Fausztina nővér bemutatása 4
Fausztina nővér készséggel fogadta Isten kezéből mind a küldetést, mind pedig a szenvedéssel teljes életet. Jézus sok szenvedést ígér Fausztinának, de meg is erősíti őt: ,,Tudd, hogy sokat, igen sokat fogsz szenvedni, de ez ne rémítsen meg téged, én veled vagyok'' (Napló 36). ,,Leányom, a szenvedés lesz a jele, hogy veled vagyok'' (Napló 669). (Vö. Zsid 12,5-6) Egy másik alkalommal az Úr így tanítja a nővért: ,,Gyermekem, legjobban szenvedéseidben tetszel nekem. Fizikai vagy erkölcsi szenvedéseidben ne keresd a teremtmények részvétét... Leányom, minél jobban megszereted a szenvedést, annál tisztább lesz szereteted irántam'' (Napló 279). A Szűzanya is hasonlóan szól: ,,Szenvedésben lesz részed betegséged és az orvosok miatt. A képpel kapcsolatban is sok szenvedés ér majd, de ne aggódj'' (Napló 316). A szenvedés napról napra formálja a nővér lelkületét. Erre utalnak a szenvedéssel kapcsolatos megjegyzései: ,,A szenvedés nagy kegyelem'' (Napló 57). ,,Ha sokat szenvedünk, sok alkalmunk van bebizonyítani Istennek, mennyire szeretjük őt'' (Napló 303). ,,A szenvedés a legnagyobb kincs a földön'' (Napló 342). A szenvedések teljesen kitöltik Fausztina nővér életét. Ezért írja egy helyen: ,,A napot harccal kezdem és végzem'' (Napló 606). ,,Jézusom, Te tudod, hogy szeretem a szenvedést, s ki akarom üríteni a kelyhét az utolsó cseppig, most azonban a természetem mégis elborzadt..." (Napló 697). A nővér állandóan bizonyítani akar Isten előtt. Egy helyen így tesz vallomást: ,,Lelkem vágyik a megpróbáltatás napjaira...'' (Napló 831).
A testi fájdalmak mellett Fausztina részt kap a mélységes lelki szenvedésekből, amelyeket újra és újra megköszön Jézusnak. A nővér csupán ,,apró kereszteknek'' nevezi a ,,szándékaim megakadályozását'', a ,,közösségi élet terhét'', ,,szándékaim rossz értelmezését'', a ,,mások által okozott megaláztatásokat'', a ,,rideg bánásmódot'', az ,,alaptalan vádaskodást'', a ,,gyenge egészséget'', a ,,kimerültséget'', a ,,saját akaratomról való lemondást'', ,,énem megtagadását'', az ,,elismerés hiányát'', ,,minden tervem megakadályozását'', a ,,belső kínokat'', a ,,lélek érzéketlenségét'', a ,,félelmet'', a ,,bizonytalanságot'', a
,,sötétség belső homályát'', a ,,kísértéseket'', a ,,megpróbáltatásokat'', ,,melyeket senki sem ért meg''. Ezért kiált Jézushoz: ,,Ó, Jézus, egyedül csak te ismered szívem vágyait és fájdalmait. Örülök, ha egy kicsit is szenvedhetek érted'' (Napló 73).
Fausztina nővér titkolni akarja hihetetlen testi-lelki fájdalmait, de nem mindig sikerül. ,,Szenvedéseimet képtelen vagyok elrejteni, s bár szót sem szólok arról, amit szenvedek, mégis, a fájdalom, ami tükröződik arcomon, elárul'' (Napló 100). Szenvedéseinek nagyságáról Naplójában röviden így nyilatkozik: ,,Csak Jézus tudja, mennyit szenvedtem'' (Napló 104).
