A "száműzött bíboros" ünnepi fogadtatása
1972. október 12-én este a fatimai szentély előtt így üdvözölte az egyházmegye püspöke Mindszenty bíborost:
»Nagy kitüntetés ez számunkra s örömben rebegi a hálát szívünk hogy ebben a pillanatban s ezen a szent helyen köszönthetjük eminenciás urunk, hitvallónk és vértanúnk tiszteletreméltó személyét, aki Krisztus szenvedésének sebeit viseli testén és lelkén.
Elkísértük valamennyien fájdalommal telt szívvel, az elmúlt évek folyamán, gyötrelmes és véres keresztútján s soha el nem felejtjük Isten szaváért vállalt élő hitvallását, meggyőződéséhez való hűségét saját magával való azonosságát, Krisztus, a Szentatya és az Anyaszentegyház iránti nagy szeretetét. "Megmosta ruháját a Bárány vérében", (Jel 14,7) s mint Jézus Krisztusnak, minden vértanúság forrásának és példaképének hűséges tanítványa, szerette mindvégig. Az itt összegyűlt egyház pásztorai és hívői mély meghatottsággal mondanak köszönetet Magyarország és az egész Közép-Európa pásztorainak és híveinek a hűség hősies példájáért. Ez mossa majd tisztára és engeszteli ki annyi nyugatinak bűnét; a hitvallásban és a keresztényi élethez való hűtlenségét.
Eminenciás úr fatimai zarándoklata számunkra és az egész világ számára prófétai jellegű. Szívből kívánjuk és kérjük az Urat, ébressze fel a mi híveink szívében is kelet-európai testvéreink öntudatos, lángoló és hősies hitét, különösen a vértanú Magyarországért, mely ma is, mint régebben, igazi szenteket nevel, hogy ne maradjon terméketlen a kiontott vértanú vér!
Mi is őrizni akarjuk, érintetlenül és szeplőtelenül közös hitünket és mindhalálig ki akarunk benne tartani.
Bíboros úr, a Magyar Kálvária mintegy jelképe és örök márványemléke Magyarország fájdalmának, könnyének, vérének, s Prímása hősies vértanúságának; itt marad köztünk mint jel, mely minket is hűségre és szeretetre kötelez. Egyesülünk eminenciás úr imájával és kérjük az Urat, Szent Anyja Szeplőtelen Szíve közbenjárásáért gyorsítsa meg Isten gyermekeinek szabadulását és a fatimai üzenetnek az óráját, hogy minél többen megismerjék és éljék a mai modern társadalmak ezen üdvösségi zálogát, s mihamarabb béke és egyetértés uralkodjon az emberek között.«
A Leiria-i egyházmegye püspöke búcsú-áldásával összekapcsolta szívből jövő kérését: "Szálljon le minden portugálra Isten áldása és adja meg nekik a fény, az öröm és a béke leggazdagabb ajándékait. Ilyen kegyelmek kiesdeklésére legyen közbenjárónk az, aki Portugália számára anyai Szíve szerető oltalmának egyedülálló megnyilvánulását mutatta ki a Fatimai Szűzanya."
Válaszában Mindszenty bíboros utalt Portugália és Magyarország kapcsolatára és hangsúlyozta, hogy a felfedezések alatt, amikor Portugália világhatalommá vált, Magyarország a keresztény nyugatért vérzett a törökök ellen.
(folyt.)