Az Istenanya véres könnyezése
Az ír püspök még tervezte hazájába való visszatérését, de 1663. július 14-én elhunyt és a győri székesegyház kriptájában temették el. Csekély hagyatékából a Clonfert-ből magával hozott Gyermekes Mária-kép a 
székesegyházba került, a mai Szent Anna oltár közelében álló oszlopra.
Pár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki. 1697. március 16-án összeült dublini parlament és a legsúlyosabb büntető törvényt hozta a katolikusokra. Ez lett az "Act of Banishment", melyet a király hamarosan jóváhagyott: vagyis kiűzetett az országból minden pápa-hű egyházi személyt és szerzetest, akik visszatérésük esetén, halálbüntetéssel számolhattak.
A határozat megszületésének napján, 1697. március 17-én, Szent Patrik Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (pár hónappal a máriapócsi kegykép csodája után) a reggeli szentmise kezdetétől, 6-tól 9-ig a Szűzanya szeméből véres könnyek gördültek alá.
A hír hallatára hamarosan megtelt a templom hívekkel, akik valláskülönbség nélkül összejöttek a templomban. A képet, miután a csodát észrevették, levették a falról és egyházi személyek hivatalosan is megvizsgálták.
Előbb azt gondolták, hogy a festék olvadt meg, de a letörlés után tovább folytak a véres könnyek. A könnyeket kendővel itatták fel, amely "sudarium" néven a mai napig tisztelet tárgya. Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta és hitelesítéssel látta el.
A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg, győri püspök vizsgálatot rendelt el és 7 év után engedélyezte, hogy a képet oltárra tegyék és a képnek adományozta I. Lipót császártól-királytól kapott 43 gyémánttal díszített mellkeresztjét.
1701. május 20-án a végvári katonai körökből indult meg a mozgalom, hogy a csodálatos kép oltárra kerüljön. A csoda szemtanúja, gróf Heister Siegbert, a győri vár katonai kormányzója, mint az események szemtanúja, feleségével együtt a megyéspüspök 1708-i engedélyével, saját költségükön oltárt építtettek. Ez azonban csak barokk faoltár volt, amely helyett gróf Zichy Ferenc megyéspüspök 1767-re márványoltárt emeltetett. Az ő áhítatát kifejezi sírfelirata is: "E helyen készítettem Neked, az isteni kegyelmek Anyjának oltárt, magamnak pedig sírboltot, hogy Egyszülött Fiadnál, a Te közbenjárásodra, a hívek könyörgése lelkem üdvösségére szolgáljon, amíglen ezen oltárnak, melyet Neked szenteltem, árnyékában pihenek. Tiéd az egész örökkévalóságon át..." Az oltáron, a kegykép két oldalán Szent László és Szent István király aranyozott szobra áll. László a rózsafüzérét, István a koronáját ajánlja a Boldogasszonynak.
