez a nagy lélekmentéshez lánglelkű segítségünket igényli, felkéri és hívja készséges gyermekeit az elkötelezett lélekmentésre, az engesztelésre, hogy Szent Fia ne hitetlenséget, hanem virágzó hitet találjon majd a földön (vö. Lk 18,8).

     Manapság a teológiában, nem szívesen taglalt tudományág a misztika! Pedig ez szövi át egész üdvtörténetünket az ószövetségtől, napjainkig! És bár kifejezetten benne élünk, mégis a fizikailag megtapasztalható misztikum kevés kiválasztottnak adatik meg. Egy ilyen elérhető élményt osztok meg holnaptól a kedves Olvasóval! (Folyt. köv.)

Források:

magyaridok.hu/.../harom-tor-harom-rozsa-konnyezo-pasztoi-szobrok-nyomaban-205...

https://www.youtube.com/watch?v=xpGsJ1AV1Q4

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-vaci-egyhazmegye-kozlemenye-pasztoi-szuz-maria-szobor-konnyezese-kapcsan

https://www.facebook.com/paszto/

https://777blog.hu/2017/07/04/hinni-vagy-nem-hinni-ez-itt-kerdes/

http://index.hu/belfold/2017/10/08/paszto_konnyezo_szuz_maria_csoda_vallas_templom/

http://egriparochia.hu/hirek/2017/p-szt-i-k-nnyez-s-vajda-mih-ly-besz-mol-ja

3. Jézus először esik el a kereszttel 

      Miért sietsz úgy? Mi az, ami Nálamnál fontosabb neked? Fáj a térded, mikor elém térdelsz? Gondolj Rám, Én is térdre roskadtam, és nem hagytam el a keresztutat. Maradj még Velem...!
Én mindannyiotokat meghívtam megváltó munkámhoz. Apákat, anyákat, művelteket és tudatlanokat, egészségeseket és betegeket. Értem mindenki dolgozhat, a szabad ember és a rabságban sínylődő, mert a lélek készsége a fontos és a lélek szabadsága, mely egyben a lélek műveltsége is. Főleg a betegek, ők igazán a feltétlen bizalom szárnyán repülhetnek Hozzám...
A mi gondolatunk mindig egy legyen: a lelkek megváltása az örök kárhozattól! Mert kegyelten fájdalmamat csak így tudod csillapítani. Ne legyen ez unalmas neked. Újra csak azt mondom: Szenvedj Velem!

     Az Újszövetség első tanítása az Isten irgalmasságáról a Magnificat gyönyörű szavaiban fogalmazódik meg: ,,Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik'' (Lk 1,50). Mint említettük, Isten irgalma Jézusban mutatkozik meg, aki mindig kész a megbocsátásra. Példabeszédekben (pl.: az Elveszett bárány, a Tékozló fiú stb.) tanít erről. Az apostoli igehirdetésben Krisztus az ,,irgalmas és Istenhez hűséges főpap'' (Zsid 2,17), aki bennünket is irgalomra tanít. (Vö. Biblikus Teológiai Szótár. Róma, 1974. 604-611.) A szent iratok szerint olyan mértékben számíthatunk Isten irgalmára, amilyen mértékben mi is gyakoroljuk az irgalmasságot. ,,Mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött'' (Jak 2,13). Isten elvárása világos: ,,Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas'' (Lk 6,36).

     Korunkban sajátos történelmi szükséghelyzet alakult ki (II. János Pál), s ez a szükséghelyzet egyre sürgetőbben irányítja figyelmünket az Isten irgalmára. Úgy tűnik, az elhatalmasodott bűn nyomán a különös módon túláradó kegyelem az Isteni Irgalmasság üzenetében fogalmazódik meg teljes gazdagságában.

2. Jézus vállára veszi a keresztet

      Szenvedj Velem...! Tudod, mit mondtam: fel kell érnünk a Kálváriára. De a mi lábunk együtt járjon...!
Ne sajnálj semmi fáradtságot, határt ne ismerj, megváltó munkámból soha ki ne kapcsolódj egy pillanatra sem! Ezt állandóan szem előtt kell tartanod. Ez a szentek példájának követése. Ebben megegyeznek mind az Én megváltó munkám segítői, bármilyen körülmények között éltek is. Ez a feltételem senkivel szemben sem változik, akiket követésemre meghívok: vegye föl keresztjét és kövessen Engem! Nincs olyan szentem, kit ne követhetnétek! Igaz, hogy Én különböző körülmények közé helyezem őket, de a követelmény egy és ugyanaz: mondjatok le önmagatokról, és ne sajnáljatok semmi fáradságot, határt ne ismerjetek, és ki ne kapcsolódjatok megváltó munkámból soha, egy pillanatra sem, mert ha ezt tennétek, azt kellene éreznem, hogy megfogyatkozott az Irántam érzett szeretetetek.

     II. János Pál pápa így ír az irgalmas-ság bibliai tartalmáról:

     Az Ószövetség nyelvében más kifejezéseket is találunk, amelyek az ir-galmat jelzik... A Septuaginta görög fordításában kevesebb az irgalmat jel-ző szavak fajtája, mint a héberben: vagyis nem jelzik azokat a finom kü-lönbségeket, melyeket az Írás ősi nyelve jelzett. Az Újszövetség azonban abból a gazdagságból és mélységből lép tovább, melyet az Ószövetség mu-tatott... (Dives in misericordia. Függelék.)

SZENT PATRIK /389-461/ /március 17/

Írországban Szent Patrik napján így köszöntgetnek az emberek egymásnak:
"Áldjon meg az Isten és Szent Patrik!"
Ennek a csodálatos hitvallónak, apostolnak tisztelete kiemelkedő az írek körében.
Ki is volt ez a tiszteletreméltó szent ember?

     Minden valószínűség szerint 389-ben született Skóciában, Kilpatrick-ban. Apja katonatiszt, vagy szerpap volt, ez bizonytalan. Édesanyja rokona volt a tours-i Szent Márton püspöknek. Patrik neve püspökké szentelése előtt Szukát volt.
     Két hiteles levél is fennmaradt tőle, amikből az életére vonatkozó adatok kikövetkeztethetőek. 16 évesen portyázó ír pogányok elrabolták és rabszolgaként pásztorként tartották 6 éven át országukban. Ezalatt ő hidegben, fagyban is hajnalban kelve elvégezte napi imádságát és megedződött későbbi feladatára. Majd egy álmot látott, amiben hang szólította, hogy hajó várja, ami haza fogja szállítani. Így is történt.
     Amint hazatért, újabb álmot látott, amiben egy hang Írországba hívta. Ekkor hozzálátott teológiai tanulmányainak elvégzéséhez Franciaországban. Tours-ban lett szerzetes, majd Auxerre-ben tanult. Nagy tudásra tett szert. Amikor meghallotta, hogy meghalt az írek misszionáriusa, felszentelt püspökként Celesztin pápa megbízásából tért vissza Írország nyugati és északi vidékeire.
     A 30 éven át tartó apostoli munkája alatt az Üdvözítő igéjének hirdetésével rengeteg embert keresztelt meg, s a pogány szigetet a szentek szigetévé változtatta. Sok püspököt szentelt fel, a családokat az evangéliumi erények gyakorlására tanította, számos papot szentelt fel az országnak és megszervezte az ír egyházat. Beszédei hasonlatosan hatásosak voltak Szent Péter beszédeihez.
     A csodálatos szent életpéldája, hősies áldozatossága és rendkívüli imaélete bő aratásokkal és kegyelmi gyümölcsök-kel áldották meg Írországot. Elmondott naponta 150 zsoltárt 200 imádsággal, éjjel ennél is  többet. Alig aludt, és imádságai mellett tevékeny apostoli életet folytatott.
     Szent Patrik hasonló-an Szent Pálhoz, maga kézi munkájából élt, semmit el nem fogadott. Gyakran erős honvágy gyötörte, de soha egyet-len pillanatra sem hagyta el új hazáját, nehogy távollétében nyája hiányt szenvedjen. 461. március 17-én Down város mellett halt meg, anélkül, hogy hazáját viszontláthatta volna.
     Halála után sokan zarándokoltak ahhoz a barlanghoz, melyben a hitetleneknek megmutatta a pokol kínjait és a mennyei örömöket. Ez a hely a középkorban a vezeklés helye lett. (Lásd alsó kép!)
     A sok megtérés miatt ezt a barlangot Szent Patrik Purgatóriumának nevezték el. Már a hetedik században Írország védőszentjeként tisztelték.

     A 17. századi Írországban kemény üldözés tört a katolikus hívek, különösen főpásztoraik ellen. Az erőszakos protestantizálással egyidőben az angolok területeket hódítottak el Írországtól, a végletekig fokozva az elnyomást. Cromwell Olivér 1649 Nagyboldogasszony napján azzal a szándékkal kötött ki Írország partjainál, hogy kiirtsa az országból „az istenkáromló misehallgatókat.” Féktelen tömegmészárlásokat hajtottak végre, mellyel az angol történelem nem dicsekszik.
     A protestáns csapatok hamarosan elérték Clonfert egyházmegyét. Walter Lynch püspöknek menekülne kellett, de először szülővárosába Galway-ba ment, ahonnan Mária-képpel távozott néhányad magával. Az ír püspök iszonyatos nélkülözések után 1655-ben Bécsben bukkant fel, ahol megismerkedett Püsky János győri püspökkel, aki meghívta töröktől dúlt hazájába Győrbe, megbízatást kínálva neki.
     Az ír püspök visszatérését tervezte hazájába, de 1663. július 14-én elhunyt és a győri székesegyház kriptájában temették el. Csekély hagyatékából a Galway-ból magával hozott 'Gyermekes Mária'-kép a székesegyházba került.
     Pár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki. 1697. március 16-án a dublini parlament a legsúlyosabb büntető törvényt hozta a katolikusokra. Ez lett az ún. „Act of Banishment”, melyet a király is jóváhagyott. A rendelet, minden pápa-hű egyházi tisztségviselőt kiűzetett az országból, visszatérésük esetén halálbüntetés terhe mellett.
     A határozat megszületésének napján, 1697. március 17-én, ami egybeesett Szent Patrik Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepével, a győri székesegyházban a reggeli szentmise kezdetétől, 6-tól 9 óráig a Szűzanya szeméből véres könnyek gördültek alá.
A hír hallatára a képet levették a falról és egyházi és polgári személyek hivatalos vizsgálat alá vették. A könnyeket kendővel itatták fel, amely „sudarium” néven a mai napig tisztelet tárgya. Ezt Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta és hitelesítéssel látta el.
     A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg győri püspök, 7 év után engedélyezte a kép oltárra helyezését és a képnek adományozta I. Lipót császártól kapott 43 gyémánttal díszített mellkeresztjét.
A kegyképnek gróf Zichy Ferenc megyéspüspök emeltetett márványoltárt 1767-ben, egy-egy oldalán Szent László a rózsafüzérét, Szent István király pedig a koronáját ajánlja a Boldogasszonynak.
     VI. Pál pápa 1968. február 19-én, teljes búcsú elnyerését engedélyezte minden március 17-én, valamint az esztendő bármely napján búcsút nyerhetnek azok, akik a székesegyházat meglátogatják és ott (kegyelmi állapotuk feltétele mellett), legalább egy Miatyánkot és Hiszekegyet elimádkoznak.
     Szent II. János Pál pápa mindkét magyarországi látogatása alkalmával meglátogatta a győri Könnyező Szűzanyát, 1991. szeptember 6-án és 1996. szeptember 7-én. A Szent Pápa kitért a magyar nemzet több évtizeden át tartó súlyos megpróbáltatásaira, arra, hogy a kommunisták megdöntve a jogállamot, az Egyházra mint első számú ellenségre támadtak és az ateizmust igyekeztek elültetni a lelkekben. Ennek ellenére 1947 óta szakadatlan a március 17-i papi zarándoklat, melyet a kommunista rendszer sem mert megtiltani.
     2005-ben a kegykép Győrbe érkezésének 350. évfordulóján a magyarországi ír nagykövet és egy ír miniszter jelenlétében emléktáblát avattak Walter Lynch ír püspök tiszteletére a Győri Bazilikában. (A képen John Kirby püspök, a Clofert-i egyházmegye főpásztora Győrben)
A Győri Kegykép részletes történetét lásd:
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/23/maria_konnyei_23_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/24/maria_konnyei_24_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/25/maria_konnyei_25_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya_570
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/26/maria_konnyei_26_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya

1. Pilátus halálra ítéli Jézust 

      Észrevetted-e már, hányszor megyek feléd, hogy megfogjam kezedet? Vezetlek, hogy ne légy bátortalan. A kegyelmek bősége, mely erőt és bátorságot ad, ez vagyok én. Ez az Én világosságom, mely bevilágítja a göröngyös utakat, melyeken neked járnod kell. A fény nem azért van a lelkedben, hogy botorkálj, hanem azért, hogy emlékeztessen arra, én is ilyen utakon jártam. Nem mindegy, milyen lélekkel járjátok ezt az utat...
Te csak hagyatkozz Rám! A Golgota útja nem volt zökkenő nélküli. Én is átvergődtem rajta. Te most Velem jössz a Kálváriára. Ez a megaláztatások útja. Édesanyánk is Velünk jön, s megosztja veled fájdalmait.

    Nagyon fájdalmas tapasztalni – a történelmi események egyre keményebben tanúskodnak erről –, hogy az Egyház Anyjának szavai a sok akadékoskodás miatt nem járhatták át kellő mélységben az evangelizációs tevékenységet. Bár sok Mária-kegyhely folytat áldásos tevé-kenységet a népi vallásosság formálásában, de az ismételten megszólító Mária-üzenetek még nem érték el a teljes célt, mert kevesen vála-szoltak a meghívásra. Sőt, azt kell látni, hogy az evangelizáció álcázott akadályai, a tetszetős eszmék (mint pl. a racionalizmus, a felvilágo-sodás, a modernizmus, az ateizmus, a libera-lizmus) egyre nagyobb mértékben fordítják el és tartják távol az Istentől a tömegeket (Cor-rado Balducci), s ebből fakadóan mind az öt kontinensen súlyos méreteket kezd ölteni a hitetlenség. ,,Kétségtelen, hogy a keresz-ténytelenedés olyan méretűvé vált, amely még rémálmainkban is elképzelhetetlen volt a II. Vatikáni zsinat lezárása idején'' (J. Ratzinger). Ez a folyamatos leépülés pedig elindítja és mind teljesebbé teszi a bűnnek és következményeinek elhatalmasodását.

     A tisztánlátást tovább akadályozzák az egyre nagyobb számban megjelenő, álmisztikus meséket tartalmazó írások. Az így keltett zavar nagyon legyengíti a természetfeletti jelek hatékonyságát, a bűn szerzője pedig ,,tévútra vezeti az egész világot'' (Jel 12,9b), melynek nyomán a bűn egyre inkább megszerveződik és elhatalmasodik következményével együtt.

     Fontos megjegyezni: Fausztina nővér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete – jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik – az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum – II. János Pál pápával az élen – tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe. Fausztina nővért a Szentatya 1993. ápr. 18-án a boldogok, és 2000. április 30-án szentek sorába emelte.