Virágvasárnapnak a húsvét előtti utolsó vasárnapot nevezzük, mely a nagyhetet vezeti be. Mozgó ünnep, március 15. és április 18. között bármelyik vasárnapra eshet. Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták, és az utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. Tehát Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk. Az evangéliumok tanúsága szerint a Jézust éljenző emberek gallyakat és pálmaágakat terítettek elé az útra, Magyarországon barkát, Olaszországban olajfa-, más országokban tiszafa- és fűzfagallyakat szentelnek a templomokban. A virágvasárnapi körmenet szokása is Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztet: eredetileg a templomon kívülről indult. Az ünnep elnevezése eltérő a különböző nyelvterületeken: latinul, németül és olaszul pálmavasárnapnak hívják, angol nyelvterületen tiszafavasárnapnak, magyarul és örményül pedig virágvasárnapnak. (Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd c. műve felhasználásával!)
Ne feledjük, hogy az a tömeg éljenzi az Üdvözítőt, akik 5 nap múltán "Feszítsd meg"-et kiáltoznak! Mi tehát maradjunk hűségesek az Úr dicsőítésében, melyet a Nagyheti böjtünkkel, áldozatainkkal és imáinkkal külön nyomatékozzunk! Ha majdan megjelenünk az Úr Szent Színe előtt, ez javunkra fog válni!
